.
Magyarországról:
Áder Magyarország megválasztott új köztársasági elnöke
Köztársasági elnökké választotta 2012. május 2.-án az Országgyűlés Áder Jánost, aki fideszes politikusként egyedüli jelölt volt a tisztségre. Már az első fordulóban megkapta a megválasztásához szükséges támogatást, az összes képviselő több mint kétharmadáét: 302 érvényes voks közül 262 támogató szavazatot kapott a titkos voksoláson, negyvenen nemmel szavaztak. Az ellenzéki pártok közül a Jobbik vett részt a szavazásban, a párt korábban azt közölte, hogy képviselői nemmel voksolnak. A Lehet Más a Politika párt képviselői nem szavaztak, de a nap folyamán jelen voltak az ülésteremben.
Áder János politikusként volt a Fidesz ügyvezető alelnöke, 1998 és 2002 között az Országgyűlés elnöke, majd egy cikluson át a Fidesz parlamenti frakcióvezetője. 2009 óta európai parlamenti képviselőként dolgozik. Rendszerváltó politikus, életrajzát Lezsák Sándor, a házelnöki jogköröket gyakorló alelnök ismertette, aki köszöntötte az államfőjelöltet és családtagjait, a hivatalban lévő és korábbi közjogi tisztségviselőket, az egyházak képviselőit, a kisebbségi önkormányzatok vezetőit, az Európai Parlament magyar képviselőit, a diplomáciai testületeket és a magyar nemzeti közösségeket képviselőket. A megválasztásáról szóló házelnöki bejelentés után Áder János letette államfői esküjét és aláírta az esküokmányt, majd fogadta Orbán Viktor miniszterelnök, Kövér László házelnök, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és a jelen lévő négy frakcióvezető gratulációját. Beszédében azt ígérte, hogy a magyar érdekek és a magyar értékek szószólója lesz. Elődeit méltatta, köszönetet mondott támogatóinak és bírálóinak. Meggyőződése - folytatta -, hogy a magyarok elsősorban azzal bizonyíthatják életrevalóságukat, ha mindig képesek lesznek tisztelet hangjánál maradva megbeszélni közös dolgaikat. Arról is beszélt, hogy Magyarország népe sikerre született. Az új alaptörvényt méltatva úgy vélekedett: a dokumentum szilárd és legitim fundamentuma a közös értékeknek, az egyetemes emberi értékekre és nemzeti hagyományokra épül. Beszédét Kölcsey Ferenc szavaival zárta: "A haza minden előtt."
Az ülés végén a képviselők elénekelték a Szózatot és a Székely himnuszt.
A Parlament Vadásztermében Lezsák Sándor adott fogadást az új köztársasági elnök tiszteletére a diplomáciai testületek, az egyházak, a határon túli és a hazai kisebbségek képviselői és Áder János személyes meghívottai részvételével.
Áder Jánosnak államfővé választása után hatvan napon belül meg kell szüntetnie az összeférhetetlenséget, és le kell mondania európai parlamenti mandátumáról.
A rendszerváltás utáni ötödik államfő május 10-én lép hivatalba.
Áder János politikusként volt a Fidesz ügyvezető alelnöke, 1998 és 2002 között az Országgyűlés elnöke, majd egy cikluson át a Fidesz parlamenti frakcióvezetője. 2009 óta európai parlamenti képviselőként dolgozik. Rendszerváltó politikus, életrajzát Lezsák Sándor, a házelnöki jogköröket gyakorló alelnök ismertette, aki köszöntötte az államfőjelöltet és családtagjait, a hivatalban lévő és korábbi közjogi tisztségviselőket, az egyházak képviselőit, a kisebbségi önkormányzatok vezetőit, az Európai Parlament magyar képviselőit, a diplomáciai testületeket és a magyar nemzeti közösségeket képviselőket. A megválasztásáról szóló házelnöki bejelentés után Áder János letette államfői esküjét és aláírta az esküokmányt, majd fogadta Orbán Viktor miniszterelnök, Kövér László házelnök, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és a jelen lévő négy frakcióvezető gratulációját. Beszédében azt ígérte, hogy a magyar érdekek és a magyar értékek szószólója lesz. Elődeit méltatta, köszönetet mondott támogatóinak és bírálóinak. Meggyőződése - folytatta -, hogy a magyarok elsősorban azzal bizonyíthatják életrevalóságukat, ha mindig képesek lesznek tisztelet hangjánál maradva megbeszélni közös dolgaikat. Arról is beszélt, hogy Magyarország népe sikerre született. Az új alaptörvényt méltatva úgy vélekedett: a dokumentum szilárd és legitim fundamentuma a közös értékeknek, az egyetemes emberi értékekre és nemzeti hagyományokra épül. Beszédét Kölcsey Ferenc szavaival zárta: "A haza minden előtt."
Az ülés végén a képviselők elénekelték a Szózatot és a Székely himnuszt.
A Parlament Vadásztermében Lezsák Sándor adott fogadást az új köztársasági elnök tiszteletére a diplomáciai testületek, az egyházak, a határon túli és a hazai kisebbségek képviselői és Áder János személyes meghívottai részvételével.
Áder Jánosnak államfővé választása után hatvan napon belül meg kell szüntetnie az összeférhetetlenséget, és le kell mondania európai parlamenti mandátumáról.
A rendszerváltás utáni ötödik államfő május 10-én lép hivatalba.
János elected new President of the Republic of Hungary
On May 2 Parliament elected János Áder as the next president of Hungary.
Áder, nominated by the ruling Fidesz-Christian-Democratic alliance, received 262 votes in favour in a secret ballot. He will hold office until 2017.
Áder, 52, will be the 5th president of the republic since the change of political system in 1989/90.
Hét egyezményt írtunk alá Kínával
Kína ösztönözni fogja a magyarországi beruházásokat - emeli ki a kínai média, amely részletesen beszámolt Li Ko-csiang (Li Keqiang) kínai miniszterelnök-helyettes budapesti tárgyalásairól. Kína készen áll arra, hogy aktívan elősegítse az együttműködést Magyarországgal, bővítse beruházásait az országban. A kínai kormányfő első helyettese emlékeztetett arra, hogy Magyarország a közép- és kelet-európai térségben Kína legnagyobb beruházási központjává vált. Ígéretet tett arra, hogy országa a jövőben is ösztönözni fogja a kínai vállalkozók magyarországi befektetéseit, e célból pedig pénzügyi támogatást helyezett kilátásba. Szorgalmazta a már szilárd alapokkal rendelkező gyakorlati együttműködés fokozását. Kifejezte: bízik abban, hogy a magyar fél még kedvezőbb feltételeket teremt a kínai vállalatok számára - mutatott rá a Hszinhua (Xinhua) Hírügynökség.
A 'China Daily' című angol nyelvű napilap online kiadása szerint a pénzügyi válság és a gazdasági növekedés globális lassulása feltételei közepette a kínai-magyar kereskedelmi forgalom összege tavaly meghaladta a 9 milliárd dollárt, ami 6,2 százalékos növekedést jelent éves alapon.
A két ország több együttműködési megállapodást készül aláírni, köztük pénzügyi, agrárkutatási, információs technológiai területeket és a kis és közepes vállalkozásokat érintő dokumentumokat - emeli ki a lap. Utal arra is: Kína kész Magyarországról származó importjának kiterjesztésére például a gépipari, elektronikai és élelmiszeripari termékek területén.
Megszólaltatott kínai szakértő szerint országunk számára rendkívül fontos a kínai beruházások bővítése és a kivitel. Ma Csen-kang (Ma Zhengang) ezért tartós együttműködésre számít éveken át, különösen a technológiai iparágakban. Kuan Cseng-jüan (Guang Chengyuan) Kína korábbi európai uniós nagykövete pedig úgy véli, Kína és az EU új tagországai, így Magyarország gazdaságilag kiválóan kiegészítik egymást, az együttműködés tartalékai óriásiak.
Hét egyezményt írtunk alá Kínával
Köztük van a Kínai Fejlesztési Bank által biztosított egymilliárd eurós hitelkeret tervezett felhasználásával kapcsolatos nyilatkozat, a Huawei Magyarországon létrehozandó logisztikai központjával, valamint a fővárost a Liszt Ferenc reptérrel összekötő gyorsvasúttal kapcsolatos megállapodás. Mindezeket Orbán Viktor magyar kormányfő és Li Ko-csiang (Li Keqiang) kínai miniszterelnök-helyettes jelenlétében kedden a Parlamentben írták alá, miután a kínai vendég előzőleg hivatalos tárgyalást folytatott a magyar miniszterelnökkel.
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter és a Kínai Fejlesztési Bank alelnöke írta alá a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Kínai Fejlesztési Bank közötti együttműködési megállapodást a bank egy milliárd euró értékű fejlesztési hitelkeretének tervezett felhasználásáról.
Emellett a magyar és a kínai fejlesztési bank is megállapodást kötött a fejlesztési hitelkeret felhasználásának keretfeltételeiről.
Matolcsy György és a Huawei alelnöke aláírta a távközlési hálózati berendezéseket gyártó kínai cég Magyarországon megvalósítandó európai logisztikai központjának létrehozásáról szóló megállapodást is.
Mintegy 10 millió euró értékű együttműködési megállapodást kötött a Nemzetgazdasági Minisztérium a ZTE vállalattal a kínai telekommunikációs cég által Magyarországon létrehozandó európai, regionális hálózatkezelő központ beruházásáról.
A MÁV és a kínai vasúttársaság együttműködési megállapodást kötött, a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret a Keleti pályaudvarral összekötő gyorsvasút-beruházás elősegítéséről.
Egyetértési nyilatkozatot írtak alá kis-és középvállalkozások közötti együttműködés fejlesztésének elősegítéséről is.
A Vidékfejlesztési Minisztérium és Kínai Mezőgazdasági Minisztérium magyar-kínai tudományos és technológia központ létrehozásáról kötött megállapodást.
A kínai miniszterelnök-helyettes látogatásához kapcsolódóan április 30-án kínai-magyar üzleti fórumot is rendeztek.
Magyarország és Kína tavaly júniusban, Ven Csia-pao (Wen Jiabao) kínai kormányfő kétnapos budapesti látogatásán kötött megállapodást egyebek mellett arról, hogy a kínai állami fejlesztési bank egymilliárd eurós különhitelt fog biztosítani a magyar félnek a kölcsönös befektetések előmozdítására.
A most magyarországi kétnapos hivatalos látogatáson Budapesten tartózkodó, ötvenhetedik évében járó Li Ko-csiang várhatóan a következő év tavaszától az ázsiai ország miniszterelnöke.
(forrás: MTI - 2012. V. 1.)
A 'China Daily' című angol nyelvű napilap online kiadása szerint a pénzügyi válság és a gazdasági növekedés globális lassulása feltételei közepette a kínai-magyar kereskedelmi forgalom összege tavaly meghaladta a 9 milliárd dollárt, ami 6,2 százalékos növekedést jelent éves alapon.
A két ország több együttműködési megállapodást készül aláírni, köztük pénzügyi, agrárkutatási, információs technológiai területeket és a kis és közepes vállalkozásokat érintő dokumentumokat - emeli ki a lap. Utal arra is: Kína kész Magyarországról származó importjának kiterjesztésére például a gépipari, elektronikai és élelmiszeripari termékek területén.
Megszólaltatott kínai szakértő szerint országunk számára rendkívül fontos a kínai beruházások bővítése és a kivitel. Ma Csen-kang (Ma Zhengang) ezért tartós együttműködésre számít éveken át, különösen a technológiai iparágakban. Kuan Cseng-jüan (Guang Chengyuan) Kína korábbi európai uniós nagykövete pedig úgy véli, Kína és az EU új tagországai, így Magyarország gazdaságilag kiválóan kiegészítik egymást, az együttműködés tartalékai óriásiak.
Hét egyezményt írtunk alá Kínával
Köztük van a Kínai Fejlesztési Bank által biztosított egymilliárd eurós hitelkeret tervezett felhasználásával kapcsolatos nyilatkozat, a Huawei Magyarországon létrehozandó logisztikai központjával, valamint a fővárost a Liszt Ferenc reptérrel összekötő gyorsvasúttal kapcsolatos megállapodás. Mindezeket Orbán Viktor magyar kormányfő és Li Ko-csiang (Li Keqiang) kínai miniszterelnök-helyettes jelenlétében kedden a Parlamentben írták alá, miután a kínai vendég előzőleg hivatalos tárgyalást folytatott a magyar miniszterelnökkel.
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter és a Kínai Fejlesztési Bank alelnöke írta alá a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Kínai Fejlesztési Bank közötti együttműködési megállapodást a bank egy milliárd euró értékű fejlesztési hitelkeretének tervezett felhasználásáról.
Emellett a magyar és a kínai fejlesztési bank is megállapodást kötött a fejlesztési hitelkeret felhasználásának keretfeltételeiről.
Matolcsy György és a Huawei alelnöke aláírta a távközlési hálózati berendezéseket gyártó kínai cég Magyarországon megvalósítandó európai logisztikai központjának létrehozásáról szóló megállapodást is.
Mintegy 10 millió euró értékű együttműködési megállapodást kötött a Nemzetgazdasági Minisztérium a ZTE vállalattal a kínai telekommunikációs cég által Magyarországon létrehozandó európai, regionális hálózatkezelő központ beruházásáról.
A MÁV és a kínai vasúttársaság együttműködési megállapodást kötött, a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret a Keleti pályaudvarral összekötő gyorsvasút-beruházás elősegítéséről.
Egyetértési nyilatkozatot írtak alá kis-és középvállalkozások közötti együttműködés fejlesztésének elősegítéséről is.
A Vidékfejlesztési Minisztérium és Kínai Mezőgazdasági Minisztérium magyar-kínai tudományos és technológia központ létrehozásáról kötött megállapodást.
A kínai miniszterelnök-helyettes látogatásához kapcsolódóan április 30-án kínai-magyar üzleti fórumot is rendeztek.
Magyarország és Kína tavaly júniusban, Ven Csia-pao (Wen Jiabao) kínai kormányfő kétnapos budapesti látogatásán kötött megállapodást egyebek mellett arról, hogy a kínai állami fejlesztési bank egymilliárd eurós különhitelt fog biztosítani a magyar félnek a kölcsönös befektetések előmozdítására.
A most magyarországi kétnapos hivatalos látogatáson Budapesten tartózkodó, ötvenhetedik évében járó Li Ko-csiang várhatóan a következő év tavaszától az ázsiai ország miniszterelnöke.
(forrás: MTI - 2012. V. 1.)
Archívum:
Világ-panoráma / Bogár - Szaniszló
Téma: Pozsonyi csatáink
Világ-panoráma / Bogár - Szaniszló
Téma: Pozsonyi csatáink
Bogár László úgy véli, láthatóan újabb fegyverekkel támadnak ellenünk, amely fegyverek mivoltát a magyarság döntő többsége nem ismeri fel.
"Az elmúlt fél évben Magyarország olyan volt, mint egy lőtér, az ország egy globális lőtérré, hadműveleti területté változott. A globális hatalmi rendszer új fegyverekkel próbál ki, és ezek közül a fegyverek közül a köztársasági elnök megsemmisítése a fontosabbak közé tartozik" - tette hozzá.
A közgazdász szerint a globális hatalmi rendszer célja a magyarság lelki, erkölcsi, szellemi talapzatának a szétroncsolása. Úgy gondolja, amit a magyarsággal tesznek az egy kettős kifosztás: elszívják a szellemi forrásainkat, és ezt ellentétes célokra használják fel.
(EchoTv - 2012. IV. 20.)
"Az elmúlt fél évben Magyarország olyan volt, mint egy lőtér, az ország egy globális lőtérré, hadműveleti területté változott. A globális hatalmi rendszer új fegyverekkel próbál ki, és ezek közül a fegyverek közül a köztársasági elnök megsemmisítése a fontosabbak közé tartozik" - tette hozzá.
A közgazdász szerint a globális hatalmi rendszer célja a magyarság lelki, erkölcsi, szellemi talapzatának a szétroncsolása. Úgy gondolja, amit a magyarsággal tesznek az egy kettős kifosztás: elszívják a szellemi forrásainkat, és ezt ellentétes célokra használják fel.
(EchoTv - 2012. IV. 20.)
A szükséges, becsült hitelkeret mintegy 15 milliárd euro?
A magyar kormány továbbra is elővigyázatossági hitelszerződést szeretne kötni a Nemzetközi Valutaalappal
A következő két évben Magyarországnak évente négyezer milliárd forintot kell törlesztenie, egy lakosra számítva ez napi ezer forintnak felelne meg. A kormányok törlesztés helyett évtizedek óta megújították lejáró kölcsöneiket. Az elmúlt négy évben többször is előfordult, hogy magyar kötvényeket senki sem akart venni, hiszen a befektetők körében nem népszerű olyan állampapír, amelyet nem lehet könnyen eladni. Az IMF elővigyázatossági hitelszerződése erre adna biztosítékot a kötvénytulajdonosoknak. A piaci szereplők a törlesztési adatból kiindulva öt-tíz milliárd euró közöttire becsülik a hitelkeret szükségességét. Az elemzők szerint a kisebb összeg a jövőre lejáró devizatartozások kifizetésére jelentene garanciát, míg a nagyobb értéket szorgalmazó szakértők két évre előre biztosítanák Magyarország fizetőképességét. Tény, hogy az összegnek elég nagynak kell lennie ahhoz, hogy a piacoknak megnyugtató üzenetet küldjön, de nem lehet lényegesen nagyobb a valóban szükségesnél.
A magyar kormány továbbra is elővigyázatossági hitelszerződést szeretne kötni a Nemzetközi Valutaalappal.
2011. novemberében a magyar fél kezdeményezte a tárgyalások megkezdését az Európai Unió, az Európai Jegybank és a Nemzetközi Valutaalap között egy új hitelszerződésről. A tárgyalások elindulását politikai szempontok mellett bizonyos gazdasági érdekek is lassították. A kormány válságkezelő és átalakítási intézkedései sértették az elmúlt húsz évben privatizációs tevékenység eredményeképpen monopolhelyzetbe került vállalatok gazdasági érdekekeit, ennek gyengülése vagy elvesztése gazdasági sérelmet okoz nekik.
A következő hetekben elkészülhet az Európai Unió - IMF megállapodás forgatókönyve. Az első hivatalos megbeszélésekig a parlamentnek még el kell fogadnia a jegybanktörvény módosítását. Az új jogszabály szerint a Monetáris Tanács napirendjét nem kell megküldeni a kormánynak, a testület ülésein nem képviselteti magát a kabinet, a tanácstagok felmentését és a testület megszűnését szabályozó passzusok a törvényből kikerülve, s nem vonják össze a Nemzeti Bankot a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével.
Iryna Ivaschenko-nak, az IMF budapesti képviselet vezetőjének hűvös jelzése szerint a washingtoni szervezet kész megkezdeni a tárgyalásokat, amint a megfelelő lépések megtörténtek a Magyar Nemzeti Bank függetlenségének biztosítására.
(forrás: Kossuth - 2012. V. 3.)
A magyar kormány továbbra is elővigyázatossági hitelszerződést szeretne kötni a Nemzetközi Valutaalappal.
2011. novemberében a magyar fél kezdeményezte a tárgyalások megkezdését az Európai Unió, az Európai Jegybank és a Nemzetközi Valutaalap között egy új hitelszerződésről. A tárgyalások elindulását politikai szempontok mellett bizonyos gazdasági érdekek is lassították. A kormány válságkezelő és átalakítási intézkedései sértették az elmúlt húsz évben privatizációs tevékenység eredményeképpen monopolhelyzetbe került vállalatok gazdasági érdekekeit, ennek gyengülése vagy elvesztése gazdasági sérelmet okoz nekik.
A következő hetekben elkészülhet az Európai Unió - IMF megállapodás forgatókönyve. Az első hivatalos megbeszélésekig a parlamentnek még el kell fogadnia a jegybanktörvény módosítását. Az új jogszabály szerint a Monetáris Tanács napirendjét nem kell megküldeni a kormánynak, a testület ülésein nem képviselteti magát a kabinet, a tanácstagok felmentését és a testület megszűnését szabályozó passzusok a törvényből kikerülve, s nem vonják össze a Nemzeti Bankot a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével.
Iryna Ivaschenko-nak, az IMF budapesti képviselet vezetőjének hűvös jelzése szerint a washingtoni szervezet kész megkezdeni a tárgyalásokat, amint a megfelelő lépések megtörténtek a Magyar Nemzeti Bank függetlenségének biztosítására.
(forrás: Kossuth - 2012. V. 3.)
Áder nem lesz ott a "Visegrádi négyek" országainak államfői találkozóján, május 5-6-án
Áder János május 10-én lép hivatalba. Még nem beiktatott köztársasági elnöke Magyarországnak, még nincs alkotmányos lehetősége elnöki jogai gyakorlására, az ország hivatalos képviseletére sincs módja hivatalba lépése napjáig. Így megválasztott köztársasági elnökként nem tud részt venni a hétvégén, május 5-6-án a Csorba-tónál megrendezendő találkozón, amelyen a visegrádi csoport - Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország - államfői egyeztetnek.
Az eseményen a tárgyalások központi témája lesz, hogy milyen álláspontot képviseljenek a tagországok a májusi chicagói NATO-csúcstalálkozón. A visegrádi térség regionális identitásának megerősítéséről, az idegenforgalmi együttműködés fejlesztéséről és az Európai Unió keleti partnerségi politikájáról is egyeztet majd a Magas-Tátrában Václav Klaus cseh államfő, Bronislaw Komorowski lengyel köztársasági elnök, s a meghívó szlovák államfő, Ivan Gasparovic.
(Forrás: MTI - 2012. V. 3.)
Az eseményen a tárgyalások központi témája lesz, hogy milyen álláspontot képviseljenek a tagországok a májusi chicagói NATO-csúcstalálkozón. A visegrádi térség regionális identitásának megerősítéséről, az idegenforgalmi együttműködés fejlesztéséről és az Európai Unió keleti partnerségi politikájáról is egyeztet majd a Magas-Tátrában Václav Klaus cseh államfő, Bronislaw Komorowski lengyel köztársasági elnök, s a meghívó szlovák államfő, Ivan Gasparovic.
(Forrás: MTI - 2012. V. 3.)
Örökségtár elektronikus oktatási könyvtár
Kreatív közvagyon - közkincs - minden olyan kulturális kiadvány, amely elsősorban közjavak igénybevételével létrehozott szellemi termék. Egyértelműen kívánatos a minél szélesebb körű társadalmi közzététele - oktatási, közismereti jelleggel - a kisközösségek és a nagyobb nemzeti közösség számára.
Magyarországon gondozott az "e-Örökségtár", amelyiket már az idén több ezer kárpát-medencei kulturális intézmény töltheti le saját szerverére. A folyamatosan gyarapodó digitális gyűjtemény magyarországi települések és nemzetiségek, valamint a külhoni magyarság több mint kétezer tudományos és ismeretterjesztő kiadványát tartalmazza. Az Örökségtár jelenleg mintegy 20 gigabájt méretű, multimédiás anyagokat is tartalmazó állomány.
Magyarországon gondozott az "e-Örökségtár", amelyiket már az idén több ezer kárpát-medencei kulturális intézmény töltheti le saját szerverére. A folyamatosan gyarapodó digitális gyűjtemény magyarországi települések és nemzetiségek, valamint a külhoni magyarság több mint kétezer tudományos és ismeretterjesztő kiadványát tartalmazza. Az Örökségtár jelenleg mintegy 20 gigabájt méretű, multimédiás anyagokat is tartalmazó állomány.
Gombold újra! Magyar divat, bemutatók
(51:58 perces videó)
http://tinyurl.com/6wf4sh8
Utódállami területekről:
Erdély
Őshaza, pallagkultúra / Czimbalmos Tivadar filmje
1. rész
(10 perces videó)
(folytatjuk)
Európából:
Egymillió illegális külföldi van már Görögországban
Az Európai Unió délkeleti határán fekvő Görögország az Európába irányuló illegális bevándorlás egyik legjelentősebb kapuja. A gazdasági válság ellenére egyre több menekült érkezik görög földre. Ez az egyik legsúlyosabb szociális problémája Görögországnak, ahol 11,5 millió hazai állampolgár mellett több mint egymillió, távoli térségekből érkezett bevándorló él. Közülük több mint ötszázezer az utóbbi három évben érkezett az országba. A bevándorlók áradatával párhuzamosan többszörösére nőtt a bűncselekmények száma.
A görög hatóságok megnyitották az ország első menekültközpontját az Athén északi peremén lévő Amigdalezában. A létesítmény 1200 ember elhelyezésére alkalmas. Helyi lakosok többször tüntettek az építkezés ellen.
A görög kormány nemrég új bevándorlási politikát fogadott el. A bevándorlás is egyik központi témája a görög parlamenti választásoknak, melyek első fordulója május 6-án lesz.
A görög hatóságok megnyitották az ország első menekültközpontját az Athén északi peremén lévő Amigdalezában. A létesítmény 1200 ember elhelyezésére alkalmas. Helyi lakosok többször tüntettek az építkezés ellen.
A görög kormány nemrég új bevándorlási politikát fogadott el. A bevándorlás is egyik központi témája a görög parlamenti választásoknak, melyek első fordulója május 6-án lesz.
(forrás: MTI - 2012. V. 1.)
Romániában
Archívum:
Tulajdon visszaszolgáltatási késedelem - változhat a 'restituciós' törvény
Valamennyi típusú ingatlan természetbeni visszaszolgáltatását leállítaná a román kormány. Olyan törvénytervezetet bocsátott közvitára, amely hatályon kívül helyezi a jelenlegi restitúciós törvények ilyen vonatkozású cikkelyeit. A hatóságok a kártérítésre jogosult személyeket nem az ingatlan reális értékén kárpótolnák, hanem ennek az értéknek a 15 százalékára korlátozzák a kifizetéseket. A kárpótlást 10 éves határidőn belül kell folyósítani, a restitúcióban illetékes hatóságoknak pedig 90 napon belül kell dönteniük a kártérítési igénylésekről.
A román államot a strasbourgi emberjogi bíróság szólította fel 2010 őszén, hogy általános jelleggel orvosolja a nemzeti jogrendszerében található strukturális problémát az elkobzott ingatlanok után járó kártérítések ügyében, miután megállapította, hogy nem működőképes a román visszaszolgáltatási rendszer.
A magánszemélyek visszaigényelte ingatlanok, továbbá a kárpótlást igénylők ügyein túl, a nemzeti kisebbségek közösségi vagyona esetében például 2154 kérvényt nyújtottak be, de ebből csak 574 esetben határoztak. Az egyházi ingatlanok esetében összesen 7246 igénylés érkezett, és 4552 esetben született döntés.
Markó Attila államtitkár, aki tagja az egyházi ingatlanok és a kárpótlások ügyében illetékes bizottságoknak, elmondta: a nemzeti kisebbségek közösségi vagyona esetében nincs jelentős számú magyar vonatkozású igénylés, ezek száma mintegy 50-re tehető. Az erdélyi magyar történelmi egyházak viszont körülbelül 1500 igénylést nyújtottak be, ebből 1006-ot bíráltak el kedvezően, 92-t pedig elutasítottak. Az államtitkár szerint mintegy háromszáz egyházi ingatlan sorsáról kell még dönteni.
Rámutatott: a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) nem ért egyet a természetbeni visszaszolgáltatás leállításával, hiszen a magyar szervezet mindig szorgalmazta ezt az alapelvet, ugyanis a természetbeni visszaszolgáltatás nem terheli az állami költségvetést, ez a „legolcsóbb kárpótlási forma" .
(forrás: ErdélyMa - 2012. IV. 13.)
A román államot a strasbourgi emberjogi bíróság szólította fel 2010 őszén, hogy általános jelleggel orvosolja a nemzeti jogrendszerében található strukturális problémát az elkobzott ingatlanok után járó kártérítések ügyében, miután megállapította, hogy nem működőképes a román visszaszolgáltatási rendszer.
A magánszemélyek visszaigényelte ingatlanok, továbbá a kárpótlást igénylők ügyein túl, a nemzeti kisebbségek közösségi vagyona esetében például 2154 kérvényt nyújtottak be, de ebből csak 574 esetben határoztak. Az egyházi ingatlanok esetében összesen 7246 igénylés érkezett, és 4552 esetben született döntés.
Markó Attila államtitkár, aki tagja az egyházi ingatlanok és a kárpótlások ügyében illetékes bizottságoknak, elmondta: a nemzeti kisebbségek közösségi vagyona esetében nincs jelentős számú magyar vonatkozású igénylés, ezek száma mintegy 50-re tehető. Az erdélyi magyar történelmi egyházak viszont körülbelül 1500 igénylést nyújtottak be, ebből 1006-ot bíráltak el kedvezően, 92-t pedig elutasítottak. Az államtitkár szerint mintegy háromszáz egyházi ingatlan sorsáról kell még dönteni.
Rámutatott: a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) nem ért egyet a természetbeni visszaszolgáltatás leállításával, hiszen a magyar szervezet mindig szorgalmazta ezt az alapelvet, ugyanis a természetbeni visszaszolgáltatás nem terheli az állami költségvetést, ez a „legolcsóbb kárpótlási forma" .
(forrás: ErdélyMa - 2012. IV. 13.)
Bizalmat kapott a legújabb román kormány
A bukaresti törvényhozás két házának hétfői együttes ülésén bizalmat kapott a kormányalakítással megbízott miniszterelnök-jelölt kabinetje: 284 törvényhozó szavazott bizalmat, 53-al több, mint amennyire a beiktatáshoz feltétlenül szükségük volt. A több mint ötvenfős parlamenti többség azt jelzi, hogy a titkos voksoláson az eddigi kormánypártok törvényhozói közül is többen bizalmat szavaztak az új kabinetnek. A hárompárti szociálliberális szövetség (USL) politikusai és szakértők kaptak miniszteri tárcákat. A Ponta-kormány fő erejét a Szociáldemokrata Párt (PSD) adja, amelyiknek a kormányfő az elnöke. Victor Ponta a parlamenti ülésen azt mondta: kormányának legfőbb célkitűzése a törvényesség helyreállítása lesz.
Az őszi parlamenti választásokig kormányzó, választói meghatalmazást további négy évre kérő USL hosszú távú terveiről Ponta azt mondta: 2013-ra előkészítendő költségvetés-tervezetük több lépcsős áfával, és a társadalombiztosítási járulékok csökkentésével számol.
Az ország hitelezőinek a vállalt kötelezettségek betartását ígérte.
A Ponta-kormány - parlamenti frakciók előzetes bejelentése szerint - a függetlenek és a nem magyar kisebbségek támogatását is élvezi.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke bejelentette: a szövetség ellenzékben marad, nem támogatja a Ponta-kormány beiktatását. "A kormány a múlt század legsötétebb időszakához tér vissza, ahhoz, amikor Romániában egyszerűen letagadták létezésünket" - jelentette ki a parlament szószékéről Kelemen Hunor RMDSZ elnök, arra utalva, hogy a kormányprogram meg sem említi a nemzeti kisebbségeket.
Válaszában Victor Ponta kifejtette: délelőtt külön megállapodást kötött a nem magyar nemzeti kisebbek parlamenti frakciójával, az egyezményt a kormányprogram részének tekinti. A dokumentum értelmében az új román kormánytöbbség az őszi parlamenti választásokig megszavazza az évek óta elfektetett kisebbségi törvényt, amelyből azonban - Ponta későbbi nyilatkozata szerint - törölnék a kulturális autonómiát.
A Ponta-kabinet miniszterei este leteszik a hivatali esküt Basescu államfő előtt
(Forrás: MTI - 2012. V. 7.)
Az őszi parlamenti választásokig kormányzó, választói meghatalmazást további négy évre kérő USL hosszú távú terveiről Ponta azt mondta: 2013-ra előkészítendő költségvetés-tervezetük több lépcsős áfával, és a társadalombiztosítási járulékok csökkentésével számol.
Az ország hitelezőinek a vállalt kötelezettségek betartását ígérte.
A Ponta-kormány - parlamenti frakciók előzetes bejelentése szerint - a függetlenek és a nem magyar kisebbségek támogatását is élvezi.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke bejelentette: a szövetség ellenzékben marad, nem támogatja a Ponta-kormány beiktatását. "A kormány a múlt század legsötétebb időszakához tér vissza, ahhoz, amikor Romániában egyszerűen letagadták létezésünket" - jelentette ki a parlament szószékéről Kelemen Hunor RMDSZ elnök, arra utalva, hogy a kormányprogram meg sem említi a nemzeti kisebbségeket.
Válaszában Victor Ponta kifejtette: délelőtt külön megállapodást kötött a nem magyar nemzeti kisebbek parlamenti frakciójával, az egyezményt a kormányprogram részének tekinti. A dokumentum értelmében az új román kormánytöbbség az őszi parlamenti választásokig megszavazza az évek óta elfektetett kisebbségi törvényt, amelyből azonban - Ponta későbbi nyilatkozata szerint - törölnék a kulturális autonómiát.
A Ponta-kabinet miniszterei este leteszik a hivatali esküt Basescu államfő előtt
(Forrás: MTI - 2012. V. 7.)
.
