.
Európai Unióban
Romániáról:
Az Európai Unió (EU) szokatlanul erőteljes fellépéséről ír a ’The Economist’. A testület kemény figyelmeztetést intézett a román kormányhoz, aggodalmának adva hangot, az alkotmánybíróságot gyengítő intézkedések miatt - írja online változatán, kelet-európai blogjában július 10-én a brit gazdasági-politikai folyóirat. Idéz egy uniós illetékest, aki szerint az elmúlt hetek romániai eseményláncolata kockára tesz minden előrelépést, amelyet az ország az utóbbi öt évben a törvényesség, a demokratikus fékek és ellensúlyok, valamint a bírói kar függetlenségének tiszteletben tartásával kapcsolatban elért.
Egyes német parlamenti képviselők felvetették Románia uniós szavazati jogának felfüggesztését. Ezt az eshetőséget eddig mindössze egyszer alkalmazták, amikor az 1990-es évek végén a 'Szabadságpárt' kormányzati erővé vált Ausztriában. Tavaly az Európai Parlament Magyarország esetében is fontolóra vette ezt a lépést, miután a magyar kormány "vitatott alkotmánymódosításokat hajtott végre, amelyek pártellenőrzés alá helyezték a bírákat, a jegybanki tisztviselőket és a médiát" - áll a blog bejegyzésben, amelyik szerint ugyanakkor egy EU-tisztviselő Brüsszelben azt mondta a blog szerzőjének, hogy "a dolgok Romániában még rosszabbak", mivel ott "nem módosítják az alkotmányt, hanem szétzúzzák".
A folyóirat szerint Brüsszelben senki nem érti igazán, hogy Ponta Victor kormánya miért hagyja figyelmen kívül ilyen nyíltan a jelenlegi törvényeket, és miért igyekszik rohanvást pártellenőrzés alá helyezni az intézményrendszert, különösen a bírói kart. Mindezt annál is nehezebb megérteni, mivel Ponta Victor jó eséllyel egyébként megnyerné az idén esedékes választásokat. "Meg vagyunk döbbenve. Mindazonáltal tévednek, ha úgy gondolják, hogy ezt keresztülvihetik, már nem az 1990-es éveket írjuk" - idézi brüsszeli EU-forrását a 'The Economist'.
A lap szerint a legvalószínűbb kimenetele ennek az lesz, hogy "teljesen kisiklik" a folyamat, amelyben Románia csatlakozna a belső határellenőrzés nélküli schengen-i övezethez.
Eddig Hollandia volt az egyetlen ország, amely ellenezte a román csatlakozást, ám úgy tűnik, hogy a holland álláspont immár Németországban is növekvő támogatásra lel” - áll a The Economist blog rovatának írásában.
Szikrát vetett. Tüzet arat? Román tűzoltás Brüsszelben Az Európai Parlament, az Európai Bizottság és az Európai Tanács elnökével is találkozik Ponta Victor miniszterelnök, hogy megnyugtassa az országban zajló folyamtok miatt aggódó uniós vezetőket. A román igazságügyi miniszter pedig az Európai Unió igazságügyi biztosával tárgyal.
Ha Romániában nem szilárdítják meg újra a jogállamiságot megbízható biztosítékokkal és tényleges tettekkel, akkor megkérdőjeleződnek az elmúlt évek eredményei, és az ország éveket vesztegethet el az Unióba történő teljes mértékű betagozódás folyamatában - közölte Brüsszelben Reding, az Európai Unió igazságügyi biztosa - aki az Európai Bizottság igazságügyi kérdésekben illetékes alelnöke is - újságíróknak nyilatkozva, mielőtt július 11-én megbeszélést kezdett Corlatean román igazságügyi miniszterrel. Közölte azt is: a biztosok testülete július 18.-ai ülésén megvitatja a romániai helyzetet.
A jogszerűséget tekintve vitatott román intézkedések ezek: a balközép irányzatú kormánytöbbség az elmúlt napokban felfüggesztette a néppárti államfőt, leváltására népszavazást írt ki, lecserélt több közméltóságot és vezető tisztségviselőt, szűkítette az alkotmánybíróság jogkörét. Mindeközben a szenátus elnöke ideiglenes jelleggel átvette az elnöki jogkörök gyakorlását.
Az ország 2007-es Európai Unióhoz csatlakozása óta továbbra is uniós monitoring eljárás alatt áll, amelynek az a célja, hogy figyelemmel kísérjék az igazságügyi reform, a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem folyamatát. Reding most arra figyelmeztetett, hogy a jogállamiság megszilárdításának elmaradása esetén ez a folyamatos figyelési eljárás akár még évekig fennmaradhat, valamint további késedelmet szenvedhet Romániának a belső határellenőrzés nélküli utazást lehetővé tevő schengen-i övezethez való csatlakozási ügye.
Maga Ponta Victor miniszterelnök is Brüsszelben tartózkodik: július 11.-én Schulz, Európai Parlament elnökkel, másnap Barroso Európai Bizottság elnökkel és az Európai Tanács elnökével, Van Rompuy-jel, tárgyal. Gyors diplomáciai offenzívának mutatkozó megbeszélései kezdete előtt Ponta Victor nyilatkozatban szögezte le: álláspontja szerint a bukaresti kormány lépései összhangban állnak mind a román alkotmánnyal, mind az uniós normákkal. Ha azonban sérültek EU-normák, akkor ezt meg fogják változtatni - tette hozzá. Elismerte: kormánya valóban gyorsan cselekszik, "azért, hogy újra rendbe tegye az országot, talán egyesek ízléséhez képest túlságosan is gyorsan".
Választói felhatalmazással - meg a nélkül… A magyar és a román kormány választói felhatalmazásának különbségére hívták fel a figyelmet elemzők a két kabinet brüsszeli konfliktusának összehasonlításakor, július 13.-án, annak kapcsán, hogy az Európai Unió vezető illetékesei a jogállamiság biztosítását célzó intézkedésekre sürgették Ponta Victor miniszterelnököt Brüsszelben.
Az eddig is éles romániai hatalmi harc újdonsága, hogy a szociáldemokrata párt a korábbiaknál is durvábban lép át bizonyos szabályokat; igaz, ez az ország elnökére is jellemző volt. A két országban teljesen mások a pártok közötti erőviszonyok… Azonban az alapvető különbség Magyarország és Románia között, hogy a magyar kormány parlamenti választás eredményeként, kétharmados választási győzelemmel került hatalomra, a román koalíció viszont háttéralkuk eredményeként.
Magyarországon a választók előre tudták, hogy új alkotmány is születhet, ezzel szemben a parlamenti alkuk során megalakult szociáldemokrata-liberális román kormány csak az őszi választásokon szerezhetne választói felhatalmazást. Erre akár esélye is lehet, ez pedig megnehezítheti Brüsszel dolgát Ponta Victor-ral – mutatott rá két elemző.
Azt ígérte, hogy tiszteletben tartja az Alkotmánybíróság döntéseit. Betartja-e? Július 13.-ai, pénteki közlés szerint az elkövetkező héten, rendkívüli ülésen módosítja majd a román parlament a népszavazási törvényt. Jelenleg az a sürgősségi rendelet hatályos Romániában, amelyben - Basescu államfő felfüggesztésének előestéjén - a román kormány törölte a népszavazási törvényből az érvényességi küszöböt. A román Alkotmánybíróság döntése értelmében az államfő leváltásáról július 29-ére kiírt népszavazás érvényességéhez a választók többségének, azaz több mint kilenc millió polgárnak a részvétele szükséges. Ponta Victor miniszterelnök brüsszeli látogatása alkalmával azt ígérte tárgyalópartnereinek, hogy Románia tiszteletben tartja az Alkotmánybíróság döntését, összhangba hozza vele törvénykezését.
Tízparancsolatot kaptak az Európai Bizottságtól? Akiknek ’senki sem parancsol' Antonescu ideiglenes államfő szerint a román sajtóban sokan félrevezető módon tudósítottak Ponta Victor miniszterelnök brüsszeli látogatásáról, azt állítva, hogy az Európai Bizottság valamiféle "tízparancsolatot" adott volna át a román kormányfőnek. Kijelentette: ilyesmi nem történt, és elképzelhetetlen lett volna, hogy az EB elnöke utasításokat adjon az unió valamelyik tagállamának. Románia törvényeit a román parlament hozza. És Románia elnökének senki sem parancsol - szögezte le július 13.-ai nyilatkozatában Antonescu. Szerinte a legújabb bukaresti hatalom minden cselekedete alkotmányos volt, az egyedüli, aki alkotmányt sértett Romániában az az államfő, akit éppen emiatt függesztett fel tisztségéből a román parlament.
Tizenegy aggódó kérdést kaptak az Európai Bizottságtól. Ott figyelembe veszik a legutóbbi fejleményeket. Barroso, az EB elnöke tizenegy aggódó kérdést tett fel július 12.-én az ország vezetésének, Bukarest válaszolt: visszaküldte az uniós tesztet, válaszát a kérdésekre Brüsszelbe - jelentette be másnap Ponta Victor román miniszterelnök. Azt nem árulta el, hogy mit tartalmaztak a válaszok.
Ponta Victor július 11.-én volt Brüsszelben; valamennyi tárgyalópartnere aggályosnak minősítette a közelmúltbeli belpolitikai fejlemények miatt Romániában kialakult helyzetet.
Barroso egy sor intézkedés megtételét kérte a román miniszterelnöktől; úgy vélekedett, a kormánynak tiszteletben kell tartania az igazságszolgáltatás teljes függetlenségét, vissza kell állítania az Alkotmánybíróság jogkörét, és biztosítania kell, hogy annak döntéseit figyelembe veszik, továbbá összpárti támogatást élvező állampolgári jogok biztosát kell kineveznie.
Az uniós vezető elvárásként fogalmazta meg azt is, hogy alakítsanak ki új, a jelenleginél nyíltabb és átláthatóbb eljárást a legfőbb ügyész és a korrupcióellenes igazgatóság vezetőjének kinevezésére, a feddhetetlenséget pedig tegyék politikai prioritássá. Kiemelte, hogy garantálni kell a demokratikus jogállamiságnak megfelelő fékek és ellensúlyok rendszerének érvényesülését Romániában.
Demokratikus út, vagy restauráció kora? – Basescu beszéd, nagygyűlésen A támogatói által szervezett július 14.-ei, kolozsvári nagygyűlésen tartott beszédében a felfüggesztett köztársasági elnök azt mondta, nem a személyéről szól a népszavazás, hanem arról, hogy az ország folytatja-e előrehaladását a demokratikus úton, vagy letér róla, és a restauráció kora kezdődik el. Hangot adott vélekedésének, hogy a kormányzó szociál-liberális szövetség vezetői a korrupció termékei, pártjaik korruptjai juttatták őket hatalomra, hogy ott legyenek az igazságszolgáltatás "vezérlőgombjai" mellett, és a "börtönre rászolgáltjaiknak" büntetlenséget biztosítsanak. Felsorolta azoknak a befolyásos személyeknek a neveit, akiket börtönre ítéltek az elmúlt időszakban a korrupció miatt, és hozzátette: húsz parlamenti képviselő ellen folyik bűnügyi eljárás.
Mint mondta, nyolc éve építi az ország presztízsét az Európai Unióban, a szociál-liberális vezetőknek azonban négy nap elég volt ahhoz, hogy lerombolják a kedvező megítélést, kormányzásuk alatt megkezdődött az ország elszigetelődése. Feltette a kérdést: ha négy nap alatt eltávolították tisztségükből a legfőbb állami vezetőket, mire számítson a közember? Az Európai Unió elítélte mindazt, amit az szociál-liberális erő kormányra kerülése óta tett, akik a "népszavazás paplanával" akarják takargatni a történteket. Úgy vélte, visszás lenne, ha az urnáknál a román nép hitelesítené mindazt, ami az elmúlt napokban történt.
Noha az Alkotmánybíróság határozata értelmében a népszavazás csak akkor lesz érvényes, ha a romániai választópolgároknak legalább a fele az urnákhoz járul, Basescu kijelentette, nem akar "a zöld asztalnál" megállapított eredmény alapján elnök maradni. " Hozzátette: az államfőnek legitimitásra van szüksége. "Azt kérem, ne hozzanak abba a helyzetbe, hogy a népszavazás érvénytelenítésével maradjak a tisztségemben. Azt kérem, menjenek el szavazni, és mondjanak nemet a restaurációra."
Basescu elindította a demokrácia lángját; a fáklya a felfüggesztett államfő sorsát eldöntő július 29-i népszavazás eredményhirdetéséig járja az országot - ha veszít, a láng kialszik.
A nagygyűlésen a szervezők bejelentése szerint tízezren, a rendfenntartók becslése szerint ötezren vettek részt, többségük - a Basescu-párti kampány szervezői kérésének megfelelően - fehér öltözetben.
Mégiscsak lesz érvényességi küszöb az államelnök leváltásáról szóló népszavazáson A baloldali Ponta Victor kormány július első hetében kezdeményezte a jobboldali államfő felfüggesztését, amit a parlament megszavazott. Ezt követően kellett kiírni az állam elnöke leváltásáról szóló népszavazást.
A Ponta Victor kormányt élesen bírálták az Európai Unió vezetői, hiszen a felfüggesztési folyamat ideje alatt a román kormány módosította a népszavazási törvényt, eltörölte a referendum érvényességi küszöbét.
Lesz érvényességi küszöb a Basescu román államfő leváltásáról szóló népszavazáson - erősítette meg július 16.-án Ponta Victor román miniszterelnök interjújában Ez azt jelenti, hogy több mint kilenc millió állampolgárnak kell élnie szavazati jogával ahhoz, hogy érvényes legyen a július 29-i népszavazás.
Kifejtette: tiszteletben tartják a román Alkotmánybíróság vonatkozó döntését, amelyik korábban kimondta: az elnök leváltásáról szóló népszavazás csak akkor lehet érvényes, ha a választói névjegyzékben szereplők fele plusz egy fő megjelenik az urnák előtt. De a népszavazás érvényességére vonatkozó határozat nehezen ellenőrizhető következményekkel járhat - mondta.
Szerinte a választópolgárok többsége elmegy szavazni, és az államfő leváltására fog voksolni. De nem lehet kizárni azt sem, hogy csak nyolcmillió ember vesz részt a népszavazáson, valamennyien Basescu leváltása mellett szavaznak, és ennek ellenére az államfő visszatérhet hivatalába, mert nem teljesült az érvényességi küszöb. Ponta Victor szerint Basescu ebben az esetben elveszíti legitimitását, így hosszan elhúzódó politikai válságra lehet majd számítani.
A román parlament a héten ülésezik, hogy módosítsa a népszavazási törvényt az alkotmánybírósági döntés szellemének megfelelően.
Egyelőre nem megy Romániába az Nemzetközi Valutaalap Csak az államfő leváltásáról szóló július 29-i népszavazás utáni héten érkezik Bukarestbe a Nemzetközi Valutaalap (IMF) felülvizsgálati küldöttsége, elhalasztva útját a román belpolitikai helyzet miatt - jelentette be hétfőn Ponta Victor román miniszterelnök. Szerinte a nemzetközi hitelezők döntöttek így; célszerűbbnek tartották, hogy ne választási kampány idején érkezzenek.
Basescu leváltásáról az újabban kormányra került pártok azt követően szerveznek népszavazást, hogy a parlament felfüggesztette tisztségéből. Az IMF, az Európai Bizottság és a Világbank szakértőinek látogatása eredetileg július 23-ára volt betervezve.
Románia 2011. tavaszán kötött az IMF szervezésében elővigyázatossági típusú, többoldalú nemzetközi hitel-megállapodást.
Tovább tartaná nyitva a szavazókörzeteket. Nem fogják törölni az érvényességi küszöböt a Basescu államfő leváltásáról szóló július 29-i népszavazáson; ezt korábban személyesen is megígérte Barrosónak, az Európai Bizottság elnökének; de a szavazókörök a szokásos tizenkettő helyett tizenhat órán át lesznek nyitva - közölte a román miniszterelnök július 18-án. A szociál-liberális pártszövetség úgy módosítaná a hatályos törvényeket, hogy a szavazóhelyiségek reggel hét órától este tizenegyig legyenek nyitva, nem reggel nyolc óra és este nyolc óra között. Ponta Victor leszögezte továbbá: pártszövetségük támogatja az Alkotmánybíróság hatáskörének visszaállítását.
Nyilatkozata azt követően hangzott el, hogy előző nap a szenátus jogi bizottságában a szociál-liberális pártszövetség törvényhozói olyan módosító javaslatokat nyújtottak be, amelyek az érvényességi küszöb törlése mellett kétnaposra bővítették volna a népszavazást. Ezeket a javaslatokat elutasította a szakbizottság, de több kormányzati törvényhozó hangsúlyozta, hogy a parlamentnek szuverén joga dönteni a törvényekről.
A Ponta Victor nyilatkozatra azt megelőzően került sor, hogy rendkívüli parlamenti ülésszak keretében került napirendre az Alkotmánybíróság hatáskörének korlátozásáról, valamint a népszavazás érvényességi küszöbének eltörléséről szóló sürgősségi kormányrendelet. A Ponta kormány mindkét rendeletet július elején bocsátotta ki, éles bírálatokat váltva ki az Európai Unió vezetői körében.
'Kiegyensúlyozott' az EB-jelentés, amelyik egyebek mellett azt kéri, hogy... Kiegyensúlyozottnak nevezte Victor Ponta román miniszterelnök július 18-án az Európai Bizottságnak (EB) a román igazságszolgáltatás helyzetéről szóló jelentését, amelyből - mint hangsúlyozta - Bukarestnek le kell vonnia a szükséges következtetéseket. Az EB jelentésének brüsszeli közzététele után Ponta Victor nyilatkozatában arról biztosította a közvéleményt, hogy az általa vállalt kötelezettségeket Románia tiszteletben fogja tartani. Ponta Victor korábban Barrosónak, az EB elnökének küldött levelében személyesen vállalt felelősséget azoknak a brüsszeli elvárásoknak a tiszteletben tartásáért, gyakorlatba átültetéséért, amelyek "a jogállamiságot és az igazságszolgáltatás függetlenségét" hivatottak biztosítani.
Az EB egyebek között azt kérte Romániától, hogy tartsa tiszteletben az Alkotmánybíróság valamennyi döntését, állítsa helyre a testület hatáskörét, vonják vissza azt a sürgősségi kormányrendeletet, amelyik eltörli a részvételi küszöböt az államfő leváltásáról szóló népszavazáson, átlátható, szakmai és objektív eljárás során nevezzék ki a legfőbb ügyészt és a korrupcióellenes ügyészség főügyészét, továbbá kormánytagok és más politikusok ne bírálják az igazságszolgáltatás döntéseit.
Corlatean igazságügyi miniszter szerint a jelentésből kiderül az is, hogy a Basescu elnöksége idején működő kormányok kudarcot vallottak a megvesztegetés, hűtlen kezelés - a korrupció - visszaszorításában. Felmérések szerint a román állampolgárok mintegy kilencven százaléka továbbra is ezt tartja az egyik legnagyobb bajnak, rendellenességnek.
Basescu, hivatalából felfüggesztett államfő július 18-án este, a jelentés tervezetének kiszivárgása után elmondta, hogy a brüsszeli ügyirat kedvező lett volna Románia számára, és lehetővé tette volna az ország csatlakozását a schengen-i övezethez, ha elmaradtak volna a kormányzó szociál-liberális szövetségnek az elmúlt két hétben meghozott vitatott intézkedései. Basescu szerint senki nem vonta kétségbe Románia jogállamiságát addig, amíg a Ponta Victor kormányzat nem "követte el a visszaéléseket", amelyek miatt Brüsszel bírálatot fogalmazott meg.
A Ponta Victor vezette kormány által júniusban sürgősségi kormányrendeletben elrendelt alkotmánybírósági jogkör korlátozás - azaz: az Alkotmánybíróság nem nyilváníthat véleményt a parlament által elfogadott határozatokról - vonatkozásában a román törvényhozás július 18-án végül szöveg módosításával szavazta meg azt a törvénytervezetet, amelyik részlegesen visszaállítja az Alkotmánybíróság hatáskörét. A módosítás szerint az Alkotmánybíróságon megtámadhatók azok a parlamenti határozatok, melyek alkotmányos elveket, szabályokat és értékeket sértenek meg. Nem támadhatók meg azok a határozatok, amelyek "a parlament önállóságára, valamint személyekről szóló döntésekre" vonatkoznak.
Az ellenzéki Demokrata Liberális Párt kivonult a teremből a képviselőházi szavazás előtt, mivel nem ért egyet azzal, hogy a jogszabály csak részben állítja vissza az Alkotmánybíróság hatáskörét. A bukaresti képviselőházban és a szenátusban e párt valamennyi módosító javaslatát elutasították.
Lesz érvényességi küszöb a román népszavazáson. Megerősítette a román parlament július 18-ai, rendkívüli ülésén - Ponta Victor kormányfő brüsszeli ígéretének megfelelően - hogy csak a választók többségének részvétele esetén lesz érvényes a felfüggesztett államfő leváltásáról tartandó július 29-i népszavazás. Ezzel összhangba hozták azt a sürgősségi rendeletet, amelyikkel a kormány két héttel korábban eltörölte a népszavazások érvényességi küszöbét, az Alkotmánybíróságnak azzal a döntésével, amelyik szerint a népszavazás érvényességéhez a választók többségének - több mint kilencmillió polgárnak - a részvétele szükséges, a szavazás ötven százalék plusz egy fő urnához járulása esetén érvényes. Az érvényességi küszöböt a kormányzó szociál-liberális szövetség saját érdekeivel ellentétben, brüsszeli nyomásra volt kénytelen beépíteni a népszavazás-törvénybe. Az Európai Bizottság előző héten közölte Ponta Victor-ral, hogy a jogállamiság megsértésének tartaná, ha a kormány nem tartaná tiszteletben az Alkotmánybíróság határozatát. Az elfogadott jogszabály ugyanakkor felhatalmazza a kormányt, hogy határozattal módosítsa a népszavazás időtartamát. A népszavazási törvény eredeti szövege szerint a szavazóhelyiségeknek 8 és 20 óra között kellene nyitva tartaniuk, de a Ponta Victor-kormány 7 és 23 óra közötti nyitva tartást szorgalmaz.
A júniusi önkormányzati választásokon több mint kilencmillió szavazó járult az urnákhoz, és a győztes szociál-liberális pártszövetség tagjai alig több mint ötmillió szavazatot kaptak. Az érvényességi küszöböt azért nehéz teljesíteni, mert Basescu híveinek távolmaradása esetén az államfő leváltását kezdeményező pártszövetségnek egyedül kellene több mint kilencmillió szavazót mozgósítania.
A román parlament július 6-án függesztette fel tisztségéből Basescu államfőt. A Basescut támogató jobbközép ellenzék semmilyen módosítást nem tart elfogadhatónak tíz nappal a népszavazás előtt, ezért tiltakozásul kivonult a bukaresti parlament üléséről.
Megkétszerezik a külföldi szavazókörzetek számát. Az előző héten bejelentett százötven külföldi szavazókörzet mellett további százötven egyet rendeznek be. Olaszországban negyvenhattal, Spanyolországban harminchéttel bővítették a szavazóhelyiségek számát. Az Egyesült Államokban tizenhét, a Moldovai Köztársaságban tizennégy új körzet nyílik. Magyarországon a korábban tervezett három mellett egy negyedik helyiséget is nyitnak: itt tartózkodó román állampolgárok a budapesti román nagykövetségen, a román kulturális intézetben, valamint a gyulai és a szegedi román főkonzulátusokon szavazhatnak. A román külügyminisztérium július 19-ei bejelentése a szavazókörzetek számának megduplázásáról azt jelenti, hogy nagyjából ugyanannyi külföldi szavazókörzetet szerveznek, mint a legutóbbi elnökválasztásokon - 2009 -ben kétszázkilencvennégy külföldi körzet volt. Akkor a külföldről beérkezett csaknem százötven ezer szavazat bizonyult a mérleg nyelvének, ezek túlnyomó többségét Basescu-ra adták, aki így előzte meg szociáldemokrata ellenjelöltjét, Geoana-t. Most a külföldi körzetek számának megfelezéséről azután tettek le, miután bizonyossá vált, hogy a népszavazáson lesz érvényességi küszöb, és Basescu leváltásához nem elegendő a voksok egyszerű többsége, hanem a választók több mint felének - körülbelül kilenc millió százötven ezer főnek - a részvétele esetén lesz csak érvényes a referendum. Ezt az érvényességi küszöböt nehéz teljesíteni, mert Basescu híveinek távolmaradása esetén az államfő leváltását kezdeményező szociál-liberális pártszövetségnek egyedül kellene a több mint kilencmillió szavazót mozgósítania. A román tengerparton huszonegy szállodában és hét vendéglőben is szavazóhelyiségeket rendeznek be. A turisztikai minisztérium adatai szerint egy átlagos nyári vasárnapion száznegyven ezer román turista tartózkodik a román tengerparton.
Etikai Bizottság: Ponta Victor doktori dolgozata plágium. A román miniszterelnök nem ismeri el annak az egyetemnek az illetékességét a plágiumügyben, amelyiktől a doktori címét kapta, és nem akar magyarázkodni miatta, inkább ellentámadással próbálja elterelni a figyelmet a számára kínos témáról. Szerinte politikai döntés, hogy a Bukaresti Tudományegyetem Etikai Bizottsága szellemi alkotás részleges lemásolásának és saját néven való közlésnek - plágiumnak - minősítette az ő dolgozatát, doktori disszertációt. 'Ez egy nem létező bizottság, sosem működött eddig, csak miattam alakították meg' - jelentette ki.
A Bukaresti Tudományegyetem Etikai Bizottságának elnöke sajtóértekezleten jelentette be, hogy Ponta Victor 2003-ban megvédett doktori munkája plágium: csaknem háromszáz oldala közül száz tizenötön olyan szövegrészek találhatók, amelyeket idézőjelek nélkül vett át más szerzőktől, saját alkotásaként tálalt, tudományos értekezéseként. Ponta Victor ezzel megsértette a tudományos kutatásban érvényes erkölcsi szabályokat, amelyek nem 2003 óta születtek, évszázadok óta közismertek - szögezte le Popescu, etikai bizottsági elnök. Dumitru, a Bukaresti Tudományegyetem rektora közölte: következő héten a tanintézmény szenátusa rendkívüli ülésen elemzi, szükségesek-e adminisztratív lépések az ügyben. A doktori címet az egyetem adja ki és vonhatja vissza; mindkét esetben az oktatásügyi minisztérium jóváhagyására van szükség.
A miniszterelnök másfél órával az egyetem etikai bizottságának bejelentése után rendkívüli sajtótájékoztatót hívott össze, de azon egyetlen szót sem ejtett a plágiumügyről. Újságírói kérdésekre sem válaszolt. Ehelyett az igazságszolgáltatás félrevezetésével vádolta meg Basescu felfüggesztett államfőt egy olyan megvesztegetés ügyben, amelyikben Voiculescu médiamágnás, a kormányzó szociá-lliberális pártszövetség egyik vezető politikusa érintett.
A 'Nature' című brit tudományos hetilap 2012. június 19-én internetes oldalán arról adott hírt, hogy Ponta Victor 2003-ban Nemzetközi Büntetőbíróságról írt román nyelvű doktori disszertációjának több mint a fele plágium. A kifogásolt szövegrészeket állítólag két román szerző munkáiból másolta, anélkül, hogy forrásait megnevezte volna. Ponta Victor az 'El País' című spanyol lapnak adott interjújában utóbb kijelentette: kész lemondani, ha adott testület megalapozottnak találja az ellene felhozott plágiumvádat. A román miniszterelnök minden más alkalommal azt hangoztatta: semmiképp nem mond le, mert a plágiumvád Basescu államfő politikai támadása - aki Ponta Victort újabban 'copy and paste' névvel illette -, és nem fizethet 2012-ben politikai árat azért, ha 2003-ban esetleg hibázott dolgozata megszerkesztésében.
Puccsot emleget, biztonságos telefonvonalak nélkül maradt. A szenátus védelmi bizottsága törvénytelennek minősítette, hogy Basescu-nak elnöksége szüneteltetése idején speciális kommunikációs eszközöket biztosítsanak. Antonescu ideiglenes román államfő pedig utasította a Speciális Távközlési Szolgálatot, hogy szüntesse be a biztonságos telefonvonalak működtetését Basescu felfüggesztett államfő népszavazási kampányirodájában. Basescu hazaárulással és a nemzetbiztonsági intézmények szétverésével vádolta meg a kormánypárti politikusokat: 'A Cotroceni-palota pojácája megkezdte a román állam nemzetbiztonsági intézményeinek szétverését, ezért bíróságon fog felelni, nemcsak ő, hanem ennek az államcsínynek valamennyi szervezője" - jelentette ki Basescu, az elnöki hivatalra és Antonescu-ra utalva. Válasz gyanánt Antonescu azt mondta, hogy Basescu 'kétségbeesésében már félrebeszél, és nem több már egy politikai roncsnál, mind megszólalásai, mind viselkedése, mind pedig megjelenése tekintetében'. Szerinte a tartandó népszavazásnak az a tétje, sikerül-e Romániának elkerülnie, hogy ugyanilyen politikai ronccsá váljon. "Basescu vádaskodása és fenyegetőzése engem nem ijeszt meg, csak undorral tölt el" - mondta Antonescu. Hozzátette: őt csak az aggasztja, hogy lesznek olyanok, akik külföldön hitelt adnak az államcsínyről szóló megalapozatlan rágalmaknak, és ezt egész Románia megsínyli. Közben ideiglenes elnökként megpróbálkozott azzal, hogy lecserélje a speciális telefonvonalakért felelős titkosszolgálati vezetőt. Nem sikerült leváltania, mert a Legfelső Honvédelmi Tanácsban az elnöki hivatal miniszteri rangú nemzetbiztonsági tanácsadója ellene szavazott, ilyen döntést pedig csak konszenzussal hozhatott volna meg a testület. Egy román hírtelevízió azt feltételezi, hogy a speciális telefonvonalak a népszavazás napján segíthették volna Basescu-t abban, hogy a román külképviseletekkel tartson kapcsolatot, melyek a külföldön dolgozó, többségükben Basescu-párti román vendégmunkások számára működtetnek szavazóhelyiségeket.
(Forrás: MTI - 2012. július 11 - 20.)
.
