HTML

Egyik 19

Magyarországról, utódállami területekről, Európáról, Európai Unióról, további földrészekről, globalizációról, űrről

Friss topikok

Címkék

1956 (91) abkhazia (5) accademiaungheresedellescienze (1) ádeniöböl (1) adriaitenger (12) adriaticsea (8) aegeansea (8) aegyptus (1) afganisztán (64) afghanistan (132) africa (156) afrika (88) agriculture (3) ajurabirodalom (1) akabaiöböl (1) alánia (1) alaptörvény (44) albania (27) albánia (18) algeria (15) algéria (13) algérie (2) alkotmány (32) alkotmánybíróság (22) államadósság (2) állambiztonságiszolgálatoktörténetilevéltára (5) államiszámvevőszék (5) állandóválasztottbíróság (1) állat (2) állatorvostudományiegyetem (1) allemagne (1) alpok (5) alps (4) altai (1) altáj (2) amazon (6) amazonas (1) americae (1) americanhungarianfederation (1) americansamoa (1) americas (8) amerika (14) amerikahangja (1) amerikaimagyarkoalíció (1) amerikaimagyarmúzeum (1) amerikaimagyarszépművesczéh (1) amerikaimagyarszövetség (2) amnestyinternational (10) amur (1) anc (1) ancientegypt (1) ancientrome (2) andes (1) andorra (1) andrássygyulabudapestinémetnyelvűegyetem (1) angara (1) anglia (13) angola (6) antarctic (10) antarctica (2) antiguaésbarbuda (1) antiókhiaifejedelemség (1) antiquaandbarbuda (1) appalachians (2) appenines (1) aquincumimúzeum (1) arabfélsziget (1) arabia (1) arabianpeninsula (4) arabiansea (6) arabköztársaságokszövetsége (1) áradás (23) arafurasea (1) araltó (1) architecture (3) arctic (54) arcticocean (8) ardeal (3) argentina (43) argentine (4) ária (1) armenia (26) árpádvonal (1) árvíz (22) asia (269) asianinfrastructureinvestmentbank (2) assyria (1) asteroid (29) athén (1) atlanticocean (67) atlantióceán (12) atom (1) audio (4) australia (110) austria (101) austrianempire (1) austrohungarianmonarchy (5) ausztrália (44) ausztria (163) autonómia (39) autonomy (6) azerbaijan (48) azerbajdzsán (16) azovitenger (5) azovsea (2) ázsia (72) babelmandeb (1) babesbolyaitudományegyetem (4) babilon (1) babilónia (1) badeniőrgrófság (1) bahamas (3) bahamaszigetek (1) bahrain (9) bahrein (1) baikal (2) bajkáltó (1) bajorország (7) balassiintézet (7) balaton (28) balcans (45) balkán (63) baltics (60) balticsea (28) baltikum (25) baltitenger (18) balti államok (1) banat (3) banatus (1) banglades (10) bangladesh (12) bánság (21) baptistaszeretetszolgálat (1) barbados (2) barentssea (8) barentstenger (2) barlang (1) batthyáneum (4) bavaria (5) bayern (1) bayofbengal (4) bécsimagyartörténetiintézet (1) békásszoros (2) belarus (70) belgakongó (3) belgium (157) belgrádimagyarkulturálisintézet (1) belize (2) beltandroadinitiative (1) benesdekrétumok (4) bengurionproject (1) benin (2) beregszászimagyargörögkatolikusesperesikerület (1) beringsea (1) beringstreat (2) beringszoros (1) besszarábia (6) bethlengáboralap (3) bevándorlásihivatal (7) bhután (1) bhutan (2) Biblia (7) bismarcktenger (1) bissauguinea (1) bizánc (3) bizáncibirodalom (4) blacksea (71) bluestream (1) boek (1) bog (1) bohaisea (2) bok (1) bolivia (8) bolyaiegyetem (2) bolyaitudományegyetem (2) book (128) borneo (1) bősnagymaros (1) bosniaandherzegovina (22) bosphorus (3) bosporus (2) bosznia (5) boszniahercegovina (22) boszporusz (2) brahmaputra (1) brandenburg (1) brasil (2) brazil (64) brazília (19) britbirodalom (5) britindia (1) britishpetroleum (2) britpalesztinmandátum (1) britszomália (1) britújguinea (1) brunei (5) buch (13) budapest (1) budapestfővároslevéltára (2) budapesthistorymuseum (2) budapesticorvinusegyetem (2) budapestiközlekedésiközpont (1) budapestiműszakiésgazdaságtudományiegyetem (4) budapestitörténetimúzeum (2) budapestneutroncentre (1) budapestostroma (2) bukovina (1) bulgaria (85) bulgária (75) bulgarianacademyofsciences (1) burkinafaso (8) burma (4) burundi (4) burzenland (1) byzantineempire (1) byzantium (1) caboverde (2) calvinjteológiaiakadémia (1) cambodia (7) cameroon (9) canada (147) canto (1) capehorn (1) capeofgoodhope (1) capeverde (1) caribbean (13) caribbeansea (10) caritashungarica (1) carpathianbasin (5) carpathians (3) carte (7) cartoon (2) caspiansea (18) catalonia (7) caucasus (29) celticmusic (1) centralafricanrepublic (3) centralamerica (15) centralbankofhungary (1) chad (7) chechnya (8) chevron (4) chile (28) china (445) chinoingyógyszergyár (1) chorwerke (1) címer (1) Címkék (2) ciprus (15) ciszjordánia (1) civilaviationorganization (1) clouds (1) collectivesecuritytreatyorganization (1) collègebaronjózsefeötvös (1) colombia (18) comet (8) communism (12) communist (59) comunista (1) constitution (5) constitutionalcourt (1) cookislands (3) costarica (10) councilofeurope (8) crimea (78) crisana (1) croatia (39) csád (3) csángórádió (2) csecsenföld (3) csehország (87) csehszlovákia (45) csendesóceán (12) csíkiszékelymúzeum (1) csónak (5) cuba (26) cyprus (29) czechia (69) czechoslovakia (4) dal (8) dalszöveg (1) dance (14) dánia (29) danube (143) danubianresearchcenter (1) danubio (1) dardanelles (4) debreceniegyetem (7) debrecenireformátuskollégium (1) defenseadvancedresearchprojectsagency (1) délafrika (16) délamerika (24) déliáramlat (23) déljemen (1) délkínaitenger (6) délkorea (15) délszudán (2) délvidék (55) democaticrepublicofcongo (7) democraticrepublicofcongo (27) demográfia (1) denmark (74) depleteduranium (1) deutschland (6) dévaiszentferencalapítvány (3) djibouti (6) dnieper (1) dnipro (1) dobrudzsa (2) dominica (6) dominicanrepublic (3) don (2) donau (1) donbass (30) donetsk (1) drava (1) dráva (1) drávaszög (2) dubai (9) dubaj (1) dubliniegyezmény (2) duna (197) dunaipolynemzetipark (2) dunamédiaszolgáltatónonprofitzrt (2) dunamellékireformátusegyházkerület (1) dunamúzeum (1) dunatelevízió (8) dzsibuti (1) earth (154) earthquake (55) eastchinasea (4) eastgermany (5) easttimor (7) ebolajárvány (2) ecocalipse (2) ecuador (21) ég (137) égeitenger (4) egészségügy (2) egészségügyivilágszervezet (7) egriérsekség (1) egyenlítőiguinea (1) egyesültállamok (336) egyesültarabemírségek (13) egyesültarabköztársaság (2) egyesültkirályság (17) egyesültnemzetekszervezete (47) egyházikönyvtárakegyesülése (1) egyházzene (1) egyiptom (65) egyiptom(hellenisztikus) (1) egypt (87) éjszaka (2) ekokalipszis (1) elba (1) eleve (1) elsővilágháború (88) emberijogokeurópaibírósága (11) ének (20) england (34) englishchannel (5) ensz (62) eötvösjózsefcollegium (5) eötvöslorándtudományegyetem (15) eötvösloránduniversity (1) építészet (133) equatorialguinea (2) erdély (325) erdélyimagyarközművelődésiegyesület (2) erdélyimagyarműszakitudományostársaság (1) erdélyimagyarnemzetitanács (19) erdélyimagyarnyelvmívelőtársaság (1) erdélyiművészetiközpont (2) erdélyimúzeumegyesület (21) erdélyinemzetimúzeum (1) erdélyinemzetimúzeumkézirattára (1) erdélyinemzetimúzeumlevéltára (1) erdélyireformátusegyházkerület (20) erdélyirómaikatolikusegyházmegye (2) erdélyirómaikatolikuspüspökség (1) erdélyirómaikatolikusstátus (1) erdélyiszépmívescéh (1) eritrea (19) erkelszínház (1) eső (7) este (23) estonia (56) estonianssr (1) eswatini (1) északamerika (18) északiáramlat (12) északiáramlat2 (1) északírország (2) északisark (6) északitenger (3) északjemen (1) északkorea (10) északmacedónia (1) északvietnam (1) esztergomiérsekség (1) esztergomifőegyházmegyeikönyvtár (1) eszterházakulturáliskutatóésfesztiválközpont (1) eszterházykárolyegyetem (1) észtország (18) ethiopia (25) etiópia (9) etna (1) eubam (1) eufrates (3) eufrátesz (3) euphrates (13) eurasia (45) eurázsa (2) eurázsia (22) europa (6) európa (421) európaibékeintézet (1) európaibetegségmegelőzésiésjárványügyiközpont (1) európaibíróság (17) európaibizottság (132) európaibiztonságiésegyüttműködésiértekezlet (4) európaibiztonságiésegyüttműködésiszervezet (25) európaifejlesztésiésújjáépítésibank (1) európaiközpontibank (3) európainemzetiségekföderatívuniója (2) európainukleáriskutatásiszervezet (1) európaiparlament (118) európaipolitikaiközösség (1) európaitanács (59) európaiújjáépítésiésfejlesztésibank (3) európaiunió (328) európaiűrügynökség (1) europe (515) europeanantifraudoffice (1) europeanbankforreconstructionanddevelopment (2) europeancentralbank (12) europeancommission (174) europeancommunities (1) europeancouncil (85) europeancourtofauditors (1) europeancourtofhumanrights (7) europeancourtofjustice (17) europeaneconomicarea (2) europeangeosciencesunion (1) europeaninvestmentbank (6) europeanombudsman (1) europeanparliament (103) europeanpoliticalcommunity (10) europeansciencefoundation (1) europeanspaceagency (18) europeanunion (381) europol (8) eurostat (4) evangélikusországoskönyvtár (1) exxon (1) exxonmobil (1) eυρώπη (1) fák (114) federalreservesystem (1) federationofhungarians (1) fehéroroszország (21) fehértenger (1) feketetenger (59) felhők (111) felvidék (83) fénykép (31) fényképek (350) ferenchoppmuseumofasiaticarts (1) ferencjózseftudományegyetem (1) ferencrákóczyIItranscarpathianhungarianinstitute (1) ferenczjózseftudományegyetem (1) fertőtó (1) festmény (1) fidzsiszigetek (1) fiji (7) film (138) finland (65) finnország (33) fire (1) firstworldwar (3) fiumeitengerészetiakadémia (1) flanders (4) főgáz (3) föld (24) földközitenger (47) földrajziintézet (1) földrengés (2) forsterközpont (3) fórumkisebbségkutatóintézet (4) france (381) franciaország (218) franciapolinézia (1) franciavichykormány (2) frenchpolynesia (1) frontex (15) függetlenállamokközössége (3) fülöpszigetek (9) fundamentallaw (1) galaxy (1) galícia (3) galilea (1) gambia (5) ganges (2) gangesz (1) gaza (140) gáza (6) gazprom (57) generalcourt (1) generalelectric (1) genfikonvenció (2) georgia (51) germanreich (9) germany (422) ghana (12) ghána (2) gibraltar (1) global (21) globalizáció (49) globalization (142) globalizmus (9) globalsouth (1) góbisivatag (1) golfáram (1) google (1) görögbirodalom (1) görögkatolikusmetropólia (1) görögország (95) greatbritain (190) greece (94) greenland (30) grenada (3) grófklebelsbergkunómagyartörténetiintézet (1) grönland (5) grúzia (17) guam (4) guatemala (26) guinea (6) guineabissau (1) gulfofaden (5) gulfofalaska (1) gulfoffinland (1) gulfofmexico (12) gulfofoman (7) gulfofthailand (1) gulfoftonkin (1) guyana (3) győriegyházmegyeilevéltár (1) gyulafehérvárirómaikatolikusérsekség (9) gyulafehérvárirómaikatolikusteológia (1) haázrezsőmúzeum (1) habsburgbirodalom (12) Habsburgermonarchie (1) habsburgmonarchia (3) hadtörténelmilevéltár (1) hadtörténetiintézetésmúzeum (16) hágainemzetközibíróság (1) hagyományokháza (2) haiti (14) hajdúdorogigörögkatolikusegyházmegye (1) hajó (60) hamvasbélakultúrakutatóintézet (1) hangzóanyag (16) hargitanemzetiszékelynépiegyüttes (1) havasalföld (8) háziállatok (1) heatwave (1) hegyek (7) hegység (1) híd (63) himalája (3) himalaya (13) himnusz (6) hitelminősítők (7) (7) hőhullám (4) hold (6) holiday (12) hollandia (59) holyland (1) honduras (19) hongrie (9) hoppferencázsiaiművészetimúzeum (1) horvátország (85) houseofmusic (1) hunbirodalom (3) hungaria (9) HungariaArchiregnum (1) hungarianacademyofarts (1) hungarianacademyofsciences (4) hungarianamericancoalition (1) hungarianhumanrightsfoundation (1) hungariannationalbank (3) hungariannationalmuseum (2) hungarianparliamentbuilding (1) hungarianradio (1) hungarianstateopera (1) hungaricanaközgyűjteményikönyvtár (1) hungary (538) hungría (1) hunkultúramúzeuma (1) hunnia (1) husarenlieder (1) hussarsongs (1) huszárnóta (2) iaea (1) iberia (2) ibériaifélsziget (1) iceland (18) ifla (3) IIbécsidöntés (1) IIrákócziferenckárpátaljaimagyarfőiskola (7) IIworldwar (4) ilhánbirodalom (1) imf (53) imperoromano (1) india (294) indiaióceán (6) indianocean (62) indokína (1) indonesia (37) indonézia (6) induló (1) indus (3) influenzavirus (1) információshivatal (1) inkabirodalom (1) insect (1) instituthongroisdeparis (1) interjú (1) internationalairtransportassociation (1) internationalatomicenergyagency (31) internationalbankofreconstructionanddevelopment (1) internationalcommissionofjurists (2) internationalcourtofjustice (8) internationalcriminalcourt (16) internationalcriminaltribunalfortheformerjugoslavia (1) internationalenergyagency (5) internationallabororganization (1) internationalmonetaryfund (7) internationalorganizationformigration (1) internationalseabedauthority (1) internationalspacestation (23) interpol (6) iparművészetimúzeum (5) irak (97) irán (77) iran (337) iraq (210) ireland (66) írország (22) írtenger (1) israel (315) istitutobalassi (1) itália (5) italia (7) italy (225) ithakaprogram (1) ivorycoast (5) Iworldwar (3) izland (6) izrael (99) izráel (3) jagellóegyetem (1) jamaica (6) japán (56) japan (191) járművek (55) jászvásárirómaikatolikuspüspökség (1) jegestenger (1) jemen (14) jeruzsálemikirályság (3) jordan (49) jordán (2) jordánia (33) józsefnádorműszakiésgazdaságtudományiegyetem (1) jugoszlávia (41) julianusprogram (1) jupiter (4) kaliningrad (14) kalocsabácsifőegyházmegye (2) kalocsaifőegyházmegyeilevéltár (1) kambodzsa (4) kamerun (4) kanada (60) karasea (1) karibtenger (3) károligáspáregyetem (3) kárpátalja (121) karpatenbecken (1) kárpátmedence (100) kárpátmedenceintézet (1) kárpátok (35) kashmir (8) kaszpitenger (6) katalónia (1) katar (17) katolikuskaritász (2) katonaiműszakifőiskola (1) katonanóta (2) kaukázus (12) kazahsztán (17) kazakhstan (44) kelet (1) keletikárpátok (1) keletkínaitenger (6) kenya (25) képeslap (1) kerchstrait (1) kereskedelmivilágszervezet (1) kgst (3) kijevinagyfejedelemség (1) kína (158) kínaikultúramúzeuma (1) királyhágó (5) királyhágómellékireformátusegyház (5) kirgizisztán (7) kiribati (1) kisebbségijogvédőintézet (4) kisebbségkutatóintézet (2) kitap (2) kitelepítés (1) knjiga (1) köd (3) kodályinstitute (1) kodályzoltánemlékmúzeumésarchívum (1) kolozsváriegyetemikönyvtár (1) kolozsvárifőkonzulátus (2) kolozsvárimagyarkirályiferenczjózseftudományegyetem (2) kolumbia (1) kommunista (81) kommunizmus (47) kongóidemokratikusköztársaság (6) kongóiköztársaság (1) konstantinápolyipatriarchátus (2) könyv (164) koralltenger (1) korea (18) kőrösicsomasándorprogram (1) kórus (3) kórusmű (2) kosovo (25) kossuthdíj (1) koszovó (33) kosztolányidezsőszínház (1) középafrikaiköztrásaság (3) középamerika (4) középeurópaiegyetem (1) központistatisztikaihivatal (12) krím (14) krizajánosnéprajzitársaság (4) książka (2) kuba (8) külügyiéskülgazdaságiintézet (3) kurdistan (25) kurdisztán (8) kúria (7) kuriliszigetek (1) kuvait (4) kuwait (14) kyrgyzstan (13) lajta (2) lamanchecsatorna (2) laos (5) lapland (2) laptewsea (1) latinamerica (4) latvia (65) leagueofnations (1) lebanon (101) lechnerlajostudásközpont (1) leggefondamentale (1) lengyelország (160) lettország (22) levant (2) libano (1) libanon (34) liberia (7) libéria (3) líbia (56) libri (10) libro (7) lisztferencacademyofmusic (2) lisztferenczeneművészetiegyetem (1) lithuania (60) litvánia (22) livre (7) lsztferencnemzetközirepülőtér (1) ludovikaakadémia (3) ludwigmúzeumkortársművészetimúzeum (2) luhansk (1) lukoil (3) luxembourg (32) luxemburg (23) luzonstrait (1) lybia (60) macedónia (36) macedonia (8) macedonia(provincia) (1) madagascar (8) madagaszkár (1) madár (18) madžarska (1) magyarállaminépiegyüttes (1) magyarállamvasút (2) magyarenergetikaiésközműszabályozásihivatal (2) magyarfejedelemség (1) magyarföldrajzitársaság (1) magyarföldtaniésgeofizikaiintézet (3) magyarhonvédség (1) magyarírókszövetsége (1) magyarkanizsaiudvarikamaraszínház (1) magyarkirályierzsébettudományegyetem (1) magyarkirályság (57) magyarkülügyiintézet (1) magyarmáltaiszeretetszolgálat (2) magyarmérnökikamara (2) magyarművészetiakadémia (13) magyarnemzetibank (31) magyarnemzetigaléria (8) magyarnemzetilevéltár (7) magyarnemzetimúzeum (18) magyarnemzetioperaház (1) magyarnemzetitanács (2) magyarnemzetiüdülésialapítvány (1) magyarnóta (2) magyarnyelviintézet (1) magyarnyelvstratégiaiintézet (1) magyarokvilágszövetsége (16) magyarország (980) magyarországireformátusegyház (4) magyarországiruszintudományosintézet (1) magyarországkrakkóifőkonzulátusa (1) magyarpolitikaifoglyokszövetsége (1) magyarrádió (1) magyarrendőrség (2) magyarságkutatóintézet (2) magyartáviratiiroda (4) magyartelevízió (1) magyartermészettudományimúzeum (1) magyartudománygyűjtemény (1) magyartudományosakadémia (64) magyartudományosakadémiakönyvtárésinformációsközpont (3) magyarunitáriusegyház (3) magyarvillamosművekzrt (2) magyarvöröskereszt (4) mahart (2) malajzia (10) malawi (5) malaysia (27) malév (1) mali (24) málta (13) malta (20) mamelukbirodalom (1) manchuria (1) mansziget (1) map (61) máramaros (6) maramures (1) march (1) marcia (1) máriarádió (1) marokkó (18) maros (4) marosmegyeimúzeum (1) marosvásárhelyiművészetiegyetem (1) marosvásárhelyiorvosiésgyógyszerészetiegyetem (14) mars (17) marsch (1) marshallislands (5) másodikvilágháború (85) mathiascorvinuscollegium (1) matthiascorvinuscollegium (1) mauritánia (2) mauritania (4) mauritius (1) máv (1) médiatudományiintézet (5) mediterraneansea (84) mekong (2) memorandum (1) menekültügyihivatal (1) mercury (1) meteor (5) mexico (112) mexikó (17) mexikóiöböl (3) mezőgazdaság (7) mia (1) mianmar (1) michelincsillag (2) micronesia (1) microspace (1) middleamerica (1) migrációkutatóintézet (1) mikeskelemenprogram (1) mikóimrejogvédelmiszolgálat (1) miskolciegyetem (1) miskolcigörögkatolikusegyházmegye (1) mississippi (2) mol (27) moldova (86) moldva (22) molnáristvánmúzeum (1) monaco (2) monarchiaaustroungarica (1) mongolbirodalom (3) mongólia (3) mongolia (5) montenegró (10) montenegro (13) moon (40) móraferencmúzeum (1) morocco (12) morvaország (5) mountain (3) mounteverest (1) mozambik (4) mozambique (4) mozambiquechannel (1) műcsarnok (2) műegyetem (1) munkácsigörögkatolikusegyházmegye (3) munkácsirómaikatolikusegyházmegye (1) munkácsymihálymúzeum (1) mura (1) muravidék (4) museumofappliedarts (1) museumofhungarianagriculture (1) music (6) művészetekpalotája (1) myanmar (13) nabucco (4) naftogaz (1) nagorno-karabakh (10) nagybritannia (187) nagyváradirómaikatolikusegyházmegye (1) namíbia (4) nap (45) naplemente (9) nasa (82) nationalheritageinstitute (1) nationalhistorymuseumofromania (1) nationalszéchényilibrary (2) nationaluniversityofpublicservice (1) nato (452) nauru (1) németausztria (1) németbirodalom (48) németdemokratikusköztársaság (11) németkeletafrika (1) németország (295) németrómaibirodalom (7) németszövetségiköztársaság (11) németújguinea (1) nemzetekszövetsége (2) nemzetgyűlés (4) nemzetiadóésvámhivatal (1) nemzetiaudiovizuálisarchivum (1) nemzeticsaládésszociálpolitikaiintézet (1) nemzetiélelmiszerláncbiztonságihivatal (2) nemzetifenntarthatófejlődésstratégia (1) nemzetikisebbségkutatóintézet (7) nemzetiközszolgálatiegyetem (10) nemzetikulturálisalap (8) nemzetikutatásifejlesztésiésinnovációshivatal (1) nemzetinépegészségügyiközpont (1) nemzetiörökségintézete (2) nemzetiszínház (4) nemzetköziatomenergiaügynökség (7) nemzetközibíróság (1) nemzetközibüntetőbíróság (2) nemzetközihungarológiaiközpont (1) nemzetközimigrációsszervezet (3) nemzetköziűrállomás (1) nemzetközivalutaalap (27) nemzetközivöröskereszt (1) nemzetpolitikaikutatóintézet (1) nemzetstratégiaikutatóintézet (8) nepal (8) népdal (2) néprajzimúzeum (5) népszövetség (7) néptánc (2) népzene (2) newcaledonia (2) newdevelopmentbank (1) newzealand (46) nicaragua (22) niger (22) nigeria (41) nigéria (15) nile (2) nílus (1) nobeldíj (14) nobelprize (19) nordstream2 (10) northamerica (202) northamericanfreetradeagreement (6) northcorea (1) northerncyprus (2) northernireland (2) northernsea (5) northkorea (111) northmacedonia (10) northpole (3) northsea (5) northvietnam (1) norvégia (30) norvegiansea (2) norway (89) norwegiansea (1) norwey (1) nyár (141) nyárisportok (3) nyugat (1) nyugatnémetország (1) nyugatrómaibirodalom (2) nyugatszahara (3) oceania (11) óceánia (2) odera (1) oecd (2) ókoriathén (1) ókoriegyiptom (4) ókorigörögország (3) ókoriizrael (1) ókorikréta (1) ókoriróma (2) ökumenikussegélyszervezet (1) olaszkeletafrika (1) olaszország (168) olimpia (8) olympics (8) oman (16) omán (1) onu (1) opalvezeték (1) opec (15) opera (1) operaház (5) organizationforsecurityandcooperationineurope (11) örményország (10) oroszbirodalom (7) oroszország (285) országgyűlés (82) országgyűlésikönyvtár (4) országház (16) országoskatasztrófavédelmifőigazgatóság (2) országoslevéltár (4) országosmagyargyűjteményegyetem (1) országosmeteorológiaiszolgálat (3) országosszéchényikönyvtár (30) országosszínháztörténetimúzeumésintézet (2) őrvidék (6) österreich (2) ősz (92) ősziszínek (5) oszmánbirodalom (33) osztrákmagyarmonarchia (37) ottomanempire (16) oυγγαρία (1) pacificocean (125) pakistan (82) pakisztán (36) paks (1) palestine (116) palesztina (15) pallaszathénéközgondolkodásiprogram (1) panama (23) panamacanal (16) panamacsatorna (3) pannonhalmaarchabbey (1) pannonhalmifőapátság (1) pannonia (3) pannónia (3) pannontenger (1) pápaiállam (1) papuanewguinea (12) pápuaújguinea (2) paraguay (5) parlament (14) parliament (10) partium (57) partiumiésbánságiműemlékvédőésemlékhelytársaság (1) partiumikeresztényegyetem (4) patagonia (1) pázmánypétercatholicuniversity (1) pázmánypéterkatolikusegyetem (11) pechorasea (1) pécsitudományegyetem (2) penclub (4) permanentcourtofarbitration (2) persia (1) persiangulf (67) peru (21) perzsabirodalom (1) perzsaöböl (14) perzsia (2) petőfiirodalmimúzeum (14) philippines (59) philippinesea (8) photo (159) photos (360) pianomusic (1) picture (2) piemont (1) pireneusok (1) pluto (1) po (1) poland (218) polishamericancongress (1) polonia (2) ponte (1) poroszország (2) portugal (33) portugálguinea (1) portugália (26) portugálmozambik (1) portugálnyugatafrika (1) puertorico (4) pyrenees (1) qatar (97) quebec (3) rába (1) rajna (2) redsea (27) reformátussegélyszervezet (1) regát (2) régészet (1) regionálisnyelvekeurópaichartája (5) RegnumHungariae (3) rendszerváltástörténetétkutatóintézet (1) republicofcongo (2) restitution (1) retyezát (1) rionegro (1) robot (3) rodézia (1) rómaibirodalom (15) rómaicsászárság (1) romanempire (2) románia (305) romania (143) romániaievangélikuslutheránusegyház (1) romántudományosakadémia (1) rosatom (10) roscosmos (6) rosneft (11) roszatom (3) rosznyeft (4) rovar (17) ruanda (2) russia (562) russianempire (1) russianfederalspaceagency (1) ruténia (1) rwanda (13) SacraCorona (2) sahara (14) sahel (6) saintpierreandmiquelon (1) saintvincentandthegrenadines (1) salamonszigetek (1) salamontenger (1) salvador (19) samoa (5) sanbernardinostrait (1) sãotoméandpríncipe (1) sapientiaerdélyimagyartudományegyetem (10) sarkvidék (3) sarkvidékitanács (1) saturn (3) saudiarabia (166) saxony (1) scandinavia (5) schengenagreement (11) schengeniegyezmény (1) schengeniövezet (42) schengenzone (9) scotland (20) seaofazov (5) seaofjapan (6) seaofmarmara (2) seaofokhotsk (2) secondaguerramondiale (1) secondworldwar (4) securitycouncil (1) semmelweisegyetem (1) senegal (6) serbia (76) seychelleszigetek (1) shanghaicooperationorganization (1) shell (2) siberia (13) siebenbürgen (7) sierraleone (8) sinaibirodalom (1) singapore (48) siria (1) skandinávia (2) skandinavia (4) skócia (17) slovakia (75) slovenia (19) slovenija (1) snow (1) solarandheliosphericobservatory (1) solarsystem (1) solemne (1) solomonislands (4) somalia (25) southafrica (70) southamerica (61) southchinasea (56) southernocean (1) southkorea (98) southossetia (5) southstream (1) southsudan (4) southvietnam (1) sovereigntyprotectionoffice (1) sovietunion (123) space (203) spain (125) spanyolország (70) sport (1) srilanka (7) Stephanskrone (1) straitofbosphorus (1) straitofhormuz (23) straitofmessina (1) straitsofmalacca (1) stratégiakutatóintézet (1) stratfor (1) sudan (15) suezcanal (15) sumer (1) summer (2) sun (84) sundastrait (1) supernova (1) suriname (1) svájc (55) svédország (55) swaziland (1) sweden (118) swelling (1) switzerland (54) syria (284) szabadeuróparádió (4) szabadkainépszínházmagyartársulata (1) szabótattilanyelviintézet (1) szahara (12) szászföld (1) szatmárirómaikatolikusegyházmegye (1) szatmárirómaikatolikuspüspökség (1) szaúdarábia (42) szaudarábia (5) száva (1) szegeditudományegyetem (8) székelyföld (98) székelyhadosztály (2) székelymikókollégium (2) székelynemzetimúzeum (5) szeklerland (1) szellemitulajdonnemzetihivatala (1) szemerebertalanmagyarrendvédelemtörténetitudományostársaság (1) szenegál (3) szentföld (1) szentistvánegyetem (1) SzentKorona (29) szépművészetimúzeum (8) szerbhorvátszlovénkirályság (1) szerbia (131) szibéria (4) szicíliaikirályság (1) szigligetiszínház (1) szingapúr (10) szíria (143) szivárvány (2) szlavónia (1) szlovákia (124) szlovénia (37) szolyvaiemlékpark (1) szomália (13) szövetségesellenőrzőbizottság (1) szovjetunió (149) szudán (16) szuezicsatorna (6) szuverenitásvédelmihivatal (1) szváziföld (1) tádzsikisztán (5) taiwan (81) taiwanstrait (11) taiwanstraits (8) tajikistan (8) tajvan (9) tajvaniszoros (1) tánc (16) tanganyika (1) tanzania (4) tanzánia (2) tátra (1) tavasz (85) ted (1) tejút (1) tél (31) telekilászlóalapítvány (2) telekilászlóintézet (1) télisportok (1) térkép (28) terrorházamúzeum (2) thaiföld (2) thailand (24) thecentralbankofhungary (1) thefederalreserve (1) thenetherlands (114) tibet (19) tigáz (1) tiger (1) tigris (3) tisza (19) tiszántúlireformátusegyházkerület (2) togo (3) tonga (6) törökáramlat (4) törökország (150) transatlantictradeandinvestmentpartnership (8) transcarpathia (6) transilvania (6) transnistria (7) transpacificpartnership (4) transsilvania (1) transsylvania (2) transvaal (1) transylvania (16) transylvanianreformedchurchdistrict (1) transylvanie (1) transzatlantiszabadkereskedelmimegállapodás (1) transzjordánemirátus (1) transznisztria (2) transznyeft (2) trees (1) trianon (2) trinidadandtobago (5) tripoliszigrófság (1) tsushimastrait (1) tunézia (12) tunisia (16) turkey (336) türkiye (1) turkmenistan (6) Türkmenisztán (1) türkmenisztán (4) turkstream (3) tűzijáték (1) ucraina (1) uganda (14) újzéland (7) ukraine (401) ukrajna (216) ukrtranszgaz (1) unesco (20) ungaria (1) ungarischesinstitut (1) ungarn (2) ungheria (4) unitedarabemirates (83) unitedkingdom (306) unitednations (221) unitedstates (657) universityofarizona (1) ünnep (39) űr (32) urál (5) ural (5) uruguay (7) usa (55) üstökös (1) üzbegisztán (6) Üzbegisztán (1) uzbekistan (13) vanuatu (4) váradhegyfokipremontreiprépostság (1) városkép (111) varsóimagyarkulturálisintézet (1) varsóiszerződés (7) vaskapu (4) vatican (59) vatikán (36) velenceiköztársaság (3) velenceitó (1) venezuela (44) venus (4) veritastörténetkutatóintézet (2) vers (22) vidéo (6) video (413) vietnám (1) vietnam (36) vihar (1) világbank (14) vinagora (1) virág (152) vírus (15) virus (71) visegradcountries (7) visegrádialap (1) visegrádiországok (55) visztula (1) víz (151) vízuminformációsrendszer (1) vojvodina (1) volcanoes (39) volga (4) vöröskereszt (5) vöröstenger (4) vulkán (4) wales (6) walles (1) wallonia (1) warsawpact (1) węgrzech (1) westafrica (2) westbank (20) westernsahara (2) westgermany (3) who (30) worldbank (24) worldeconomicforum (6) worldhealthorganizaton (19) worldheritagelist (1) worldmeteorologicalorganization (3) worldmusic (1) worldtradeorganization (8) worldwarI (11) worldwarII (47) worshipsong (1) wto (4) yamal-europe (1) yellowsea (4) yemen (84) yugoslavia (11) yukos (1) zaire (1) zambia (8) zangezurcorridor (4) zanzibár (2) zene (11) zeneakadémia (7) zenemű (4) zeneszám (4) zimbabwe (6) zöldfokiszigetek (1) zongorajáték (2) βιβλίο (1) книга (1) книгата (1) унгария (1) Címkefelhő

2009. év. Magyarország. Táncházi slágerek / Fonó zenekar

2009.09.16. 20:20 Eleve

.

Kalotaszegi népdalok:
Udvaromon aranyvályú, aranykút; Nincsen rózsa, mert lehullott a földre

https://www.youtube.com/watch?v=ykBXNrx9Ob0

"Magyarországon az 1970-es évek elejétől fogva a táncházi klubéletben bontakozott ki a népzenei mozgalom új hulláma. Abban az időben a hagyományos kultúrára fogékony városi fiatalok körében lezajlott egy gyökeres szemléletváltás. A korábbi elképzelésekkel szemben polgárjogot nyert a tétel, mely szerint a népdalt, vagy a hangszeres népzenét nem lehet hitelesen tolmácsolni pusztán a kottakép alapján, mely szerint ezek elsajátításához elengedhetetlen a hangzásélmény, az auditív előkép. Ezért az akkori fiatal muzsikusok között másolt magnetofontekercseken, majd kazettákon elkezdtek terjedni a népzenekutatás helyszíni felvételeinek másolatai, sőt, maguk a zenészek is elindultak a magyar nyelvterület különféle régióinak falvaiba, hogy felkeressék a népzene idős, hagyományőrző mestereit, hogy a mesterséget kézből-kézbe történő átadás útján tanulhassák el. A táncházak zenei világa mindezek következtében a hitelesség erejével tudott hatni. Nem véletlen, hogy a költészettől a festészetig sok avantgard művész csatlakozott a táncházak mozgalmához, és a hirtelen népszerűségre a hivatalos kultúrpolitikának is reagálnia kellett. Az ennek nyomán óhatatlanul kialakuló vita felkorbácsolta az akkori magyar kulturális tér állóvizeit. Az új szemlélethez új, izgalmas dallamvilág is kapcsolódott. Az első táncházak zenéje elsősorban az erdélyi magyarság régióinak régies dallamaival, valamint virtuóz, gazdagon díszített, ugyanakkor szikár hangszerjátékával ragadta meg a közönséget. Ezek közül is kiemelkedett az erdélyi Mezőség, valamint az ezen belül is külön szigetet alkotó Szék községének népzenéje. Egy rövid fáziseltolódással aztán valósággal berobbant a táncházakba a közép-erdélyi népművészet egyik leggazdagabb vidékének, a mezőséginél kifinomultabb és könnyedebb Kalotaszeg muzsikája is. Jelen lemezünk anyaga e háromféle hagyomány dallamaiból lett összeállítva. Ez esetben nem a nagyközönség számára ismeretlen dallamok érdekességével kívánunk "újat hozni", pont ellenkezőleg: a táncházak kezdeti korszakának legismertebb "slágereit" állítottuk egymás mellé, hiszen ilyen válogatás eddig még soha nem jelent meg. Fontos volt számunkra, hogy az éneklés és annak hangszeres kísérete azonos kidolgozottságban jelenjenek meg. Fontos volt az is, hogy közreműködő barátainkkal együtt, mindezt ugyanolyan őszinteséggel és elkötelezettséggel próbáljuk továbbadni, mint amilyennel átadták nekünk hagyományőrző mestereink, akik zenéit a ropogó-sercegő tekercseink és kazettáink felvételein gyönyörködve, rongyosra hallgattuk. Fogadjátok szeretettel!" (Forrás: Fonó)

.

Szólj hozzá!

Címkék: zene magyarország erdély

2009. év. Egyiptom. Dervis tánc (video)

2009.08.31. 14:47 Eleve


.18 12 28 / 11 10 13

Dervis tánc (Dervish dance)

(Forrás: YouTube):

https://tinyurl.com/y9u2cwa2

(880 megtekintés)

 

Egyiptom:
a Földközi-tenger, Gázai-övezet, Izráel, Vörös-tenger, Szudán, Líbia határolja. Lakossága több mint százmillió fő. Parlamentáris köztársaság, kormányzása félelnöki rendszerben történik. A Szahara sivatagtól északra (Maghreb) az Atlanti óceánig és az Eufrátesztől a Földközi tenger partvidékéig (Levante) terjedt a síita Fátimida uralkodóház uralta terület, amely Kr.u. 969-től magában foglalta Egyiptomot s központjává tette annak fővárosát. Az ország fokozatosan iszlamizálódott. 1171-től a kurd származású Ajjúbida-dinasztia uralkodott, amely hatalmát kiterjesztette Jemenre, 1187-ben a Jeruzsálemi Királyságra, továbbá Szíriára és több észak-iraki államra is. 1250-től Egyiptom Szíriával együtt török, majd cserkesz eredetű mamelukok uralma alá került, akik az Egyiptom-irányú mongol terjeszkedést megállították 1260-ban. Ekkor Kairó volt az iszlám világ kulturális, szellemi és vallási központja. 1517-ben Egyiptomot az Oszmán Birodalom kebelezte be, de e területen továbbra is a mamelukok katonai vezetői befolyása s ennek folytán egyfajta autonómia érvényesült. A XVIII. századra - majd főleg 1805-től - a török birodalmon belül Egyiptom gyakorlatilag függetlenné vált, bár 1798-ban francia hadak érkeztek területére. 1811-ben albán származású alkirály a mameluk hatalmat felszámolta. Az ő dinasztiája idején Egyiptom átmenetileg megszállt területeket a mai Észak-Szudánban, Szíriában, Anatóliában. 1841-ben e hódításairól európai hatalmak nyomására az Oszmán Birodalom javára kénytelen volt lemondani. 1869-ben egyiptomi-francia társulással elkészült a Szuezi-csatorna. Egyiptom eladósodott és ennek nyomán kormányzását - így a teljes ellenőrzést is a Szuezi-csatorna felett - 1882-ben a Brit Birodalom vette át. A dinasztia a britek bábja, bár 1914-ig hivatalosan Egyiptom az Oszmán Birodalom része. Az egyiptomi királyság 1922-ben részleges, a II. világháborút követően teljes függetlenséget nyert. 1948-ban fegyveres konfliktusba került Izraellel, elfoglalta a Sinai félszigetet és Gázát. 1953-ban Egyiptomban kikiáltották a köztársaságot. Az ország elnöke 1954 után a Szovjetuniót tekintette legfőbb támogatójának. 1956. júliusában Egyiptom államosította a Szuezi-csatornát. A Szuezi-csatorna övezetét 1956. november 5. – december 22. között francia, brit és izraeli csapatok foglalták el, majd december 22.-én Egyiptom visszakapta a csatorna területét. 1958 és 1961 között Egyiptom uniót alkotott Szíriával, Egyesült Arab Köztársaság néven (laza konföderációban Észak-Jemennel is). 1967-ben Izrael vereséget mért az egyiptomi hadseregre és megszállta a Sinai-félszigetet és a Gázai-övezetet. Ez évtől, 1975. évi újra megnyitásáig a Szuezi-csatorna zárva volt. Egyiptom elnöke 1970-tól lazította, 1972-ben felszámolta a szovjet kapcsolatot, a tanácsadókat hazaküldte. 1973-ban Egyiptom összehangolt támadást indított Szíriával, Izrael ellen. 1979-ben Egyiptom egyezményben ismerte el Izrael állami létét, Izrael pedig kivonult a Sinai-félszigetről. Az egyiptomi elnökkel 1981-ben merénylet végzett, az országban szükségállapotot vezettek be. 1994-ben a Gázai-övezet palesztin ellenőrzés alá került. 2011-ben, forradalmi tüntetések hatására az egyiptomi elnök lemondott hivataláról. A hadsereg feloszlatta a parlamentet, felfüggesztette az ország alkotmányát. A kiírt választásokat 2012-ben a korábban betiltott iszlamista Párt nyerte. Feloldották a szükségállapotot. Elnököt választottak egyazon iszlamista párt jelöltje személyében, akinek hatalmát 2013-ban a hadsereg puccsal megdöntötte. 2014-től a megválasztott elnök a puccsot irányító hadsereg egykori vezetője. 2015-ben felavatták a régivel párhuzamosan megépített újabb Szuezi-csatornát. Az ország kapcsolatai erősödőben mind az Egyesült Államokkal, mind Oroszországgal és Kínával. Az Egyesült Arab Emírségek és Szaúd Arábia dollár-milliárdokkal segíti Egyiptomot, amelynek Irán és Törökország bizonyos tekintetben térségbeli riválisa. Mintegy három millió a külföldön - Líbiában, Szaúd-Arábiában, az Arab-öböl térségében, Európában és Észak-Amerikában - dolgozó egyiptomi. Az országba bevándorlók migránsok - főleg szudániak - száma körülbelül ötmillió. Egyiptom fejlettségi indexe (HDI): 0.696. Lakosságának 98%-a egyiptomi, 1%a cigány etnikumú. Iszlám az államvallás. A lakosság 88%-a muszlim (többségük szunnita - sokan szalafiták -; jelentős számú a szufi, kisebb számú a síita kisebbség); 12% keresztény (ebből mintegy 10% kopt ortodox keresztény). Egyiptomi arab az ország hivatalos nyelve; beszélik az angolt is.

.

.

Szólj hozzá!

Címkék: kína video franciaország egyiptom izrael irak palesztina oroszország irán európa tánc szíria törökország dance alkotmány szudán egypt líbia szovjetunió jemen eufrátesz szahara gáza izráel északjemen vöröstenger oszmánbirodalom egyesültállamok egyesültarabemírségek földközitenger perzsaöböl britbirodalom másodikvilágháború szaudarábia szuezicsatorna atlantióceán jeruzsálemikirályság mongolbirodalom egyesültarabköztársaság

Danube photos

2009.06.16. 18:31 Eleve

 

Budapest 2021. VI. 16. "The Sun and the Heart" - perzsa rózsa hibrid (Hybrid 'Hulthemia persica'). Nemesítette az R Harkness & Co. Ltd., 2009-ben.

 

Szólj hozzá!

Címkék: magyarország sun nyár photos virág fényképek egyesültkirályság unitedkingdom

Danube photos

2009.06.09. 17:39 Eleve

 

Budapest 2021. VI. 9.  "Persian mistery". Perzsa rózsa hibrid. 'Hybrid Hulthemia persica'.  Harkness and Co által, 2009 előtt nemesített rózsafajta.

 

Szólj hozzá!

Címkék: anglia tavasz magyarország photos virág england fényképek

2009. február. Erdély. Táncba fordulva / Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes

2009.02.19. 07:46 Eleve

.


Táncba fordulva

Forrás: HargitaNemzetiSzékelyNépiEgyüttes):

http://tinyurl.com/hrrmnst


.

Szólj hozzá!

Címkék: video erdély néptánc hargitanemzetiszékelynépiegyüttes

2008. év. Erdély. Sepsiszentgyörgy

2008.12.02. 21:32 Eleve

.

Sepsiszentgyörgy
(video)

(Forrás: AdamBEOldal):

http://tinyurl.com/h96yzga

.

Szólj hozzá!

Címkék: video erdély

2008. október. Magyarország. Holland anyanyelvű betelepülőkről

2008.10.31. 01:38 Eleve

18 2 18.

1989 után az első betelepülők, akik először kezdtek külföldi állampolgárként ingatlant vásárolni Magyarországon, többnyire korábban kivándorolt magyarok voltak, akik a lehetőségeket kihasználva most hazatértek. Őket általában a németek követték, akik jól ismerték ezt az országot, különösen a Balaton környékét, ahol sok nyarat töltöttek el. Az első „valódi” holland és belga betelepülők szintén olyan emberek voltak, akik turistaként már megismerték és megszerették az országot, és általában voltak magyar származású barátaik is, akiknek példáján fellelkesülve vágtak bele a kalandba. Természetesen, a korai 90-es évektől kezdve megfigyelhető a befektetők aktivitása is az ingatlanpiacon. A megjelenésüket az alacsony árak még inkább inspirálták: A belga frank vagy a holland forint ebben az időben a német márkához hasonlóan nagyon sokat ért Magyarországon. Általában véve megállapítható, hogy a hollandok érkeztek először és nagyobb számban, megelőzve a belgákat, amely talán az előbbiek vállalkozóbb szellemének tudható be, vagy annak, hogy sokáig nem működött magyarországi ingatlanok értékesítésével foglalkozó ügynökség Belgiumban. A rendszerváltás utáni első néhány évben a lehetőségeket vonzónak találta néhány farmer és kisbefektető is, de a számuk alacsony maradt. Az 1990-es évek második felétől a migráció intenzívebbé vált, és azóta is folyamatosan évről évre növekvő tendenciát mutat, ahogy Magyarország egyre népszerűbbé válik, illetve ahogy az előnye növekszik olyan magas árszínvonalú országokkal szemben, mint amilyen Portugália, Spanyolország vagy Franciaország, sőt, amilyenné időközben Törökország vagy Csehország is válik. Hollandia lakosságának mintegy 60%-a az ország területének azon a 30%-án él, amely a jelenlegi tengerszint alatt található. És valóban, az emelkedő vízszint formálta az ország határait az elmúlt évszázadok alatt. De pánikra semmi ok: majdnem minden holland képes úszni… A vallonok és a luxemburgiak számára ez amúgy sem okoz problémát: ők lényegesen magasabb térszíneken élnek. De hogy a tényeknél maradjunk: természetesen nem ez a kivándorlás valódi oka. A szerző a mai napig nem tudja, miből ered ez a tömeges tévhit Magyarországon, tudniillik, hogy a klímaváltozás akkora pánikot okozott a hollandok körében, hogy már jó előre a kivándorlás mellett döntöttek, csak a biztonság kedvéért. A Discovery Channel és más hasonló ismeretterjesztő televíziós csatornák néhány műsora talán erősíthette ezt a közvélekedést, ami eredetileg egy holland komikus vicce volt.  A valóságban a szerző sohasem találkozott egyetlen egy olyan bevándorlóval sem, akinél ez a tényező szerepet játszott volna. Már csak azért sem, mert a tipikus holland két lábbal áll a földön, így tudomásul vették, hogy a veszély csak 75 vagy 100 év múlva fenyegeti őket. És általában még a hollandok sem élnek 110 évig, vagy annál is tovább. A Magyarországon házat vásárló lakosok jelentős részénél az okot között szerepel a hazai klíma, mindenek előtt a napsütéses órák hiánya, a hely szűkössége, hiszen a Benelux-államok kivétel nélkül sűrűn benépesültek, és az a vágy, hogy legyen egy saját ház, egy szép kerttel, és némi szabad térrel együtt, ahol a szomszédok nincsenek olyan túlságosan is intim közelségben. A nyaralót vásároló emberek minden generációt képviselnek 20-tól 70 éves korig. Azok az emberek, akik tartós vagy végleges betelepülésben gondolkodnak, a „push”-tényezők között rendszerint megemlítik a Benelux-államokra jellemző helyhiányt, a lakások és házak ottani igen magas árát, a növekvő megélhetési költségeket, panaszkodnak a túlfejlett, túlbonyolított szabályrendszerekre, újra és újra a klímára, valamint a multi-etnikussá váló városi társadalmakban érezhető növekvő feszültségekre. A tartósan letelepedők korösszetétele jellegzetes. Az egyik csoportot azok a fiatal családok alkotják, akik itt kívánnak új életet kezdeni. Ők jellemzően eredetileg valamelyik agglomerációs településről, elővárosból származnak, elegük van a napi három-négy órás ingázásból, és abból, hogy életüket az unalmas irodai munka, a közlekedési dugók és az átlagos sorházi lakásban eltöltött hétköznapok váltakozása teszi „színessé”. Különösen, ha a gyerekeik még nagyon fiatalok, vagy egyáltalán nincsenek is gyerekeik, akkor döntenek könnyen a kivándorlás mellett. Más családok megvárják, amíg a gyerekek elhagyják a szülői házat, és saját lábukra állnak. Mindkét típus fontos motiválói azok a brit, holland és belga tévéműsorok, amelyekben hétköznapi családok kerekednek fel, hogy „fordítsanak egyet életük kerekén” és elinduljanak egy boldogabb élet felé. Ezek hatására nagyon sokan álmodnak a saját kis kempingről, panzióról, horgásztóról, lovasfarmról, galériáról és más hasonlókról. A legtöbb esetben a pénz számukra nem elsődleges, csak néha, ha a korábbi életüket már csak nagyon nehezen tudnák fenntartani. A másik csoport a nyugdíjasoké, illetve olyan személyeké, akik néhány éven belül nyugdíjba vonulnak majd. Ez az a csoport, amelynek bőven van pénze: általában van saját házuk, amelynek az értéke az utóbbi időben jellemzően nagyon megemelkedett, már nem kell gondoskodniuk az önálló vált gyermekeikről, és szemben más országokkal, például Magyarországgal, Hollandiában nincs hagyománya annak, hogy a szülők támogassák felnőtt gyermekeiket, például egy lakás, ház vagy autó megvásárlásában, a holland gyerekek és unokák legfeljebb valami kis ajándékra számíthatnak. Az sem jellemző, hogy a szülők idős korukra a gyermekeikhez költöznének, vagy fordítva. Ezen jól szituált nyugdíjasok számára a legfontosabb tényezők az időjárás, a hely hiánya, a hagyományos értékek elvesztése miatt érzett növekvő aggodalom, a társadalom, a közösségek leépülése, a növekvő bűnözés és a boldogtalanság általánossá váló érzése. Mindazonáltal ezek a „push” faktorok nem különösebben erősek ennél a csoportnál, sokkal inkább a „pull”-típusú húzóerők lesznek azok, amelyek a magyarországi második otthon megvásárlására, vagy akár minden hazai tulajdonuk eladására és a teljes ideköltözésre ösztönzi őket. A legtöbb esetben mégis inkább az a jellemző, hogy fenntartanak valamilyen ingatlant eredeti hazájukban is, bár jellemzően nem az eredeti házat, hanem egy kisebb lakást. A „pull”-faktorok, vagyis a húzótényezők vagy vonzerők célpontról célpontra különböznek. Magyarország esetében a legfontosabb vonzerőt a Benelux-országokkal való összehasonlításban igen alacsony megélhetési költségek jelentik, továbbá a kellemes klíma, különösen a tavasz, a nyár és a kora őszi, napsütéses idő, továbbá az igen alacsony – EU-s összehasonlításban a legalacsonyabbak között lévő – ingatlanárak, továbbá a rendelkezésre álló, hatalmas, tér, tágas kertek, istállók, pajták stb. Egyéni perspektívából nézve az egyes faktorok súlya eltérő, de különösen az idősebbek számára fontos, hogy bármilyen alacsony hazai nyugdíjból nagyon jól lehet élni Magyarországon: saját kertészt fogadhatnak és ha úgy tetszik, minden nap a helyi vendéglőben vacsorázhatnak. Ha eladják a hollandiai lakásukat, vagy sorházi ingatlanjukat, és vásárolnak, vagy bérelnek helyette egy kisebbet, a különbözetből itt könnyedén vásárolhatnak egy nagy önálló családi házat vagy akár villát, felújíthatnak egy régi tanyát, és akár még egy úszómedencére is futja. Továbbá, ami szintén számít különösen például a Mecsek vidékén, hogy a holland és flamand emberek bolondulnak azokért a hegyes, erdős, dombos tájakért, amelyek teljesen hiányoznak szülőhazájukból. Nem fontos a tengerre, vagy egy nagyobb tóra néző kilátás: ez otthon „közönséges”, semmi extra nincs benne. Az viszont számít, hogy a házakhoz Magyarországon általában nagy keretek tartoznak, ahol bőven nyílik lehetőség a kertészkedésre, legyen szó akár virágokról, akár a zöldségek megtermeléséről, vagy akár még néhány gyümölcsfáról és némi saját szőlőről is. De fontos az alacsony népsűrűség, és a nemzeti parkok, természetvédelmi területek jelenléte is. Ezzel együtt Magyarország egy valóban modern ország benyomását kelti, amely különösen az EU-csatlakozása óta vonzó célpont a különféle befektetések számára. A Benelux-államok polgárainak általában viszonylag jó véleménye van Magyarországról, lényegesen pozitívabb, mint a legtöbb szomszédjáról, különösen a balkániakról. Magyarországot a megítélése a nyugati országok közé sorolja, amely viszonylag fejlett, lakói pedig barátságosak. A világháborúk és különösen az 1956-os események után sok magyar menekült érkezett a Benelux-államokba, akik könnyen és sikeresen integrálódtak a társadalomba, egyikük még államtitkár is lett Hollandiában az 1980-as években. Ez a tényező valószínűleg szintén sokat segített Magyarország imázsán, de a legfontosabb érv mégis csak az, hogy a belgák és hollandok úgy érzik, nagyon szívélyesen fogadják őket ebben az országban. Amióta Magyarország fejlődése látványossá vált az utóbbi két évtizedben, megújult az infrastruktúra, új bevásárlóközpontok és egészségügyi intézmények jöttek létre, híres termálfürdők várják a vendégeket, magas színvonalon ugyanakkor olcsón, és a közlekedési dugóktól távol lehet élni, egy lassabb ritmusban, azóta az ország egyre vonzóbbá válik a letelepedést kereső nyugdíjasok szemében, például a mediterrán országokkal összevetve. Azok számára, akik munkavállalási célból érkeznek ide, a növekvő gazdaság a legfontosabb vonzerő, elsősorban Budapest, amely fontos regionális üzleti központtá vált. A számos külföldi tulajdonú magyar vállalat ebben a szegmensben talán a legfontosabb tényezője a migrációnak. Azok a hollandok és flamandok, akiket a munkájuk nem köt Budapesthez vagy más városhoz, többnyire Délnyugat- és Észak-Magyarországon találhatók meg. Ettől némileg távolabb van egy másik kisebb góc is, az Alföldön, Kecskemét és Cegléd környékén, és a Tisza-Tó mellett. Itt általában igen kevés a külföldi, de a németalföldiek számára a hatalmas tágas síkságok és a kis erdők valahogy otthonosak, olyan tájat jelképeznek, amilyen a szülőhazájuk – volt évszázadokkal ezelőtt. Egy saját farm a szántóföld vagy egy erdő közepén – ez sok embernek gyermekkori álma, amit itt nagyon olcsón valósíthat meg. Nagyjából 23 millió holland anyanyelvű embernek nagyjából a 70%-a holland, a többi flamand, és többé-kevésbé ugyanez az arány figyelhető meg a Magyarországra letelepedett népesség megoszlásában is, Ha a Hollandia budapesti Nagykövetsége, illetve pécsi Tiszteletbeli Konzulja által készített, meglehetősen durva becsléseket tekintjük kiindulási alapnak, akkor nagyjából 5000 főre tehető azoknak a hollandoknak a száma, akik az év jelentős részét Magyarországon töltik. Ebben a számban benne vannak az áttelepültek, az üdülő-tulajdonosok és családtagjaik. A szám alapját a Nagykövetséggel kapcsolatba kerülő, ismert magyarországi címmel rendelkező személyek adják, amelyhez képest a valós érték jelentősen több, de akár kevesebb is lehet. A Dél-Dunántúl messze a legnépszerűbb a holland és flamand beköltözők között. Magyarország még mindig egy kitűnő alternatíva a Benelux-államokat elhagyni szándékozók számára. Viszonylag közel van: alig egy nap autózás révén elérhető, és ez a helyzet az autópálya-hálózat bővülésével tovább javul. Hatással lehet a folyamatra a regionális repterek megnyitása, és a hollandiai kapcsolatok kiépítése. Ugyanakkor az a trend, hogy egyre fiatalabb családok költöznek Magyarországra, gyakran indítva el egy vállalkozást: kempinget, panziót vagy valami teljesen más jellegű üzletet működtetve. Az ő gyermekeik már Magyarországon fognak felnőni, és néhányan közülük nyilván visszatérnek majd a Benelux-államokba, de mások maradnak és itt fognak családot alapítani. Ez végül elvezet egy új kisebbségi népcsoport kialakuláshoz. A hollandul beszélő közösség ráadásul tovább bővül olyan egzotikus elemekkel, mint a Magyarországon szintén felbukkant dél-afrikaiak, akik az afrikaans-t, a holland nyelvnek egy archaikus és egyszerűsített változatát beszélik. Ha a földrajzi távolság nagy is, őket is nyugodtan beleszámíthatjuk ebbe a közösségbe, hiszen holland és dél-afrikai kölcsönösen megérti egymást. Noha a hollandul beszélő közösség pontos száma nem ismert, egészen biztosan felülmúl néhányat az ország hivatalos kisebbségei közül, például az örményeket (mintegy 600 fős létszámmal), a ruténokat (1000 fő körül), a bulgárokat (1300), a görögöket (2500), a lengyeleket (2900), még akár a szerbeket (3800) is, sőt néhány év múlva az ukránok (5000) létszámát is meghaladhatja. A kötelékek és kapcsolatok a Holland Királysággal és korábbi jogelődjeivel, beleértve Flandriát, évszázadokra nyúlnak vissza. Csak hogy néhány dolgot említsünk: 1676-ban a híres holland tengernagy, Adrianszoon de Ruyter mentett ki néhány gályarabnak eladott protestáns prédikátort, amiért Debrecenben szobrot is állítottak neki. A híres magyar filozófus és tudós, Apáczai Csere a XVII. század közepén számos holland egyetemen (Franeker, Leiden, Utrecht) folytatott tanulmányokat és doktori címét is ott szerezte 1651-ben a Harderwijk-i Holland Egyetemen – ahol szobrot is állítottak tiszteletére – és egy holland nőt, van der Maet-et vett el feleségül. Noha Hollandiában ők ma már nem igazán közismertek, de Erdélyben sokan tudnak erről a kapcsolatról és a „holland szálról”. Apáczai nem egyedüli magyarként tanult ekkoriban Hollandiában: a Stipendium Bernardium ösztöndíja ebben a században sok magyar protestáns diák számára tette lehetővé az egyetem elvégzését Hollandiában, hiszen Magyarországon erre nem volt lehetőségük, köztük volt például az erdélyi születésű nyomdász, Misztótfalusi Kis is. Ezek a diákok aztán általában visszatértek hazájukba, időnként már holland házastársakkal oldalukon, terjesztve a megszerzett műveltséget. A Habsburg dinasztia egy időben a németalföldi területek jelentős részét uralta, elsősorban a mai Flandriát. Tulajdonképpen a mai holland-belga határt is az egykori Habsburg-birtokok határa jelölte ki. A holland kereskedők gyakori vendégek voltak Magyarországon, mint ahogyan a magyar kereskedők és tudósok is rendszeresen megfordultak Hollandiában. Igen élénkek voltak a kapcsolatok a magyar és a holland református egyházak között, nem csak a hitújítás idején, hanem azóta is, lényegében folyamatosan, különösen ami az erdélyi és kárpátaljai közösségeket illeti. Az I. világháború alatt magyar menekültek érkeztek Hollandiába, amely akkor semleges ország volt. A háború végén néhányan közülük hazatértek, néhányan azonban maradtak, mindkét csoportra jellemző volt a vegyes családok kialakulása. Hasonló történt a II. világháború, és az 1956-os forradalom utáni időkben. Napjainkban nagyjából 10 ezer magyar él szerteszét Hollandiában, közülük igen sokan tagjai a Magyar Klubnak. Belgiumban csak egy kevéssel becsülhető kisebbnek a magyar közösség létszáma. Egész sor magyarországi településnek van hollandiai, belgiumi vagy luxemburgi testvértelepülése. A magyar nyelvet mind Hollandiában, mind Belgiumban egyetemi szinten lehet tanulni, és a hollandot is oktatják néhány magyar egyetemen. Szemben például a kínaiakkal, akik ugyan nagyobb számban vannak jelen Magyarországon, de ittlétük csak néhány évre, legfeljebb egy évtizedre tekint vissza, a holland-magyar kapcsolatoknak adottak a történelmi dimenziói. Mivel a hollandok számban meghaladnak nem egy kisebbséget, és a két nép közötti kapcsolatok hosszabb időkre nyúlnak vissza mint például a görögök esetében, igen erős érvek fogalmazhatók meg annak érdekében, hogy hivatalosan elismert kisebbséggé váljanak ebben az országban. (Forrás: MostMagyarul): https://tinyurl.com/yawbxkom

.

Szólj hozzá!

Címkék: kína balaton magyarország spanyolország franciaország csehország görögország németország erdély 1956 hollandia törökország kárpátalja duna tisza portugália belgium balkán nagybritannia luxemburg délafrika európaiunió elsővilágháború földközitenger másodikvilágháború németrómaibirodalom

September 2008. Space. ATV-1 reentry

2008.09.30. 02:03 Eleve

08 9 29

At the end of its mission, Europe’s space freighter ATV Jules Verne
burning up over an uninhabited southern area of the Pacific Ocean

- video -

(Source: YouTube / European Space Agency):

https://tinyurl.com/m37kef5

.

Szólj hozzá!

Címkék: space europe europeanspaceagency pacificocean

Danube photos

2008.09.10. 18:06 Eleve

 

Budapest 2020. IX. 10. Sommersonne / Kordes, W. und Söhne (2008). Legalább félszáz szirma van. Sokvirágú, sárgabarack színű és rózsaszín rózsa.

 

Szólj hozzá!

Címkék: nap magyarország németország hungary nyár photos virág deutschland fényképek

Danube photos

2008.08.27. 18:29 Eleve

 

Budapest 2020. VIII. 27. Moody blue / Gareth, F. (2008). Teahibrid rózsa

 

Szólj hozzá!

Címkék: anglia magyarország hungary nyár photos virág england fényképek

Danube photos

2008.08.14. 17:42 Eleve

 

Budapest 2021. VIII. 14. Super Trooper. Sokvirágú, "floribunda" rózsa, Fryer, G. nemesítette az Egyesült Királyságban, 2008-ban.

1 11 22

Szólj hozzá!

Címkék: magyarország hungary nyár photos virág fényképek egyesültkirályság unitedkingdom

May 2008. Globalization. Weather warfare?

2008.05.22. 23:36 Eleve

.

Weather warfare. Rarely acknowledged in the debate on global climate change, the world’s weather can now be modified as part of a new generation of sophisticated electromagnetic weapons. Both the US and Russia have developed capabilities to manipulate the climate for military use. US mathematician von Neumann, in liaison with the US Department of Defense, started his research on weather modification in the late 1940s at the height of the Cold War and foresaw ‘forms of climatic warfare as yet unimagined’. The US military has developed advanced capabilities that enable it selectively to alter weather patterns. The technology, which is being perfected under the High-frequency Active Auroral Research Program (HAARP), is an appendage of the Strategic Defense Initiative – ‘Star Wars’. From a military standpoint, HAARP is a weapon of mass destruction, operating from the outer atmosphere and capable of destabilising agricultural and ecological systems around the world. Weather-modification, according to the US Air Force document AF 2025 Final Report, ‘offers the war fighter a wide range of possible options to defeat or coerce an adversary’, capabilities, it says, extend to the triggering of floods, hurricanes, droughts and earthquakes: ‘Weather modification will become a part of domestic and international security and could be done unilaterally… It could have offensive and defensive applications and even be used for deterrence purposes. The ability to generate precipitation, fog and storms on Earth or to modify space weather… and the production of artificial weather all are a part of an integrated set of [military] technologies.’ In 1977, an international Convention was ratified by the UN General Assembly which banned ‘military or other hostile use of environmental modification techniques having widespread, long-lasting or severe effects.’ It defined ‘environmental modification techniques’ as ‘any technique for changing – through the deliberate manipulation of natural processes – the dynamics, composition or structure of the Earth, including its biota, lithosphere, hydrosphere and atmosphere, or of outer space.’ While the substance of the 1977 Convention was reasserted in the UN Framework Convention on Climate Change (UNFCCC) signed at the 1992 Earth Summit in Rio, debate on weather modification for military use has become a scientific taboo. Meteorologists are not investigating the matter and environmentalists are focused on greenhouse gas emissions under the Kyoto Protocol. Established in 1992, HAARP, based in Gokona, Alaska, is an array of high-powered antennas that transmit, through high-frequency radio waves, massive amounts of energy into the ionosphere (the upper layer of the atmosphere). Their construction was funded by the US Air Force, the US Navy and the Defense Advanced Research Projects Agency (DARPA). It constitutes a system of powerful antennas capable of creating ‘controlled local modifications of the ionosphere’. Bertell, president of the International Institute of Concern for Public Health, says HAARP operates as ‘a gigantic heater that can cause major disruptions in the ionosphere, creating not just holes, but long incisions in the protective layer that keeps deadly radiation from bombarding the planet’. Physicist Dr Eastlund called it ‘the largest ionospheric heater ever built’. Military documents confirm its main objective is to ‘induce ionospheric modifications’ with a view to altering weather patterns and disrupting communications and radar enabling the US to disrupt and dominate entire regions. It can be directed against enemy countries or ‘friendly nations’ without their knowledge, used to destabilise economies, ecosystems and agriculture. It can also trigger havoc in financial and commodity markets. The disruption in agriculture creates a greater dependency on food aid and imported grain staples from the US and other Western countries. It was developed as part of an Anglo-American partnership between Raytheon Corporation, which owns the HAARP patents, and British Aerospace Systems (BAES). It was sold by ARCO to E-Systems Inc, in 1994. BAES was involved in the development of the advanced stage of the HAARP antenna array under a 2004 contract with the Office of Naval Research. The installation of 132 highfrequency transmitters was entrusted by BAES to its US subsidiary, BAE Systems Inc. Air Force documents suggest HAARP is an integral part of the militarisation of space. (Source: TheEcologist)

.

Szólj hozzá!

Címkék: space russia earth earthquake agriculture unitednations greatbritain unitedstates globalization ecocalipse

2008. február-március. Magyarország. Mint a szél. A cigányság problémáinak gyökereiről Csenyétén és Gadnán

2008.03.05. 20:54 Eleve

.

A cigányság problémájának gyökere a szegénység, valamint a többségi társadalom előítéletes viselkedése – halljuk sokszor. Aki azonban az észak-magyarországi régióban él, előbb-utóbb megkérdőjelezi e sokat hallott kisebbségvédelmi dogmát. Konok, szomorú tény: ahol a roma lakosság túlsúlyba kerül, a pusztulás és a mindennapi agresszió válik jellemzővé. Az őslakosok pedig egyre védtelenebbek. „… Ági jószág, pereputty, kicsi rajkó, jól aludj, Mezők jönnek, erdőségek, jó vidékek, rossz vidékek, Teneked mind jó vidék, mindenütt csak kék az ég.” (Babits Mihály: Cigánydal). Csenyéte zsákfalu; a hozzá vezető út alaposan megdobálja a kocsit. A völgybe bújt községben ragad a sár, különösen a házak előtt, ahol megfordulnak az autók. Majdnem ötszázan lakják a falut, mondja Kériné polgármester. S a létszám egyre nő: csak tavaly tizenhat csenyétei gyerek jött világra a miskolci kórházban. Az egész észak-magyarországi régióban szembetűnőek az egykor virágzó agrárkultúra nyomai: beomlott magtárak; elvadult gyümölcsösök; elmézgásodott, loncsos fasorok; összedőlt parasztházak. És hatalmas, üresen hagyott templomok. Régebben Csenyéte is színmagyar település volt, kisbirtokosok, parasztgazdák lakták. A cigány honfoglalás – Ladányi szociológus tanulmánya szerint – három nagycsaláddal kezdődött. Ahogy nőtt a táboruk, a szokásos forgatókönyv szerint történt minden: ha tudtak, elköltöztek a magyarok, s házaikat romák vették meg olcsón. Csenyéte lakossága alig két évtized alatt cserélődött ki teljesen, s eközben tönkrement a település. – Néhány idős magyar azért még lakik itt – mondja Kériné MSZP-s polgármester. – Két közalkalmazott maradt: a falugondnok meg a hivatalban egy segítő. Az intézményeink? Van szép alsó tagozatos általános iskolánk, ahová hetvennyolc gyerek jár; a felsősöket Baktakékre viszi az iskolabusz. S van óvodánk is, ötven fővel. A polgármester szerint a foglalkoztatás területén csak úgy történhet előrelépés, ha valami nagyvállalkozó érkezik, aki munkalehetőséget hoz az embereknek. De nem érkezik, s Kériné úgy véli: azért, mert rossz az út. Vezetékes víz azonban van, villany is, bár a közvilágítás hiányos, mert a helyi fiatalok egy csoportja az utóbbi időben azzal múlatja idejét, hogy tönkreteszi, amit még lehet: a lámpákat kővel kidobálják. A község honlapja fájdalmas őszinteséggel fogalmaz: „A helyzet nehézségét fokozza az is, hogy örökölték a falut, de nem örökölték a parasztgazdasággal együtt járó életformát. Az addig virágzó kertek elgazosodtak. Az istállókat, az állattartáshoz szükséges épületeket lebontották. A földek műveletlenek maradtak. Rengeteg gyümölcs- és más haszonfa pusztult el. A házak nagy részét is lebontották. Tavaly földig rombolták a falu legszebb középületét, a református parókiát, a még viszonylag épségben álló templom bútorzatát felvágták és eltüzelték. A mai felnőtt cigány generáció valószínűleg még csak nem is sejti, hogy a vályogházak szétverésével ősei munkáját tette tönkre.” – Nem lehet a normálisabb szemléletű romákat megnyerni partnerül a renitensekkel szemben? – Senki nem fog ujjat húzni egy másik családdal, mert abból háború kerekedik. Úgy jár hozzánk Krasznokvajdáról az orvos, hogy kikötötte: ott kell ülnöm a rendelésen, különben képtelenség fenntartani a rendet. A polgármester asszonynak tehát van némi tekintélye. Nemrég éjszaka riasztották felsőgagyi otthonában, hogy jöjjön hamar; akkor a rendőrök már háromszor fordultak. Két nagycsalád ugrott össze, felbolydult a falu. Kériné segített helyreállítani a rendet. A cigány polgárőrséget a tavalyi első iskolai betörés után állították fel. Nagy értékű számítógépeket vittek el az elkövetők meg az adományként kapott drága elektronikai eszközöket. Mivel azonban a falu széltében átlátható, elég könnyen ki lehet figyelni, mikor nincs senki szolgálatban; így később, polgárőrség ide vagy oda, még két iskolai betörés történt. – Mit gondol a falu jövőjéről? – Míg ilyen a támogatási rendszer, nem lehet változtatni. – Több pénz kellene az embereknek? Kériné szerint nem, sőt épp az a probléma, hogy hozzászoktak, a pénzért semmit nem kell tenniük. Az idősebbek még emlékeznek, hogy hajdanán le kellett dolgozni huszonegy napot a családi pótlékért, de lassan a harmadik generáció nő fel úgy, hogy nem ismer munkát. Ráadásul negyven–ötven éves korukra olyan rossz fizikai állapotba kerülnek, hogy ha volna is kedvük, nem bírnának dolgozni, véli Kériné. Főként a nők használódnak el a sok szülésben. Az önkormányzat segélyek formájában négy, négy és fél millió forintot fizet ki a lakosságnak havonta. A másik négy-öt millió bejön családi pótlékokból, gyesből. Számolni kezdünk. – Vegyünk egy öttagú családot: a családi pótlék tizenhétezer gyermekenként, az ötvenegyezer forint. A gyes körülbelül huszonötezer; az apa harmincnyolcezer forint körüli munkanélküli-segélyt kap. Ez száztizennégyezer forint, amiért csak el kell sétálni a hivatalba. Egy hét- vagy nyolcgyerekes családnál – s ez elég gyakori – csak a családi pótlék összege majdnem százhúszezret tesz ki. Ehhez jön az ingyenes oktatás, amit úgy kell érteni, hogy a szülőknek egy radírt sem kell venniük, minden tanszert és tankönyvet adományként kapnak. A gyerek díjmentesen étkezik az iskolában és az óvodában, akár naponta háromszor. A felsősöknek a buszbérlet ingyenes. A Vöröskereszttől és egyéb alapítványoktól ajándékba kapják a ruhaneműt. Fűtésre télen nemigen költenek; lassan elfogy a környékbeli erdő. A polgármester ismer olyan roma famíliát, ahol minderre még rájön a száznégyezer forintos árvaellátás, hiszen meghalt az asszonyka férje; igaz, összeállt egy másik emberrel, aki hazahoz még vagy ötvenezer forintot, így csaknem háromszázezer üti a markukat, persze a természetbeni juttatások nélkül. S nem hagyhatjuk ki a számításból a falu honlapján szereplő, nyilván empirikus alapokkal bíró megállapítást, miszerint „a még létező parasztgazdaságok megdézsmálása, fosztogatása elválaszthatatlan jellemzője lett a falubeli életnek”. Magyarán, e jövedelmet a legtöbb család bűncselekményekkel egészíti ki. Összehasonlításként: a környéken dolgozó garadnai falugondnok hetvenkétezer forintot keres havonta. Hazánkban a kezdő tanítói fizetés hetven és nyolcvanezer forint körül mozog, s egy húszéves gyakorlattal rendelkező pedagógus száztízezer forint körüli összeget vihet haza. Az átlagos, öttagú magyar család jövedelme – ahol az apa dolgozik, a feleség pedig otthon van a gyerekekkel – családi pótlékkal és gyessel együtt is csak ritkán éri el a kétszázezer forintot, amiből természetesen a lakbért, gázszámlát, bérletet, ruhát, tanszert és minden egyebet ki kell fizetnie. A polgármester súlyos problémának tartja az uzsorázást, illetve az illegális kereskedést. Ez a következőképp működik: mivel a segélyt pillanatok alatt elverik, segélyosztás után egy héttel nagy autók jelennek meg tehetősebb városi cigányokkal, akik italt, cigarettát, csokoládét és különböző élelmiszereket hoznak ingyen, sőt pénzt kínálnak a megszorultaknak – azzal a kikötéssel, hogy később mindent kamatostul kérnek vissza. A következő segélyosztás napján ismét megjelennek, öt–tízszeres árat követelve. Öt kiló liszt így ezerötszáz forintba kerül, kétezer forintos kölcsön hat–hétezerbe. Tudni kell, hogy a csenyétei cigányok kényesek az ételre, naponta kétszer-háromszor főznek, a felmelegített ételt nem eszik meg. Az alapanyagot elő kell teremteniük; mikor azonban a családi pótlék megérkezik, abból csak a cetli marad az embereknél. Aki nem tud fizetni, elveszik a vagyontárgyait, televízióját, magnóját, akár az autóját, ha van neki. Az emberek rettegnek az uzsorásoktól, azt mondják, ha nem adják meg tartozásukat, azok megverik, sőt megölik őket. Tornácos ház; itteni viszonyok közt elég takaros, hiszen a teteje még nem szakadt be, a fala pedig kellemes sötét rózsaszín. Kiabálásunkra csupán egy apró, sovány kutya válaszol. Bemegyünk. – Jaj, mán – mondja a konyhában egy asszony, bokáig áll a vízben –, nézzék mán, kilyukadt a mosógép! Honnan? Újságtól? Jöjjön, mama, bent leszünk az újságban! Mama előbújik a szobából, előjön három gyermek is, szépen egymás mellé sorakoznak, hogy lehessen őket fényképezni. – Arra kíváncsik, hogy élünk, mint élünk – magyarázza az apró öregasszonynak a mosógéppel bíbelődő nő; vastag, fekete hab árasztja el a konyhát. A tűzhelyen piros lábasban fő az étel. – Kis leveske far-háttal, zöldséggel – válaszol pillantásunkra az asszony. – Szegények vagyunk, ugye, Ferikém, gyere, megigazítom a hajad. A többi az iskolában van; nagyon kevés a pénzünk, de nem ad a tanács, azt tessék megírni. Na, az iskolát, azt megnézhetik, micsoda ronda ott a vécé. De nem újítsák föl. „Ad tüzet is száraz ág: / mindenütt csak hajt az ág, / hogyha tűz van: a tűz ég is, / kerül hozzá kis fazék is, / kis fazék, / nagy fazék, / mindenütt csak jó az ég” – dúdolom magamban Babits versét, a Cigánydalt. Kihátrálunk a ruha- és csirkegőzből, átmegyünk az iskolába. Fél öt, még épp ott találjuk az igazgatónőt, más már nincs az épületben. Egy roma felzárkóztató alapítvány Csenyétéről szóló weboldala szerint „az intézményben a nevelés és oktatás nem hagyományos keretek között folyik. A többszörös szociális és kulturális hátrányban élő gyerekeknek helyi programot kellett kidolgozni. Ez mindenekelőtt lehetőséget biztosít alapvető szokások (tisztálkodás, öltözködés, étkezés) kialakítására és viselkedési formák megtanulására.” Az új, kitűnő állapotú iskolaépületet sok fővárosi kerület is megirigyelhetné. Leszámítva azt, hogy sáros rúgásnyomok látszanak a falon, s hogy mind a nyílászárók körül, mind az épületek sarkain szembetűnőek a rongálás nyomai. Az ablakokon vasrács. A csenyétei iskola pedagógusai tizenhárom–tizenöt fős osztályokat visznek, s a polgármester szerint rendkívül nehéz a dolguk. Egy ilyen létszámú roma csoport huszonöt–harminc fős magyar osztállyal ér fel, annyira nehéz kordában tartani őket. Míg az igazgatónő, Gombosné Kiss körbevezet a tágas, világos folyosókon és tantermeken, a „nem hagyományos keretekről” kérdezem. Tartózkodóan fogalmaz. Házi feladat nem létezik; értelmetlen, úgysem készítenék el. Nem vihetnek haza semmit, se könyvet, se tanszert, mert csak elkallódna. – Akad köztük egy-két tehetségesebb gyerek? – Hogyne. A cigányok általában nem buták. A gyerekek okosak, szépek, szeretni-valóak. S vannak mindig olyanok köztük, akiket különösen is emelni kéne, mert nyilvánvalóan tehetségesek, de a családi környezet rendszerint visszahúzza őket. A cigányok általában nem bírják elviselni, ha valaki kiemelkedik közülük. Dolgozik itt egy fiatal baktakéki roma tanítónő, őt sem igazán fogadják el: azt mondják, már nem közéjük való. Nem könnyű együttműködésre késztetni a gyerekeket, de a szülőket sem. A gyerekek a szelídebb fegyelmezésre nem reagálnak, a szigorúságot pedig a pedagógusok nem engedhetik meg maguknak. Ha valami probléma van, a legtöbb szülő a gyerek pártjára áll. – Előfordul, hogy durván beszélnek önökkel, esetleg fenyegetőznek? – Nagyon gyakran. Szinte naponta. Aki itt dolgozik, meg kell tanulnia elviselni a megaláztatást. Az iskola utáni második házban él a csenyétei polgárőrség parancsnoka, Lakatos. Öblös, ritmikus zene szűrődik ki, s ahogy benyitjuk az ajtót, látjuk: zenekari próba folyik. Egy kamasz fiú szintetizátoron játszik, szájához állított mikrofonba énekel, mellette a szólógitáros; körülöttük hét-nyolc fős közönség, sámlikon, hokedliken. Kezük-lábuk mozog a muzsikára. Nehéz meleg van, izzik a falnál a zománcos sparhelt. – Lakatost keressük – ordítjuk bele a hangzavarba. A polgárőrség vezetője apró, de elszánt tekintetű ember. Bevezet a szobába, behajtja az ajtót. – Felszerelést, ruhát nem kapunk, igazolvány nincs, pénzt se adnak – sorolja a hiányosságokat. – De mellényünk van. Lakatos felesége leakasztja a fogasról az igen hivatalos benyomást keltő, fényvisszaverő, hátul Polgárőrség feliratú mellényt, s rá is adja az emberre, hatalmas büszkeséggel. Lakatos épp esti őrjáratra indul, szívesen fogadja, hogy elkísérjük. Áthaladunk a konyhán, a hangfalakból üvölt a zene. „Elindulok kis hazámból, / megszakad a szívem, / ne sírj értem, édes babám, / ne sirassál engem.” A falakon körben vallásos témájú cifra falvédők, Mária a kisdeddel, imádkozó szentek. Nagy a hangulat, pillepalackból töltögetik a bort. – Mind az én gyerekem! – ordítja a fülembe a polgárőrség parancsnoka. Kint már fekete az éjszaka. Visszacsukjuk a házba a zenét. Lakatos hatalmas, táskányi lámpát visz, legalább tíz góliátelem van benne. Nehéz, mondja, mint a dög. Bekapcsolja: jó harminc méterre vág előre a fénye. – Reflektor. Ezzel világítok be mindenhova. Úgy tessék rám nézni, megértem a hatvannyolc évet, és börtönben még soha az életben nem voltam. Tetszik tudni, cigány embernél ez nagy dolog. Amikor megbontották a tetőt, leverték a falakat az óvodában, a magam kezével építettem vissza. Hordtam oda pléhtetőt, cserepet, téglát. És raktam. Két hónapig. A polgármester asszony megfizetett, az biztos. De megcsináltam. Itt a telefonom, ha rendetlenkedik valaki, szólok a rendőröknek. Nem haragszanak érte a falubeliek, mert meg is szoktam őket menteni. Megmondom, hogy részegen csinálták, máskor majd jobban vigyáznak, engedjék ki őket. És akkor, aki nagyobb kárt nem csinált, kiengedik, ha kezeskedek érte. Ad a szavamra a paraszt is, a rendőr is. Amikor volt az a nagy verekedés, pár hete, a gyerekeket küldtem a tetőre, ni [a dombra mutat], hogy híjjanak rendőrt. De hiába, meg voltak vadulva a népek, mentek neki a rendőrnek is. A Ficsúr bélelte őket, az a zsivány. Itt nőtt fel, ismerem jól. A rendőrt gyorsan a hátunkhoz vettük, hogy takarjuk, de a cigány csak neki akart menni. És akkor szépen azt mondtam: Ficsúr, vigyázz, mert hatósági ember, ha megütöd, tíz évet kapol. Erre csak elállt. Elég élénk az éjszakai élet; hol autó vág végig az utcán, hol egy csapat purdé szegődik hozzánk, de János bácsi hazaparancsolja őket. Megyünk, ugatnak a kutyák, ám János bácsi rájuk világít a reflektorral, megszólja őket keményen, hát visszatakarodnak az óljaikba. Azt mondja, így szokta az emberekkel is. Jár a szél, kavargatja a feketeséget a völgyben. Félkész épületek állnak középen, rájuk suhan a fény: – Na, ezek a szocportos házak. – Szocpolos? – Az hát. – Mi lett velük? – Hát a gazemberség, az lett velük. Rendőrségi adatok szerint a szocpol-csalásoknak a cigányság körében számos változata ismert. Általában bontott, innen-onnan összehordott anyagokból, kalákában felhúznak néhány falat, azt megmutatják az állami tisztviselőnek, s ha megkapják rá az igazolást, fölveszik a szociálpolitikai támogatást – ez nagycsaládosok esetében milliókra rúg. Az ál építkezések persze sosem fejeződnek be, többnyire vissza is bontják a falakat, és az építőanyagból valahol újabb ál építkezésbe fognak. Egy ház anyagából olykor tizenöt–húsz is felépül ilyen módon különféle helyeken. „Hogyha ég a nap sugára, / a gazdának nagy a kára, / neked semmi, kis bolond: / mindenütt csak hűs a lomb. / Cse’bogár, / Cse’bogár, / a gazdának csupa kár.” Babits 1910-ben írta ezt a versét. A gyakori lopás, betörés nemcsak Csenyétén jellemző; a környék vegyes lakosságú településein, Novajidrányban, Hernádvécsén, Boldogkőváralján, mindenütt hallani ezt a panaszt. Csáji, aki Garadnán és Novajidrányban falugondnok, így fogalmaz: – A babot, krumplit, kukoricát fölszedegetik. Költenünk kell rá, s dolgozunk, kapálunk sokat; ha nem permetezünk, a bogár eszi meg az egészet, ha permetezünk és megmarad, a cigány viszi el. Tavaly gyönyörű krumplik voltak, hát nem felhúzgálták! – Hat sor krumplim volt, mindegyikből legalább tíz métert fölszedtek, s az több mázsa – teszi hozzá egy novajidrányi gazda. – Honnan tudja, hogy cigányok voltak? – Láttam. – Miért nem szólt rájuk? – Négyen voltak. Mit csináljak? Mire kiér a rendőr, már elmennek. – A kertünk sincs biztonságban – mondja egy idős hölgy az utcán –, bemennek hátul, oldalt, mindenhol. Reggelre fölszedik a diót, és mindent széttaposnak. Csáji szerint mindig történtek kisebb lopások, titokban. De az utóbbi években egyre gyakoribb, hogy fényes nappal, nyíltan viszik el, amit akarnak. Korábban annyit vittek, amennyi az ételükbe kellett; ezt a parasztok zöme elviselte. De most… – Ősszel láttam: szekérrel mentek ki a földre, tök, cukkini, minden föl volt pakolva. Eladásra vitték. Guszti volt a vezetőjük Vilmányból, ismerem. – Nem szólt rájuk? – Egyedül voltam. Ők öten. Megesett, hogy egy asszony szeme láttára szedték le a cseresznyéjét, s mikor rájuk szólt, azt mondták: menjen onnan. A falugondnok szerint a rendőrség fellépése általában lassú és erélytelen. – Garadnára átjöttek a romák egy házhoz bulizni, aztán verekedés, ordítozás lett belőle. Kilenc órakor hívtunk rendőrt, éjfélre jött meg. Ezt nem fogja elmondani egyik rendőr sem magának: félnek. Aki szólni mer, megfenyegetik. A rendőrök általában ugyanilyen falusi emberek; mindenki tudja, ki hol lakik. – El van fordulva a világ, uram – mondja egy férfi a novaji kocsmában. – Régen, ha volt egy szabadtéri bál, a cigányság hátul volt, a paraszt táncolt a színpadnál elöl. Most fordítva van. Az én gyerekem cigányokkal jár gimnáziumba, ötös tanuló. Neki nem jár ösztöndíj, a cigány iskolatársainak igen. S közben némelyik nyugati autóval megy a segélyért. A környékbeliek úgy látják, az agresszív cigányokat sem rendesebb társaik, sem a hatóság nem fékezi meg kellőképp. Novajidrányból, ahol az iskolában is megfordult az etnikai arány, sok szülő inkább messzebbi településre viszi a gyerekét. Nemrég egy roma szülő az óra közepén ment be a tanterembe megverni egy gyereket, akivel a fiának nézeteltérése volt; aztán a tanárnak is neki akart menni a folyosón. Az iskolában leverték a lámpákat, és a kinti világítást is kidobálták kővel. Mintha a fénnyel volna bajuk. Biztonsági őrt kellett felvenni az iskolába, nagydarab, tekintélyes helybeli embert. Novajon próbáltak roma polgárőrséget felállítani, mondván: ha már több a cigány, mint a paraszt, tartsák ők is a rendet. Aztán a polgárőrirodáról eltűnt a hősugárzó, egyéb eredménye nem lett a dolognak. Annak a településnek, ahol a roma lakosság túlsúlyba kerül, vége. Nemrég a szomszédos Hernádvécse is megindult a lejtőn, már nyolcvanöt–kilencven százalékban roma a lakosság. S az ilyen helyeken elértéktelenednek a házak. – Úgy védtük meg magunkat – mondja egy férfi a takaros Garadna községben –, hogy eltökéltük: cigánynak nem adunk el házat. Legfeljebb boltba vagy kocsmába jönnek át olykor. Mikor tönkretették a virágágyásokat, felállítottuk a polgárőrséget. Azóta, ha megjelenik egy csapat cigány, rögtön odamegy két-három polgárőr, és megkérdezi: honnan jöttök, mi dolgotok van itt? Érzik, hogy szemmel tartjuk őket. Házainkban, kertjeinkben van az életünk munkája. Ha valaki ingatlan iránt érdeklődik, az első kérdése, hogy vannak-e cigányok. Mi azt mondhatjuk erre, hogy nincsenek, és jó árat kérhetünk, mert a környék szép, gyönyörű a táj, a többség dolgozik, és rendben vannak a porták. Itt a falu vége, áll meg a csenyétei polgárőrparancsnok; az előrebillenő fénycsóva üres dűlőre, pár csupasz fára világít. Megfordulunk, indulunk visszafelé. Lakatos közli, rövidesen véget vet az uzsorások uralmának. – Akkor csapok rájuk, mikor elhozik az árut, csak legyen meg a bizonyítványom a hivataltól. Ezerötszáz forintot elkérnek egy doboz cigarettáért! Ezer a far-hátnak kilója! De ha legközelebb megállnak, már írom is a rendszámukat fölfele. Jár ide egy cigány Miskolcról, házzal is üzérkedik; ezt itt a jányomtól vette el százötvenezer forintba, annyival tartozott neki. Szépen kimeszelt, rendes épület előtt állunk. – Elment a jányom Vadásziba lakni, rokonokhoz, de aztán össze lett neki gyűjtve egy kis pénz, hát hazajött. Mindjárt megmutatom, milyen házat kapott az üzértől háromszázötvenezerért. Kicsit arrébb rogyott falú, beszakadt tetejű viskóra mutat Lakatos; az ablaknyílásokra ragasztott nejlont pufogtatja a huzat. – Az a cigány is innét vakarózott ki, ott lakott lent. Most meg ezt csinálja a többivel. Június utolján harminc–negyven kocsi állt a falu közepén, azok mind uzsorások voltak, hozták az árut, a nép meg vitte. Na, ezt kellene megoldani Gyurcsány elvtársnak. Lehet, hogy nem is tudja, mert biztos tenne valamit. – Írja meg neki – és meglep a válasz: – Megírom. Egy levelet már írtam, saját kezéhez. Megírtam, hogy a nyugdíjam kevés, a szemem állapota rossz, beteg a gyomrom; kéne egy kis emelés, a tanácsnál meg nem adnak. – És mit válaszolt? – Még semmit. „Erdőn hogyha zsidót látsz, / meg se nézed, nekilátsz. / Mezőn hogyha lányra lelsz, / meg se kérded, úgy ölelsz” – írja Babits. De Lakatos azt állítja: a legtöbb cigány dolgozna, ha muszáj volna, meg ha lenne mit. Ügyes a cigány ember, esze is van, a keze is jó. Régebben volt kosárfonás, „meg minden”; maga a polgárőr is tud kosarat készíteni, még koszorút is. A dombtetőn fehérlő toronyra mutatok, s kérdem, működik-e még a templom. Tiszta üres, feleli Lakatos. Volt itt egy papocska, de elment, azóta ki van fosztva az egész; ki-be járnak a cigányok, mint a szél. /.../ (Forrás: MNO): http://tinyurl.com/y7qk9vmc    Gadnáról:    http://tinyurl.com/y93qk5p7

.

Szólj hozzá!

Címkék: magyarország vöröskereszt

Year 2007. United States. TED. Prof. Dunlap and the Hungarians

2007.12.30. 15:24 Eleve

18 3 24.

 

TED

Prof. Dunlap and the Hungarians

- video -

(Source: YouTube):

https://tinyurl.com/yc3qzdzt

 

Kulcsszavak (Keywords):     1956     Ausztria     Duna     Egyesült Államok     Európa     Franciaország     Hollandia      Jugoszlávia     Magyarország     Osztrák-Magyar Monarchia     Nagy-Britannia     Oroszország     Spanyolország     Svájc     Svédország     Szovjetunió    

.

Szólj hozzá!

Címkék: video magyarország spanyolország franciaország ausztria 1956 oroszország európa hungary svédország hollandia duna svájc szovjetunió jugoszlávia nagybritannia egyesültállamok osztrákmagyarmonarchia unitedstates

2007. év. Magyarország. Nélküled - előadja az Ismerős Arcok

2007.12.29. 21:30 Eleve

 

19 11 19 / 10 1 3.

Nélküled

- előadja: Ismerős Arcok -

Forrás: YouTube):

https://tinyurl.com/y7j6kg2h

38 399 086 megtekintés

Nélküled

- dalszerzők: Leczó, Nyerges -

Annyi mindent kéne még elmondanom
S ha nem teszem, talán már nem is lesz rá alkalom
Hogy elmeséljem, milyen jó, hogy itt vagyunk
S mint a régi jó barátok egyet mondunk s egyet gondolunk

Mint a villám tépte magányos fenyő
Mint a vízét vesztett patak, mint az odébb rúgott kő
Mint a fáradt vándor, ki némán enni kér
Otthont, házat, Hazát, nyugalmat már többé nem remél

S bár a lényeget még nem értheted
Amíg nem éltél nehéz éveket
Hogy történjen bármi, amíg élünk s meghalunk
Mi egy vérből valók vagyunk

Mint a leszakított haldokló virág
Mint az öt millió magyar, akit nem hall a nagyvilág
Mint a porba hullott mag, mi többé nem ered
Ha nem vigyázol ránk olyanok leszünk mi is, nélküled.

S bár a lényeget még nem érthetted
Amíg nem éltél nehéz éveket
Hogy történjen bármi, amíg élünk s meghalunk
Mi egy vérből valók vagyunk!

.

Szólj hozzá!

Címkék: video dal magyarország

2007. november. Magyarország. Különleges természet-megőrzési területek / Natura 2000

2007.11.13. 21:06 Eleve

 

19 9 30 

Natura 2000

(részlet):

Különleges természet-megőrzési területek Magyarországon

(Forrás: Natúra2000):

https://tinyurl.com/y4jlyapl

Az Európai Bizottság 2007. november 13-i határozatával elfogadta a pannon biogeográfiai régió különleges természetmegőrzési területeinek jegyzékét. Különleges természetmegőrzési területek kijelölése hosszadalmas folyamat, amelyben az adott tagállam és az Európai Bizottság szakértőinek többszörös egyeztetései során véglegesítik a kijelöléseket. A hazai kijelölt területek, s így az egész Natura 2000 hálózat véglegesítése nagyrészt lezárult, szinte az összes Natura 2000 területünk immár jóváhagyott terület. A különleges természetmegőrzési területek átlagos kiterjedése kisebb, mint a madárvédelmi területeké, nem ritka a csupán néhány száz hektáros terület sem. Magyarországon jelenleg 467 különleges természetmegőrzési területet jelöltek ki. A további egyeztetések hozhatnak kisebb változásokat, a területek számának és pontos lehatárolásának tekintetében.

.

Szólj hozzá!

Címkék: térkép magyarország európaibizottság

Year 2007. Cabo Verde. Kizomba dance (video)

2007.11.03. 22:05 Eleve

.19 2 17

Kizomba dance. Kizomba tánc

(Source: YouTube):

https://tinyurl.com/y3t2pob3

(122 880 views / megtekintés)

Zöldfoki-szigetek
tíz, többnyire vulkanikus eredetű sziget csoportja az Atlanti-óceánban, több mint félezer kilométerre Afrika legnyugatibb partszakaszától. Lakosainak száma meghaladja a félmilliót. Csapadéka kevés, legtöbb pataka időszakos vízfolyás. Több tava már kiapadt az édesvíz fogyasztás következtében. Parlamentáris köztársaág; elnemkötelezett ország, különleges partnerség kapcsolatban az Európai Unióval. A Zöldfoki-szigetek lakatlan szigetek voltak, mígnem 1456 körül portugál hajósok felfedezték. 1461-1532 között az első trópusi portugál gyarmattá vált. Kereskedőket, kalózlevéllel rendelkezőket, kalózokat vonzott. Vízfelvevő hely is volt. Gazdasága a XIX. században, az Afrika és Amerika közötti rabszolga-kereskedelem szűnésével válságba került. Utóbb fokozatosan visszanyerte kereskedelmi és hajózási központ jellegét. 1951-ben Portugália tengerentúli megyéje lett. Ekkortájt már ellenállási csoportok működtek az országban és Portugál Guineában; ezek 1956-ban a Guinea és a Zöld-foki-szigetek Afrikai Függetlenségi Pártja (PAIGC) szervezetben egyesültek, amely 1963-ban indított háborút. 1973-ben Bissau-Guinea, 1975-ben pedig a Zöldfoki-szigetek is elérte függetlenségét. Emberi fejlettségi indexe (HDI): 0.654. Amikor Dél-Afrika gazdasági blokádtól szenvedett, a szigetország lehetővé tette az Európába és az Egyesült Államokba irányuló Dél-afrikai repülőjáratok számára a leszállást. A köztársaság 2007-2010 között a területén át Kolumbiából Hollandiába és Németországba irányuló drogkereskedelem felszámolására tett sikeres erőfeszítéseket. Az itt születettek diaszpórája - mintegy félmilliónyi - az Egyesült Államokban, további mintegy négyszázezer Európában él. A lakosok legtöbbje mulatt, kreol. A lakosság 95%-a keresztény (85% római katolikus). Hivatalos nyelv a portugál és a helyi kreol. Az ország a portugál anyanyelvűek államközösségének tagja.

.

Szólj hozzá!

Címkék: afrika video amerika németország európa tánc hollandia dance kolumbia portugália délafrika európaiunió egyesültarabemírségek atlantióceán bissauguinea caboverde portugálguinea zöldfokiszigetek

2007. év. Magyarország 2007 után

2007.06.28. 13:42 Eleve

8 3 11.

2007 júniusában Foley budapesti amerikai nagykövet végre úgy érezhette, hogy a sok negatív üzenet után pozitív jelentést küldhet haza Washingtonba. A negatívumok Gyurcsány Ferenc akkori kormányfővel voltak kapcsolatosak, akit az amerikai diplomata több okból sem kedvelt. Színpadiasnak és felkészületlennek tartotta, de ennél is sokkal inkább zavarta az, hogy Gyurcsány igyekezett szorosabbra fonni Magyarország viszonyát Oroszországgal, és nyilatkozataiban is kiállt bizonyos orosz energetikai érdekek mellett. Ehhez képest Foley-t szinte lenyűgözte az Orbán Viktorral folytatott 2007. június 27-i beszélgetése. Orbán hangoztatta elkötelezettségét a transzatlanti kapcsolatok mellett, és kijelentette, hogy a legnagyobb veszély most "Oroszország és a szélsőbaloldal túlélése és visszatérése". Foley-t meggyőzte, amit hallott. A Fidesz-vezér Oroszország bírálatában egy jó darabig még következetes maradt. Ez látszott 2008-ban is, amikor Orbán nagyon kemény hangú nyilatkozatokban ítélte el, hogy az oroszok lerohanták Grúziát. Nem sokkal ez után következett be több nagy változás Orbán hozzáállásában. Egyrészt úgy érezte, felesleges keménykedni az oroszokkal például Grúzia ügyében, ha nyugati országok közben tovább üzletelnek Moszkvával. Másrészt azt gondolta, hogy az Egyesült Államokból elindult és az egész nyugati pénzügyi rendszert megroppantó 2008-as gazdasági válság teljes geopolitikai átrendeződést fog eredményezni a keleti hatalmak javára. Ennek a meggyőződésnek a kialakulásában szerepet játszott Matolcsy jelenlegi jegybankelnök, akire Orbán támaszkodik gazdasági ügyekben. Orbánnak ráadásul megtetszett az, ami Oroszországban zajlott a 2000-ben hatalomra került Putyin irányítása alatt; a társadalmi modell, amelyben létezik ugyan egy felső vállalkozói osztály, de ők a vezetőtől függnek, míg önálló egzisztenciával rendelkező szereplőből kevés van. 2010-hez közeledve Orbán már ezeket az új irányokat követve szervezte nemzetközi kapcsolatait. 2009 novemberében elutazott Szentpétervárra a Putyinnal való találkozójára, majd december elején ellátogatott Kínába, ahol a pártvezetés egyik legbefolyásosabb tagjával, az azóta az ország elnöki posztját is elfoglaló Hszi-vel találkozott. Ez azt mutatta, hogy Orbánnak van keresnivalója a hagyományos partneri-szövetségi hálón kívül. Szembetűnő volt, hogy Orbánt mind a kínaiak, mind az oroszok a legfelsőbb szinten fogadták, pedig akkor még mindig csak ellenzéki vezető volt. A Putyinnal volt megbeszélés után Orbán maga azt nyilatkozta, hogy időnként az az érzése, hogy néhány gyanús szocialista alak területe és fennhatósága alatt áll az egész orosz-magyar ügy, és ő ezen akart változtatni. Azt mondta Putyinnak, hogy szeretnénk rendezni és új alapokra helyezni az orosz-magyar kapcsolatokat. A megbeszélés eredménye az volt, hogy úgy álltak fel mindketten, hogy azt gondolták, lehet üzletet kötni a másik emberrel. A látogatás fontos jelzés volt az akkori Fidesz elitjének, mert azt mutatta, hogy látnak jövőt egy Orbán által vezetett Magyarországban. Két befolyásos magyar üzletember szállt fel egy Moszkvába tartó repülőgépre néhány héttel a 2010-es parlamenti választások előtt. Mindketten Orbán Viktor legszűkebb köréhez tartoztak: Simicska, Orbán szövetségese a Fidesz építkezésében és Nyerges, aki Simicska jobbkezeként vett részt a párt-közeli cégbirodalom irányításában. Moszkvába érkezve a Lubljanka térre mentek, itt működik a KGB FSZB néven ismert utódja; e szervezet egyik magas rangú vezetőjével volt találkozójuk. Az oroszoknál az állami kötődésű üzletekben gyakran szerepet játszanak a titkosszolgálatok is, Simicskáék utazására azért került sor, hogy megtörténjen az üzleti jellegű kapcsolatfelvétel is, ezért kellett az FSZB tisztviselőjével tárgyalniuk. A találkozón nem született semmilyen érdemi megállapodás. Az utazás összefüggött Orbán Viktor néhány hónappal korábbi oroszországi látogatásával, amikor a kormányzásra készülve 2009 novemberében személyesen találkozott Putyin Vlagyimirral Szentpéterváron. A találkozó a két politikus ismerkedését szolgálta, Mintha a miniszterelnök úgy tekintett volna az orosz kapcsolatra, mint ami megoldást jelentene minden nagyobb aktuális gondjára, legyen szó a nyugati kapcsolatokról, a Simicskával való konfliktusáról vagy az egyéb hazai erőcsoportok ellensúlyozásáról. Orbán a saját környezetének azzal magyarázza az oroszokhoz való közeledést, hogy így akar erősebb pozíciót szerezni Magyarországnak a nemzetközi porondon. Szerinte gazdasági előnyök származnak az orosz kapcsolatból, és a velük kialakított szoros viszony javíthatja az ország alkuhelyzetét. Kifejezetten élvezi a nagyhatalmak közötti manőverezést, aminek egyrészt az az oka, hogy a hazai belpolitikát már évek óta unalmasnak tartja..Orbán 2010 novemberében már hivatalban lévő kormányfőként utazott Moszkvába. Kíséretének tagja volt Keskeny, aki a Külügyminisztériumban felelt a kelet-európai és közép-ázsiai országokért, és a fideszes holdudvar azon kevés tagja közé tartozott, akiknek régóta jó orosz kapcsolatai voltak. A november 30-i találkozón az orosz kormány vendégházában zajlott a munkaebéddel egybekötött tárgyalás. A néhány főből álló magyar küldöttséget - Keskeny mellett ott volt még Fellegi fejlesztési miniszter és Szijjártó akkori miniszterelnöki szóvivő is - meglepetés fogadta. Ott volt mindenki az orosz kormányból, aki a magyar vonatkozású ügyekben érintett volt, ráadásul nemcsak kormányzati tisztviselők, hanem állami cégek vezetői is. Nyilvánvaló volt a magyarok számára, hogy az oroszok inkább nyomásgyakorlás céljából vonultak fel ekkora túlerővel. Putyin a több mint kétórásra nyúlt tárgyalást a diplomácia szokásaitól eltérően bonyolította; kihasználta, hogy sok embere volt jelen. Beszéd közben időnként rábökött valakire, és aztán hagyta, hogy ők mondják el a részletes orosz álláspontot. Orbán eközben csak egy szűkebb körű kíséretre tudott támaszkodni, ráadásul a Nagykövetségről tolmácsolásra hozatott munkatárs hiába beszélt jól oroszul, láthatóan nagyon meg volt ijedve a hirtelen jött komoly feladattól. Ekkor még mindig az egymás közötti vitás ügyek rendezésére koncentrált mindkét ország; ott tartottak ebben a folyamatban, hogy egyáltalán megismerjék egymás álláspontját és megoldási javaslatait. A konfliktusok pénzügyi természetűek voltak, még az előző szocialista kormányok idejére nyúltak vissza. Elmérgesedett a helyzet több közös orosz-magyar érdekeltségű ügyben is, a legjelentősebbek három magyarországi, orosz kötődésekkel is rendelkező céget érintettek: a Dunaferrt, a Malévot és a MOL-t. Az első kettőnél abból fakadt a probléma, hogy megjelent náluk hitelezőként a Vnyesekonombank nevű orosz állami fejlesztési bank, és mivel mind a Dunaferr, mind a Malév súlyos anyagi nehézségekkel küszködött, az oroszok attól tartottak, hogy bukják a pénzüket. Szerették volna elérni a magyaroknál, hogy a magyar állam térítse meg veszteségeiket. A MOL ettől eltérő eset volt; arról folytak a tárgyalások, hogy a magyar állam megvásárolná a Szurgutnyeftyegaz részesedését, amit végül közel egy évvel a hatalomra kerülésük után vásároltak meg. (A Szurgutnyeftyegaz orosz energetikai óriáscég 2009 március végén - a Gyurcsány lemondása utáni kaotikus helyzetben - vette meg a MOL 21,2 százalékos részvénycsomagját az osztrák OMV-től. A MOL ellenséges lépésként kezelte a Szurgut megjelenését, és a magyar állami szervek támogatásával sikerült megakadályozni, hogy az orosz cég gyakorolhassa a tulajdonosi jogait. Az oroszok ezt zokon vették, elég egyértelmű fenyegetést is tettek Hernádi MOL-vezér felé. Szecsin orosz miniszterelnök-helyettes közölte vele, "a MOL nemcsak a Szurgutnyeftyegazzal áll harcban, hanem az orosz állammal, amelynek olyan eszközei vannak, amikkel cégek nem rendelkeznek". 2010 tavaszára sikerült eljutni egy megállapodásig, amelynek értelmében az oroszok hajlandók lettek volna eladni a MOL-részvénycsomagot. 2010 márciusában Bécsben volt egy találkozó a magyar kormány és az orosz cég képviselője között, ahol már a tranzakció részleteiről egyeztettek. A költségvetésben azonban nem volt forrás egy ekkora, több százmilliárd forintos ügyletre, Bajnaiék ezt csak parlamenti jóváhagyással léphették volna meg. Azt is gondolták, hogy a választáshoz közeledve csak teljes konszenzussal a hátuk mögött tehetnek meg egy ilyen horderejű lépést, ezért bevonták a döntésbe a Fideszt is. Orbánék nem voltak hajlandók együttműködni. Az Orbán-kormány aztán egy sor vitás kérdésben újranyitotta a tárgyalásokat az oroszokkal, és a MOL-részvények ügye is ismét a tárgyalóasztalra került). A Szurgutnyeftyegaznál lévő részvények megvételével a magyar állam összességében közel 24 százalékot birtokolt a MOL-ban, és ezzel az egyik legnagyobb tulajdonos lett. Közel egy évvel a hatalomra kerülésük után ez olyan ügyletnek bizonyult, amellyel a hatalmi pozíciójának megerősítésén dolgozó Orbán több legyet ütött egy csapásra. Alig több mint egy éve volt ugyanis hatalmon, amikor kénytelen volt felismerni, hogy nem teljesen ura a saját kormányának. Egyes kormányzati és állami pozíciókban Simicska utasításait követték, aki hatással volt olyan szakmai kérdésekre, mint például az ország energiapolitikája. 2011-ben Orbán eldöntötte, hogy véget vet ennek, megkezdte a terep előkészítését Simicska kiszorításához, és ebben szerepet játszott az orosz-magyar kapcsolatok alakulása is. A folyamatban az első lépést a MOL-részvények visszavásárlása jelentette. Simicska ellenezte az ügyletet, azzal érvelt, hogy nem éri meg ennyi pénzt elkölteni erre a célra.  A MOL-részvények megvásárlása arra is jó volt Orbánnak, hogy ellensúlyt képezzen Magyarország leggazdagabb emberével, Csányival szemben. Az OTP vezetése mellett Csányinak befolyása van a regionális multicéggé kinőtt MOL-ra is; 2000 óta tagja a vállalat igazgatóságának, és 2001 óta ő tölti be az alelnöki posztot is, miközben Hernádi elnök-vezérigazgatót is szövetségeseként tartják számon. A MOL-részvények megvásárlása mellett volt egy másik orosz kötődésű ügylet, amellyel Orbán további lépéseket tett Simicska kiszorítására. Ebben a MET nevű gázkereskedő cég játszott szerepet, amelyet a Mol alapított 2007-ben. Később nemzetközi cégcsoporttá terebélyesedett és a vállalatban megjelentek más részvényesek - köztük oroszok - is, illetve olyanok, akik a magyar gazdasági és politikai elithez kötődtek. 2011-től kezdve a magyar állami szervek egy döntéssorozattal lehetővé tették, hogy a cég könnyen üzletet csinálhasson; bővítette a nyugatról behozható, akkoriban a világpiacon olcsóbb gáz mennyiségét, és a MET-nek adott lehetőséget arra, hogy ezt haszonnal tovább értékesíthesse. A cég tulajdonosai ezen több tízmilliárd forintot kerestek néhány év alatt. Ebben az időszakban a MET-csoportban a legnagyobb, 40 százalékos tulajdonos a MOL volt, mellette feltűnt még a Csányival üzleti kapcsolatban álló Nagy nevű üzletember, valamint az Orbán Viktorral jó személyes viszonyt ápoló Garancsi is. Simicskának különösen fájt, hogy a MOL révén a Csányi-Hernádi páros triumfált ebben az üzletben. A MET-üzlet jelentős állomás volt az orosz-magyar kapcsolat fejlődésében. Moszkva is részese volt a történetnek. Magyarország és Oroszország között érvényben volt egy hosszú távú gázvásárlási szerződés, amelynek értelmében Magyarország köteles volt átvenni bizonyos mennyiségű gázt minden évben. A szerződés szerint akkoriban a magyar felet a német E.ON nevű vállalat képviselte, amely konfliktusba keveredett az orosz állami Gazprommal, mivel a kötelező mennyiség átvételét nem mindig tudják teljesíteni. Egy ilyen helyzetben hozott be a MET még több gázt más csatornán az országba, de az oroszok nem kifogásolták ezt. (A MET-ben már 2009-ben megjelent egy orosz kötődésű offshore cég, tulajdonosként, majd később - már a magyar állam segítségével beindult üzlet idején - a tulajdonosok közé bekerült egy orosz magánszemély). Nyilvánvaló volt, hogy szerepük volt a MET-féle gázüzletben, amely végül 2015-ben, az Európai Bizottság tiltakozása után leállt. Maga az ügylet nyilvánvaló jele volt annak, hogy az oroszok már a Fideszhez köthető emberekkel is készek üzletelni. Az oroszoknak korábban évtizedes kapcsolataik voltak a komcsi világgal, de sikerült elérni, hogy átadják a kapcsolatrendszerüket. Ez a váltás nagyjából 2012-re meg is történt, megnyílt az út néhány nagyobb horderejű döntés felé. A MET-üzlet beindulása mellett lezárultak a tárgyalások egy másik kulcsfontosságú ügyletről. Orbán 2012 novemberében jelentette be, hogy megvásárolják a németországi központú E.ON energetikai cég magyarországi gáz-üzletágát. A 2013-ban lezárult ügyletnek része volt az a cég is, amely a Magyarország és Oroszország között érvényben lévő hosszútávú orosz gázbeszerzési szerződést birtokolta. Ezt követően már nem az E.ON, hanem közvetlenül a magyar állam tudott tárgyalni Oroszországból érkező gázellátásról. Az intenzív kapcsolatépítésben szerepet játszott, hogy a 2012-13-as időszakban nyilvánvalóvá vált, hogy az Orbán-kormány konfliktusban áll vezető nyugati hatalmakkal. A magyar kormányfőt kritika érte az intézményrendszert, a médiát és a gazdaságot érintő lépései miatt. 2013-ban Orbán kétszer találkozott a nyugaton szintén sokat bírált Erdogan, török vezetővel is. A nyugati hatalmakkal való viszony megromlásában személyes élmények is szerepet játszottak. Magas rangú magyar kormányzati tisztviselők sokszor úgy érezték, hogy a nyugati tárgyalófelek lekezelően viselkedtek velük. A nyugatiak hozzáállása az volt, hogy 'majd mi megmondjuk' hogy kell csinálni. A formális szuverenitás elismerésén túl nem tekintenek egyenrangú partnernek; az oroszok eközben mindig tisztelettel kezeltek bennünket, egyenlő partnerként. A magyar miniszterelnök eközben egyértelművé tette azt, hogy amit izgalmasnak tart, az a Putyinnal, Merkel Angela-val és az amerikai elnökkel zajló játszmákban való részvétel. Orbán meg van győződve arról, hogy rendelkezik a megfelelő képességekkel és tudással ahhoz, hogy helyt álljon ebben a nagyhatalmi közegben. A két ország közötti kapcsolatok megszilárdulási folyamatában nagy szerepet játszott Keskeny, aki az első Orbán-kormány alatt - 1998 és 2002 között - moszkvai nagykövet volt, majd 2010 után miniszteri biztosként felelt a közép-ázsiai régióért. Keskeny a kormányváltás után gyakran utazott Moszkvába. Mire a tárgyalások során eljutottak a paksi bővítés kérdéséhez, addigra már szorosan összefonódtak a szálak. A nagypolitika alakulása is kulcsszerepet játszott a történetben. A 2010-es évek elején Magyarország felkerült a nagy atomipari cégek térképére. Tudták, hogy napirenden van a Paksi Atomerőmű bővítése, és ezt a munkát szerették volna megkaparintani. Érdeklődött az amerikai Westinghouse, a francia Areva, de voltak megkeresések Dél-Koreából és Japánból is. 2013 augusztusában Orbán Viktornak volt egy bizalmas találkozója az orosz állami atomvállalat, a Roszatom vezetőjével, és ezen eldőlt, hogy a magyar kormány tender kiírása nélkül az oroszokra bízza a paksi atomerőmű bővítését. A magyar és orosz fél a következő hónapokban tárgyalta a részleteket, és ebből a magyar oldalon kizártak több olyan kormányzati tisztviselőt is, akiknek a szakterületét érintette a bővítés. 2013 őszén a korábban másokkal tárgyaló magyar kormányzati tisztviselők azt a jelzést kapták felsőbb körökből, hogy nincs értelme további megbeszéléseknek azokkal a vállalatokkal. Már a most működő Paksi Atomerőmű is orosz technológiával épült, és a hazai szakembergárda is ebben nőtt fel. Az is az oroszok mellett szólt, hogy az általuk ajánlott csomagnak része volt az, hogy ők finanszírozási megoldást, vagyis hitelt is ajánlottak. Orbán és Putyin 2014 januári moszkvai bejelentése szerződésről meglepetésként ért sokakat a kormányban; azok a tisztviselők is a hírekből értesültek a döntésről, akiknek az lett volna a dolga, hogy elfogadtassák azt Brüsszelben az uniós hatóságokkal. Közben azzal is tisztában voltak többen a magyar kormányzaton belül, hogy lehet, hogy az oroszok tisztelettudóan viselkednek a tárgyalóasztalnál, de nagyon mélyre nyúlva gyűjtenek információkat az itteni történésekről, és időnként sötét módszerekhez is folyamodnak. Az oroszok rögtön keresték a fogást mindenkin, hogy zsarolható-e, lehet-e közös üzletet csinálni. Amerikai kormányzati tisztviselőkkel kapcsolatban álló források szerint az Egyesült Államoknak feltűnt az orosz hírszerzés magyarországi aktivitása. Fideszes körökben azonban így is sokan meg vannak győződve arról, hogy Orbán egy átgondolt vízió mentén halad a külpolitikában. Orbánnak mindig is karizmája volt, amitől nem lehet szabadulni. Orbán ezzel tisztában is van, és érzékkel tudja manipulálni az embereit azzal, hogy adagolja a kritikát és a dicséretet is. Még a miniszterek is úgy érezték, hogy jutalmat jelent az, amikor beszélhettek a kormányfővel. Ebben az alárendelt viszonyrendszerben kevesen kérdőjelezik meg Orbán döntéseit. Senkit nem avat be teljes mértékben abba, hogy mit és miért csinál. Magabiztossága megnőtt az utóbbi időben. Szűkebb körben azt bizonygatta, komoly befolyása van kormányközeli emberek tulajdonában lévő gazdasági érdekeltségekre. Egy kormányközeli forrás szerint Orbán olyan stratégiában gondolkodik, hogy minden nagyhatalomnak legyen valamiféle beruházása Magyarországon, mert ha van beruházása, akkor van vesztenivalója is. Orbán ezért próbál szoros kapcsolatokat építeni nemcsak az oroszokkal, de a kínaiakkal és a törökökkel is. Ezzel a cél az, hogy lazuljon a  német gazdasági függés. Mások úgy látják, hogy Orbán arra próbálja használni az orosz közeledést, hogy ezáltal jobb pozíciót érjen el a nyugati hatalmakkal szemben. A kormányfőnek az számít, hogy Magyarország újra fontos lett, és nélküle nem lehet európai ügyekben dönteni. A nyilvánosság előtt is legtöbbet hangoztatott kormányzati érv az, hogy az Oroszországgal való kapcsolat szorosra fűzésének egyedüli célja, hogy gazdasági előnyöket szerezzenek Magyarország számára. Az oroszoknak ez sosem csak az üzletről szól. Mindig van mögötte politika. (Forrás: 444)

.

Szólj hozzá!

Címkék: kína magyarország franciaország ausztria japán németország parlament oroszország európa törökország gazprom kommunista grúzia mol délkorea európaiunió egyesültállamok európaibizottság roszatom

2007. június. Magyarország. Vekerdi Tanár Úr, a Nemzet Könyvtárosa.

2007.06.22. 09:19 Eleve

2007 06 21.

A nemzet könyvtárosa

Méltatás *

írta Juhász

Tisztelt Takács Igazgató Úr, Vekerdi Tanár Úr, Bangha Tanár Úr!
Tisztelt akadémikusok, egyetemi tanárok, a konferencia résztvevői!
Kedves barátaink, Hölgyeim és Uraim!

    Örömteli megtiszteltetés számomra, hogy ünnepi eseményen szólhatok Önökhöz.
    Külön öröm, hogy itt, az Eötvös József Collegiumban kerül sor Vekerdi Tanár Úr méltó köszöntésére, ahol ennyi szeretettel, tisztelettel és szimpátiával viseltetnek iránta, aki a Collegiumnak igazgatója, az Országos Széchényi Könyvtári Nemzetközi Csereszolgálatnak pedig 1973- 1995 között vezetője volt. Meggyőződésem, hogy ebben a barátságos légkörben közösen vallott értékek és elvek alapján szólhatok itt, méltatva a tudós vezetőt. Előadásomban csakis tisztelettel és szeretettel tudok szólni ünnepeltünkről, ezért is engedjék meg csak így neveznem Őt az Önök körében a továbbiakban: Tanár Úr.
    Tisztelt Hölgyeim és Uraim, a mi teendőnk az volt, hogy a teljesség igényével gyarapítsuk honn, és terjesszük külföldön értékes munkák - friss megjelenésű könyvek - cseréje révén nemzeti kincsünk, kulturális örökségünk javát, amint az épp megjelent. Munkánk volt az, hogy nyújtsuk a külföldnek, amit az értékes hazai szellemi termésből maga igényel, köztük az Önök s tudós elődeik megírta könyveket, folyóirati szaktanulmányokat is. Tanár Úr több mint húsz éven át azon is dolgozott, hogy cserében igényesen beszerezzük külhonból, Keletről s Nyugatról az Önök számára is az OSZK-ba mindazt, amit Önök, tudós emberek is elolvastak már az óta ott, vagy esetleg még el fognak olvasni. Beszerezte tehát mindazon magyar vagy idegen nyelvű köteteket, amelyekre vélhetően a hazának, benne Önöknek, a szellem embereinek is szüksége van. Valóságos kincskezelői teendő volt tehát az övé, aki hírnevében óvta, ápolta, gyűjteményi valóságában pedig gyarapította azt a kincset, ami a mienk, mindannyiunké: az írott magyar örökséget. Ugyanakkor nagyon sokat tett azért, hogy ennek a mi egységes örökségünknek áldásos hatáskörét kiterjessze, elérhetővé s gazdagító hatóerővé tegye ama területeken is, ahol a huszadik század második felében nem a jól ellátottsággal, hanem szűkösséggel kellett szembesülnünk, ahol a jogos juss polgári élvezete helyett az örökségünktől való jogtalan megfosztást gyakorló erők hatalmasodtak el, s a mieink foglyokként sínylődtek. Szellemi örökségünk hatáskörének kiterjesztése az áldásos tette Tanár Úrnak, aminek következményeként nyilvánul ez a szellemi tekintély, amit Tanár Úr személy szerint, külön is hordoz, s ami iránt Tanár Úrnak mindenkor külön tisztelettel és megbecsüléssel kell adóznunk. Mert ő nyújtotta mindeme munkálkodásait feledhetetlen ajándékul - identitása, kultúrája, nyelve megőrzésére - mindenek előtt a részenkint méltatlanul hátrányos helyzetbe került egész Kárpát-medencei magyarságnak.
    Sivár történelmi korban is, szűkös körülmények dacára is a mindenkori szellem kiváló tulajdonságokkal rendelkezik, és kitűnően nyilvánul az élet princípiumaként teleológiai természete. Materialista korokban kísérleteznek ugyan a szellemiség száműzésével, tényigazság-megfogalmazásainak elhallgattatásával szintúgy, azonban mindig visszatalál hozzánk, ha csak talpalatnyi földet, ha csak földi keresztünket érinthetve is. Ha földrajzilag távol van, bevési igazságszavait az időbe, ha itt van, köztünk: tesz.
    A tárgyalt korról, a múlt század 50-es – 70-es éveiről az Egyesült Államokban – egy ott élő magyar ember korabeli összegzésében  1) – ez olvasható:
    „Magyarország fölött aztán is (1956 után – J. A. megjegyzése) egy Oroszországot kiszolgáló elszánt és kegyetlen kisebbségi csoport uralkodik, a Kommunista Párt, mely alig teszi ki az ország lakosságának nyolc százalékát.
    Ami az egyéni szabadságjogokat illeti: sajtószabadság, szólásszabadság nincsen, cserkész-és egyéb ifjúsági mozgalmak tiltva vannak, az egyházak lassú elsorvasztása rendszeresen folyik és semmiféle politikai megnyilvánulás az egypárt-rendszeren kívül nincsen.
    Habár legújabban a budapesti kommunista kormány bejelentette hajlandóságát arra, hogy kultúr-cserét engedélyez a Nyugattal, ez a kultúrcsere mind ez ideig egyoldalú maradt. A magyarországi kommunista ellenőrzés alatt álló kiadók könyvei és egyéb sajtó-és propaganda-termékei szabadon importálhatók és árusíthatók úgy Amerikában, mint a szabad világ más országaiban is, ezzel szemben viszont semmi külföldön nyomtatott magyar anyag nem vihető be és nem árusítható Magyarországon. A magyar népet teljesen elzárták rabtartói a szabad magyar szellem minden megnyilvánulásától. Azok a magyarok pedig, akik a feldarabolt Hazának Romániához vagy Csehszlovákiához csatolt részén élnek, kettős elnyomás alatt szenvednek. A kommunista igán kívül viselniük kell a románok, illetve csehek soviniszta gyűlölködésének terhét is. Az erdélyi magyarok még nyelvüket sem használhatják szabadon és az ellenséges érzületű román kommunista kormány minden eszközzel arra törekszik, hogy megsemmisítse és letörölje a térképről ezt a még ma is közel három-milliót számláló őslakosságot. A legújabb román kormányrendeletek még azt is megkövetelik, hogy minden húsz évnél idősebb könyvet, levelet, kéziratot, festményt, emléktárgyat beszolgáltassanak. Miután az erdélyi magyar múzeumok, könyvtárak, egyházi levéltárak és okmánytárak évszázadok óta meggyűjtött anyagát már mind elkobozták, ez az utóbbi, magánszemélyekre vonatkozó rendelet azt jelenti, hogy hamarosan semmiféle bizonyíték sem marad, mely Erdély magyar múltját igazolhatná a jövendő felé.”
    Vekerdi Tanár Úr latin-görög szakon végzett a budapesti Eötvös Collegiumban. Magyarán: íme, itt van köztünk egy azon kiművelt fők közül, akiket nagy hagyományainak és alapító Atyáinak jövő-ígérete szerint a Collegium szelleme még áthathatott, a lelki lét legmélyebb rétegeiig átjárt, aki az anyagiasságtól mentes létben is ismeri a szolgálat mibenlétét. Aki tud suhanni az állandó jövő felé.
    Az 1960-as évek elején Keresztury Tanár Úr, magyar kultúrpolitikus, az Eötvös Collegium volt vezetője, az Országos Széchényi Könyvtár főosztályvezetőjeként tanúsított atyai segítő készséget volt tanítványa iránt. Megfelelő munkakörbe segíti Vekerdi Tanár Urat, volt Eötvös Collegistát, az ólomgyári segédmunkást, aki ráérő perceiben perzsából és szanszkritból fordítgat, aki 1956-os tevékenysége miatt börtönbüntetést szenvedett, akinek mondott bűne az volt, hogy a budapesti Indiai Nagykövetséggel tartott kapcsolatot, Szovjetunióba elhurcolt harmincezer magyar kiszabadítása ügyében. Keresztury Tanár Úr ajánlotta felvételre az Országos Széchényi Könyvtárban Vekerdi Tanár Urat. Intézményünk kiváló tudósjelöltet alkalmaz e támogatásnak köszönhetően, Tanár úr ekkortól nemzeti könyvtárunk Régi Nyomtatványok Tárában, utóbb a Gyarapítási Osztályon dolgozik.
   Időközben megindult itthon csendesen a magyar nemzeti érzés támogatása, külföldi magyarsággal kapcsolattartás, a "Hidak a nemzetiségeink" gondolat előkészítése. Ekkorra már az idősebb nemzedék kivételével a magyarországi közvélemény alig tudja, hogy magyarok élnek például Erdélyben - Rákosi és Aczél idejében erről mélyen hallgattak. 1972-őt írunk, és hirtelen megnyílik a szomszédos országokba utazás lehetősége. S mert másfél év alatt csak Erdélybe mintegy másfél millió magyar turista megy ki, másfél millió párthívet szerez az erdélyi magyarságnak a "piros útlevél" Magyarország jóvoltából. Ez döntő áttörést eredményez a magyarságtudatban. Mert akik jártak ott, látták az ottani magyar-üldözést, az akkori nemzeti sorsot, akik egyszer megjárták Erdélyt, azzal Aczélék el nem tudták hitetni többé, hogy tejjel-mézzel folyó Kánaán lenne ama román szocialista politika. Az viszont tudható volt: ha Erdélybe, Felvidékre kimennek a magyar fiatalok, azokból jó magyar ember lesz.
    Amint így módja nyílott reá, Tanár Úr, aki amúgy is állandó kapcsolatban van a külfölddel, azonnal kiutazik Erdélybe. Útjáról visszatérve beszámol a könyvtárban az erdélyi magyar kulturális helyzetről. Arról, hogy Erdélyben alig jutnak magyar könyvhöz, holott arra ott nagy-nagy szükség van. Hogy Erdélyben napról napra szorítják vissza a magyar nyelvű iskolákat, egyetemi magyar tanszékeket. Nyugdíjba menő magyar anyanyelvű professzorok helyét román anyanyelvű tanerővel töltik fel az erdélyi magyaroknak alapított Marosvásárhelyi Orvosi Egyetemen. Magyar könyvek beszerzésére minimális pénzt fordítanak.
    Már huzamos ideje keresik nemzeti dokumentumcsere-központunkban, az OSZK-ban azt, akit a Nemzetközi Csereszolgálat osztály élére kinevezzenek. Ide nyelveket kell okvetlenül tudni, társadalmi modorban, viselkedésben is megfelelő tulajdonságokkal rendelkező ember kell. Diplomáciai szintű körültekintéssel kell ott dolgozni. Az a kapuja könyvtári vonalon az országnak és az OSZK-nak a külföld felé, az osztály vezetőjéé a legbizalmibbnak tekintett állás.
    A választás Tanár Úrra esett.
    1973 szeptemberében - kandidátusként - osztályvezetői besorolásban az Országos Széchényi Könyvtár Nemzetközi Csereszolgálatának, az "NCS"-nek a vezetésére kap megbízatást.
     S  "mert a szellem nem más, mint a célra törő intelligens lélek" 2) a hivatali elődje, dr. Gombocz által jól megszervezett NCS-s munkát átvéve, Tanár Úr igyekezett azt tovább fejleszteni. 3)
    A nemzeti könyvtárak már akkor is világszerte s főképp Európa-szerte támogatólag viszonyulnak a kiadványcsere tevékenységhez, amelyik a kulturális együttműködés egyik legelterjedtebb formája. 1975-ben a Helsinki Záróokmány szövege is többször utal majd rá: ily tevékenységekkel szemben elvárás az, hogy azok szélesebb körűvé váljanak - olvasható egy UNESCO által fémjelzett s Gombocz emlékének ajánlott kiadványban. 4)
    Az OSZK vezetése előtt hangzott bemutatkozó beszédében Tanár Úr elmondta: az intézmény külföldi kapcsolatait fenntartani, erősíteni akarja, részint az OSZK könyvbeszerzési - hungarikum beszerzési - érdekei szerint, másrészt az OSZK jó híre, külföldi partnerek előtti jó renoméja tekintetében, keleti és nyugati partnerekkel egyaránt. "De ezen belül különös szeretettel szeretnék foglalkozni a szomszédos országok nemzeti és egyéb könyvtáraival való cserekapcsolatok ápolásával." - mondta.
    Ez fűződik Tanár Úr nevéhez: a szomszédos országok magyar érdekeltségű intézményeinek a könyvtámogatása.
    Gombocz magyar törekvései a szabadabb információáramlás elősegítésére irányultak és az intézményesített nemzetközi dokumentumcsere ennek egy kiemelkedően ritka lehetősége volt. Ennek útján eredeti tudományos és technikai kiadványok, a hivatalos dokumentumok, nemzetközi és hazai tanácskozás kötetek, sorozati kiadványok, folyóiratok, napilapok, térképek és zenei anyagok, továbbá frissebb megjelenésű egyéb könyvek duplumainak cseréjére kerülhet sor. A tevékenység fő forrása a törvény által garantáltan az NCS által megkapott két teljes köteles-példány sor könyvekből és folyóiratokból, valamint pótlólagos vásárlás, amit folyóiratok előfizetése egészít ki.
    Tanár Úr viszont - saját megvallása szerint - kevésbé szeretett utazni, kongresszuson részt venni. Egyszerű magyar állampolgárként, aki a magyar nemzetét szerető ember szemével nézi a dolgokat, célkitűzése volt: minél előnyösebben tudjon könyveket nyugati partnerektől beszerezni, s ami lényegesebb: a támogatási akciót, amit Gombocz csíráiban elindított, tömeges méretűvé tenni magyarlakta területeken.
    Ez az a szellem, ami lényegében érték.
    Dr. Gombocz emberi szerencséje abban állt, hogy törekvéseiben mintegy a földies világszellemmel találkozott ugyan, de nem ütközött meg vele. Tanár Úr viszont hős. Oly korokban tevékenykedett, amikor a világ szellemtelensége legártóbb formákat öltve ütötte föl fejeit körülöttünk. S ő ezek ellen harcolt. (Ha mozirajongó hölgyek s urak lennének itt, kedvükért úgy is mondhatnám: ő egy Angyal :). Mindketten tették a dolgukat, okosan. S szelíden, mint a galambok.
    Utazott aztán Tanár Úr sokfelé, mégis. Ápolta jó kapcsolatainkat ez úton is német, cseh, nagy-britanniai, további nemzeti és egyéb könyvtári partnereinkkel, a Szentszék Könyvtárával bezárólag.
    Cserekapcsolataink bővítésére Tanár Úr legelső útja azonban 1975-ben Csehszlovákián belül Kelet-Szlovákiába vezet. E felvidéki területeken nem épültek ki eléggé sokrétűen kapcsolataink a helyi megjelenésű hungarikum anyag beszerzésének biztosítására. Rimaszombatban is előre hálásak a magyar könyvküldésért. Tornalja színmagyar faluban pedig Tanár Urat a helyi könyvtáros bevezeti a harmincezer kötetes könyvtárba, ahol szlovák nyelvű könyvek érintetlenül sorakoznak. Aztán másfél négyzetméter polcra mutat, azon 1oo-2oo kötet agyonolvasott, szétrongált magyar könyv. Ez a teljes magyar könyvállományunk - mondja.
     Tanár Úr második külföldi útja a Szovjetunióba visz, szintén 1975-ben.
    Lenin Könyvtár. Moszkva. Tanár úr az oroszok nyelvét kitűnően ismerte. Nem csak anyanyelvüket, de szokásaikat is. Így aztán tárgyalásai eredménnyel zárultak. Osztályunk közvetlen kapcsolatba léphet tudományos kiadványokat kibocsátó intézményekkel, sőt, a könyvtárak és egyéb intézmények őszinte örömmel fogadják minél nagyobb számú magyarországi kiadvány küldését a Szovjetunió azon területein, ahol magyarul tudó olvasóközönség is van: Kárpátalján.
    Szomszédos országok közül Jugoszláviával állunk legharmonikusabb cseretársi kapcsolatban, ebben az időben
    Tanár Úr közvetlen tárgyalásokba igyekszik bocsátkozni üzemi és közigazgatási magyar nyelvű kiadványokat megjelentető helységek városi könyvtáraival. Cserébe felajánlja az őket érdeklő magyarországi kiadványok rendszeres küldését. Zombor, Zenta, Magyarkanizsa, Óbecse és Topolya könyvtáraiban fogadják örömmel látogatását és ajánlatát. Zenta könyvtára pedig egymaga több hungarikumot küldött a következő egy év alatt, mint a többi jugoszláviai könyvtár együttesen
    Romániában 1977-től jár újra Tanár Úr. Határokon túli magyar intézmények támogatása ügyében a legszembeötlőbb Románia igen barátságtalan viselkedése. A hivatalos román magyarellenesség az NCS ez irányú tevékenységével szemben is nyomon követhető.
     „Erről teljes nyíltsággal beszámoltam a Washington-i nagy nemzetközi kiadványcsere konferencián, valamikor a nyolcvanas évek közepén. A konferencia szervezőjével, a Charlottesville-i egyetemi könyvtár szláv bibliográfusával, Powell kolleginával Budapesten barátkoztam meg. Ő Kelet-Berlinből menekült a fal felhúzása előtt /Mecklenburg-i születésű / és boldog volt, hogy velem anyanyelvén beszélhet. Amerikai költségen hívott meg, a repülőjegyet és a szállást is ők fizették. A szerb és horvát kollégákon kívül – ami mégis más helyzet – egyedül én mehettem ki a szocialista táborból. A többit is hívták, de egyszerűen nem engedték ki őket. Így azután én álltam a figyelem középpontjában, és mindent elmondhattam. Sőt még azt is hozzátettem, hogy engem, mint ’public enemy No. 1’-t figyel a határtól kezdődőleg a román titkosrendőrség, és életveszélyes balesetet helyeztek már számomra kilátásba. Hozzátettem: ’I suppose, Romania is the only country in the world where librarianship is life dangerous.’ Ezek után kaptam a vastapsot, mint az egész konferencia legérdekesebb előadásáért. Ott a valósághoz híven elmondtam a szovjet helyzetet is, hogy ott más jellegű nehézségek vannak: a nekünk nem kellő anyag ránk zúdítása. A lengyelekkel kevés az érdekeltség, de semmi ellentét nincs. Kárpátaljával kapcsolatban elmondhattam, hogy szerencsére nemzeti féltékenység Kárpátalján nincs, mert a 180 ezer magyar nem olyan veszélyes Moszkvának, mint a 40 millió ukrán, tehát ezért megengedik, hogy a Kárpátaljára magyar könyveket küldjünk. Látták, hogy teljesen őszintén beszélek. A magyarországi politikai helyzetet tekintve elmondtam, hogy engedjék meg, hogy most szubjektív legyek, és elmondjam magamról, mind a magyarországi politikai szabadság jellemzőjét, hogy 1956 után a forradalomban való részvételemért – a forradalom szót használtam – három évig börtönben ültem, és most a magyar nemzeti könyvtár politikailag legfontosabb posztját foglalhatom el; ezt mérjék fel a többi szocialista ország viszonylatában Magyarország jellemzésére.” 5)
    Erdélyi magyar iskolák gyakorlatilag alig jutnak magyarországi könyvekhez. A román posta részéről már ez időben szokásos küldeményeink egy részének elkobzása.    A kolozsvári Egyetemi Könyvtárról már fél évtizede tudható volt, hogy igazgatójának tilos magyar nyelvű könyveket fogadnia
    Romániában Tanár Úr az első utaktól kezdve, mint egy üldözött vad, úgy bujkált. Sosem hívták meg hivatalos vendégként, hivatalos cserekapcsolat keretében, sem Erdélybe, sem Ó-Romániába. Hol a Magyar Nagykövetség vendége, hol teljesen magánemberként utazott.
    Kárpátalján, Ungváron, 1978 végére. A hazánkat ismertető könyveket, a diafilmeket, a magyar irodalmi hanglemezeket, folyóiratokat az iskolákban kitörő lelkesedéssel fogadják. A könyvküldés a fogadó ország részéről semmiféle akadályba nem ütközik, és semmiféle aggodalom sem merül fel a magyar nemzeti közösség anyanyelvű könyvellátásának elősegítési érdekével kapcsolatosan.
     A szellem a tökéletes után való sóvárgás forrása, és felemeli, és megnemesíti a világot.
     A szellem szabad.
    Kitűzött célok megvalósítását tekintve a mindenkori báró Eötvös József Collegiumi Tanár Úrnak kijáró megbecsüléssel, amelyet amúgy is kivívott már magának, a Nemzet Könyvtárosa előtt tisztelgek teljes elismeréssel most.
    Dr. Vekerdi József évente több tízezer kötetet juttathatott a határon túli magyaroknak, ezzel is segítve megmaradásukat. 
    Tisztelgek Bocskay, magyar- és erdélyországi fejedelem 1606. esztendei testámentomi rendelése szerint is: 
    "Meghagyom, szeretettel intvén mind az erdélyieket és magyarországi híveinket az egymás közt való szép egyezségre, atyafiúi szeretetre. Az erdélyieket, hogy Magyarországtól, ha más fejedelemség alatt lesznek is, el ne szakadjanak. A magyarországiakat, hogy az erdélyieket el ne taszítsák, tartsák őket atyafiaiknak, vérüknek."
     S a Zsoltárok Könyve ezen szavai is élnek keresztyén mibennünk:
    "Az Úr szilárdítja meg az igaz ember lépteit, és útját kedveli." (Zsolt. 37: 23)
    Mindezek fényében Vekerdi Tanár Úr a Nemzet Könyvtárosa.
    Megtisztelő figyelmüket köszönöm!*

 * 2007: június 21-én, Budapesten, az Eötvös Collegiumban, Dr. Vekerdi köszöntésére tartott konferencián hangzott el, - OSzK-ban, 1972-1995 között kifejtett munkássága méltatása

1) Wass: Magyar örökségünk - Astor, Florida: Amerikai Magyar Szépmíves Céh, 1975: 12.-13. o.

2) Kibédi Varga: A szellem hatalma: szellemfilozófiai tanulmány (= Magyar Szakemberek Írásai: 11.) - Castrop-Rauxel: Amerikai Magyar Kiadó, 1953: 2. o.

3) lásd: Az Országos Széchényi Könyvtár Nemzetközi Csereszolgálata, 1973-1995. Juhász beszélgetése Vekerdi osztályvezetővel, 1995. június: Gépirat: 78 o. OSZK Kézirattár Fol. Hung. 3710)

4) (lásd: Kanevski: International Book Exchange of National Libraries in the Late 70s' in: Genzel: Studies in the International Exchange of Publications (=IFLA Publications: 18) - München; New York; London; Paris : Saur, 1981 - 23 - 27. p.

5) Az Országos Széchényi Könyvtár nemzetközi csereszolgálata – i. m. 21. o.-n.

.

Szólj hozzá!

Címkék: könyv magyarország horvátország szlovákia csehország románia india erdély oroszország kárpátalja kommunizmus kommunista lengyelország vatikán romania szovjetunió unesco jugoszlávia csehszlovákia nagybritannia nemzetiszínház ifla kárpátmedence országosszéchényikönyvtár egyesültállamok szépművészetimúzeum marosvásárhelyiorvosiésgyógyszerészetiegyetem németszövetségiköztársaság eötvösjózsefcollegium kolozsváriegyetemikönyvtár

2007. február. Magyarország. A párizsi béke 60. évfordulójára

2007.02.18. 07:09 Eleve

.

A párizsi béke 60. évfordulójára

„Mint kígyó sziszegett az egész mezőny” …

Miért volt II. Trianon a párizsi béke?
        

  Az Imrédy,  magyar miniszterelnök halálos ítéletét kimondó perben a közvádló szerepét betöltő Sulyok, akit abszolút választási győzelmének birtokában pártja – a Kisgazda Párt – miniszterelnökké jelölt, 1946. február 8-án beszédet mondott a Nemzetgyűlésben. A jobboldali elhajlással nem vádolható politikus követelte, hogy a párizsi béketárgyalásokra utazó magyar küldöttség kérje a trianoni béke néprajzi tévedéseinek helyreigazítását és a magyar határok mentén idegen impériumok alatt egy tömbben élő magyaroknak az általuk lakott területekkel együtt Magyarországhoz való visszacsatolását. Beszédének ez a része viharos erejű, vad ellenkezést váltott ki a kommunistákból. Sulyok így ír erről: „Mint kígyó sziszegett felém az egész mezőny, melyben kommunisták ültek. Elneveztek sovinisztának, háborús izgatónak, revizionistának…” [I] Ezek után a kisgazda többségű, de mégis kommunisták uralta „magyar” kormányt olyan delegáció képviselte a párizsi béketárgyalásokon, amelynek tagjai – igen kevés kivétellel – nem értették a dolgukat, vagy nem akarták Magyarország érdekeit védeni.[II] Fontos iratokat, melyek egészen új megvilágításban tüntették volna fel a magyarság háborús szereplését, a Külügyminisztérium egyik szobájából, ahol össze voltak gyűjtve, egy kommunista külügyi tisztviselő utasítására kihordták egy WC-helyiségbe. Ott egymásra szórták, és hónapokon keresztül hagyták pusztulni anélkül, hogy bármit is felhasználtak volna belőlük a magyar nép igazának megvilágítására.[III] A békét letárgyalták. Egy csomó magyar marxista az állam pénzén néhány hónapig jól élt Párizsban, és annyit ártottak népünknek, amennyit csak tudtak.[IV] 1947. február 10-én a Szövetséges és Társult Hatalmak elfogadtatták Magyarországgal azt a békét, amely Trianonhoz képest újabb színmagyar területektől fosztotta meg az országot, és a Szovjetunióval szemben 200 millió USD, Csehszlovákiával és Jugoszláviával szemben 100 millió USD hadisarc megfizetésére kötelezte. Az ország haderejét 66.000 főre korlátozta, ebbe beleértve a határőrséget és a folyami flottillát is.[V] A nyugati szövetségesek hadait Magyarország elhagyására kötelezte, viszont a Szovjetuniónak csapatok állomásoztatását engedélyezte mindaddig, amíg az Ausztriában állomásozó szovjet csapatok ellátása ezt szükségessé tette. Ausztriából 1955-ben vonultak ki a szovjet csapatok, Magyarországról 1991-ben, miután 1956 őszén hadüzenet nélkül újból hadszíntérré változtatták az országot. De nézzünk a békeszerződés szövege mögé. 1. A II. Világháborúban hadat viselő népek közül arányaiban a legnagyobb emberveszteséget a magyar nemzet szenvedte el: össz lélekszáma 15%-át. A háborús cselekményekben 780.000-en hunytak el, szovjet hadifogságban 300.000-en, a holocaust megsemmisítő táboraiban Magyarországról és Észak-Erdélyből együttesen 300.000-en. Kárpátalján meggyilkoltak és elhurcoltak 100.000 magyart. Délvidéken lemészároltak 40.000 civilt, Felvidéken „eltűnt” 200.000, Erdélyben 270.000 magyar. Összesen több mint 2 millió lélek![VI]  2. A Szovjetuniót Hitler oldalán elsők között fegyverrel megtámadó, és a zsidótörvények elfogadásában élenjáró Szlovákia – amelynek parlamentjében e törvények ellen egyedül az ötven évvel ezelőtt mártírhalált halt Esterházy szavazott nemmel – a győztesek oldalán ülhetett tárgyalóasztalhoz.(!?) Ezt az általa soha nem remélt és kizárólag a békekonferencia magyarellenességével magyarázható helyzetet kihasználva újabb területi igényeket jelentett be. Miután éléskamrának már Versailles-ban megkapta a színmagyar Csallóközt, most Párizsban újabb öt magyar települést követelt magának Pozsony alatt, hídfőállásként a Duna bal partján: Rajka, Bezenye, Dunacsúny, Horvátjárfalu és Oroszvár. És a békecsinálók ez utóbbi hármat oda is ítélték neki.[VII]  3. A magyar nemzet legdurvább arculcsapásaként a csehszlovák küldöttség hivatalos jegyzékben kérte a békekonferenciától a Szent Korona eltávolítását Magyarországról, és ENSZ protektorátus alá helyezését egy távoli országban, hiszen amíg Magyarországon van, a nemzet ereje megtörhetetlen.[VIII] Ez a javaslat alighanem csak azért nem került be a béke végleges szövegébe, mert akkor már a Szent Korona az országtól távol, az amerikai hadsereg fogságában volt, és maradt még több mint negyven éven át.  4.  Miután 1946. januárjában és februárjában az embertelen és jogtalan lakosságcsere során, csattogó hidegben, a Duna befagyott jegén áthajtottak több tízezer felvidéki magyart, Magyarország a kitelepített magyarok ottmaradt vagyonával fizette ki a Csehszlovákia számára megítélt hadisarcot, és a párizsi békében kötelezettséget vállalt a kárpótlásukra. 2007. február 10-én telt hatvan éve, hogy a kommunista, majd a „rendszerváltó” Magyarország – alkotmányos kötelességét elmulasztva – nem kárpótolta azt a százezer áttoloncolt felvidéki magyart, akiknek ottrekedt vagyonával fizette meg azt a hadisarcot, amelyen a tízmilliós összlakosságnak kellett volna osztoznia. Azt, hogy a „rendszerváltó” Magyarország mily távol áll a jogállamiságtól, jól érzékelteti az Alkotmánybíróság két semmibe vett határozata. A taláros testület először a 37/1996. számú határozatában mondta ki a kárpótlás elmaradásának alkotmánysértő voltát, és 1997. június 30-ig adott határidőt az Országgyűlésnek a mulasztás pótlására. Hét év múltán, a 45/2003. számú határozatával az Alkotmánybíróság megállapította a továbbtartó alkotmánysértést, és 2004. június 30-ig szabott új határidőt annak megszüntetésére. Máig tartóan – mindhiába! A jogosultak többsége talán már nem is él.[IX]  5.  A párizsi béke – a trianonitól eltérően – nem rendelkezett az elcsatolt magyarok állampolgárságáról. Így tehát mindazok, akik 1938 és 1941 között visszanyerték magyar állampolgárságukat, a párizsi békét követően is megőrizték azt. Sem az 1945. januári moszkvai fegyverszüneti egyezmény, sem a párizsi béke, sem az 1948-as magyar állampolgársági törvény nem fosztotta meg őket magyar állampolgárságuktól. Gondoskodott erről azonban a kádári rendszer, amely 1961-ben Csehszlovákiával, majd a Szovjetunióval, végül pedig 1979-ben a ceausescui Romániával kötött olyan kétoldalú államközi egyezményt, amely a trianoni formulával élve automatikusan megvonta a magyar állampolgárságot azoktól, akik egy éven belül nem telepedtek át Magyarországra. Egy kivétel azonban akadt. Az egykori Jugoszláviával ilyen államközi egyezmény soha sem született. Így tehát a Bácskában, Dél-Baranyában és Muravidéken élő délvidéki magyarok máig magyar állampolgárok. Lappangó magyar állampolgárságuk tény, amit hatvan év múltán is szenvtelenül tagad a „magyar” állam.[X]  6. A párizsi béketárgyalásokon nem esett szó a magyarság ellen 1944. őszén elkövetett genocídiumról, az emberiség ellen elkövetett, soha el nem évülő bűncselekményekről. Nem esett szó a szolyvai Magyar Auschwitzról, ahol darált üveget kevertek a tábor lakóinak eledelébe, ily módon gyalázatos kegyetlenséggel meggyilkolva és egyetlen   tömegsírba temetve 18.000 magyar hadi- és polgári foglyot.[XI] Nem esett szó a Délvidéken ártatlanul megkínzott és lemészárolt 40.000 magyar hadifogoly katonáról, katolikus papról, védtelen polgárról.[XII) De hallgattak az Erdélyben Szárazajtán, Gyantán, Magyarremetén, Kishalmágyon kivégzett polgári lakosokról, a földvári haláltábor áldozatairól is. Miként hallgattak a Felvidéken dobsinai otthonukba utazókról, akiket a prerovi állomáson kiszállítottak a vasúti kocsikból, majd a mintegy 200 asszonyt és gyermeket halomra lőtték, és amikor a töltények elfogytak, a még élő gyermekeket megfojtották, vagy lapáttal agyonverték [XIII] És hallgattak arról a kilencven, harci cselekményekben még részt nem vett, tizenéves csíki leventéről, akiket Pozsony mellett Ligetfaluban tarkólövéssel gyilkoltak meg – a háború befejeztével, útban hazafelé.[XIV] Csonka-Magyarország fővárosát, Budapestet négy hónapig ostromolták a szovjet csapatok, míg hatvankét évvel ezelőtt, az 1945. február 10-én, a budai várból indított kitöréskor két nap alatt 60.000 várvédő vesztette életét.[XV] A megszálló szovjet csapatok lerombolták a magyar állam szimbólumát, a Szabadság téren álló Ereklyés Országzászlót, és végigprédálták az országot, megerőszakolva közel egymillió magyar lányt és asszonyt.[XVI] A párizsi béke aláírásának estéjén Mindszenty hercegprímás szentségimádásra hívta Budapest népét. Ő maga a Szent István Bazilikában vezette a szentórát. Tízezrek mondták utána – sírva és zokogva – az alábbi imát: „Mindenek Mindenható Teremtője, Alkotója, Ó Nagy Isten! Amitől gyötrelmes napokon és vergődő éjszakákon tartottunk, rettegtünk, hogy földi igazságban emberi megértésben és emberi érzésben a mi reménykedésünk dőre és kába lesz: az ítélkező nemzetek határozatából országunkra, népünkre – épp ebben a kegyetlen pillanatban – az újabb országcsonkítás is elkövetkezett. Most írják alá Párizsban a magyar békét, a világ-békemű legnagyobb parcellázását címerben, földben, lelkekben, házakban, temetőkben, iskolákban, templomokban, a Nagyasszony és Szent István ezeréves örökségében. Akik aláírták, élvezik a pillanat történelemszerűségét, az aláírók a történelembe, a tollak a múzeumokba kerülnek; de mi tudjuk, hogy ezek a tollak gyémánttűknél sebezőbb vastollak, amelyek millió szívek táblájára írnak. Szívek vére, szemek könnye buggyan, serked és csordul nyomukban. Sóhajok szállnak, életek vonaglanak.” [XVII] Eközben, „mint kígyó sziszegett a kommunista mezőny”, ha arra kérték, ne hagyja szó nélkül az országcsonkítást. Vajon tudták-e ezt Márton püspök és társai, akik börtönt és mártíromságot is vállalva emlékiratot juttattak el a párizsi béketárgyalásokra, olyan megoldást kérve, hogy az elcsatolásra ítélt magyarok többsége Magyarországon élhessen?! [XVIII] Párizsban a békét letárgyalták és aláírták, de az a magyarság életében hatvan év múltán is élénken hat, mint elhúzódó méreghatás. A ma élő magyarok többsége tudja és érzi, Trianon magyarellenes diktátum volt. A párizsi béke sokakban úgy élt, mint béke-szerződés. Hatvan év múltán ki kell mondanunk: Diktátum volt a párizsi béke is: II. Trianon. Pedig a trianoni "békét" rabló jellege, és szörnyű igazságtalansága miatt sohasem ratifikálták a nagyhatalmak, sem a Szovjetunió, sem az Egyesült Államok. Magyarország szétszaggatását a nagyhatalmak a párizsi béke, a II. Trianon nyomán pecsételték meg.

Budapest, 2007. február 17.                          A Magyarok Világszövetsége
                                                                  A kiadmányt hitelesíti: Patrubány
                                                                                                 – elnök

[I] Sulyok - Két éjszaka nappal nélkül, 126. o. - kézirat
[II] Sulyok i.m., 358. o.
[III] Sulyok, i.m., 356. o.
[IV] Sulyok, i.m., 364. o.
[V] Encyclopaedia Hungarica, Harmadik kötet, Párizsi Béke - Hungarian Ethnic Lexicon
    Foundation, Calgary 1994
[VI] Erdős ezredes, a II. világháborús magyar hadisírok felelőse - közlése
[VII] Dr. Popély - közlése
[VIII] Dr. Zétényi - Magyarország Szent Koronája
[IX] A Magyar Köztársaság Alkotmánybíróságának határozatai, www.mkab.hu
[X] Dr. Gaudi-Nagy,  …, in Restituto in integrum - Magyar állampolgárságot
[XI] MVSZ Sajtószolgálat - Magyar Auschwitz, 2006. november 1?
[XII] Matuska - Vérbosszú a Bácskában,
[XIII] Benes Decrees Taking Victims in 2002, World Federation of Hunagrians,
[XIV] Janics - A hontalanság évei,
[XV]  …
[XVI] Sulyok, i.m.
[XVII] Mindszenty - Emlékirataim
[XVIII] Márton - ….

.

Szólj hozzá!

Címkék: magyarország ausztria szlovákia románia erdély kárpátalja duna alkotmánybíróság felvidék szovjetunió országgyűlés délvidék jugoszlávia csehszlovákia egyesültállamok SzentKorona másodikvilágháború egyesültnemzetekszervezete magyarokvilágszövetsége muravidék federationofhungarians

1954 -2007. február. Németország. Merkel Angela 1954-ben született Hamburgban.

2007.02.06. 07:01 Eleve

.

2007. II. 5.  Merkel Angela 1954-ben született Hamburgban. Születése után nem sokkal családja azt a szokatlan döntést hozta, hogy áttelepül az NDK-ba. Apja, a lutheránus lelkész hamarosan szemináriumot alapított az  NDK-ban és átvette egy fogyatékos otthon vezetését. Nem kritizálta nyíltan a rezsimet és privilegizált társadalmi státusza volt: két autóval rendelkezett és gyakran utazott Nyugatra. Lánya ragyogó diák volt és fizikai tanulmányait doktorátussal zárta. Férjhez ment Merkel fizikushoz, akitől hamarosan elvált. Később Sauer professzorral élt együtt, aki maga is elvált volt és két gyermek apja. Merkelné a Német Tudományos Akadémián a kvantumfizika kutatója lett. Ugyanakkor politikailag elkötelezte magát a Freie Deutsche Jugend-ben (FDJ) (ami nálunk a Kommunista Ifjúsági Szövetségnek - KISZ - felelt meg), egy állami ifjúsági szervezetben. Ott az agit-prop részleg titkári státuszáig emelkedett és a szocialista diktatúra politikai kommunikációjának egyik legfontosabb szakemberévé vált. Szakmai és politikai okokból gyakran jár a Szovjetunióban, főleg Moszkvában, amit az orosz nyelv jó ismerete megkönnyít neki. Bár a berlini fal leomlását már régóta kívánják és előkészítik, 1989 novemberében minden kormányt meglepett. A CIA igyekszik maga dönteni az új kormánytagokról, amennyiben a régi rezsim felelőseit alkalmazza, akik készek az USA-t szolgálni, ahogy azelőtt a SZU-t. Egy hónap múlva  Merkel átáll a másik oldalra, és hirtelen csatlakozik a Demokratikus Ébredés nevű, a nyugatnémet kereszténydemokraták inspirálta mozgalomhoz. Kezdettől fogva ugyanaz a pozíciója, mint korábban, csak ezt most a nyugatnémet fogalmakhoz igazítják: Mostantól „sajtószóvivőnek“ nevezik. Hamarosan kiderül, hogy a Demokratikus Ébredés elnöke Schnur, egykori Stasi-munkatárs. Merkel közli ezt a fájdalmas hírt a sajtóval. Schnur úrnak vissza kell lépni, ami lehetővé teszi, hogy Merkel legyen helyette a mozgalom elnöke. Az utolsó parlamenti választások után az NDK-ban belép de Maizière kormányába és ott szóvivő lesz, bár a Demokratikus Ébredés a szavazatoknak csak 0,9 %-át kapta meg. Ebben az átmeneti időszakban aktívan részt vesz a „2+4“ megbeszéléseken, ami Berlin négy részre osztását és a szövetségesek általi megszállásának vet véget, valamint a német újraegyesítésről szóló tárgyalásokon. Hogy, ahogy mondja, megakadályozzanak egy masszív kivándorlást keletről nyugatra, az NDK azonnali belépéséért küzd a piacgazdaságba és a német márka zónájába. Élettársa Sauer az USA cég, a Biosym Technology alkalmazottja. Egy évet tölt San Diegóban (Kalifornia) ennek a cégnek a laboratóriumában, amely a Pentagonnak dolgozik. Majd az Accelrys-nél lesz szakértő, egy másik, a Pentagonnak dolgozó társaságnál San Diegóban. Merkel ezalatt angol tudását gyarapítja, a nyelvet ezek után remekül bírja. Amikor az NDK-t a Szövetségi Köztársaságba, a Demokratikus Ébredést pedig a CDU-ba viszik át, Merkelt beválasztják a Bundestagba és belép Kohl kormányába. Bár ő nagyon szigorú erkölcsű, ezt a fiatal nőt választja keletről, aki gyermektelen és konkubinátusban él – ifjúság- és nőügyi miniszternek. 14 hónap alatt sikerült az NDK ifjúsági szervezeté betöltött szerepéből - a kommunista propaganda felelőséből - átalakulnia a Szövetségi Köztársaság kereszténydemokrata ifjúsági- és nőügyi miniszterévé. Ebben az első hivatali időszakban azonban nagyon sovány mérleget tud felmutatni. Folytatva karrierjét a CDU-nál, Merkel hiába igyekszik, hogy megválasszák a párt régiós elnökének Brandenburgban. De Maizière-nek, aki a nemzeti párt alelnöke lett, távoli Stasi-kapcsolatokat rónak fel; le kell mondania, mire Merkelné foglalja el a helyét. 1994-ben Töpfer, környezet- és természetvédelmi, és a reaktorok biztonságáért felelős minisztert kinevezik az ENSZ környezetvédelmi programjának igazgatójává a Német Kereskedelmi és Iparkamara éles támadásai után. Töpfernek felróják, hogy alábecsüli a gazdasági realitásokat. Erre  Kohl védencét Merkelt teszi meg helyére, ami a válságnak véget vet. Hivatalba lépése után azonnal elbocsát minden magasabb funkcionáriust, akik elődjéhez hűek maradtak. Ebben az időben köt baráti kapcsolatot az akkori francia hivatali kollégájával, Voynet-val. 1998-ben Kohl kancellár tudatja az USA-val, hogy nem egyezik bele a koszovói nemzetközi intervencióba. Ezt teszi akkor, amikor Schröder szociáldemokratái és Fischer zöldjei Milosevicet Hitlerhez hasonlítják és humanitárius háborúra szólítanak fel. Az Amerika párti sajtó támadja a kancellárt, az ország újraegyesítése utáni gazdasági nehézségeiért teszi felelőssé. A kereszténydemokratákat 1998-ben egy vörös-zöld hullán elsöpri a választásokon. Schröder kancellár lesz és Fischert nevezi ki külügyminiszternek. Hamarosan szemére vetik Kohlnak és környezetének, hogy titkos pénzt fogadtak el a CDU részére, de az, egy ígéretre hivatkozva, nem adja meg az adományozók nevét. Erre föl Merkel a «Frankfurter Allgemeine Zeitung-ban» állásfoglalást hoz nyilvánosságra, hogy elhatárolódjon mentorától. Ezzel kényszeríti Kohlt, hogy vonuljon vissza a pártól, majd nem sokkal utána, a CDU új elnökét, Schäublet is. A közerkölcs nevében átveszi a párt elnökségét. Ezután alkalmazkodik a kereszténydemokrata erkölcshöz, és feleségül megy a partneréhez. Ettől kezdve Merkelt két fontos sajtócsoport támogatja nyíltan. Számíthat Springerre, az Axel-Springer-Csoport örökösére (180 újság és folyóirat, köztük a «Bild», «Die Welt»). A csoport újságíróinak egy kiadói záradékot kell aláírniuk arról, hogy a transzatlanti kapcsolatok fejlődéséért és Izrael állam védelméért fognak síkra szállni. Merkel számíthat barátnőjére,  Mohnra is, a Bertelsmann-csoport igazgatónőjére, az európai média legfontosabb alakjára (RTL, Prisma, Random House usw.). Frau Mohn a Bertelsmann-Alapítvány alelnöke is, amely az euró-amerikai kapcsolatok intellektuális oszlopa. Merkel támaszkodik Gedmin tanácsaira, akit a Bush-klán külön az ő számára küldött Berlinbe. Ez a lobbista először az American Enterprise Institute-nak (AEI) dolgozott Perle és Cheney felesége alatt. Nagyon bátorítja, hogy az eurot igazítsa a dollárhoz. Az AEI-ben előbb a New Atlantic Initiative-t (NAI) vezette, amely Európa minden fontos Amerika-barát tábornokát és politikusát egyesíti. Együttműködött a Project for a New American Century (PNAC) nevű neokonzervatív programban és ebben ő fogalmazta meg a fejezetet Európáról. Ott írja, hogy az Európai Uniónak (EU) a NATO ellenőrzése alatt kell maradni, és ez csak akkor lesz lehetséges, ha gyengíteni lehet az „európai emancipációs követeléseket“. Ugyanakkor ő a CCD (Council for a Community of Democracies) igazgatója is, amely kétsebességű ENSZ-et követel, és átveszi  Berlinben az Aspen-Institut vezetését.  Elutasítja barátja, Bolton ajánlatát, hogy az USA helyettes nagykövete legyen az ENSZ-nél, hogy teljesen  Merkel támogatásának szentelhesse magát. 2003-ben a State Departement rábíz Gedminre és  Kennedyre egy terjedelmes programot a „nyilvános diplomáciáért“, vagyis propagandáért, amely többek között nyugat-európai újságírók és véleményformáló intézmények titkos  támogatását tartalmazza. 2003-ban Schröder ellenzi Irakban az anglo-amerikai hadműveleteket. Merkel erre nyilvánosságra hoz egy állásfoglalást a Washington Postban, amelyben visszautasítja a Chirac-Schröder-doktrinát Európa függetlenségéről, hangsúlyozza Amerika iránti háláját és barátságát, és támogatja  a háborút. 2004 májusában azzal zavarja össze a helyzetet, hogy keresztülviszi Köhler bankár megválasztását szövetségi elnökké, aki a Maastrichti Szerződés fő megszerkesztője, amely szerződés az euro bevezetéséről szól, valamit az Európa Újjáépítési és Fejlesztési Bank egykori elnöke és az IWF igazgatója. Ezután egy „hazafias“ kampányt indít a radikális iszlám ellen. A 2005-ös parlamenti választások egész kampánya alatt kipellengérezi az emelkedő munkanélküliségi számokat és a szociáldemokraták képtelenségét, hogy ezeknek gátat vessen. Erre föl a CDU 21 százalékpont előnyt szerez a felmérésekben. Ebben a helyzetben titkos tanácsadója Gedmin a „Die Welt“-ben közöl egy neki címzett nyílt levelet. A német gazdasági modell kritikája után így folytatja: „Mielőtt az országot előbbre tudná vinni, le kell győznie intellektuálisan ezeket a nosztalgiázókat. Amennyiben Sárközy úr követné Chirac urat, Franciaország talán fellendül. Kár lenne, ha Németország tovább hanyatlana.“ Ezt a meghívást követve, Merkel végre ismerteti megoldási javaslatait. Előretolja egyik tanácsadóját, az Alkotmánybíróság egykori bíróját, Kirchhofot, és rábízza a  «Neue Soziale Marktwirtschaft» [nevű kezdeményezést. Bejelenti a progresszív jövedelemadó leállítását: ugyanaz a százalék legyen érvényben a szűkölködőnek is mint a dúsgazdagnak. Schröder, a távozó kancellár élesen kritizálja a projektet egy televíziós vitában. A CDU előnye elpárolog. Végül a CDU a szavazatok 35%-t, az SPD 34%-t kapja, a többi megoszlik a kis pártok között. A németek már nem akarják Schrödert, de Merkelt sem. Hosszas és fárasztó tárgyalások után létrejön egy nagykoalíció: Merkel kancellár lesz, de a minisztériumok felét át kell engednie az ellenzéknek. A Libanon elleni izraeli intervenció alkalmával keresztülviszi a német flotta bevetését a FINUL keretében, miközben kijelenti: «Ha Németország létjogosultsága abban áll, hogy Izrael létjogát garantálja, most, amikor ez a lét veszélyben van, nem maradhatunk tétlenek.“ 2007. január 1. óta  Merkel vezeti az Európai Uniót. Nem titkolja szándékát, hogy Franciaországot és Hollandiát kényszerítse, hogy fogadják el az európai alkotmány tervének egy második változatát, bár ezek az országok az első változatot népszavazással elutasították. Azt a szándékát sem titkolja, hogy feltámassza az észak-amerikai szabadkereskedelmi zónának az európaival való összekapcsolása projektjét egy „nagy transzatlanti piac“ kialakítására – Sir Brittan elképzeléseinek megfelelően. (Forrás: VoltaireNet): http://tinyurl.com/pqnqk7r

.

Szólj hozzá!

Címkék: usa franciaország németország izrael irak ensz libanon európa hollandia nato kommunista szovjetunió koszovó nagybritannia európaiunió németszövetségiköztársaság európaiújjáépítésiésfejlesztésibank németdemokratikusköztársaság

January 2007. Aegean Sea. Dogfight rulers of the Aegean

2007.01.01. 21:49 Eleve

.

Aegean Sea
1 January 2007 Today Greece keeps 132 F-16 Block 30-50 and 52+'s & 46 Mirage 2000 and - 5s, 57 F-4s with modern A2A and A2G weapons in its inventory while Turkey flying with 216 F-16 block 30-40-50s (Under CCIP upgrade) and 52 F-4 2020 Terminators, 32 RF-4E Phantom II, 45 F-5 2000 with the most modern weapons. Also Turkey participated the Kosovo war with its 11 F16 Block50s in CAP role. (Source: Youtube - seen by 213 344 persons): http://tinyurl.com/qcfyu9s

.

Szólj hozzá!

Címkék: video turkey kosovo greece aegeansea

2006 év. Erdély. Veszélyeztetett magyar oktatási helyszínek

2006.12.31. 20:59 Eleve

.

Erdélyben 2006 óta folyamatosan csökken a magyar gyermekek száma. De mi az, hogy 'veszélyeztetett oktatási helyszín", és hogyan határozták meg, melyik települések is kerülhetnek ide? Ide kattintva megtudhatja ( + direkt linkek azon román többségű erdélyi városokhoz, amelyekben több magyar iskola is működik).

/Forrás: IskolákVeszélyben/:

https://tinyurl.com/y6u7nhnt

.

Szólj hozzá!

Címkék: térkép erdély

2006. év. Hollandia. Nyugati magyar irodalmi lexikon és bibliográfia / írta Borbándi

2006.12.29. 01:33 Eleve

.

Nyugati magyar irodalmi lexikon és bibliográfia

/ Borbánditól

- a könyv elektronikus változata -

https://tinyurl.com/y3jmnn82

A mű nyomtatásban Budapesten, a Hitel Lap-, Könyvkiadó és Kereskedelmi Kft.gondozásában jelent meg eredetileg, 1992-ben, 826 oldalas kötetben.

.

Szólj hozzá!

Címkék: könyv magyarország hollandia

2006. október. Magyarország. Gyurcsány-éra (video)

2006.10.24. 21:50 Eleve

 

.8 12 30

Gyurcsány-éra

2006. október 23.-án,

az 1956-os forradalom 50. évfordulóján

(Forrás: Facebook):

https://tinyurl.com/y7f7kdbo

.

Szólj hozzá!

Címkék: video magyarország ünnep 1956 európa

süti beállítások módosítása