.
Magyarországról
2013. július 31-ig véleményezhető a "Nemzeti Fejlesztés 2020: Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció /Tervezet/" (Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium, Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal): http://tinyurl.com/ps98p3e .
2013. VII. 1. A Lehet Más a Politika ('LMP") szerint pénzmosásra ad lehetőséget a 'Stabilitás Megtakarítási Számla' ('SMSZ') július 1-jei bevezetése.
Gál, a párt országos választmányának tagja budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, szerintük a Fidesz ezzel tálcán kínál adóamnesztiát a bűnözőknek. Arról beszélt, véleményük szerint a számlával a feketén szerzett jövedelmeket mostantól fehérre tudják mosni "a maffiózók, a gengszterek és az adóelkerülők". Utalt rá, hogy az 'SMSZ ' bármelyik banknál nyitható, legalább öt millió forintot kell elhelyezni rajta forintalapú állampapírban, és egy személynek akár több számlája is lehet. Közlése szerint az adóhatóság nem vizsgálhatja a pénz eredetét, azt, hogy adózott-e, legális forrásból származik-e, az összeget pedig öt év után adómentesen vehetik fel. Gál közölte: cinikusnak tartják a számla bevezetését. Szerinte a kormány ezzel azt üzeni a választóinak, hogy a bűnözők adóamnesztiát, míg a bérből és fizetésből élők adóemelést kapnak. A Parlament 2013. június 14-én szavazta meg azt a gazdasági tárgyú törvényekhez benyújtott bizottsági módosító javaslatot, amelyik megalapozza az 'SMSZ' bevezetését. Az indoklás szerint ez segítené, hogy az államadósságon belül a devizaadósság aránya csökkenjen. (Forrás: MTI)
2013. VII. 2. A dohányboltokról ír a Financial Times blog rovata ('beyondbrics').
Kester, a londoni gazdasági napilap budapesti tudósítója szerint a bolthálózat létrehozása "kezdetben jó ötletnek ígérkezett, az edzett 'Orbán-figyelők" azonban kétkedéssel figyelték, hogy mi fog kijönni ebből, hiszen az, hogy az elmúlt három évben a Fidesz üzleti barátai részesültek előnyben, "enyhe kifejezés". És valóban, a pályázati nyertesek listája felzúdulást keltett, mivel sokan közülük prominens Fidesz-tagokhoz köthetők. Az írás szerint az engedélyeztetés átláthatóvá tételére tett ellenzéki erőfeszítéseket a kormánypárti képviselők visszaverték, és egyéni képviselői indítványként benyújtott törvénnyel korlátozták a hozzáférést az információkhoz. (Forrás: MTI)
2013. VII. 2. Közös nyilatkozatban biztosította támogatásáról a magyarországi leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű közösségeket az idei Budapest Pride fesztivál alkalmából tizenkilenc budapesti Nagykövetség: az osztrák, ausztrál, belga, dán, francia, finn, német, ír, izraeli, holland, horvát, norvég, olasz, portugál, svéd, svájci, szlovén, brit és az amerikai. (Forrás: MTI)
2013. VII. 2. "A Tavares-jelentés túlzó következtetéseket von le egyébként labilis tényállításokból, ajánlásai pontatlanok és végrehajthatatlanok, teljesen mellőzik a magyar intézményi, jogi és politikai körülmények ismeretét" - állítja a magyar Memorandum.
A magyar kormányzati dokumentum szerint a jelentés "visszaélés az Európai Parlament hatalmával. A Memorandum tételesen cáfolja a Tavares-jelentés megállapításait egyebek közt a rasszizmussal, a cigány-ellenességgel, a hajléktalanság kriminalizálásával, a magyar alkotmányos rendszer átalakításával, az Alkotmánybíróság hatásköreivel, az igazságszolgáltatás függetlenségével, az új választási rendszerrel, a médiapluralizmussal és a választási reklámokkal, az egyházak elismerésével, illetve a vallásgyakorlás szabadságával kapcsolatban. Kiemeli: a jelentés egyik alapvető következtetése, hogy a Magyarországon az elmúlt három évben elfogadott jogszabályok tartalma ellentétes az európai értékekkel, azonban nem említ egyetlen konkrét példát sem az európai értékek, sem az európai jog sérelmére. "Ehelyett trendeket sugalmaz, téves percepciókat erősít meg, aránytalan következtetéseket von le". A magyar Memorandum szerint bár a jelentés megalapozatlansága és politikai elfogultsága elsősorban Magyarország szempontjából szembetűnő, az olyan intézményi megoldásokat javasol, amelyek valamennyi uniós tagállamot érintenek, és az alapító szerződések szigorú tiszteletére épülő Európai Unió ma ismert rendszerének súlyos sérelmét eredményezik. Így a Tavares-jelentés felszólítja a tagállamokat, hogy vegyenek részt a felállítani kívánt, Magyarország monitorozását végző trialógusban, az Európai Bizottságot (EB) pedig saját hatásköreit jelentősen meghaladó feladatok elvégzésére utasítja. Felhívja az EB-t, hogy ne csak az uniós jog konkrét érvényesülését kövesse nyomon, hanem a tagállamok jogrendszerében bekövetkező, nagy léptékű változásokat is vonja vizsgálat alá. Az uniós alapértékek betartását vizsgáló trialógus a magyar Memorandum szerint "teljes jogi vákuumban működne". (Forrás: MTI)
2013. VII. 2. Budapesten tárgyalt délelőtt Fico Robert, szlovák és Orbán Viktor, magyar kormányfő.
Fico Robert hangsúlyozta: a két ország között a válság ellenére nagyon élénkek a gazdasági kapcsolatok, ezt bizonyítja, hogy 2012-ben az előző évhez képest tizenegy százalékkal nőtt a Szlovákiából Magyarországra irányuló export. A két ország képes a szoros együttműködésre - fogalmazott. Közölte: a miniszterelnökök találkozóján a két kormány tagjai is részt vettek, akik a kétoldalú tárgyalásaik eredményeiről is beszámoltak. Orbán Viktor és Fico Robert együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá Magyarország és Szlovákia közös államhatára közúti kapcsolatainak fejlesztéséről, együttműködési megállapodást kötöttek a magyar és szlovák külgazdasági hivatalok között, valamint a Magyar Elektrotechnikai Egyesület és Szlovákia Elektrotechnikai Szövetsége között. Orbán Viktor ismertette: a megállapodások értelmében 2014 és 2020 között huszonöt új, határon átvezető utat nyitnak meg, a meglévő határátkelők közül többet akadálymentesítenek, vagy felújítanak, valamint közös bizottságot hoznak létre a határ menti közösségi közlekedés újraindítására. Emellett döntés született a két ország áram-, illetve gázvezetékeinek összekapcsolásáról is. (Forrás: MTI)
2013. VII. 5. Galambos, elsőrendű vádlottat, aki 2004 és 2007 között volt a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatója, a bíróság kémkedésért két év tíz hónap börtönbüntetésre ítélte, és három évre eltiltotta a közügyektől.
Szilvásy, másodrendű vádlottat, a Gyurcsány-kormány titokminiszterét felbujtóként elkövetett kémkedésért két év tíz hónap börtönbüntetésre ítélték, a közügyektől három évre eltiltották. Laborc, negyedrendű vádlottat, aki 2007 és 2009 között volt a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatója, a bíróság kémkedéssel kapcsolatban, hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás bűntette miatt egy év börtönbüntetésre ítélte, a végrehajtást két év próbaidőre felfüggesztette. A harmadrendű vádlottat, a kémbotrányban felbukkant orosz hátterű biztonságtechnikai cég tulajdonosát államellenes bűncselekmények elkövetésének vádja alól felmentette a törvényszék. Az ítélethirdetést zárt tárgyalás keretében tartották meg, csak az ítélet rendelkező része volt nyilvános. (Forrás: MTI)
2013. VII. 5. Határozatban válaszolt a Törvényhozás az Európai Parlament (EP)-döntésre.
A "Magyarországot megillető egyenlő elbánásról" című, a fideszes Rogán, Gulyás és Kocsis által kezdeményezett határozati javaslatot kétszázhatvankilenc igen szavazattal, hat nem ellenében fogadta el az Országgyűlés. A kezdeményezők indoklása emlékeztetett: az alkotmányozás joga az Európai Unió (EU) összes tagállamában kizárólag a nemzeti törvényhozást illeti meg, ezért minden olyan ügyben, ahol az uniós intézmények az alkotmányozással összefüggő kérdésbe avatkoznak be, túllépik azokat az átruházott hatásköröket, amelyeket a tagállamokkal közösen az EU intézményei jogosultak gyakorolni. A fideszes politikusok álláspontja szerint az EP-ben elfogadott Tavares-jelentés egyszerre jelent durva hatáskörelvonást és - túllépést. Előbbit azért, mert a szerződések őre nem az EP, hanem az Európai Bizottság, utóbbit pedig azért, mert a jelentés számtalan olyan megállapítást tesz, amelyik kizárólag a nemzeti törvényhozás tárgya, és mert olyan intézményt állít fel a vélelmezett közösségi jogsértések vizsgálatára, amelyik az alapító szerződésekben nem létezik. (Forrás: MTI)
2013. VII. 6. Lázár, a kormány képviseletében, többéves elszámolási vita után megállapodott a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvánnyal (MAZSÖK), valamint a 'Conference on Jewish Material Claims Against Germany' ('CJMCAG') nevű szervezettel.
Hogy a holokauszt magyar származású, ám külföldön élő túlélői a lehető leggyorsabban hozzájussanak kárpótlásukhoz, a kormány hozzájárult, hogy a MAZSÖK 5,6 millió amerikai dollárnak (csaknem 1,3 milliárd forintnak) megfelelő összeget három munkanapon belül átutaljon a kifizetéseket végző és felügyelő 'CJMCAG' számára. A további viták kizárása érdekében a felek megegyeztek abban, hogy a kifizetésekkel kapcsolatos elszámolás ellenőrzésére felkérik a "KPMG' nemzetközi könyvvizsgáló magyarországi képviseletét. A Gyurcsány-kormány 2007-ben kötött szerződést a MAZSÖK-kel, ennek értelmében az állam öt éven keresztül összesen huszonegy millió dollár támogatást ad a holokauszt magyar származású túlélőinek. A MAZSÖK a külföldön élő túlélőknek járótámogatás kifizetésébe a 'CJMCAG'-t is bevonta az akkori oktatási miniszter, Hiller engedélyével. Az állam 2009-ig 12,6 millió dollárt utalt át a MAZSÖK-nek, ennek kétharmadát a 'CJMCAG' kapta meg, de a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) közlése szerint az összeggel nem számolt el szabályosan: jelentéseiből nem lehetett azonosítani a támogatásra jogosultak személyét és a jogosultság alapját. A magyar fél elszámolási viták miatt 2010 óta tartotta vissza a nagyjából tizennyolc ezer embert érintő támogatásokat. A KIM 2012. augusztusában azt közölte: visszakéri a 'CJMCAG'-től a szabálytalanul felhasznált állami támogatást, mert a juttatások kifizetésével 2007-ben megbízott szervezet nem számolt el az összeggel. Gál, kormánybiztos kezdeményezte, hogy külföldön és belföldön is a MAZSÖK ossza el a támogatásokat. Az állam a 2011-es juttatásokat is kifizette, a MAZSÖK azonban nem utalta tovább a 'CJMCAG'-nek a hiányzó elszámolások miatt. Schneider, a 'CJMCAG' alelnöke ezután úgy nyilatkozott: a náci üldöztetés miatti kárpótlásokkal foglalkozó szervezet több mint hatvanéves fennállása alatt ez volt az első alkalom, hogy egy ország megszegte a szavát, amikor fizetnie kellett volna, a Fidesz-kormány ugyanis 2010 óta visszatartja a támogatásokat. A KIM visszautasította, hogy a kormány megszegte volna a szavát és ismét az elszámolási hiányosságokra mutatott rá. A közelmúltban ötven százalékkal megemelték a Magyarországon élő holokauszt áldozatok életjáradékát. A kormány 2013. februárban határozatban hagyta jóvá, hogy a 2011-es és 2012-es támogatások folyósítása érdekében a MAZSÖK megállapodást kössön a 'CJMCAG'-al. A kabinet egyúttal kinyilvánította: egyetért azzal, hogy a viták rendezése érdekében a 'CJMCAG' a 'KPMG' nemzetközi könyvvizsgáló céget bízza meg egy olyan, szúrópróbaszerű elszámolás elkészítésével, amelyik alkalmas arra, hogy a MAZSÖK - 2014. június 30-áig esedékes - elszámolásának alapja legyen. (Forrás: MTI)
2013. VII. 6. Sólyom néven indul új nemzeti légitársaság.
A "Magyar Nemzet" cikke szerint 'közel-keleti kisebbségi befektetők" segítségével már 2013. augusztusában megindulhatnak a járatok európai és közel-keleti célállomásokra. A cég kezdetben hat géppel repül majd, de a tervek szerint 2017-re ötven gépe lesz. A napilap szerint a Malév utódjaként működő, új nemzeti légitársaságot a cégbíróságon már bejegyezték. A "Magyar Nemzet" információi szerint a Sólyom Légitársaság nem a fapadosok versenytársa kíván lenni, hanem a prémium kategóriában versenyez majd. (Forrás: MTI)
2013. VII. 9. Megállapodást írt alá a Parlamentben a tizenhat kiemelt sportági szövetség vezetőjével Orbán Viktor.
Jelentős fizetésemelést kapnak azok az edzők, akik világversenyeken komoly eredményt elért sportolókat nevelnek. 2006 és 2010 között hozzávetőleg évi tizenhat milliárd forint áramlott be a magyar sportba, amit a mostani megállapodással sikerül megduplázni. Gíró-Sztász, kormányszóvivő múlt heti bejelentése szerint a 2014-től 2020-ig tartó időszakban összesen százharmincöt milliárd forintot biztosít az állam a tizenhat érintett sportágnak: az asztalitenisznek, az atlétikának, a birkózásnak, az evezésnek, a cselgáncsnak, a kajak-kenunak, a kerékpársportnak, a korcsolyasportnak, az ökölvívásnak, az öttusának, a röplabdának, a sportlövészetnek, a tenisznek, a tornának, az úszásnak és a vívásnak. E tizenhat sportágban szerezték a magyar sportolók az olimpiai aranyérmek 96,4 százalékát. E sportágak nem jutnak hozzá a társasági adókedvezményből befolyó összegekhez, amelyeket az öt látvány-csapatsportág - a labdarúgás, a kosárlabda, a kézilabda, a jégkorong és a vízilabda - használhat fel. (Forrás: MTI)
2013. VII. 10. A Gazdaságkutató Intézet felmérése szerint a munkaképes korú népesség 4,4 százaléka legalább fél éve külföldön dolgozik és a háztartások kilenc százalékában van tartósan külföldön dolgozó családtag. Három év alatt mintegy százkilencven ezerrel nőtt a külföldön hosszabb időre munkát vállalók száma. A foglalkoztatásban átrendeződés ment végbe: a külföldön dolgozók számának bővülése mellett a Magyarországon (legálisan vagy feketén) dolgozó állomány mintegy száz ezer fővel csökkent. Régiók szerint két részre szakad az ország, a két déli régióban és az észak-magyarországiban élő háztartások több mint egytizedében dolgozik valaki külföldön, míg a többi régióban ez az arány hat - nyolc százalék közötti. A felsőfokú végzettségűek, valamint a szakmával rendelkezők körében nagyobb a külföldi munkavállalás aránya, a
gimnáziumi érettségivel rendelkezők jellemzően nem tudnak a határokon túl munkát vállalni. (Forrás: MTI)
Utódállami területekről
Kárpátalja
2013. VII. 6. A magyarországi digitális átállás kárpátaljai magyarságot érintő hatásait és a határon túli magyarságnak a magyar közmédiában való megjelenítését vitatták meg anyaországi és kárpátaljai szakemberek szombaton Felsőszinevéren.
a digitális átállás Kárpátalját idén október 31-től érinti. egy hónappal előtte a magyar adásokat nézők készülékeik képernyőin figyelmeztetést láthatnak majd arról, hogy kell-e a digitális műsorok vételéhez szükséges jelátalakító set-top box készüléket vásárolniuk. A szerkezetek Magyarországon akár hétezer forintos áron is beszerezhetők; ezek a készülékek nem alkalmasak az ukrán digitális adások vételére. Ukrajnában a jelátalakító készülékek, amelyek mindkét ország digitális tévéadásainak vételére alkalmasak, több mint kétszer annyiba kerülnek, mint Magyarországon. Az országban 2015. június 17-én történik meg a digitális átállás. Kárpátalján hatvan kábelszolgáltató működik, ebből tizennégy kínál magyar - közte közszolgálati - csatornákat, illegálisan. Havasi, az MTVA határon túli különmegbízottja kifejtette: a kérdés ugyan első pillantásra műszaki jellegűnek tűnik, ám a jelátalakító készülékek megvásárlása komoly anyagi terhet jelenthet sok kárpátaljai magyar számára. Megjegyezte: megoldást kell találni a problémára, akár a Bethlen Gábor Alap és más szervezetek, vagy szponzorok támogatásával. (Forrás: MTI)
Európa
Nagy-Britannia
2013. VII. 10. Növekvő terrorveszélyt jelentenek a Szíriában harcoló európaiak a brit Parlament Hírszerzési és Biztonságpolitikai Bizottságának éves jelentése szerint.
Megvan a kockázata annak, hogy a Szíriában tevékenykedő szélsőséges csoportok - az 'al-Kaida' terrorhálózat Szíriában tevékenykedő tagjai és az ugyancsak Szíriában harcoló, de önálló dzsihádisták - nyugati
célpontok elleni támadási tervek kidolgozására használják ki a jelenlegi "megengedő környezetet". A szíriai helyzet nagy számban vonz az országba radikalizálódott egyéneket, akik közül igen sokan Nagy-Britanniából és
más európai országokból érkeznek Szíriába. Ők nagy valószínűséggel olyan szakértelmet és tapasztalatokat szereznek, amelyek hazatérésük után jelentősen súlyosbíthatják az általuk támasztott nemzetbiztonsági veszélyt. A brit hírszerzési szolgálatoknak nincsenek kétségeik azzal kapcsolatban, hogy a szíriai kormány birtokában hatalmas vegyifegyver-készletek vannak - közöttük feltételezhetően mustárgáz, szaringáz, ricin, valamint VX, amely a valaha kifejlesztett leghalálosabb idegméreg. Jelentős a kockázata annak, hogy e fegyverekből bizonyos mennyiség olyanok kezébe kerül, akik terrorszervezetekkel állnak kapcsolatban, akár Szíriában, akár máshol a térségben. (Forrás: MTI)
Oroszország
2013. VII. 3. Orosz-kínai közös haditengerészeti gyakorlatot tartanak a Távol-Keleten.
A július 5-én kezdődő, nyolcnapos, Közös tenger 2013 elnevezésű gyakorlat helyszíne a Nagy Péter-öböl lesz a Japán-tengeren. A hajók egyébként a vlagyivosztok-i kikötőben tartózkodnak majd. A gyakorlaton összesen tizennyolc hajó, egy tengeralattjáró, három repülőgép, öt, hordozókról
bevethető helikopter, továbbá két különleges alakulat vesz részt. A négy rombolóból, két kísérő fregattból és egy kiszolgáló hajóból álló kínai flotta már hétfőn elhagyta a kelet-kínai Csingtao kikötőjét. Az orosz és a kínai haditengerészet 2012-ben összesen hat közös tengeri gyakorlatot tartott a Sárga-tengeren. 2013. július 27-étől közös terrorelhárító gyakorlatot is tartanak orosz és kínai katonák. A Békemisszió 2013 helyszínéül Cseljabinszkot választották. (Forrás: MTI)
2013. VII. 9. El kell érni, hogy kivétel nélkül minden egyes érintett tartsa be az Oroszországban működő nem kormányzati szervezetekre ('NGO') vonatkozó törvényt - jelentette ki az orosz államfő az ország legfőbb ügyészének jelenlétében.
Törvény értelmében a külföldi támogatásból működő, politikai tevékenységet folytató nem kormányzati szervezeteknek külföldi ügynökökként kell magukat nyilvántartásba vétetniük.Az ellenőrzést az ügyészség az igazságügyi minisztérium és az adóhatóság bevonásával 2013. márciusa végén kezdte el, a 2012. november végén hatályba lépett úgynevezett Ügynöktörvény betartását vizsgálták. A legfőbb ügyész jelentésében az áll, hogy a kétezer kétszázhuszonhat oroszországi 'NGO' majdnem harmincegy milliárd rubel (körülbelül kétszáztizenöt milliárd forint) támogatást kapott 2012 novemberétől 2013 áprilisáig. A hatóság szerint a több mint kétezer kétszáz szervezetből kétszáztizenötnek regisztráltatnia kellett volna magát külföldi ügynökként. Ezek az elmúlt három évben hatmilliárd rubel (körülbelül negyvenegy és fél milliárd forint) értékben kaptak támogatást külföldről. Csajka, főügyész közölte, hogy az ügyészek tömeges törvénysértést tártak fel, beleértve a diplomáciai kapcsolatokat szabályozó Bécsi Egyezmény áthágását is. Ennek tartják azt, hogy tizenhét oroszországi 'NGO'-t
külföldi országok nagykövetségein keresztül finanszíroztak. (Forrás: MTI)
Románia
2013. VII. 4. Romániában a lakosság több mint hat százalékának (egy millió kétszázharminchét ezer embernek) nem ismerik a nemzetiségét - derült ki a 2011-es népszámlálás közzétett végeredményéből.
Az oszágos Statisztikai Intézet szerint Románia állandó lakossága a népszámlálás idején 20,1 millió volt. Egy millió kétszázhuszonhét ezer hatszáz (6,1 százalék) vallotta magát magyarnak. A romániai cenzuson kevesebb, mint tizenkilenc millió lakos nemzetiségét jegyezték fel: ehhez a számhoz képest a magyarság részaránya 6,5 százalék, alig kisebb, mint a tíz éve regisztrált 6,6 százalék. Abszolút értékben a romániai magyarok száma egy évtized alatt több mint kétszáz ezerrel csökkent. 2012. februárjában, a népszámlálás első részeredményeinek közzétételekor még tizenkilenc milliós állandó lakosságról beszéltek, a magyarok száma pedig tízezerrel magasabb volt. Az intézet már akkor jelezte, hogy a népszámlálás során nem sikerült megszámolnia körülbelül egymillió lakost, és közölte, hogy az adóbevallási ívek, az egyetemek, a katonai intézmények és a börtönök adatbázisai segítségével pótolják a hiányos népszámlálási adatokat. Ezekben az adatbázisokban nem szerepel a nemzetiség.
A magyarság két megyében alkot többséget: Hargita megyében a lakosság 82,9 százalékát, Kovászna megyében pedig 71,6 százalékát teszik ki a magyarok. Jelentős magyar nemzetiségű lakossággal rendelkezik még Maros (36,5 százalék), Szatmár (32,7 százalék), Bihar (24 százalék) és Szilágy (22,4 százalék) megye. Abszolút értékben Hargita megyében él a legtöbb magyar (kétszázötvenhétezer hétszázhét fő), a második legnagyobb magyar lakossággal rendelkező megye Maros (kétszázezer nyolcszázötvennyolc fő), a harmadik Kovászna (százötvenezer négyszázhatvannyolc fő). Ezek után következik Bihar (százharmincnyolcezer kétszáztizenhárom fő), Szatmár (száztizenkétezer ötszáznyolcvan fő), Kolozs (százháromezer négyszázötvenhét fő) és Szilágy megye (ötvenezer százhetvenhét fő). Romániában továbbra is a magyarság képezi a legnagyobb nemzeti kisebbségi közösséget. A második legnépesebb közösséget a romák alkotják, akik a lakosság 3,1 százalékát teszik ki. Számuk hatszázhuszonegy ezer, ami növekedés a tíz évvel ezelőtti ötszázharmincöt ezerhez képest. A népszámlálási végeredmények szerint hétszázhuszonhét ezer román állampolgár él több mint egy éve külföldön, ami az intézet elnöke szerint a valós szám legfeljebb harminc százaléka. Rámutatott, hogy az uniós statisztikákat összegző Eurostat szerint 2,2 millió román állampolgár él külföldön.
Felduzzasztották a lakosságszámot húsz millió fölé, mert a népességcsökkenés komoly pozícióvesztést jelent Románia számára az Európai Unió struktúráiban - jelentette ki Kiss, a kolozsvári Kisebbségkutató Intézet munkatársa. A kérdésre: hogyan nőtt húsz millió fölé Románia lakossága a 2011-ben végzett népszámlálás közölt végeredménye szerint, hiszen 2012. februárban az előzetes eredmények szerint még tizenkilenc millió főben állapították meg az ország állandó lakosságát, elmondta, hogy a Román Statisztikai Hivatal különböző lakosság-nyilvántartási adatok alapján kipótolta a népszámlálási adatbázist, s ez utóbbiba olyan emberek adatait vezették be, akikkel számlálóbiztosok nem találkoztak. Szerinte a tizenkilenc millió fős állandó lakosság sem volt reális, hiszen különböző európai és nem európai országok bevándorlási statisztikái már 2010-ben 2,8 millió külföldön élő román állampolgárral számoltak, így a tizenkilenc millió esetében a 2,2 millió fős migrációs veszteséggel való számolás is nagyon alábecsült adat. Jelenleg már a három milliót is meghaladja a külföldön élő román állampolgárok száma. (Forrás: MTI)
Vatican
July 05, 2013 Marriage one man and one woman for nurturing children: Pope Francis’ first encyclical. (Source: 'LifeSiteNews'): http://tinyurl.com/kyl564n
Európai Parlament European Parliament
2013. VII. 2. Az Európai Parlamentben (EP) lefolytatták a plenáris vitát az alapvető jogok magyarországi helyzetéről szóló jelentésről, amelyet Tavares, portugál zöldpárti EP-képviselő készített. Az EP állampolgári jogokkal, valamint bel- és igazságügyi kérdésekkel foglalkozó szakbizottsága 2013. június 19-én fogadta el a jelentés-tervezetet, harmincegy szavazattal tizenkilenc ellenében, nyolc tartózkodás mellett. 2013. VII. 2. Tavares, portugál, zöldpárti európai parlamenti képviselő azzal kezdte beszédét, hogy magyar nyelven olvasta fel az Európai Unió (EU) szerződésének kettes cikkét, amely az EU alapértékeit tartalmazza, majd mindezt angolul is elismételte. Tavares a jelentés lényegét úgy foglalta össze, hogy a magyarországi jogi változások szerinte rendszerszintűek voltak, és eltávolodtak a kettes cikkben foglalt alapértékektől. Mind a magyarországi jogalkotás ütemét, mind hatókörét aggályosnak tartja, mert úgy véli, hogy azok trendje a hatalom-koncentráció irányába mutat. Azt az ajánlást fogalmazza meg jelentése, hogy az Európai Bizottság (EB) hozzon létre a kettes cikk értékei sérelmének esetére kialakítandó riasztórendszert, Magyarországnak pedig mintegy harminc általános ajánlást címez. Barroso emlékeztetett, hogy az EB már tavaly is több dolgot kifogásolt, a bírák nyugdíjazásának ügyét és az adatvédelmi biztos felmentésének kérdését említette, majd az Alaptörvény márciusi, negyedik módosításával kapcsolatban is emelt három kifogást, mégpedig az ügyáthelyezés, az elmarasztaló bírósági ítéletek miatti "ad hoc" adókivetés és a politikai hirdetések korlátozása miatt. Rámutatott, hogy kettőben a magyar kormány jelezte változtatási készségét, és a politikai hirdetések korlátozása terén is folyik az egyeztetés, miután Orbán Viktor június 28-án jelezte, hogy Magyarország ezen a téren is kész kompromisszumot kötni - tudatta. A Tavares-jelentést Orbán Viktor az ülésen igazságtalannak nevezte. Az, a miniszterelnök szerint kettős mércét alkalmaz, mélyen igazságtalan Magyarországgal szemben, nem ismeri el, lebecsüli és leminősíti "azt a hatalmas munkát, amellyel a magyarok megújították hazájukat". Orbán Viktor közölte, hogy a jelentéssel kapcsolatos magyar kifogásokat Memorandumban foglalták össze, amit átadnak az EP elnökének. Megjegyezte: nincsenek illúziói a szavazást illetően: szerinte a szocialisták, a liberálisok és a zöldpártiak Magyarország ellen fognak szavazni. A portugál zöldpárti EP-képviselő készítette dokumentum "komoly veszélyt jelent Európára nézve': sérti az uniós Alapszerződést, a közösségi szerződések által nem ismert egyedi intézményt akar felállítani, amelyik ellenőrzés és gyámság alá vonná az unió egyik tagországát - fogalmazta meg kifogását Orbán Viktor. Szerinte ezzel figyelmen kívül hagyja az EP hatásköreit, az EU intézmények közötti feladatmegosztását, valamint a tagállamok és az EU közötti jogi egyensúlyokat. Összegzése szerint a jelentés önkényesen fogalmaz meg kritériumokat, vezet be új eljárásokat, és kreál új intézményeket. Éljen a szabad nemzetek Európai Uniója" - zárta felszólalását. 2013. VII. 2. Orbán Viktor újságírók előtt ismét hangot adott annak az álláspontjának, amelyik szerint a kabinet elutasítja azt a politikai nyomásgyakorlást, hogy Magyarországon vonják vissza, illetve ne folytassák a rezsicsökkentést, továbbá mérsékeljék a bankadót. Egyértelművé tette: kormánya egyetlen ilyen intézkedését sem vonja vissza. Utalt arra a Memorandumra, amelyik a magyar kormánynak a Tavares-jelentéssel szembeni kifogásait foglalja össze. E dokumentum szerint a jelentés új, az uniós szerződések által nem ismert egyedi intézményt szándékozik létrehozni. A magyar kormánynak az uniós intézmények közül csak az EB-al van dolga, együttműködési kötelezettsége ilyen értelemben - szögezte le. Utalt arra, hogy a kormányzat és a brüsszeli bizottság relációjában egyértelmű a helyzet: az EB az uniós jog őreként felvetésekkel élhet. (Forrás: MTI) 2 July 2013 Hungarian Prime Minister Viktor Orbán called the report drafted on the state of fundamental rights in Hungary by rapporteur Tavares unjust in Strasbourg. The report applies double standards, "poses a serious danger to Europe", violates the Treaty on the European Union and arbitrarily defines criteria - the prime minister said, addressing a European Parliamentary debate. Hungary's critical remarks had been summed up in a Memorandum - he said. The prime minister had no false illusions about the outcome of July 3 vote, he expected the Socialist, liberal and Green MEPs to vote against Hungary. Hungarians want to see a Europe of free nations rather than that of subordination - he said. Hungary will fight against all who apply double standards, abuse their power, "want to treat us as second-class citizens ... and transform our union into an empire". (Source: MTI) 2013. VII. 3. "Teljesen elfogadhatatlan és minden jogi alapot nélkülöz a magyar Országgyűlésnek címzett több tucat jogalkotási ajánlás és egy olyan monitoring eljárás bevezetése, amelyik ezen javaslatok végrehajtását kíséri figyelemmel. Az Európai Parlament semmiképpen nem válhat 'Nagy Testvérré'" - hangsúlyozta Weber, az Európai Néppárt képviselőcsoportjának alelnöke. "Az uniós szerződések őreként az Európai Bizottság rendelkezik megfelelő hatáskörrel ahhoz, hogy objektív módon értékelje a tagállami törvények és az uniós jog összhangját" - tette hozzá. Az Európai Néppárt közleménye szerint a dokumentum az európai baloldali pártok kívánságlistája, akik a saját politikai programjukat akarják Magyarországra erőltetni. A néppárti képviselőcsoport elutasítja az európai szocialisták által alkalmazott kettős mércét. A közlemény szerint a szocialisták becsukják a szemüket akkor, amikor az általuk kormányzott tagállamok, mint például Románia és Bulgária, egyértelműen megsértik az európai értékeket. (Forrás: MTI) 3 July 2013 At a European Parliament (EP) plenary session, a report on fundamental rights in Hungary prepared by rapporteur Tavares was approved with three hundred and seventy votes in support, two hundred and forty-nine against and eighty-two abstentions. Prime Minister Viktor Orban said the report seriously violated and restricted Hungary's independence and the freedom of its Parliament, and, at the initiative of the ruling Fidesz party group, a resolution would be tabled in response to the EP decision. "We cannot accept the attempt to unilaterally override the basic treaty on the basis of which we joined the European Union ..." Orban said. (Source: MTI)
.
