.
Egyik 19
Megjelenik hétfőn, szerdán, pénteken
.
1. szám
Vasárnap, 2012 I. l.
Tartalom
Magyarországról:
Hatályba lépett Magyarország új alaptörvénye
E szám hasznos honlapjai:
Magyarország Alaptörvénye
http://www.parlament.hu/irom39/02627/02627.pdf
The Fundamental Law of Hungary
http://www.kormany.hu/en/news/the-new-fundamental-law-of-hungary
Budapest
Magyarországról:
Hatályba lépett Magyarország új Alaptörvénye
Az Alaptörvény
„Nemzeti hitvallás”
elnevezéssel tartalmaz preambulumot, amely a
Himnusz
„Isten, áldd meg a magyart!”
sorával kezdődik.
"Büszkék vagyunk az országunk megmaradásáért, szabadságáért és függetlenségéért küzdő őseinkre.
Büszkék vagyunk a magyar emberek nagyszerű szellemi alkotásaira.
Büszkék vagyunk arra, hogy népünk évszázadokon át harcokban védte Európát,
s tehetségével, szorgalmával gyarapította közös értékeit"
olvasható a hitvallásban, amelyben az áll:„nem ismerjük el az 1949. évi kommunista alkotmányt,
mert egy zsarnoki uralom alapja volt,
ezért kinyilvánítjuk érvénytelenségét”.
Míg az eddig hatályos alkotmány azzal kezdődik, hogy Magyarország: köztársaság,
majd Magyar Köztársaságnak nevezi az országot,
addig az új aAaptörvényben az olvasható, hogy
„hazánk neve Magyarország”.
Az új Alaptörvényben önálló fejezet tartalmazza az alapvető jogokat és kötelességeket.
Újdonság, hogy az Alaptörvény a magzat életét a fogantatástól kezdve védi,
és tiltja az emberi egyedmásolást.
Rögzíti azt is: házasság csak férfi és nő között jöhet létre.
Alaptörvényi rangra emelkedett a – csak szándékos, erőszakos bűncselekmény miatt
kiszabható – tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés.
És mostantól mindenkinek joga van – törvényben meghatározottak szerint –
a személye, illetve a tulajdona elleni vagy ezeket közvetlenül fenyegető
jogtalan támadás elhárításához.
A dokumentum kimondja azt is,
hogy a testi és lelki egészség jogának érvényesülését az ország
genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal,
az egészséges élelmiszerekhez és az ivóvízhez való hozzáférés biztosításával,
a munkavédelem és az egészségügyi ellátás megszervezésével,
a sportolás, a rendszeres testedzés támogatásával
és a környezetvédelem biztosításával segíti elő.
A szülőket változatlanul megilleti az a jog, hogy a gyermeküknek adott nevelést
megválasszák, és továbbra is kötelességük-taníttatásuk.
Újdonság viszont, hogy az Alaptörvény kimondja:
a nagykorú gyermekek kötelesek gondoskodni rászoruló szüleikről.
Míg a hatályos alkotmány a határon túli magyarok iránti felelősségérzésről szól,
az új Alaptörvény azt tartalmazza:
Magyarország felelősséget visel sorsukért,
elősegíti közösségeik fennmaradását, fejlődését,
támogatja magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket,
jogaik érvényesítését,
közösségi önkormányzataik létrehozását
és a szülőföldön való boldogulásukat.
Az új Alaptörvény értelmében
az államfőnek továbbra is joga feloszlatni az Országgyűlést akkor,
ha a kormány megbízatásának megszűnése esetén a köztársasági elnök által
miniszterelnöknek javasolt személyt a Ház
az első személyi javaslat megtételének napjától számított negyven napon belül nem választja meg.
Új elem viszont, hogy az államfő akkor is élhet a feloszlatás lehetőségével, ha a törvnyhozás
az adott évre vonatkozó központi költségvetést március 31-ig nem fogadja el.
Rögzítik az alapatörvényben,
hogy a képviselő nem interpellálhatja, csak kérdezheti a legfőbb ügyészt.
A jövőben a köztársaságielnök-választás legfeljebb kétfordulós:
az első fordulóban továbbra is a parlamenti képviselők kétharmadának szavazata szükséges,
a második körben pedig már csak a korábban a két legtöbb szavazatot kapó jelöltre
lehet szavazni. A mostani gyakorlat négyéves időtartama helyett
ötévente választják majd a helyi önkormányzati képviselőket és polgármestereket.
Az új alaptörvény kimondja:
amíg az államadósság meghaladja a teljes hazai össztermék felét,
az Országgyűlés csak olyan költségvetést fogadhat el,
amelyik az államadósság teljes hazai össztermékhez viszonyított arányának
csökkentését tartalmazza. Hasonlóképpen a központi költségvetés végrehajtása során
nem vehető fel olyan kölcsön, amelyik az államadósság növekedését eredményezné.
Ezektől a szabályoktól
„csak különleges jogrend idején,
az azt kiváltó körülmények okozta következmények enyhítéséhez szükséges mértékben
vagy a nemzetgazdaság tartós és jelentős visszaesése esetén,
a nemzetgazdasági egyensúly helyreállításához szükséges mértékben lehet eltérni”.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökét továbbra is hat évre nevezi ki a köztársasági elnök,
és az államfő joga az MNB alelnökeinek kinevezése is.
Az új alaptörvényben – szemben az eddig hatályossal –
szerepel a Költségvetési Tanács, amelyiknek tagjai az államfő által
hat évre kinevezett elnök, valamint az MNB, illetve a Számvevőszék elnöke.
A büdzsé elfogadásához szükség lesz a Tanács előzetes jóváhagyására.
Az Alaptörvény azt is rögzíti, hogy
az ország hivatalos pénzneme a forint.
Az új alaptörvény számos változást hoz az igazságszolgáltatás és a jogvédelem területén is.
A legfőbb bírósági szerv a Legfelsőbb Bíróság (LB) helyett a Kúria,
amelyiknek első emberét kilenc évre választja a köztársasági elnök javaslatára
a Parlament kétharmada.
Az LB elnök mandátuma eddig hat évre szólt.
Alaptörvényben rögzített szabályként jelenik meg,
hogy a bírák – akik a korábbi szabályok szerint hetven éves korukig dolgozhatnak –
harminc éves koruktól az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig
állhatnak szolgálati jogviszonyban.
A nyugdíjkorhatár-betöltéssel megszűnő jogviszony vonatkozik az ügyészekre is,
akik eddig ugyancsak hetven éves korukig végezhették munkájukat.
Beemelik az Alaptörvénybe azt a 2010-ben hozott rendelkezést, amelyik szerint
a legfőbb ügyészt kilenc évre választja a Parlament az ügyészek közül.
Az eddigi néggyel szemben
ezentúl csak egy ombudsman lesz, az alapvető jogok biztosa.
Az új Alaptörvény szerint az ombudsman helyettesei, akiket, csakúgy,
mint az alapvető jogok biztosát, szintén a Parlament választja
–a jövő nemzedékek érdekeinek, valamint a Magyarországon élő nemzetiségek
jogainak védelmét látják el. A személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok
megismeréséhez való jog érvényesülését független hatóság ellenőrzi.
.
