.
Magyarország
2013. IV. 15. Az Alkotmányügyi Bizottság a kormánypárti képviselők szavazataival általános vitára alkalmasnak minősítette az Alaptörvény negyedik módosításával összefüggő törvényi változtatásokról szóló javaslatot.
Az Alkotmánybíróság (AB) egy 2011-es határozatában felsorolta azt a négy európai országot, ahol az Alkotmánybíróság felülvizsgálhatja az Alaptörvényt, vagyis - mondta Répássy, igazságügyi államtitkár - az Európai Tanács negyvenhét tagállamát tekintve ez a jogkör különleges kivétel. Ennek alapján kijelentette: nincsen olyan európai sztenderd, aminek alapján az Alkotmánybíróságnak jogot kellene biztosítani alkotmány felülvizsgálatára.
Ügyek áthelyezésével kapcsolatos szabály módosításáról azt mondta: a jövőben konkrét, egyedi ügyet az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke nem helyezhet át, megszűnik az ezzel kapcsolatos jogköre; az elnök az Országos Bírói Tanáccsal egyetértésben kijelölhet egy másik bíróságot, amelyik fogadni fogja azokat az ügyeket, amelyeket a leterhelt bíróság nem képes. Ez viszont csak a határozat kezdőnapja után érkezett ügyekre vonatkozik, tehát az OBH elnöke nem is értesül majd arról, hogy milyen ügyeket helyeznek át - tette hozzá. Az OBH-nak tizenhat bíró a tagja. (Forrás: MTI)
2013. IV. 16. Letétbe helyezett kulturális javak Titkársága jön létre 2013. május 1.-i hatállyal a Miniszterelnökségen belül
Jegyzéket készít a Miniszterelnökség a magyar múzeumokban vitathatatlanul nem állami tulajdonban lévő műtárgyakról, hogy azokat visszaszolgáltassa a jogos tulajdonosoknak - jelentette be Lázár, Miniszterelnökséget vezető államtitkár Keszthelyen, amikor a Sigray-család örököseinek átadott nyolcvanhat, eddig múzeumi letétben őrzött műtárgyat. Elmondta: a kormányfő döntése alapján létrejövő Titkárságnak a Második Világháború kitörésétől a rendszerváltozásig terjedő időszakban az államra bízott javakat kell felülvizsgálnia. A kultúráért felelős miniszter a nagy nemzeti intézményeket - így a Magyar Nemzeti Múzeumot, a Szépművészeti Múzeumot, a Magyar Nemzeti Galériát és az Iparművészeti Múzeumot - arra szólítja fel: készítsenek soron kívüli leltárt azokról a letétben lévő műtárgyakról, amelyeket azzal a szándékkal bíztak a magyar államra, hogy őrizze meg, és nem azzal a szándékkal, hogy kobozza el őket. A jegyzéket, amelyiken a műtárgyak beazonosíthatók lesznek, a következő tizenkét hónapban a Ttkárság elektronikus formában nyilvánossága hozza, hozzáférhetővé teszi az egész világon, és lehetőséget ad arra, hogy az örökösök visszaigényeljék a műkincseket a magyar államtól. Lázár János államtitkár ezt ambiciózus tervnek minősítette. Keszthelyen, a Helikon Kastélymúzeumban, a Sigray-örökösök és ügyvédjük jelenlétében arról is beszélt, hogy a magyar államnak és a magyar kormány képviselőjének kötelessége a bocsánatkérés. Úgy fogalmazott: "bocsánatkéréssel tartozunk azon magánszemélyek, családok felé, akik abban a reményben bízták javaikat a magyar államra, hogy ezeket az állam megőrzi". Halász, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára arról számolt be, hogy 2002 óta tud a Sigray-örökösök régóta húzódó problémáiról és 2013. február 28-án, első államtitkári munkanapján a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatójával döntöttek a megoldásról. Kijelentette: a kormány "visszaadta a kultúra becsületét, ennek része, hogy adjuk vissza jogos tulajdonosainak azokat a kulturális javakat, amelyek nem az államé". Hozzátette, hogy azokra az intézményekre is oda kell figyelni, amelyek érintettek az "igazságtételben", vagyis pótolni kell a visszaadott műtárgyakat.
A Sigray örökösök képviseletében Osztroluczky üdvözölte a politikai döntést a műtárgyak visszaszolgáltatásáról. Örömét fejezte ki, hogy nemcsak feléjük irányuló gesztusról van szó, hanem ez kezdeti állomása egy folyamatnak. Pálinkás, a Kastélymúzeum igazgatója azt is elmondta: a családdal történt megegyezés értelmében a szezon végéig a kastélyban marad, letétben, jó néhány bútor, amelyek pótlásáról egyelőre nem tudtak gondoskodni. (Forrás: MTI)
((Ebből a kommunikációból nem derül ki világosan: magyar nemzeti kultúrkincs értékként eddig nyilvántartott műtárgyakat a visszaigényeltek közül a továbbiakban el is lehet-e majd vinni az országból ?)).
2013. IV. 20. "Csúfosan lebuktak a nemzeti nagytőkések"; képesek egyszerre két, egymással harcot vívó politikai alakulatot támogatásunkról biztosítani
Megdöbbenéssel értesültünk arról, hogy a Bajnai politikai mozgalmának hátterét jelentő Haza és Haladás Alapítványt 2011-ben és 2012-ben is komoly milliókkal támogatták külföldi és belföldi tőkés érdekkörök, mint például a jelentős részben állami tulajdonú MOL vagy a Csányi vezette OTP. Bajnaiék az elmúlt két évben a Soroshoz köthető 'Center for American Progress' alapítványtól csaknem száz millió forintnyi dollárt kaptak, ugyanakkor az OTP bank negyven millió forinttal, a MOL pedig huszonöt millióval segítette őket.
A "Váralja Szövetség" úgy véli, a kormányzati kommunikációban és a jobboldali sajtóban újabban „nemzeti” nagytőkéseknek nevezett oligarchákról ismét kiderült, hogy tisztességtelen eszközökkel beleavatkoznak a magyar közélet alakulásába. Csak azok az érdekkörök képesek ugyanis két, egymással harcot vívó politikai formációt egyszerre a támogatásunkról biztosítani, amelyek egy ország döntéshozatali mechanizmusát már jelenleg is érdemben befolyásolni képesek.
Ma újra bebizonyosodott: nemzeti nagytőkések nem léteznek, csak oligarchák vannak, akik a politikai szereplők kampánytevékenységeinek megfinanszírozása útján kívánnak a döntéshozatalra és ezáltal a közügyekre hatást gyakorolni. Éppen ezért nem tudtunk korábban sem egyetérteni a kormány belföldi nagytőkéseket támogató politikájával. Ezek az érdekkörök most újra egyértelművé tették a külföldről támogatott Bajnai Gordon hatalmi ambícióinak segítésével, hogy nem helyénvaló, amikor a kormány „15-20 regionális multi” terjeszkedésével képzeli el a magyar gazdaság fellendülését, illetve „azt szeretné, ha minél több nagytőkés (…) lenne Magyarországon.” Ismét megállapítjuk, hogy belföldi nagytőkés és külföldi nagytőkés között nincs különbség, hiszen a tőke-érdekeltségek valamennyien egy globális hálózat részei. Csak remélni tudjuk, hogy ez az elképesztő eset a kormányt is hasonló felismerésre készteti.
A "Váralja Szövetség" álláspontja szerint a multik egyáltalán nem szorulnak az állam támogatására, sikerességüket a piac keretein belül kell megoldaniuk, sőt határozott lépésekkel el kell távolítani őket a politika közeléből. A mindenkori kormányzat feladata sokkal inkább a vagyoni középosztály kiszélesítése, a javak igazságos eloszlásának biztosítása és a helyi közösségek megerősítése lenne.
A közéletben egyenesen nem is szabadna olyan formációknak részt venniük, amelyek fennállásukat vagy eredményeiket különböző tőkeérdekeltségeknek, esetleg külföldi alapítványoknak köszönhetik, hiszen működésük nem a demokratikus elven, a társadalom támogatásán nyugszik. Az ilyen és ehhez hasonló politikai szervezetek komoly nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek.
A mostani eset is azt bizonyítja, hogy a rendszerváltás zűrzavaros átmenetéből kifejlődött harmadik köztársaság súlyos válságát éli meg, legitimitását az emberek szemében elvesztette, az államszervezet különböző gazdasági szereplők foglyává vált, és úgy tűnik, már nem képes onnan szabadulni. Bízunk abban, hogy a jövőben létrejön egy olyan áramlat, amely a pártok felett állva képes a nemzeti összefogás megteremtésére és egy új, hagyományainkra, a fenntarthatóságra és a társadalmi igazságosságra épülő rendszer megalkotására!
Budapest, 2013. április 20.
Váralja Szövetség
(Forrás: "Váralja Szövetség"): http://tinyurl.com/czh4okg
Utódállami területekről:
Erdélyben
2013. IV. 15. Nyilatkozatban kérte Kelemen, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke a román Belügyminisztérium illetékeseit, hogy állítsák le a székely zászlót kitűző polgármesterek, iskolaigazgatók kihallgatását.
Téves az az értelmezés, amelyik szerint tilos az, amiről a törvény nem rendelkezik; a közösségi szimbólumok használata pedig nem alkotmányellenes. Kelemen nyomatékosan aláhúzta: a székely zászló kitűzése nem ütközik törvénybe, ezért elfogadhatatlan a székelyföldi intézményvezetők meghurcolása, zaklatása. (Forrás: MTI)
2013. IV. 15. A romániai "Országos Diszkriminációellenes Tanács" döntésében javasolta a román vasúttársaságnak, hogy valamennyi olyan település vasútállomásán tüntesse fel a helység magyar megnevezését, ahol a magyar anyanyelvű lakosság számaránya meghaladja a húsz százalékot.
A hatóság elmarasztalta a román vasúttársaságot amiatt, hogy egyes - jelentős magyar lakosságot számláló - települések vasútállomásain nincs kiírva a település magyar neve.
A Tanács egy sepsiszentgyörgyi magánszemély panasza ügyében járt el, és diszkriminációnak minősítette a magyar településnév mellőzését azokon a településeken, ahol a magyar közösség aránya meghaladja a húsz százalékot. Panaszló a Brassó megyei Ürmös, Kőhalom, Kaca, a háromszéki Angyalos, Bita, Nagyborosnyó, Cófalva, Zabola és Szentkatolna, valamint a Kolozs megyei Harasztos vasútállomásán hiányolta a magyar feliratokat. (Forrás: MTI)
2013. IV. 18. A "Transindex' hírkirakat közzétett terjedelmes tényfeltáró anyaga szerint a 2012-es romániai választási évben is, és idén is jelentős magyarországi támogatásokhoz jutottak az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácshoz (EMNT) és az Erdélyi Magyar Néppárthoz (EMNP) kötődő polgári szervezetek. A magyar költségvetésből és állami tulajdonban levő magyar vállalatoktól közel egymillió euro-hoz (háromszáz millió forinthoz) jutottak, különféle képzések, egyéb tevékenységek indokával. Megemlíti: a román törvények tiltják a pártoknak külföld részéről való adományok elfogadását. Az írás szerint a magyar költségvetésből a támogatásokat egyfelől a magyar állampolgárság igénylésének - a kedvezményes honosításnak - a folyamatában segédkező, EMNT által létrehozott jogegyenlőség-központok kapták. Másfelől az EMNT vagyonát kezelő, önálló jogi személyiséggel rendelkező egyesület, majd az EMNT-hez és az EMNP-hez kötődő személyek által bejegyzett polgári szervezetek kaptak támogatásokat. A közlés román állami szervek ellenőrzés során készült, kiszivárgott dokumentumára is hivatkozik. S közli, hogy az adományok egy része a "Szerencsejáték Zrt."-től, a "Magyar Fejlesztési Bank Zrt'-től és a "Magyar Villamos Művek Zrt"-től származik. Az írás szerint a támogatott civil szervezetek nem folytatnak olyan tevékenységet, amelyik indokolttá tenné a támogatási összegek nagyságát. Megállapítja: az EMNT által létrehozott - az állampolgárság igénylésében segédkező - néphatalom-központok megannyi EMNP-politikusnak biztosítanak megélhetést. Az írás kitér egyes - általa EMNT s EMNP közelinek tartott - erdélyi magyar sajtókiadványok magyarországi támogatására is. Állítása szerint hazai alapítvány - ezen lapok többségi, sajtó-tröszt tulajdonosa - 1,86 millió eurós (ötszázötvennyolc millió forintos) adományban részesült, szinte egyazon vállalati forrásokból.
Az EMNT és az EMNP, valamint az ezekhez közel állónak tekintett erdélyi magyar sajtó magyarországi támogatási forrásait feltáró anyag végén a "Transindex' közli: a tényfeltáráshoz a 'Freedom House Romania' alapítvány előirányzata keretében az amerikai Külügyminisztériumtól és Franciaország bukaresti Nagykövetségétől nyert anyagi támogatást.
Politikai támadásnak minősítette az EMNP a romániai "Transindex' hírkirakat közzétett írását, amelyik a párthoz köthető polgári szervezetek magyarországi támogatásával foglalkozik. Az EMNP, kiadott közleményében kijelentette: a 'Transindex'-en közölt írás politikai megrendelésre készült, a hírkirakat tulajdonosa Kelemen, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke. S: "Az RMDSZ így próbálja támadni a Néppártot, mivel másképpen nem tud fogást találni rajta és elgondolásán. A politikai megrendelést bizonyítja a cikk közzétételének időzítése is: egyértelmű, hogy a két nappal a Néppárt országos küldöttgyűlése előtt megjelentetett írás célja RMDSZ-vezénylettel lejáratni a politikai ellenfelet, és megzavarni a Néppárt tanácskozását". Az EMNP közölte: jelenleg a szombati küldöttgyűlés sikeres lebonyolítására összpontosítanak, csak a tanácskozás után kívánnak "az RMDSZ irányából érkező támadással' foglalkozni. A közleményhez azt a levelet is csatolták, amelyikkel Toró T., az EMNP elnöke a tényfeltáró írás szerzőjének elbeszélgetés-kérésére válaszolt. Toró T. azt javasolta, hogy Kelemen, RMDSZ-elnökkel közösen válaszoljanak párttámogatásra vonatkozó újságírói kérdésekre. (Forrás: Transindex, MTI) 2013. IV. 18.; 19. A 'Transindex'-cikk rövidített változatát az 'Adevărul' napilap világhálós kiadása is közölte április 18-án. Ennek nyomán a megvesztegetés-ellenes ügyészséghez, a választási hatósághoz és a hírszerzéshez fordult a Voiculescu alapította, kormányzó szociál-liberális szövetségben részt vevő Konzervatív Párt április 18-án az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) vélt magyarországi támogatása miatt. A párt közleményében azt írta, hogy a párttámogatási törvény értelmében Romániában tilos a pártok külföldi pénzelése. 'A Székelyföld önrendelkezéséért és Románia szövetségivé tételéért küzdő párt hálózatát tulajdonképpen a magyar állam támogatja, közvetett csatornákon juttatva el a pénzeket, megkerülve a törvényt' - áll a párt közleményében. (Forrás: "hvg; "Erdély Ma" Kitekintő") 2013. IV. 19. Németh, külügyi államtitkár határozottan cáfolta Kolozsváron azokat a sajtóhíreket, amelyek szerint Magyarország támogatást nyújt az Erdélyi Magyar Néppártnak. "Magyarország semmilyen pártot és pártpolitikai tevékenységet nem támogat Romániában" - nyilatkozta. Szerinte a 'Transindex' által feltárt, Erdélybe érkező magyar állami támogatások "meghatározó módon a demokrácia-központokhoz érkeztek". Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által létrehozott jogegyenlőség-központok pedig a magyar állampolgárság igénylésének folyamatában nyújtanak fontos segítséget az erdélyi magyaroknak - hangsúlyozta. 2013. IV. 20. Németh, külügyi államtitkár Kolozsváron üdvözölte a szerb-koszovói viszony rendezéséről április 19-én elért megállapodást, míg Tőkés, az EMNP védnöke Trianonért cserébe önigazgatást kért az erdélyi magyarságnak az EMNP kolozsvári, országos küldöttgyűlésén. A küldöttgyűlés újraválasztotta a pártelnöki tisztségbe Toró T.-t és elfogadta a párt elgondolását Románia közigazgatási térségeinek kialakításáról, a román alkotmány tervezett módosításáról. (Forrás: MTI)
2013. IV. 20. Tőkés László fővédnöki beszéde az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) küldöttgyűlésén
Kegyelem néktek és békesség, Istentől!
Magam is részvétemet fejezem ki Füzes Oszkár nagykövet úrnak, akinek felesége bensőséges testvéri érzéseket lopott a kegyetlen politika világába, és Erdély egyfajta nagyasszonyaként buzgólkodott minden jó ügyben, a határok feletti nemzetegyesítés szellemében.
Államtitkár úr, külön is részvétemet fejezem ki Szalai Annamária halála miatt a Fidesz–KDNP-szövetségnek. Kérem, tolmácsolja mindannyiunk részvétét!
Csép Sándorra pedig az általa meghonosított jelmondattal emlékezem: Áldást, népességet! – az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Néppárt stratégiai programjába is szorosan beletartozik, amit ez a jelszó kifejez
"Hölgyeim és Uraim, Tisztelt Küldöttgyűlés, kedves Testvéreim!
Mindenekelőtt röviden kitérnék a legutóbbi napok eseményeire, egyben azt is remélve, hogy mai felsereglésünk alkalmából ezután az érdemi dolgokkal tudjunk foglalkozni, rövid értékelésem tehát egyben a felvetett témakör lezárását is célozza.
Az elmúlt napokban az anyaországi magyar, az erdélyi magyar és a román médiában összehangolt módon támadták az Erdélyi Magyar Néppártot, melynek védnöke vagyok. A logika kísértetiesen hasonlít a pártbejegyzést követő médiahadjáratra: ha még emlékszünk rá, Kelemen Hunor tanácsosa, illetve az RMDSZ bukaresti szervezetének vezetője egy román ügyvéd megbízásából vizsgálta át a pártbejegyzést támogató aláírásokat, ezt követően pedig az Új Magyar Szó főszerkesztője Dan Voiculescu címzetes szekuskollaboráns lapjával, a Jurnalul Nationallal közösen „tényfeltáró” riportsorozatban tett meg mindent a Néppárt ellehetetlenítéséért. Az akkori célzatos támadássorozat következményeit a mai napig szenvedjük. Együttérzésemet és szolidaritásomat fejezem ki a meghurcoltak iránt. Azóta is néppártosokat hurcolnak a rendőrségre, mindezt egy mindez ideig még senki által nem azonosított személy feljelentésére hivatkozva.
Most, a Kelemen Hunor RMDSZ-elnök tulajdonában lévő Transindex újságírója tett közzé „tényfeltáró” riportot magyarul, illetve a székely zászló elleni hecckampány zászlóvivő médiumában, az Adevărul című bukaresti napilapban, románul. Majd ezt követően – minő meglepetés – a fentebb említett szekusbesúgó, Dan „Felix” Voiculescu zsebpártja, a Konzervatív Párt tett feljelentést az Erdélyi Magyar Néppárt ellen az Országos Választási Hatóságnál, a Korrupcióellenes Ügyészségnél és a Román Hírszerző Szolgálatnál.
Ezzel az ügy oda került, ahová való: szekusok zsebpártja támadja Románia egyetlen autonomista és föderalista pártját – Önökkel együtt –, az RMDSZ elnöke tulajdonában lévő lap információi alapján, és ezzel a kör bezárult.
De emlékszünk még arra is, amikor az RMDSZ vezetésével működő pénzügyőrség vizsgálgatta a demokrácia-központjaink működését, a vizsgálat eredményeit pedig egy másik bukaresti központi napilap hasábjain láttuk viszont.
Tanulságképpen megfogalmazhatjuk: kényelmetlen pártot hoztunk létre. Kényelmetlen elsősorban az RMDSZ-nek, mert vetélytársa akadt – és nem is akármilyen, hiszen amíg az Erdélyi Magyar Néppárt majdhogynem megduplázta támogatottságát, közel hetvenezer szavazatot szerezve a föderalizmus és az autonómia ügyének, a magát magyar érdekvédelmi szervezetnek nevező formáció a tavaly az önkormányzati választásokhoz képest az őszi parlamenti választásokra már rengeteg választót elveszített, gyakorlatilag a Kárpátokon túli, vélhetőleg román szavazatokkal csúsztak be éppenhogy, a küszöb fölött a román parlamentbe. Nem véletlenül köttetett a választások előtt a titkos paktum az RMDSZ és a Szociálliberális Unió között. Itt tartunk tehát: román szavazatokkal, hatalmi segédlettel tartják bent a parlamentben a számukra kényelmes magyar pártot és azokat, akik a román kormány magyar hangjaként szoktak működni. A román posztkommunista hatalomnak tehát kényelmetlen az autonomista nemzeti oldal. Azért kényelmetlen, mert minket nem tudnak megvásárolni. Mert mi nem vagyunk hajlamosak a megalkuvásra.
A román hatalom mindenkor talált magának komprádorokat, olyan magyarokat, akiknek fontosabb az önérdek, mint a köz java: a Bukarestben átnevelődött magyarjainkról van szó. Az egészben az a leginkább abszurd, hogy: tolvaj kiált tolvajt! Bizonyítottan korrupt hatalmasságaink a mi adónkból évente mintegy 3,5 milliónyi eurót kapnak – és ezekkel az összegekkel még soha nem számoltak el az adófizető magyar közösségünk előtt. Ennyi az ára annak, hogy Bukarestben elfelejtsék az autonómiát, hogy ne legyenek ott a Szenátusban, ha netalán a Székelyföld autonómiájáról szóló törvénytervezetet tárgyalják, ennyi az ára annak, hogy itthon elmagyarázzák: éppenséggel miért nem időszerű az önrendelkezés ügye.
Valószínűleg az is fáj nekik, hogy korábban a balliberális magyar kormányzat számolatlanul öntötte az adófizetők forintjait az ő alapítványaikba, példának okáért: csak 2008 és 2010 között az Iskola és a Progress Alapítványok összesen 763.428.832 forintot, azaz mintegy 2.567.000 eurót zsebeltek be. (Csak tájékoztatásul jegyzem meg: az Iskola Alapítványnak például az oktatási-nevelési támogatás „menedzseléséhez” több mint 200 millió forintra volt szüksége évente, míg a Romániai Magyar Pedagógusszövetség ugyanezt a munkát, az összeg egyötödéért tudja elvégezni.) Ezt különösképpen a figyelmébe ajánlom Répás Zsuzsanna államtitkár asszonynak, aki ebben az ügyben közvetlenül illetékes.
Mindezeket szükséges volt ennyire részletekbe menően tisztáznunk, hogy világosan lássuk: az Erdélyi Magyar Néppárt és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elleni támadások mögött a román hatalom és az őt kiszolgáló magyar pártelit összjátéka áll. Valószínűleg a magyarországi elvtársak is fel fogják használni ezeket a nemzeti kormány elleni nemtelen harcukban, nem véletlenül borult egymás nyakába Markó Béla volt RMDSZ-elnök és Mesterházy Attila MSZP-elnök. Ennek a jelenségkörnek azonban egy másik dimenziója is van, éspedig az az általánosan jellemző magyarellenesség, mely a maga helyén az antiszemitizmushoz, a cigányellenességhez, vagy nyugati viszonylatban az iszlamo-fóbiához hasonlítható.
Közismert, hogy a 19. és 20. század fordulóján - okkal vagy egy átfogó nemzetközi politikai manipuláció következményeképpen - egy általánosan felgerjesztett nemzetközi magyarellenes közhangulat kialakításának is döntő szerepe volt Magyarország megbüntetésében, a nemzet szétszaggatásában. Ezeknek az időknek az emlékét idézi fel mindaz, ami éppen mostanság, az utóbbi két-három évben megy végbe nemzetközi téren, az Európai Unióban, és az Egyesült Államok viszonylatában, az Orbán Viktor vezette nemzeti kormány, illetve Magyarország ellenében. Nemrégen elfogadtunk egy határozatot az Európai Parlamentben, a xenofóbia, a rasszizmus, az iszlamofóbia, a homofóbia ellenében lépve fel. Ekkor kezdtem irigyelni a homoszexuálisokat… Tudatom önökkel, hogy módosítónkat nem voltunk képesek keresztülvinni. A határozat elfogadását megelőzően, nem tudtuk bevenni ebbe a határozati szövegbe, hogy az Európai Unió fokozott mértékben lépjen fel a kisebbségellenes irányzatok ellen. Ezért irigyeltük az iszlám követőit, vagy a homoszexuálisokat, mert őket megvédik, de a hagyományos történelmi kisebbségek védelme még csak egy mellékmondat erejéig sem talált
helyet egy európai alapdokumentumban.
Találóan mondja Gál Kinga EP-képviselő épp a napokban: milyen érdekes, hogy Reding asszony páratlan szigorúsággal védelmezi a jogállamot és a kisebbségeket Magyarország, a magyar kormány ellenében, de amikor a szlovákiai, felvidéki, romániai magyarokról van szó, panaszainkat, közbenjárásunkat, folyamodványainkat rendre visszautasítja, és ezeket az ügyeket az egyes tagországok illetékességi körébe utalja, vagyis kettős mércét használ.
Ugyanez a közvetett magyarellenesség nyilvánul meg abban a diverzióban, melynek éppen a múlt héten lehettünk tanúi Strasbourgban, illetve Bukarestben. Amint tudjuk, az Új Magyar Szó internetes kiadása, a maszol.ro a Fidesz ellen terjeszt tévhíreket – valószínűleg politikai megrendelésre –, azt állítva, hogy a Fideszt ki akarják tenni az Európai Néppártból, illetve hogy a Fidesz már titkos tárgyalásokat folytat az Európai Konzervatívok Pártjával, hogy átlépjen az ő frakciójukba, illetve pártjukba. Olyannyira elmérgesedett ez a helyzet, hogy Joseph Daul néppárti frakcióvezető külön cáfolatot intézett az Új Magyar Szóhoz. Íme, a sajtómanipuláció milyen méreteket ölt, és hol üti fel a fejét. Feltevődik a kérdés: kik juttatták el a diverziókeltő RMDSZ-es újságírót – mert hiszen az Új Magyar Szó bevallottan RMDSZ-es újság – Dubrovnikba, az Európai Néppárt büróülésének helyszínére? Kiknek a pénzén utazott oda ez az újságíró? Kik adták a transindexes Sipos nevű újságírónak a sípot a szájába? Kérdezem már csak a személyes érintettség jogán is, hiszen a napokban éppen engem gyaláztak az Adevărul és az Antena3 médiák.
Hölgyeim és Uraim, száz szónak is egy a vége: politikai és nacionál-kommunista visszarendeződésnek vagyunk tanúi Romániában. Erre nézve elég, hogyha néhány példát sorolok fel: a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem kálváriája a Bolyai Egyetem megszüntetésének időszakára emlékeztet bennünket. A területrendezési tervek a Ceauşescu-korabeli megyésítés időszakát juttatják eszünkbe. Magyar vidékeink elidegenítése, folytatódó asszimilációja, már-már az egykor tervbe vett falurombolás fenyegetésével veszélyeztetnek bennünket. Vagy itt van a tulajdonaink ügye: a restitúció kérdése. Huszonnégy év után még mindig ott tartunk, hogy teljesen bizonytalanná vált továbbra is birtokban tartott, elorozott épületeink sorsa. Elég, ha a Székely Mikó Kollégiumra, vagy a Zilahi Református Wesselényi Kollégiumra emlékeztetek. És erre fel megint az RMDSZ megalkuvásával találjuk szembe magunkat a restitúció kérdésében. De itt van a kétágú templom ügye, ahol egy újabb bukaresti plaza-botrány árnyéka vetül reánk. Még szerencse, hogy tó fakadt az építkezések helyszínén, és a romániai korrupció megint csak hátráltatta a kétágú templom történelmi helyszínének a tönkretételét. A legrosszabb álmaimban sem gondoltam továbbá arra, hogy az az egyházkerület, amelynek én voltam közel két évtizedig a püspöke, paktumot köt az RMDSZ nomenklatúrájával, és abban a teremben, amelynek épületét mi szereztük vissza a megyei kommunista pártkabinet tulajdonából, most ott grasszálnak az RMDSZ etno-bizniszen alapuló elitjének, illetve nomenklatúrájának a tagjai. Íme, már egyházaink közé is bevette magát ez a fajta visszarendeződés.
Nos, ebben a helyzetben, a nacionalizmusnak és a posztkommunizmusnak ebben az átmenetinek tekintett, de túlságosan hosszúra nyúlott időszakában, Kós Károly kiáltó szava juthat eszünkbe. Mi, mai magyarok, mai nagybányaiak, mai erdélyiek és partiumiak, újból felemelhetjük kiáltó szavunkat hitünk védelmében és érdekében. Makkai Sándorral együtt mondhatjuk azt, hogy így nem lehet, és nem mehet tovább. Márton Áronnal együtt mondjuk, aki nemcsak a zsidókat vette védelmébe, ahogy méltán emlegetni szokták, hanem magyarsága érdekében is felemelte szavát Gróza Péter kormánya előtt.
Velük együtt, az ő példájukat követve, egyházaink erkölcsi többletével és hitével kell felemelnünk kiáltó szavunkat a magyarság védelmében és érdekében is. Ezt teszi az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, az Erdélyi Magyar Néppárt.
De egyházainkra most is számítani akarunk. Előkerestem a romániai magyar történelmi egyházak vezetőinek 2006. november 3-án kelt támogató nyilatkozatát. Ebből idézek: „Romániában élő magyar nemzeti közösségünk szolgálatában álló egyházaink képviselőiként, hitből fakadó köteleztetésből kinyilvánítjuk a következőket: határozottan kiállunk az erdélyi magyar közösség önkormányzati jogai mellett, és teljes mértékben támogatjuk az autonómia kialakítására irányuló jogos igényét. Ezen belül szintén erkölcsi támogatásunkról biztosítjuk Székelyföld területi önrendelkezésének ügyét. Úgy ítéljük, hogy mindezek biztosítása egyben egész országunk javát és érdekét szolgálja a küszöbön álló európai csatlakozás keretei között.” Az idézett szavak magukért beszélnek, és mi magunk is az Európai Parlamentben petíciót nyújtottunk be egyházi ingatlanaink ügyében. Várjuk a választ erre a petícióra. Segítségünkre volt ebben az Emberi Méltóság Tanácsa, az aláírók pedig: Sándor Krisztina, valamint Erdélyi Géza nyugalmazott felvidéki püspök. Örömmel nyugtázom, hogy Victor Ponta miniszterelnök megkövette a román görög-katolikus egyházat az elkobzott tulajdonaik miatt. De pont így meg kellene követnie magyar egyházainkat, mint ahogy a Tismăneanu-jelentés is elismerte, hogy településeinket mesterséges módon románosították el. Már régóta várat magára egy román bocsánatkérés az elszenvedett hátrányok és elnyomatás miatt.
Hölgyeim és Uraim! Az elmondottak arra vallanak, hogy jó úton járunk. Nemcsak magyar szempontból fontos, amit cselekszik az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és és az Erdélyi Magyar Néppárt, hanem éppen ennyire román szempontból is. A Románia modernizációjaként értett föderalizálás, az erdélyi magyarság megmaradását szolgáló többszintű önrendelkezés, a temesvári eszmék megvédése olyan ügyek, amelyek mellett következetesen és megalkuvás nélkül ki kell állanunk. Mi megtaláltuk a helyes utat, a már előbb idézett Kós Károllyal együtt szólva, világosan látjuk a célt: a magyarság nemzeti autonómiáját.
Emellett külön büszkeség számomra, hogy még a román nagypolitika számára is életképes alternatívákat tudunk az asztalra tenni: Románia szövetségi állammá alakítása egyre több román nemzetiségű számára élhetőnek tűnő jövőképet kínál. Regionalizációs koncepciónk a legmegalapozottabbak közé tartozik.
Ám a célok eléréséért még rengeteget kell dolgoznunk. Az őszi választásokon egyértelműen bebizonyosodott, hogy az erdélyi magyar választópolgárok csalódottak, közönyösek és elfordultak a politikától. Több mint fele a választásra jogosultaknak vagy román pártokra szavazott (ez a kisebbik rész), vagy nem is élt alkotmányos jogával. Ez vészjelzőnek számít minden magyar politikai párt és minden tudatos magyar ember számára.
Az önfeladásból, a kicsinyes pártpolitikai adok-kapokból, a hatalom elvtelen megtartásából, a régi kommunista időket idéző úrhatnámságból, a civil szférát megfojtó klientúra-építésből, adólejeink elherdálásából az erdélyi magyaroknak elegük van. Mi még túl kevés időt töltöttünk a pályán ahhoz, hogy megmutassuk: másképpen is lehet politizálni. Lehet úgy képviselni az erdélyi magyarság ügyét, hogy nem bukaresti paktumokkal biztosítunk ideig-óráig bármikor visszavonható jogokat – hanem úgy, hogy minden rendelkezésünkre álló demokratikus eszközzel, konokul, kitartóan küzdünk az önrendelkezésért, azért, hogy javaink fölött mi rendelkezzünk, hogy a lehető legalacsonyabb szinten döntsünk adólejeink felhasználásáról, hogy önálló magyar oktatásunk legyen, hogy szabadon használhassuk anyanyelvünket – az Európai Unió egyik hivatalos nyelvét – közhivatalokban, közéletben, kórházainkban.
És lehet úgy politizálni, hogy nem utasítjuk el magyar testvéreink segítő jobbját, épp ellenkezőleg: az átkos kommunista „be nem avatkozás elvét” végképpen eltörölve, az egy magyar nemzet eszméjének jegyében figyelünk az egész Kárpát-medencei magyarságra, mint ahogyan azt is természetesnek vesszük, hogy egy emberként mozdul nemzetünk az egész világon, ha – példának okáért – székely szimbólumainkat gyalázza a posztkommunista román hatalom.
Hölgyeim és Uraim! Nemrégen jártunk Hódmezővásárhelyen, Mártélyon tartottuk a Kárpát-medencei Magyar Autonómia-Tanács soros ülését. Aztán Beregszászon is jártam – éppen itt üdvözölhetem Brenzovics Lászlót, akinek a vendégei voltunk. Kovács Miklós mondotta Beregszászon, hogy nem akarunk egy néprajzi kiállítás tárgyává lenni. Még néhány évig mutogatni fognak bennünket fesztiválokon, aztán beolvadunk, eltűnünk. Számomra nem érdekes ez a fajta játék. Nekem nem felel meg a rezervátumi idegenvezető szerepe. Nem akarunk muzeális, multikulturális értékké degradálódni, az Egyesült Európában.
Szerbia csatlakozási tárgyalásainak a folyamatára gondolok. Noha Csurogon már kezdik felépíteni a kivégzett, tömeggyilkosságnak áldozatul esett magyarok emlékművét, hadd idézzem Csorba Bélát, akit külön is köszöntök itt, most újan választott elnökként, aki kijelentette: ha azt akarjuk, hogy itt ötven év múlva is legyen magyar közösség, akkor nem ülhetünk behúzott nyakkal, riadt békákként a Pannon nádasaiban, mert lenyelnek bennünket a körülöttünk csörtető gázlómadarak. Trianonért cserébe autonómiát kell követelnünk. Ezt a gondolatot ismétli meg Berényi József is a Felvidéken, idézem: „a felvidéki magyarság megmaradásának feltétele az autonómia”. Íme, a Kárpát-medencei Magyar Autonómia-Tanács körében és keretében ilyen messzire jutottunk el. Formálódik az egységes nemzet-politikai, határon túli stratégiai szemlélet, és ennek a jegyében fejti ki tevékenységét az Erdélyi Magyar Néppárt, amely az előbb idézett mondattal egybehangzóan, területért jogokat követel mindenütt a Kárpát-medencei magyarság számára, és annak az egységnek a szellemében lép fel, amelyet Hódmezővásárhelyen fogalmaztunk meg, mely szerint nemzetpolitikai apaelvünknek tekintjük, hogy nem külön-külön, kisebbségi mivoltunkban, magunkban maradva folytatjuk harcainkat, hanem erőnket összeadva a nemzet egésze harcol, valamennyi nemzetrész jogáért.
Hölgyeim és Uraim! Végül, de nem utolsósorban Orbán Viktor és Václav Havel szavait idézem, mert náluk jobban úgysem tudom kifejezni azt, amit mondani akarok. Azt mondja Václav Havel, hogy minden posztkommunista országnak két forradalomra van szüksége: először a kommunizmus, majd a posztkommunizmus ellen. Most éppen ebben a fázisban vagyunk, és ebben a küzdelemben nyújtjuk bajtársi jobbunkat magyarországi barátainkhoz, akiknek képviselőit ezúttal külön is köszöntöm.
Ami pedig az útkeresésünket illeti, találóbbat nem tudok mondani, mint amit legutóbb, európai összefüggésben mondott Orbán Viktor miniszterelnök: partnereink és szövetségeseink ugyan gyakran mondják nekünk, hogy a járt utat a járatlanért ne hagyjuk el, és éppen ezért nyilvánvaló, hogy nehéz megértetni velük: felesleges olyan járt úton haladni, melynek végén egy fal áll. Mely zsákutcába torkollik – tenném hozzá. Az az ország, amely ma nem hagyja el a járt utat a járatlanért, bizonyosan zsákutcába fut. Saját magunknak kell új utat taposnunk, vagyis a világ maradibb felével is meg kell értetnünk, hogy egész Európában valódi fordulatra van szükség. Egy ilyen fordulatnak a munkálásán fáradozik az Erdélyi Magyar Néppárt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal karöltve. Ehhez kérem Isten áldását, és sok sikert kívánok az Erdélyi Magyar Néppárt Kongresszusának!" (Forrás: Tőkés honlapja): http://tinyurl.com/d8kwvta
2013. IV. 20. Csorba, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke: beszéde az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) kolozsvári országos küldöttgyűlésén
"Nagyrabecsült Elnök úr, tisztelt Küldöttgyűlés, kedves Barátaink!
Legelőször is köszönöm, hogy itt lehetünk veletek, hiszen a Vajdasági Magyar Demokrata Pártban az Erdélyi Magyar Néppártra annak megalakulása óta úgy tekintünk, mint egyik szövetségesünkre a magyarság autonómiájáért folyó küzdelemben.
Ismeretes előttetek, hogy a Vajdasági Magyar Demokrata Párt a történelmi VMDK örököseként megalakulása óta kitartóan és következetesen küzd a vajdasági – délvidéki –magyarok önrendelkezéséért. Koncepciónk a perszonális autonómia Ágoston András által kidolgozott modelljén alapul, de a politikai küzdelmek során mindenkor nyitottak voltunk más autonómia-elképzeléseket magukénak valló társszervezeteink iránt is. Eközben azonban a magyar autonómia ügyét egy pillanatig sem tévesztettük össze a messze túlnyomóan szerb többségű Vajdaság autonómiájával. A Vajdaságban száz lakosból mindössze tizenhárom a magyar. Ezt azért tartom szükségesnek hangsúlyozni, mert látok bizonyos analógiákat Erdély és Vajdaság között, másrészt, mert a Vajdaság autonómiájának kérdésében sok a félreértés, a balhit és a szándékos spekuláció. Pártom a Vajdaság tartományi státusa körüli, esetenként politikai leszámolásokká fajuló vitákban sem a múltban, sem jelenleg nem látott és lát mást, mint a szerb hatalmi központok közötti gazdasági és politikai harcot. A Vajdaság ügye szerb ügy, azonban ez nem jelenti azt, hogy a Vajdaság autonóm tartomány alkotmányos és jogi státusának kérdése – annak megerősítése vagy gyengítése – közömbös lenne a magyarok számára. Nem közömbös, hiszen polgárként a Vajdaságban élünk, azonban nem is elsődleges gondunk, hiszen nem oldja meg nemzeti közösségként való megmaradásunk alapproblémáit. Sőt, mint láttuk a minapi strasbourgi európai parlamenti vitában, az egész ügy kiválóan alkalmas, hogy a Vajdaság alkotmányos és jogi státusa körül csapott porfelleg elnyelje és elfödje a kisebbségi magyarság legsúlyosabb gondjait. Nekünk ehhez nem kéne asszisztálni sem a Vajdaságban, sem Pesten, sem Brüsszelben. Annál is inkább, mert a kisebbségi önrendelkezés intézményes keretei a szemünk láttára válnak valósággá. Koszovóban... Nemzetközi garanciák mellett... Mindennek nemcsak
inspiráló ereje lehet a számunkra, mint ma Németh Zsolt államtitkár úr fogalmazott, egyébként helyesen. Mindennek precedens értéke van - az egész régió számára! Nem azért, mert Európában nem lehet kettős mércéket alkalmazni. Sajnos jól tudjuk, hogy lehet. De a kettős mércék csak ott és akkor eredményezhetnek tartós sikert, ahol a kettős mércék elszenvedői abba belenyugszanak.
Meggyőződésem szerint a pillanat kedvez a kisebbségi jogok kiszélesítésének az egész régióban. Hagyjunk fel a kishitűséggel! Történelmi esélyt szalasztunk el – és nemcsak a Vajdaságban –, ha a magyar autonómia ügyében nem teremtjük meg a nemzeti összefogást. Ehhez mi Ahtisaari rendezési javaslatát tartjuk a legalkalmasabbnak – egész pontosan javaslatának azon szakaszait, amelyek a kisebbségi kollektív jogok megvalósítására vonatkoznak, és amelyeknek legfőbb tételeit az eddigi hírek szerint ott találjuk a koszovói albánok és Szerbia közötti megállapodásban.
Eljött az ideje a Kárpát-medencei magyar pártok és a magyar kormány jól átgondolt, de határozott cselekvésének. Meggyőződésem szerint ebben az Erdélyi Magyar Néppártra – és ezt ne vegyék üres szólamnak, hiszen ismerem eddigi munkájukat – még nagy feladatok várnak.
Sok sikert, s bátorságot a további küzdelemhez!" (Forrás: VMDP)
Felvidéken
2013. IV. 12. 1947-ben e napon indult el az első, elűzötteket szállító vonat Magyarország felé
A magyar Országgyűlés 2012. december 4-én egyhangúlag fogadta el, hogy Április 12. a Felvidékről kitelepített magyarok emléknapja lesz. Határozatban rögzítették: az Országgyűlés szükségesnek tartja a méltó megemlékezést a 'Benes-i dekrétumok' miatt a Csehszlovák Köztársaságból kizárt, Magyarországra telepített több mint százezres magyarságról. Mint írták, a Törvényhozás tisztelettel adózik azon családoknak, amelyek állampolgárságuktól, közösségüktől megfosztva, szülőföldjükről elűzve, kemény akarással újabb otthont teremtettek maguknak, és támogatja olyan megemlékezések szervezését, oktatási anyagok készítését, amelyek a felvidéki kitelepítéssel kapcsolatosak. Rendezvények sorával emlékeztek a Második Világháborút követő kitelepítésekre Szlovákia több településén a Felvidékről kitelepítettek első hivatalos emléknapján. Révkomáromban a "Csemadok", a felvidéki magyarok legnagyobb kulturális szervezete a Kossuth téren tartott megemlékezést, amelyik egy történelmi előadással kezdődött, majd egy - a kitelepítések tragédiáját feldolgozó - dokumentum-kiállítás megnyitójával folytatódott. Pozsonyban, Magyarország Pozsonyi Nagykövetsége szervezésében az "Ifjú Szívek Táncszínház" épületében a kitelepítéseket feldolgozó táncjáték bemutatójával, valamint a "Soha többé" nevet viselő kiállítással elevenítették fel a meghurcolt áldozatok emlékét. Kalondán, a "Palóc Múzeumban" gróf Esterházy János emlékművének felavatásával hajtottak fejet a kitelepítettek emléke előtt. A rendezvényen Csáky, a Magyar Közösség Pártja (MKP) elnökségi tagja arra emlékeztetett: a szlovák törvényhozás közvetlenül a rendszerváltás után parlamenti határozatban kért bocsánatot a Második Világháborús szlovák állam idején meghurcolt zsidóktól, a Második Világháború után kitelepített kárpáti németektől - de mindmáig nem kértek még csak elnézést sem a magyaroktól. "Ha megbékélésről gondolkodunk, akkor ezt nem lehet figyelmen kívül hagyni" - mondta. A csallóközi Somorján tartott megemlékezésen bemutatták a "Fehérlaposok" című, a tragédiát két család hányatott sorsán keresztül ábrázoló rock-operát. (Forrás: MTI)
Európában
Oroszország
2013. IV. 13. Moszkva is közölte a maga tilalmi listáját; tizennyolc olyan amerikai személy nevét hozták nyilvánosságra, akiknek a számára megtiltják a beutazást Oroszországba.
Az orosz hatóságok ezzel a lépéssel válaszoltak arra, hogy az előző napon Washington-ban is hasonló listát tettek közzé. A Moszkva által kiadott fekete listán amerikai állami funkcionáriusok nevei szerepelnek. Lukasevics, orosz külügyi szóvivő közleményében megállapította: a listára elsősorban olyan személyeket vettek fel, akiknek közük volt a guantánamó-i amerikai bázison alkalmazott kegyetlen vallatások engedélyezéséhez. Beutazási tilalommal sújtanak olyan hivatalnokokat is, akiknek részük volt orosz állampolgárok valamely harmadik országban való elrablásához vagy letartóztatásához. A listán található például Addington, egykor Cheney, amerikai alelnök kabinetfőnöke, Yoo, az Igazságügyi Minisztérium volt jogi tanácsadója, Miller, a guantánamo-i haditengerészeti támaszpont volt parancsnoka, valamint Harbeson, Miller utóda. 2013. IV. 17. Oroszország 2013. április elején nemzetközi körözést kezdeményezett Browder, a 'Hermitage Capital' vezetője ellen. Magnyitszkij, a 2009-ben moszkvai vizsgálati fogságban elhunyt orosz ügyvéd volt cégének vezetőjét azzal vádolják orosz hatóságok, hogy 1999 és 2004 között törvényellenesen vásárolt 'Gazprom'-részvényeket. Moszkva szerint ebben Magnyitszkij is segítette Browder-t. Az orosz Belügyminisztérium szervezett bűnözés és korrupció elleni főosztályának vezetője közölte, hogy Browder tevékenységével három milliárd rubel (körülbelül huszonnégy milliárd forint) kárt okozott Oroszországnak. Gyanújuk szerint az üzletember hozzá akart férni az orosz állami 'Gazprom' pénzügyi kimutatásaihoz, amelyek stratégiai jelentőséggel bírnak Oroszország számára. Browder-t 2005-ben Oroszország nemzetbiztonságára veszélyes személynek nyilvánították és kitiltották az országból. A brit üzletember ellen - aki 2005-ig Putyin támogatójának számított - nagy összegű adócsalás miatt 2013-ban per indult Oroszországban.
Romániában
2013. IV. 12. Ügyészségi feljelentést tesz gyilkossággal és népirtással gyanúsított harmincöt személy ellen a "Kommunizmus Bűneit Vizsgáló és a Román Száműzöttek Emlékét Ápoló Intézet".
Az idős korú, nyolcvanegy és kilencvenkilenc év közötti gyanúsítottak az Intézet szerint 1950 és 1964 között a kommunista elnyomó gépezetben, börtönökben, kényszermunkatáborokban tevékenykedtek. Az Intézetnek sikerült felkutatnia személyazonossági adataikat és jelenlegi lakcímüket. Kimutatásukból kiderül, hogy 2006 és 2008 között hat esetben fordult az Intézet az ügyészséghez ismert kommunistaellenes ellenállók kínvallatóinak, a "Szabad Európa Rádió" Román Szerkesztősége elleni merénylet elkövetőinek, Magyarországra szökött személyek kiskorú testvéreit bántalmazó csíkszeredai börtönőröknek bíróság elé állítását kérve, de az ügyészség - többnyire a tettek elévülésére hivatkozva - nem indított bűnvádi eljárást. 2013. IV. 18. Folytatódik a kommunizmus ideje alatt ítélet nélkül kivégzett civil áldozatok exhumálása. A kihantolásokat hét évvel ezelőtt kezdték, de az előző kormány utasítására leállították. A román titkosszolgálat 1949 és 1954 között mintegy tízezer embert hurcolt el és végzett ki. Az áldozatok többségét ismeretlen helyen hantolták el. Tavaly két kivégzett fiatalember sírját tárták fel. A kommunista rendszer elleni szövetkezéssel vádolták és 1949 márciusában lőtték agyon őket. A sírfeltárást vezető Oprea, régész-történész szerint több ezer ilyen sír lehet az országban. Azt is közölte, hogy sokszor a hozzátartozók, vagy a helyiek vezetik el őket a sírokhoz, amelyek rendszerint mezőkön, hegytetőkön, vagy éppen az áldozatok kertjében találhatók.
A Kommunizmus Bűneit vizsgáló Intézet 2005 óta több száz sírt tárt, mindegyik áldozatot a titkosszolgálat végezte ki ítélet, és valós indok nélkül.
A bukaresti levéltárakban levő jegyzőkönyvek publikálása több szempontból is indokolt és fontos lenne - érvelt Molnár, politológus, egyetemi tanár. Ezek közételéről a szakemberek azt remélik, hogy felelősségre vonhatók a tettesek, eddig ugyanis még senkit nem ítéltek el a gyilkosságok miatt.
Tőkés, Európai parlamenti képviselő arról panaszkodik, hogy falba ütköznek, amikor azt kérik, hogy a nácizmus bűntetteihez hasonlóan a kommunizmus bűntetteit is ítéljék el, és a tetteseket kutassák fel. (Forrás: Duna)
2013. IV. 12. Ponta Victor sajtóértekezleten ismertette a román kormány április 10.-ei ülésén elfogadott, a kommunizmus idején államosított ingatlanokra vonatkozó új 'jogorvoslati' törvény tervezetét. Kifejtette: a történelmi jóvátétel hatalmas ingatlanüzletté változott Romániában, amelyiknek hasznát a visszaigénylési joggal kereskedő üzérek és korrupt közalkalmazottak fölözték le. Ponta egy sor példát is hozott olyan esetekről, amikor az ingatlanüzérek által ötven-százezer ezer euro-ért megvásárolt visszaigénylési jogok után néhány hónapon belül több millió euro-s kárpótlást fizettek a hatóságok, míg más örökösök évek óta hiába várják, hogy kárpótlási igényüket elbírálják. Rámutatott: kétszázezer tulajdonos vár még arra, hogy államosított ingatlanát visszaadják, vagy kárpótlást kapjon érte. Eddig huszonhétezer ügyben született döntés, ezek közül pedig alig tizenháromezer esetben fizette is ki az állam a kárpótlást. Az eddigi kifizetett kárpótlások összértéke öt milliárd euro-ra rúg: az összeg hatvan százalékát viszont az ügyek alig két százalékának - ingatlanüzérek által felvásárolt négyszáztizenöt ügynek - a 'rendezésére' fordították. A különféle jogorvoslati törvények alapján Románia eddig egymillió hektárnyi államosított mezőgazdasági területet és kilencezer épületet adott vissza természetben, közülük kétezerben közintézmény működik. Az elfogadott tervezet értelmében Románia a többi esetben - amelyeket ezután bírálnak el - négy év múlva, 2017-től kezdődően, hét éven keresztül részletekben kezdene ismét kárpótlást fizetni a most bevezetendő pontrendszer alapján azokért az elkobzott ingatlanokért, amelyeket nem lehet természetben visszaszolgáltatni. Az államosított ingatlanokkal kapcsolatos új jogorvoslati törvény tervezetével elégedetlen Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) az egyházi javak visszaszolgáltatását gyorsító rendelkezések beépítésére tesz javaslatot. az RMDSZ egy hónapja terjesztette be saját törvényjavaslatát az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról, de a kormány az RMDSZ egyetlen indítványát sem vette figyelembe az új visszaszolgáltatási és kárpótlási rendszer kidolgozásánál.
Az erdélyi magyar történelmi egyházak ezerhétszáz államosított ingatlant igényeltek vissza a román államtól, ezek közül eddig ezeregyszáz esetében született döntés. Mintegy ezer igénylést hagyott jóvá a bizottság, de ez nem jelenti azt, hogy az egyházak birtokba is vehettek minden épületet - vázolta a jelenlegi helyzetet Markó képviselő, aki 2012 augusztusáig az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását lebonyolító tárcaközi bizottság tagja volt. Hozzátette: a visszaszolgáltatási folyamat évek óta leállt, egyszerűen nem hívták össze a bizottságot. Pontosítani kell a jogszabály szövegében az egyházi javak körét: tisztázni, hogy a törvény az egyházi rendek, az egyházi rendszerben működő alapok, alapítványok vagyonára is vonatkozik. A fizetendő kártérítés halogatása, a bevezetendő pontrendszer bonyolultsága hátrányosan érinti a magyar közösséget és egyházait. 2013. IV. 16. Az RMDSZ nem támogatja aláírásával a kormány ellen az új jogorvoslati törvény miatt benyújtandó ellenzéki bizalmatlansági indítványt - jelentette be Kelemen, a Szövetség elnöke a frakció ülése után. Az ülés elején Ponta Victor miniszterelnök is részt vett.
Kelemen rámutatott: a tervezet megőrzi a még létező ingatlanok természetbeni visszaszolgáltatásának, illetve a méltányos kártérítésnek az elvét, és a folyamat véges határidőn belüli lezárását célozza. "Az RMDSZ módosító indítványainak jelentős részét a kormány elfogadta: ezek az alapelvekre, a határidőkre vonatkoztak, tisztázó jellegűek voltak. A kormánytól ígéretet kaptunk arra, hogy azt a néhány kérdést, amire még megoldást vár az RMDSZ, a törvény alkalmazási normáinak kidolgozásánál megoldják". Hozzátette: Ponta Victor-tól arra is ígéretet kaptak, hogy a kormány az egyházi ingatlanokra vonatkozó jogszabályt is pontosítja, a kéréseket elbíráló tárcaközi bizottság pedig - amelyiket már évek óta nem hívták össze - folytatja munkáját. Emlékeztetett arra, hogy az ellenzékben lévő jobbközép Demokrata Liberális Párt, amelyikkel - az Ungureanu-kormány 2012. áprilisi bukásáig - az RMDSZ együtt kormányzott, le akarta állítani az ingatlanok természetbeni visszaszolgáltatását, és az ingatlan értékének tizenöt százalékára korlátozta volna a kárpótlást. Mint mondta, azt a rendezési elképzelést az RMDSZ akadályozta meg. 2013. IV. 17. Ponta Victor miniszterelnök a romániai Parlament két házának együttes ülésén vállalt felelősséget kormánya nevében az államosított ingatlanokra vonatkozó új jogorvoslati törvényért. Bocsánatot kért a román kormány nevében azoktól az egyházaktól és magánemberektől, amelyeknek és akiknek az ingatlanait hét évtizeddel ezelőtt a román kommunista hatalom államosította. Kiemelte, hogy a bocsánatkérés kiemelten szól a román görög katolikus egyháznak. Szerinte Románia eddig csaknem tízezer államosított épületet, és 1,3 millió hektárnyi elkobzott területet szolgáltatott vissza, részvényekben és pénzben pedig csaknem négymilliárd eurónyi kárpótlást fizetett ki a volt tulajdonosoknak. Eddig háromezer ötszáz panaszos perelte be Romániát az államosított ingatlanok miatt az Emberi Jogok Európai Bíróságán. A román állam a következő néhány évben visszaszolgáltatja a még tulajdonában lévő államosított ingatlanokat, majd négy év múlva, részletekben kezd ismét kárpótlást fizetni azokért az elkobzott ingatlanokért, amelyeket nem lehet természetben visszaszolgáltatni. (Forrás: MTI)
Szerbiában
2013. IV. 12. Nikolic, államfő nevében április 11-én háromtagú bizottság - két elnöki tanácsadó, illetve az Elnökségi Titkárság illetékese - nyitotta ki a Tito, néhai jugoszláv elnök által hajdanán kezelt széfeket, amelyeknek a tartalma harminc éve nem ismert, ám bő találgatások láttak napvilágot.
A bizottság jegyzőkönyvet készít a széfekben talált tárgyakról, és néhány nap múlva hozza nyilvánosságra, hogy mit talált. A Nemzeti Bankban lévő széfek kinyitását a Tito örököseinek hagyatéki tárgyalását folytató belgrádi bíróság rendelte el. A széfek kinyitásánál nem voltak jelen sem a bíróság, sem az örökösök jogi képviselői; a családtagok ezt kifogásolják. Tito unokája sérelmezte, hogy a bizottság hozzányúl egy halott örököseinek magántulajdonához. Broz közölte, hogy astrasbourg-i bíróságon beperli Nikolic-ot az emberi jogok európai konvenciójának megsértése és hagyatéki tárgyaláson elkövetett jogsértések miatt.
A titokzatos széfek tartalma egyes hírek szerint tizennégy zsáknyi, a volt jugoszláv elnök személyes holmija. Állítólag értékes olajfestmények is voltak ott, amelyek a szerb uralkodók tulajdonát képezték. Más értesülések szerint tizenegy zsák arany és ékszer volt a széfekben. (Forrás: MTI)
Vatikán
2013. IV. 15. A mai keresztények helyzetét rosszabbnak tartja az egyház kezdeti korszakához képest Ferenc pápa, aki a hívőket érő üldözés különböző megnyilvánulásairól beszélt a Vatikánban bemutatott szentmisén.
"A mártírok ideje nem ért véget, kijelenthetjük, hogy az egyháznak ma több mártírja van, mint az első évszázadokban. Az egyházban sok férfi és nő van, akiket rágalmaznak, akiket üldöznek, akiket meggyilkolnak a Jézus és a hit iránti gyűlölet miatt" - fogalmazott. A világ nagyon, nagyon sok országában üldözött keresztények bátorságáról beszélt. (Forrás: MTI)
Európai Unió
2013. IV. 12. A jelenlegi tervek szerint rövid, negyvenpercesre szabott vitát tart a jövő héten az Európai Parlament (EP) a magyar alkotmányos helyzetről.
A vita április 17-én, szerdán reggel 9 órakor kezdődik majd, ez az aznapi első napirendi pont.
A liberális frakció szóvivője, Corlett hangsúlyozta: ők kérelmezték, hogy a magyar alkotmányosság helyzetéről szóló vita felkerüljön az EP plenáris ülésének napirendjére. Emlékeztetett rá, hogy többen arra kérték a magyar kormányt, halassza el a parlamenti szavazást az alkotmánymódosításról, ez mégsem történt meg.
Az EP legnagyobb képviselőcsoportját jelentő, a Fideszt is sorai között tudó Európai Néppárt frakciójának sajtóképviselője megerősítette, hogy Orbán Viktor kedden részt vesz a néppárti frakció ülésén Strasbourgban. A szóvivő kijelentette: a magyar kormány többször világossá tette, hogy elkötelezett az európai értékek mellett és nyitott a párbeszédre. Egyúttal azt is elmondta: bizonyos benne, hogy Magyarország együttműködik majd az európai intézményekkel, ahogyan korábban, a médiaszabályozás ügyében is tette.
Komodromosz, a szocialisták képviselőcsoportjának sajtóképviselője kifejtette, hogy a párt frakcióját nagyon aggasztja az Alaptörvény negyedik módosítása, mert úgy látják, az komoly hatással van a hatalmi ágak szétválasztására és az igazságszolgáltatás függetlenségére. Úgy vélte, a módosítást követően a kormány lehetőséget kap az Alkotmánybíróság ellenőrzésére.
A zöldpárti szóvivő, Weixler úgy vélekedett, hogy az Orbán-kormány intézkedései közül sok nincs összhangban a magyar alkotmánnyal, a kétharmados parlamenti többség "gyakorlatilag azt tesz, amit akar", és "nem demokratikus irányba halad". (Forrás: MTI)
2013. IV. 16. Gál, fideszes Európai Parlamenti (EP) képviselő az április 15.-i, esti strasbourg-i plenáris ülésen egyperces felszólalásában saját nyilatkozatát kérte számon Reding alapjogi biztoson: A semmittevés helyett végre erélyesen lépjen fel a magyar kisebbségeket érintő jogsértések esetében!
Gál szerint kettős mércét alkalmaz az Európai Bizottság (EB), hiszen a valós, magyar kisebbségeket érintő hátrányos intézkedések esetén más tagállamokkal szemben elmulasztja ugyanazt a harciasságot, mint amit Magyarországgal szemben alkalmaz. A néppárti politikus felszólalása elején Reding biztos 'Népszavá'-nak adott interjújából idézett, ahol az alelnök Magyarország kapcsán kijelentette: A jelen vizsgálódások során "nem feledkezhetünk meg továbbá a jogállamiság további garanciáiról, például a kisebbségekhez tartozó személyek tiszteletben tartásáról, tehát olyan alapvető értékek érvényesülését figyeljük, amelyekre az Európai Unió épül."
A fideszes képviselő emlékeztetett: amikor más tagállamok konkrét, dokumentált kisebbségeket érintő jogsértései kapcsán fordul az EB-hoz, számon kérve az alapvető értékek érvényesülését, évek óta ugyanezt az elutasító, semmitmondó válasz érkezik: 'A kisebbségek védelme nemzeti hatáskörbe tartozik, nincsen rá uniós kompetencia'. A fideszes EP-képviselő szerint Reding fentebbi nyilatkozata fényében ez vagy azt jelenti, hogy bizonyítottan kettős mércét alkalmaz az Európai Bizottság, vagy elmozdulás történt annak álláspontjában a kisebbségeket illetően.
Felhívta a területért felelős uniós biztost: "Ezen alapvető értékeket ugyanilyen következetesen kérje számon konkrét, évekre visszanyúló kisebbségi jogsértések esetében: mint a szlovákiai magyarok nyelvhasználati, vagy állampolgársághoz, állandó lakcímhez való jogai, vagy a megvert és most is pszichológiai vizsgálattal zsarolt Malina ügyében, illetve Romániában a magyarokat sértő állami intézkedések esetében. Illetve tanúsítson legalább ugyanolyan szigorú elvárást az érintett tagállamok irányába, mint amilyet most Magyarország esetében!" (Forrás: Fidesz Magyar Polgári Szövetség - Európai Parlamenti Képviselőcsoport): http://tinyurl.com/cmsho62
2013. IV. 17. Tőkés László, Európai parlamenti (EP) képviselő felszólalása az Európai Néppárt frakció Magyarországról szóló vitájához. (Forrás: "Szék-helyek"): http://tinyurl.com/d6mbbnp
.
