.
Európáról
Romániában
Ponta Victor, román kormányfő előre hozott elnök- és parlamenti választást javasol Basescu államfőnek július 2.-án. Ponta csak Basescuval együtt mondana le.
Szerinte ezt úgy érhetnék el, ha egyszerre mondanak le hivatalukról - jelentette a Mediafax hírügynökség a kormányfő egy televíziós nyilatkozatát idézve.
Romániában mind a szociáldemokrata miniszterelnök, mind pedig a jobboldalhoz közel álló államfő elmozdítására komoly erőfeszítéseket tesznek politikai ellenfeleik.
Ponta miniszterelnök lemondását a jobboldali ellenzék sürgeti, mivel a kormányfőt az egyik legtekintélyesebb tudományos ismeretterjesztő folyóirat azzal vádolta meg, hogy másolta doktori disszertációja felét. A plágium tényét az Egyetemi Címeket és Okleveleket Tanúsító Országos Tanács is megállapította, és Ponta román miniszterelnök doktori címének visszavonását kezdeményezte. Ám a testületet az ülés közben az oktatási miniszter egy rendelettel átszervezte, döntéseit érvénytelennek nyilvánította, és megvonta tőle a jogot, hogy a továbbiakban plágiumügyekkel foglalkozzék. A maga során pedig Ponta miniszterelnök érvénytelennek nevezte, "maffiaszerű kivégzésnek" minősítette a visszavonási indítványt, azt az államfőhöz közel álló Demokrata Liberális Párt befolyásának tulajdonítva.
Basescu államfőt a kormányzó Szociálliberális Szövetség (USL) akarja elmozdítani elnöki hivatalából. E célból több olyan törvényt is módosított, amely megkönnyíti a politikus leváltását. Ugyanakkor belátható tény, hogy a tíz éve módosított román alkotmány, amelyik ötévesre növelte az államfői mandátumot, s emiatt az 2008 óta nem esik egybe a parlament mandátumával, nehezen kezelhető társbérleti feszültségek kialakulását idézheti elő államfő és kormány között Romániában. Az ilyen helyzet gyakran sodorhat olyan választási kampányba országot, amikor a politikusoknak fontosabbá válik a megítélésük és megítéltetésük, mint az adott ország érdeke.
Az államelnök korábban maga ajánlotta fel lemondását, hogy ismét egyszerre lehessen parlamenti és elnökválasztást rendezni. De ennek elengedhetetlen feltétele lenne, hogy előbb módosítsák az alkotmányt, és térjenek vissza a négyéves elnöki mandátumra. Az alkotmánymódosításhoz kétharmados parlamenti döntésre, vagyis a ’szociáldemokraták’ és a demokrata liberálisok egyetértésére lenne szükség.
Ponta javaslatát az egyidejű lemondásról Preda, Demokrata Liberális párti elnökhelyettes "fantazmagóriának" minősítette. Szerinte a miniszterelnököt már annak baloldali pártszövetségén belül is támadják plágiumbotránya miatt, ezért keresi a színpadias lelépés lehetőségét.
A román Alkotmánybíróság a Velencei Bizottsághoz fordul Ponta miatt
A Velencei Bizottsághoz és más európai intézményekhez fordult a román Alkotmánybíróság, Alkotmányosság felszámolására irányuló törekvésként értelmezik a bukaresti kormány ellene irányuló támadásait. Július 3.-ai üléséről ezzel kapcsolatban a taláros testület közleményt adott ki.
Ponta Victor kormányfő az utóbbi napokban, több ízben kijelentette, hogy az Alkotmánybíróság Basescu államfő befolyása alatt áll. Szerinte az akadályozza a kormány munkáját, ezért az új, baloldali kormánytöbbségnek megoldást kell találnia a testület összetételének megváltoztatására.
Az Alkotmánybíróság egyebek között alaptörvénybe ütközőnek minősítette az egyfordulós, egyéni választókerületes többségi választási rendszer bevezetésére irányuló törvénymódosítást. Továbbá a testület múlt heti állásfoglalásban leszögezte, hogy az államfő feladata, hogy az országot az Európai Tanács ülésén képviselje - ezt figyelmen kívül hagyva mégis Ponta Victor miniszterelnök utazott el a brüsszeli csúcstalálkozóra.
Az alkotmánybíróság mostani közleménye leszögezi, hogy törvény értelmében alkotmánybírák elmozdíthatatlanok, és lecserélésükre irányuló törekvések súlyos támadásnak minősülnek jogállamiság, demokrácia, az ország nemzetközi megítélése ellen. Emlékeztetnek rá: az alaptörvény értelmében háromévenként cserélik le a kilenctagú alkotmánybíróság egyharmadát oly módon, hogy a Képviselőház, a Szenátus és az Elnöki Hivatal jelöl egy-egy alkotmánybírót.
Az alkotmánybíróság felszólítja a Parlamentet és az Elnöki Hivatalt, hogy foglaljon állást a taláros testülettel szemben megnyilvánuló alkotmánysértő támadással szemben.
"Tekintettel az Alkotmánybíróságot ért példátlan támadásokra, a tagjainak eltávolítását kilátásba helyező fenyegetésekre és a helyzet súlyosságára, az Alkotmánybíróság megkereséssel fordult a Velencei Bizottsághoz, az Európai Alkotmánybíróságok Értekezletéhez és más európai intézményekhez" - olvasható a román Alkotmánybíróság összes tagja által aláírt közleményben.
A romániai helyzet napirendre tűzésének kérdése az Európai Parlamentben (EP) -
pártvitává alakul
A Strasbourg-i plenáris ülésen már a július 2.-ai, esti nyitásnál vita alakult ki a fő pártcsoportok között. Az egyperces, napirend előtti felszólalások során több román képviselő aggodalmát fejezte ki az országukban tapasztalt fejlemények miatt. A magyar delegációk közül a néppárti (Fidesz-KDNP) ugyanaznap ismertetett álláspontja pedig felháborítónak nevezte, hogy "az MSZP képviselői támogatták a baloldali EP-frakciókat abban, hogy ne kerüljön napirendre a romániai helyzet". Közleményében a magyar néppárti delegáció úgy értékelte: "A baloldali kettős mérce újabb egyértelmű bizonyítéka, hogy miközben Magyarország ellen hónapokon át alaptalan rágalomkampányt folytattak, most még csak beszélni sem hajlandóak a romániai kisebbségek példátlan jogfosztásáról, a szocialista kormányfő plágiumügyéről és számos, a romániai alkotmányos rendszert alapjaiban felforgató aggályos lépésről".
"Aktívan támogattam, hogy az Európai Parlament nemzeti kisebbségügyi intergroupja június 14-i ülésén megvitassa az új román kormány magyar közösséget érintő intézkedéseit” - áll a magyar szocialista delegáció vezetőjének reagálásában. Érdemi lépésekkel kívánják támogatni az erdélyi magyarság legitim politikai képviselőit a magyar közösséget érintő problémák megoldásában - teszi hozzá. Leszögezi: amennyiben a jövőben is alapot lát a romániai magyarság problémáinak Strasbourg-i megvitatására, ahhoz a jövőben is partner lesz.
Az Európai parlamenti plenáris ülés témáiról másnap, július 3-án tartott sajtótájékoztatón - kérdésre válaszolva - a szocialista frakció vezetője, Swoboda Hannes kijelentette: nem érzékelt olyan jelzést, hogy uniós normák vagy szabályok sérültek volna Romániában. Belpolitikai kérdésekbe pedig képviselőcsoportja nem kíván beavatkozni.
Kereszténydemokrata-konzervatív erőket tömörítő néppártiak nevében Marinescu Marian
-Jean - a román belső vitákat részletesen ismertetve - azt hangoztatta, hogy Romániában a demokrácia szempontjából "nagyon veszélyes a helyzet". Helytelenítette, hogy a szocialista és a liberális frakció nem szavazta meg a plenáris vitára vonatkozó javaslatot – az Európai Parlament elutasította a Néppárt javaslatát, hogy a helyzetet vegyék napirendre - és jelezte, hogy a témát napirenden kívánják tartani.
Ki dönthet az ország európai jövőjéről – már kérdéses
Sem ő maga, sem Basescu nem dönthetnek egymagukban arról, ami az EU-csúcs napirendjén szerepelt. Csak a parlament vagy a nép dönthet Románia európai jövőjéről - jelentette Ponta Victor kormányfő a bukaresti parlamentben július 3-án, az előző heti EU-csúcs következtetéseit ismertetve. Hozzátette: ez utóbbi eset akkor állhat fenn, ha ilyen értelemben módosítják az alkotmányt. Ponta beszéde alatt az ellenzéki Demokrata Liberális Párt honatyái kivonultak az ülésteremből.
Ponta annak ellenére vett részt az Európai Tanács előző heti csütörtöki és pénteki ülésén, hogy a bukaresti alkotmánybíróság kimondta: az államfő képviselheti Romániát az EU-csúcson. A kormányfő abban az esetben utazhat el, ha felhatalmazást kap erre az ország első emberétől. Ponta Victor nem kapott ilyen engedélyt Basescu államfőtől. Ennek ellenére elutazott Brüsszelbe. Miután Basescu kijelentette, hogy a Románia számára kínos helyzet elkerülése végett önként lemond az EU-csúcson való részvételről, Romániát Ponta Victor képviselte a tanácskozáson.
Állami közmédiumok - pártosodóban
Az új román balközép kormány, amelyik 2012. áprilisában vette át a kormányzást az általa a parlamentben bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatott Ungureanu-kabinettől, néhány manővernek köszönhetően teljes mértékben politikai befolyás alá vonta a közszolgálati médiumokat - állítják román lapok. Az adóhivatal zárolta a TVR bankszámláit, arra hivatkozva, hogy a televízióadó 120 millió euró adósságot halmozott fel. A bankszámlák zárolását csak az után oldották fel, hogy a TVR régi vezetőségét egy - az USL-hez lojális - új átmeneti igazgató, Cristea váltotta fel. Végül a közszolgálati televízió új igazgatója Saftoiu (PNL) lett. A kormány egyidejűleg hat hónapos "kíméleti időt" rendelt el a köztelevízió szerkezeti átalakításának végrehajtására; médiahírek szerint a 3300 TV-alkalmazott közül több mint ezer veszítheti el az állását.
A közmédiumokat felügyelő igazgatótanácsot június utolsó hetében a bukaresti parlament - amelyben többsége van Ponta Victor ’szociáldemokratákból’ és nemzeti liberálisokból (PNL) álló koalíciójának, a Szociálliberális Szövetségnek (USL) - leváltotta. A helyére olyan testületet állított, amely kizárólag kormány-hű emberekből áll. Az ellenzéki liberális demokraták (PDL) óvást akarnak benyújtani az alkotmánybírósághoz, arra hivatkozva, hogy az ellenzéket 1990, a demokrácia helyreállítása óta még soha nem rekesztették ki a TVR igazgatótanácsából.
A TVR új igazgatótanácsát a PSD és a PNL három-három, az RMDS egy és a haladó párt (UNPR) egy küldötte alkotja. További öt tagot az államfő, a kormány, a nemzeti kisebbségek és a TVR munkavállalói delegáltak a testületbe.
Jóllehet a parlamenti ellenzék a hatályos szabályok értelmében legalább két tagot jelölhetett vol- na a testületbe, Ponta Victor miniszterelnök pedig korábban több ízben kijelentette, hogy ellenzi a közszolgálati rádió politikai szolgálatba állítását, minthogy állítólag politikai döntésről van szó most, az ellenzék párt illetékeseit a kinevezések előtt meg sem hallgatták. /"Nem akarom, hogy egy PDL-elnökséget egy PSD-elnökség váltson föl (a rádió élén). Azt sem akarom, hogy az USL részéről valaki bekerüljön a televízió vezetőségébe" – fogalmazott Ponta korább/. Eközben magyarázat nélkül megszüntettek műsorokat a TVR-ben, köztük Turturicáét, aki a kormányt rendszeresen bíráló ’Romania Libera’ című újság főszerkesztője. Hasonló kormányzati befolyásolás történt az utóbbi hetekben a Román Kulturális Intézet és az audiovizuális médiumok országos tanácsa esetében. Fölerősödőben aggodalmak, hogy a kormány monopolizálni akarja a tömegtájékoztatási eszközöket.
Tekintélyes eshetősége van tehát annak, hogy a közmédiumok éppen az ősszel esedékes parlamenti választások előtt kormányt szolgáló médiummá válnak.
A bécsi székhelyű Délkelet-európai Média Szervezet (SEEMO) közleményben szólította fel a román kormányt: találjon olyan mechanizmust, amely megállítja a TVR vezetésébe való politikai beavatkozást.
Bukaresti Szenátus, ellenzéki házelnök - leváltva
Július 3-án a román szenátus leváltotta Blaga ellenzéki házelnököt, miután a kormányzó Szociálliberális Szövetség (USL) rendkívüli ülésszakot hívott össze e célból. Az ellenzéki Demokrata Liberális Párt (PDL) - amelynek elnöke maga Blaga - államcsínynek nevezte a rendkívüli ülésszak összehívását. Ez utóbbiról a kormánytöbbségű házbizottság döntött, viszont pártja szerint rendkívüli ülésszakot csak a szenátus elnöke, vagyis maga Blaga hívhat össze. A leváltás mellett 70 szenátor szavazott, ehhez egyszerű többség, 63 szavazat is elegendő lett volna. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség szenátorai nem szavaztak.
A román parlament felsőházának elnöki posztjára Antonescu, az USL társelnöke volt az egyedüli jelölt, akit 73 szenátor szavazott meg, egy voksot érvénytelenítettek. Az USL azzal indokolta Blaga leváltását, hogy megsértette a pártatlanság elvét. A PDL képviselője bejelentette, hogy pártja alkotmánybíróságon fogja megtámadni Blaga leváltását, Blaga pedig büntetőjogi feljelentést tesz az ügyészségen.
A baloldali kormány Anastase Roberta képviselőházi elnököt is le akarja váltani.
Bukarestben ekkor már nyílt titoknak számít, hogy az új baloldali kormány kezdeményezni fogja Basescu államfő tisztségből való felfüggesztését. Erről a parlamentnek kell szavaznia, felfüggesztés esetén pedig a szenátus elnöke veszi át ideiglenesen az államfő szerepét, korlátozott hatáskörökkel. Felfüggesztés után népszavazás során döntenek államfő leváltásáról.
Parlamenti határozatok alkotmányosságát nem vizsgálhatja továbbá -
az Alkotmánybíróság hatáskörét a román parlament megnyirbálta
Alkotmánybírósági törvénymódosítást tárgyban a másfél hónapja kormányzó szociálliberális szövetség (USL) kezdeményezett, és megszavaztatta azt. A jogszabály módosítását június utolsó hetében a képviselőház elfogadta, július 4-én pedig a szenátus is ekképpen szavazott. Ezzel megkönnyítik az ellenzékbe került jobboldalhoz közel álló Basescu államfő felfüggesztését - amiről Romániában határozattal dönthet a parlament - majd az elnök leváltása ügyében népszavazást írnak ki.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség nem alakított ki az ügyben egységes álláspontot, mindenki saját meggyőződése alapján szavazott; volt, aki ellene szavazott, volt, aki tartózkodott.
Az új román kormánytöbbség egy másik jogszabályt is módosít - dönteni fog a népszavazási törvény módosításáról - hogy népszavazási küszöb leszállításával készítse elő az államfő elmozdítását, menesztését. A képviselőház - az akkor kormányzó jobbközép Demokrata Liberális Párt (PDL) kezdeményezésére, a hozzá közel álló államfő védelmében - a szóban forgó törvényt 2012. márciusában módosította legutóbb. Úgy, hogy megemelte az érvényességi küszöböt.
Egyes bukaresti lapok államcsínyt emlegetnek
Román lapok egy része szerint épp védik meg a demokráciát, másik rész szerint viszont Romániában államcsínyt hajtott végre a kormányzó baloldali szociálliberális szövetség.
Miután a kormányzó baloldali pártszövetség sorban váltja le a május eleje óta ellenzékbe szorult Demokrata Liberális Párt különböző állami vezető tisztségeket betöltő embereit, a köztelevízió vezetőségéből teljes mértékben kiszorították a mondott pártot, egy helyet sem tartva fenn nekik az intézmény igazgatótanácsában, előző napon pedig Blaga szenátusi és Anastase képviselőházi házelnököt, valamint Iancu ombudsmant váltották le, július 4.-re Bukarestben elmérgesedett a belpolitikai helyzet.
A kormányzó USL szócsöveként számon tartott ’Jurnalul National’ című napilap publicistája szerint a június 10-ei helyhatósági választásokat nagy fölénnyel megnyerő USL villámháborúval válaszolt az államfő által indított háborúra. A nyertes kormánypárt azért indított villámháborút a román elnök által fémjelzett volt hatalom ellen, mert rájött, Basescu politikai akciói rendszerint megbénították a kormányi tevékenységet. A cikkíró szerint az USL nem támadja, hanem védelmezi a demokráciát a Basescu-rendszertől, amely "Románia rendszerváltás utáni történelmének legkorruptabb és legtekintélyelvűbb rezsimje volt."
A liberális irányultságú ’Adevarul’ című napilap publicistája szerint államcsíny történt Romániában az elmúlt napokban azzal, hogy a kormány és a parlament sorozatban megsértette a törvényeket, közöttük a legfontosabbat, az alkotmányt. A cikkíró szerint július 3.-a olyan napként fog bevonulni a történelembe, amelyen a "többség zsarnoksága az őrülettel határos lelkesedéssel lábbal tiport törvényeket és szabályokat ".
Az újságíró szerint ezt a "lavinát" a sikkasztásért minapában több évre elítélt Nastase Adrian volt szociáldemokrata kormányfő és Európa parlamenti képviselő börtönbüntetésre ítélése váltotta ki, és ennek az akciónak ennyi a célja: "megmenteni a vezető korrupt politikusokat az igazságszolgáltatás karmaiból".
Belpolitikai viták és a lej - gyengülés
Míg tehát Romániában a kormányzó, Ponta Victor vezette Szociálliberális Szövetség, leváltotta a parlament két házelnökét, és saját embereiket helyezve a tisztségekbe Basescu államfő felfüggesztésére készül, a román belpolitikai viták miatt július 4.-re újabb történelmi mélypontra esett vissza az ország fizetőeszköze az euróval szemben. A román valuta legutóbb május 24-én volt történelmi mélyponton, akkor az eurót 4,4662 lejen jegyezték. Most a lej gyengülését a román központi bank közbelépése mérsékelte, egy euró árfolyamát 4, 4715 lejben állapítva meg. A román fizetőeszköz a svájci frankkal és a dollárral szemben is meggyengült. Egy svájci frank 3,7236 lejbe kerül, ami tíz hónapja a legmagasabb érték, a dollárt 3,5347 lejen jegyezik.
Georgescu miniszterelnök-helyettes a román kormány ülése után igyekszik megnyugtatni a piacokat. Szerinte a román kormány maradéktalanul teljesítette nemzetközi hitelezőivel szemben vállalt kötelezettségeit. (Románia 2011 tavaszán kötött 5,3 milliárd euró nemzetközi elővigyázatossági hitel megállapodást az IMF szervezésében, amit kiegészít a Világbank újabb 1 milliárd eurós kölcsöne. Ez utóbbit a nemzetközi intézmény 2012. június elején hagyta jóvá). Georgescu bejelentette, hogy a Nemzetközi Valutaalap július végén érkezik Romániába a soron következő felülvizsgálati látogatás lebonyolítására.
A kormánytöbbség felfüggesztené az államelnököt
Az USL-t alkotó ’szociáldemokrata’ és liberális frakció, bal-liberális kormánytöbbség határozati javaslattal függesztené fel posztjából a román államfőt. Az erről szóló előterjesztést július 4.-én nyújtották be, azt kérve a házbizottságtól, hogy hívja össze július 5.-6-ra a parlament rendkívüli ülésszakát, amelyen a törvényhozás megvitatja az indítványt.
Zgonea, a képviselőház előző napon megválasztott új kormánypárti elnöke bejelentette, hogy a házbizottság még aznap dönt az USL kéréséről.
A kormányzó baloldalias pártszövetség felfüggesztési indítványa szerint Basescu államfő kisajátította a miniszterelnök alkotmányos feladatkörét az előzőt megelőző Boc-kormány idején, több ízben megsértette az állampolgárok alapvető jogait, állandó társadalmi feszültséget provokált, romaellenes kijelentéseket tett, kihirdette a parlamentben szabálytalanul megszavazott nyugdíjtörvényt, megpróbálta megfélemlíteni a sajtót, megsértette a hatalmi ágak szétválasztásának alkotmányos elvét, az igazságszolgáltatás függetlenségét, látogatásaival nyomást gyakorolt az alkotmánybíróságra, elfogult volt a Demokrata Liberális Párt javára, megsértette a képviseleti demokrácia alapelvét, amikor azt mondta, hogy nem ad kormányalakítási megbízást az USL-nek.
A képviselők és szenátorok többségének szavazatával, határozattal dönthet a kétkamarás parlament együttes ülése. Előtte azonban alkalmat kell biztosítaniuk az államfőnek is arra, hogy az ellene felhozott vádakra válaszoljon.
A felfüggesztésről szóló határozati javaslatot a parlament együttes ülésén olvassák fel az előterjesztők: erre az ülésre várhatóan július 5.-én kerül sor.
Az államfőt alkotmány megsértésért lehet felfüggeszteni. Az erről szóló határozati javaslat tartalmát - elnökkel szemben megfogalmazott vádakat - alkotmánybíróságnak is véleményeznie kell. A felfüggesztési határozatot azonban immár nem lehet megtámadni az alkotmánybíróságon. Ugyan e napon a román kormány sürgősségi rendeletet hozott arról, hogy a parlament határozatainak alkotmányosságát nem vizsgálhatja a taláros testület.
Amennyiben egy második - az USL által július 6.-ára tervezett - együttes ülésen valóban felfüggesztik az államfőt, feladatkörét ideiglenesen a szenátus elnöke, a kedden megválasztott Antonescu liberális pártelnök, USL-társelnök veszi át. A román államfő leváltásáról a kormánynak egy hónapon belül népszavazást kell kiírni.
Ponta Victor kemény szavakkal válaszolt a róla tett, parlamenti, ironikus Basescu-
megjegyzésekre. Az utóbbi egy-két évtizedben kivándorolt hárommillió román
vendégmunkás szavazatával számol
Basescu elnök július 5.-én, csütörtökön a törvényhozás rendkívüli ülésszakán felszólalt, miután a kormányzó baloldalias pártszövetség ismertette az államfő felfüggesztéséről szóló határozati indítványát. Basescu a parlamentben utalt Ponta plágiumbotrányára is azzal a megjegyzésével, hogy az USL miniszterelnökét már egész Európában és a tengerentúlon is ’copy-paste kormányfőként’ ismerik. Szerinte az ellene irányuló akciónak egyebek mellett az a célja, hogy elterelje a figyelmet Ponta Victor miniszterelnök plágiumbotrányáról. "Mindannyian úgy tudtuk, hogy a kormányfő Cataniában szerzett mesteri fokozatot, de a szerdai lapok azt írták, hogy sohasem volt mesterképzésen a Cataniai Egyetemen" - hangoztatta a parlamentben Basescu, Felszólalását indulatos miniszterelnöki felszólalás követte a román parlamentben
Ponta Victor szerint Basescu áll minden ellene irányuló, személyét lejárató támadás mögött. "Elnök létére pletykákkal és rágalmakkal foglalkozik. Ezzel is azt bizonyítja, hogy nem méltó a tisztségére. Az emberek mást várnak egy államfőtől, nem azt, hogy fenyegetőzzön, és hazugságokat hordjon össze a miniszterelnökről, a parlamentről, a sajtóról, mindenkiről, aki nem próbál a kedvében járni" - vágott vissza az elnök parlamenti beszédére. "Tegnap bemutattam a Cataniában szerzett oklevelemet, ma pedig az egyetem rektorának hivatalos levelét, de úgy tűnik, ez sem számít" - mondta a román miniszterelnök. Jelezte: még aznap estére rendkívüli kormányülést hív össze, hogy előkészítsék a népszavazást, amelyet az elnök felfüggesztése esetén kell kiírni. Szóvá tette: továbbra is a 2002-es választói névjegyzék van érvényben, amelyben az időközben kivándorolt hárommillió román vendégmunkás is szerepel.
A névjegyzékben szereplő választópolgárok száma azért fontos, mert a korábbi, jobbközép kormánytöbbség által módosított, jelenleg érvényben lévő referendum-törvény szerint a népszavazás érvényességéhez a névjegyzékben szereplő polgárok felének támogató szavazata szükséges. A román sajtó már arra is számít, hogy a Ponta Victor-kabinet még ugyanaznap sürgősségi rendelettel fogja eltörölni a nehezen teljesíthető érvényességi küszöböt, megkönnyítendő Basescu elnök leváltását.
Tőkés László Európa parlamenti képviselő nyilatkozata Strasbourgból:
romániai restaurációs kísérlettel számol
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Tőkés László szerint senkinek nem áll jogában lerombolni azokat az értékeket Romániában, amelyekért 1989 decemberében romániai polgárok százai ontották vérüket, áldozták életüket. Leszögezte: vádolja a romániai baloldalt, és "liberálisnak álcázott" elvtársait azzal, hogy az egypártrendszer kényszerzubbonyának fogságába akarják hajtani a társadalmat. "A XXI. századi egyesülő Európában ez a fajta totális, a jogállamot és az alkotmányt lábbal tipró hatalomátvétel megengedhetetlen és elfogadhatatlan" - fogalmaz Tőkés László európai parlamenti képviselő.
Nyilatkozatában Tőkés úgy értékeli, hogy új szakaszába lépett Romániában a posztkommunista visszarendeződés. Emlékeztet arra, hogy a hatalomra került romániai balliberális erők nyitányként magyarellenes intézkedések sorozatát indították útjukra, például törölni akarják a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar karát létrehozó – általuk szövegezett – kormányhatározatot. Utal arra, hogy a külföldi sajtó a Hitler diktátorságát megalapozó felhatalmazási törvényt emlegeti, a romániai véleményvezérek pedig a jogállamiságot és a demokráciát temetik.
"Vádolom a magyarországi baloldalt és annak európai képviselőit, hogy - kettős mérce alkalmazásával - tevőleges módon elősegítik a romániai posztkommunista visszarendeződést azáltal, hogy az Európai Parlamentben gátat vetettek a román helyzet plenáris vitájának" - jelentette ki Tőkés. Hozzátette, vádolja a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ), hogy parlamenti tartózkodásával hallgatólagosan támogatta a lopakodó vörös diktatúra visszatértét.
"Temesvár szelleme arra kötelez bennünket, hogy ennek a restaurációs kísérletnek ellent álljunk. A romániai magyar közösséget senkinek nincs joga ebbe a visszahúzó hatalmi harcba belerántani" - állapította meg nyilatkozatában Tőkés László, aki szerint az alapvető román - és magyar - nemzeti érdekek ez esetben, teljes mértékben egybeesnek az európai demokratikus érdekekkel és értékrenddel.
2012. július 6.-ai közleményében aggódik az Európai Bizottság -
Ponta Victor viszont állítja: visszafordíthatatlanul elkötelezett
Az Európai Bizottság aggódik, hogy a legutóbbi romániai fejlemények kockáztathatják az évek alatt elért haladást. Az uniós végrehajtó testület bejelentette hogy július 12-én megvitatják a legutóbbi romániai politikai fejleményeket: Brüsszelben találkozik Ponta Victor román miniszterelnökkel az Európai Bizottság elnöke. Barroso telefonon már beszélt Ponta Victorral, és kifejezte a bizottság aggodalmait, mivel "korlátozni tűnnek olyan független intézmények tényleges hatáskörét, mint az alkotmánybíróság. "
"A jogállamiság, a demokratikus ellenőrzési és kiegyensúlyozási lehetőségek, valamint az igazságszolgáltatás függetlensége az európai demokrácia sarokkövei, nélkülözhetetlenek az Európai Unión belüli kölcsönös bizalomhoz" - áll a közleményben. Hozzáteszik: "a kormánypolitikának és a politikai lépéseknek ezeket az elveket és értékeket tiszteletben kell tartaniuk".
A bizottság az igazságügyi reform és a korrupcióellenes fellépés haladását a mostani fejleményektől függetlenül is vizsgálja, a jelentést a bizottság még ebben a hónapban közzéteszi az elmúlt öt évben e területeken végzett román munka értékelésével. Végrehajtó testületként a bizottság továbbra is folyamatosan kapcsolatot tart a román kormánnyal alacsonyabb szinteken is.
Ponta Victor maga is közölte: a jövő héten Brüsszelbe utazik, arról akarja tájékoztatni az Európai Bizottságot és az Európai Parlamentet, hogy Románia 'visszafordíthatatlanul elkötelezett' a jogállamiság és az igazságszolgáltatás függetlensége mellett.
Ugyanaznap felfüggesztették tisztségéből a román államfőt,
a román parlament pedig határozatban a Basescu leváltásáról szóló népszavazás dátumaként 2012. július 29-ét jelölte ki. A felfüggesztés mellett 258 honatya szavazott, miközben 217 voks is elég lett volna. Az alkotmánybíróság aznap véleményezte a felfüggesztési indítványt, ám ez a véleményezés nem kötelező érvényű. Nem adtak egyértelmű választ arra, hogy valóban megsértette-e az elnök az alaptörvényt, vagy sem.
Ponta Victor szerint aljas rágalomhadjárat eredménye, hogy az EU
román jogállamiság miatt aggódik
A román kormányfő szerint Romániában senki sem próbált beavatkozni az igazságszolgáltatás működésébe Tőkés László európai parlamenti képviselő kivételével. Ponta erről azután beszélt, hogy előző nap a parlament felfüggesztette hivatalából Basescu államfőt. Ponta az elnökhöz közel álló politikusok aljas rágalomhadjáratának tulajdonítja a román jogállamisággal kapcsolatos európai aggodalmakat. Azt mondja, kész az ország külföldi partnereit személyesen is megnyugtatni, hogy kormánya betartja az Európai Unió alapelveit, így az igazságszolgáltatás függetlenségét is.
Az immár felfüggesztett Basescu elnök korábban többször hangsúlyozta: a Bukarestben kormányzó Szociál-liberális Szövetség (USL) az ő eltávolításával az igazságszolgáltatást akarja befolyása alá vonni, hogy megmentse korrupt politikusait.
"Senki sem gyakorolt nyomást a bíróságokra, és ezután sem fog. Egyetlen eset sincs, amikor valaki megpróbált volna beavatkozni egy perbe, egyetlen figyelemre méltó kivételtől eltekintve: amikor Tőkés László európai parlamenti képviselő azt mondta a buzau-i bíróság ítéletéről, amely egy magyar nemzetiségű államtitkárt marasztalt el, hogy a román igazságszolgáltatás a románoké, és a magyarok ellen van. Ez nagyon súlyos kijelentés, de Tőkés úr, Macovei asszonnyal együtt (Macovei Monica az ellenzéki Demokrata Liberális Párt Európa parlamenti képviselője), a felelőtlenek kategóriájához tartozik" - mondja Ponta Victor.
A miniszterelnök megjegyzésében arra utal, hogy a buzau-i bíróság három év letöltendő börtönbüntetésre ítélte annak az állami restitúciós bizottságnak a tagjait - köztük Markó Attila államtitkárt, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetőjét - amelyik a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium épületét visszaszolgáltatta a Református Egyháznak. Tőkés László EP-képviselő már a vádemelés után felhívta Reding Európai Unió-s biztos figyelmét az esetre. Tőkés szerint a Székely Mikó-per az egyházi ingatlanok visszaállamosítására tett kísérlet. Az Európa parlamenti képviselő az ítélethirdetés után a Ponta Victor-kabinet balliberális erődemonstrációját bíráló július 4-ei állásfoglalásában tért ki a Székely Mikó-ügyre.
Párhuzamot von Románia és Magyarország között a külföldi sajtó -
megértő, hasonlítgat
'Román válság' címmel közölt vezércikket július 7.-i számának címoldalán a 'Frankfurter Allgemeine Zeitung'. Megjegyzi: az EU árgus szemekkel figyelte az Orbán magyar miniszterelnök alatt kibontakozó folyamatokat, kormányát fenyegetésekkel kényszerítette politikai korrekciókra. A lap cikkírója szerint legfőbb ideje lenne, hogy az EU pontosan akkora figyelmet fordítson Romániára, hiszen az ország az uniós tagság óta "nem emelkedett ki a korrupció mocsarából, amelyben az inkább palotaforradalmat, mintsem demokratikus forradalmat jelentő rendszerváltás óta van".
A 'The New York Times' honlapján veti össze a két országban zajló politikai folyamatokat amerikai alkotmányjogász. Az elmúlt napok romániai belpolitikai fejleményeiről Scheppele jogászprofesszor úgy vélekedik, hogy szerinte mindkét országban megkísérlik kiiktatni a hatalom alkotmányos fékeit. Azt írja: "Ezúttal Románián a sor, hogy aggodalmat keltsen azokban, akik törődnek az alkotmányossággal, a demokráciával és a jogállamisággal. Egy újabb keleti EU-demokrácia bontja föl a jogállamiság szövetét a kormányfői hatalom jogi korlátainak támadásával." Ő úgy ítéli meg, hogy a hatalmi ellensúlyok lebontásán túl a romániai helyzet nem hasonlít a magyarországihoz: "Noha a nyomorúságot nem helyénvaló összemérni, a magyarországi helyzet sokkal súlyosabb, mint a romániai, legalábbis egyelőre" - véli.
Mint írja, Orbán Viktor magyar kormányfő a politikai jobboldal embere, aki több mint két évtizede pártelnök, teljes mértékben ellenőrzés alatt tartja pártját, politikai ellenzéke pedig a teljes zűrzavar állapotában van. Ezzel szemben a román miniszterelnök baloldali, viszonylag új szereplő a romániai belpolitikában, kénytelen ingatag koalíció élén kormányozni, és komolyan szervezett ellenzék áll vele szemben.
"Lehet, hogy Pontának ugyanazok az ambíciói, mint Orbánnak, de - legalábbis eddig - nem sikerült megváltoztatnia a teljes hatalmi rendszert" - mutat rá Scheppele. "Úgy tűnik, a román kormányfő egyes konkrét személyektől akar megszabadulni, akik szembeszegülnek vele, és nem akarja az egész alkotmányos rendszert diktatúrává alakítani" - írja a Princeton Egyetem tanára. Schepele: 'Románia az új Magyarország?' című elemzése "Egy liberális lelkiismerete" című blogban jelent meg.
Az Európai Tanács a Velencei Bizottság jogvéleményét kéri a román államfő
leváltásáról
Az Európai Tanács megbízta egyik szakértői testületét, hogy vizsgálja meg, az európai demokratikus normáknak megfelel-e a román államfő leváltását célzó eljárás. Jagland, Európa Tanács főtitkár július 7.-én közleményben jelentette be, hogy a romániai belpolitikai események miatt a Velencei Bizottsághoz fordult. Arra kérte az Európai Tanács égisze alatt működő, független alkotmányjogászokból álló testületet, alakítson ki véleményt arról, hogy a legutóbbi romániai fejlemények összhangban állnak-e a jogállamisággal és a demokratikus elvekkel. Jagland közleményében mély nyugtalanságát fejezi ki a romániai helyzet miatt.
A Velencei Bizottság elnöke már július 4.-én bírálta a román kormánynak azokat a "próbálkozásait", hogy nyomást gyakoroljon az alkotmánybíróságra és csorbítsa a testület függetlenségét.
.
