.

Egyik 19

Megjelenik hétfőn, szerdán, pénteken

3. szám

Szerda, csütörtök, 2012 I. 4. – 5.

Tartalom:

Magyarországról
 

Utódállami területek:

Felvidékről

Európáról

További földrészekről:

Észak-Amerikáról

Globalizmus

E szám hasznos honlapjai:

Magyar Nemzeti Galéria

http://tinyurl.com/7psap3m

Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár

http://tinyurl.com/7bxk4qw
 

Budapest

Tartalom:

Magyarországról:

Hősök, királyok, szentek. A magyar történelem képei és emlékei

Orbán Viktor beszéde a „Hősök, szentek, királyok: a magyar történelem képei és emlékei” című kiállítás megnyitóján, Budapesten.

„A félmegoldás itt kevés”: Kovács kommunikációs államtitkár 'The Wall Street Journal' amerikai üzleti napilap európai kiadásában megjelent írásáról

Pályázati kiírás Trianon emlékműre

Tower : Kit vegyek el feleségül? Párszerző javallatok 1943-ból

Nyolcszáz forintból 110 kilométert tesz meg az elektromos autó

Ibrahim Müteferrika nyomtatványainak digitalizálása fejeződött be az Országos

Széchényi Könyvtárban

Utódállami területekről:

Felvidéki hóviharok

Európáról:

Ébredezik az Etna

További földrészekről:

Észak-Amerikából:

Amerika új védelmi stratégiája
 

Festék alakíthatja a napfényt elektromossággá

Készül a napcsapda

Finomabb egy kacsánál: Időkiesést hoztak létre amerikai kutatók

Magyarországról

Hősök, királyok, szentek. A magyar történelem képei és emlékei

2012. január 3-tól Hősök, királyok, szentek. A magyar történelem képei és emlékei címmel látható a Magyar Nemzeti Galéria és a Munkácsy Alapítvány közös kiállítása. A tárlat sajátos csoportosításban mutatja be a magyar történelem képeit. Az elsősorban történelmi festményekre és portrékra épülő kiállítás célja, hogy a Himnusz és a Szózat mindenki által ismert sorain keresztül vonultassa föl a magyar művészet legkiválóbb alkotásait.

A Himnusz és a Szózat hívószavaira épülő nagy témák leginkább a történelmi festészeten keresztül jeleníthetők meg. A műfaj a 19. század nagy műfaja, az addigi történelmünk nagy sorsfordulóit, 1848–49 harcait, az elnyomás éveit, a Kiegyezéssel járó változásokat a történelmi festészet tudta a legérzékletesebb módon megjeleníteni. A korszak jelentős és hatalmas méretű alkotásait azonban – mint például Munkácsy Mihály 15 méteres „Honfoglalás”-át, vagy Benczúr Gyula Hunyadi Mátyásról szóló képciklusának elkészült darabjait – a magyar közönségnek alig volt alkalma eredetiben is megtekinteni.

A tárlat, amely a képzőművészeti alkotások mellett az államisághoz kapcsolódó dokumentumokat és tárgyakat is bemutat, a Magyar Nemzeti Múzeum, a Magyar Országos Levéltár, a Magyar Tudományos Akadémia, az Országos Széchényi Könyvtár és az Országgyűlés Hivatala együttműködésével valósul meg. A kiállítás szorosan kapcsolódik a Magyar Nemzeti Galéria 19. századi állandó kiállításának felújításához.

A kiállítás egységei:

Az „Általad nyert szép hazát….” – című tematikus egység a Honfoglalás és a középkor sorsdöntő eseményeit jeleníti meg és feleleveníti azokat az évszázadokat, amikor Magyarország Európa egyik jelentős hatalmává vált. A terem középpontjában Munkácsy Mihály Honfoglalás című alkotása áll. Az Országház épületébe szánt hatalmas festményt most először láthatja a nagyközönség. Ebben a teremben kap helyet Benczúr Gyula 1875-re befejezett díjnyertes kompozíciója, a Vajk megkeresztelése is.

A kiállítás legnagyobb része a Galéria első emeleti folyosóin helyezkedik el. Az átépített és felújított helyszínek a kupolatérbe nyíló egy-egy nagy teremsorban, két nagy tematikus egységre épülnek. A nemzet történetének pozitív eseményeit az „Ész, erő és oly szent akarat...” című egység jeleníti meg, míg a történelmünk tragikusabb eseményeit bemutató szekciót az „Ez a föld, melyen annyiszor apáid vére folyt…” idézet jegyében rendezzük meg. A török háborúkat feldolgozó kiemelkedő alkotások között látható Székely Bertalan közel négy méteres Zrínyi-kompozíciója, illetve a magyar történelmi festészet olyan emblematikus fő művei, mint a Dugovics Titusz önfeláldozása, az Egri nők, vagy a II. Lajos holttestének megtalálása. Külön egység mutatja be a Hunyadiak dicsőségét és tragédiáját, Mátyás király, illetve Hunyadi László ábrázolásain keresztül.

Az „Ész, erő és oly szent akarat...” című szekció, a kiállítás egyik leglátványosabb egysége, a magyar reformkor nagy személyiségeit állítja középpontba. Ritka alkalom, hogy a Magyar Tudományos Akadémia elnöki irodájának dísze, Friedrich Amerling Széchenyi Istvánt ábrázoló életnagyságú portréja kikerül az Akadémia falai közül. Széchenyi portréja mellett egy, József nádor allegóriáját ábrázoló, ritkán látott alkotás is itt kap helyet, Barabás Miklósnak a Lánchíd alapkőletételét ábrázoló hatalmas festménye mellett. Ebből a sorozatból nem hiányozhatnak a „Himnusz” és a „Szózat” költőinek és zeneszerzőinek portréi sem.

A kiállítás harmadik fontos egysége külön teremben kap helyet, ahol könyvtári és levéltári anyagok segítségével kapunk képet a magyar történelem és kultúrtörténet néhány fontos eseményéről. Megtekinthető az Admonti-kódex, amely Szent István törvényeinek legrégebbről – kb. a 12. századból – fennmaradt lejegyzéseit őrzi, a Barcsay Ákos erdélyi fejedelem által összeállított kéziratos törvénytár, amely Erdély történetével kapcsolatos törvények – köztük a korszakos jelentőségű tordai vallásbéke szövegének is – legrégebbi fennmaradt lejegyzése. Werbőczy törvénykönyve, a Kiegyezési törvények eredeti, a király által aláírt kézirata, s az 1949-es magyar alkotmány Rákosi Mátyás által aláírt eredeti példánya mellett, ebben a teremben találkozhatunk a Himnusz és a Szózat eredeti kézirataival, valamint Erkel Ferenc és Egressy Béni zeneműveinek legrégebbi lejegyzéseivel is. Ezt a termet díszíti Magyarország első, 1528-ban készült színes, fametszetes térképe, valamint Hell Miksa 1802-es térkép-rekonstrukciója az Anonymus által említett helyszínekkel. A modern korszakot Batthyány Gyula egy nagy jelentőségű történelmi kompozíciója, az „Ezer év küzdelmei” képviseli. Varga Nándor Lajos 1934-35-ös „Magyar múlt” című fametszet sorozata a két Világháború között kultivált történelmi képsorozatok egyik legátfogóbb példája, ami a középkortól egészen Horthy Miklós koráig dolgozza fel a magyar történelem eseményeit. A negyven lapos sorozatból húsz tételt mutatunk be a kiállításon.

A kiállítás fővédnöke Schmitt Pál, Magyarország köztársasági elnöke.

A „Hősök, királyok, szentek: a magyar történelem képei és emlékei” című időszaki kiállítást Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke nyitja meg.

Orbán Viktor beszéde a „Hősök, szentek, királyok: a magyar történelem képei és emlékei” című kiállítás megnyitóján, Budapesten.
Mélyen tisztelt Köztársasági Elnök úr és kedves felesége! Hölgyeim és Uraim!

Most, amikor a nagyközönség megtekintheti ezt a grandiózus és mégis bensőséges kiállítást, amellyel a kommunizmus előtti korszak nagyszabású eseményeihez kívánunk csatlakozni – bár méltatlan, de igyekvő utódokként –, tágabb hazánkat, Európát éppen a legmélyebb kétségek gyötrik. Megrendülés fenyegeti kontinensünknek az ipari forradalomtól máig kiharcolt és megérdemelt világpolitikai és világkereskedelmi pozícióit. A gazdasági haszon és a pénzügyi nyereség eddig ismert mértékeit nagyságrendekkel meghaladó profit reményében és zabolátlan vágyától hajtva a Nyugat – s benne a mi Európánk – olyan világgazdasági rendszert épített föl, s tett általánossá a földgolyó minden pontján és a föld minden nemzete számára, amely mára mintegy fejére visszahullva az erejét meghaladó kihívásokat intéz hozzá. A világméretűvé hizlalt termelés, befektetés és kereskedelem a világ olyan nemzetgazdaságait, esetenként kontinensnyi méretű nemzetgazdaságait szerszámozta föl a gazdasági verseny eszközeivel, amelyek belátható időn belül túlnövik a világgazdaság és világkereskedelem modern elméletének, szabályainak és intézményeinek kiötlőit és megalkotóit.

Évszázadok óta nem látott próbatétel ez. Erő- és jellempróba egyszerre. Fel tudjuk-e venni a kesztyűt? Tudjuk-e, hogyan kell újjászervezni és megújítani mai, hét évtizedes múltra visszatekintő európai politikai és gazdasági rendszerünket? Ha igen, mi, európai vezetők képesek leszünk-e ezt a tudást sikerrel kecsegtető tervekké kovácsolni? S ha igen, vajon Európa népei megértik-e? S ha igen, vajon elfogadják-e mindazt, ami ebből saját mindennapi életükre következik? Visszatalálnak-e Európa nemzetei a kemény munka, az ésszerű gazdálkodás és az egyéni felelősség világába? A gyötrő kétségek indokoltak. Indokoltak, mert civilizációnk – de legalábbis annak európai fele – lemondani látszik korábbi felemelkedésünk és gazdasági sikereink mögötti legfőbb hajtóerőiről, az élet spirituális mélységeiről, a házasság és az utódok nyújtotta boldogságról és a nemzeti kultúrák szellemi energiájáról.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Mi, magyarok megadtuk a magunk válaszát. A kommunizmus megdöntését és a szovjetek kiszorítását követő húsz zavaros év után végre gránitszilárdságú alapot vetettünk a jövő számára. Felülkerekedtünk oly gyakran hatalmába kerítő rosszabbik énünkön, rácáfoltunk korábbi gyengeségeinkre, legyőztük kishitűségünket, félretoltuk a hazánkat romlásba vezető erőket, és a nemzet történelmének nagyszerű pillanatait idéző mozdulattal öntörvényeink szerint és átütő erővel cselekedve létrehoztuk történelmünk egyik legnagyobb összefogását. Osztály, származás, életkor, vallás és politikai hitek határait átlépve valódi nemzeti, kétharmados parlamenti forradalmat vittünk végbe. Így és ezért született meg Magyarország alaptörvénye. Visszahelyeztük jogaiba az ősi és ezer éve megtartó magyar életösztönünket és kultúránkat, a kereszténység felszabadító erejét, a nemzeti büszkeséget, az őseink tiszteletét, a gyermekeink és unokáink iránti kötelességet, a munka becsületét, a szellem alkotásainak elismerését, az elesettek iránti irgalmat és az idegenek iránti lovagias nagyvonalúságot.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Ahogy idősödik az ember, rájön arra, hogy sokak vesztét okozta már az, hogy mindent önmagához mért. Nehéz, sőt lehetetlen is úgy tájékozódni, hogy magunkat és mindig csak saját magunkat képzeljük sarkcsillagnak. Amikor vándorolunk, tervezünk, amikor építünk valamit, mindig szükségünk van egy szilárd pontra, egy rendezőelvre, amely felettünk, sőt mindannyiunk felett áll. Nincs ez másképpen a nemzetek életével sem. Mi, magyarok az elmúlt ezer esztendőben két alapelvet kristályosítottunk ki, amelyet mindmáig követünk. Ez a két alapelv a történelem gyakran zavaros ködén is rendre átütött, és segítette a magyarokat, hogy jó irányba tartassák hajójuk orrát és vitorláit. Ez a két alapelv a kereszténység és az állami szuverenitás eszméje. Ezek az eszmék oly erősnek bizonyultak, hogy tíz évszázad viharai sem tudták kikezdeni őket. Megszállás, idegen uralom és ellenséges tankok sem tudták ledönteni ezt a két pillért. Ha körbejárják a kiállítást, azokat a hősöket láthatják, akik életüket, tehetségüket és erejüket a kereszténység és a nemzeti függetlenség szolgálatába állították. Ők a bizonyítékai annak az emberi vágynak, elemi életösztönnek, hogy kell lennie valaminek, ami vagy aki nagyobb és így lényegesebb nálunk, átível rajtunk: a Jóisten, a haza, a család, ha szerencsés időkben élünk és elég bátrak vagyunk, mindhárom egyszerre.

Őket, hőseinket tartjuk pajzsként magunk elé a cinizmussal szemben. Rájuk tekintünk, ha meg akarjuk erősíteni a lelkünket, és ők a lelkiismeretünk, ha elgyengülnénk a küzdelemben. Magyarország azért tudott fennmaradni, azért lehetünk ma itt, és azért köszönthetjük ma együtt az új alkotmányunkat, mert mindig voltak olyan magyarok, akik nehéz és súlyos helyzetekben meghozták a legfontosabb döntéseket. Meghozták a kiállás, a hűség és a szabadság sokszor nehéz döntéseit. Most is egy ilyen pillanatban vagyunk. Az újralapítás pillanatában, amely megújítja azt a közösséget, amelyet magyar nemzetnek hívunk. Magasra kell ilyenkor kapaszkodnunk, hogy visszafelé és előre is messzire láthassunk. 1990-ben megakadtunk félúton, kellő összefogás és parlamenti többség híján pártalkuk és pártkompromisszumok ingoványába süllyedtünk, magunk sem tudtuk, merre van a fölfelé, nem jutottunk fel arra a magaslatra, ahonnan széttekintve magabiztos kézzel hosszú évtizedekre berendezhettük volna Magyarország életét. Elmaradt a világos és egyértelmű pillanat, amelyben mi, magyarok kinyilváníthattuk volna akaratunkat, hogy a diktatúra után megújítjuk szövetségünket a kereszténységgel és a nemzeti szuverenitás eszméjével. Ma az a remény tölti el szívünket, hogy a XXI. századi magyar nemzet az őt megillető helyre kerül, a hozzá méltó magasságba emelkedik, és kiérdemli a tehetsége és szorgalma alapján neki járó elismerést az európai nemzetek közösségében.

Köszönet a kiállítás megalkotóinak! Mindannyiuknak boldog és békés új esztendőt kívánok!

„A félmegoldás itt kevés”: Kovács kommunikációs államtitkárnak a

'The Wall Street Journal' amerikai üzleti napilap európai kiadásában megjelent írásáról

„Magyarország újraindítása” címmel közölte Kovács Zoltán kommunikációs államtitkár írását szerdán a 'The Wall Street Journal' amerikai üzleti napilap európai kiadása – közli a „Magyar Nemzet”. „Még békés és normális időben is kívánatos néha, hogy frissítsük vagy teljesen újraindítsuk a rendszert, amelyben élünk. Válság idején ez szükségessé válik” – írta Kovács Zoltán, hangsúlyozva, hogy az ország most ilyen pillanatot él át, s a kormány azért alakítja át határozottan az intézményi és gazdasági infrastruktúrát, hogy felkészüljön a 2012-ben és az azon túl várható nehéz kihívásokra.

Rámutatott, hogy több, az új alkotmány hatályba lépése előtt elfogadott új törvény, így a központi bank struktúrájáról, a választási rendszer reformjáról rendelkező, valamint az egyházügyi törvény vitát váltott ki. Az államtitkár szerint a bírálók ezeket az intézkedéseket a hatalom megragadásának állítják be, ami – függetlenül attól, hogy hasonló struktúrák és felügyeletek léteznek az EU más országaiban is – a lényeg tökéletes félreértése.

Kovács Zoltán szerint a határozott intézkedések célja az előző kormány által hátrahagyott zűrzavar eltakarítása, valamint annak megakadályozása, hogy ilyesmi ismét előfordulhasson. „Miként Európa-szerte más kormányok, egyszerűen a nemzeti érdekünknek megfelelően járunk el, sürgősen, hogy biztosítsuk állampolgáraink gazdasági jövőjét a válság pillanatában. Ez kemény döntéseket jelent, ahogy minden EU-tagállamban. A félmegoldás itt kevés” – írta. Mint fogalmazott, a kormány világos felhatalmazást kapott arra, hogy véget vessen az országban 1989 óta uralkodó bizonytalanságnak, lezárja a posztkommunista időszakot, és Magyarországot teljes mértékben demokratikus és törvényesen kormányzott partnerként az új Európa vonzáskörébe terelje. „Reformjaink tervezete az ország új alkotmánya, az alaptörvény, amely tükrözi a magyar emberek értékeit és törekvéseit, és ez az első ilyen dokumentum a kommunisták által 1949-ben az ország nyakába varrt – ideiglenes – alkotmány óta” – írta Kovács Zoltán, aki szerint az új alkotmányt a média széles körben hamis színben mutatta be.

Abszurdnak nevezte azt az állítást, miszerint a kormány az alapvető szabadságjogokat veszélyezteti azzal, hogy az ország nevét Magyar Köztársaságról Magyarországra változtatta, vagy mert olyan rendelkezéseket hoz az abortusszal és a házassággal kapcsolatban, „amelyek egészen a közelmúltig normálisak voltak az egész nyugati világban, és Amerika nagy részén még mindig normálisak”.

Kovács Zoltán egyebek közt rámutatott, hogy a kormány szigorú szabályozást vezet be az államadósság korlátozása érdekében és azt megakadályozandó, hogy bármely jövőbeni kormány újra csődbe juttathassa az országot. Kifejezte meggyőződését, hogy a kezdeményezett választási reform meg fog felelni a magyar emberek kívánalmainak.

Mint írta, a legtöbb nyugat-európai országgal ellentétben a magyar állami intézményeket soha nem vitatták meg az országban, vagy pedig nem Magyarországon döntöttek róluk. A parlament ezért minden, az alkotmányban említett „sarkalatos törvényt” egyenként vitatott meg és fogadott el, s ahogy a jóváhagyásukhoz, a visszavonásukhoz is kétharmados többségre lesz szükség.

Az államtitkár szerint a legutóbbi időközi választások azt bizonyítják, hogy a kormány megőrizte a közvélemény támogatását, s hogy az összehangolt kísérletek ellenére, amelyek célja, hogy a tömeges tiltakozást mindennapos jelenségként állítsák be, Magyarország ma egyike a legstabilabb demokráciáknak Közép-Európában. „A magyarok a jelentős rendszerfrissítést nem kényszer hatására, hanem saját szabad akaratukból választották” – írta Kovács Zoltán. „Együtt tudunk élni a bírálattal, de a reformjaink hamis beállítása választ követel. Úgy gondoljuk, hogy amikor távozunk majd hivatalunkból, ahogy azt egy nap majd meg kell tennünk, a magyarok hálásak lesznek alkotmányos örökségünkért, amely lehetővé teszi számukra, hogy átlátható és tisztességes eljárások révén olyan kormányt válasszanak, amely egyértelműen az ő érdekeiket képviseli” – fogalmazott az államtitkár. A választási törvényt taglalva Kovács Zoltán kitért arra, hogy az 1918 után elvesztett területeken a magyarok kisebbségbe kerültek, gyakran hátrányos megkülönböztetés áldozataivá váltak s megfosztattak nemzeti identitásuktól. Úgy döntöttünk, hogy felajánljuk nekik az állampolgárságot – írta a kommunikációs államtitkár. Emlékeztetett rá, hogy a döntés vitatott, de nem példa nélkül álló. A román kormány felajánlotta az állampolgárságot a moldovai románoknak, Németország pedig jogosultnak tekinti a német állampolgárságra a csehországi, a szlovákiai és a romániai németeket. Rámutatott, hogy a külföldön élő állampolgárok választójoggal való felruházása sem egyedülálló: az EU 27 tagállamából 24 lehetővé teszi számukra, hogy a pártlistákra szavazhassanak. Az államtitkár hangsúlyozta: nem kérdéses, hogy Magyarország tiszteletben tartja szomszédjai területét és szuverenitását, és azt kívánja, hogy a magyar kisebbségek lojális és hálás polgárai legyenek azoknak az országoknak, ahol élnek, „mint ahogy ugyanezt kívánjuk a hazai kisebbségeinktől, akik maguk is hasonló választójogot kaptak”.

Kovács Zoltán szerint a magyar kormány azzal, hogy korlátozni kívánja az állami támogatásra jogosult egyházak számát és jellegét, aligha veszélyezteti a vallásszabadságot. A kormány nem tiltja a szabad vallásgyakorlást, és a javasolt eljárás lehetővé teszi a hivatalos elismerést, amennyiben az adott egyház megfelelő támogatással rendelkezik. Az államtitkár leszögezte, hogy a magyar államnak jogában áll meghatározni a hivatalos elismerés és az ezzel együtt járó állami támogatás kritériumait.

Pályázati kiírás Trianon emlékműre

Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzat 2011. december 15-én nyílt, országos pályázatot írt ki Trianoni emlékmű léptékhelyes ábrázolás, és a Reiner Frigyes park környezet-kialakítására vonatkozó kert-és térrendezési javaslatterv elkészítésére. Lehetőséget kell biztosítani, hogy az emlékmű és a park egyéni és közösségi megemlékezések megtartására alkalmas legyen. Óhajuk, hogy az emlékmű a szimbólumalkotás és térszervezés eszközeivel ne csak a Trianoni szerződéskötéssel járó tragédiára és fájdalomra emlékeztessen, hanem sugározza a világban szétszóródott magyarság együvé tartozásának gondolatát. Jelképezze a nemzeti összefogást, áldozatvállalást, a magyarság együvé tartozását, szolgálja fiataljaink magyarságtudatának elmélyítését. Legyen ékes dísze az e célra kiválasztott köztérnek, öregbítve ezzel a kerület hírnevét. Az emlékmű szóljon a mának, jelképezve, hogy csak összefogással van jövőnk.

Az emlékmű alapját Zugló testvérvárosától, az erdélyi Alsórákostól kapott bazalt kövek alkossák.

Az emlékmű tartalmazhat magyar szimbólumokat, pl. szent koronát, kettős keresztet, hármas halmot, a magyar trikolór színeit, turul madarat.

Az emlékmű és a posztamens együttes magassága nem érheti el terepszinttől mérten a 6 m-t.

A teljes bekerülési költsége nem haladhatja meg a bruttó 4.300.000 Ft-ot.

A pályázatot magyar nyelven kell benyújtani. Beadási határidő: 2012. 02.27.

A benyújtott pályázatokat előzetesen a Budapest Galéria szakértői Bizottsága véleményezi majd, és a Kiíró által felállított Bíráló Bizottságnak tesz javaslatot a díjazásra érdemes pályaművekre.

A Bíráló Bizottság összetétele: Markó Elemér István, elnök; tagok: Dr. Ferdinandy István, Harrach Péter, Bátki László, Bihary Zoltán, Tamás László, Turba László.

A Kiíró a pályaműveket 2012. március 25-ig elbírálja.

A nyertes pályaműről Budapest Főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzat Képviselő-testülete dönt. Eredményhirdetés 2012. március 30. péntek 11.00. órakor

A nyertes pályázó elsősorban erkölcsi elismerésben részesül, a jövő nemzedék számára az emlékművön, illetve a posztamensen neve megörökítésre kerül.

I. helyezett szerzői díja: 300.000 Ft

II. helyezett költségtérítése: 100.000 Ft

III. helyezett költségtérítése: 100.000 Ft

Az Önkormányzat az I. helyen díjazott pályamű felett szabadon rendelkezik.

Sikeres pályázati lebonyolítás esetén a pályamű tervezett felállítása 2012. június 04-én ünnepi rendezvény keretében történik.

Tower: Kit vegyek el feleségül? (1943)

Minő legyen a nő jelleme, akit feleségül akarunk venni?

1. Még mielőtt az adott jelölttel összekerülünk, ajánlatos elméletben elgondolnunk, milyen jelleműnek és tulajdonságúnak kell lennie annak a nőnek, akit én örökös társamnak, életem megosztójának, hitvesemnek, feleségemnek szánok.

Nos, ezt az elméleti típust keressük a női világban! A házasságban nagyrészt azon múlik a boldogság, hogy a férjnek mi az életeszméje, és hogy a nő mennyire tudja ezt világnézetében, felfogásában, érzésében és magaviseletében megközelíteni.

A házasulandó férfi-ifjúságot gyakran az sodorja szerencsétlen házasságba, hogy jellemeszmény elgondolása és keresése nélkül, meggondolatlanul köt veszedelmes ismeretséget és azután annyira belegabalyodik a hálóba, hogy már nem tud kiszabadulni belőle. Egy nő kerül az útjába, talán épp akkor, amikor az alkohol ereje, a tánc ritmusa, az öltözködés művészete felébreszti benne a szenvedélyt, amely hatalmába keríti, a hatásnak szívesen enged, később már nem tud ellenállni, a háló összeszorul és a vége: szerencsétlen házasság.

2. Keressük a nőies nőt! Minél inkább fiús vagy férfias a nő, rendesen annál kevésbé való

feleségnek!

3. Olyan nőt keressünk, akinél nemcsak a testnek, hanem a lelkeknek kölcsönös vonzalma is érvényesül és akiben a magunk énjének a mását is nagyjában felfedezzük. Akinek tehát a legfőbb dolgokban és irányban lehetőleg hasonló életfelfogása, természete, ízlése, hajlama, világnézete van. Mert csak az ilyen homogén jellegekből és tulajdonságokból szövődik az elszakíthatatlan kötelék.

Baj, ha én költő vagyok és a jelölt utálja a költeményeket.

Baj, ha én természet-rajongó vagyok, ő meg csak a neonfények között és tánczene mellett van igazán elemében.

Jaj, ha én takarékos vagyok, ő meg pazarló. Jaj, ha én otthont szerető vagyok, ő meg a társaságok, látogatások és házon kívüli szórakozások bolondja. Szóval olyan élettársat keressünk, aki alkalmas arra, hogy egyéniségünket, világnézetünket és hivatásunkat megértse, támogassa és szeresse. A világnézetek, természetek és érdekek közös nevezője nélkül bajos lesz a tartós lelki összhang.

4. Nagyon nézzünk arra, hogy aránk otthont szerető, házias, dolgos kezű és takarékos legyen.

Erről alább még bővebben lesz szó. Igaz, hogy a nőnek e pontban említett erényeit néha nehezen tudjuk előre felismerni és megállapítani.

5. A jelölt legyen békés természetű és szerény.

6. Legyen tiszta, rendes, jó ízlésű, de egyszerű. Ahogyan Gárdonyi írja „Egy szál drót”

című tárcájában:,,Maga, édes Mancikám, nem öltözött selyembe, bársonyba, amikor engem magához várt. Tisztaság és jó ízlés volt a pompája. Ez tetszett nekem.”

7. Lehetőleg jó kedélyű, de komoly felfogású, gyengéd és finom érzésű, tapintatos legyen.

8. Szüleit tisztelje, szeresse, testvéreivel jó viszonyban legyen.

Igaz ugyan, hogy az ilyen jegyest kereső férfi könnyen úgy járhat, mint az egyszeri plébános, aki Esztergomban házvezetőnőt keresett.

Simor János, a volt bíboros-hercegprímás megkövetelte, hogy az Esztergomban megforduló papok nála tisztelegjenek. A szóbanlevő plébános is megjelent a főpásztor magas színe előtt és a következő párbeszéd fejlődött ki köztük.

Hercegprímás: No, kedves plébános úr, mi járatban van itt a városban?

Plébános: Alkalmas gazdasszonyt jöttem keresni, Eminenciás Uram.

Hercegprímás: No és talált már ilyet?

Plébános: Még nem, mert méltóztatik tudni, akadt volna már minden ujjamra tíz is. De akármilyent nem akarok a plébániára vinni. Olyant keresek, aki középkorú, vallásos, becsületes, békés természetű, kevés beszédű, dolgos, takarékos, rendes, tiszta, hűséges, jó kedélyű, hálás, megelégedett, otthont szerető, jó egészségű stb.

„Nohát, kedves plébános úr, – mondotta tréfásan a humoros hercegprímás – csak keressen ilyent és ha talál is ilyent, hozza el hozzám, azt én magam feleségül veszem!”

Hát persze, valódi eszményi nőt, akiben az erények mindegyikét maradék, hiány, folt, hiba nélkül fellelhetnénk, e siralomvölgyében hiába is keresnénk! De az eszmény megközelítésének törekvésére kötelez bennünket. Ezt követeli eszünk, érdekünk és keresett boldogságunk!

(A következő számban folytatás: „Milyen jellemű nőt óvakodjál feleségül venni?”)

Nyolcszáz forintból 110 kilométert tesz meg az elektromos autó

Nyolcszáz forintból száztíz kilométert képes megtenni az az elektromos autó, amit az E.ON tesztel. Az akkumulátorukat egyszerűen fel lehet tölteni, csak konnektor kell hozzá. Bécs és Budapest között több töltőpontot is létesítenek még az idén. Az autó alapára tíz millió forint – számolt be az m1 Híradója

Hangja nincs, legfeljebb, ha aknafedélre hajtanak vele. Ereje azonban annál inkább. Ezzel az egy tonnás elektromos autóval akár 130 kilométer per órával is száguldozhat a sofőr. Persze ennek árát hatótávolságban mérik.

Budapestről Pécsre töltés nélkül nem lehet lejutni, az elméleti hatótávja az autónak 110-120 kilométer. Ami attól is függ, hogy a sofőr hogyan nyomja a gázpedált. Ha lassabban haladnak, vagy többet fékeznek vele, tovább bírja az autó. Merthogy az akkumulátor lassítás közben is képes töltődni. Ha viszont lemerülne, ugyanúgy fel lehet tölteni, mint egy mobiltelefont. Hat órán belül újra menetkész a jármű. Ez a töltés legfeljebb 800 forintjába kerül a sofőrnek.

Októberben nyílt meg az első töltőpont az E.ON üzemeltetésében Magyarországon először Budapesten, az év első két hónapjában azonban a Bécs és Budapest közötti útvonalat is összekötjük ilyen töltőpontokkal a cél az, hogy ezt a távolságot kényelmesen meg lehessen tenni néhány turisztikai ponton megállni, várost nézni.

A közeljövőben pedig azt tervezik, hogy újabb töltőállomásokat építenek Budapest és a Balaton között.

.
 

.

Egyik 19

Megjelenik hétfőn, szerdán, pénteken

2. szám

Hétfő, kedd, 2012 I. 2.-3.

Tartalom:

Magyarországról

Utódállami területekről

Európai Unióról

E szám hasznos honlapjai

Erzsébet-utalvány szabályai:

  http://www.erzsebetutalvany.hu/

 Világ Panoráma – Vendég: Fehér, gimnáziumi tanár (Révkomárom):

 http://tinyurl.com/7f3z4mj 

Európai Uniós agrártámogatások honlapja:

farmsubsidy.org 

Budapest

Tartalom:

Magyarországról:
 

Hősök, királyok, szentek

(Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, január 3-augusztus 26.)

Törvényi változások

Hatályba lépett az új Alaptörvény Az államhoz kerülnek az iskolák és a kórházak az új önkormányzati törvény értelmében Lényegében minden zárt légterű helyen tilos lesz a dohányzás Emelkednek az útdíjak, megszűnik a személyautók négynapos matricája Változik az állami kitüntetések köre Megszűnt a folyamatban lévő alkotmánybírósági eljárások nagy része, átalakult a testület Nem lehet kikapcsolni egyes közintézményeket az energiaellátásból Új nemzetiségi törvény lépett hatályba Egységes a katasztrófavédelem rendszere Büntetik a bérkiegyenlítés elmulasztását Átláthatóbb lesz a szellemi tulajdon szabályozása
 

A jövőben számolniuk kell azzal a bűnözőknek, hogy a bűncselekmény elkövetésekor az életüket is kockáztatják

A villamos energia ára emelkedett január 1-től

Megjelentek a papír alapú és elektronikus Erzsébet-utalvány szabályai

Utódállami területekről:

Délvidékről:

Temerini magyarok Karácsonya

Felvidékről:

Magyarnak lenni a Felvidéken. Vendég: Fehér, gimnáziumi tanár (Révkomárom)

Európai Unióról:

A Dán Királyság az Európai Unió soros elnöke

Uniós mezőgazdasági támogatások adatbázisa:

zöldbárókat gazdagítanak az adófizetők

Budapest

Magyarországról

(foto helye)
 

Schmitt, köztársasági elnök beszédet mond a Magyar Állami Operaházban, ahol gálaestet rendeztek 2011. I. 2-án az új Alaptörvény hatályba lépése alkalmából

Hősök, királyok, szentek

(Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, január 3-augusztus 26.)

Több mint száz, javarészt nagyméretű történelmi tablóval, portréval és dokumentummal, – a magyar történelem képeivel és emlékeivel – így többek között Munkácsy "Honfoglalás" című festményével találkozhat a kiállítás közönsége január 3-tól a Magyar Nemzeti Galériában. A tetszetős tárlat az új Alaptörvény hatályba lépése előtt kíván tisztelegni a 19. századi történelmi festészet jól ismert alkotásait felvonultatva.

A tárlat sajátos csoportosításban mutatja be a magyar történelem képeit. Az elsősorban történelmi festményekre és portrékra épülő kiállítás célja, hogy a Himnusz és a Szózat mindenki által ismert soraihoz kapcsolva vonultassa föl a magyar művészet legkiválóbb alkotásait. A Himnusz és a Szózat hívószavaira épülő nagy témák leginkább a történelmi festészeten keresztül jeleníthetők meg. A műfaj a 19. század nagy műfaja, korábbi történelmünk nagy sorsfordulóit, majd 1848–1849 harcait, az elnyomás éveit, a kiegyezéssel járó változásokat a történelmi festészet tudta a legérzékletesebben megjeleníteni. A korszak jelentős és hatalmas méretű alkotásait azonban – mint például Munkácsy tizenöt méteres "Honfoglalás"-át, vagy Benczúr  Hunyadi Mátyásról szóló képciklusának elkészült darabjait – a magyar közönségnek alig volt alkalma eredetiben is megtekinteni.

A nyolcvannégy műtárgyból és huszonhét dokumentumból álló anyagban többnyire neves művészek (mások mellett Székely, Benczúr, Madarász, Barabás vagy Fadrusz) ismert alkotásai kaptak helyet, amelyeket azonban ilyen formában és összefüggésben eddig nem láthatott a közönség. A művészettörténészek kiemelték: Munkácsy "Honfoglalás" című festménye, a 13,55×4,58 méteres vászon eddig soha nem hagyta el a Parlamentet.

A műtárgyak mellett a magyar államiság szempontjából nagy jelentőségű dokumentumok is szerepelnek a kiállításban, többi között a Szent István törvényeinek legrégebbről megmaradt lejegyzéseit őrző Admonti-kódex, Werbőczy "Tripartitum"-a, Sylvester Biblia-fordítása, a Habsburg-ház nőági örökösödését lehetővé tevő "Pragmatica Sanctio", az 1848-as Áprilisi Törvények, a Kiegyezési Törvények eredeti, a király által aláírt kézirata vagy az 1949-es alkotmány Rákosi által szignált példánya.

Az új Alaptörvényhez kapcsolódó ünnepségsorozat része volt a „Hazánk múltja, jelene és jövője” című gyermekrajz pályázat is. Mint Kerényi miniszterelnöki megbízott korábban elmondta, a pályázat harminc nyertes alkotása az Alaptörvény díszkiadásához elkészült tizenöt új történelmi festménnyel együtt a "Hősök, királyok, szentek" című kiállítás kísérőtárlataként lesz megtekinthető a Magyar Nemzeti Galériában. Ugyanő a megnyitó előtt mutatta be az Alaptörvény díszkiadását, amelyiket a tárlat közönsége is fellapozhatja.

A Magyar Nemzeti Galéria, a Magyar Nemzeti Múzeum, az Országos Széchényi Könyvtár és a Magyar Országos Levéltár együttműködésében megvalósuló kiállítás szorosan kapcsolódik a Magyar Nemzeti Galéria 19. századi állandó kiállításának felújításához.

A „Hősök, királyok, szentek. A magyar történelem képei és emlékei” című időszaki kiállítást Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke nyitotta meg. Orbán Viktor a kommunizmus előtti időszakot feldolgozó tárlatot lenyűgözőnek és bensőségesnek nevezte. Beszédében kiemelte: Európa soha nem látott kihívásokkal néz szembe, melyek „erő- és jellempróbát” is jelentenek. Úgy fogalmazott: „Civilizációnk, legalábbis annak európai fele lemondani látszik a korábbi felemelkedésünk és gazdasági sikereink mögötti legfőbb hajtóerőről: az élet spirituális mélységeiről, a házasság, az utódok nyújtotta boldogságról és a nemzeti kultúránk szellemi energiájáról.”

Beszédében kitért arra is, hogy a magyarságot ezeréves történelme során két alapelv vezérelte, segítette: a kereszténység és az állami függetlenség eszménye. „Ezek az eszmények olyan erősnek bizonyultak, hogy tíz évszázad sem tudta kikezdeni” – jelentette ki. A tárlat megemlékezik azokról a történelmi nagyságokról, akik életüket, erejüket és tehetségüket áldozták a nemzetért, a kereszténységért és a függetlenségért.

A miniszterelnök szerint az alaptörvény életbelépése az „újjáalapítás pillanata” is egyben,„megújítja azt a közösséget, amit magyar nemzetnek hívunk”. Hozzátette: „Ma az a remény tölti el szívünket, hogy a XXI. századi magyar nemzet az őt megillető helyre kerül”.

A kiállítás, amelyiknek fővédnöke Schmitt, Magyarország köztársasági elnöke, 2012. augusztus 26-ig látogatható.
 

Törvényi változások

                                                      Hatályba lépett az új Alaptörvény
Az új "Alaptörvény" Nemzeti hitvallás elnevezéssel tartalmaz bevezető részt, amelyik a Himnusz "Isten, áldd meg a magyart!" sorával kezdődik. "Büszkék vagyunk az országunk megmaradásáért, szabadságáért és függetlenségéért küzdő őseinkre. Büszkék vagyunk a magyar emberek nagyszerű szellemi alkotásaira. Büszkék vagyunk arra, hogy népünk évszázadokon át harcokban védte Európát, s tehetségével, szorgalmával gyarapította közös értékeit" – olvasható a hitvallásban, amelyben az áll: „nem ismerjük el az 1949. évi kommunista alkotmányt, mert egy zsarnoki uralom alapja volt, ezért kinyilvánítjuk érvénytelenségét”.
Míg az eddig hatályos alkotmány azzal kezdődik, hogy Magyarország: köztársaság, majd Magyar Köztársaságnak nevezi az országot, addig az új "Alaptörvény"-ben az olvasható, hogy „hazánk neve Magyarország”.

Az államhoz kerülnek az iskolák és a kórházak az új önkormányzati törvény értelmében

A mai nappal állami tulajdonba kerülnek a fővárosi és a megyei fekvőbeteg-ellátó intézmények, majd az év folyamán a teljes egészségügyi ellátórendszer átalakul. Az új önkormányzati törvény alapvetően átrendezi az állam és az önkormányzatok közötti feladat- és hatáskörmegosztást, s rendelkezik arról is, hogy a települések a saját bevételeik növelésére helyi adót vethetnek ki. A kormány a módosítástól azt várja, hogy az új struktúra költségtakarékos és feladatközpontú lesz, továbbá szigorúbb kereteket szab az önkormányzati önrendelkezésnek. A kétharmados jogszabály a településeket együttműködésre, térségi társulások alakítására ösztönzi.

Az önkormányzatok a jövőben is vállalhatnak önként feladatokat, ám ezek ellátása nem veszélyeztetheti a kötelezően előírt feladatokat. További korlát, hogy a vagylagos feladatok támogatása a saját bevételek, illetve az e célra biztosított források terhére lehetséges. A törvény rögzíti az önkormányzatok ellátandó feladatait, ezek között szerepel a közbiztonság fenntartása, az ivóvízellátás, a szennyvízkezelés, a hulladékgazdálkodás, a távhőszolgáltatás és a hajléktalanellátás.

Gyakorlatilag minden feltétel adott ahhoz, hogy az átadás-átvétel zökkenőmentes legyen. Az átadás-átvételi tanúsítványok elkészültek, a munkacsoportok minden intézményt meglátogattak, az egyeztetések megtörténtek, az intézmények minden ifelvilágosítást megkaptak arról, hogyan működnek majd az új rendszerben.

Az egészségügyi intézmények a Nemzeti Erőforrás Minisztériumhoz kerülnek, amelyiken belül a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézetet (GYEMSZI) jelölték ki fenntartónak, míg a vagyonkezelő a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium alá tartozó Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. lesz. A kórházak élén várhatóak változások, a tulajdonosváltással együtt általános tisztújítás is lesz az intézményekben. A jól dolgozó vezetőket megerősítik tisztségükben. Az Egészségügyi Államtitkárság tervei szerint május elsejével elindulhat az új ellátórendszer, amelyikben mindenki számára egyértelmű lesz a betegút- és a térségi beosztás; a szükséges megállapodásokat április végéig aláírják.

A "Semmelweis Terv"-ben bevezetett új elgondolás az egészségügyi ellátórendszert nyolc térségbe szervezi. A térségek pontos határvonalát a jövő évben húzzák majd meg, de annyit már most tudni lehet, hogy a nyolc térségből három érinti majd a fővárost. Így Budapesten három központi intézmény lesz: egy észak-pesti, egy dél-pesti és egy budai. Az észak-pesti a Honvédkórház támaszán működik majd. A dél-pesti központ a Korányi-folyamattervvel megerősített Semmelweis egyetemi alapon, a budai pedig a János kórház – Kútvölgyi tömb – Városmajor egységben lesz.

Lényegében minden zárt légterű helyen tilos lesz a dohányzás

Mától lényegében minden zárt légterű helyen tilos a dohányzás, nem lehet rágyújtani a munkahelyeken és az éttermekben sem; csak a szabad levegőn, és a bejárat előtt szabad dohányozni.

A nemdohányzók védelméről szóló törvény szigorításának értelmében 2012. január 1-jétől tilos a dohányzás közforgalmú intézményekben – így a szórakozó- és vendéglátóhelyeken, a munkahelyeken, a közösségi közlekedési eszközökön és a megállókban, az aluljárókban, a játszótereken, valamint a megállóhelyek és a játszóterek ötméteres környezetében. A helyi önkormányzatok további közterületeken is megtilthatják a dohányzást.

A játékbarlangokban rá lehet majd gyújtani anélkül, hogy dohányzóhelyet jelölnének ki.

Emelkednek az útdíjak, megszűnik a személyautók négynapos öntapadós cimkéje

Emelkednek az autópályák úthasználati díjai, és megszűnik a (D1-díjkategóriájú) személyautókra érvényes négynapos e-öntapadós cimke ('matrica'). A pótdíjfizetés határideje 30 napra nő.

A D1 kategóriában az úthasználati jogosultság havi 4.780, az évi 42.980 forint lesz. A hetijegy a nevével ellentétben valójában tíz napos lesz, ára pedig 2.975 forint. Az útdíjak négy díjcsoportban átlagosan 7,5 százalékkal emelkednek. A motorkerékpár után fizetendő heti úthasználati jogosultság 1.470 forintért szerezhető be. Januártól a díjköteles utak jogosulatlan használata esetén fizetendő pótdíjak mértéke és a fizetési határidő is módosul. Ez utóbbi az eddigi tizenöt napról harminc napra emelkedik. A személyautóknál a pótdíj 30 napon belül fizetve 14.875, míg azon túl 59.500 forint. A 2011-ben vásárolt éves e-öntapadós címkék érvényességi ideje 2012. január 31-ig tart. Az előírások szerint a díjköteles autópálya-szakaszokat csak érvényes e-címkékkel lehet igénybe venni, tehát azt már a pályára való felhajtás előtt meg kell venni. Az úthasználati jogosultságot 2012-ben is az Állami Autópálya Kezelő Zrt. ügyfélszolgálati irodáin, a cég viszonteladó üzlettársain keresztül, a világhálón vagy hordozható telefon segítségével lehet beszerezni.

Változik az állami kitüntetések köre

Január 1-jétől a Magyar Szent István Rend, a Magyar Corvin-lánc, a Magyar Becsület Rend, valamint a Magyar Érdemrend és a Magyar Érdemkereszt alkotja az állami kitüntetéseket, ezek sorrendje az elismerések rangsorát is jelenti az ekkortól életbe lépő sarkalatos törvény értelmében. A törvény tartalmazza, hogy Magyarország állami kitüntetéseit a miniszterelnök előterjesztésére a köztársasági elnök adományozza. A törvény melléklete szerint Magyarország köztársasági elnöke a Szent István Rend és a Magyar Érdemrend Nagykereszt a Lánccal és az Arany Sugaras Csillaggal osztályának kitüntetettje. A címer használatára a törvény erejénél fogva jogosultak körét kiegészítik a köztestületekkel, figyelemmel az általuk végzett közfeladatokra, és arra a mára kialakult következetes jogalkotási gyakorlatra, amelyik a címer használatát külön törvényekben biztosítja a köztestületeknek. A zászló és a lobogó használatának szabályozása érdemben nem változik. A jogszabály a Kossuth- és Széchenyi-díjakat nem érinti.

Megszűnt a folyamatban lévő alkotmánybírósági eljárások nagy része, átalakult a testület

A mai nappal megszűnt az Alkotmánybíróság összes olyan, folyamatban lévő eljárása, amelyekben a jogszabály utólagos vizsgálatát nem a kormány, a törvényhozási képviselők negyede vagy az ombudsman kezdeményezte. Ezzel együtt alapvetően átalakult szerepköre: a jövőben bírói döntések alkotmányosságáról is határozhat, megsemmisítve azokat. A testület így legalább annyira a törvénykezés, mint a törvényhozási döntéshozatal felülvizsgálata lesz. Az új aAaptörvény és a rendelkezéseit részletező alkotmánybírósági törvény mai hatályba lépésével megváltozott az Alkotmánybíróság jogköre. Az elfogadott jogszabályok utólagos felülvizsgálatát csak a kormány, az országgyűlési képviselők negyede és az alapvető jogok biztosa kérheti ezután. Ez nehézség az ellenzéknek, a jelenlegi törvényhozási erőviszonyok miatt ugyanis csak közösen indítványozhatják majd az Alkotmánybíróság eljárását. Emellett véget ért az a gyakorlat (az úgynevezett "actio popularis"), hogy bárki jogi érdek nélkül az Alkotmánybírósághoz fordulhat, és egyúttal megszűnt az utólagos szabályellenőrzésre irányuló, folyamatban lévő Alkotmánybíróság -eljárások nagy része is: az összes olyan, amelyekben a kifogásolt jogszabály vizsgálatát nem az új szabályok szerint is erre jogosultak kezdeményezték. Az így megszűnő eljárások indítványozói bizonyos esetekben alkotmányjogi panaszt nyújthatnak be március 31-ig, föltéve, hogy a megjelölt kérdés az új Alaptörvény rendelkezéseivel összefüggésben is vizsgálható. Alkotmányjogi panasz akkor terjeszthető be, ha egy egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányos joga sérült a bírósági eljárásban az Alaptörvénybe ütköző jogszabály alkalmazása miatt, és jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nem biztosított. Az említett és a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítása miatt indult eljárások kivételével a már megkezdett ügyeket folytathatja az Alkotmánybíróság, ha azok új alkotmánnyal kapcsolatban is megvizsgálhatók.

A legnagyobb változás a testület eddigi jogköréhez képest, hogy alkotmányjogi panasz alapján az egyedi ügyben alkalmazott jogszabályok mellett a bírói döntések alaptörvénnyel való összhangját is megítélheti, és azokat is megsemmisítheti. Alkotmányjogi panaszt a sérelmezett döntés közlésétől számított hatvan napon belül lehet benyújtani, és arról az Alkotmánybíróságnak ésszerű időn belül határoznia kell.

Az Alkotmánybíróság hatáskörének 2010. őszi korlátozása miatt – a központi költségvetésről és végrehajtásáról, a központi adónemekről, az illetékekről és járulékokról, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvények alkotmányosságát továbbra is kizárólag az alapjogokkal (az élethez és az emberi méltósághoz való joggal, a személyes adatok védelméhez való joggal, a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságával, valamint az állampolgársághoz kapcsolódó jogokkal) összefüggésben vizsgálhatja, és ezek sérelme miatt semmisítheti meg. Ez mindaddig így marad, amíg az államadósság meghaladja a bruttó hazai termék ('GDP')  felét.
 

Nem lehet kikapcsolni egyes közintézményeket az energiaellátásból

Nem lehet kikapcsolni az energiaszolgáltatásból egyes közfeladatokat ellátó állami és önkormányzati intézményeket a fűtési szezon ideje alatt a január elsején hatályba lépő törvénymódosítás szerint. A villamos energiáról szóló törvény módosítása lehetővé teszi, hogy a kormány rendeletben határozza meg azoknak az állami vagy önkormányzati feladatot ellátó közjóléti, gyermekjóléti, gyermekvédelmi, egészségügyi és közoktatási intézményeknek a körét, amelyek kezdeményezhetik, hogy fizetési késedelem estén se lehessen kikapcsolni őket az áram-, a gáz- illetve a távhőszolgáltatásból.

Új nemzetiségi törvény lépett hatályba

Új nemzetiségi törvény lépett hatályba az Alaptörvénnyel egy időben. Az új jogszabály az eddigieknél több jogot biztosít a Magyarországon élő nemzetiségeknek, és megnehezíti a visszaéléseket. A törvény a népszámlálási adatokhoz köti a nemzetiségi választást. A sarkalatos törvény a korábbi, 1993-as jogszabályhoz képest több újítást tartalmaz, és azzal a céllal készült, hogy a nemzetiségek ki tudják teljesíteni művelődési autonómiájukat. Az új jogszabály már szóhasználatában is változást jelez; a törvény szövege nem kisebbségekről, hanem nemzetiségekről szól. A törvényjavaslatot beterjesztő Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium ezt a változtatást azzal indokolta, hogy a jövőben nem a „többség-kisebbség” relációjában akarnak gondolkodni, hanem azokat az értéket akarják kiemelni, amelyekkel a nemzetiségi közösségek közművelődési sajátosságaikkal hozzájárulnak Magyarország műveltségéhez, az összmagyar művelődéshez.

Az új szabályozásra azért is volt szükség, mert az elmúlt években sokan visszaéltek a nemzetiségek jogaival, olyanok, akik valójában nem is voltak a közösség tagjai. Az új törvény ezért egyebek mellett rögzíti, hogy 2014-től csak azokon a településeken lehet majd nemzetiségi választást tartani, ahol a legutóbbi, nemrég véget ért népszámláláson legalább harmincan az adott nemzetiséghez tartozónak vallották magukat, akár az elsődleges, akár a másodlagos önazonosság-tudatuk alapján.

Egységes a katasztrófavédelem rendszere

Egységes rendszerben működik a magyarországi katasztrófavédelem, a változásoktól a tűzoltóságok, a polgári védelem és a szakhatóságok jobb együttműködését várja az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság. Az eddigi rendszer megváltoztatását egyebek mellett több, az elmúlt években történt csapás bekövetkezésével indokolták, megemlítve a 'West Balkán” szórakozóhelyen történt esetet, a borsodi árvizet és a vörösiszap-katasztrófát. A védelemigazgatásban változást hoz, hogy januártól veszélyhelyzetben, például árvizek esetén már nem az adott megyei közgyűlés elnöke, illetve a főpolgármester a területi - megyei, illetve fővárosi - védelmi bizottság vezetője, hanem az adott kormányhivatal vezetője. A védelmi bizottságok elnökeinek két helyettesük van: a katasztrófavédelmi igazgató és a katonai elnökhelyettes. Változás az is, hogy minden olyan településen, ahol a lakosok száma meghaladja a tizenöt ezret, az önkormányzatnak egy főállású közbiztonsági előadót kell foglalkoztatnia. Az ő feladata az, hogy a szakértelmével támogassa a polgármestert veszélyhelyzet, például áradás, belvíz esetén. Az önkormányzatoknak 2012. december végéig kellett elkészíteniük a települések kockázatelemzését, ami a helyi megelőzés, illetve a védekezés hatékonyságát javíthatja.

Büntetik a bérkiegyenlítés ('kompenzáció') elmulasztását

Bünteti a törvény a bérkiegyenlítés elmulasztását januártól: azoknak a munkaadóknak, akik nem emelik a háromszáz ezer forint alatti munkabéreket annyira, hogy azok tényleges összege ne változzon, a munkaügyi ellenőrzések során bírságra nem kell számítaniuk, viszont két évig nem indulhatnak közbeszerzésen, és kizárják magukat az állami támogatásokból is. Az erről szóló, nyáron született törvény január 1-jén lépett hatályba. A munkaügyi hatóság – amennyiben jogsértést tár fel – határozatot hoz, de bírságot nem alkalmazhat. A jogsértés megállapítása alól mentesül a munkaadó, amennyiben igazolja, hogy a munkavállalóinak kétharmadánál végrehajtotta a kiegyenlítést. A munkaadó a jogsértést megállapító jogerős határozattól számított két évig közbeszerzési eljáráson ajánlattevőként nem indulhat, és a központi költségvetésből, valamint elkülönített állami pénzalapokból származó támogatásban nem részesülhet.

Átláthatóbb lesz a szellemi tulajdon szabályozása

Hatékonyabb és átláthatóbb lesz a kormányzat várakozása szerint a szellemi tulajdonra vonatkozó új szabályozás a hatályba lépett törvénymódosítások révén. Az Országgyűlés december 5-én fogadta el a közös jogkezeléssel kapcsolatos törvényi előírásokkal, valamint az iparjogvédelmi jogszabályok módosításával foglalkozó törvénycsomagot. A törvénymódosítás átláthatóbbá teszi a szerzői jogi közös jogkezelés rendszerét és annak felügyeleti rendjét, továbbá megalapozza a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának új hatásköreit a kutatás-fejlesztési tevékenységek minősítésénél. Az új szabályozás arra is lehetőséget teremt, hogy az európai szabadalmak jogosultjai bizonyítási terhektől szabaduljanak meg a szabadalom teljes szövegének magyar nyelven való benyújtásával. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium a törvénymódosítás elfogadása után azt közölte, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által végzett átfogó elemzések arra mutattak rá, hogy a hazai közös jogkezelés szervezeti rendszere nehezen átlátható, azt kölcsönös szerkezeti, működési  és gazdasági függőségi kapcsolatok jellemzik, illetve számos esetben a jogosultak, a szerzők és az alkotók érdekeivel ellentétes annak működése. A törvénymódosítás azonban átláthatóvá teszi a közös jogkezelő szervezetek működését és gazdálkodását a rájuk irányadó számviteli és gazdálkodási követelmények új szabályozásával. Megtöri a törvényi monopóliumot és versenyhelyzetet teremt az azonos alkotói műfaj közös jogkezelését ellátó szervezetek között, és a jelenleginél szigorúbb nyilvántartásba vételi szabályokat vezet be. Az új szabályozás korlátok közé szorítja a jogosultaknak járó jogdíjakból történő levonást és megteremti a közösség-művelési célú felhasználás kormányzati irányítását Megújítja a díjszabások jóváhagyási rendjét is, így kiszámítható menetrendet vezet be és a jobb tájékozódást biztosítva szélesebb körben írja elő a felhasználók bevonását a díjszabástételek véleményezésébe. Elősegíti továbbá az árva műnek minősülő előadóművészi teljesítmények felhasználását, és pontosítja egyebek mellett a műholdas műsorsugárzás fogalmát.  

A bűnözőknek a jövőben számolniuk kell azzal, hogy

a bűncselekmény elkövetésekor az életüket is kockáztatják

Alkotmányos alapjog lett az önvédelem és a magántulajdon védelme is. A bíróságoknak ezért a jövőben nem kell vizsgálniuk, hogy az áldozat védekezése arányban volt-e a támadással, ha élet elleni, illetve nemi erkölcs elleni támadásról van szó. Az áldozatok ezentúl bármivel védekezhetnek: akár az engedéllyel tartott fegyvereket is lehet használni. A változás azt jelenti, hogy például egy ököllel támadó betörővel szemben kést, husángot, vagy akár vasvillát is lehet ragadni. Az áldozat bármivel védekezhet. S ha valaki „méltányolható felindultságból” lépi túl a szükséges mértéket, akkor sem büntethető. Támadó a jövőben pedig arra készülhet, hogy ellenséges területen fog mozogni, ahonnan támadást is kaphat. Az önvédelem alapjoggá emelésének van visszatartó ereje is, mert a bűnözők számolnak azzal, hogy a bűncselekmény elkövetésekor az életüket is kockáztatják.

További változás, hogy mostantól nem a megtámadottnak kell bizonyítania a jogos védekezést, így a bíróságok gyorsabban hozhatnak ítéletet.

A villamos energia ára emelkedett január 1-től

térségtől függően 0,6-4,2 százalékkal – országos átlagban 2,7 százalékkal. A földgáz és a távhőszolgáltatás esetében az átlagos növekedés 4,2 százalék. A Fejlesztési Minisztérium az olajár és az állami forgalmi adó emelkedésével (huszonhét százalék) indokolja a változást, pedig a kormány korábban változatlan energiaárakat ígért.

Megjelentek a papír alapú és elektronikus Erzsébet-utalvány szabályai

A http://www.erzsebetutalvany.hu honlapon megtalálhatók az elfogadóhelyek. Az elektronikus utalványt az elfogadóhely vagy terminálon, vagy központi világhálós felületen keresztül váltja be. A havi öt ezer forintos étkezési jegy a munkaadónak több mint harminc százalékkal kedvezőbb annál, mintha munkabért adna az alkalmazottjának.

Utódállami területekről

Délvidékről:
 

Temerini magyarok karácsonya

2011. december 24-én a hajnali órákban egy családi ház ablakát dobták be téglával, majd a karácsonyi éjféli miséről hazafelé tartó idős magyar asszonyt és egy, a segítségére siető fiatalabb magyar házaspárt vert össze három, szerbül beszélő férfi. Utcai garázdálkodás? Magyarellenes összetűzés? Nők elleni erőszak? Keresztények elleni támadás? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ, amikor 2011. december 29-én felkerestük a vajdasági (bácskai, délvidéki) Temerinben Guszton polgármestert, a pár nappal korábban magyarokat ért újabb támadások ügyében.
A polgármesteren kívül találkoztunk a sértettekkel, beszélgettünk temerini polgárokkal, helyi újságírókkal, akik egybehangzóan jelezték, hogy az ezekhez hasonló, magyarokat sújtó támadások Vajdaság-szerte gyakoriak és nem tekinthetők temerini jelenségnek. Legtöbbször már nem is jelentik ezeket az „apró ügyeket”, a magas ingerküszöb miatt ezek az esetek már nem is válnak hírré.
A családi házat ért hajnali támadás helyszínére a rendőrség azonnal ki sem ment, az éjszakai támadás két elkövetőjét (egyikük magyar hangzású neve nem zárhatja ki a támadás etnikai jellegét) szabálysértési eljárásban huszonöt-huszonöt nap elzárásra ítélték, a harmadikat, aki helyi közlések szerint közismert alakja a magyarok elleni támadásoknak, el sem fogták. A hajnali támadás nem tekinthető véletlenek, hiszen a házban lakik az a tizenhat éves fiatalember, aki részese volt a szeptemberi esetnek, amikor magyar fiatalok verekedtek össze szerb társaikkal. A fiút elítélték a verekedésért, harminc napot töltött börtönben. A szülők elmondták, hogy iskolában zaklatják és ezért úgy döntöttek, hogy nem engedik iskolába járni, az egyébként jól tanuló, szerbül is beszélő fiút.

Látogatást tettünk az idős asszony védelmére kelt, alaposan összevert magyar házaspárnál is, akik fel vannak háborodva az ítéleten, az ismételten tapasztalható kettős mércén (az emlékezetes, előidézett verekedésért a temerini fiúk egyenként tíz-tizennégy éves büntetésüket töltik).
A magyar házaspár a jelen délvidéki viszonyokat tekintve bátorságot tanúsítva további jogi lépéseket tervez, törekvésük támogatást érdemel.

Azon a véleményen vagyunk, hogy a délvidéki magyarságot ért 1944–45. évi, megdöbbentő, máig takargatott és minden vonatkozásában lerendezetlen véres, tit-ói leszámolás eltitkolása érdemi összefüggésben van a helyi magyarságot érő folyamatos megfélemlítésekkel. Főleg a Délvidékre dél felől betelepülők szemében tűnik úgy, hogy a magyarokkal kilencven év óta, hatvanhét év óta, húsz év óta bármit meg lehet tenni, létüket, vagyonukat, nyugalmukat következetesen tönkretéve. A szerb sikerhajhászsság Koszovóval kapcsolatos dühét így a vajdasági magyar őslakosságon vezeti le, a helyi hatóságok hallgatólagos cinkossága mellett.

A temerini magyarokkal folytatott beszélgetéseink során kialakult véleményünk szerint a 2012-es évben a magyarellenes támadások felerősödése várható, egyrészt az 1942-es újvidéki razzia hetvenedik évfordulójára tervezett megemlékezések szította magyarellenes indulatok, másrészt a választási kampány hevében előtörő nemzeti elfogultság-kártyák kijátszása miatt. Határozott, öntudatos magyar érdekeket szem előtt tartó, nemzet- és külpolitikával megelőzhetjük ezeket a méltatlan támadásokat. Az Európai Unióba igyekvő szerb szomszédunkat figyelmeztetnünk kell, hogy kötelessége megvédenie a délvidéki magyarokat, biztosítani kell az alapvető emberi jogaikat. Szerbiának be kell tartania az európai értékrendet, a kisebbségi ügyek kezelésében is.

Ékes Ilona

a nemzeti Összetartozás és az Emberjogi, Kisebbségi, Civil és Vallásügyi Bizottság fideszes tagja
Cseresnyésné Kiss Magdolna

Keskenyúton Alapítvány kuratóriumi elnök

Felvidékről

Magyarnak lenni a Felvidéken. Vendég: Fehér, középiskolai tanár (Révkomárom)

A könnyített honosításról hozott magyarországi jogszabályra válaszul Szlovákia tavaly nyáron úgy módosította saját állampolgársági törvényét, hogy elveszíti szlovák állampolgárságát az, aki önként felveszi egy másik ország állampolgárságát.

Fehér, révkomáromi tanár 2011. október végén Nyitrán jelentette be, hogy felvette a magyar állampolgárságot. Később a Körzeti Hivatal levélben közölte vele, hogy elveszíti szlovák állampolgárságát. A hivatal egyúttal arra kérte Fehért, töltse ki a mellékelt nyomtatványt, melyben lemond szlovák állampolgárságáról. Azt átolvasta és a kérdésekből egyértelműen megállapította: ha kitölti, eleget tesz az Alkotmányban foglaltaknak, vagyis önként lemond szlovák állampolgárságáról. Az űrlapot nem töltötte ki.

Ezután a révkomáromi Városi Hivatal Lakosság-nyilvántartó Osztálya telefonon közölte vele: a nyitrai Körzeti Hivataltól értesítést kaptak, töröljék a lakossági nyilvántartásból, mert elvesztette a szlovák állampolgárságát. Fehér azonban ilyen értesítést nem kapott.

Fehér  az első tanár, akit a magyar állampolgárság felvétele miatt „megfosztottak” szlovák állampolgárságától a Felvidéken. Iskolája, a Selye János Gimnázium. Mint mondja, a hatályos törvények értelmében Szlovákiában bárki, akár ugandai állampolgárságú ember is taníthat, ha ismeri az iskola és az állam nyelvét és megvan hozzá a képesítése.

Újabb felvidéki magyartól vennék el szlovák állampolgárságát. – adta hírül a Magyar Hírlap 2012. január 2-án, „Ismételt pozsonyi zaklatás” című írásában.

Lásd még:

Magyarnak lenni a Felvidéken. Vendég: Fehér, gimnáziumi tanár (Révkomárom):

EchoTv Világ Panoráma – Műsorvezető: Szaniszló Ferenc (Youtube 23:30 min.)

 http://tinyurl.com/7f3z4mj

Európai Unióról

A Dán Királyság az Európai Unió (EU) soros elnöke

Dánia vette át Lengyelországtól fél évre az EU soros elnöki tisztét, amelyet immár hetedszer tölt be. Koppenhága rangsor-elsőségei közé tartozik a zöld energia és az euróválság, noha ő maga nem tagja az övezetnek. Bevándorlási ügyekben a megszorító politikát folytató Dánia igyekszik majd a külső EU-határok biztonságossá tételén munkálkodni.

  http://tinyurl.com/34lfrs4

(Uniós mezőgazdasági támogatások adatalapja: zöldbárókat gazdagítanak

az adófizetők)</s

.

 .

Egyik 19

Megjelenik hétfőn, szerdán, pénteken

.

1. szám

Vasárnap, 2012 I. l.

Tartalom

Magyarországról:

Hatályba lépett Magyarország új alaptörvénye
 
 

E szám hasznos honlapjai:

Magyarország Alaptörvénye

 http://www.parlament.hu/irom39/02627/02627.pdf 

The Fundamental Law of Hungary

  http://www.kormany.hu/en/news/the-new-fundamental-law-of-hungary 

Budapest

Magyarországról:
 

Hatályba lépett Magyarország új Alaptörvénye
 

Az Alaptörvény
„Nemzeti hitvallás”
elnevezéssel tartalmaz preambulumot, amely a
Himnusz
„Isten, áldd meg a magyart!”
sorával kezdődik.
"Büszkék vagyunk az országunk megmaradásáért, szabadságáért és függetlenségéért küzdő őseinkre.
Büszkék vagyunk a magyar emberek nagyszerű szellemi alkotásaira.
Büszkék vagyunk arra, hogy népünk évszázadokon át harcokban védte Európát,
s tehetségével, szorgalmával gyarapította közös értékeit"
olvasható a hitvallásban, amelyben az áll:„nem ismerjük el az 1949. évi kommunista alkotmányt,
mert egy zsarnoki uralom alapja volt,
ezért kinyilvánítjuk érvénytelenségét”.
Míg az eddig hatályos alkotmány azzal kezdődik, hogy Magyarország: köztársaság,
majd Magyar Köztársaságnak nevezi az országot,
addig az új aAaptörvényben az olvasható, hogy
„hazánk neve Magyarország”.
Az új Alaptörvényben önálló fejezet tartalmazza az alapvető jogokat és kötelességeket.
Újdonság, hogy az Alaptörvény a magzat életét a fogantatástól kezdve védi,
és tiltja az emberi egyedmásolást.
Rögzíti azt is: házasság csak férfi és nő között jöhet létre.
Alaptörvényi rangra emelkedett a – csak szándékos, erőszakos bűncselekmény miatt
kiszabható – tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés.
És mostantól mindenkinek joga van – törvényben meghatározottak szerint –
a személye, illetve a tulajdona elleni vagy ezeket közvetlenül fenyegető
jogtalan támadás elhárításához.
A dokumentum kimondja azt is,
hogy a testi és lelki egészség jogának érvényesülését az ország
genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal,
az egészséges élelmiszerekhez és az ivóvízhez való hozzáférés biztosításával,
a munkavédelem és az egészségügyi ellátás megszervezésével,
a sportolás, a rendszeres testedzés támogatásával
és a környezetvédelem biztosításával segíti elő.
A szülőket változatlanul megilleti az a jog, hogy a gyermeküknek adott nevelést
megválasszák, és továbbra is kötelességük-taníttatásuk.
Újdonság viszont, hogy az Alaptörvény kimondja:
a nagykorú gyermekek kötelesek gondoskodni rászoruló szüleikről.
Míg a hatályos alkotmány a határon túli magyarok iránti felelősségérzésről szól,
az új Alaptörvény azt tartalmazza:
Magyarország felelősséget visel sorsukért,
elősegíti közösségeik fennmaradását, fejlődését,
támogatja magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket,
jogaik érvényesítését,
közösségi önkormányzataik létrehozását
és a szülőföldön való boldogulásukat.
Az új Alaptörvény értelmében
az államfőnek továbbra is joga feloszlatni az Országgyűlést akkor,
ha a kormány megbízatásának megszűnése esetén a köztársasági elnök által
miniszterelnöknek javasolt személyt a Ház
az első személyi javaslat megtételének napjától számított negyven napon belül nem választja meg.
Új elem viszont, hogy az államfő akkor is élhet a feloszlatás lehetőségével, ha a törvnyhozás
az adott évre vonatkozó központi költségvetést március 31-ig nem fogadja el.
Rögzítik az alapatörvényben,
hogy a képviselő nem interpellálhatja, csak kérdezheti a legfőbb ügyészt.
A jövőben a köztársaságielnök-választás legfeljebb kétfordulós:
az első fordulóban továbbra is a parlamenti képviselők kétharmadának szavazata szükséges,
a második körben pedig már csak a korábban a két legtöbb szavazatot kapó jelöltre
lehet szavazni. A mostani gyakorlat négyéves időtartama helyett
ötévente választják majd a helyi önkormányzati képviselőket és polgármestereket.
Az új alaptörvény kimondja:
amíg az államadósság meghaladja a teljes hazai össztermék felét,
az Országgyűlés csak olyan költségvetést fogadhat el,
amelyik az államadósság teljes hazai össztermékhez viszonyított arányának
csökkentését tartalmazza. Hasonlóképpen a központi költségvetés végrehajtása során
nem vehető fel olyan kölcsön, amelyik az államadósság növekedését eredményezné.
Ezektől a szabályoktól
„csak különleges jogrend idején,
az azt kiváltó körülmények okozta következmények enyhítéséhez szükséges mértékben
vagy a nemzetgazdaság tartós és jelentős visszaesése esetén,
a nemzetgazdasági egyensúly helyreállításához szükséges mértékben lehet eltérni”.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökét továbbra is hat évre nevezi ki a köztársasági elnök,
és az államfő joga az MNB alelnökeinek kinevezése is.
Az új alaptörvényben – szemben az eddig hatályossal –
szerepel a Költségvetési Tanács, amelyiknek tagjai az államfő által
hat évre kinevezett elnök, valamint az MNB, illetve a Számvevőszék elnöke.
A büdzsé elfogadásához szükség lesz a Tanács előzetes jóváhagyására.
Az Alaptörvény azt is rögzíti, hogy
az ország hivatalos pénzneme a forint.
Az új alaptörvény számos változást hoz az igazságszolgáltatás és a jogvédelem területén is.
A legfőbb bírósági szerv a Legfelsőbb Bíróság (LB) helyett a Kúria,
amelyiknek első emberét kilenc évre választja a köztársasági elnök javaslatára
a Parlament kétharmada.
Az LB elnök mandátuma eddig hat évre szólt.
Alaptörvényben rögzített szabályként jelenik meg,
hogy a bírák – akik a korábbi szabályok szerint hetven éves korukig dolgozhatnak –
harminc éves koruktól az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig
állhatnak szolgálati jogviszonyban.
A nyugdíjkorhatár-betöltéssel megszűnő jogviszony vonatkozik az ügyészekre is,
akik eddig ugyancsak hetven éves korukig végezhették munkájukat.
Beemelik az Alaptörvénybe azt a 2010-ben hozott rendelkezést, amelyik szerint
a legfőbb ügyészt kilenc évre választja a Parlament az ügyészek közül.
Az eddigi néggyel szemben
ezentúl csak egy ombudsman lesz, az alapvető jogok biztosa.
Az új Alaptörvény szerint az ombudsman helyettesei, akiket, csakúgy,
mint az alapvető jogok biztosát, szintén a Parlament választja
–a jövő nemzedékek érdekeinek, valamint a Magyarországon élő nemzetiségek
jogainak védelmét látják el. A személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok
megismeréséhez való jog érvényesülését független hatóság ellenőrzi.

 .

.

Hol van Nicaragua?

írta: Böjte

Ajánlom e gondolatokat egy barátomnak, aki sok pofont kapott mostanában, s azt hiszi, hogy összedőlt a világ. Pánikba esett, menekülne bárhova, ki ebből a romlott világból. Ahogy ő mondja, Nicaraguába. Megvilágosodni bárhol lehet!  A hegyekben, hol sok a fa, és jó a levegő. De semmiképpen sem eldugott tiroli villában, színes televízióval s szaunával. Van itt egy elhagyott bánya Kismuncselen, Dévától huszonnyolc kilométerre. Négyszáz bányász dolgozott ebben az ón- és rézérc bányában, fent a hegyek tetején. Két éve bezárták, s aki tehette, otthagyta a náddal és kátránypapírral födött barakkokat. Sok az összedőlt üres barakk, de vannak még vagy harmincan-negyvenen, akik ott laknak. Egyfelől a csodaszép természet, másfelől a feltépett föld, elvérzett családokkal, emberekkel. Ott megtalálhatod Nicaraguát. Helyetted lemosnék magamról minden festéket, felöltöznék nagyon egyszerűen, és egy hálózsákkal, négy vekni kenyérrel kimennék oda, ahol megállt az élet. Az idióta kisgyermekekkel elmennék málnát szedni, gombászni. Megtanulnék kosarat, seprűt kötni Mariska nénitől, aki pont olyan fehér ember, mint mi, csak nincs senkije, és havi 160 ezer lej segélyből kellene megélnie. De ez lehetetlen: ő tudatosan készül az éhhalálra. Elbeszélgetnék szomszédasszonyával, akinek a rák az orrát teljesen leette. Ő nem tesz semmit, - szokja a halált. Megismerkednék Annamáriával, akinek nincs se apja, se anyja. Testvére nevelte fel, 15 évesen szülte első gyermekét egy részeges bányásznak, akivel olyan viskóban lakott évekig, amelybe esténként beengedték az állatokat is. Most sok az üres lakás, és máshol laknak, de férje ugyanúgy veri őt is az ostorral, akár az állatokat. Elbeszélgethettek arról, hogy anyósa hogyan őrült meg, és futott meztelenül a földeken, míg meg nem halt. De azt is megbeszélheted vele, hogy valóban medve ette-e meg a négyéves kisfiút az erdőben, vagy talán a kutyák? Ő még nincs húszéves, de két gyermekével már olyan sokat élt, mint más száz év alatt. Szintén itt lakik egy vénséges nagymamával négy idióta gyermek, egy kimondhatatlanul koszos házban. Fogyatékosok, de sokat tudnak mesélni az élet titkairól. Hosszan nézték, ahogy a nagyapjuk a fájdalomba beleőrült és belehalt. Kezdetben csak egy seb volt a lábán, amely üszkösödni kezdett, s ahogy teltek a hetek, a férfinak fekete lett térdtől lefelé a lába, és nagyon büdös. Lábát lógatva feküdt, és üvöltött - akkor már nem nézett vissza senki a szeméből. Másnap belehalt abba a karcolásba, amelyet felétek egy kis sebfőző vízzel és ragtapasszal elintéznek. De szóba állhatsz egy tizenhárom gyerekes anyával, aki most veszítette el legnagyobb fiát, az egyetlent, aki munkába állt és dolgozott. Férjénél van a bánya kulcsa, ott tartják a kredencben egy cukros dobozban. Elkérheted, és lemehetsz az aknához. Minden ott van, a csillék, bennük az érc, a munkavédelmi sisakok, minden, mintha csak most hagyták volna félbe a hajtást a bányászok. Csak a hozzáértő szemek látják, hogy itt meghalt minden. Először mellbe fog vágni mindaz, amit látsz, hallasz. Lehet, hogy sírni fogsz, és átkozni ezt a világot, amelyben jól fésült alakok háromszáz eurót adnak egy kutyáért, de egy nyomorult gyermek meg kell, hogy éljen havi tíz eurónyi segélyből. Nem érted, hogy lehet az, hogy ezeket az embereket a társadalom kivitte a hegyekbe kommunizmust építeni s most annyi pénzt sem ad, hogy napi félkenyérre jusson, nem beszélve húsról, buszjegyről, villanyszámláról, orvosságról. Egy őrült eszme felsodorta őket a hegy tetejére, s mint az elhaló hullám, lerakta, otthagyta őket. Már nem fegyveres őrök, hanem a mérhetetlen szegénység, a nyomor s ennek gyermeke, a fogyatékosság meg az emberek közönye tartja fogva őket Nagyon furcsa ötleteid lesznek. Lefekvés előtt azon fogsz gondolkodni, hogy rablóbandává kellene átszervezni ezeket az embereket. Magad is csodálod, hogyan önt el a gyűlölet, és lassan felfedezed magadban az anarchistát. Hangosan kimondod, hogy nem érdemli meg az életet az a társadalom, melyben a kutya több húst eszik meg egyszerre, mint egy gyermek egész hónapban. Félelmetes erők szabadulhatnak fel benned, de ne siess, ne kapkodj, és ne dönts, próbálj meg nagyon nyitott lenni. Másnap sétálj egy nagyot a természetben, nézd a fákat, a felhőket, a madarakat. Közben sírhatsz, káromkodhatsz, imádkozhatsz. A fontos az, hogy dőljenek le falaid. Omolj össze. Engedd be életedbe mindazt, mi körülvesz. Ne te légy, aki belép hozzájuk. Ne csinálj semmit. Ne szervezd ezt a világot. Nicaraguában nem formálunk, hanem formálódunk, nem tanítunk, hanem tanulunk. Nem adunk, hanem kapunk. Neked előbb meg kell világosodnod, hogy magad is árasztani tudd a fényt. Alulról nem látod a perzsaszőnyeg mintáit. Emelkedj fel, a nagy egészet nézd. Vedd észre, hogy a sötétet nem lehet ütni, vágni, törni. A sötét egyszerűen a fény hiánya. Nem kell harcolni a sötétség ellen, nem lehet erővel összetörni és kilapátolni. Csodálkozz rá a napra, amely megjelenik, és körülötted minden formát, életet kap. Mindez egyszerű, de át kell élned. Dél felé edd meg száraz kenyered. Lassan, komótosan harapj, ügyelj, hogy egyetlen morzsa se hulljon a földre. Tudd, hogy a napfénynek és a sárnak gyermekét, a kenyeret eszed. Csodálkozz el azon, hogyan tud ilyen finom lenni az üres kenyér. Keress egy forrást, de ne siess! Add meg a módját: ereszkedj térdre, érintsd szádat a forrás vizéhez, mintha csókolóznál, és csak aztán igyál. Érezd, hogy átjár a kristálytiszta hegyi forrás vize. Eggyé válsz a földdel, beléd hatol az élet. Nézd a forrást, nézd a sarat a forrás fenekén, lásd, fogd meg a kezeddel. Hunyd be a szemed, és érezd a fényt, a meleget, mely kenyeret, vizet fakaszt. Menj tovább. Talán megérted, hogy te is ez vagy: marék por csupán. Ha valahonnan fentről rád hull a végtelenül tiszta és szent fény, te is képes leszel néhány magot befogadni, és kenyeret adni, forrássá válni. Mindez végtelenül tiszta és egyszerű: láss, higgy, szeress. Az idő nem fontos, ne sajnáld a napokat. Az ünnepi ebédhez a szakácsnő sok-sok mindent belevág egy nagy fazékba, ezért te is fogadj be mindent Nicaraguában. Hordozd saját magad és mások fájdalmát, a titkokat, melyek körülvesznek. Ne siess! Az eszmélés lassan, de biztosan, végtelen csendben, derűsen történik. Környezeted megzavarhatja, de meg nem szakíthatja mindezt. Lassan lehiggadsz, megnyugszol. Kitisztulnak gondolataid, vágyaid, hatalmas béke önt el. Megvilágosodsz. Minden nagyon egyszerűvé, áttetszővé válik. Felsejlik Isten végtelen nyugodt keze vonása a Világon. Mint felhővé szelídült tajték, onnan fentről mindent sokkal tisztábban fogsz látni. Források fakadnak fel benned. Érezni fogod magadban az erőt, amely most már nem magadért: értük, a Világért fakad. Már nem harcolni akarsz, hanem teremteni. Nem gyűlölsz senkit és semmit, nem pusztítani akarsz, hanem segíteni, alkotni, életet adni, a beléd áramló fényt továbbengedni, árasztani. Hiszed, hogy nemcsak része vagy a világnak, hanem partnere a mindenséget szeretetből szakadatlanul tovább teremtő Istennek. Szelíden belesimulsz az Úr kezébe, a Jó Pásztor lábához kuporodsz. Érzed, hiszed, ha szólít, erőd lesz vezetni a nyájat. Minden a helyére kerül, és már nem zavar semmi. Érzed a hegyeket mozgató erőket magadban, tudod, hogy emberek fognak születni, talpra állni, gyógyulni szavadra. De még ez sem fontos. Semmi sem fontos, csak az a kapcsolat, mely, mint a nap, lassan felkel, és beragyogja világodat. Istennek társa vagy, megvilágosodtál, ott vagy Nicaraguában! 2011. november (Forrás: Szeretet lelke): http://tinyurl.com/pp57gao

.

04 21, 2015.

How the fall of Qaddafi gave rise to Europe's migrant crisis?. Libya's coast has a long history of sending people – willing and unwilling – to Europe and the Americas. Ports like Tripoli and Benghazi were the final stops for medieval slave-trading caravans from the African interior until the 19th century. In recent decades, migrants have shoved off for Italy and Spain in rickety fishing boats, with Libyan officials looking the other way. Mr. Qaddafi was well aware of European alarm at the rising tide of migrants in his final years in power. He used it as a powerful wedge to improve his own standing. Back to 2004, Qaddafi began making deals with individual European states to control the tide of migrants. In August 2010, he visited his friend Berlusconi, then president of Italy, in Rome and said Europe would turn "black" without his help. "Tomorrow Europe might no longer be European, and even black, as there are millions who want to come in" - Qaddafi said. "What will be the reaction of the white and Christian Europeans faced with this influx of starving and ignorant Africans ... we don't know if Europe will remain an advanced and united continent or if it will be destroyed, as happened with the barbarian invasions." Qaddafi had a handy solution. He offered to shut down his country and its coastal waters to the job seekers in exchange for €5 billion a year. He pointed to his work with Italy as proof he could get the job done. In June 2009, he signed a "friendship" agreement with Italy that involved joint naval patrols against migrants and Italy handing over migrants captured en route to Europe to Libya, no questions asked. The number of Africans caught trying to illegally enter Italy fell by more than 75 percent that year. By the end of the year Qaddafi had struck a more modest €50 million deal. Internment camps were built and watchtowers erected on the beaches. There was little concern with how Qaddafi went about his business and there were frequent reports of rape and theft by Libyan security services. When the uprising against Qaddafi began in early 2011, the situation only grew worse for the African migrants. Many rebel groups were convinced that any foreign African in the country were mercenaries for Qaddafi and hundreds were executed. The European Union grapples with the morality of cutting back on patrols to rescue migrants. The argument for doing less is that increasing the risk of crossing the Mediterranean would save lives. Word that there was no safety net would filter back to people, many of them fleeing persecution, and they'd stop coming. "We do not support planned search and rescue operations in the Mediterranean,” British Foreign Office Minister Anelay said last year. Rescues have  “an unintended ‘pull factor,' encouraging more migrants to attempt the dangerous sea crossing and thereby leading to more tragic and unnecessary deaths” - she argued. Columnist Hopkins called them "cockroaches" in The Sun, Britain's largest-circulating newspaper, on April 17.. "Show me pictures of coffins, show me bodies floating in water, play violins and show me skinny people looking sad. I still don’t care" - she wrote. "What we need are gunships sending these boats back to their own country. You want to make a better life for yourself? Then you had better get creative in Northern Africa." The vast majority of refugees make for Libya, where local gangs prey on migrants, and racism against darker-skinned Africans is common. Libya's lawlessness has made traveling through the country even more dangerous and unpredictable. Two horrible tragedies in or at least near Libya: up to 800 migrants trying to reach Europe from Africa die after their boat sinks off the coast, and 30 migrants are murdered by the so-called Islamic State on the shore in the troubled country. Last year, a record 170,000 refugees flooded across the Mediterranean, traveling in large part out of Libya and arriving in Italy. In January, the number of refugees and migrants reached Italy from Libya, showed a 60 percent increase from January 2014. They come from all over Africa and the Middle East. The Eritreans are fleeing a brutal regime which dragoons young men into military conscription and maintains a semi-permanent war footing with neighboring Ethiopia. Syrians and Iraqis are fleeing the war and atrocities committed by the self-described Islamic State, Palestinians the open prison that is Gaza, and West Africans the crushing poverty that has framed many of their lives ... For Europe, there's no prospect of a new Qaddafi to act as warden. In Libya itself a power vacuum since the 2011 fall of dictator Qaddafi has enabled gangs of human traffickers to flourish ... (Source: Christian Science Monitor): http://tinyurl.com/qxeoufy

.

Sufi dance (Szufi tánc)

(Source / Forrás: YouTube):

https://tinyurl.com/zmwx9hl

The Kurdish composer and dancer lived in Iran, Spain and India.

(1 572 044 views)

.

20 2 1 / 20 1 30

Fertőzés (Contagion)

- film -

(forrás: Videa):

https://tinyurl.com/stoyj45

Kulcsszavak:     Afrika     állat    China     Egészségügyi Világszervezet    Egyesült Államok     England     Európa     fénykép     film     Föld     Franciaország     India     Japan    járművek     Kanada     madár      Mexikó     Nílus     nyár     Oroszország     rovar     Switzerland     tavasz     Ukrajna      ünnep     videó     vírus      víz
.

. 8 12 27

Vajdaszentiványi (Maros megye) sebes forduló

(video)

(Forrás: YouTube):

https://tinyurl.com/yadk23hw

Vajdaszentiványi táncrendről - lásd még: Wikipedia:

https://tinyurl.com/y8k2d6rl

(100 126 megtekintés)

.

.

Delibes: Lakmé

Részlet a II. felvonásból:: Egy hindu város főterén, 1857-ben

Csengettyűária

Előadja: Kalmár

Forrás: YouTube:

https://tinyurl.com/253dswww

(Közzététel 2011. májusa körül ?)

2022. VI. 3.: 10 376 megtekintés

1883. IV. 14.

.

11 4 20.

((video)): http://tinyurl.com/he2r75d

Az emberi psziché manipulálása. A félelem állapotába roskasztanak, elhalmozva olyan krízisekkel, amikkel kapcsolatban  semmit sem tudsz tenni a te szinteden. Így aztán a neked szánt vezetőket felmutatják a tévéképernyőn, ezek mind egyenruhában vannak, előkelő öltönyökben, nyakkendőkben, ők a politikusok, akik mindig magabiztosan beszélnek, (persze minden előre meg van írva nekik) és láthatóan ők mindent teljesen kézben tartanak. Ezzel tulajdonképpen te lettél az állandóan félelemben élő rabszolga, aki a nagyhatalmú gazdájától várja a védelmet és gondoskodást. Nos, ez volna a technika lényege. Lord Russel  ezzel a témával kapcsolatban, azt mondta az egyik könyvében, abban a könyvében, melyben azokról a gyermekekről beszél, akik valahogyan kibújnak az agymosás alól. - kiknek van intelligenciája és képessége, hogy kommunikálni tudjanak másokkal - azt mondta, ezeket mindenképpen a rendszer oldalára kell állítani, a rendszer alkalmazásába kell venni, meg kell vesztegetni, ha ez lehetséges, ami egyébként a legtöbb embernél működik is. Mert azt mondta, hogy ellenkező esetben „kénytelenek leszünk likvidálni őket”. Ugyanis nem akarnak olyan embereket a közösségben, akik átlátnak olyan terveket, amiket a többiek nem, olyan embereket, akik képesek kommunikálni az információt, a dokumentált információt, olyan formában, hogy azt mások is megértsék, a közösségben, ahol ezáltal terjeszthetik azt. Ide kapcsolódik, amit Mao mondott. Hogy ő nem az ellenséges seregektől félt, az ő nagy félelme az volt, hogy jön egy ember egy jó ötlettel, valami nagy, egyedi ötlettel, és képességgel, hogy ezt mások felé is kommunikálni tudja. Hát, így kezelik ők azokat, akiknek megvan ez a képessége. Először jön a meghívás, a csatlakozásra, sokan ezt meg is teszik, de mint mondtam, Russel azzal adott neki nyomatékot, hogy megmondta, ha nem lehet őket a saját oldalunkra állítani, akkor likvidálni kell őket a nyilvános színről. Hát ennyire komolyan veszik ott legfelül a dolgukat. Ezek nem játszadoznak. A hímeknek valahol ki kell engedniük a gőzt, cserébe, amiért tehetetlenek lettek az életben. És a sport lett a megoldás! Semmi lehetőségük nincs arra, hogy erősnek érezhessék magukat. Így aztán a sportközvetítéseket nézik, és azzal helyettesítik ezt az érzést. A nőknek kitalálták a divatot. A legtöbb ember a mai napig azt hiszi, hogy a sokféle szórakoztató program, a filmek, a dráma, azok csakis azért vannak, nem többek, mint egyszerű szórakoztatás. De ez soha, de soha nem így volt! A legfontosabb szociális üzeneteket a mozifilmeken át vezetik be, drámával, felfokozott drámával, érzelmi állapotok szekvenciájával. Nem logikus, tényszerű szekvenciákkal, hanem bizonyos érzelmi állapotok kiváltásával, amiket az agy regisztrál, és ezáltal bevésődik az üzenet. Tehát az érzelmi tartalom rendkívül fontos, ahelyett, hogy egy érvelést adnának, racionális gondolatmenettel, tényekkel, itt nincsenek viták. És amikor egy történeten keresztül töltenek fel rád új gondolatokat, akkor nem vagy rá felkészülve. Az agyad védekező mechanizmusa nem működik úgy, mint ahogy egy vita, vagy egy előadás alatt működne. Gyakorlatilag egyfajta alfa állapotban vagy, amikor szabadon tölthetnek fel rád új gondolatokat. Akár csak egy számítógép esetében. Így aztán ez a kultúra ipar, amit magán a szakmán belül is így hívnak, hogy „kultúra ipar.” A Szovjetunióban is volt egy ilyen részleg, hogy kultúra ipar. A színészekre, rendezőkre úgy hivatkoztak, mint a kulturális vezetőkre. amíg mindenki egyszerre gondolja ugyanazt, addig mindenki megnyugszik, hogy ő is épelméjű. Csak annyi kell, hogy az emberek időről időre megkapják az új feltöltéseiket, és átformálható egy egész ország, egy egész nemzet, vagy régió.  Az első számú célközönség mindig is a fiatalság volt. Ha el tudod venni egy embertől azt az időt, amit arra tudna használni, hogy gondolkodjon, és esetleg azt mondhatná, megyek, elolvasok egy könyvet, vagy tanulok valami érdekeset. Ha ezt az időt el tudod venni tőlük, és eléred, hogy ehelyett félkómában nézzenek egy TV készüléket, akkor sötétségben, butaságban és engedelmességben tarthatod őket, nem fognak ellenállni a rendszernek. Azt szoktam tanácsolni az embereknek, ha ismerek valakit, aki sokat nézi a TV-t, viszonylag könnyen letesztelhetik, hogy hol tart az illető mentális és pszichológiai leépülése. A televízió, ha megnézed, a drogok kategóriájába sorolható. Tanuld meg, hogyan kell kritikusan elemezni, és gondolkodni miközben nézed a filmet. És ha esetleg másoknak is meg tudod mutatni ezt a technikát. Például leülhetsz valakivel, aki szereti a jó filmeket. Megnézhettek egy olyat, amit már korábban láttatok. És közben mutass rá a politikailag korrekt, kis elültetett szavakra, szlogenekre, kifejezésekre, amiket odatettek, és mutasd meg neki, mutasd meg, hogyan csinálják. Így, ebben a formában még élvezetes is lehet a televízió tanulmányozása. No, és a világháló. Ismert, hogy a felhő rendszert fogják idővel bevezetni, ezzel már tele van az angol média. Ahol nem tudsz majd adatokat tárolni a saját gépeden, sőt, nem is lesz szükséged adattárolóra, mert valamennyi adatodat távoli szerverek fogják tárolni a számodra. Ettől kezdve, ez egyfajta büntetésként lesz használható, amikor nem vagy politikailag korrekt valamilyen téren, elvehetik a hozzáférésedet a szerverről, amin az adataid vannak, egészen addig, amíg vissza nem állsz szépen a sorba és nem viselkedsz megint rendesen. Szociális kontroll eszköze például az adataid megvonása.  Szép számmal vannak ügynökök is ebben a fura világban, amit internetnek hívnak, akiknek az a feladata, hogy beépüljenek azokba a csoportokba, amik megpróbálnak összeállni, és megpróbálnak bizonyos témákat megvitatni, mondjuk politikai változásokról, hogy bomlasszák ezeket a csoportokat. Hírelhárítás: a kormány szempontjából nem más, mint fogni azokat az információkat és adatokat, amik gondot okozhatnak az aktuális hatalomnak, és megtalálni a módját, hogy semlegesítsd, elhárítsd ezeket az információkat. Az alap technika, ha nem tudod lejáratni, eltenni láb alól az embert, aki az igaz híreket hozza, hogy előállsz a saját „igazmondóiddal”, akiket gondosan felkészítesz, gondosan ellátsz pénzzel, és ráállítod őket ugyanarra a területre, hogy ugyanazokat a dolgokat mondják, mint a többiek, akik az igaz híreket hozzák. Tényekkel álljanak elő. De amint megvan a követő bázisuk, bedobhatják az űrlényeket meg az UFO-kat, meg az egész „New Age” vallást. „Spiritualizmus” a nagy szó, amit ma nagyon divatos lett emlegetni. Amíg végül elérik, hogy egy kezdő a témában, egy szkeptikus azt hallja, hogy a fizetett ügynök, aki egyébként nagyon tehetséges, az ugyanazokat a tényeket mondja, mint a másik, aki nem foglalkozik UFO-kkal, meg ilyesmikkel. De az illetőt, aki nem foglalkozik UFO-kkal, űrlényekkel, gyíklényekkel meg ilyenekkel, egyszer csak egy kalap alá veszik a másik fickóval. Egy kategóriába sorolnak vele a kapcsolódó pontjaid miatt. A témáid hasonlóak. És hiába vigyáztál, hogy messze elkerüld a mesét és a dezinformációt, mégis egy kalap alá vettek vele, és ezzel el is lett hárítva az információd. Innen kezdve hiába mondasz tényeket, az emberek akkor is kinevetnek, hogy te is biztos azt hiszed, hogy a világot mindenféle űrlények irányítják. És ezzel vége is. Na, ez a hírelhárítás. Mindenki, aki ebben a mai korban él, teljesen arra lett idomítva, hogy ne gondolkodjon. Ahogy Brzezinski megmondta: Az emberek nemsokára nem lesznek képesek maguktól gondolkodni, és a médiától fogják elvárni, hogy gondolkodjon helyettük. A tudás szét van szóródva. Ezért jelentek meg a televízió készülékek a 70-es évektől kezdve azokon a helyeken, ahol az emberek azelőtt beszélgetni szoktak egymással a bárokban, éttermekben, az európai kocsmákban. Előtte mindenki beszélgetett mindenféle témáról. A TV készülékeket jó okkal tették oda. Most mindenki bámulja a dobozt, amiből sport jön, vagy hangos zene, úgyhogy már nem lehet beszélgetni. Ma abba a szomorú helyzetbe kerültünk, hogy még a közeli hozzátartozók sem segítenek egymáson, a kormánytól várják a segítséget. Magától a piócától. Mert a kormány célja ezzel: a hatalom az áldozat felett, nem pedig a segítségnyújtás. Ezzel állunk szemben, egy jól kidolgozott háborús stratégiával, ahol a cél, hogy az emberek a kormánytól függjenek, és ne a családtól, ne a testvérektől, ne a szülőktől, hanem csakis az államtól. És ezzel kell szembe mennünk. És meg kell találjuk a saját kis közösségeinket. A lényeg tehát visszaszerezni a tudást, ami a magunk és környezetünk túlélését biztosíthatja. (Forrás: MédiaVadász): http://tinyurl.com/z96rhjl

.