.18 12 28 / 11 10 13
Dervis tánc (Dervish dance)
(Forrás: YouTube):
https://tinyurl.com/y9u2cwa2
(880 megtekintés)
Egyiptom:
a Földközi-tenger, Gázai-övezet, Izráel, Vörös-tenger, Szudán, Líbia határolja. Lakossága több mint százmillió fő. Parlamentáris köztársaság, kormányzása félelnöki rendszerben történik. A Szahara sivatagtól északra (Maghreb) az Atlanti óceánig és az Eufrátesztől a Földközi tenger partvidékéig (Levante) terjedt a síita Fátimida uralkodóház uralta terület, amely Kr.u. 969-től magában foglalta Egyiptomot s központjává tette annak fővárosát. Az ország fokozatosan iszlamizálódott. 1171-től a kurd származású Ajjúbida-dinasztia uralkodott, amely hatalmát kiterjesztette Jemenre, 1187-ben a Jeruzsálemi Királyságra, továbbá Szíriára és több észak-iraki államra is. 1250-től Egyiptom Szíriával együtt török, majd cserkesz eredetű mamelukok uralma alá került, akik az Egyiptom-irányú mongol terjeszkedést megállították 1260-ban. Ekkor Kairó volt az iszlám világ kulturális, szellemi és vallási központja. 1517-ben Egyiptomot az Oszmán Birodalom kebelezte be, de e területen továbbra is a mamelukok katonai vezetői befolyása s ennek folytán egyfajta autonómia érvényesült. A XVIII. századra - majd főleg 1805-től - a török birodalmon belül Egyiptom gyakorlatilag függetlenné vált, bár 1798-ban francia hadak érkeztek területére. 1811-ben albán származású alkirály a mameluk hatalmat felszámolta. Az ő dinasztiája idején Egyiptom átmenetileg megszállt területeket a mai Észak-Szudánban, Szíriában, Anatóliában. 1841-ben e hódításairól európai hatalmak nyomására az Oszmán Birodalom javára kénytelen volt lemondani. 1869-ben egyiptomi-francia társulással elkészült a Szuezi-csatorna. Egyiptom eladósodott és ennek nyomán kormányzását - így a teljes ellenőrzést is a Szuezi-csatorna felett - 1882-ben a Brit Birodalom vette át. A dinasztia a britek bábja, bár 1914-ig hivatalosan Egyiptom az Oszmán Birodalom része. Az egyiptomi királyság 1922-ben részleges, a II. világháborút követően teljes függetlenséget nyert. 1948-ban fegyveres konfliktusba került Izraellel, elfoglalta a Sinai félszigetet és Gázát. 1953-ban Egyiptomban kikiáltották a köztársaságot. Az ország elnöke 1954 után a Szovjetuniót tekintette legfőbb támogatójának. 1956. júliusában Egyiptom államosította a Szuezi-csatornát. A Szuezi-csatorna övezetét 1956. november 5. – december 22. között francia, brit és izraeli csapatok foglalták el, majd december 22.-én Egyiptom visszakapta a csatorna területét. 1958 és 1961 között Egyiptom uniót alkotott Szíriával, Egyesült Arab Köztársaság néven (laza konföderációban Észak-Jemennel is). 1967-ben Izrael vereséget mért az egyiptomi hadseregre és megszállta a Sinai-félszigetet és a Gázai-övezetet. Ez évtől, 1975. évi újra megnyitásáig a Szuezi-csatorna zárva volt. Egyiptom elnöke 1970-tól lazította, 1972-ben felszámolta a szovjet kapcsolatot, a tanácsadókat hazaküldte. 1973-ban Egyiptom összehangolt támadást indított Szíriával, Izrael ellen. 1979-ben Egyiptom egyezményben ismerte el Izrael állami létét, Izrael pedig kivonult a Sinai-félszigetről. Az egyiptomi elnökkel 1981-ben merénylet végzett, az országban szükségállapotot vezettek be. 1994-ben a Gázai-övezet palesztin ellenőrzés alá került. 2011-ben, forradalmi tüntetések hatására az egyiptomi elnök lemondott hivataláról. A hadsereg feloszlatta a parlamentet, felfüggesztette az ország alkotmányát. A kiírt választásokat 2012-ben a korábban betiltott iszlamista Párt nyerte. Feloldották a szükségállapotot. Elnököt választottak egyazon iszlamista párt jelöltje személyében, akinek hatalmát 2013-ban a hadsereg puccsal megdöntötte. 2014-től a megválasztott elnök a puccsot irányító hadsereg egykori vezetője. 2015-ben felavatták a régivel párhuzamosan megépített újabb Szuezi-csatornát. Az ország kapcsolatai erősödőben mind az Egyesült Államokkal, mind Oroszországgal és Kínával. Az Egyesült Arab Emírségek és Szaúd Arábia dollár-milliárdokkal segíti Egyiptomot, amelynek Irán és Törökország bizonyos tekintetben térségbeli riválisa. Mintegy három millió a külföldön - Líbiában, Szaúd-Arábiában, az Arab-öböl térségében, Európában és Észak-Amerikában - dolgozó egyiptomi. Az országba bevándorlók migránsok - főleg szudániak - száma körülbelül ötmillió. Egyiptom fejlettségi indexe (HDI): 0.696. Lakosságának 98%-a egyiptomi, 1%a cigány etnikumú. Iszlám az államvallás. A lakosság 88%-a muszlim (többségük szunnita - sokan szalafiták -; jelentős számú a szufi, kisebb számú a síita kisebbség); 12% keresztény (ebből mintegy 10% kopt ortodox keresztény). Egyiptomi arab az ország hivatalos nyelve; beszélik az angolt is.
.
.
