Résztartalom (folytatás):
Magyarországról:
Feladat a kis-és közepes vállalati kivitel fellendítése
Magyar kötvény-kibocsátási előkészületek – Törökország, Azerbajdzsán?
A Magyar Villamos Művek megvásárolta a Déli Áramlat hazai szakaszának előkészítését végző társaság részvényeinek ötven százalékát
Új Magyar Villamos Művek-társaság a paksi erőmű bővítésére
Országos pénzügyi terhekről
Hun népek képviselői a Parlamentben, majd a „Kurultáj”-on
Utódállami területekről
Erdélyben:
Az Unió polgárai sem mind egyenlők / Izsák Balázs
Feladat a kis-és közepes vállalati kivitel fellendítése
Magyar kötvény-kibocsátási előkészületek – Törökország, Azerbajdzsán?
A Magyar Villamos Művek megvásárolta a Déli Áramlat hazai szakaszának előkészítését végző társaság részvényeinek ötven százalékát
Új Magyar Villamos Művek-társaság a paksi erőmű bővítésére
Országos pénzügyi terhekről
Hun népek képviselői a Parlamentben, majd a „Kurultáj”-on
Utódállami területekről
Erdélyben:
Az Unió polgárai sem mind egyenlők / Izsák Balázs
Magyarországról
Feladat a kis-és közepes vállalati kivitel fellendítése
A mezőgazdaságban idén ősztől, az építőiparban jövő tavasztól várja Azerbajdzsán a magyar cégeket. Négy országban, így Azerbajdzsánban, Kínában, Oroszországban és Szaúd-Arábiában kezdhetik meg működésüket idén ősszel az első kereskedőházak, amelyek feladata a magyar kis-és közepes vállalatok kivitelének fellendítése lesz - mondta el a „Világgazdaság”-nak adott interjúban Szijjártó, külügyi és külgazdasági államtitkár. Szerinte tíz év alatt meg lehet kétszerezni a kis-és középvállalatok arányát a kivitelben.
(Forrás: Világgazdaság – 2012. július 30.)
Magyar kötvény-kibocsátási előkészületek – Törökország, Azerbajdzsán?
A közelmúltban magyar hivatalos személyek látogatást tettek Törökországban és már akkor megemlítették egy lírakötvény kibocsátásnak lehetőségét. Ez mind a bankok, mind a hatóságok számára teljesen új feladatot jelent, de a kezdeti megbeszélések bíztatóak – mondta egy török bankár. Ez lehet az első lépés a felé, hogy Isztambul pénzügyi központtá váljon. A kibocsátás talán nem lesz nagy, de az első lesz, és megnyitja az utat más országok előtt is - tette hozzá.
Magyarország török és azeri pénzintézetekkel tárgyalt helyi törvényes fizetőeszközben megnevezett magyar államkötvény-kibocsátásról - jelentette török illetékesekre hivatkozva augusztus 2-án a ’Reuters’ hírügynökség. Értesülése szerint egy nagy török alkusz rcég kapott mfelhatalmazást a kibocsátás lebonyolítására. A török tőkepiaci felügyelet megerősítette, hogy az illetékes tőzsdei és állami szervek dolgoznak a magyar kibocsátás szabályzatán. Az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK) közölte: a magyar állam a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és Európai Unióval (EU) való tárgyalások sikeres lezárása előtt nem tervezi külföldi fizetőeszközben elnevezett állampapírok nyilvános kibocsátását. Közölte azt is: a kormány által meghirdetett keleti nyitás jegyében az ÁKK forrásbevonási lehetőségeket vizsgál több olyan állampapír-piac esetében is, ahol eddig még nem szerepelt kibocsátóként. A lehetséges új piacok vizsgálata azonban még csak az adott piacon kialakult feltételek feltárási szakaszában tart, ezért az ÁKK az adott témában semmiféle konkrét információval nem tud szolgálni.
(Forrás: MTI – 2012. augusztus 2.)
A Magyar Villamos Művek megvásárolta a Déli Áramlat hazai szakaszának előkészítését végző társaság részvényeinek ötven százalékát
A Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt. megvásárolta a Déli Áramlat földgázvezeték hazai szakaszának előkészítését végző társaság ötven százalékos részvénycsomagját a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Zrt.-től - közölte az MVM augusztus 3-án. A közlemény szerint az MVM műszaki, jogi és üzleti szakértők bevonásával folytat tárgyalásokat a tervezet magyarországi szakaszáról a Déli Áramlat Zrt. másik ötven százalékos tulajdonosa, a Gazprom képviselőivel. Az MVM sikeres, térségileg is meghatározó, nemzeti energiaipari vállalatcsoporttá kíván válni. Növekedési stratégiája végrehajtásának újabb jelentős lépése e megvásárlás; ezzel komoly mértékben növelheti a társaságcsoport szerepét a gáz-eszközállomány hálózat területén - idézi a közlemény Bajit, az MVM elnök-vezérigazgatóját.
Az MVM közgyűlést is tartott, amelyen új vezető tisztségviselőket is választottak. Az MVM igazgatóságának tagja lett Nyikos, az MFB jogi és humánpolitikai főigazgatóságának ügyvezető igazgatója. Az MVM felügyelő bizottságának új tagja Bartal, az MFB jogi és humánpolitikai főigazgatóság igazgatója.
A közgyűlés a Vértesi Erőművel kapcsolatban beszámolót hallgatott meg.
(Forrás: MTI – 2012. augusztus 3.)
Új Magyar Villamos Művek-társaság a paksi erőmű bővítésére
A Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt. új cége viszi tovább a magyar áramtermelés több mint negyven százalékát adó erőmű bővítését előkészítő „Lévai Projekt” feladatait. Az új létesítmény-társaság az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt., az MVM Zrt. száz százalékos tulajdonában álló leányvállalat. Feladata, hogy a beruházás minden lényeges mozzanatát megvizsgálja annak érdekében, hogy a részletes tanulmányok, értékelések alapján felelős döntés születhessen az új paksi tömb(ök) megépítésének tervéről. Az új társaság elnöke Baji, az MVM Zrt. elnök-vezérigazgatója, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. elnöke. Vezérigazgatója Nagy, az MVM Zrt. termelési vezérigazgató-helyettese lett. Vezetésével folytatódik az atomerőmű telephelyén létesítendő új atomerőművi tömbökhöz kapcsolódó elemző, tervező, döntés-előkészítő és engedélyeztetési munka.
A paksi atomerőmű tervezett bővítéséről az Országgyűlés 2009. március 30-án döntött, gyakorlatilag a parlamenti pártok konszenzusos támogatásával. A kormány 2012 júniusában nyilvánította a nemzetgazdaság szempontjából kiemelt fontosságú és az energiaellátás biztonsága érdekében alapvetően szükséges beruházássá az előkészítés alatt álló tervezetet.
(Forrás: MTI – 2012. augusztus 6.)
Országos pénzügyi terhekről
A magyar állam számára augusztus 10-én esedékes egy hatszáznegyvenkilenc millió eurós (jelenlegi árfolyamon számítva mintegy száznyolcvan milliárd forint) tőkerészű hitel törlesztése a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF). Az ebben a hónapban fizetendő kamatokkal együtt közel 700 millió euró az augusztusi pénzügyi teher - írta a portfolio.hu. A tartozás a magyar állam által 2008-2009-ben felvett hitelcsomagból ered.
A gazdasági hírportál szerint az idei évben az államnak tőkerészként, illetve kamatként összesen közel három és fél milliárd eurót kell kifizetnie az IMF-nek , ezt jövőre 4,8, 2014 ben 0,7 milliárd eurós további kötelezettség követi. 2014-ben az Európai Bizottságnak is teljesíteni kell két milliárd eurós hitelrészt és annak kamatait. Azt követően már csak egyszer: 2016 második negyedévében áll fenn törlesztési kötelezettség - másfél milliárd eurós tőkerész, plusz a kamatai.
(Forrás: MTI – 2012. augusztus 10.)
Hun népek képviselői a Parlamentben, majd a „Kurultáj”-on.
Augusztus 9-én hun és türk népek látogattak a Parlamentbe, ahol törzsi gyűlést tartottak, augusztus 10.-én pedig továbbutaznak Bugacra, ahol a „Kurultáj” nevű gyűlésen Attilára, Árpád vezérre és a többi nagy ősre emlékeznek együtt, augusztus tizenegyedikével bezárólag. Idén újdonság lesz, hogy egy üzbegisztáni madzsar törzstől is érkeznek vendégek. Budapestre huszonöt nemzet képviselői érkeztek tizenhét országból - számolt be a „Duna Híradó”. Lezsák, az Országgyűlés alelnöke azt mondta: új fejezet kezdődik a rokon népek közötti együttműködésben.
Az köti őket össze, hogy ezeknél a népeknél mindegyiknél megvan vagy a türk, vagy a hun tudat, ugye a magyarság ezredéves legendáiban is Attila – mondta Bíró András Zsolt a „Kurultáj” főszervezője, antropológus, humánbiológus. Szerinte a bugaci gyűlés azért is fontos, mert az egész turáni régiót összefogja. Az anatóliai, Kaukázus környéki, szibériai, altaji népek egy része genetikailag is összetartozik, míg mások nyelvrokonok.
(Forrás: MTI – 2012. augusztus 10.)
Utódállami területekről
Erdélyben
Az Unió polgárai sem mind egyenlők
„Nyílt levél José Manuel Barrosonak, az Európai Bizottság Elnökének
Tisztelt Elnök Úr!
Amikor Románia belépett az Európai Unióba, mi székelyek, joggal bizakodtunk, abban, hogy egy olyan európai szövetség polgárai lettünk, amelyben hosszú és változatos eszközökkel folyó jogfosztottságunk véget ér. A bizakodásra okot azok az alapvető értékek és célok adtak, amelyek az Európai Unióról szóló szerződések értelmében minden tagállamra kötelezőek, de biztatóak voltak Románia erőfeszítései is, hogy megfeleljen a koppenhágai kritériumoknak, és csatlakozzon ahhoz az értékközösséghez, amelynek alapja a nyugati civilizáció államainak közös alkotmányos öröksége.
Ez a bizakodás korainak és átmenetinek bizonyult. Hamar kiderült, hogy Románia nem a valós demokrácia ismérveinek akar megfelelni, hanem beéri a vállalt kötelezettségek teljesítésének látszatával, hogy annyi évvel a diktatúra bukása után a nemzetközi közvélemény felé mutatott megtévesztő felszín alatt folytatódik a beolvasztásunkat vagy elüldözésünket célzó diszkriminatív, asszimilációs politika.
A demokrácia mai romániai válsága az egész világ számára látható módon jelzi, amit mi székelyek megtapasztaltunk: a romániai diktatúra módszerei és eszközei túlélték magát a diktatúrát, és közelebb állnak a ma kormányzó politikai elithez, mint a nyugati demokrácia alkotmányos öröksége. Miközben az elmúlt évek során a demokrácia eredményeként könyvelte el a világ, hogy magyar emberek is tagjai a román kormánynak, alapvető jogaink sérültek, anyanyelvhasználatunkat folyamatosan korlátozták, a kommunizmus idején elorzott egyházi és közösségi javaink visszaszolgáltatása eddig csak akadozott, de mára már elindult a visszaszolgáltatott javak visszaállamosítása is.
Székelyföld, 13.500 négyzetkilométernyi terület Románia közepén, ahol a székelység közel hétszázezres közössége 75%-os többségét a román asszimilációs politika praktikái ellenére is megőrizte. Joggal reméltük, hogy ha az Unió polgárai leszünk, akkor elérhetjük, hogy a szubszidiaritás jegyében területi autonómiával rendelkezzünk, amilyen nagyon sok működik még az Európai Unióban.
Mára már bebizonyosodni látszik, hogy az Unió polgárai sem mind egyenlők. Mert hogyan lehet másként értelmezni azt, hogy az Unió számos tagállamában megvalósítható, a demokrácia intézményeként működő sajátos (autonóm) közigazgatási státus nekünk székelyeknek elérhetetlen?
Évekkel ezelőtt, két alkalommal is, Székelyföld autonómiájára vonatkozó, a nemzetközi jog normáival és az Unió értékeivel összhangban levő törvénytervezetet terjesztettünk Románia parlamentje elé. A tervezet túl azon, hogy a székelyek kifejezett akaratára épült, nem sértette Románia alkotmányos rendjét, és beillett a decentralizáció folyamatába, amelynek szükségességét folyamatosan hirdeti minden román politikus. Ezek ellenére a tervezetet annak megvitatása nélkül utasította el a román törvényhozás. A székelyföldi önkormányzatok az autonómiára vonatkozó népszavazás kiírását kezdeményezték, ám a központi román hatóságok a népszavazások megtartását megakadályozták. A Székely Nemzeti Tanács végül saját erejéből szervezte meg a népszavazást, melynek során a szavazók több mint 98% fejezte ki akaratát: igényli Székelyföld területi autonómiáját. A román hatóságok azonban még a párbeszédet is elutasítják, az ország magyar nemzetiségű polgárait gyanakvással és ellenségesen kezelik.
Jelenleg az a veszély fenyeget, hogy Románia közigazgatási reformja során attól a kevés döntési jogtól is megfosztanak bennünket, amelyet a jelenlegi közigazgatási beosztás biztosít a számunkra, hiszen folyamatosan Székelyföld feldarabolását, vagy egy nagyobb, román többségű közigazgatási egységbe való beolvasztását célzó tervek látnak napvilágot.
Meggyőződésünk, hogy az Unió csakis akkor tud a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséget kínálni polgárai számára, ha minden tagállam jóhiszeműen és következetesen tiszteletben tartja a szerződésekben meghatározott értékeket és célokat, az Unió pedig képes kikényszeríteni mindazoknak a kötelezettségeknek a tiszteletben tartását, amelyeket a tagállamok népeik szabad akaratából magukra vállaltak.
Kérjük Elnök úr, fokozottan figyeljenek a romániai demokrácia válságára, ezen belül a mi helyzetünkre, hiszen nincsen részleges demokrácia, annak ki kell terjednie az állam minden polgárára és a társadalmi élet minden területére, abban a szellemben, ahogyan azt a Lisszaboni Szerződés után az Európai Unióról szóló szerződések előírják.
Makfalva 2012. augusztus 5.
A Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága
Izsák Balázs
Elnök”
(Forrás:Izsák Balázs blogja – 2012. augusztus 9.)
A Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága
Izsák Balázs
Elnök”
(Forrás:Izsák Balázs blogja – 2012. augusztus 9.)
.
