.
Egyik 19
.
Tartalom
Magyarországról:
Látni való: tömegével mentek el fiatalok is
További munkaköri változások
Van beruházási forrás az észak-déli földgázforgalmi folyosó egy szakaszára
Befejeződött az újabb tárgyalássorozat a Nemzetközi Valutaalappal
Csak befektetőknek: jó magas kamat. Erre ráfizetünk? A magyar forint az egyik legvonzóbb valuta
Továbbra is elővigyázatossági hitel tervezet iránt érdeklődve
Utódállami területekről
Erdélyben:
A magyar fél ott lesz Bálványoson
"Tusványos a világ közepe” - 2012. július 24-29. - Program
Pont a Székelyföldön a tartományosításról
Erdélyi Magyar Néppárt közlemény: ne menjenek szavazni
Felszólítás: maradjanak távol
egyes vármegyéi és városai
Magyarországról:
Látni való: tömegével mentek el fiatalok is
Orbán Viktor a Fidesz választási szövetségeseivel és együttműködő partnereivel július 16-án kezdett tanácskozás-sorozatának eddigi állomásai során találkozott a Kereszténydemokrata Néppárt vezetőivel, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökségével, részt vett a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek az Új Széchenyi Terv eredményeit összegző tanácskozásán, tanácskozott a Nemzeti Fórum vezetőivel, közös nyilatkozatot írt alá Jakabbal, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének elnökével, és tárgyalt a Magyar Gyógyszerészi Kamara vezetőségével is. Július 23-án az Országos Roma Önkormányzat vezetőivel tanácskozott a pártelnök-miniszterelnök.
Arra számít, hogy tömegével jönnek majd vissza külföldről a magyar fiatalok – a miniszterelnök erről a Fidelitas vezetőivel és tagjaival folytatott július 24-ei megbeszélésen beszélt. Orbán Viktor szólt arról is, hogy nem támogatja az új felsőoktatási rendszer bevezetésnek elhalasztását. Jelezte ugyanakkor, hogy szerinte politikailag nem végeztek jó munkát; a felsőoktatás átalakításának vitája nem a célokról, hanem a részletekről szól.
Július 24-én, este, közzéteszik a felsőoktatási felvételi ponthatárokat. "Látni fogjuk, hogy melyik egyetemre, főiskolára mennyien jelentkeztek, és mennyien kerültek be, és látni fogjuk, hogy melyik főiskolát és egyetemet kerülték el a fiatalok". Utóbbiakat nem fogja támogatni a kabinet a jövőben - tette egyértelművé. Jelezte: a július 25-ei kormányülésen már napirenden is lesz a téma, szerinte az új felsőoktatási rendszert most kell elindítani. Három-öt év múlva üzembiztossá is válhat a rendszer - tette hozzá. Olyan pénzügyi rendszert kell kialakítani a felsőoktatásban, hogy akik egyetemre, főiskolára járnak, kedvezményes - hosszú, például harmincéves lejáratú - diákhitellel tudják pénzelni magukat - mondta. Néhány év alatt kialakulhat egy öntámogató rendszer. A kormányfő hangsúlyozta: nem tandíj, hanem egy olyan rendszer mellett érvel, amelyben az állam a szegényebbeknek is megadja - egy hosszú lejáratú kölcsönön keresztül - azt a lehetőséget, hogy saját magukat kiiskolázzák. Ugyanakkor jelezte: az a keserű valóság, hogy a papír önmagában nem ér semmit. Hangsúlyozta: meg kell tudni mondani, milyen képzésnek van értelme, milyennek nincs, melyik ad a munkaerőpiacon használható tudást, melyik nem.
Érintette beszédében az Állampolgári jogok biztosa (’ombudsman’) július 24-ei állásfoglalását - amelyikben az a hallgatói létszámkeretről szóló kormányhatározat visszavonását kérte. A kormányfő mindezt úgy értékelte, hogy célvitából eszközvitát alakítottak ki, vagyis részletkérdésekről szól a vita. "Ez azt jelenti, hogy politikailag nem végeztünk jó munkát" – mondta.
A szakmunkásképzők, a szakképzés ügyét is be kell emelni a közéletbe. A melós fiatalokkal törődni kell, hozzájuk hasonlóan foglalkozni kell a fiatal gazdákkal is - emelte ki.
A kormányfő szerint miközben teljes átrendeződés zajlik, Közép- és Nyugat-Európa ma teljesen ellentétes pályán mozog. Úgy látja, hogy Európa déli, és részben nyugati része gazdasági értelemben hanyatló pályán van, míg ezzel szemben Közép-Európa országai nem adósodtak el, a pénzügyeik nem csúsztak ki a kezükből, és a gazdaságpolitikát is ők szabják meg. Közép-Európa előtt egy nagy emelkedő pálya, Nyugat-Európa számára pedig egy vészesen hanyatló pálya rajzolódik ki - fogalmazott. Mindennek következményei között említette, hogy szerinte - ha maradnak ezek az irányzatok - öt-hat év múlva nagy tömegben jönnek majd vissza Magyarországra azok a fiatalok, akik külföldre mentek, például pénzt keresni vagy pusztán kalandvágyból. Nekik jó munkahelyekre, jó iskolákra van szükségük. Szerinte ugyanígy felértékelődhetnek a közép-európai egyetemek elfogadható áron tanulni akaró tehetséges nyugatiaknak. Hangot adott azon véleményének is, hogy a magyar történelemszemléleten, gondolkodásmódon szintén változtatni kellene.
A Fidesz elnöke beszélt arról is, hogy szerinte a Fidelitas a nemzeti-polgári-keresztény közösség politikai mozgalmának részese. Megjegyezte, hogy Fidesz-frakcióban helyet foglaló, Fidelitasból érkezett például Rogán, Gyürk, Cser-Palkovics, és Tatabánya is Fidelitas-os irányítása alatt áll. Beszédét azzal zárta, hogy a választást 2014-ben is meg kell nyerni, és a Fidelitasnak az az első számú küldetése, hogy segítsen a fiatalok megszólításában.
Ágh, a Fidelitas elnöke arról beszélt, hogy a Fidesz és a Fidelitas kapcsolata az ifjúsági társszervezet 1996-os megalapítása óta egy komoly partneri viszonynak tekinthető. Mint mondta, a fiatalok csak akkor tudnak boldogulni, ha a munkahelyteremtés, a családalapítás és az otthonteremtés nemcsak vágyálom számukra, hanem elérhető közelségbe kerül. Az elmúlt két év ebbe az irányba mutat, de további intézkedésekre is szükség van.
Orbán Viktor miniszterelnök július 25-én szakszervezeti vezetőkkel folytatja tanácskozás sorozatát; Gaskóval, a LIGA elnökével és Palkovicssal, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnökével tárgyal majd munkavállalókat érintő esedékes ügyekről. A véleménykérés legfontosabb témája a munkahelyek megvédése és újak megteremtése érdekében eddig elindított kormányzati akciótervek értékelése, valamint a munkaalapú gazdaság építésével kapcsolatos számos feladat lesz.
(Forrás: MTI - 2012. július 24.)
Befejeződött az újabb tárgyalássorozat a Nemzetközi Valutaalappal
Másfél hetes tárgyalássorozat keretében a Nemzetközi Valutaalap (IMF) / /Európai Unió küldöttsége magyarországi tárgyalásai során megbeszéléseket folytatott a kormány vezetőivel – Orbán Viktor miniszterelnökkel, Varga, hiteltárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszterrel, főtárgyalóval - Rogán, Fidesz frakcióvezetővel, és a gazdasági élet képviselőivel. Találkoztak Pleschinger, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkárral, Simor, Nemzeti Bank (MNB) elnökkel, valamint a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, a Nemzeti Bank, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a főváros és kereskedelmi bankok vezetőivel. Július 25-én tárgyaltak a hat szakszervezeti szövetség vezetőivel.
Orbán Viktor a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének július 26-ai kibővített elnökségi ülésén tartott beszédében ésszerűnek tartotta a kormány elmúlt időszakban folytatott IMF-politikáját. Kijelentette: az IMF-fel való kapcsolat nem érzelmi kérdés; az a kérdés, hogy mire van szüksége az országnak. Hozzátette: ha az országnak arra van szüksége, hogy - miután magas az államadósság és folyamatosan új hitelekkel váltjuk ki a régieket, alacsony kamattal jussunk pénzhez, akkor az IMF-fel meg kell állapodni, feltéve, hogy a Valutaalap nem kér olyasmit, ami a másik oldalon nagyobb kárt okoz, mint amennyit pénzügyi oldalon nyerünk Úgy vélte: most már csak az a kérdés, hogy az ügyleti (’tranzakciós’) illeték megoldásra váró ügyében megegyezésre tudnak-e jutni vagy sem.
A miniszterelnök a Kossuth Rádió „180 perc” című műsorában július 27-én az IMF/Európai Unió-tárgyalásokkal kapcsolatban azt mondta: megközelítésbeli különbség van a nemzetközi pénzügyi szervezetek és a magyar kormány gondolkodása között. Jelezte: abban a tekintetben, hogy mit kell tenni, a várakozásokhoz képes sokkal nagyobb egyetértés van. Úgy fogalmazott: az IMF általában mindent helytelenít, amit mi méltányos közteherviselésnek gondolunk, és azt mondja, ha jól megy a bankoknak, akkor jól megy az egész gazdaságnak, de ha ilyen egyszerű volna az élet, akkor nemzeti kormányokra nem is lenne szükség.
Szeptemberben tér vissza Magyarországra az Európai Unió és az IMF küldöttsége. A nemzetközi hiteltárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter, Varga Mihály azt mondta: a kormány gyors megállapodást szeretne elérni az ősszel, amire reményt ad, hogy a felek a fő irányokban egyetértettek. Az IMF szakértői is a növekedés ösztönzésére helyezték a hangsúlyt, emellett az államháztartási hiány további csökkentését, az államadósság mérséklését, a versenyképesség erősítését tekintik kiemelten fontos kérdésnek, a megoldási módokat azonban sokszor másképp látják. Hozzátette: abban nézetazonosság, illetve nézeteltérés van közöttünk egyszerre, hogy milyen intézkedésekkel lehet még szilárdabbá tenni a költségvetést. Ehhez kapcsolódik az ügyleti illeték ügye is. A magyar kormány megvárja, amíg megérkezik az Európai Központi Bank hivatalos véleménye, és ha ezt a véleményt magáévá teszi az Európai Bizottság is, akkor nyilván nyitottak vagyunk arra, hogy szükség esetén ennek a módosításnak az előkészítését megtegyük – közölte.
Az IMF Magyarországon járt küldöttsége július 26-án azt közölte: rövidtávon kulcsfontosságú kihívás a magyar makrogazdasági és pénzügyi szilárdság fenntartása, és ezzel egy időben egy erőteljesebb növekedés alapjainak megteremtése, ami az életszínvonal javulásának szükséges feltétele. Arvanitis, az IMF-küldöttség vezetője aznapi nyilatkozatában rámutatott: a gazdaságpolitikának arra kell törekednie, hogy fenntartható módon haladjon előre a szükséges költségvetési megerősítéssel, állítsa helyre a pénzügyi terület szilárdságát, hozzon létre üzletbarátibb környezetet, és támogassa a szerkezeti reformok végrehajtását, építve az első Széll Kálmán Terv céljaira.
Az IMF véleménye az, hogy a nehéz külső és belső környezetben a reál-GDP várhatóan visszaesik 2012-ben, és csak mérsékelten növekszik 2013-ban. Arvanitis szerint a pénzromlás és a maginfláció közelmúltbeli megugrására és a tartósan magas kockázati jutalomra tekintettel a jelenleg folytatott pénzügyi politika továbbra is megfelelő.
Bizakodásra ad okot, hogy végre elkezdődtek a hiteltárgyalások az IMF és az Európai Unió, valamint a magyar kormány között, de a kormány, ha akarta volna, már meg tudott volna állapodni a hitelkeretről - vélték másnap magyarországi elemzők.
(Forrás: MTI – 2012. július 29.)