.
Résztartalom:
Pont a Székelyföldön a tartományosításról
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség a népszavazáson való részvételre buzdít
Az erdélyi magyarság megfélemlítését szolgálja a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium-ügy
Erdélyi Magyar Néppárt közlemény: ne menjenek szavazni
Felszólítás: maradjanak távol
Tőkés: román politikusok közül Basescu jött legközelebb a magyarokhoz
Jó hazafit ismert meg benne
Európáról:
Oroszország
Tizennyolc évig tartott a csatlakozási folyamat: Oroszország a Kereskedelmi Világszervezet tagja
Románia
Románia újabb hitelszerződést kötne a Nemzetközi Valutaalappal Kérdéses, hogy elsodorja Basescu-t a népszavazás Súlyos vádak övön aluli ütések kampány hajrájában Felfüggesztés, leváltások, államcsíny... eltussolások Megkezdődött népszavazás; eldönthetik, hogy leváltják-e az államelnököt Sikertelenek a belpolitikai húzások? Ponta Victor felháborodásának ad hangot A népszavazás az érvénytelen Basescu: Nem kelet felé fordulni! Külön köszönetet mondott a magyar választóknak, távolmaradásért A választópolgárok hatoda: 'kivándorolt'
Utódállami területekről
Erdélyből
(folytatás)
Pont a Székelyföldön a tartományosításról
Tartományosítás (’régiósítás’) 2014-től léphet hatályba - jelentette ki Ponta Victor, Maros, Csík és Háromszék (Maros, Hargita és Kovászna megye) helyhatósági képviselőivel találkozva, Csíkszeredában.
A kormányzó Szociálliberális Szövetség (’USL’) kormányfője szerint a jelenlegi megyéknek meg kell maradniuk, de a már létező nyolc gazdasági-fejlesztési régiónak közigazgatási hatáskört kell biztosítani – fejtette ki, az eseményt követő sajtótájékoztatón, a székelyföldi városban.
Hozzátette: ez az USL javaslata, valamennyi pártnak kötelessége, hogy erről tárgyaljon, és a jövő év folyamán jussanak megállapodásra tartományosításról. Ponta Victor szerint ez a "túlságosan központosított" államigazgatást hivatott széthelyezni ('decentralizálni'); a közigazgatási hatáskörökkel felruházott tartományoknak (’régiók’) közgyűlésük és elnökük lesz, a kormány dolga pedig, hogy minél több jogosítványt ruházzon rájuk.
Az ország területi közigazgatási átszervezését Basescu államfő javasolta tavaly nyáron; ő megszüntette volna a jelenlegi megyéket, amelyeket túlságosan kis közigazgatási egységeknek tart. Javasolta, hogy a jelenlegi gazdasági fejlesztési tájékok határvonalai mentén nyolc óriásmegyét hozzanak létre. Ez a terv azonban meghiúsult, miután a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elutasította azt. Az RMDSZ szerint Hargita, Kovászna és Maros megyének kellene egy közös ’régió’-t alkotnia.
Ponta Victor a sajtótájékoztatón újságírói kérdésre válaszolva a román-magyar kapcsolatokra is kitért. ’Megoldottnak’ tekinti a keletkezett feszültséget, amelyet Kövér, magyar Országgyűlés elnöknek a romániai helyhatósági választási kampányba való 'beavatkozása’ okozott. A június 10-i helyhatósági választások Kovászna, Hargita és Maros megyei eredményei oldották fel a feszültséget – vélekedett - az, ahogyan az ott élő emberek szavaztak.
Ismételten kijelentette: romániai magyar pártok közül az RMDSZ-t tekinti politikai tárgyalópartnernek.
A helyi közigazgatási vezetőkkel folytatott megbeszélésen Ponta Victor utalt arra is, hogy az elmúlt napokban az Európai Unió székhelyén, Brüsszelben párhuzamot vontak Románia és Magyarország között, az után, hogy Romániában felfüggesztették hivatalából Basescu államfőt.
'Európában mostanában mindenki összetéveszt engem Orbán Viktorral, de kérem, tanúsítsák velem és a magyar miniszterelnökkel együtt, hogy nem hasonlítunk. Azt hiszem, hogy önök, akik mindkettőnket ismernek, elismerik, hogy különbözünk, még akkor is, ha a keresztnevünk ugyanaz' - mondta Ponta Victor.
(Forrás: MTI – 2012. július 21.)
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség a népszavazáson való részvételre buzdít
A jelenleg ellenzékben lévő Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) arra kér minden romániai magyar választót, hogy - ugyanúgy, mint az elmúlt évtizedekben - július 29-én vegyen részt a szavazáson, és szavazzon lelkiismerete szerint. A romániai magyarság az elmúlt huszonkét évben szigorú ítéletet szabott ki a választásokon való részvételével - olvasható az RMDSZ közleményében - jelenlétével mindig bizonyította, hogy számára rendkívül fontos szavazati jogának érvényesítése, az, hogy kinyilvánított véleménye által befolyásolhassa az ország sorsát meghatározó döntéseket.
Az irat emlékeztet rá, hogy a mostani népszavazáson arról kell dönteni, leváltják-e Basescu államfőt, vagy megmaradhat-e tisztségében.
Román elemzők szerint szinte biztos, hogy többségben lesznek a Basescu leváltása mellett szóló szavazatok, a népszavazás nagy tétje az, hogy érvényes lesz-e, hiszen ehhez a választók felének meg egy főnek, mintegy kilencmillió egyszáz ezer embernek kell megjelennie a szavazatgyűjtő ládáknál.
(Forrás: MTI - 2012. július 24.)
Az erdélyi magyarság megfélemlítését szolgálja a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium-ügy
A sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumról szóló bírósági döntést bírálták a "23. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor" keretében, emelvényen folyt beszélgetés előadói Tusnádfürdőn. A magyarság megfélemlítését szolgálja az a román bírósági döntés, amelyik visszaállamosítja az Erdélyi Református Egyház sepsiszentgyörgyi diákotthonát, a Visszaszolgáltatási Bizottság tagjait pedig börtönbüntetéssel sújtja - állapították meg.
Az első fokon eljáró Buzau-i bíróság 2012. június 29-én hozott ítéletében azt állapította meg, hogy a romániai Visszaszolgáltatási Bizottság jogtalanul juttatta vissza az ingatlant az Erdélyi Református Egyházkerületnek, mondván: az épületegyüttest nem az egyház pénzéből, hanem nagyobb részben közadakozásból építették. A bíróság a Visszaszolgáltató Bizottság tagjait - Marosánt, Markót és Clim-et - három-három évi szabadságvesztésre ítélte, a Református Egyházat pedig az államnak okozott 1,13 millió lejes (mintegy 76 millió forint) 'kár' megtérítésére kötelezte. Az érintettek fellebbeztek a döntés ellen.
"A Székely Mikó Kollégium esete a román igazságszolgáltatással" című fórumon Markó, a Népcsoportok Közi Kapcsolatok Hivatalának államtitkára, a visszaszolgáltatási bizottság három év letöltendő börtönbüntetésre ítélt tagja elmondta: nemcsak a közösségi emlékezet, hanem az okmányok is igazolják, hogy a Székely Mikó Kollégium az Egyház tulajdona. Úgy vélekedett, hogy Románia az igazságszolgáltatást eszközként próbálja felhasználni a magyar közösség megfélemlítésére, egyházi vagyonának elvitatására. Szerinte államosított egyházi ingatlanok százainak tulajdonjoga a tét; a Mikó-ügy olyan irányadó esetet teremthet, amelyik utat nyit egy sor más iskolaépület visszaállamosítása előtt. Markó azt mondta: fellebbeztek az ítélet ellen, de a visszaállamosítást már nem lehet csak jogi lépésekkel kivédeni, szükséges a közösség véleményének demonstrálása.
Kató, az Erdélyi Református Egyházkerület főjegyzője elmondta: a nyolcszázötven államosított ingatlan közül eddig háromszázzal foglalkozott a Visszaszolgáltatási Bizottság, azoknak is csak a harmadát vehette birtokba az Egyház. Másfél éve azonban a visszaszolgáltatási folyamat leállt. Szeptember 1-ére az Egyház meghirdette az "igazság napját", amikor tömegmegmozdulással akar tiltakozni a közösséget ért igazságtalanság ellen.
Antal, Sepsiszentgyörgy polgármestere leszögezte: az erdélyi magyarság közösségi vagyona a történelmi egyházaknál van biztonságban. A kormány ugyanis bármikor elveheti az iskolaépületeket az önkormányzatoktól. "Ez az állam nem jogállam, itt az igazságszolgáltatás nem igazságot szolgáltat, hanem politikai érdekeket szolgál ki" - jelentette ki. Szerinte így ellenőrzik 2012-ben az erdélyi magyarok reakcióképességét.
"Amikor Spanyolország törvényt hozott arról, hogy katalán nemzet nem létezik, akkor másnap Barcelona utcáin egymillió ember vonult fel, és azt mondta: mi vagyunk az a nemzet, amelyik nem létezik. Nekünk is kell vonulni és azt mondani: mi vagyunk az a nemzet, amelyik nem engedi, hogy a vagyonát elvegyék" - zárta szavait a "Tusványoson" Antal, Sepsiszentgyörgy polgármestere.
(Forrás: MTI - 2012. július 26.)
Erdélyi Magyar Néppárt közlemény: ne menjenek szavazni
Közleményben szólította fel az erdélyi magyarságot az Erdélyi Magyar Néppárt, hogy ne vegyenek részt az államfő leváltásáról szóló július 29-ei népszavazáson; az nem a választópolgárok akaratáról szól, ezért kell a magyaroknak távol maradniuk.
Tőkés, a párt tiszteletbeli elnöke úgy fogalmazott: ő maga nem megy el szavazni, nem akar részese lenni egy antidemokratikus tevékenységnek.
Amennyiben elmennek a választásra, akkor nemmel szavazzanak a Basescu elnök elmozdítását illetően, vagy pedig ne menjenek el a választásra, ezáltal is a népuralom oldalán teszik le a szavazatukat. Én magam elmondhatom, nem fogok részt venni a választáson – jelentette ki.
(Forrás: Duna - 2012. július 27.)
Felszólítás: maradjanak távol
Orbán Viktor és Tőkés ismételten kiállt Basescu államelnök mellett, a július 29-ei népszavazástól való távolmaradásra szólította fel az erdélyi magyarságot.
Répás, nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár és Havasi, a miniszterelnök sajtóstábját vezető helyettes államtitkár tájékoztatása szerint Orbán Viktor július 27-én este Tusnádfürdőn egyeztetett határon túli magyar szervezetek vezetőivel a kormányzás eddig eltelt időszakának nemzetpolitikai eredményeiről és a következő két év tennivalóiról.
A tanácskozáson részt vett a magyar kormány részéről Semjén miniszterelnök-helyettes, Németh külügyi államtitkár, valamint Tőkés, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, Toró, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke, Berényi, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke, Pásztor, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Kovács, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke és Brenzovics alelnök. Orbán Viktor külön megbeszélést is folytatott a Fidesz stratégiai társával, az EMNP vezetőségével. Megerősítették stratégiai szövetségüket a jövőre nézve, áttekintették az erdélyi magyarság szempontjából legfontosabb rendellenességeket, és megoldást sürgettek mind a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium, mind a Marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar nyelvű képzésének ügyében.
Orbán Viktor a 23. Bálványosi Nyári Szabadegyetem-és Diáktábor rendezvénysorozatában a július 28-ai fórumon vesz részt, amelyet "Magyarország és Közép-Európa megújul" címmel rendeznek. Ezen Tőkés, Európa Parlamenti képviselő, az EMNT elnöke is előadást tart. A közösség beszélgetését Németh, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára irányítja. Idén nem hívták meg Basescu államfőt, hiszen - kampánycsend lévén - július 28-án, szombaton, a leváltásáról másnap rendezendő népszavazás előtt semmilyen nyilvános szereplést nem vállalhat - mondták el korábban a szervezők.
(Forrás: MTI - 2012. július 28.)
Tőkés: román politikusok közül Basescu jött legközelebb a magyarokhoz
Tőkés, Európai Parlamenti (EP) képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke Orbán Viktor miniszterelnökkel együtt vesz részt a "Magyarország és Közép-Európa megújul" című, Tusnádfürdőn rendezett szabadtéri politikai fórumon. A 23. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor zárónapján az EP-képviselő úgy vélekedett: a román politikusok közül Basescu államfő került a legközelebb a magyarokhoz. Utalt a július 29-ei népszavazásra, amelyen a felfüggesztett államfő leváltásáról kell dönteniük a romániai választóknak. Sportpárhuzamot vont, mondván: le akarják küldeni a pályáról Basescu-t. Rákérdezett: "Hát jobb csapatkapitány a xenofób Antonescu?" Adják meg Önök a választ - mondta.
(Forrás: MTI - 2012. július 28.)
Jó hazafit ismert meg benne
A Basescu leváltásáról kiírt másnapi romániai népszavazásra utalva jó döntés meghozatalára biztatta Románia polgárait július 28-án Orbán Viktor. A miniszterelnök hangsúlyozta: aggodalommal tölti el, amit lát. "Arra kérném a magyarokat, hogy érezzék át a történelmi helyzet súlyát, és az ezzel kapcsolatos személyes felelősséget is. Azt kívánom a románoknak is, és az itt élő magyaroknak is, hogy jó döntéseket hozzanak, például úgy, hogy nem hoznak döntést" - jelentette ki. Ezzel a Tőkéssel közösen kiadott július 27-ei állásfoglalására utalt, amelyikben az erdélyi magyarságot a vasárnap tartandó népszavazáson távolmaradásra szólították fel. Orbán szerint a nemzetközi kapcsolatokban a hazafiak jobban meg tudnak egyezni egymással, mint az internacionalisták. "Ha jó román hazafival állok szemben, meg fogjuk találni azokat a megoldásokat, amelyek a román és a magyar hazafiaknak is megfelelnek" - jelentette ki. Hozzátette, izgalommal várja, hogy az őszi törvényhozási választások után nemzetköziségi vagy hazafias kormány alakul Bukarestben. Kijelentette, hogy Basescu államfőt jó román hazafinak ismerte meg. Orbán Viktor elmondta, azért vállalt stratégiai partnerséget Tőkéssel és az Erdélyi Magyar Néppárttal (EMNP), mert néhány rendíthetetlenül képviselt cél - mint például az autonómia - szövetséget hozott létre közöttük. Úgy tegye a miniszterelnök a dolgát, hogy a magyar eszmék irányában való elmozdulást és az itteni magyar egységet is szolgálja - összegezte a feladatot. Azért tartotta nehéznek az EMNP dolgát, mert egy erős Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel szemben próbál néhány ügyet győzelemre vinni. A Fidesz 1994-es kellemetlen helyzetét felidézve elmondta: amikor darabokra zúzták az első magyar polgári kormányt, a Magyar Szocialista Párt valamennyi korábbi ellenzéki pártot, így a Fideszt is meghívta a kormányba. "Ha akkor igent mondtunk volna, erkölcsileg elbukunk, és esélyünk sincs, hogy az országrontó szocialista kormányokat leváltsuk" - állapította meg. Az elmondottak alapján kívánt jó szerencsét az erdélyi pártoknak, hogy eldöntsék: összefognak-e vagy nem.
Tőkés, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke kijelentette: a csapatszellem a politikában is fontos. Az erdélyi magyar politikai szervezeteknek az Orbán Viktor által 2010-ben meghirdetett nemzeti együttműködés rendszerében kell összefogniuk. "A pártegység kényszerzubbonya nem illik az erdélyi magyarságra" - jelentette ki. Az őszi törvényhozási választásokra utalva hozzátette: politikai megmérettetésre és erdélyi magyar válogatottra van szükség. Nem tud egy csapatban játszani olyanokkal, akik nem az erdélyi magyarságot képviselik Bukarestben, hanem Bukarestet képviselik az erdélyi magyarság előtt - fogalmazott. Tisztulásra van szükség az erdélyi magyar politikában - nyomatékosította. Azt is megállapította: az emberek azért fordultak el a politikától, mert a politika fordult el tőlük.
Gazdasági kérdéseket is érintett előadásában. Matolcsy nemzetgazdasági minisztert idézve jelentette ki: az a cél, hogy a határon túli magyar vállalkozások is bekapcsolódjanak a magyar gazdaság vérkeringésébe, azonban elszigetelten nem lehetséges a gazdasági talpra állás; ebben a kérdésben a román és a magyar érdekek egybeesnek.
Tőkés megemlítette, hogy az Erdély és Románia 'egyesülését' kimondó 1918-as gyulafehérvári román nagygyűlés autonómiát ígért a magyarságnak, Bukarest azonban gyarmatként tekintett a megszerzett területekre.
Utalt arra, hogy a nyugat-európai területi autonómiák gazdasági fellendülést hoztak azokon a területeken, amelyeken bevezették azokat. Dél-Tirolban nincs munkanélküliség, Katalónia pedig Spanyolország legfejlettebb tartománya - példázta. "Kérjük, keressék meg annak az eszközeit, módszereit, hogy miként tudnának támogatást nyújtani az autonómiához" - szólt a mellette ülő Orbán Viktorhoz.
A tusnádfürdői pódiumbeszélgetést - kíméletlen hőség és az erős napsütés ellenére - több mint ezer érdeklődő hallgatta végig.
(forrás: MTI - 2012. július 28.)
Európáról:
Oroszország
Tizennyolc évig tartott a csatlakozási folyamat: Oroszország a Kereskedelmi Világszervezet tagja
Putyin orosz elnök aláírta a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO) való csatlakozás jegyzőkönyvét, ezzel Oroszország a szervezet százötvenhatodik tagországává válik. A csatlakozási folyamat tizennyolc évig tartott. A WTO miniszteri értekezlete 2011.december 16-án döntött úgy, hogy felveszi tagjai közé Oroszországot, ami az uniós kivitelt évente mintegy négy milliárd euróval emeli, az oroszok pedig az európai termékeket jóval alacsonyabb áron tudják majd megvásárolni, miközben olajukat és gázukat kedvezőbben értékesíthetik.
Az Oroszországgal folytatott kereskedelemben - a csatlakozás után - a végső kötelező behozatali vámplafon átlagosan 7,8 százalék lesz, a mezőgazdasági termékek esetében 10,8 százalék, a feldolgozóipari termékeknél pedig 7,3 százalék. A végső, kötelező vámplafont már a csatlakozást követően rögtön alkalmazzák a behozatali áruk több mint harmada esetében, a díjszabás egy része viszont csak három év múlva vagy ennél is később lép életbe. A leghosszabb nyolc éves - végrehajtási időszak szárnyasok behozatalára vonatkozik
A jegyzőkönyv elfogadásáról szóló törvényt előzőleg jóváhagyta az orosz Parlament Alsó- és Felsőháza is. Belouszov gazdaságfejlesztési miniszter korábban - ellenzéki aggodalmakra válaszolva - azt mondta, hogy a behozatali termékekre kiszabott vám 2013-tól esedékes csökkentésével járó közvetlen veszteségek száztizennyolc milliárd rubelre (nyolcszázhuszonhat milliárd forint) tehetőek, ám arra számítanak, hogy a valódi veszteség a költségvetés számára kisebb lesz a kereskedelmi forgalom várható növekedése révén.
(Forrás: MTI - 2012. július 21.)
Románia
Románia újabb hitelszerződést kötne a Nemzetközi Valutaalappal. A jelenleg érvényben lévő hitelmegállapodáshoz hasonlító újabb, két éves - 2013 és 2015 közötti időszakra érvényes - elővigyázatossági típusú hitelszerződést kötne a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) Románia - jelentette be július 25-én a bukaresti kabinet ülése után Georgescu pénzügyminiszter, aki egyben miniszterelnök-helyettes a Ponta Victor vezette román kormányban. Ez azt jelenti, hogy Románia csak váratlan válsághelyzet esetén nyúlna a hitelkerethez.
Georgescu bejelentette, hogy Románia teljesítette az első félévben a nemzetközi hitelezőivel szemben vállalt kötelezettségeit, így biztosan teljesíteni tudja az idei évre tervezett 2,2 százalékos GDP-arányos államháztartási hiányt.
2013. tavaszán jár le az 5,4 milliárd euró értékű elővigyázatossági hitelszerződés, amelyet Románia az IMF szervezésében kötött meg. Ez a második szerződés volt Románia számára, miután 2009-ben 20 milliárd euró értékű készenléti hitelmegállapodást kötött az IMF irányítása alatt.
A Valutaalap küldöttsége várhatóan július végén érkezik Bukarestbe a soron következő felülvizsgálati látogatásra.
Kérdéses, hogy elsodorja Basescu-t a népszavazás. Az 'Operations Research' közvélemény-kutató intézet július 23-25. között készült felmérése szerint a román állampolgárok több mint kétharmada Basescu, felfüggesztett államfő leváltása mellett szavaz július 29-én. A megkérdezettek hetvenkét százaléka azt vallotta, hogy Basescu leváltása mellett fog szavazni, ötvenkét százalék válaszolta azt, hogy részt vesz a népszavazáson, huszonnyolc százalék az államfő leváltása ellen fog adja le szavazatát. A hatvan év fölöttiek csaknem hatvan százaléka mondta azt, hogy elmegy szavazni; a tizennyolc és huszonkilenc év közötti korosztályban ez az arány negyvenkét százalék. A felmérés 2,9 százalékos hibahatárral bír.
A népszavazás akkor lesz érvényes, ha a választói névjegyzékben szereplőknek legalább a fele plusz egy fő megjelenik az urnák előtt.
A Basescu-t támogató Demokrata Liberális Párt július 24-én úgy döntött, hogy távol tartja magát a népszavazástól, arra buzdítja a szavazókat, hogy ne vegyenek részt. Basescu is ugyanezt javasolja támogatóinak. Arra számítanak, hogy a részvétel nem éri majd el az ötven százalékot.
Súlyos vádak övön aluli ütések kampány hajrájában. Július 27-ére a helyzet az, hogy súlyos vádakkal illetik egymást a román népszavazás kampányának szembenálló felei. A szociál-liberális szövetség (USL) azzal vádolta meg az államfőt, hogy ki akarta sajátítani magának megbizatása lejárta utánra a kormány tulajdonában lévő egyik legértékesebb - úgynevezett Dante - villát, amelyik alapos felújításon esett át. Basescu hazugságnak nevezte Ponta Victor vádját, jelezve: bíróságon fog elégtételt követelni. A Basescut-t támogató ellenzéki Demokrata Liberális Párthoz (PDL) közel álló médiában pedig okmány került napvilágra, amelyik szerint az USL felszámolná az alkotmánybíróságot, a hűtlen kezelés-ellenes ügyészséget, a vagyonok és tisztségbeli összeférhetetlenségek ellenőrzésére hivatott országos feddhetetlenségi ügynökséget, valamint a volt kommunista titkosszolgálat 'Securitate' irattárát vizsgáló tanácsot - tehát mindösszesen: az igazságszolgáltatás függetlenségét. Az ügyirat megállapodás, amelyik a kormánypárt-szövetség USL vezetői és a nyugalmazott katonák szakszervezetét és egyéb civil szervezeteket tömörítő egyesület között jött létre. Az irat szerint a kormánypártok támogatják az egyesület célkitűzéseit, egyebek között az említett intézmények felszámolását. Az USL vezetői elismerték, hogy aláírták a megállapodást, de Ponta Victor szerint az egyezségnek nem volt része az a pont, amely az intézmények megszüntetésre vonatkozik.
A népszavazási kampányt meghatározza Ponta Victor szellemi tulajdon elsajátítási botránya is, amelyik nyomán a kampány ideje alatt Basescu "copy-paste miniszterelnöknek" nevezte Ponta Victor-t, míg Antonescu ideiglenes elnököt "pojácá"-nak; Antonescu viszont 'politikai roncsnak' nevezi a felfüggesztett államfőt. Az USL ügyészségen jelentette fel a PDL vezetőit 'az ország nemzetközi hitelének rontása' miatt, Basescu pedig 'hazaárulóknak' nevezte az USL vezetőit.
Felfüggesztés, leváltások, államcsíny... eltussolások. Macovei, Románia egykori igazságügyi minisztere, aki 2004 - 2007 között állt az igazságügyi tárca élén, cikkében - a berlini 'Der Tagesspiegel' július 29-én megjelenő számában - élesen bírálja a jelenlegi bukaresti kormány lépését. Romániában felszámolták a jogállamiságot - állítja. Leszögezi: Basescu román államfő felfüggesztése, valamint a parlament és a szenátus elnökeinek leváltása államcsínnyel ér föl. A kormányzat lépéseinek a célja Ponta Victor miniszterelnök pártja, a Szociál-liberális Unió tagjainak megvédése megvesztegethetések kapcsán indított vizsgálatoktól - állítja.
Macovei 2004 előtt megvesztegetési ügyek felderítése céljából létrehozott különleges ügyészséget irányított a balkáni országban. Ebben a tisztségben számos ellenséget szerzett magának politikusi körökben. Jelenleg képviselő a szabadelvű pártcsoport tagjaként az Európai Parlamentben.
Megkezdődött népszavazás; eldönthetik, hogy leváltják-e az államelnököt. Megkezdődött a népszavazás július 29-én reggel hétkor az államfő leváltásáról Romániában. Az eljárást a kormányzó Szociál-liberális Szövetség (USL) kezdeményezte 2012. július 4-én. Két nappal később Basescu-t a parlament fel is függesztette tisztségéből, arra hivatkozva, hogy súlyosan megsértette az alkotmányt. Ugyanakkor az alkotmánybíróság nem adott egyértelmű választ arra, hogy Basescu valóban vétkes-e az alaptörvény megsértésében. A román törvények értelmében azonban a felfüggesztést követően népszavazást kell tartani az államfő leváltásáról. A választók döntenek, megválaszolva ma egyetlenegy kérdést: egyetértenek-e Basescu leváltásával.
Öt évvel ezelőtt 8.135.272 választó vett részt Basescu leváltásról szervezett akkori népszavazáson. Most - Rus belügyminiszter közlése szerint - 18.292.514 állampolgár szerepel a választói névjegyzékben, ami azt jelenti, hogy a népszavazás csak akkor lesz érvényes, ha 9.146.258 választó járul a szavazóládákhoz.
Szavazni 18.548 szavazókörzetben lehet; ez 1068-al több az öt évvel ezelőtti számhoz képest.
Emellett az 'USL' meghosszabbította a szavazóhelyiségek nyitva tartásának idejét is négy órával. Öt évvel ezelőtt nyolc óra és húsz óra között lehetett szavazni, most viszont hét óra és huszonhárom óra között lesznek nyitva a szavazókörzetek.
A magyar politikai pártok közül a Romániai Magyar Demokrata Szövetség arra buzdítja választóit, hogy menjenek el szavazni, és adjanak le szavazatot lelkiismeretük szerint. Az Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt viszont arra kérte támogatóit: maradjanak távol a népszavazástól.
Sikertelenek a belpolitikai húzások? Ponta Victor felháborodásának ad hangot. Ponta Victor Bukarestben azt követően, hogy leadta szavazatát, úgy nyilatkozott: miniszterelnökként kötelességének érzi figyelmeztetni Orbán Viktort, hogy beavatkozott a romániai belpolitikába, amikor azt tanácsolta a Basescu leváltásáról szóló népszavazás előtt a romániai magyaroknak, hogy ne menjenek el szavazni. Szerinte, amint az a részvételi adatokból látható, Hargita és Kovászna megye lakosai Orbán Viktorra hallgatnak.
Székelyföldön, a magyarok által többségben lakott Csíkban és Háromszéken volt a legalacsonyabb a választói részvétel a vasárnapi népszavazáson, ahol a lakosság 9,78 százaléka, illetve 17,26 százaléka szavazott, majd Maros megye következik 26,96, valamint Szatmár 23,21 százalékos részvételi aránnyal.
'Mivel Romániában vagyunk, én azt akarom, hogy a románok maguk döntsék el saját sorsukat, és vonatkoztassanak el azoktól a romániai vagy külföldi személyektől, akik rosszat akarnak Romániának' - mondta Ponta Victor.
Három órával az urnazárás előtt, húsz órakor a román központi választási iroda közölte becslését plusz-mínusz három százalék hibahatárral. Eszerint: országos átlagban 34,33 százalékos volt a szavazási kedv városokban, vidéken 42,23 százalék. Déli és a keleti romániai megyékben mentek el szavazni a legtöbben.
A népszavazás az érvénytelen. A népszavazáson részvétel több mint három százalékkal elmaradt az ötven százalékos küszöbtől, e népszavazás nagy valószínűséggel érvénytelen; Basescu, felfüggesztett államfő valószínűleg visszatérhet hivatalába. A központi választási iroda által helyi idő szerint éjfél után közzétett, három százalék hibahatárú részvételi becslésből az derül ki, hogy urnazárásig a választói névjegyzékben szereplők 45,92 százaléka adta le szavazatát. A népszavazás érvényességéhez több mint ötven százalékos részvételre lett volna szükség. Urnazáráskor közzétett különböző közvélemény-kutatás adatok szerint a szavazatgyűjtő ládákhoz járulók 84-88 százaléka szavazott Basescu leváltására, olyan körülmények között, amikor az őt támogató Demokrata Liberális Párt a népszavazástól való távolmaradásra kérte híveit.
Basescu úgy nyilatkozott: a demokrácia fáklyája nem aludt ki, a román állampolgárok elutasították a kétszázötvenhat parlamenti képviselő és szenátor államcsínyét; amikor visszatér az elnöki hivatalba, megpróbálja a társadalmi megbékélést előmozdítani. Antonescu ideiglenes államfő úgy nyilatkozott, hogy várni kell még a népszavazás végleges eredményére, de a központi választási iroda és az eredményt hitelesítő alkotmánybíróság döntéseit mindenképp tiszteletben tartja. Ponta Victor miniszterelnök arra hívta fel a figyelmet, hogy egy olyan államfőnek, akit ötmillió szavazattal választottak meg, és akinek a leváltására több mint nyolcmillió polgár szavazott, el kellene gondolkoznia arról: megvan-e még a felhatalmazottsága ahhoz, hogy Romániát képviselje.
A romániai magyarság számára nem volt közvetlen tétje a Basescu államfő leváltásáról szóló népszavazásnak - jelentette ki a szavazatgyűjtő ládák lezárása után a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke. Kolozsváron adott sajtónyilatkozatában kifejtette: azzal magyarázható a magyar választók alacsony részvétele, hogy nem volt magyar jelölt. A politikus elutasította Antonescu ideiglenes államfő nyilatkozatát, amelyikben a politikus a romániai magyarokat azzal vádolta, hogy 'bojkottálták' a népszavazást. "Elfogadhatatlan, hogy a magyarokat hibáztassák a népszavazás miatt, amelyiknek a végeredményét még nem is lehet tudni" - mondta Kelemen. Emlékeztetett, hogy az RMDSZ a szavazáson való részvételre buzdította a magyarokat, akiknek azt ajánlotta, saját lelkiismeretük szerint szavazzanak. Elutasította azt a kijelentést is, miszerint Orbán Viktor magyar miniszterelnök tanácsára maradtak volna otthon a romániai magyarok. Szerinte annak nem volt hatása, mert más választások alkalmából sem hatottak az erdélyi magyar választókra a magyarországi politikusok nyilatkozatai. Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) háromszéki szervezetének elnöke szerint a romániai magyarok alacsony részvételi aránya azt mutatja, hogy ez a közösség inkább Basescu oldalán áll, és nem tud posztkommunista politikai erőket támogatni. Nemes szerint az EMNP és a Magyar Polgári Párt (MPP) népszavazásról való távolmaradásra vonatkozó buzdítása is hatott a választókra. Az MPP háromszéki szervezetének elnöke szerint a székelyek azért nem mentek szavazni, mert nem értettek egyet a népszavazást kezdeményező szociál-liberális szövetség törvénytelenségeivel és befolyásoló műveleteivel. Nem érthetünk egyet azzal, hogy ezt az országot nem demokratikus és alkotmányellenes eszközökkel irányítsák - mondta Kulcsár Terza.
Nem Basescu mellé álltak, hanem Ponta Victor kormányfőt utasították el a népszavazástól távol maradó magyarok - mondta kisebbségkutató elemző szociológus az urnazárás után. A székelyföldiek távolmaradása nem azzal magyarázható, hogy Basescu különösebben népszerű lenne a körükben; sokkal nagyobb az ellenszenv Victor Ponta miniszterelnökkel illetve az által vezetett Szociáldemokrata Párttal szemben. S ennek az ellenszenvnek a Székelyföldön nagyobb múltja van, mint az elmúlt egy hét. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség pedig valóban mondta, hogy el kell menni szavazni, de ezt nagyon halkan tette. Egy közleményt adott ki, semmifajta kampányeszközzel nem élt. A Székelyföldön egyetlen választási plakátot sem lehetett látni, leszámítva azokat a magyar nyelvű plakátokat, amelyeket a szociál-liberális unió helyeztetett ki.
A román belpolitikai válságot illetően a társadalomkutató ugyanazon szereplők közötti, elhúzódó állóháborúra számít az őszi parlamenti választásokig. Nem tartja valószínűnek Ponta Victor lemondását, s. Basescu-ét is elképzelhetetlennek tartja, még úgy is, hogy több mint hétmillió ember voksolt ellene. Kiss szerint abban az esetben lett volna ez lehetséges, ha Basescu és az őt támogató Demokrata Liberális Párt nem döntött volna a népszavazástól való távolmaradás mellett.
A népszavazás hivatalos eredményét várhatóan egy-két napon belül teszi közzé a központi választási iroda, ezt még az alkotmánybíróságnak is hitelesítenie kell. Ezek után térhet vissza a felfüggesztett Basesscu államfő az elnöki hivatalba - ha a központi választási iroda július 29-ei, esti részvételi becslése helytállónak bizonyult.
Basescu: Nem kelet felé fordulni! Külön köszönetet mondott a magyar választóknak, távolmaradásért. A legfrissebb adatok szerint Basescu államfői tisztségbe való visszatérését jelzik az előző napi romániai népszavazás hivatalos részeredményei. A központi választási iroda által július 30-án reggel közzétett részeredmények szerint a megjelentek 87,5 százaléka támogatta Basescu leváltását. A népszavazás érvénytelen, ugyanis az érvényességhez több mint ötven százalékos részvételre lett volna szükség.
A felfüggesztett államfőt támogató, ellenzékbe szorult román Demokrata Liberális Párt előzőleg a népszavazástól távolmaradásra szólította fel híveit. Erdélyi megyékben magyar választók távolmaradása vélhetően szintén számottevő volt.
Basescu visszatérését, a népszavazás várható eredményét, a leváltását kezdeményező kormánypárti politikusok sem vitatják. Ponta Victor miniszterelnök szerint 'Basescu politikai szempontból meghalt. Egy olyan ember, akit ötmillió szavazattal választottak meg, nem mondhatja azt, hogy legitim, mivel nyolcmillióan szavaztak leváltására. Ő görcsösen ragaszkodik a tisztségéhez, a kiváltságaihoz, a drága autókhoz és villákhoz, de valójában már nem képvisel senkit' - mondta. A szociál-liberális szövetség többi vezetője is azt hangoztatja, hogy Basescu elvesztette a felhatalmazottságot, és le kellene mondania. Basescu viszont úgy vélekedett, hogy erősebb, mint valaha, és három év gazdasági válság után elfogadható, hogy egymillióval többen fordultak ellene, mint 2009-ben, amikor megválasztották. "A demokrácia fáklyája nem aludt ki, a román állampolgárok elutasították a kétszázötvenhat parlamenti képviselő és szenátor államcsínyét" - mondta július 29-én este. "Ehhez azonban a kormánypártok vezetőinek is meg kell érteniük a választók üzenetét, azt, hogy a civilizált Európához, a NATO-hoz, a demokratikus államok közösségéhez akarnak tartozni, és nem Kelet felé fordulni Pontát, Antonescut és Voiculescut követve" - mondta a tisztségébe visszatérni készülő felfüggesztett államfő.
Külön köszönetet mondott a magyar választóknak, amiért távolmaradásukkal hozzájárultak ahhoz, hogy a referendum érvénytelen legyen.
A választópolgárok hatoda: 'kivándorolt'. Az ideiglenes államfő Antonescu azt reméli: az alkotmánybíróság érvényesíti a július 29-ei népszavazás eredményét. Ezenkívül megállapítja, hogy a választók valójában leváltották Basescu felfüggesztett államfőt - derül ki a politikus július 31-ei, esti nyilatkozatából. Utalt arra, hogy a tizennyolcmillió romániai választópolgár közül mintegy hárommillióan kivándoroltak, így szerinte nem egyértelmű, mekkora kell legyen a részvétel ahhoz, hogy a referendumot érvényesnek nyilvánítsák.
(Forrás: MTI - 2012. július 25- 31.)
.