.

Európa
 

Szerepel-e a felsorolásban – pontos megnevezéssel – az összes európai kisebbség?

Aland szigetekiek
albánok
alsó-németek
Aosta-völgyiek
arabok
aragónok
arománok
asztúriaiak
Azori szigetiek
baszkok
bolgárok
bosnyákok
brötányiak
bunyevácok
Cornwall-iak
csángók
csehek
dánok
Dél-Tiroliak
Dnyeszteren túli területiek / Transznisztriaiak
elszásziak
észtek
Faroá-szigetiek
fehéroroszok
finnek
flamandok
Friuliak
Fríziaiak
gagauzok
galíciaiak
görögök
grishunok
horvátok
ingriaiak
Észak-írországiak
jiddis
Kanári-szigetiek
Kareleniek
Kasubiak
katalánok
kimberek
korzikaiak
krímiek
ladinok
lengyelek
lettek
lipoviánok
litvánok
livónok
Lorraine – Moselleiek
ludök
luxemburgiak
Madeira szigetiek
magyarok
makedónok
Man-szigetiek
mirandiaiak
Móchenóiak
montenegróiak
morvaországiak
németek
okcitánok
olaszok
örmények
oroszok
pomákok
poroszok
romák
románok
rutének
lappok
savojaiak
skáneiek
skótok
svédek
szardéniaiak
szerbek
szetók
sziléziaaiak
szlovákok
szlovének
szorbok
tatárok
törökök
ukránok
vallónok
venetoiak
vepszék
vorok
vótok
Wales-iek
Walser-iek
Yenisek

Boszniáról

    Visoko város mellett, Szarajevótól 32 km-re öt piramis alakú hegy van növényzettel benőve. A világ több elismert egyiptológusa szerint építési módjuk nagyban hasonlít a Nílus menti piramisokéhoz, korukat tekintve viszont régebbiek azoknál. Egyes szakértők több tízezer évesre becsülik például a boszniai „Nap piramist”. Szakács Gábor rovásírás-kutató (a Forrai Sándor Rovásíró Kör vezetője) eddig nyolcszor járt a helyszínen, eközben a Nap piramishoz vezető alagút kőlapjain alakilag székely-magyar rovásbetűket azonosított rovásírás-kutató feleségével, Friedrich Klárával. Tapasztalataikról filmbejátszással egybekötve tartottak előadást 2012. január 9-én, hétfőn, 18:00 órától.

Nagy-Britanniából:

The Telegraph: Orbán az egyetlen népszerű politikus Magyarországon

    Tibor Fischer, magyar származású neves angol író, akinek nagy sikerű műveit a Helikon Kiadó 2011-től adja ki, ezúttal a londoni The Telegraphban rajzol portrét Orbán Viktorról, a politikai fenegyerekről ('Viktor Orbán, Hungary's political daredevil, will be judged by results').Tibor Fischer nem először száll szembe az Orbán-fóbiában szenvedő hazai és nyugati sajtóval. Korábban a Standpoint című politikai-művészeti folyóiratban elemezte a jelenlegi magyar helyzetet 'A Hungarian Democrat Takes on the Old Guard' címmel. A Telegraphban Tibor Fischer az 1989-es időkre emlékezik, amikor a Ladáját sebesen hajtó Orbán Viktorral együtt ment vissza Budapestre egy vidéki gyűlésről. A sötét út közepén egy orosz katona lóbáló lámpással próbálta őket megállítani. Orbán még erősebben rálépett a gázpedálra. A katona ijedtében beugrott a bokorba. Orbán szerint csak vodkát akart tőlük szerezni. A magyar vidék abban az időben tele volt orosz katonával, akik felszerelésüket italra kívánták cserélni. Orbán nemcsak, hogy nem állt meg, de nem is lassított. És ez a magatartása azóta sem változott – véli Tibor Fischer. Ma, negynennyolc évesen a másodszor is miniszterelnökként tevékenykedő Orbán és pártja, a Fidesz kétharmados többséggel rendelkezik a parlamentben. Új alkotmányt vezetett be, és bírálatok özönét kapja nemcsak a brit, de az egész nyugati sajtóban. (A 'Le Monde' karikatúrája Le Penhez hasonlítja.). Az igaz, hogy sok hülyeséget beszélnek kormányában, de csak annyit, mint amennyit a brit kormányban is – állítja az író, majd hozzáteszi, hogy nem Orbánt akarja megvédeni, hanem mint magyar gyökerekkel rendelkező embernek elege van abból a tudatlanságból és arroganciából, ami Magyarország felé irányul.
    Tibor Fischer tisztában van azzal, hogy nem sokan ismerik Magyarország történelmét, kultúráját vagy politikáját. A média pedig pontosan tudja, hogy miként kell a dolgokat felkavarni. „Kis országban választás volt”, „Kis országnak új alkotmánya van” címekkel nem lehet izgalmat kelteni, annál inkább ilyenekkel: „Feltámad a szélsőjobboldal”, „Veszélyben a demokrácia”. Annak ellenére, hogy a Fidesz az elmúlt nyolc év minden napján elhatárolódott a Jobbiktól, azzal vádolják, hogy hozzájuk dörgölőzik; pedig a szélsőjobboldal nagyon messze van a hatalomtól.
    Magyarországon. Orbánt okolni a magyar parlament egyes elemeiért olyan, mintha Cameront a Brit Nacionalista Párt miatt vádolnák – írja Fischer.

    Az egyik ok, amiért az ellenzék olyan hangosan rikoltozik a demokrácia végéről (ironikus, hogy mindezt a korábbi kommunista nomenklatúra tagjai teszik), és felkavarja az iszapot, az az – írja - hogy nincs más lehetőségük: elhanyagolható a jelenlétük a parlamentben, és nem tudják megakadályozni Orbán népszerűségét. Kétéves kemény költségvetési intézkedések után is Orbán és a Fidesz vezet a közvélemény-kutatások szerint, méghozzá nagyon. Orbán az egyetlen politikus Magyarországon, akinek valódi népszerűsége van. Nem számít, hogy ellenségei mennyire gyűlölik – véli Tibor Fischer, majd hozzáteszi, hogy Magyarország komoly gazdasági, társadalmi problémák elé néz, de kevés köthető ezek közül Orbánhoz, akit csak 2010 áprilisában választottak meg.
A rá jellemző energiával rengeteg törvényt préselt keresztül, anélkül hogy érdekelte volna, mit gondolnak minderről. Nyíltan szembeszállt az Európai Unióval és az 'IMF'-fel, ami talán meggondolatlanság, de semmi esetre sem demokráciaellenes. Egyébként az EU sem gondolhatja komolyan, hogy pénzügyekben kivételes zseni.

Amíg Orbán sok tekintetben szisztematikus, német típusú politikus, van benne valami fenegyerekség, hazardírozás is. Ahhoz a váratlan felállással vagy csapattal dolgozó futballedzőhöz hasonlítható, akinek csak az eredmény a fontos. Ha Orbán kihúzza Magyarországot a gödörből, az utóbbi százötven év legnagyobb magyar politikusaként tartják majd számon. Ha nem, csak egy lesz a sok politikus közül – fejezi be cikkét Tibor Fischer a londoni The Telegraphban:

'Viktor Orbán, Hungary's political daredevil, will be judged by results' :

http://tinyurl.com/7ndenrd

/'Viktor Orbán is the only politician in Hungary -- no matter how
much he is hated by his enemies -- who has genuine popularity…/

Európai Unió

A Dán Királyság lett a kínaiak európai központja

    A Dán Királyságot választották egyik európai központjuknak vezető kínai befektetők – közölte a dán külügyminisztérium. Egy befektetői csoport, amelyik huszonöt vezetőből állt, tavaly decemberben európai országokba látogatott. A csoport tagjai mintegy ötszáz kínai céget képviseltek, amelyek az Aigo Entrepreneur Alliance (AEA) vállalkozói szövetségben tömörülnek. Magyarország sokáig reménykedett, hogy megkapja az európai központ szerepét.

Leminősítgetések

Magyarország a befektetésre ajánlott/nem ajánlott kategóriákban

    A sort november 25-én a New York-i székhelyű 'Moody’s' nyitotta meg. A hitelminősítő a leminősítést azzal indokolta, hogy növekszik a bizonytalanság azzal kapcsolatban, az ország képes lesz-e teljesíteni a költségvetési konszolidációra és az államadósság csökkentésre irányuló középtávú terveit, különös tekintettel a magyar gazdaság egyre korlátozottabb középtávú növekedési kilátásaira

    December 21-én pedig a New York-i székhelyű 'Standard and Poor’s' (S&P) vonta meg a befektetési ajánlású államadós-osztályzatot Magyarországtól. Az S&P a leminősítést akkor azzal indokolta, hogy továbbra is gyengül a magyar gazdaságpolitika kiszámíthatósága, részben olyan hivatalos intézkedések miatt, amelyek kérdéseket vetnek fel a felügyeleti szervek függetlenségével kapcsolatban, és bonyolultabbá teszik a működési környezetet a befektetők számára.

    S most leminősítette Magyarországot a 'Fitch Ratings', ezzel mindhárom nagy hitelminősítőnél 'bóvli' („nehezen eladható”) kategóriába került a magyar államadósság. A forintadósság ugyanakkor a befektetésre ajánlott kategória alján van. A Fitch Ratings hitelminősítő péntek kora délután egy fokozattal BB+ -ra, azaz befektetésre nem ajánlott kategóriába minősítette le Magyarország hosszú futamidejű, devizában fennálló államadósságának besorolását. A forintadósságot ugyancsak egy fokozattal, BBB- -ra rontotta le, de ez még a befektetésre ajánlott kategória alján van.

A társaság további leminősítés távlati lehetőségére utaló negatív kilátást adott az új besoroláshoz. A rendszerváltás óta soha nem járt ilyen alacsony szinten a magyar adósbesorolás a franciaországi tulajdonú, New York-i és londoni székhelyű 'Fitch'-nél.

További földrészekről:

Ázsiáról:

Iránról

'Iran Has Ability to Block Strait of Hormuz, U.S. General Dempsey Tells CBS'

http://tinyurl.com/8774v56

/'Iran has the ability to block the Strait of Hormuz “ for a period of time,” and the U.S. would take action to reopen it, Joint Chiefs of Staff chairman General Martin Dempsey said. '

Észak-Amerikáról:

Az Egyesült Államokban:

Roku and Hex – két majom hat szülőtől

(Fotó helye)

Az Oregoni Főemlős Központ ('Oregon National Primate Research Centre') létrehozta kísérleti majmok

.

. http://tinyurl.com/7lz57yt

/'Scientists at the Oregon Primate Centre have created monkeys which each contain a cocktail of cells from other embryos. Scientists say they could help stem cell research – but animal campaigners are horrified'/
 

Haitiről:

Kolerajárvány

A 2010. évi földrengés Haitin 316000 áldozatot követelt. Aztán kolera járvány ütötte fel a fejét 2010 októberében, azóta több mint félmillió haitit fertőzött meg és 7000 áldozatot szedett.

Egyes szakértők feltételezik, hogy nepáli ENSZ békefenntartók hurcolták be a vírust a szigetországba. A nyugati féltekén, eleve Haitin, új probléma a kolera vírus felbukkanása. Elszigetelt esetekben viszont most már előfordul Venezuelában, a Dominikai Köztérsaságban, valamint Boston, Miami, New York városokban is.

.

.

Közép-és Dél-Amerikáról

Argentináról

Az összes devizaszámlát zárolták? A pénznem teljesen felhígult? A munkanélküliség megugrott? A lakosság egy része földönfutó lett? Széles réteg keményen megsínylette?

Ne kívánjuk!

  http://tinyurl.com/89lg4gq

    'Vállalom, a Mirador megdrágult. 4 hónappal ezelőtt 3 hetes Guatemala túrát szerveztünk 340 000 Ft-ért repülőjeggyel együtt. Közel fele annyiért, mint a konkurencia. Ma ugyanaz a túra majd félmillióra rúg, s ha bár így is olcsóbb a Mirador a többieknél, azért kellemetlen a közel 30%-os áremelkedés. Oké, ez nem a mi hibánk, hanem a megváltozott politikai viszonyoké, hisz míg szeptemberben 175 Ft volt 1 dollár, ma ez a ráta a 250 felé kúszik, s ki tudja hol áll meg. Nem vagyok pesszimista alkat, nem hiszek az európai mély-szegénységben, lévén 7 év harmadik világbeli utazásaim során megtanultam, hogy az mit is jelent pontosan. Ettől függetlenül egyre több helyről hallom azt vissza, hogy lassan a banánköztársaságok szintjére süllyed Magyarország, s ezen mindig jót mulatok, s csak annyit mondok, bár csak látnám már. Álljon itt egy kis elemzés arról, miként is élnek ma a banánköztársaság-béliek és mi, s hogy szerintünk mi a helyes út ki a katyvaszból.

    A banánköztársaságok, azaz a közép-amerikai országok történelme és politikája sok tekintetben eltér a magyartól, de vannak közös pontok a múltunkban. Ilyen például a nicaraguai szandinista szocializmus (vagy kommunizmus, kinek hogy tetszik), mely Somoza Amerika barát diktatúráját váltotta, s mely hozzánk hasonlóan 1989-ben ért véget. Hasonló rendszerváltáson több ország is átment, pl. Guatemala, mely a bolgárokhoz hasonlóan csak az 1990-es évek közepén lépett a demokrácia rögös útjára.

    Azóta ezekben az országokban komoly fejlődés ment végbe. A két legfejlettebb ország Costa Rica és Panama (ez utóbbi meglátásaim szerint nem csak Közép-Amerika legstabilabb országa, de fejlettségben az EU tagállamok több mint felét is maga mögé utasítja), akiknek politikája azonban nagyban eltér hazánkétól. Costa Rica már az 1980-as években kitárta a kapukat az amerikai nagytőke előtt, leépítette hadseregét elsőként a Földön, s tulajdonképpen asszisztált az USA-nak. Panama a csatorna visszaszerzésével került nyerő pozícióba, rá 10 évre 2009-ben Panamaváros már a Föld leggyorsabban fejlődő és épülő szuper-városa lett, megelőzve Dubait.

    Mivel az egykori banánköztársaságok aprók, s nyakukon lóg a teljes Európa méretű Egyesült Államok, ezért azok vezetői egymást támogatva próbálták elkerülni a kiszolgáltatottságot. Mindez nem derogált az USA-nak, mert közben az északi nagytőkét szívesen látták a hazájukban (oké, voltak kivételek, mint a hondurasi orosz barát Zelaya, akit rövid távon belül eltávolítottak amerikai nyomásra), s ez remek piacot teremtett Amerikának, aki ezért cserébe még az illegális bevándorlókkal szemben is elnézőbb lett. Még az sem jelentett problémát Amerikának, hogy néhány éve Guatemala, El Salvador és Honduras közös platformot alakított C4-ek néven a közismerten orosz barát nicaraguai vezetéssel. És akkor álljunk itt meg egy szóra.

    Mikor először utazgattam Közép-Amerikában, akkor az volt a tapasztalatom, hogy egy adott ország lakója mit sem tud a szomszédos államról. Bár ugyanazt a nyelvet beszélik, nagy vonalakban ugyanabból a rasszból is származnak, mégis eltávolodtak egymástól a 19. századi függetlenségi háborúk után. 15-20 éve, mikor az utolsó országok is átestek a rendszerváltáson – ki épp milyen diktatúrát hagyott háta mögött a demokrácia kedvéért –, hirtelen elárasztotta őket a nyugat (bocsánat, nekik észak) nagy szabadsága. A legnehezebben a vidéki földműves réteg reagált erre; Guatemala és Honduras távol eső vidékei máig nem képesek vagy nem akarják lekövetni az eseményeket. Hatalmas különbségek jelentek meg város és vidék között. Míg az urbanizált területeken megjelenő multiknál az alkalmazottak hirtelen megkeresték addigi fizetésük akár háromszorosát is (mely azért a mai magyarnál valamivel még így is alacsonyabb), addig a tanulatlan indiánközösségek továbbra is bevétel nélkül maradtak. A fejlett városok termeltek annyit, hogy abból kiépítsék a turizmushoz és szállításhoz elengedhetetlen infrastruktúrát. Szociális háló a legtöbb helyen nem alakult ki, tehát nincs nyugdíj, sem ingyenes orvosi ellátás, s az állami segélyezés is (amúgy nagyon helyesen) csak közösségi szinten jelent meg.

    Mire Guatemala, Honduras, El Salvador és Nicaragua közel azonos gazdasági szintre került, addigra elérkezett az idő, hogy közös célok elé tekintsenek, s megalapítsák a maguk unióját, a C4-et. Ez a mezei turistának csak annyiban jön le, hogy lettek határokat átszelő turistabuszok, s hogy az eddigi 90 nap/ország helyett 90 nap/C4-re kap pecsétet az útlevelébe (ami nem kis fejfájást okoz a magamfajta túravezetőnek), de mögötte ennél sokkal több van. Vámmentes lett az országok közötti kereskedelem és egymást támogató gazdasági intézkedések születtek, hogy megakadályozzák a tagállamok leszakadását egymástól. Emellett előrelépés született az országok indiánpolitikájában, azaz a salvadori, hondurasi és guatemalai maják közös érdekszervezeteket hozhattak létre. És akkor lássuk most piciny hazánkat, mit tanulhatna a C4-től, bár az okosabbaknak talán már mostanra leesett, hogy mire akarok kilyukadni.

    Apró országunk bajban van - mondják cimborák Facebookon. A Karácsonyt otthon töltöttem, de én ezt valahogy nem vettem észre. Felmegyek a híres hírportálokra, s mindenütt azt olvasom, hogy államadósság 80% felett, le vagyunk minősítve, államcsőd jön és hogy az EU és IMF milyen szankciókkal sújtja országunkat. Én pedig nagyokat pislogok mikor azt olvasom, hogy éppen regnáló kormányunk mit és hogyan baltáz el. Nem akarok pártszimpatizálni, soha nem is tettem, de ezúttal a Mirador bőrére is megy a játék, mert nem mindegy, hogy az 1000 dolláros túránk 180 000 Ft-ba kerül vagy 250 000-be.

    Ellentétben a többséggel én nem hiszem azt, hogy ezt egyetlen ember nyakába, személyesen Orbán Viktor nyakába kéne varrni. Sőt, még csak nem is a Fidesz műve, de azt sem állítom, hogy Gyurcsányék okozták ezt az egészet. Sokkal komolyabb dolgokat látok a saját válságunk háta mögött.

    Az egészet a lakáshiteleknél kezdeném, valamint a 2009-es válságnál, amit ugye az amerikai bankrendszer majdnem összeomlása gerjesztett. Az Egyesült Államokban több tucat bank (köztük nagyok is) annak köszönhette összeomlását, hogy ellenőrzés nélkül adtak ki lakáshiteleket a népnek. Több ezer milliárd dollár hiányzott a kasszákból, amik átvitten hiányoztak az állami hitelezéseknél, s ezt az egészet annak köszönhették, hogy több millió amerikai nem akarta vagy nem tudta fizetni a hiteleit. A zálogként hátrahagyott ingatlanok értéke töredéke volt a kifizetett hiteleknek (sokan azt mondják, ez a pénz ma a Costa Rica-i szállodarendszerben van benne, melyeket ma közel másfél millió amerikai tulajdonol). Az amerikai hitelválság kis híján magával rántotta a teljes fejlett világot, de rövid időn belül kilábaltunk belőle. Illetve ők, ugyanis a hitelválság nálunk csak ezután következett, névlegesen pedig a frank megerősödésének köszönhetően.   

    A frank elszállásáért elég nehéz bármely magyar kormányt hibáztatni (hacsak azért nem, hogy miért nem reagált korábban az esztelen hitelezésre). A frank erősödését igazából semmi nem magyarázta, hiszen az euró és a dollár sem esett hatalmasat egyik napról a másikra, s a svájci gazdaság sem kapott hirtelen hátszelet. Egyértelmű spekuláció volt, melynek célpontja miért ne lehetett volna épp Magyarország? Ne feledjük, a svájci frank elszállásával párhuzamosan jelentek meg azok a hírek, hogy Görögország csődközelben van, s hogy az EU és az IMF több mentőcsomagot kíván a görögök rendelkezésére bocsátani.

     Visszatérve a lakáshitelekre, Magyarország azon kevés EU tagállam közé tartozik, ahol a bérlakás-rendszer nem alakult ki. Amíg Londonban a tulajdonolt lakások aránya nem éri el a 40%-ot, addig Budapesten ez az arány 90% felett van. Ez hatalmas potenciál egy országnak, még akkor is, ha a tulajdonolt lakások jelentős része sajnos ki nem fizetett hitelből van. A frank alapú lakáshitel-válság másfél millió háztartást érint, ami, ha csak 10 millió forintos átlagárral számolunk (ami hitel esetén alsó szinten 25 millió forint) 15 billió forintos, azaz 50 milliárd eurós üzlet. Ezt megkaparintani nem hülyeség, s erre a hitelek bedőlésével van a legnagyobb lehetőség (50 milliárd euróból legalább ötször tudnánk Magyarországot megmenteni az összeomlástól). Én személy szerint minden állami kockázatvállalást emiatt ezidáig elutasítottam, mert az állambácsi önmaga ellen fordítja a tőrt azért, hogy megsegítsen másfél millió megvezetett háztartást az adófizetők pénzéből.

    A magyar kormány, ha jól emlékszem, novemberben elfogadta a lakáshiteleseket megsegítő csomagot, melyben azt vállalta fel, hogy az eurós hiteleket 340 forint, a frank hiteleket 270 forint felett átvállalja, valamint aki 150 forint/frank alatt vette fel a hitelt, az forintosíthat 180-as árfolyamon. (Ha az összegek nem stimmelnek, elnézést érte, de az arányok kb. egyeznek.) Ebben az időpontban hirtelen esni kezdett a forint, ami máig tart, s az euró 270 forintról 320 forintra erősödött a forinttal szemben, ezzel természetesen növelve az államadósság mértékét is. Gyors reakciója volt ez a pénzpiacnak, hiszen több tízezren kezdték forintosítani a tartozásukat, valamint egy összegben kifizették a lakásuk árát, ami a lakásokra hajtó spekulánsoknak nagyon rosszul jött. Az új alkotmány  és a nyugdíjak államosítása kapóra jött, hogy hátulról megtámogassák a forint hirtelen gyengülését, amihez a korábban a köztudatban nem létező „leminősítő” cégek véleménye is rátett egy lapáttal. Vajon miért romlott alig 1 hónap alatt 30%-ot a forint, s miért lett az euró 320 forint, a svájci frank pedig 260 forint? Hát ezért. Az állam felvállalta másfél millió lakáshiteles problémájának megoldását, s így a balhét ő viszi el.

     Persze ettől még az államadósságnak nem kellett volna az égbe szöknie. Ennek rengeteg összetevője van, hogy mást ne mondjak az, hogy a 2009-es amerikai bankválság után az előző kormány 5 éves futamidejű IMF hitelt vett fel, amit most kőkeményen vissza kell fizetni, de belpolitizálni tényleg nem akarok. Az ország bajban van, már csak egy lépés választ el minket az összeomlástól. A kormány két dolgot tehet:

1) Nagy izmozás után behódol az EU-nak és az 'IMF'-nek, azaz hitelt kap, amivel kilábal a bajból, s lesz miből megmenteni akár a lakáshiteleseket is. Cserébe privatizálnunk kell mindent, ami megmaradt. Például hozhatunk majd új földtörvényt, melyben kikötjük, hogy külföldiek is vehetnek majd földet. Ezzel az ország még kiszolgáltatottabbá válik. Egyrészt semmilyen potenciál nem marad benne, s a következő lakáshitel-válság esetén már nem lesz mibe kapaszkodnunk. Most megmondom, hogy ez a verzió fog bekövetkezni.

2) Szembemegyünk az EU és az IMF akaratával. Nem írjuk alá a hitelszerződést, amivel elkerülhetetlen az államcsőd, s első körben a lakáshitelesek kerülnek bajba. Jön a hiperinfláció és minden olyasmi, amiről sok helyen lehet olvasgatni. Kivéve akkor, ha követjük az egyik latin ország példáját, ami ugyan nem banánköztársaság, gazdasági adottsága mégis hasonló a mienkhez, csak nagyban.

    Ez nem más, mint Argentína, akik a 2000-es évek elején minden figyelmeztetés és külföldi nyomásgyakorlás (többszöri 'IMF'-hitel) ellenére államcsődöt jelentettek. Az élelmesebbek pénzüket idő előtt valutába tették, de közel fél millió argentin az utcán volt kénytelen levezetni a dühét. Szétverték Buenos Airest, majd kifosztották az üzleteket. Néhány nap alatt minden multi kivonult az országból, még a McDonald's is bezárt. A kormány befagyasztotta a nyugdíjakat, valamint a pénzkivételt a bankokból 250 dollár/hétre redukálta. Leállt a gazdaság. Az addigra elértéktelenedő pesót az új pesó követte, melyet 1:1-ben váltottak a dollárral, bár az utcán már megjelenésekor 1,4-et adtak érte. A bankokat kötelezték arra, hogy a valutát egy az egyben visszaváltsák pesóra, mely alig egy év alatt „csak” 300%-ot inflálódott, ami messze elmaradt a prognosztizált több ezer százalékos inflációtól.

    Sok nagyvállalat mondott majdnem csődöt, de a legtöbbje a kihelyezett valutával túlélt. 1 évvel a csőd után az ország talpra állt. Hála az új pesónak és a szinten tartott inflációnak nem alakult ki kezelhetetlen pénzromlás, így az ország talpra állhatott saját gazdasági potenciálját, a mezőgazdaságot kihasználva. A megoldás akkor a szója volt, melynek nemzetközi ára 2003-ban igen magas volt, s így Argentina kihasználva a gyenge pesót olcsón tudott termelni. A legnagyobb felvásárló Kína lett, de 2004-re már USA is belépett a nagy importálók közé. 2003-ban, 1 évvel a csőd után Argentína majdnem 9%-os gazdaságnövekedést ért el, amit azóta is tart.

    Közvetlenül az államcsőd után a lakosság 57%-a élt létminimum alatt, mely 3 év alatt tért vissza a csőd előtti állapotba. Ma ez az arány 10% alatti. Az első években az IMF többször követelte vissza azokat a hiteleket, amiket a csőd előtt az országba invesztált. Az argentin kormány azonban 2005-ig nem állt szóba velük, mert őket hibáztatta a kialakult helyzet miatt. A majd 10 milliárd dolláros hitelt végül 2008-ban szinte teljes egészében visszafizették… szójából.

    Ma Argentína Brazília és Chile után Latin-Amerika harmadik legerősebb országa. 10 évvel a csőd után az éves GDP 15 000 dollár/fő, mellyel megelőzi az összes közép-európai államot. Könnyen talált magának felvásárlót mezőgazdasági termékeire.

    No persze Magyarország messze nem akkora, mint Argentína, de gazdasági lehetőségeit tekintve nagyon hasonló képet fest. Azt pedig ne felejtsük el, ha Magyarország bedől és államcsődöt hirdet, azzal magával ránt nem egy országot a térségből, hiszen nem egyedüliként szenvedünk magas államadósságtól. Az más kérdés, hogy a csehek és lengyelek a lakásspekulációból egyelőre kimaradtak, mert kormányuk a hitelek kezdetén megálljt parancsolt.

    S ha bedől velünk együtt néhány ország? Abban az esetben remek lehetőség elindulni a C4-ek példáján, s tán a mi kis „indiánpolitikánk” is a helyére kerül. Mert Magyarország banánköztársaság, de hát hol baj az?'

 

Globalizáció

Dr. Drábik: A kamatkapitalizmus és a szervezett pénzhatalom

(Javallatok 2001-ből)

    Günter Hannich német kutató több könyvében is foglalkozott azzal a rendszerváltással, amely a nyugati világ centrum-országaiban végbement. Legutóbbi 'Börsenkrach und Weltwirtschaftskrise' („Tőzsdecsőd és világgazdasági válság”) című munkájában ismerteti Ruhland professzornak azt a munkáját, amit a német egységet megteremtő Bismarck kancellár felkérésére végzett el. A Németország sorsáért aggódó Bismarck, a vaskancellár, arra kereste a választ, hogy miért végződött a történelemben minden magaskultúra szükségszerűen hanyatlással, és miért bomlott fel valamennyi világbirodalom a történelem során. A vaskancellár tudományosan megalapozott választ várt erre a kérdésre, és ezért a svájci Freiburg egyetemének politikai gazdaságtan professzorát, Ruhlandot, kérte fel a válaszolásra. Bismarck elmondta a professzornak, hogy nem egy újabb történelemkönyv megírását várja tőle, hanem azt, hogy sorolja fel – bizonyítékokkal alátámasztva – azokat az okokat, amelyek a birodalmak és a magaskultúrák hanyatlását, majd pusztulását eredményezték. Ruhland három évig dolgozott a válaszon. Mire elkészült a munkájával Bismarck már nem volt hivatalában és így a professzor válasza nem juthatott el olyan személyhez, aki annak következtetéseit a gyakorlatban hasznosíthatta volna. Ruhland megállapításai azonban figyelemreméltóak, annak ellenére, hogy a 19. század végén és a 20. század elején sem tudományos, sem közéleti megvitatásukra nem került sor. A freiburgi professzor szerint a történelemben mindig ugyanaz a romboló mechanizmus vezetett a népek és kultúrák, a virágzó birodalmak felbomlásához és pusztulásához. Jelen írásunk tárgya ennek a romboló mechanizmusnak az ismertetése.

    Legyen a görögökről, a rómaiakról, az arabokról, vagy a spanyolokról szó, a hanyatlás és felbomlás végső okai mindig a gazdasági életben, közelebbről a pénzrendszerben lelhetők fel. A pénzrendszer szükségszerű degenerációját pedig a benne működő kamatmechanizmus idézi elő. Ez történt a felsorolt birodalmak esetében is. A romboló mechanizmus működésének menete szinte mindig ugyanaz volt. A kamatok egyrészt aránytalan vagyonkoncentrációhoz, másrészt egyre növekvő eladósodáshoz vezettek. Ez létrehozta a kamatfüggőség viszonyait, annak összes gazdasági, és kulturális következményével együtt. A kamatfüggőség a társadalom dekadenciájához vezetett, megjelentek a „kenyér és cirkusz” perverz manipulálási módszerei, az általános hanyatlás pedig végül pénzügyi, gazdasági és társadalmi összeomláshoz vezetett.

    Ezt az ismétlődő folyamatot az váltotta ki a felsorolt birodalmak esetében, hogy valamennyinek a gazdasági élete a pénzre, mint közvetítő közegre alapozódott. A pénzt azonban, mihelyt bevezetik a kamatok szedését is, már nemcsak a gazdasági folyamatok közvetítésére, hanem a vagyon felhalmozására is fordítják. Ezen lehanyatlott és eltűnt egykori birodalmakban – hasonlóan a jelenlegi kamatkapitalizmus mára már globálissá vált rendszeréhez – a gazdasági folyamatok közvetítésére szolgáló jeleket, a pénzt, kamat fizetése ellenében bocsátották a társadalom rendelkezésére azok a kivételezettek, akik a jelek kreálására és kikölcsönzésére monopolhatalmat szereztek maguknak. Pénzhez egyesek ezekben a birodalmakban közönséges rablással és csalással jutottak. Mások a pénzzel való spekulációval, a kereskedelemmel, gazdasági ügyletekkel. Mihelyt kialakul a pénzvagyonos réteg, amely fokozatosan kisajátítja magának a hitelezés monopóliumát, akkor helyzete a társadalom többi részéhez képest egyre előnyösebbé válik. Minél több olyan pénzzel rendelkezett valaki, amelyre a mindennapi életében már nem volt szüksége, annál többet tudott kamatjáradék fejében kölcsönadni, és a kamat révén egyre gazdagabbá vált. Mihelyt kialakult a gazdaságban ez a helyzet, már csak idő kérdése volt, hogy a kamatautomatizmus működésbe lépjen, és átvegye a meghatározó szerepet. A kamatszedés, amely később kiegészült a kamatos kamat követelésével is, lehetővé tette, hogy a pénz egyre kevesebb kézben halmozódjon fel. A munkát végző rétegek, elsősorban a földművelők, végzetesen eladósodtak. Ezt a társadalmi réteget annyira sújtotta az eladósodás, hogy a kamatmechanizmus következtében egész országok elnéptelenedtek, és a föld a szűk pénzvagyonos réteg kezében halmozódott fel. A római birodalom idején mindössze kétezer család birtokolta egész Rómát. A földművelő parasztság helyét a rabszolgamunka váltotta fel. Az önálló iparos réteg sem tudott az olcsó rabszolgamunkával versenyezni, és gazdaságilag tönkrement, elszegényedett. A római birodalomban az adós végső soron a saját szabadságát is kénytelen volt zálogba adni. Ha például egy kölcsönfelvevő már nem tudta fizetni a felvett kölcsönök kamatait, akkor a hitelező egyszerűen elvette személyes szabadságát, és adós rabszolgává tette. Mivel a kamatmechanizmus eredményeként a pénzvagyonos réteg egyre gyorsabban gazdagodott, a lakosság többsége pedig gyorsuló ütemben szegényedett, így a lakosság szinte elvérzett gazdaságilag. Ez szükségessé tette az állandó hódító háborúkat, hogy a helyükre rabszolga munkaerőt lehessen beállítani. A római birodalom a meghódított provinciáit könyörtelenül kizsákmányolta. A birodalom központi részei az alapvető élelmiszerek szempontjából egyre inkább távoli területek terményeire voltak ráutalva. A nagy távolság bizonytalanná tette az ellátást, és komoly zavarokat eredményezett. Erről Ruhland a következőket írja: "Miközben a római parasztok messzi országokban megsemmisítették az ellenséges hadseregeket, az alatt szülőhazájukban a kapitalizmus került egyeduralomra. Ettől kezdve félreismerhetetlen a gyors léptékben haladó hanyatlás. Néhány évtizeden belül megsemmisült az egykori római paraszti réteg."

    Az elszegényedett római polgárok olyan proletár réteget alkottak, amely ki volt szolgáltatva a gazdagok folyamatos megvesztegetésének, a kenyérrel és a cirkusszal való manipulálásnak. Azért, hogy a reménytelen helyzetbe került tömegeket féken tartsák, a legkülönbözőbb tömegszórakoztatási módszereket alkalmazták. Ekkor vezetik be a gladiátor küzdelmeket. A tömegek mesterséges izgatószerekkel való manipulálása, figyelmének szervezett elterelése természetesen azzal járt, hogy újabb és újabb eszközöket és módszereket kellett kitalálni az izgalom és a figyelemelterelés hatékonyságának a fenntartására. A folyamatos stimuláció ugyanis megköveteli, hogy vagy tartalma változzék, vagy intenzitása fokozódjék. Ezért például a gladiátorjátékokat egyre véresebbé tették, egyre nagyobb számban használtak fel vadállatokat, például oroszlánokat.

    A polgárok zömének elszegényedéséhez a pénzvagyonos réteg rohamos gazdagodása társult, amely öncélú luxus és pazarló dőzsölés közepette kezdett élni. Ruhland professzor szerint Krisztus előtt 104-ben mindössze kétezer személynek volt vagyona Rómában. A nép elszegényedése, és ennek a kétezer személynek a példa nélküli meggazdagodása rendkívül rövid idő alatt zajlott le. Ezek a kiegyensúlyozatlan gazdasági viszonyok tükröződtek a közélet, a kultúra mélyülő dekadenciájában. Ebben a helyzetben már csak a pénzvagyonosok tudták érvényesíteni akaratukat. Az általános erkölcsi hanyatlás eredményeként eluralkodik a kíméletlen haszonlesés, az örökség-vadászat, és még a bírák is zsarolhatóvá és megvesztegethetővé válnak. A protekciózás, a magánkapcsolatok érvényesítése megakadályozta, hogy arra alkalmas – hozzáértő és erkölcsös – személyek intézzék a közügyeket, kerüljenek vezető pozíciókba. Még a magánszférában is gyökeresen átalakultak a szokások. A korábban szentnek és felbonthatatlannak tartott házasság könnyen megváltoztatható szerződéssé alakult át. Egyidejűleg kialakult és szinte iparrá fejlődött a prostitúció. Ruhland professzor így ír erről: „A római proletároknak szinte hiányzott minden lehetőségük arra, hogy tisztességes módon pénzt keressenek, miután a nagykapitalisták valamennyi termelőeszközt megszereztek maguknak, és mindenütt az olcsóbb rabszolgamunkát alkalmazták.” A kamat és kamatos kamat hatása ijesztő mértékűvé vált.

    A hanyatlás következményeként a politikai vezetés is fokozatosan a pénzvagyon tulajdonosok és bankárok kezébe ment át. Polgárháborúk kezdődtek, és általánossá vált a társadalmi nyugtalanság. A hátrányos-helyzetűek féken tartása, a társadalmi béke megőrzése egyre több állami kiadást igényelt. Ez viszont megnövelte az adókat. A rendszer fokozatosan irányíthatatlanná vált, noha kézben-tartására kemény jogszabályokat hoztak. Így, pl. betiltják a szabad foglalkozásválasztást, amit kényszerintézkedések váltanak fel. Ez annyira legyengítette belülről az egykor hatalmas római birodalmat, hogy a végén néhány ezer rosszul felfegyverzett barbár germán is el tudta foglalni a birodalmat. A teljesen eladósodott, és csődbe jutott államnak nem volt már pénze. Az általános hanyatlás eredményeként a pénzrendszer is eltűnt a gazdasági életből és átadta helyét a rossz hatékonyságú naturálgazdálkodásnak, az autarchiának és a cserének. Az általános társadalmi hanyatlás nem az oka volt a birodalom pusztulásának, hanem a kamatkapitalizmus rendszerének a következménye. A kamatmechanizmus létrehozta a pénzvagyon példátlan koncentrálódását, és a tőke korlátlan uralmát.

    Günter Hannich a következőképpen foglalja össze Ruhland kutatási eredményeit, amelyeket a freiburgi professzor „A politikai gazdaságtan rendszere” című művének három kötetében tett közzé 1903. és 1908 között:

    Róma hanyatlásának a tünetei és menete a következő volt:

– A lakosság növekvő eladósodása, a parasztság megsemmisülése, az ország elnéptelenedése.

– A világhódítást követi a rómaiak semmire tekintettel nem lévő nyerészkedése. A helytartó, az adóbérlő, a római kereskedő és pénzkölcsönző egymást szárnyalta túl a tartományok kiszipolyozásában.

– A római parasztság eltűnésével a nép kenyérellátása egyre távolabbról történő gabona behozataltól válik függővé.

– A példa nélkül álló választási megvesztegetések eredményeként a polgárok „kenyérhez és cirkuszhoz” jutnak.

– Az állam fegyveres erejét a magán-kamatjáradék behajtására használják a tartományokban és a szomszéd államokban.

– Mesés mértékben megnövekszik a gazdagság, a luxus, és az élvezetek hajszolása.

– Általánossá válik a közerkölcsök megromlása, az örökség-vadászat, az uzsora, a zsarolás, a bírák, és az állami hivatalnokok megvesztegetése. A korábban szentnek tartott és felbonthatatlan házasság könnyen felbontható szerződéssé válik. Erős mértékben fokozódik a prostitúció, a házastársak elhagyása és felgyorsul az ország elnéptelenedése.

– A nemesség fokozatosan eltűnik és a politikai vezetés a bankárok kezébe megy át. A világ kereskedői a fővárosban tömörülnek. Megkezdődnek a polgárháborúk.

– A proletárok állami költségen való ellátása, a kényszer-szolidaritáson alapuló államszocializmus gyors kiszélesedéséhez vezet.

- Az államcsőd krónikussá válik. A lakosság létszámának csökkenése tovább tart. A pénzgazdaság fokozatosan eltűnik. Helyére ismét a naturálgazdálkodás lép.

Ha a római birodalom hanyatlásának ezt a tünetegyüttesét a mai globális kamatkapitalizmus rendszerére alkalmazzuk, akkor megállapíthatjuk, hogy a kamatkapitalizmus mai világrendszere is a szétesés szakaszába érkezett. A világgazdaság centrum országaiban is – az Egyesült Államokban, az Európai Unióban és Japánban egyaránt – nemcsak az állam, de a lakosság túlnyomó része is nagy arányban el van adósodva, és a parasztságra mindenütt fokozott nyomás nehezedik. Az élelmiszereket növekvő mértékben külföldről importálják. A monopolizálódás eredményeként az önálló vállalatok nagy számban mennek csődbe és szűnnek meg. A politikai élet irányítása is egyre inkább a pénzrendszert birtokló és irányító szűk réteg kezébe kerül, amely a világ mintegy négyszáz nagy multinacionális monopóliumának is a tulajdonosa. A „kenyér és a cirkusz” is vezető szerephez jut. Ma azonban a cirkusz szerepét bizonyos sportok (labdarúgás, autóversenyzés, tenisz, stb.), és úgynevezett popművészetek (rockzene, a művészi igény nélküli tömegfilmek, silány TV és rádió-műsorok, az alternatív művészetek, a rock-sex-drug szubkultúra szinte valamennyi terméke) töltik be. A leggazdagabb országokban is egyre nő azoknak a száma, akik szociális támogatásra szorulnak. Ennek oka az, hogy mindazon személyek munkája feleslegessé válik, akiknek a tevékenységéből a pénzoligarchia nem tud a maga számára kamatjövedelemhez jutni. Az is egyre nyilvánvalóbb tény, hogy a gazdagság egy szűk pénzvagyonos réteg kezében halmozódik fel, amely mértéktelen luxusban él. A közerkölcsök vonatkozásában is tanúi lehetünk hasonló jelenségeknek. A házasságok fellazultak, növekszik a válások száma, illetve azok száma, akik soha sem élnek házasságban. Mindez kiegészül az utódnevelés felelősségével nem járó szexuális kapcsolatok mesterségesen gerjesztett kultuszával. Folyamatban van egyes kábítószerek fogyasztásának a legalizálása is. A csalás és a hazugság elfogadott magatartásmód, ha pénzügyi sikerrel jár. Mivel folyamatosan nő a munkát nem találó, segélyre és szociális támogatásra szorulók száma, ezért az eltartottak vonatkozásában egyfajta kényszerű államszocializmus alakul ki. A segélyből élők viszont többé nem nevezhetők szabad polgároknak, mert eltartásukért személyes szabadságuk elvesztésével fizetnek. A magánpénzrendszer jelenlegi globális világbirodalmának az összeomlásához csupán egy dolog hiányzik még: a jelenlegi kamatmechanizmussal működtetett pénzrendszernek az összeomlása. Ennek az összeomlásnak a jelei már mutatkoznak, és ha bekövetkezik, az jelenlegi civilizációnk kulturális szövedékét is felbomlassza. A világtörténelemben először napjainkban bontakozik ki egy globális méretű gazdasági összeomlás.
 

(Folytatása következik: Mi okozta a görög kultúra hanyatlását?)

1982. évi 6. törvényerejű rendelet

a Nemzetközi Valuta Alap alapokmányának kihirdetéséről

    A hatályban lévő,  1982. évi 6-os számú Törvényrendelet (Tvr.) 9. cikkelyének 2.szakasza alapján az IMF Magyarországon 1982. óta napjainkig korlátozás nélkül vásárolhat ingatlanokat (egyszóval mindent, ami megvehető és privatizálható adósság fejében)? És kezdeményezhet bírósági eljárást Magyarországon.

    A Tvr. 9. cikkely 3. szakasza mentesíti az IMF-et, így vagyonát is hazánkban mindenféle bírói és hatósági eljárás alól. Magyarország területén, magyar bíróság az IMF semmiféle ügyletébe nem avatkozhat bele, hacsak az ily mentességéről önként le nem mond. Az IMF megvásárolt tulajdonait bérlők is e teljes jogvédelmet élvezik.

    A Tvr. 5. szakasza alapján az IMF irattárai sérthetetlenek (semmiféle adatszolgáltatásra nem kötelezhető semmiféle hivatal részére Magyarországon).

    A Tvr. 6. szakasza alapján az IMF minden vagyona és követelése mentes bármilyen nemű korlátozástól, rendszabályok, ellenőrzések és bármilyen természetű moratórium alól hazánkban.

    A Tvr. 8. szakasza alapján az IMF valamennyi kormányzója, ügyvezetője, helyettesei, bizottsági tagjai, képviselői, valamint mindezek tanácsadói és a tisztviselők, alkalmazottak is hivatalos minőségben végzett tevékenységük tekintetében mentesek a jogi eljárás alól.

    A Tvr. 9. szakasza alapján az IMF valamennyi vagyona, követelései, jövedelme, engedélyezett műveletei és ügyletei adó-és vámmentességet, valamint illetékmentességet élveznek Magyarországon.

.

.

 Magyarország

Százezer család vég-törlesztett. Kettőszáz ezren fognak
 

    Megközelítette a százezret a végtörlesztő családok száma. A hitelkiváltó forinthitelek száma majdnem elérte a tizenhétezret a PSZÁF adatai szerint. Nőtt a végtörlesztési szándékukat bejelentők aránya is: e szerződések száma kétszerese az eddigieknek. A már teljesített végtörlesztések piaci árfolyama 642 milliárd forint volt, azonban az ügyfeleknek fix árfolyamon ebből csak 468 milliárd forintot kellett kifizetni. A kettő különbözete nem a bankok nyeresége.(forrás: MTI)

Az évszázad legnagyobb csalása Magyarországon?
Négyperces videó a devizahitelekről

Plusz az összes megjegyzés (eddig 473)

http://tinyurl.com/6vetvf6

Államadósság  

    A Magyar Nemzeti Bank január 2-án tette közzé a pénzügyi számlák adatait tartalmazó jelentését, amely szerint az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számításba vett (maastrichti) adóssága 2011. szeptember végén a GDP 82,6 százalékát tette ki, elérte a 22.931 milliárd forintot. Az Orbán-kormány 52 százalékos GDP-arányos államadóssággal adta át az ország vezetését a szocialistáknak 2002-ben. Selmeczi Gabriella Fidesz-szóvivő közölte, hogy „ezért a nemzeti ügyek kormányának egyik legfontosabb gazdaságpolitikai célkitűzése volt eddig és lesz ezután is az államadósság csökkentése, a tavalyi évben komoly eredményeket értünk el, és idén is ezen az úton megyünk tovább”. (forrás: MTI)

Elszámoltatás nélkül békülnek Simorral?

Mindannyiunk közös tulajdonából

    A jegybankelnök kezdeményezésére a miniszterelnök parlamenti dolgozószobájában tartott megbeszélést péntek reggel Orbán Viktor kormányfő, Simor András jegybankelnök, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, Fellegi Tamás IMF-tárgyalásokat vezető tárca nélküli miniszter, illetve a Miniszterelnökséget vezető Varga Mihály.

    A találkozót a miniszterelnök elmondása szerint Simor András kezdeményezte, „a forintba vetett bizalom helyreállítása céljával”. Orbán Viktor a találkozó után azt mondta, hogy támogatják a jegybankot, és az elnök számíthat a személyes támogatására is. A kormányfő szerint megállapodtak a jegybankkal, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium és az Nemzeti Bank között napi szintű egyeztetések lesznek.

    A kormány felkérte a jegybankot arra is, hogy vegyen részt a növekedési terv összeállításában, és hogy vizsgálják meg, a nyugati gazdaságok jegybankjai által alkalmazott eszközök közül mit tud a magyar jegybank felhasználni.

     Fellegi olyan mandátumot kapott a kormánytól, amelyikben konkrét pontok szerepelnek (ezeket a miniszterelnök nem részletezte). Orbán szavai szerint ezek alapján a miniszter akár egyedül is megállapodást köthet az IMF-fel, vagyis nem kell hozzá a kormány jóváhagyása. (Forrás: MTI)

Ötödével esett a tőzsde tavaly

    A Budapesti Értéktőzsde mutatója, a BUX index értéke egy év alatt 20,4 százalékkal esett. A részvényforgalom 2011-ben 30 százalékkal volt alacsonyabb, mint 2010-ben. A vezető papírok közül egyedül a Magyar Telekom őrizte meg értékét, 519 forinton zárta a tavalyi évet. A Mol 16, az OTP 36 százalékkal gyengült.(Forrás: MTI)

Állami monopólium lett az étkezési jegy kibocsátása

    Idén januártól állami monopólium lett Magyarországon az étkezési jegy kibocsátása. A kormány lépése ellen már tervek nyilvánosságra kerülésekor, tavaly, több érintett cég, így az étkezési utalvány forgalmazásra szakosodott három francia tulajdonú vállalat, az Edenred, a Le Cheque Déjeuner és a Sodexo is tiltakozott. (Forrás: MTI)

Felsőoktatási felvételi keretszámok csökkentése

    A csütörtökön kihirdetett felsőoktatási felvételi keretszámok értelmében a jelenlegi 52 ezerről 34 ezerre csökkentik az államilag finanszírozott férőhelyek számát.

A szegényebb családoknak és a középosztálybeliek egy részének szinte lehetetlenné válik, hogy gyermekeik diplomát szerezzenek. (Forrás: MTI)

Lesz pénz a hungarikumokra

    A kabinet várhatóan a miniszterelnökségi keretből hamarosan mintegy 500 millió forintot csoportosít át a hungarikumtörvényből adódó feladatok ellátására. A hungarikumok köre nemcsak a kereskedelmi forgalomban kapható termékeket jelenti, hanem idetartoznak az épített örökségek, a természeti, a kulturális és a művészeti értékek, emellett a hagyományőrző csoportok és szellemi alkotások is bekerülhetnek a különleges oltalmat élvezők körbe. Különös figyelem illetheti a Magyarországról, magyarságról szóló mindenkori könyv-és egyéb kiadványokat is, amelyek a leghagyományosabb szóhasználatban és eddigi törvényalkalmazásban „A hungaricumok”. A magyar nemzeti értékekről szakértőkből álló, illetve a törvényhozás által delegált, tizenhárom tagúra tervezett hungarikum-bizottság fog dönteni. (Forrás: MTI)

Több mint 6700 embert bocsátanak el a közszférából

    Több mint 6700 álláshely szűnik meg a közszférában a kabinet döntése értelmében. A legtöbb dolgozót, több mint 2300-at a kormányhivataloktól kell elküldeni.
    A rendelkezés szerint a kormány az idei költségvetési hiánycél teljesítése és a hatékonyan működő állam kialakítása érdekében döntött a leépítésekről. A felmentések kezdőnapja legkésőbb január 18.

    Az érintett vezetőknek meg kell vizsgálniuk azt is, hogy a leépítésekhez kapcsolódó egyszeri kiadások fedezetét a tavalyi maradvány, illetve az idei költségvetés terhére tudják-e biztosítani. Ha az egyszeri költség biztosítására az adott fejezeten belül nincs mód, kérelmezni lehet a többletköltségek központi finanszírozását.

    A kabinet a létszámleépítéshez kapcsolódóan – az elbocsátottakat támogató rendszer létrehozása érdekében – Karrier Híd Program indítását rendeli el. A döntés alapján a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumtól és a hozzá tartozó szervezetektől 2826 embert küldenek el, a legtöbbet, 2343-at a kormányhivataloktól. A Miniszterelnökségről 19, a Vidékfejlesztési Minisztériumtól és intézményeitől 742, a Belügyminisztériumtól 200, a nemzetgazdasági tárcától és intézményeitől pedig 350 embernek kell távoznia. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium és intézményei 903 dolgozótól válnak meg. A fejlesztési minisztériumból és a hozzá tartozó hivataloktól 393 embert bocsátanak el. A Külügyminisztérium annyi kedvezményt kapott, hogy a létszámcsökkentés 50 százalékát jövő januárra halaszthatja, összesen 279 dolgozót kell elbocsátania. A döntés a tárcák közül egyedül a Honvédelmi Minisztériumot nem érinti. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal létszáma 577-tel, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségé 39-cel csökken. A Központi Statisztikai Hivataltól 70, az Országos Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóságtól és szerveitől 162, az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól pedig 159 embert küldenek el. A határozat szerint az adott vezetők ezeknél nagyobb mértékű létszámcsökkentést is elrendelhetnek. A létszámcsökkentés érinti az Országos Meteorológiai Szolgálatot, továbbá közgyűjteményeket, kulturális, művészeti és sportintézményeket is.(Forrás: MTI)

Londoni szakértő szerint jobb a csőd, semmint a megszorítás

    A magyar miniszterelnök felismerte, hogy a csőd nem is olyan rossz lehetőség, pusztán annyit jelent, hogy a befektetők elszenvednek némi veszteséget – véli a MarketWatch-on megjelent elemzés szerzője, aki szerint ezen az úton könnyen követőkre találhat Orbán Viktor. Magyarország, akárcsak Görögország olyan kicsi, félperifériás ország, amelyről az átlagos pénzpiaci befektetők azt gondolhatják, hogy életük során nem sokat fognak foglalkozni vele. Lakossága kissé tízmillió alatt van, GDP-je kevesebb, mint 200 milliárd dollár – az Apple piaci kapitalizációjának nagyjából fele –, ezért normál esetben aligha érdekli a befektetőket – kezdi elemzését Matthew Lynn, a londoni Strategy Economics tanácsadó cég vezérigazgatója a MarketWatch-on megjelent írásában.
    Mindennek ellenére Magyarország a következő pénzügyi vihar középpontjába kerülhet – állítja Lynn, aki nemrégen publikálta The Long Depression: The Slump of 2008–2031 (A hosszú depresszió: A 2008-2031-es pangás) című könyvét. Az ország a csőd szélére került. A tekintélyelvű, populista miniszterelnök, Orbán Viktor visszautasítja, hogy belemenjen az IMF-fel folytatott játékba.

    Magyarország önmagában nem számít. A kötvényhozamok az egekben, a hitelpiac kiszáradt, így Magyarország lehet az első nagyobb ország, amely akár a következő hetekben fizetésképtelené válhat. Ez jelentős, bénító hatású veszteséghullámot indíthat Európa, sőt akár a világ bankrendszerében.
    Magyarország azonban önmagában nem számít – se nem nagy, se nem gazdag eléggé ehhez. Ízelítőt adhat azonban arról, ami előttünk áll. A piacok egyre több megszorítást akarnak a kormányoktól, ám a politikusok visszavághatnak, elutasíthatják ezt. Magyarországot számos további ország követhet a csődbe, újabb fájdalmat okozva a piacoknak.

    Az IMF takarítsa el a szemetet

    Mostanra teljesen világossá vált, mit akarnak a piacok. Miután kipukkadt az elmúlt évtized magán- és állami eladósodásból finanszírozott növekedési buborék, azt várják, hogy jöjjön az IMF, és takarítsa el a szemetet. Így a befektetők pénzüknél maradhatnak, az utca embere viszont kemény megszorításokra számíthat. A magyaroknak azonban más elképzelésük van erről. Orbán kormányfő nem akar az IMF szabályai szerint játszani, a tárgyalások újra és újra megszakadnak. Legújabban a jegybanktörvény a konfliktus tárgya, ám valójában a megszorítások elvetéséről van szó. Úgy tűnik, a végeredmény az lesz, hogy az ország alárendelődik a tekintélyelvű jobboldalnak, és a parttalan alkudozás végén csődbe megy.

    Orbán egy kellemetlen ember, de…

    Orbán meglehetősen kellemetlen ember, potenciálisan egy újabb Putyin, ezért nehéz szimpatizálni vele, ám az IMF terápiái nem hoztak gyógyulás más országok esetén. A görög gazdaság továbbra is több mint ötszázalékos ütemben zsugorodik, és semmi jele a kilábalásnak. Írország visszacsúszott a recesszióba – ha ez az ára az IMF támogatásának és a kötvénypiacok megnyugtatásának, akkor nem csoda, hogy sok magyar köszöni, nem kér ebből.
    A lázadás 2012 folyamán tovaterjedhet, a politikusok szembe fordulhatnak a megszorítások politikájával és a piacok követeléseivel. Aligha képzelhető el Görögországban, hogy tartósan fenntartható a 30-as éveket idéző recesszió, hiába ültet az EU technokratákat a vezetői posztokra. Ugyanez igaz Spanyolországra és Olaszországra.

    Izlandnak bejött a csőd

    Mindenki tudja, miért kell helyreállítani a kötvénypiacok bizalmát, miért kell a hitelezőket kifizetni. Azért, mert el kell kerülni a bankok összeomlását, mivel magukkal rántanák az egész gazdaságot. Ez azonban Lynn szerint nem igaz.

    Gazdag ember csődje, szegény ember csődje

    A válság előtt, 2007-ben Izland a világ hetedik legtermelékenyebb országa volt (GDP/lakosság mutatója 54,9 ezer dollár volt), illetve a világ ötödik legtermelékenyebb országa a GDP vásárlóerején számolva (40,1 ezer dollárral) – derül ki a Wikipedia adataiból. Az ország három legnagyobb bankjának együttes adóssága 2008. őszi bedőlésük előtt nagyjából az akkori 19 milliárd dollár körüli GDP hatszorosa volt. Az állam természetesen nem vállalhatta ennek visszafizetését. A jobboldali kormány belebukott a válságkezelésbe, a visszaesés nyomán az ország lakosságának több mint fél százaléka egyszerűen Norvégiába menekült. 2005-ben 293-an költöztek át, míg 2009-ben 1625-en. Izland lakossága 318 ezer, Magyarországé 9,979 millió. A szigetország becsült 2010-es GDPje 11,8 milliárd dollár, egy főre vetítve 36 620 dollár, Magyarország 2011-es GDP-je 196,2 milliárd dollár lehet, egy főre vetítve 19 600 ezer dollár.

    Izland csődbe ment, és gazdasága most ismét növekedési pályán van.

    Jobban teljesít, mint sok ország, amely adósságai visszafizetésével küszködik. Mindez olyan politikusok megjelenéséhez vezethet, akik a tartozások egy részének leírását követelik. Ennek a folyamatnak Európa lesz a középpontja, de megjelenhet a színen az USA is, amely valószínűleg szintén megengedhetetlenül nagy adósságot halmozott fel, valamint a hasonló helyzetben lévő Japán.

    Sokáig fog fájni

    A hitelbuborék hátrahagyott szemetének eltakarítása sokáig fog tartani, és sok fájdalommal fog járni mindenkinek. A piacok úgy gondolják, hogy az egyszerű embereknek kellene lenyelniük a békát, a bankokat és a kötvénytulajdonosokat meg kell kímélni a veszteségektől. Magyarország példája azonban azt mutatja, hogy ez utóbbi nem mindig lehetséges. Orbán miniszterelnök felismerte, hogy a csőd nem is olyan rossz opció, egyszerűen annyit jelent, hogy a befektetők elszenvednek némi veszteséget. Nem valószínű, hogy ő az utolsó politikus, aki erre a következtetésre jut…

    Mindenki fizetni fog, kérdés: ki, mennyit

    Az elmúlt évtizedben nyújtott hitelek nagy részét nem fogják visszafizetni. A befektetőknek veszteségeket, a gazdaságnak megszorításokat kell vállalniuk. Egyik vagy másik fél egyoldalú áldozatvállalása középtávon nem elfogadható a vesztes félnek.

Magyarország lehet az első ország, amely rámutat ennek az érvelésnek az igazságára. Ugyanakkor bizonyára nem lesz az utolsó – véli Matthew Lynn

(Az eredeti közlés itt):
http://tinyurl.com/7u6gmjx

 Így buktatnák meg Orbán Viktort - Gati 5 pontja

    Gati-t, Clinton bizalmasát - aki bevallása szerint az amerikai külügyminiszter Orbán Viktornak írt levelét is előzetesen olvasta - szembesítették a 168 Óra hetilapban tett kijelentésével, mely szerint: 'Igenis vannak lehetőségek arra, hogy a kormányt - ha lehet, demokratikus módon, ha nem lehet, másképpen - elmozdítsák.':
    1) A Fidesz elveszti a 2014-es választásokat.     2) A Fidesznek új legitimációra lesz szüksége 2012-ben vagy 2013-ban, és előrehozott választásokat ír ki.     3) IMF- és EU-kölcsön hiányában a gazdaság állapota tovább rosszabbodik. Ekkor a Fidesz-elit egy része szembeszáll az Orbán-Matolcsy párossal, miközben az utcán százezrek tüntetnek. Az Orbán-Matolcsy párost és támogatóikat lemondatják, s egy valóban konzervatív - tehát nem populista -, jobbközép Fidesz-kormány jut hatalomra.     4) Az új kormány - legitimációját növelni óhajtandó - igénybe veszi néhány igazi szakember részvételét, olyanokét, akik Brüsszelben és Washingtonban is meggyőzően reprezentálnák a kormány elkötelezettségét a szabad piac és a nyugati stílusú demokrácia iránt. Ebben a variációban Bajnai és Bod, talán Bokros is komoly, szinte döntő szerephez juthatna.     5) Polgárháború. Ez akkor következhet be, ha a kormány nemcsak kaotikus gazdasági lépeseivel veszíti el a nép többségének bizalmat, de a választók rájönnek, hogy a szuverenitásról ismételt politikai szónoklatok tartalma a XXI. században üres fogás. (Forrás: Válasz)

Magyarország atombiztos

    A világ első „atombiztonsági” rangsorában Magyarország az előkelő második helyen, Ausztrália az elsőn, Észak-Korea az utolsón.

    Egy tekintélyes amerikai szervezet elkészítette a világ első „atombiztonsági” rangsorát, amely a hasadó anyagok tárolásának biztonságossága szerint állítja sorrendbe a világ országait.

Az atomfenyegetések elemzésével foglalkozó washingtoni székhelyű intézet, az NTI (Nuclear Thereat Initiative) szakértői a világ szinte összes országát megvizsgáltak, s ezek közül kiemelten kezeltek 32 olyan országot, ahol legalább egy kilogramm, atomfegyver előállítására is alkalmas, magasan dúsított uránt vagy plutóniumot tárolnak.

Öt kritériumot állítottak fel: egyebek mellett a tárolt hasadóanyagok mennyiségét, az atomtárolók védelmét és hozzáférhetőségét, a nemzetközi előírások betartását és az átláthatóságot, a politikai stabilitást és a korrupciót vették figyelembe, illetve azt, hogy az adott országban vannak-e olyan csoportok, amelyek ilyen anyagokra akarnak szert tenni.

    Az NTI több száz létesítményt vizsgált meg szerte a világon, s arra jutott, hogy általában véve a hasadóanyagok tárolásának módja korántsem mondható biztonságosnak. A szervezet jelentése szerint egyes helyeken jól őrzik a hasadóanyagokat, de sok helyütt nem, és emiatt hozzájuthatnak olyan terrorszervezetek, amelyek nyíltan hangoztatták, hogy hasadóanyagokat akarnak beszerezni.

    Az intézet egy indexet állított fel, hogy rangsorolja az országokat a hasadóanyagok tárolásának biztonságossága szerint. A rangsor élén Ausztrália áll 94 ponttal (100 a legmagasabb pontszám), s őt követi Magyarország 89 ponttal, majd utána Csehország (87) következik.

    A listát Észak-Korea zárja 37 ponttal, az ország az átláthatóság és a nemzetközi előírásoknak való megfelelés hiánya miatt került a rangsor végére. Pakisztán 41-es mutatószámmal rendelkezik a politikai instabilitás, a fegyveres csoportok jelenléte, a korrupció és a sok tároló létesítmény okán. Előtte Irán (46), Vietnam (48) és India (49) szerepel a listán.

    Az öt „hivatalos” atomnagyhatalom a rangsor közepe táján helyezkedik el, elsősorban a készletek nagysága miatt, illetve Kína és Oroszország indexét a korrupció is rontotta. Nagy-Britannia a tizedik helyen áll 79-es mutatószámmal, az Egyesült Államok a 13-ik, 78-as indexszel. Franciaország a 19.(73), Oroszország a 24. (65), Kína pedig a 27.(52) az NTI rangsorában. (Forrás: MTI)

Tower: Milyen jellemű nőt óvakodjál feleségül venni?  Párszerző javallatok 1943-ból(Folytatás: második rész)

    Óvakodjunk feleségül venni olyan nőt, aki teljesen hitetlen és vallástalan. Erről alább még lesz szó.

Rendkívül fontos annak a megfigyelése, hogy a jelölt hogyan és miként viselkedik szüleivel szemben.

Óvakodjunk feleségül venni olyan nőt, aki mindenben engedi magát szüleitől kiszolgálni a nélkül, hogy ő is segítségükre lenne; aki szüleit szinte cselédként kezeli, parancsolgat nekik vagy hozzá még bosszantja őket, semmibe veszi óhajukat, velük szemben illetlen vagy éppen sértő modorú, visszafeleselgető, indulatos, makacs-fejű vagy goromba.

    Jegyezd meg, kedves Olvasóm: Ahogyan a leány a szüleit kezeli, úgy akar és fog Téged is kezelni. Ha szüleivel szemben követelődző, igényes, rátarti, veled is az lesz. Ha azt kívánja, hogy szülei mindenben az ő kívánságainak teljesítői, óhajainak fejbókoló végrehajtói legyenek és mindenben az ő ízléséhez alkalmazkodjanak, a nélkül, hogy ő is lehetőleg még nagyobb figyelemmel volna szülei kívánságára, óhajaira és ízlésére: ugyanígy, sőt még hatványozottabb fokban lesz súlyos, kínos, bosszantó terhedre mint feleség. E veszély lehetőségére főképp akkor kell gondolni, ha a jelölt a szülők egyetlen gyermeke.

    Figyeld vagy figyeltesd meg, szóval érdeklődjél, hogy a jelölt naponta milyen időben szokott felkelni. Ha szülei korán kelve mennek a maguk munkájára, leányuk pedig nap-nap után késő reggelig vagy délelőttig nyomja az ágyat, a reggelihez vagy éppen a „tízóraihoz” úgy kell őt szinte erővel az ágyból kicsalni, attól óvakodjál! Hasonlóképp attól a leánytól is, aki későn kelve, napja többi tekintélyes részét a pipereasztalnál, a borbélynál és a kozmetikai intézetben tölti. Az ilyen    lusta, rest, naplopó, időt vesztegető teremtéstől óvakodjál, mint a záptojástól.

    Az ilyen nőknél a szépség álarca alatt gyakran halálfej vicsorít felénk. Kelleme mérget rejt! Óvakodjunk a feltűnően kacér, csapodár, kiérezhetően buja (erotikus típusú) nőtől, akit gyakran látsz különböző fiúkkal vagy férfiakkal párosával évelődni, hancúrozni, sétálni, kirándulni. Óvakodjál elvenni olyan nőt, akiben az illat, fényűzés, választékosság és elegancia csak ügyes takarója az üres-lelkűségnek és pompásan leplezi a léha pazarlási vágyat, tékozlási szenvedélyt, a vad önzést, a szertelen öntetszelgést. Aki csak fényért, ragyogásért, pompáért, mulatságért, szórakozásért, ünnepeltetésért lelkesedik és ilyenek után eped.

Nagy hiba, ha a jelölt tisztátlan és feltűnően rendetlen.

    Rossz jel, ha a feleség-jelölt nem csupán kedvelője, hanem szenvedélyes és szertelen rajongója a színháznak, mozinak vagy lóversenynek. Aki minden színésznek, színésznőnek nemcsak nevét s szerepét, hanem magánéletét is nagy érdeklődéssel kutatja és pontos részletességgel ismeri.

    Nagy hiba, ha a jelöltnek nagyfokú, beteges szenvedélye van, legyen az túlzott dohányzás, folytonos kártyázás, költséges utazás, nagy vendégjárás vagy nagyobb keretű vendéglátás, alkoholos italok élvezése stb.

    Rettenetesen óvakodjál a hisztérikajelölttől. Ismertető jelei a következők:

    Idegenekkel, főképp a nekik rokonszenves másneműekkel szemben (legtöbbször már a kezdet kezdetén) rendkívül kedvesek, udvariasak, bájosak, szeretetreméltók. Ellenben otthon szüleikkel, testvéreikkel, alkalmazottaikkal szemben teljesen ellentétes természetűek: gorombák, durvák, kíméletlenek, igazságtalanok, fölötte igényesek, kényeskedők, finnyáskodók, szeszélyesek, szélsőségesek, jeleneteket rögtönzők. Képesek ájulásokat, öngyilkosságokat, különféle betegségeket színlelni.

    Ruházatuk rendesen feltűnő. A divatban ők az elsők. Ebben minden barátnőiket meg akarják előzni. Ruházatukat erősen és túlzottan kihangsúlyozzák. Nem ismernek arany középutat, hanem modorban, öltözetben, ízlésben, kifestésben túlzók.

    Hatásra vadásznak, részvétet óhajtanak kelteni maguk iránt, mindegy, miféle eszközzel. Fürdőhelyen mindennap más ruhában jelennek meg. Szeretik a rikító színeket és a különcködést, a kalandot. Személyüket mindenütt előtérbe tolják.

    Ezekből lesznek a boszorkányok, démonok és „bestiák”, akik már a házasság első hónapjaiban leszaggatják magukról angyalszárnyaikat, letépik madonna-álarcukat, hogy elénk vicsorítsák kegyetlen, érzéstelen, kíméletlen, mérget lehelő, férjük megkínzásában gyönyört lelő (szadista) voltukat.

    Természetesen nem szabad mindjárt hisztériát szimatolni, ha a fent említett ismertető jeleknek csupán egyikét-másikát fedeztük fel a jelöltben. Csak több vagy az összes említett ismertető jelek alapján szabad ítéletet alkotnunk.

    Nem ajánlatos feleségül venni bajnoknőket és a férfias sportokat szenvedéllyel űző nőket. E helyen természetesen nem szólunk azokról a nőkről, akik a nekik való sportot (úszást, korcsolyázást, teniszt, sőt lovaglást, kerékpározást stb.) csupán egészségi okból vagy időközi nemes szórakozásból józanul és mértékkel űzik, mert ez semmiképp sem kifogásolható.

    Rossz jel, ha a jelöltnek nincs egyetlen jó barátnője!

    Hadd közöljek itt elrettentésül megtörtént esetet: Egy rendkívül derék, becsületes, dolgos, de a gyermekneveléshez keveset értő nagykereskedőnek volt két gyönyörű szép leánya. A szülők agyondolgozták magukat, leányaik meg jó későn keltek, majd a kozmetikai intézetbe siettek, hazaérkezve, ebéd után ismét lepihentek, a délutánt vagy látogatással vagy szórakozással ütötték agyon és így ment ez éveken át. Mígnem jelentkezett egy legjobb felfogású, jellemes tanár. Feleségül is vette. A mézeshetek elmúltával a férfi meg akarta kezdeni a rendes, boldognak képzelt, házias, otthonias, boldog életet, de mi történt? A tanár korán kelt, hiszen iskolájába kellett sietnie, a feleség pedig tovább henyélt. Ha a tanár délelőtt tíz vagy tizenegy órakor tért haza, a felesége vagy még az ágyban feküdt, vagy a „kozmetikai intézetben” volt található. A délután jó része is szépítgetéssel, ruhapróbálgatással, látogatásokkal, vendégfogadásokkal, könnyelmű szórakozásokkal és hasonlókkal telt el. A tanár egy ideig tűrte ezt az állapotot, majd szép szóval és rábeszéléssel rá akarta nevelni feleségét, hogy legyen gondja a lakására, konyhájára, az étkezésre, bevásárlásra s így tovább., de hasztalan. Majd erélyesebben lépett fel, de szintén eredménytelenül. A következmény az volt, hogy a tanár fizetése nem bizonyult elégségesnek, a lakáson erősen meglátszott az elhanyagoltság, a poloskák befészkelték magukat, a cselédek gyakran váltakoztak, a ruhákba, bútorokba beleette magát a moly, egyszóval a tanár kezdte magát nem jól érezni a saját otthonában. Elkezdett járni a kávéházba, majd a vendéglőkbe, itt pedig megszokta az alkoholt. Az olvasókkal csak a tragédia végét közlőm: A tanár kénytelen volt tanítványai szüleitől kölcsönt kérni, persze a visszaadás lehetősége nélkül. Az iskolából kikerült tanulók szülei feljelentették a tanárt a bíróságnál és a tanügyi hatóságnál. A tanárt nyugdíjazták, a lakás berendezését elárverezték, a tanár felesége megmérgezte magát, a tanár maga pedig úgy elzüllött, hogy élete vége felé a hordár szerepét vállalta, de így sem volt használható, mert ha pénzre tett szert, alkoholra pocsékolta el. Egy napon csont-bőr állapotban, összeesve találták az utcán. Mire bevitték a kórházba, meghalt!

    Tanácsos nagyon óvatosnak lenni oly nőkkel szemben, akik már az első, második találkozás vagy ismerkedés alkalmával feltűnően kedvesek és barátságosak és rendkívül, szinte édeskésen, rokonszenvesen figyelmesek irányunkban. Az ilyen, mindjárt csupa mosolygás, kedvesség és figyelmesség-nőkből lesznek többnyire az örökké nyafogó, kényes, toporzékoló, bosszantó hiszterikák.

    Ezer év mindennapos tapasztalata bizonyítja, hogy a jó, hűséges, kedves, alázatos, szerény, derült kedélyű, mosolygós lelkületű, szorgalmas, szóval minta-feleségek kezdetben, sőt néha elég soká roppantul tartózkodók, visszahúzódók, szűkszavúak, alig visszaköszönök és szinte műveletlennek látszó, szemérmes tartózkodást mutatnak.

    Azok a nők, akik a vőlegény-jelölthöz már az első találkozás alkalmával bájosan, kedvesen, nagyobb tartózkodás nélkül, bizalmasan közeledők, később mint feleségek, gyakran más férfiak iránt is hasonló modort fognak tanúsítani.

    Ne vegyünk el feleségül olyan nőt, akinek a jelleme, természete, életfelfogása teljesen ellentétes a mienkével.

    Igaz, hogy néha ,,az ellentétek vonzzák egymást!” De ez a „néha” csak oly esetekben valósul meg, amikor az egyik félben valamely jellembeli vagy vérmérsékleti hiány mutatkozik, amelyet a másik fél kitölt, kiegészít vagy pótol. Pl. az egyik fél nagyon ideges, a másik nyugodt, az egyik hirtelen szokott határozni, a másik nagyon megfontolt stb.

    A lelkileg kiegyensúlyozott és sikerült jellemű személyeknél a másik lélektani szabály érvényesül: „A hasonló a hasonlóhoz vonzódik.” Dr. Noszlopi, a budapesti „Lélektani Laboratórium” vezetője jellemzően mondja, hogy a nagyon hasonló jellemű és természetű házaspárok úgy illenek egymáshoz, mint két jól járó óra. Derű, polgáriasság jellemzi életüket. Szinte a gőzölgő kávéscsésze illata lengi körül otthonukat.

    Ne vegyünk el feleségül nagyvilági irányú (mondain stílusú) leányt, aki irtózik az otthontól, akinek a saját lakása börtön, ahol nem találja helyét és ahonnan idegesen és türelmetlenül várja, mikor menekülhet. Óvakodjunk hitvestársul venni olyan nőt is, akinek a háztartási dolgok és teendők iránt nincs érzéke; olyan nőt, aki ideje legnagyobb részét a korzón, táncos teákon, bárokban vagy naplopó, szellemtelen, üres szórakozásokkal tölti.

    Az ilyen nőknél a szépség álarca alatt gyakran halálfej vicsorít felénk. Kelleme mérget rejt!

   Óvakodjunk a feltűnően kacér, csapodár, kiérezhetően buja (erotikus típusú) nőtől, akit gyakran látsz különböző fiúkkal vagy férfiakkal párosával évelődni, hancúrozni, sétálni, kirándulni.

    Óvakodjál elvenni olyan nőt, akiben az illat, fényűzés, választékosság és elegancia csak ügyes takarója az üres-lelkűségnek és pompásan leplezi a léha pazarlási vágyat, tékozlási szenvedélyt, a vad önzést, a szertelen öntetszelgést. Aki csak fényért, ragyogásért, pompáért, mulatságért, szórakozásért, ünnepeltetésért lelkesedik és ilyenek után eped.

    Nagy hiba, ha a jelölt tisztátlan és feltűnően rendetlen.

.

 .

Egyik 19

.

Megjelenik hétfőn, szerdán, pénteken

3. szám

Szerda, csütörtök, 2012 I. 4. – 5.   II. (folytatás)

Magyarország

Ibrahim Müteferrika nyomtatványainak digitalizálása fejeződött be az Országos Széchényi Könyvtárban

Az Országos Széchényi Könyvtár Régi Nyomtatványok Tárában őrzött Müteferrika-gyűjtemény állományvédő digitalizálására az MTA Könyvtára Keleti Gyűjteményével való együttműködés keretében került sor. A munkálatok eredményeképpen létrejött honlap bemutatja Ibrahim Müteferrika munkásságát: http://muteferrika.mtak.hu/index.html

Ibrahim Müteferrika az első törökországi oszmán-török nyomda alapítója. Nem tudjuk pontosan, hogy a kolozsvári származású Müteferrika milyen körülmények közt került az Oszmán Birodalom területére és a Porta szolgálatába, talán ifjúkorában elrabolták, vagy unitárius meggyőződése miatt elüldözték, később mindenesetre tudatos választás eredményeként vált muszlimmá. Hamar megtanulhatott törökül és perzsául, otthonról hozott ismereteinek, nyelvtudásának és ambíciójának eredményeként pedig elnyerte a szultán diplomáciai különmegbízottja, vagyis a müteferrika tisztségét, amelyről – eredeti neve ismeretének hiányában – ragadványnevét kapta.
Müteferrika 1715-ben már Bécsben tárgyalt Savoyai Jenő herceggel, 1716-ban pedig Belgrádba utazott fontos diplomáciai küldetésben. 1717-től II. Rákóczi Ferenc állandó portai összekötője és tolmácsa lett egészen a fejedelem 1735-ben bekövetkezett haláláig. A Müteferrika-életmű magyarországi recepciója is éppen a Rákóczi-emigrációhoz kapcsolódó kutatások 'melléktermékeként’ keletkezett.

Az 1729-ben induló első isztambuli nyomda felszerelése javarészt Bécsből származott. Hat sajtóval dolgoztak, ebből kettő térképek sokszorosítására szolgált. Két rézmetszőt is foglalkoztatott az officina, de bizonyos kiadványokhoz maga Müteferrika is készített réz- és fametszetű illusztrációkat. A nyomda 1729-től 1742-ig készítette el 17 kiadványát. Jelenleg 15 található meg a nyomda 17 kiadványából a Régi Nyomtatványok Tárában.

Utódállami területekről:
 

Felvidéki hóviharok

Sűrűn havazik, aminek következtében az északabbra lévő hegyvidékeken problémák vannak a közúti közlekedésben. A besztercebányai és a garamszentkereszti járásokban három hegyi átkelő le van zárva a kamionok előtt. A körmöcbányai átkelőn több kamion az árokba csúszott, aminek következtében esetenként a teljes közlekedés megbénult.

A Magas-Tátrában nagy erejű szélvihar tombol, amely a meteorológusok szerint csak az esti órákban csitul el. Komoly gondok vannak a poprádi és a szepsi járásban is, ahol a szélvihar tetőket tépett le. Poprád környékén több út járhatatlan.

Európáról

Olaszországról: Ébredezik az Etna

A hamuoszlop a tengerszint feletti mintegy ötezer méteres magasságba jutott, lávát is észleltek egy új kráterből a vulkáni csúcs délkeleti oldalán. A 3295 méter magas vulkáncsúcs rendszeresen felébred, lávát és hamut köpve az ég felé, teljes vagy részleges légiforgalom-leállítást váltva ki.

További földrészekről

Észak-Amerikáról

Az Amerikai Egyesült Államok új védelmi stratégiája

Már nem érvényes az a doktrína, hogy egy időben két háborút is meg tudjon nyerni az amerikai haderő: a második fronton csak az elrettentés a cél. Az Egyesült Államok növeli katonai jelenlétét az ázsiai-csendes-óceáni térségben és csökkenti Európában. A Pentagon költségvetése csaknem 500 milliárd dollárral csökken tíz év alatt.

Festék alakíthatja a napfényt elektromossággá