.
Magyarországról
Elővigyázatossági hitelkeret, avagy készenléti hitel-megállapodás? Ismét első tárgyalási nap a Nemzetközi Valutaalappal (IMF)
Megkezdődtek az egyeztetések arról a tizenöt milliárd eurós hitelkeretről, amelyet Magyarország szeretne igényelni a Nemzetközi Valutaalaptól. A magyar főtárgyaló, Varga Mihály korábban azt mondta, hogy Magyarország elővigyázatossági hitelkeretről szeretne megállapodni, a Nemzetközi Valutaalap ugyanakkor közölte: készenléti hitel-megállapodásról fog tárgyalni. A Budapestre küldött misszió július 17.-én alig két órát tárgyalt a magyarokkal. A megbeszélésről távozó Arvanitis küldöttségvezető diplomata szűkszavúan azt közölte: nyilatkozat csak az egyeztetések után lesz.
A Nemzeti Bank (MNB) vezetése délután fogadta a IMF delegációját.
Az IMF képviselet július 18.-án egészül ki az Európai Unió tárgyalóküldöttségével, feltehetően akkor kezdődnek az érdemi megbeszélések.
Kedvezően fogadták a piacok, hogy megkezdődtek az egyeztetések a magyar kormány és a Nemzetközi Valutaalap között. Nyolc hónap múltán első alkalommal csökkent a három hónapos diszkont kincstárjegy aukciós hozama 7,00 százalék alá, és a magyar ország-kockázati árazás is 500 bázispont alá süllyedt. Ha a következő napokban kedvező hírek szivárognak ki a tárgyalásokról, akkor erősödhet a forint. Szerény mértékben erősödött július 17.-én; délután stabilan 287 forint alatt állt az euró jegyzése, szemben az előző délutáni 287,90 forintos szinttel.
Az „m1 Híradó” piaci szereplőktől úgy értesült, hogy az IMF kívánságlistáján egyebek mellett a Költségvetési Tanács megerősítése, az állami kiadások visszaszorítása, a válság és a különadók csökkentése, az ad hoc gazdaságpolitikai intézkedések mellőzése, a szociális juttatások rendszerének átalakítása és tömegközlekedési vállalatok reformja szerepelhet.
Magyarországnak jövőre öt-hat milliárd euróra lehet szüksége államadósságának finanszírozására. Az IMF pénzéhez jóval olcsóbban juthatna hozzá az ország, mint ha a piacon kérne kölcsön. A megtakarítás akár a százmilliárd forintot is elérheti – vélte elemző.
Másik elemző elhúzódó IMF/EU tárgyalásokkal számol. Szerinte a magyar kormány úgy gondolja, hogy nem szükséges változtatni a gazdaságpolitikán, miközben a nemzetközi szervezetek ezt máshogy látják. Megállapodás akkor lesz, ha például a forint árfolyama jelentősen gyengül - vélekedik. A magyar kormány készenléti hitelkeretről - amit
elővigyázatosságinak nevez - szeretne megállapodni, de nem vállal olyan programot, amelyet Washingtonból vagy Brüsszelből diktálnak, így nincs lehetőség ilyen típusú együttműködésre a nemzetközi szervezetekkel - magyarázza.
Mit ír ugyanakkor a külföldi sajtó az EU / IMF-tárgyalások megkezdéséről?
"A magyarországi reformok összhangban állnak az alkotmánnyal" címmel jelent meg a 'Financial Times’ című brit napilapban Kumin, nemzetközi kommunikációért felelős helyettes államtitkár budapesti olvasói levele a romániai és a magyar helyzet között hasonlóságokat említő korábbi szerkesztőségi cikkel kapcsolatban.
Kumin azt emeli ki, hogy a két helyzet minden tekintetben különböző. A magyar kormány az alkotmányos szabályokat betartva vitte végbe reformjait, amelyek kulcsfontosságúak voltak az ország megújításához. Ezeket a parlament szavazta meg a megfelelő vita és részletes vizsgálat után, s nemegyszer a köztársasági elnök küldte vissza a törvényeket eljárási hibára hivatkozva. Az Alkotmánybíróság szintén kivette részét annak biztosításából, hogy a reformok megfeleljenek az alkotmányos szabályoknak.
Az ’ARD’ német közszolgálati műsorszóró társaság 'Tagesschau' című híradója a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Unióval induló egyeztetésekről közöl beszámolót internetes kiadásában.
Peerenboom, bécsi tudósító "Magyarország milliárdos segítséget remél az EU-tól és az IMF-től" című beszámolójában kiemeli, hogy az ország 'hónapok óta küzd az államcsőd ellen', az Orbán-kormány pedig fogcsikorgatva tett eleget IMF / EU-tárgyalások megkezdéséhez szükséges feltételeknek.
Hozzáteszi:: Orbán Viktor számára 'észrevehetően kényelmetlen, hogy országa sürgősen külső pénzügyi segítségre szorul', semmiképpen sem akar 'kérelmezőként és a pénzügyi mizéria felelőseként' feltűnni, ezért 'máshol keresi' a problémák, magyarországi gondok okát, az euró-övezeti válságban találva meg azt.
Valószínűleg legalább olyan kemény dió lesz a pénzügyi megállapodás megkötése a nemzetközi hitelezőkkel, mint a tárgyalások elkezdése – írja a 'The Wall Street Journal'. Az amerikai lap utal a vitás kérdésekre, köztük arra, hogy az Európai Unió valószínűleg vagyonadó bevezetését kéri majd Orbán Viktortól, aki - fél szemmel a 2014-es választásokra pillantva - ezt határozottan elutasítja. A túl sok politikai kockázat miatt a kormány valószínűleg húzódozni fog egy olyan, számára előnytelen egyezménytől, amely arra kényszerítheti, hogy felülvizsgálja jelképesnek szánt intézkedéseit. A lap szerint a tárgyalások bőven áthúzódhatnak 2013-ra.
(Forrás: MTI - 2012. július 17.)
Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a bírák nyugdíjazásának új jogszabályát
Formai szempontból azt kifogásolták, hogy a bírói hivatás felső korhatárát a vizsgált szabályozásban nem sarkalatos törvény határozza meg. A felső korhatárt a jogalkotó viszonylag szabadon állapíthatja meg, azonban az annak csökkentésével járó új korhatárt csak fokozatosan, kellő átmeneti idő alatt, a bírák elmozdíthatatlansága elvének sérelme nélkül lehet bevezetni. Tartalmi szempontból pedig az a kifogásuk esett, hogy az érintett bírákat rövid időn belül elmozdítják hivatalukból. A határozat minimális többséggel született meg; a tizenöt tagú alkotmánybírói testületből heten - Balsai, Dienes-Oehm, Lenkovics, Pokol, Stumpf, Szalay és Szívós - nem értettek egyet a határozat érdemi részével, különvéleményt fűztek a döntéshez.
A kormány a tervek szerint még a hét vége előtt javaslatot tesz a Parlamentnek az Alaptörvény, a bíróságokról szóló jogszabály és a nyugdíjtörvény közötti összhang megteremtésére - jelentette ki Orbán Viktor kormányfő a Kereszténydemokrata Néppárt vezetőivel folytatott tárgyalása után, sajtótájékoztatón. "A rendszer marad" - nyomatékosította.
A magyar bírák felső korhatára csaknem másfél évszázadon keresztül hetven év volt.
A mintegy kétezer kilencszáz fős bírói karból összesen 274-en vonulnak nyugállományba idén, azok, akik már betöltötték, vagy idén betöltik a hatvankét éves kort. A korhatár idei leszállítása zömmel a felsőbb bíróságokat és a bírósági vezetőket érinti, így a megyei elnökök kétharmadát, az öt táblabíró közül kettőt, számos kollégiumvezetőt, a Kúria mintegy hetven bírájának pedig a harmadát.
Európában a Magyarországéhoz hasonló szabályozás Máltán és Szlovákiában van.
A döntés nincs közvetlen kihatással a bírák már megszűnt, illetve ez év második félévében megszűnő szolgálati viszonyára - közölte az Országos Bírósági Hivatal. A bírák jogállásáról szóló törvénynek a nyugdíjazással kapcsolatos, év elejétől hatályos rendelkezései alapján születtek meg az érintett bírói felmentések az elmúlt időszakban. Az Alkotmánybíróság döntése a már megszűnt szolgálati viszonyokra, valamint a második félévben érintett bírák szolgálati viszonyának megszűnésére közvetlen kihatással nincsen. A közleményben kitérnek arra is, hogy a már felmentett bírók ismételt kinevezésére csak egyedi bírósági döntés alapján kerülhet sor. Azt is tudatják, hogy a hatályos szabályok szerint a nyugalmazott bírák ismételt bírói kinevezése sem a 2012-ben már kinevezett bírák, sem a kinevezett bírósági vezetők jogállását nem érintheti.
Handó, az Országos Bírósági Hivatal elnöke korábban az „InfoRádió”-ban arról beszélt: amennyiben az Alkotmánybíróság megsemmisíti a támadott rendelkezéseket, a hivatalnak ezzel kapcsolatban közvetlenül nem lesz tennivalója, nem vehetnék vissza automatikusan a nyugdíjazott bírákat. Mindazok, akik sérelmezik nyugdíjazásukat, munkaügyi bíróságokon kereshetik majd igazukat.
(Forrás: MTI – 2012. július 16.)
Washingtonba utazik az új külügyi államtitkár
Háromnapos látogatásra Washingtonba utazik Szijjártó, új külügyi és külgazdasági államtitkár július 17-én, azzal a céllal, hogy erősítse a szövetségi együttműködést az Amerikai Egyesült Államok és Magyarország között. Látogatásának fő célja, hogy bemutassa az ország megújítása során hozott kormányzati döntéseket, tájékoztatást adjon azok eredményeiről, és erősítse a szövetségesi együttműködést a két ország között. Tárgyalásokat folytat az Egyesült Államok külügyminisztériumának vezető munkatársaival, a régióval és a magyar ügyekkel foglalkozó befolyásos tisztségviselőkkel. Találkozik Yovanovitch külügyminisztériumi helyettes államtitkárral, Tillemann külügyi főtanácsadóval, Melia külügyi helyettes államtitkárral, a nemzetközi zsidó szervezetek vezetőivel, valamint a legjelentősebb tudományos intézetek irányítóival is.
A Kossuth Rádió "180 perc" című reggeli műsorában közölte: politikai vezetők, és az üzleti élet képviselői előtt ismerteti az elmúlt két év magyar eredményeit. Példaként említette a gazdasági jogszabályok változásait, amelyek növelik a versenyképességet, ezáltal Európa termelési központjává tehetik az országot. Nagy előrelépésnek nevezte, hogy megszületett az új Alaptörvény is. Kiemelte: több zsidó szervezet vezetőjével is találkozik, és elmondja nekik, a magyar kormány milyen komoly lépéseket tett antiszemita megnyilvánulások visszaszorításáért, komoly jogszabályváltozásokat hozott azért, hogy míg 2010 előtt félkatonai szervezetek masírozhattak az ország egyes településein, mára ezek a jelenségek teljesen megszűntek, az új Büntető Törvénykönyv megalkotásával pedig az eddigieknél nagyobb védelem övezi a vallási közösségeket és a hozzájuk tartozó egyéneket Magyarországon.
(Forrás: MTI; MR - 2012. július 17. - 18.)
Akadémiai kutató kapta az információelmélet legmagasabb rangú kitüntetését
Marton Katalinnak, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) doktorának, a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet tudományos tanácsadójának ítélte oda a tudományág egyik legmagasabb presztízsű kitüntetését, a Claude E. Shannon-díjat az Információelmélet Nemzetközi Társasága ('IEEE Information Theory Society'), a többfelhasználós információelmélet terén elért eredményeiért.
Claude Elwood Shannon amerikai mérnök-matematikus 1948-ban publikálta a hírközlés matematikai elméletéről szóló tudományos cikkét. Azóta őt tartják az információ mérésével, továbbításával, védelmével és feldolgozásával foglalkozó tudományterület, az információelmélet megalapítójának. A tudósról elnevezett díjat 1972 óta ítéli oda az Információelmélet Nemzetközi Társasága egy matematikusnak a tudományterületen elért eredményeiért.
E kapott díj idén már a harmadik elismerés, amelyik a magyar matematikusok nemzetközi presztízsét mutatja. Szemerédi Endre, az MTA rendes tagja kapta a matematikusok Nobel-díjaként jegyzett Abel-díjat, ('Abel Prize') Lovász László matematikust, ugyancsak az MTA rendes tagját, pedig felvette tagjai sorába az Egyesült Államok tudományos akadémiája (National Academy of Sciences).
(Forrás: MTI; MTA – 2012. július 12.)
http://tinyurl.com/9pfqza2
A Magyar Gyermekirodalmi Intézet által legjobbnak tartott, 2000-2010 között megjelent ötven gyermekkönyv
Az ajánló jegyzéken magyar szerzők művei szerepelnek.
(Forrás: Magyar Gyermekirodalmi Intézet):
http://tinyurl.com/ctkc6pp
Utódállami területekről:
Délvidékről:
Mentsük meg Szabadka történelmi belvárosát!
A Váralja Szövetség felhívása, amelyikhez több mint harmincnégy ezren csatlakoztak. S mindaz, amit a szabadkai városrombolásról tudni kell.
(Forrás: Váralja Szövetség - 2012. július 15.):
http://tinyurl.com/ckqqq9a
Erdélyben
Magyar pártok a felfüggesztett államfő leváltásáról
Kelemen, RMDSZ elnök meglátása szerint az erdélyi magyar közösséget megosztja Basescu személye. A közösségben mindenkinek nagyon pontosan kialakított véleménye van a leváltásról. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség arra biztatja az erdélyi magyar embereket, ki-ki a lelkiismerete szerint szavazzon az államfő leváltására irányuló július 29.-ei népszavazáson.
Toró, Erdélyi Magyar Néppárt elnök vélekedése az, hogy nem a román pártok belügye, hanem valamennyi romániai polgár ügye, hogy mi történik az országban. Becsületes ember csakis a bal-liberális hatalom jogállamiság elleni támadássorozatával szemben foglalhat állást. Nem valamelyik politikai erő ellen, vagy mellett kell kiállni, hanem a megengedhetetlen eljárásokat kell elutasítani, a demokrácia megcsúfolását. Ha a népszavazás révén engedi a nép, hogy a szociál-liberális boszorkánykonyhákban kifőzött fortélyok intézményesüljenek, posztkommunista restauráció alakul ki, hosszú időre elszigetelődik Románia, az ügyeskedőknek áll a zászló, a törvénytisztelő ember rosszul jár.
Szász, a Magyar Polgári Párt elnöke is az államfő tervezett leváltásának módszerét kifogásolva afelé hajlik, hogy elutasítsa az államfő leváltását; az annak irányába tett lépések a jogállamiság megkérdőjelezését és a demokratikus berendezkedés megingását jelentik. Félti az erdélyi magyar nemzeti közösséget, ha egy ilyen Romániában kell megélniük a hétköznapjaikat. Hozzátehető: Basescu megszorító intézkedésekben vállalt aktív szerepe negatív üzenetet is hordozott, és ez az államfő népszerűségvesztésével járt. Azokra az emberekre is gondolni kell a kérdés megítélésekor, akik számára rossz fordulatot hozott az utóbbi négy év. A nemzeti közösség törekvései szempontjából ideális államfő nincs, és úgy látszik, hogy rosszabb jön, mint aki elmegy. A kisebbik rossz elve is arra int, hogy ne támogassák az államfő leváltását.
(Forrás: MTI - 2012. július 11.)
Választási szövetség megalapítását javasolja a magyar pártoknak
Szász, a Magyar Polgári Párt elnöke választási szövetség megalapítását javasolja a magyar pártoknak. Szerinte a "Magyarok Szövetsége" néven bejegyzendő szervezet egyfajta "nemzeti válogatottként" indulhatna ősszel a romániai parlamenti választásokon. „Nyolcat ad az RMDSZ, egyet a Magyar Polgári Párt és egyet az Erdélyi Magyar Néppárt – magyarázta székelyudvarhelyi sajtóértekezletén.
A felfüggesztett államfő leváltásáról kiírt népszavazás ügyében pedig a Magyar Polgári Párt azt javasolja az erdélyi magyaroknak, hogy - a felfüggesztés módszere miatti tiltakozásul - ne vegyenek részt a július 29-i szavazáson
(Forrás: MTI – 2012. július 18.)
Közös nyilatkozatban tiltakoznak az erdélyi magyar történelmi egyházak a visszaállamosítás ellen
A sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium visszaállamosítása ellen július 11.-i keltezésű közös nyilatkozatban tiltakoznak az erdélyi római katolikus, a református, az unitárius és az evangélikus egyház vezetői.
"Nyilatkozat
Az erdélyi magyar történelmi egyházak az 1989. évi államhatalmi változás óta küzdenek az államosított vagy más jogcímen elkobzott egyházi ingatlanok teljes körű természetbeni visszaszolgáltatásáért, illetve az esetenkénti méltányos kárpótlásért. A magántulajdon és a közösségi vagyon sérthetetlenségének elvét valló jogállami keretek között huszonkét év túl hosszú időszak jogos követeléseink teljesítéséhez.
A fentiek jegyében egyházaink vezető testületei és hívei mélységes felháborodással vették tudomásul a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium épületének visszaszolgáltatásával kapcsolatos per legutóbbi fejleményét. Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy az Erdélyi Református Egyházkerület jogos tulajdonának visszaszolgáltatását előmozdító restitúciós bizottság két tagját a tárgyalásra kijelölt törvényszék letöltendő börtönbüntetésre ítélte, ugyanakkor elrendelte az egyházi tulajdonjogot igazoló telekkönyvi bejegyzés törlését, továbbá az Erdélyi Református Egyházkerületet 1 millió 137 ezer lej büntetés kifizetésére kötelezte.
Az elítélt személyekkel való együttérzésünk kifejezésén túlmenően egyházaink közösen kívánnak fellépni az igazságos és méltányos fellebbezési döntések megszületéséért. Reméljük, hogy az államhatalmi szinten jelen levő magyarellenesség dacára mihamarabb és maradéktalanul sor kerül erre.
A fentiek ékesen bizonyítják, hogy amíg nem teljesül az elrabolt egyházi vagyontárgyak teljes visszaszolgáltatása, illetve kielégítő mértékű kárpótlása, addig nem beszélhetünk az erdélyi történelmi egyházak és a romániai államhatalom közötti viszony rendezettségéről.
Erdély-szerte, 2012. július 11.
Jakubinyi György, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye érseke
Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke
Csűry István, a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület püspöke
Schönberger Jenő, a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye püspöke
Böcskei László, a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye püspöke
Bálint Benczédi Ferenc, a Magyar Unitárius Egyház püspöke
Adorjáni Dezső Zoltán, a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház püspöke"
(Forrás: Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség):
http://tinyurl.com/caoflad
.
