.

 a másik

.

( Folytatás ):

Európában

Oroszországban

2013. VII. 1.     Miután Ecuador elutasította, hogy politikai menedéket biztosítson számára, Snowden orosz külügyi tisztségviselőkkel találkozott Moszkvában, akiknek tizenöt országhoz szóló politikai menedékjog-kérelmet adott át - mondta egy orosz diplomata a 'The Los Angeles Times'-nak. Az orosz Bevándorlásügyi Hivatal a nap folyamán közölte, hogy az amerikai informatikus Moszkvától politikai menedékjogot kért. Kérelmét Harrison, a 'WikiLeaks' egyik Snowden-nel utazó aktivista-nője nyújtotta be a moszkvai Seremetyjevo repülőtér tranzitrészlegében egy orosz konzulnak június 30-án este fél 11-kor.     Ahhoz, hogy Snowden Moszkvában maradhasson, fel kell hagynia azzal, hogy kárt okoz amerikai partnereink érdekeinek - jelentette ki az orosz államfő. Az orosz és az amerikai elnök a nap folyamán megállapodott arról, hogy az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat  és az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda együttműködik "a Snowden körül kialakult helyzet rendezésében" - jelentette be a 'Rosszija 24' TV-adón sugárzott interjújában Patrusev, az orosz Nemzetbiztonsági Tanács titkára.     2013. VII. 2.      Snowden továbbra is a repülőtér tranzit-zónájában tartózkodik, és nem lépte át az orosz határt. - erősítette meg Peszkov, orosz  elnöki szóvivő. Hozzátette, hogy Snowden Oroszországban szándékozott maradni, de e tervéről lemondott. Az orosz titkosszolgálatok soha nem működtek együtt Snowden-nel, és nem is az ő ügynökük. Hangoztatta, hogy Oroszország senkit sem adott ki és nem is fog kiadni. Közben Lengyelországon kívül a finn, norvég, a német, az osztrák és a svájci hatóságok egyaránt jelezték: nem adnak menedékjogot Snowden-nek, arra hivatkozva, hogy nem a területükön tartózkodik. Törvényeik szerint külföldről nem lehet menedékjogot kérni.     Maduro, venezuela-i elnök védelmébe vette Snowden-t. Kijelentette Moszkvában, a földgázexportőr országok találkozóján: ideje lenne abbahagyni egy olyan ember szidalmazását, aki "valami nagyon fontosat tett az emberiségért', és "megérdemli, hogy megvédje a világ'. Morales, bolíviai elnök - aki szintén részt vesz a moszkvai találkozón - azt mondta: Bolívia megfontolná Snowden menedék-kérelmét, de egyelőre nem érkezett ilyen kérelem a bolíviai hatóságokhoz.     2013. VII. 4.     Házassági ajánlatot tett  Snowden-nek Chapman, egykori orosz kémnő. Twitteren üzent. Arra biztatta, hogy vegye feleségül. Kuscsenko néven született, saját bevallása szerint édesapja az orosz hírszerzés magas rangú tisztje volt. Chapman brit ex-férje révén jutott brit útlevélhez, de London megfosztotta brit állampolgárságától, és kitiltotta Nagy-Britanniából, ahol öt évet élt. Ezt követően az Egyesült Államokban telepedett le. Harminc éves, vörös hajú. Egyike annak a tíz, az Egyesült Államokban leleplezett, kémkedéssel vádolt 'alvó' ügynöknek, akiket 2010 nyarán toloncoltak vissza Oroszországba a hidegháború utáni időszak legnagyobb kémcseréje keretében. Visszatoloncolása után az egyik moszkvai bank 'reklámarca" lett. Putyin, orosz elnök támogatását élvezi. Jó körülmények között él.      2013. VII. 5.     Snowden kész megfontolni Chapman házassági ajánlatát, hogy menedékjogot kaphasson Oroszországban - írta az 'Interfax', orosz hírügynökség.     2013. VII. 11.     Az orosz titkosszolgálatok, információik védelme érdekében fokozottan előnyben részesítik a hagyományos írógépeket, tekintettel a számítógépes kémkedésre.     2013. VII. 12.    Snowden bejelentette a moszkvai Seremetyjevo nemzetközi repülőtéren, hogy politikai menedékjogot kér Oroszországtól. Ezt azzal indokolta, hogy személyes biztonságát csak abban az esetben látja garantáltnak, ha ideiglenesen Oroszországban marad, bár végül Dél-Amerikában tervezi a letelepedést. Lukin, az orosz törvényhozás mellett működő emberi jogi biztos szerint Snowden gyakorlatilag menekültként kezelendő. Közölte, hogy előbb orosz menekültstátust kell kérnie, utána pedig fordulhat az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) főbiztosságához, hogy nemzetközi menekültstátust nyerjen el és útiokmányokat kapjon.     2013. VII. 15.     Az Egyesült Államok lényegében maga tartóztatta fel  Snowdent Oroszország területén, aki abban a pillanatban elhagyja Seremetyjevo-t, amikor arra lehetősége lesz - közölte Putyin, orosz elnök. "Azt mondtuk neki, hogy meghatározott viszonyban állunk az Egyesült Államokkal. Nem akarjuk, hogy ön a tevékenységével ártson az USA-val meglévő kapcsolatainknak. Nemet mondott. Maguk nevetnek, pedig én komolyan beszélek. Azt mondta, hogy folytatni akarom a tevékenységemet, küzdeni akarok az emberi jogokért, mert úgy gondolom, hogy az Egyesült Államok megsért egyes nemzetközi jogi normákat, beavatkozik a magánéletbe, és az a célom, hogy harcoljak ez ellen. Azt mondtuk, hogy: tessék, de csak nélkülünk, nekünk van mi ellen küzdenünk" - mondta.     2013. VII. 16.     Snowden hivatalosan átadta ideiglenes menedékre vonatkozó kérelmét az illetékes orosz hatóságnak a moszkvai Seremetyjevo repülőtéren - jelentette be Kucserena ügyvéd. Az orosz hatalomhoz közel álló jogász  elmagyarázta Snowden-nek a menekülttörvényt, s mivel Snowden nem beszél oroszul, és nem ismeri az orosz jogrendszert, ismertette vele a politikai menedékjogról szóló 1995-ös elnöki rendelet és az ideiglenes menedékről szóló kormányrendelet tartalmát. Indoklásában Snowden azt írta, hogy az Egyesült Államok kormánya üldözi, továbbá félti a biztonságát; attól tart, hogy hazájában kínzásnak lenne kitéve, illetve halálos ítélet várhat rá. A regisztrálást igazoló papír nem jogosítja fel Snowden-t arra, hogy elhagyja az átszálló utasoknak létesített repülőtéri zónát. Ezt majd akkor teheti meg, és akkortól mozoghat szabadon Oroszország területén, ha megkapja a kérelme befogadásáról, az elbírálás megkezdéséről szóló igazolást. Szabályozás szerint az ideiglenes menedékjogot egy évre adják meg Oroszországban, és az engedélyt lejártakor további egy évre meghosszabbíthatják. Kucserana - aki egy orosz ábécéskönyvet ajándékozott Snowden-nek - elmondta, hogy legfeljebb három hónap kell ahhoz, hogy az orosz hatóságok elbírálják a kérelmet.     2013. VII. 17.     Az orosz-amerikai államközi kapcsolatok sokkal fontosabbak, mint a titkosszolgálatok civakodása - jelentette ki Putin, orosz államfő a Snowden ügyében folyó vitára utalva. Az Amerika-ellenes tevékenység és az emberi jogok védelme közötti különbségre vonatkozó kérdésre azt válaszolta: "Figyelmeztettük Snowden urat, hogy számunkra megengedhetetlen bármilyen ténykedése, amely kárt okoz az orosz-amerikai kapcsolatoknak". Bírálta Washington-t is, mondván: "a jogvédő tevékenység általában nehézségekkel jár azok számára, akik azzal foglalkoznak, de amikor ez az Egyesült Államok védnökségével, anyagi, tájékoztatási, politikai támogatásával történik, akkor ez meglehetősen kényelmes foglalatosság. Amikor azonban valaki arra készül, hogy az Egyesült Államokat bírálja, az természetesen sokkal nehezebb dolog". Az orosz elnök szerint a  Morales, bolíviai elnök repülőgépével történtek is ezt példázzák.      2013. VII. 24.     A  Szövetségi Migrációs Szolgálat nevű illetékes orosz hatóság kiadta a szükséges igazolást, Snowden elhagyhatja a moszkva-i repülőteret.     Miután korábban ezzel kapcsolatban egymásnak ellentmondó információk láttak napvilágot, Kucserena, Snowden ügyvédje közölte: ügyfele "bürokratikus akadályok miatt" nem kapta még meg az engedélyt, hogy orosz területre lépjen. A kért ideiglenes menekültstátus a kiutasítás elhalasztását jelenti. A kérelem benyújtása után az illető kap egy igazolást, amelyiknek birtokában jogosult mindaddig az Oroszországi Föderáció területén tartózkodni, amíg a kérelmét vizsgálják. Ha kedvező döntés születik, a kérelmezőnek kiállítanak egy tanúsítványt arról, hogy Oroszország ideiglenesen menedéket biztosít számára. Ez egy évre adható, és lejártakor minden évben újabb tizenkét hónapra meghosszabbítható.     2013. VII. 25..      Moszkva az Egyesült Államok határozott figyelmeztetései ellenére továbbra sem adja ki Snowden-t. Fedotov, a Kreml Emberjogi Tanácsának vezetője rámutatott, hogy a nemzetközi konvenciók tiltják az ideiglenes menedéket kérők kiadatását. Oroszország emellett arra hivatkozott, hogy az Egyesült Államokban nem törölték el a halálbüntetést, és egyébként sem létezik kétoldalú kiadatási egyezmény a felek között.     2013. VII. 26.     Holder, amerikai igazságügyi miniszter, egyben főügyész levélben közölte orosz kollégájával, Konovalov-val, hogy nem fognak halálbüntetést kérni Snowden-re. Azt is megígérte, hogy nem alkalmaznak kényszervallatást. Közölte: Snowden, amerikai állampolgárként jogosult egy korlátozott érvényű útlevélre, amelyik a közvetlen hazatérésre szolgál. Amennyiben visszatér az Egyesült Államokba, haladéktalanul polgári bíróság elé állítják, és megkap minden védelmet, amit az amerikai jogrendszer a vádlottaknak biztosít. Kihallgatni csak az ő beleegyezésével fogják, és jelen lehet az ügyvédje is - ígérte. Az informatikust kormánytulajdon ellopásával, nemzetvédelmi információk felhatalmazás nélküli közlésével, és azzal vádolják, hogy előre megfontoltan átadott titkos hírszerzési információt arra fel nem hatalmazott személyeknek. (Forrás: MTI)

Európai Unióban

2013. VII. 1.     Ashton, külügyi biztos szóvivője, Mann, említést tett arról, hogy a megfigyelésre, adatgyűjtésre utaló dokumentumok 2007 és 2010 közöttiek, az Európai Bizottság (EB) washington-i képviselete 2010 áprilisában, a New York-i delegáció pedig 2012 folyamán új épületbe költözött. Az új épületek teljesen új biztonsági berendezésekkel rendelkeznek - mutatott rá. Arra a kérdésre, hogy észleltek-e korábban arra utaló jeleket, hogy az amerikaiak adatgyűjtést, hírszerző tevékenységet végezhetnek az uniós képviseleteken és intézményekben, Mann ennyit mondott: "ez új információ volt számunkra".     2013. VII. 2.     Az Európai Parlament (EP) elnöke élesen bírálta az Egyesült Államok kémkedési módszereit. Schulz megértését fejezte ki Snowden menedékkérelme iránt egy televíziós interjúban, és "tekintélyelvű rezsimekre" jellemzőnek nevezte az Egyesült Államok kémkedési módszereit. "Snowden megmutatja nekünk, hogy az Egyesült Államok úgy bánik közeli partnereivel, például Németországgal, de az egész Európai Unióval is, mint egy ellenséges hatalommal, ami teljességgel elfogadhatatlan" mondta a szociáldemokrata Schultz az 'ARD' német közszolgálati televíziónak nyilatkozva. Kérdésre válaszolva úgy vélte, Snowden menedékkérelme esetén a német hatóságoknak ki kell vizsgálniuk, hogy az informatikus valóban politikai üldöztetés célpontja-e. A Snowden által feltárt adatgyűjtési módszerek Schulz szavai szerint olyanok, "amilyeneket valamikor a KGB", a szovjet állambiztonsági szolgálat alkalmazott. Az EP elnöke provokációnak nevezte az uniós intézmények amerikai lehallgatását, és mély csalódottságát fejezte ki Obama, amerikai elnök miatt. "Újítónak tartottam ezt az embert, aki több demokráciát, több átláthatóságot visz az amerikai politikába. Szemmel láthatólag nem ez a helyzet" - mondta.     Nagyon nyugtalanítónak nevezte Barroso, az EB elnöke azokat a jelentéseket, amelyek szerint az Egyesült Államok európai intézmények ellen folytatott kémtevékenységet. Az EP vizsgálóbizottság felállítását is mérlegeli. "Átláthatóságot és egyértelműséget akarunk szövetségeseinktől, és ezt várjuk el amerikai partnereinktől is" - mondta Barroso Strasbourgban, az EP plenáris ülésén.     Sürgős tájékoztatást követelt az Egyesült Államoktól az Európai Uniós (EU) intézményekben folytatott esetleges amerikai hírszerző tevékenységgel kapcsolatos sajtóértesülésekről az Európai Tanács elnöke, van Rompuy is. Mélységes aggodalmának adott hangot az állítólagos lehallgatások miatt.     A jövő héten megkezdődnek az EU és az Egyesült Államok közötti szabad-kereskedelmi tárgyalások, de ezzel párhuzamosan munkacsoportoknak kell tisztázniuk az amerikaiak titkos adatgyűjtésének kiterjedtségét és hatását - jelentette be Barroso. Az EB elnöke erről Berlinben beszélt, miután találkozott tizennyolc uniós állam- és kormányfővel. Barroso szerint az Egyesült Államok már jelezte: egyetért a munkacsoportok felállításával. (Forrás: MTI)     4 July 2013     While the European Commission would lead the European Union (EU) side on issues of data privacy, the talks on intelligence and espionage practices would need to be done by national governments. Pointing to the potential fallout from the disclosures about the scale of 'NSA' operations in Europe, Kroes, the European commissioner for digital matters, predicted that US internet providers of cloud services could be the biggest losers from the US government's voracious appetite for information. "If businesses or governments think they might be spied on, they will have less reason to trust cloud, and it will be cloud providers who ultimately miss out. Why would you pay someone else to hold your commercial or other secrets if you suspect or know they are being shared against your wishes?" she said. "It is often American providers that will miss out, because they are often the leaders in cloud services. If European cloud customers cannot trust the United States government, then maybe they won't trust US cloud providers either. If I am right, there are multibillion-euro consequences for American companies. If I were an American cloud provider, I would be quite frustrated with my government right now." "Concerns about cloud security can easily push European policy-makers into putting security guarantees ahead of open markets, with consequences for American companies. Cloud has a lot of potential. But potential doesn't count for much in an atmosphere of distrust" - Croes warned. (Source: 'The Quardian')     2013. VII. 4.     Az  EP állásfoglalást fogadott el arról, hogy a testület állampolgári jogokkal, bel- és igazságügyi kérdésekkel foglalkozó szakbizottsága kivizsgálja az Egyesült Államok hírszerzése által végzett adatgyűjtési programokat, beleértve az EU intézmények lehallgatását és más állítólagos megfigyelési akciókat is. A vizsgálat az uniós polgárok magánélethez való jogával, szólásszabadságával, az ártatlanság vélelmével és a hatékony jogorvoslathoz való joggal ütköző feltételezett adatgyűjtések hatásait méri fel. A képviselők a dokumentumban azok fokozott védelmét sürgetik, akik hajlandóak az ügyről információval szolgálni, adatokat nyilvánosságra hozni. A négyszáznyolcvanhárom képviselő támogatásával, kilencvennyolc ellenszavazat ellenében és hatvanöt tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban a képviselők komoly aggályaikat fejezik ki a PRISM és egyéb adatgyűjtő programok miatt, határozottan elítélik az EU-intézményekben végzett kémkedést, és felszólítják az Egyesült Államokat, hogy késlekedés nélkül tárja fel az adatgyűjtési ügy minden részletét. A nyomásgyakorlás egyik eszközeként az állásfoglalás a légi utasok adatainak és a banki információknak a cseréjéről szóló tárgyalások felfüggesztését is felveti. Az EP szintén komoly aggályainak ad hangot az egyes uniós tagállamok - például az Egyesült Királyság, Svédország, Hollandia, Németország és Lengyelország - hasonló adatgyűjtő programjairól érkezett hírek miatt. A képviselők az állásfoglalással azt is sürgetik, hogy ezek az országok maguk is vizsgálják meg, összeegyeztethetőek-e a programok az uniós joggal.     2013. VII. 19.     Az Európai Bizottság (EB) megváltoztatná az adatvédelmi megegyezést az amerikaiakkal - a lehetséges megoldások egyike, hogy egyoldalúan felmondja az egyezményt. Az 1998-as 'Safe Harbor' ("Védett kikötő') elnevezésű, a személyes adatok cseréjére vonatkozó megegyezés lehetővé teszi a vállalkozásoknak az EU állampolgárok személyes adatainak legális továbbítását az Egyesült Államok felé, miközben Washington nem rendelkezik az EU-éhoz hasonlóan szigorú adatvédelmi szabályozással. Reding, EU-s igazságügyi biztos ébresztőnek nevezte, hogy az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség ('NSA') egykori alkalmazottjának, Snowden-nek köszönhetően fény derült Washington titkos adatgyűjtési programjaira. Hangsúlyozta: új adatvédelmi szabályozásra, valamint a szabályszegők szigorú megbüntetésére van szükség. Leutheusser-Schnarrenberger, német és Taubira, francia igazságügyi miniszter közös nyilatkozatában olyan új szabályozást ígért az uniós állampolgárok jogainak védelmére, amelyik egyensúlyt teremt a szabadság és a biztonság között, szigorúan korlátozná a külföldi hatóságok hozzáférését a személyes adatokhoz, szorosan felügyelné, hogy mi történik a továbbított információkkal. A lehallgatási botrányt feldolgozó amerikai-európai munkacsoport, amelyiknek európai csoportja az EB és a soros elnökség küldötteiből, tíz EU-tagállam tíz-tíz képviselőjéből valamint öt adatvédelmi, illetve öt igazságügyi szakértőből áll, július 8-án ülésezett először Washington-ban, a következő találkozóra pedig július 22-én, Brüsszel-ben kerül sor. (Forrás: MTI)

További földrészeken:

Ázsiában

Brunei

2013. VII. 2.     Szóba került az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség ('NSA') kiszivárogtatójának, Snowden-nek az ügye az amerikai és az orosz külügyminiszter tárgyalásán, de a felek nem árulták el, megállapodtak-e valamiben a Borneó sziget északi partján fekvő szultánság, Brunei fővárosában. (Forrás: MTI)

Indiában

2013. VII. 2.     Kursid, indiai külügyminiszter Brunei-ben újságírók előtt a védelmébe vette az amerikai megfigyelési programot, amelyik szerinte jótékony hatással van a terrorizmus elleni harcra.
    Kursid nem sokkal azután beszélt erről, hogy 2013. júniusa végén Újdelhiben találkozott Kerry, amerikai külügyminiszterrel. Az első indiai reagálások még elfogadhatatlannak minősítették a történteket és óvtak a magánélet mindenfajta megsértésétől. (Forrás: MTI)

Törökországban

2013. VII. 3.     Ankara bekérette az Amerikai Nagykövetség ügyvivőjét a Külügyminisztériumba a harmincnyolc ország, köztük Törökország ellen is irányuló kémkedésről szóló értesülések miatt.
    Davutoglu, török külügyminiszter július 2-án, Brunei-ban tárgyalt a kérdésről amerikai hivatali kollégájával, Kerry-vel.

( Folytatása:

Dél-Amerikában )

.