.
Magyarország
2013. VII. 11. A 18-49 évesek hét százaléka - háromszázharmincöt ezer ember - él külföldön a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint.
Az adatállományból kiválasztott nyolcezer kilencszáztizenhét személy közül azokat tekintették ilyennek, akik Magyarországon állandó lakcímmel rendelkező magyar állampolgárokként három hónapon keresztül nem tértek haza, vagy csak éppen látogatásra érkeztek vissza Magyarországra. A fentartott mintavételi hiba lehetőség 1,2 százalék a tartósan külföldön élők arányát tekintve. A kutatásban a külföldön lévők nyolcvanhat százalékáról sikerült megtudni, hol tartózkodik. E szerint a vizsgált csoportból a legtöbben - 25,8 illetve, 25,6 százalék - Németországban és Nagy-Britanniában élnek. (Forrás: MTI)
2013. VII. 12. Állítsuk föl Bethlen Gábor emlékjelét Kolozsvárt!
(Forrás: "Bethlen Gábor Emlékév" ): . http://tinyurl.com/p9e2tyx .
2013. VII. 15. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) budapesti irodájának bezárását kezdeményezte Matolcsy, jegybankelnök Lagarde-nak, az IMF vezérigazgatójának címzett, az Magyar Nemzeti Bank honlapján közzétett angol nyelvű levélben.
A lépést azzal indokolta, hogy Magyarország várhatóan még idén előtörleszti a valutaalaptól 2008-ban felvett hitelét. Az IMF-nek 2009 áprilisa óta van budapesti irodája, vezetője a megnyitás óta Ivaschenko. A régióban, Magyarországon kívül Szerbiában, Romániában és Ukrajnában van IMF országképviselet. Az IMF nem keres utódot budapesti irodájának élére, miután 2013. augusztusa végén lejár a jelenlegi vezető, Ivaschenko mandátuma - közölte az IMF, amelyik az országok hatóságainak meghívására van jelen tagországokban. A 2008-ban felvett, akkori árfolyamon 15,7 milliárd dolláros IMF-hitelből Magyarországnak idén még 642,69 milliárd forintnyit, 2014-ben pedig 201,40 milliárd forintnyit kell törlesztenie.(Forrás: MTI)
2013. VII. 16. Az Alkotmánybíróság (AB) átmenetileg felfüggesztette a nemzetbiztonsági ellenőrzés törvény egyes rendelkezéseinek hatálybalépését, mert a testület szerint azok súlyosan korlátozzák a magánélet sérthetetlenségét és valószínűsíthetően Alaptörvény-ellenesek.
A felfüggesztett rendelkezések lehetővé tennék, hogy az érintettek folyamatos nemzetbiztonsági ellenőrzés alatt álljanak, és ennek során velük szemben évente kétszer harminc napig titkos információgyűjtés folyjék. Az Országgyűlés 2013. május 21-én fogadta el a nemzetbiztonsági ellenőrzés új szabályainak megállapításáról szóló törvényt. A fideszes Kocsis és Csampa törvényjavaslatát kormánypárti és jobbikos szavazatokkal fogadta el a Parlament. A jogszabály szerint nemzetbiztonsági ellenőrzés alá esnek a miniszterek, az államtitkárok, a közigazgatási és a helyettes államtitkárok, a kormány-, a miniszterelnöki és a miniszteri biztosok, az önálló államigazgatási szervek, a központi és a kormányhivatalok vezetői, az Országgyűlés főigazgatója, az Országgyűlés Hivatala és a Köztársasági Elnöki Hivatal vezetője, a nagykövetek, az önálló külképviseletet irányító konzulok, a vezérkari főnök, a tábornokok, a rendőrfőkapitányok és -kapitányok, az állami cégek vezetői, a nemzetbiztonsági szolgálatok tagjai, a rendőrség terrorelhárítói és belső bűnmegelőzői, valamint -felderítői, a Parlament Nemzetbiztonsági és Honvédelmi Bizottságának tagjai, szakértői, illetve a bizalmas, titkos vagy szigorúan titkos minősítésű adatot kezelők, a Független Rendészeti Panasztestület tagjai és az országgyűlési őrök. Az ügyben Szabó, ombudsman fordult az AB-hez 2013. június 24-én. Kifejtette, hogy konkrét ok és cél nélküli ellenőrző tevékenység szélsőségesen egyenlőtlen információs viszonyt alakít ki az állam és a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá vont ember között. Kifogásolta, hogy a nemzetbiztonságot felügyelő miniszternek minden szervnél vétójoga lesz a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszonyok meghatározásában, így - álláspontja szerint - befolyásolhatja a független intézmények szervezetét, személyzeti politikáját és végső soron működését. Szóvá tette, hogy nincs külső kontrollja a nemzetbiztonsági ellenőrzésnek. A törvény nem teszi lehetővé, hogy bíró ellenőrizze annak pártatlanságát, tisztaságát, mindez pedig sérti a jogállamiság elvét. Az AB megkezdte a törvény vizsgálatát, de a vitatott rendelkezések 2013. augusztus 1-jei hatálybalépéséig érdemi elbírálás már nem lehetséges. Szándékaiktól nem térnek el a nemzetbiztonsági ellenőrzés szabályait módosító törvénnyel kapcsolatban - mondta az egyik fideszes előterjesztő, Kocsis, kommunikációs igazgató. Az országgyűlési képviselő emlékeztetett "a módosítás egyik kiváltó okára, a Vizoviczky-ügyre", amelyik - mint mondta - a rendőrkorrupció egyik legnagyobb hatósági felszámolása volt. (Forrás: MTI)
2013. VII. 16. Külhoni Magyar Oktatási Tanácsot (KMOT) hoz létre a kormány, hogy segítse a határon túli magyarság anyanyelvű iskolahálózatának és intézményrendszerének építését, megerősítését és megtartását.
Ezzel hozzájárul ahhoz, hogy az intézmények integrálódjanak az egyetemes magyar oktatási rendszerbe, az egységes Kárpát-medencei oktatási térbe. Az új szakmai tanácsadó testület a köznevelési államtitkárt és az általa irányított szervezeti egységeket segíti majd a külhoniakat érintő ügyekben; javaslattevő, előkészítő, valamint véleményező és értékelő feladatokat is végezve majd. Részt vesz továbbá a határon túli anyanyelvű képzés stratégiájának kialakításában, például abban, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) milyen ösztöndíjformákat hirdessen meg. Feladatai közé tartozik, hogy biztosítsa a régiók közötti információcserét és kapcsolattartást. Javaslatokkal támogatja a diaszpórában, a szórványban és a Kárpát-medencében a magyar anyanyelvű oktatásban részt vevő pedagógusok képzésével és továbbképzésével, szakmai segédanyagok, tankönyvek, folyóiratok elkészítésével kapcsolatos munkát. A KMOT elnökét a köznevelési államtitkár kéri fel és nevezi ki a határon túli magyar oktatás elismert külhoni szakértői közül. A testület három bizottsága a közoktatással, a felsőoktatással és az ösztöndíjakkal, illetve a tankönyvekkel és taneszközökkel foglalkozik. A KMOT szükség szerint, de évente legalább két alkalommal ülésezik. Működésének költségeit az állami költségvetés állja az Emmi-n keresztül. (Forrás: MTI)
2013. VII. 17. Szándéknyilatkozatot írt alá Magyarország és Őrvidék ('Burgenland') közlekedési kapcsolatainak fejlesztéséről a külgazdasági államtitkár és az osztrák tartomány kormányzója.
Húsz, határon átívelő út építését tervezik a magyar-osztrák határszakaszon a 2014 és 2020 közötti európai uniós költségvetési időszakban uniós források felhasználásával. Ezen túl mindkét fél prioritásként kezeli a nyugat-dunántúli térségben megvalósuló gyorsforgalmi utakat, és vizsgálni fogják a kishatármenti vasút fejlesztésének lehetőségeit is. (Forrás: MTI)
2013. VII. 17. Elszállítják a Kossuth-szoborcsoportot a Parlament épülete mellől
A műalkotást Esztergomban, a Prímás-szigeten állítják majd fel, helyére az 1927-ben felavatott, majd a Rákosi-korszakban eltávolított Kossuth-emlékmű kerül. (Forrás: MTI)
2013. VII. 17. Szándéknyilatkozatot írtak alá Románia és Lengyelország csatlakozásáról a már összekapcsolt cseh-szlovák-magyar másnapi árampiachoz az öt ország energiaszabályozó hatóságai, átviteli rendszerirányítói és szervezett villamosenergia-piacaik működtetői. (Forrás: MTI)
2013. VII. 18. A Takáts, magyar kutató által feltalált intelligens sebészkés operáció közben folyamatosan informálja az orvost, hogy az érintett szövet rákos vagy egészséges. Az intelligens kés - vagy ahogy még említik, az 'iKnife' - operáció közben nyomban információt nyújt a vizsgált szövet kémiai jellegzetességéről és arról, hogy az tartalmaz-e rákos sejteket. Ez jelentősen felgyorsítja a biológiai szövetanalízist és segítséget nyújt a műtétet végző orvosnak, hogy maradéktalanul eltávolíthasson minden rákos sejtet. Az eljárás megrövidítheti a műtéti időt, csökkentheti a vérveszteséget és a fertőzésveszély kockázatát is. Az intelligens kést a hozzá kapcsolódó elemzőegységgel - egy hűtőszekrény méretű, kerekeken guruló tömegspektrométerrel, amelyik a kiégetett szövetek füstjét analizálja - az adatbázis felállítása óta 91 műtétnél alkalmazták és az operációk során a kés minden esetben tökéletesen eltávolította a rákos szöveteket. A Reuters beszámolója szerint Takáts "MediMass" néven budapesti székhelyű vállalatot alapított találmánya kifejlesztésére, az észak-amerikai és európai piacra pedig egy jelentős orvostechnológiai vállalattal együttműködve akarja eljuttatni a terméket. A kés jelenlegi kísérleti változatát mintegy kétszáz ezer fontból (hatvannyolc millió forintból) hozta létre Imperial Collage-beli kollégáival. Hangsúlyozta, hogy az intelligens kést nemcsak a daganatos betegségekkel kapcsolatos műtéteknél lehet majd felhasználni. Az 'iKnife' ugyanis a vérrel nem megfelelően ellátott szöveteket is felismeri, valamint a szövetben felellhető baktériumfajtákat is azonosítja.. (Forrás: MTI)
2013. VII. 18. A géntechnológiai ipar európai kudarcának beismeréseként értékeli a Magyar Természetvédők Szövetsége a Monsanto bejelentését, miszerint a cég vissza kívánja vonni az új génmódosított fajtákra vonatkozó engedélykérelmeit - közölte a szervezet.
Nemzetközi hírügynökségek július 17-ei hírei szerint a Monsanto, amerikai vetőmagcég európai elnök-vezérigazgatója bejelentette, hogy a cég vissza fogja vonni az új génmódosított fajtákra vonatkozó európai termesztési engedélykérelmeit öt génmódosított kukorica fajtacsoportra, valamint egy-egy génmódosított szója, illetve cukorrépa fajtacsoportra vonatkozóan. Európa lényegében bezárkózott a génmódosított növények előtt. A lakosság túlnyomó része nem kér a génmódosított élelmiszerekből, és számos tagállam - köztük Franciaország, Németország, Magyarország, Olaszország - betiltotta a MON810-es génmódosított kukorica termesztését. Európában a génmódosított növények termőterülete nem éri el a mezőgazdasági területek 0,1 százalékát sem. A 'Monsanto' továbbra is termeszteni kívánja Európában a MON810-es génmódosított kukoricát, még inkább ki akarja terjeszteni a vetőmagok feletti ellenőrzését, és növelni akarja a mezőgazdasági vegyszerek eladását. Dél-Amerikából és az Egyesült Államokból több millió tonna génmódosított szója érkezik Európába, illetve Magyarországra is, amelyet elsősorban takarmányként használnak fel. A civil szervezet sürgeti a kormányt, hogy az importált génmódosított szója kiváltása érdekében mielőbb valósítsa meg a Nemzeti Vidékstratégiában szereplő Nemzeti Fehérjeprogramot. (Forrás: MTI)
2013. VII. 19. Magyarország a világ ötödik legnagyobb vetőmag-exportőre, szaporítóanyag termőterületét tekintve az európai ranglista hetedik helyét foglalja el az ország, az előállított vetőmag mennyisége pedig megközelíti a kétszázhetven ezer tonnát - közölte a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) pénteken az Agrárgazdasági Kutató Intézet összeállítása alapján.
Magyarország a mezőgazdaságilag művelhető területek arányában a harmadik helyen áll az Európai Unión belül. A kiváló adottságokat mutatja, hogy e területek több mint nyolcvan százaléka szántó, amivel az ország a tagállamok közül Dánia után a második helyet foglalja el, és mintegy huszonhárom százalékkal múlja felül az uniós átlagot. A mezőgazdaságban dolgozók száma tizenöt ezerrel nőtt 2012-ben. A kukorica és mustármag vetőmagját Európán belül Magyarországon termesztették a második legnagyobb területen 2011-ben. Az évi több mint egymillió tonnás napraforgómag-termeléssel Magyarország a nyolcadik helyen szerepel a világrangsorban, a magyar kivitel pedig az elmúlt három évben nyolc-tizenkilenc százalékos részarányt képviselt a világ kereskedelmében. (Forrás: MTI)
2013. VII. 19. A vizes sportok nemzetközi szövetsége (FINA) döntése értelmében Budapest rendezheti az úszók, nyílt-vízi úszók, műugrók, műúszók és vízilabdázók 2021-es Világbajnokságát.
További európai államokról
Nagy-Britannia
2013. VII. 17. Nagybritanniában az Alsóház fegyverkivitelt ellenőrző vegyes bizottságának bíráló hangvételű jelentése szerint összesen 12,3 milliárd font értékű engedélyt adtak ki olyan országokba, amelyek szerepelnek a Külügyminisztériumban az emberi jogi szempontból kétesnek tartott államokról összeállított listán.
Jóváhagyták golyóálló járművek alkatrészeinek és víz alatti lehallgató készülékeknek kivitelét Szíriába, az iráni engedélyek kettős célra használható repülőgépekre és rejtjelező készülékekre vonatkoztak, miközben Nagy-Britannia vitában áll Iránnal annak atomprogramja miatt, Szíriában pedig a rendszer megdöntéséért harcoló ellenzéki csoportokat támogatja. A Külügyminisztérium listáján huszonhét állam szerepel, s közülük csak kettő - Észak-Korea és Dél-Szudán - nem kötött szerződést Nagy-Britanniával hadianyag- és fegyvervásárlásról. Oroszország egyebek között biotechnológiai felszerelést, mesterlövész fegyvert, lézerfegyvert és drónokat vásárolt. A legtöbb (ezerszázhatvanhárom) kiviteli engedélyt Kína kapta. A legnagyobb vásárló Izrael volt, 7,7 milliárd fontos összesített számlával. A bizottság külön kifogásolta, hogy Argentína is kapott ötvenhét kiviteli engedélyt. A dél-amerikai ország nincs rajta a külügyi listán, de a két állam 1982-ben háborút vívott egymással a
dél-csendes-óceáni Falkland-szigetekért..
Oroszország
2013. VII. 14. Rendkívüli hadgyakorlat az orosz Távol-Keleten
Ebben az orosz hadsereg középső-és keleti katonai körzeteinek csapatai, a katonai légierő távolsági szállító egységei, valamint az orosz hadsereg Csendes-óceáni flottája vesz részt mintegy százhatvan ezer katonával. Az orosz haditengerészet hetven hajója az Ohotszki-tengeren vonult fel, a szárazföldi egységek ezer harckocsival és páncélozott harci járművel, a légierő pedig százharminc harci repülőgéppel és helikopterrel gyakorlatozik az Amuri, Tengermelléki területen, a Bajkál-on túli határterületen és Szahalin-on. Harckészültségbe helyezték az Ulan-Ude alatt állomásozó rakétadandárt is. A július 20-ig tartó hadgyakorlat során egyebek között a kijelölt egységek nagy távolságokra, több mint három ezer kilométerre való eljuttatását ellenőrzik.
Románia
2013. VII. 12. Ayrault, francia kormányfő kétnapos hivatalos látogatásra érkezett a román fővárosba, ahol Románia schengen-i csatlakozásáról és a Franciaországban élő romániai romák helyzetéről folytatott megbeszélést Basescu, román államfővel és Ponta Victor miniszterelnökkel.
Politikai tárgyalásait összegezve a román közszolgálati tévében azt mondta: Párizs arról próbálja meggyőzni az európai partnereket, hogy Románia első fázisban a légi közlekedésben csatlakozzék a belső határellenőrzés nélküli schengen-i övezethez. Azt is hangsúlyozta, hogy Franciaország támogatja a Romániába visszaköltöző romák társadalmi beilleszkedését, és úgy vélekedett, kerülni kell a polémiát erről a témáról.
2013. VII. 17. Hét év letöltendő börtönbüntetésre ítélte első fokon a bukaresti Törvényszék Oloszt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) volt szenátorát egy korrupciós ügyben.
Az ítélet nem jogerős. A vádhatóság szerint 2010-ben - amikor parlamenti képviselő volt - négy vállalkozó lefizette, hogy különböző szerződésekhez juttassa cégeiket, kihasználva azt, hogy Olosz 2007 és 2008 között a román energiaár-szabályozó hatóság elnöki tisztségét töltötte be. A vádirat szerint Olosz összesen félmillió euro-nak megfelelő jogtalan anyagi haszonban részesült. Olosz 2013. májusában mondott le szenátori mandátumáról, azt követően, hogy az osztrák 'Schweighofer'-nek a háromszéki Rétyre tervezett beruházása körül vita alakult ki. Oloszt azzal vádolták a beruházást környezetvédelmi és gazdasági okok miatt ellenzők, hogy ő győzte meg a beruházót a gyár háromszéki megnyitásáról. Olosz 2011 elején megpályázta az RMDSZ elnöki tisztségét, akkor alulmaradt Kelemen, RMDSZ-elnökkel szemben. (Forrás: MTI)
Ukrajna
2013. VII. 14. Komorowski, lengyel elnök megbékélést sürgetett a lengyelek és az ukránok között a nyugat-ukrajnai Luck egykori lengyel város római katolikus katedrálisában tartott megemlékezésen, a volhínia-i mészárlás hetvenedik évfordulóján.
Parlamenti határozatban lengyel képviselők árnyaltabb megfogalmazás mellett döntöttek, amelyik szerint Volhíniában "etnikai tisztogatás volt, amely a népirtás jegyeit viselte magán". Volhínia és Kelet-Galícia a mészárlások idejében a németek által megszállt Lengyelországhoz tartozott. Az Ukrán Felkelő Hadsereg a minimumra akarta csökkenteni a lengyelek számát egy jövőbeli független ukrán államban; amelyiknek a megteremtéséért egészen az 1950-es évekig folytatott gerillaharcot a szovjet erőkkel szemben. Fegyveresei 1943 és 1945 között mintegy száz ezer lengyelt mészároltak le Volhíniá-ban. A németellenes és szovjetellenes lengyel Honi Hadsereg partizánjainak megtorló akcióiban hozzávetőleg húsz ezer ukrán vesztette életét.. A II. Világháború után azonban Volhínia a Szovjetunióhoz, azon belül Ukrajnához került, majd 1991-ben a független Ukrajna része lett.
Vatikán
2013. VII. 14. Ferenc pápa megemlékezett a II. Világháború idején az Ukrán Felkelő Hadsereg által lemészárolt lengyelek tragédiájáról, amelyiknek évfordulóján Lengyelországban vasárnap misét mutattak be.
Az egyházfő kijelentette, hogy a "nacionalista ideológia több tízezer áldozatot követelt és megsebezte a lengyelek és ukránok testvériségét". A pápa a két nép megbéküléséért és békés jövőjéért imádkozott. Az egykori nacionalista Ukrán Felszabadító Hadsereg volhínia-i lengyelek kiirtására 1943-ban indított akcióinak legalább száz ezer áldozata volt, de egyes becslések szerint a kétszázezret is elérhette ez a szám.
Európai Unió
2013. VII. 16. Az Európai Bizottságnál bejegyezték a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a partnerei által kidolgozott kisebbségvédelmi tárgyú európai polgári kezdeményezést - említi az RMDSZ közleménye.
Az Európai Unió (EU) huszonhárom hivatalos nyelve mellett további mintegy hatvan kisebbségi és regionális nyelvet beszél negyven millió, kisebbségben élő uniós polgár. E társadalmi csoport nagy részének nincs politikai képviselete. A szakértők bevonásával elkészült kisebbségvédelmi csomagot ("Minority Safepack Initiative") - a polgári kezdeményezés csatolmányaként nyújtották be a kezdeményezők az Európai Bizottsághoz, ugyanakkor tizenöt oldalas szövegét az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának ('FUEN") honlapján hozták nyilvánosságra a kezdeményezők - egy sor intézkedést, jogi aktust javasolva az európai őshonos nemzeti és etnikai kisebbségek támogatása és védelme érdekében. A javaslatcsomag nyelvi, oktatási, kulturális kérdésekben, a regionális politikában, a kisebbségek európai parlamenti jelenlétének kérdésében, a diszkrimináció-ellenesség, a médiaszabályozás és a támogatáspolitika területén javasol intézkedéseket az EU-nak. A kezdeményezés egyik fejezete olyan ajánlás kidolgozását javasolja, amelyik a nyelvi kulturális sokszínűséget védi és segíti elő az EU-ban. "Ennek az ajánlásnak ki kellene térnie az anyanyelvhasználat kérdésére a közigazgatásban, az oktatásban, a kultúrában, az igazságszolgáltatásban, a médiában, az egészségügyben, a kereskedelemben" - mondta Vincze, az RMDSZ külügyi titkára, a 'FUEN" alelnöke. A regionális politikában a meglévő szabályozás módosítását javasolják, úgy, hogy a regionális alapok létrehozásánál, a pályázati lehetőségek kidolgozásánál legyen szempont a régiók kisebbségi, kulturális sajátossága. A kezdeményezők európai tanácsi direktívával, szabályozással vagy határozattal vinnék be az európai jogrendbe, hogy a kisebbségi szervezetek válhassanak az uniós intézmények partnerévé. Úgy módosítanák a diszkrimináció-ellenes európai direktívát, hogy az az etnikai és vallási diszkriminációra is kiterjedjen. Az audiovizuális média területén a kezdeményezők olyan szabályozás elfogadását javasolják, amelyik a szerzői jogokat nem korlátozza a tagállamok területére. Vincze elmondta: az EU alapjában véve a tagállamok jogkörébe utalja a kisebbségvédelem kérdéseit, így a polgári kezdeményezésben csak azokat a területeket érinthették, amelyekhez megtalálták a kapcsolódási pontokat az EU alapokmányának számító Lisszabon-i Szerződésben. (Forrás: MTI)
.
