.
Egyik 19
Megjelenik hétfőn, szerdán, pénteken
3. szám
Szerda, csütörtök, 2012 I. 4. – 5.
Tartalom:
Magyarországról
Utódállami területek:
Felvidékről
Európáról
További földrészekről:
Észak-Amerikáról
Globalizmus
E szám hasznos honlapjai:
Magyar Nemzeti Galéria
Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár
http://tinyurl.com/7bxk4qw
Budapest
Tartalom:
Magyarországról:
Hősök, királyok, szentek. A magyar történelem képei és emlékei
Orbán Viktor beszéde a „Hősök, szentek, királyok: a magyar történelem képei és emlékei” című kiállítás megnyitóján, Budapesten.
„A félmegoldás itt kevés”: Kovács kommunikációs államtitkár 'The Wall Street Journal' amerikai üzleti napilap európai kiadásában megjelent írásáról
Pályázati kiírás Trianon emlékműre
Tower : Kit vegyek el feleségül? Párszerző javallatok 1943-ból
Nyolcszáz forintból 110 kilométert tesz meg az elektromos autó
Ibrahim Müteferrika nyomtatványainak digitalizálása fejeződött be az Országos
Széchényi Könyvtárban
Utódállami területekről:
Felvidéki hóviharok
Európáról:
Ébredezik az Etna
További földrészekről:
Észak-Amerikából:
Amerika új védelmi stratégiája
Festék alakíthatja a napfényt elektromossággá
Készül a napcsapda
Finomabb egy kacsánál: Időkiesést hoztak létre amerikai kutatók
Magyarországról
Hősök, királyok, szentek. A magyar történelem képei és emlékei
2012. január 3-tól Hősök, királyok, szentek. A magyar történelem képei és emlékei címmel látható a Magyar Nemzeti Galéria és a Munkácsy Alapítvány közös kiállítása. A tárlat sajátos csoportosításban mutatja be a magyar történelem képeit. Az elsősorban történelmi festményekre és portrékra épülő kiállítás célja, hogy a Himnusz és a Szózat mindenki által ismert sorain keresztül vonultassa föl a magyar művészet legkiválóbb alkotásait.
A Himnusz és a Szózat hívószavaira épülő nagy témák leginkább a történelmi festészeten keresztül jeleníthetők meg. A műfaj a 19. század nagy műfaja, az addigi történelmünk nagy sorsfordulóit, 1848–49 harcait, az elnyomás éveit, a Kiegyezéssel járó változásokat a történelmi festészet tudta a legérzékletesebb módon megjeleníteni. A korszak jelentős és hatalmas méretű alkotásait azonban – mint például Munkácsy Mihály 15 méteres „Honfoglalás”-át, vagy Benczúr Gyula Hunyadi Mátyásról szóló képciklusának elkészült darabjait – a magyar közönségnek alig volt alkalma eredetiben is megtekinteni.
A tárlat, amely a képzőművészeti alkotások mellett az államisághoz kapcsolódó dokumentumokat és tárgyakat is bemutat, a Magyar Nemzeti Múzeum, a Magyar Országos Levéltár, a Magyar Tudományos Akadémia, az Országos Széchényi Könyvtár és az Országgyűlés Hivatala együttműködésével valósul meg. A kiállítás szorosan kapcsolódik a Magyar Nemzeti Galéria 19. századi állandó kiállításának felújításához.
A kiállítás egységei:
Az „Általad nyert szép hazát….” – című tematikus egység a Honfoglalás és a középkor sorsdöntő eseményeit jeleníti meg és feleleveníti azokat az évszázadokat, amikor Magyarország Európa egyik jelentős hatalmává vált. A terem középpontjában Munkácsy Mihály Honfoglalás című alkotása áll. Az Országház épületébe szánt hatalmas festményt most először láthatja a nagyközönség. Ebben a teremben kap helyet Benczúr Gyula 1875-re befejezett díjnyertes kompozíciója, a Vajk megkeresztelése is.
A kiállítás legnagyobb része a Galéria első emeleti folyosóin helyezkedik el. Az átépített és felújított helyszínek a kupolatérbe nyíló egy-egy nagy teremsorban, két nagy tematikus egységre épülnek. A nemzet történetének pozitív eseményeit az „Ész, erő és oly szent akarat...” című egység jeleníti meg, míg a történelmünk tragikusabb eseményeit bemutató szekciót az „Ez a föld, melyen annyiszor apáid vére folyt…” idézet jegyében rendezzük meg. A török háborúkat feldolgozó kiemelkedő alkotások között látható Székely Bertalan közel négy méteres Zrínyi-kompozíciója, illetve a magyar történelmi festészet olyan emblematikus fő művei, mint a Dugovics Titusz önfeláldozása, az Egri nők, vagy a II. Lajos holttestének megtalálása. Külön egység mutatja be a Hunyadiak dicsőségét és tragédiáját, Mátyás király, illetve Hunyadi László ábrázolásain keresztül.
Az „Ész, erő és oly szent akarat...” című szekció, a kiállítás egyik leglátványosabb egysége, a magyar reformkor nagy személyiségeit állítja középpontba. Ritka alkalom, hogy a Magyar Tudományos Akadémia elnöki irodájának dísze, Friedrich Amerling Széchenyi Istvánt ábrázoló életnagyságú portréja kikerül az Akadémia falai közül. Széchenyi portréja mellett egy, József nádor allegóriáját ábrázoló, ritkán látott alkotás is itt kap helyet, Barabás Miklósnak a Lánchíd alapkőletételét ábrázoló hatalmas festménye mellett. Ebből a sorozatból nem hiányozhatnak a „Himnusz” és a „Szózat” költőinek és zeneszerzőinek portréi sem.
A kiállítás harmadik fontos egysége külön teremben kap helyet, ahol könyvtári és levéltári anyagok segítségével kapunk képet a magyar történelem és kultúrtörténet néhány fontos eseményéről. Megtekinthető az Admonti-kódex, amely Szent István törvényeinek legrégebbről – kb. a 12. századból – fennmaradt lejegyzéseit őrzi, a Barcsay Ákos erdélyi fejedelem által összeállított kéziratos törvénytár, amely Erdély történetével kapcsolatos törvények – köztük a korszakos jelentőségű tordai vallásbéke szövegének is – legrégebbi fennmaradt lejegyzése. Werbőczy törvénykönyve, a Kiegyezési törvények eredeti, a király által aláírt kézirata, s az 1949-es magyar alkotmány Rákosi Mátyás által aláírt eredeti példánya mellett, ebben a teremben találkozhatunk a Himnusz és a Szózat eredeti kézirataival, valamint Erkel Ferenc és Egressy Béni zeneműveinek legrégebbi lejegyzéseivel is. Ezt a termet díszíti Magyarország első, 1528-ban készült színes, fametszetes térképe, valamint Hell Miksa 1802-es térkép-rekonstrukciója az Anonymus által említett helyszínekkel. A modern korszakot Batthyány Gyula egy nagy jelentőségű történelmi kompozíciója, az „Ezer év küzdelmei” képviseli. Varga Nándor Lajos 1934-35-ös „Magyar múlt” című fametszet sorozata a két Világháború között kultivált történelmi képsorozatok egyik legátfogóbb példája, ami a középkortól egészen Horthy Miklós koráig dolgozza fel a magyar történelem eseményeit. A negyven lapos sorozatból húsz tételt mutatunk be a kiállításon.
A kiállítás fővédnöke Schmitt Pál, Magyarország köztársasági elnöke.
A „Hősök, királyok, szentek: a magyar történelem képei és emlékei” című időszaki kiállítást Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke nyitja meg.
Orbán Viktor beszéde a „Hősök, szentek, királyok: a magyar történelem képei és emlékei” című kiállítás megnyitóján, Budapesten.
Mélyen tisztelt Köztársasági Elnök úr és kedves felesége! Hölgyeim és Uraim!
Most, amikor a nagyközönség megtekintheti ezt a grandiózus és mégis bensőséges kiállítást, amellyel a kommunizmus előtti korszak nagyszabású eseményeihez kívánunk csatlakozni – bár méltatlan, de igyekvő utódokként –, tágabb hazánkat, Európát éppen a legmélyebb kétségek gyötrik. Megrendülés fenyegeti kontinensünknek az ipari forradalomtól máig kiharcolt és megérdemelt világpolitikai és világkereskedelmi pozícióit. A gazdasági haszon és a pénzügyi nyereség eddig ismert mértékeit nagyságrendekkel meghaladó profit reményében és zabolátlan vágyától hajtva a Nyugat – s benne a mi Európánk – olyan világgazdasági rendszert épített föl, s tett általánossá a földgolyó minden pontján és a föld minden nemzete számára, amely mára mintegy fejére visszahullva az erejét meghaladó kihívásokat intéz hozzá. A világméretűvé hizlalt termelés, befektetés és kereskedelem a világ olyan nemzetgazdaságait, esetenként kontinensnyi méretű nemzetgazdaságait szerszámozta föl a gazdasági verseny eszközeivel, amelyek belátható időn belül túlnövik a világgazdaság és világkereskedelem modern elméletének, szabályainak és intézményeinek kiötlőit és megalkotóit.
Évszázadok óta nem látott próbatétel ez. Erő- és jellempróba egyszerre. Fel tudjuk-e venni a kesztyűt? Tudjuk-e, hogyan kell újjászervezni és megújítani mai, hét évtizedes múltra visszatekintő európai politikai és gazdasági rendszerünket? Ha igen, mi, európai vezetők képesek leszünk-e ezt a tudást sikerrel kecsegtető tervekké kovácsolni? S ha igen, vajon Európa népei megértik-e? S ha igen, vajon elfogadják-e mindazt, ami ebből saját mindennapi életükre következik? Visszatalálnak-e Európa nemzetei a kemény munka, az ésszerű gazdálkodás és az egyéni felelősség világába? A gyötrő kétségek indokoltak. Indokoltak, mert civilizációnk – de legalábbis annak európai fele – lemondani látszik korábbi felemelkedésünk és gazdasági sikereink mögötti legfőbb hajtóerőiről, az élet spirituális mélységeiről, a házasság és az utódok nyújtotta boldogságról és a nemzeti kultúrák szellemi energiájáról.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Mi, magyarok megadtuk a magunk válaszát. A kommunizmus megdöntését és a szovjetek kiszorítását követő húsz zavaros év után végre gránitszilárdságú alapot vetettünk a jövő számára. Felülkerekedtünk oly gyakran hatalmába kerítő rosszabbik énünkön, rácáfoltunk korábbi gyengeségeinkre, legyőztük kishitűségünket, félretoltuk a hazánkat romlásba vezető erőket, és a nemzet történelmének nagyszerű pillanatait idéző mozdulattal öntörvényeink szerint és átütő erővel cselekedve létrehoztuk történelmünk egyik legnagyobb összefogását. Osztály, származás, életkor, vallás és politikai hitek határait átlépve valódi nemzeti, kétharmados parlamenti forradalmat vittünk végbe. Így és ezért született meg Magyarország alaptörvénye. Visszahelyeztük jogaiba az ősi és ezer éve megtartó magyar életösztönünket és kultúránkat, a kereszténység felszabadító erejét, a nemzeti büszkeséget, az őseink tiszteletét, a gyermekeink és unokáink iránti kötelességet, a munka becsületét, a szellem alkotásainak elismerését, az elesettek iránti irgalmat és az idegenek iránti lovagias nagyvonalúságot.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Ahogy idősödik az ember, rájön arra, hogy sokak vesztét okozta már az, hogy mindent önmagához mért. Nehéz, sőt lehetetlen is úgy tájékozódni, hogy magunkat és mindig csak saját magunkat képzeljük sarkcsillagnak. Amikor vándorolunk, tervezünk, amikor építünk valamit, mindig szükségünk van egy szilárd pontra, egy rendezőelvre, amely felettünk, sőt mindannyiunk felett áll. Nincs ez másképpen a nemzetek életével sem. Mi, magyarok az elmúlt ezer esztendőben két alapelvet kristályosítottunk ki, amelyet mindmáig követünk. Ez a két alapelv a történelem gyakran zavaros ködén is rendre átütött, és segítette a magyarokat, hogy jó irányba tartassák hajójuk orrát és vitorláit. Ez a két alapelv a kereszténység és az állami szuverenitás eszméje. Ezek az eszmék oly erősnek bizonyultak, hogy tíz évszázad viharai sem tudták kikezdeni őket. Megszállás, idegen uralom és ellenséges tankok sem tudták ledönteni ezt a két pillért. Ha körbejárják a kiállítást, azokat a hősöket láthatják, akik életüket, tehetségüket és erejüket a kereszténység és a nemzeti függetlenség szolgálatába állították. Ők a bizonyítékai annak az emberi vágynak, elemi életösztönnek, hogy kell lennie valaminek, ami vagy aki nagyobb és így lényegesebb nálunk, átível rajtunk: a Jóisten, a haza, a család, ha szerencsés időkben élünk és elég bátrak vagyunk, mindhárom egyszerre.
Őket, hőseinket tartjuk pajzsként magunk elé a cinizmussal szemben. Rájuk tekintünk, ha meg akarjuk erősíteni a lelkünket, és ők a lelkiismeretünk, ha elgyengülnénk a küzdelemben. Magyarország azért tudott fennmaradni, azért lehetünk ma itt, és azért köszönthetjük ma együtt az új alkotmányunkat, mert mindig voltak olyan magyarok, akik nehéz és súlyos helyzetekben meghozták a legfontosabb döntéseket. Meghozták a kiállás, a hűség és a szabadság sokszor nehéz döntéseit. Most is egy ilyen pillanatban vagyunk. Az újralapítás pillanatában, amely megújítja azt a közösséget, amelyet magyar nemzetnek hívunk. Magasra kell ilyenkor kapaszkodnunk, hogy visszafelé és előre is messzire láthassunk. 1990-ben megakadtunk félúton, kellő összefogás és parlamenti többség híján pártalkuk és pártkompromisszumok ingoványába süllyedtünk, magunk sem tudtuk, merre van a fölfelé, nem jutottunk fel arra a magaslatra, ahonnan széttekintve magabiztos kézzel hosszú évtizedekre berendezhettük volna Magyarország életét. Elmaradt a világos és egyértelmű pillanat, amelyben mi, magyarok kinyilváníthattuk volna akaratunkat, hogy a diktatúra után megújítjuk szövetségünket a kereszténységgel és a nemzeti szuverenitás eszméjével. Ma az a remény tölti el szívünket, hogy a XXI. századi magyar nemzet az őt megillető helyre kerül, a hozzá méltó magasságba emelkedik, és kiérdemli a tehetsége és szorgalma alapján neki járó elismerést az európai nemzetek közösségében.
Köszönet a kiállítás megalkotóinak! Mindannyiuknak boldog és békés új esztendőt kívánok!
„A félmegoldás itt kevés”: Kovács kommunikációs államtitkárnak a
'The Wall Street Journal' amerikai üzleti napilap európai kiadásában megjelent írásáról
„Magyarország újraindítása” címmel közölte Kovács Zoltán kommunikációs államtitkár írását szerdán a 'The Wall Street Journal' amerikai üzleti napilap európai kiadása – közli a „Magyar Nemzet”. „Még békés és normális időben is kívánatos néha, hogy frissítsük vagy teljesen újraindítsuk a rendszert, amelyben élünk. Válság idején ez szükségessé válik” – írta Kovács Zoltán, hangsúlyozva, hogy az ország most ilyen pillanatot él át, s a kormány azért alakítja át határozottan az intézményi és gazdasági infrastruktúrát, hogy felkészüljön a 2012-ben és az azon túl várható nehéz kihívásokra.
Rámutatott, hogy több, az új alkotmány hatályba lépése előtt elfogadott új törvény, így a központi bank struktúrájáról, a választási rendszer reformjáról rendelkező, valamint az egyházügyi törvény vitát váltott ki. Az államtitkár szerint a bírálók ezeket az intézkedéseket a hatalom megragadásának állítják be, ami – függetlenül attól, hogy hasonló struktúrák és felügyeletek léteznek az EU más országaiban is – a lényeg tökéletes félreértése.
Kovács Zoltán szerint a határozott intézkedések célja az előző kormány által hátrahagyott zűrzavar eltakarítása, valamint annak megakadályozása, hogy ilyesmi ismét előfordulhasson. „Miként Európa-szerte más kormányok, egyszerűen a nemzeti érdekünknek megfelelően járunk el, sürgősen, hogy biztosítsuk állampolgáraink gazdasági jövőjét a válság pillanatában. Ez kemény döntéseket jelent, ahogy minden EU-tagállamban. A félmegoldás itt kevés” – írta. Mint fogalmazott, a kormány világos felhatalmazást kapott arra, hogy véget vessen az országban 1989 óta uralkodó bizonytalanságnak, lezárja a posztkommunista időszakot, és Magyarországot teljes mértékben demokratikus és törvényesen kormányzott partnerként az új Európa vonzáskörébe terelje. „Reformjaink tervezete az ország új alkotmánya, az alaptörvény, amely tükrözi a magyar emberek értékeit és törekvéseit, és ez az első ilyen dokumentum a kommunisták által 1949-ben az ország nyakába varrt – ideiglenes – alkotmány óta” – írta Kovács Zoltán, aki szerint az új alkotmányt a média széles körben hamis színben mutatta be.
Abszurdnak nevezte azt az állítást, miszerint a kormány az alapvető szabadságjogokat veszélyezteti azzal, hogy az ország nevét Magyar Köztársaságról Magyarországra változtatta, vagy mert olyan rendelkezéseket hoz az abortusszal és a házassággal kapcsolatban, „amelyek egészen a közelmúltig normálisak voltak az egész nyugati világban, és Amerika nagy részén még mindig normálisak”.
Kovács Zoltán egyebek közt rámutatott, hogy a kormány szigorú szabályozást vezet be az államadósság korlátozása érdekében és azt megakadályozandó, hogy bármely jövőbeni kormány újra csődbe juttathassa az országot. Kifejezte meggyőződését, hogy a kezdeményezett választási reform meg fog felelni a magyar emberek kívánalmainak.
Mint írta, a legtöbb nyugat-európai országgal ellentétben a magyar állami intézményeket soha nem vitatták meg az országban, vagy pedig nem Magyarországon döntöttek róluk. A parlament ezért minden, az alkotmányban említett „sarkalatos törvényt” egyenként vitatott meg és fogadott el, s ahogy a jóváhagyásukhoz, a visszavonásukhoz is kétharmados többségre lesz szükség.
Az államtitkár szerint a legutóbbi időközi választások azt bizonyítják, hogy a kormány megőrizte a közvélemény támogatását, s hogy az összehangolt kísérletek ellenére, amelyek célja, hogy a tömeges tiltakozást mindennapos jelenségként állítsák be, Magyarország ma egyike a legstabilabb demokráciáknak Közép-Európában. „A magyarok a jelentős rendszerfrissítést nem kényszer hatására, hanem saját szabad akaratukból választották” – írta Kovács Zoltán. „Együtt tudunk élni a bírálattal, de a reformjaink hamis beállítása választ követel. Úgy gondoljuk, hogy amikor távozunk majd hivatalunkból, ahogy azt egy nap majd meg kell tennünk, a magyarok hálásak lesznek alkotmányos örökségünkért, amely lehetővé teszi számukra, hogy átlátható és tisztességes eljárások révén olyan kormányt válasszanak, amely egyértelműen az ő érdekeiket képviseli” – fogalmazott az államtitkár. A választási törvényt taglalva Kovács Zoltán kitért arra, hogy az 1918 után elvesztett területeken a magyarok kisebbségbe kerültek, gyakran hátrányos megkülönböztetés áldozataivá váltak s megfosztattak nemzeti identitásuktól. Úgy döntöttünk, hogy felajánljuk nekik az állampolgárságot – írta a kommunikációs államtitkár. Emlékeztetett rá, hogy a döntés vitatott, de nem példa nélkül álló. A román kormány felajánlotta az állampolgárságot a moldovai románoknak, Németország pedig jogosultnak tekinti a német állampolgárságra a csehországi, a szlovákiai és a romániai németeket. Rámutatott, hogy a külföldön élő állampolgárok választójoggal való felruházása sem egyedülálló: az EU 27 tagállamából 24 lehetővé teszi számukra, hogy a pártlistákra szavazhassanak. Az államtitkár hangsúlyozta: nem kérdéses, hogy Magyarország tiszteletben tartja szomszédjai területét és szuverenitását, és azt kívánja, hogy a magyar kisebbségek lojális és hálás polgárai legyenek azoknak az országoknak, ahol élnek, „mint ahogy ugyanezt kívánjuk a hazai kisebbségeinktől, akik maguk is hasonló választójogot kaptak”.
Kovács Zoltán szerint a magyar kormány azzal, hogy korlátozni kívánja az állami támogatásra jogosult egyházak számát és jellegét, aligha veszélyezteti a vallásszabadságot. A kormány nem tiltja a szabad vallásgyakorlást, és a javasolt eljárás lehetővé teszi a hivatalos elismerést, amennyiben az adott egyház megfelelő támogatással rendelkezik. Az államtitkár leszögezte, hogy a magyar államnak jogában áll meghatározni a hivatalos elismerés és az ezzel együtt járó állami támogatás kritériumait.
Pályázati kiírás Trianon emlékműre
Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzat 2011. december 15-én nyílt, országos pályázatot írt ki Trianoni emlékmű léptékhelyes ábrázolás, és a Reiner Frigyes park környezet-kialakítására vonatkozó kert-és térrendezési javaslatterv elkészítésére. Lehetőséget kell biztosítani, hogy az emlékmű és a park egyéni és közösségi megemlékezések megtartására alkalmas legyen. Óhajuk, hogy az emlékmű a szimbólumalkotás és térszervezés eszközeivel ne csak a Trianoni szerződéskötéssel járó tragédiára és fájdalomra emlékeztessen, hanem sugározza a világban szétszóródott magyarság együvé tartozásának gondolatát. Jelképezze a nemzeti összefogást, áldozatvállalást, a magyarság együvé tartozását, szolgálja fiataljaink magyarságtudatának elmélyítését. Legyen ékes dísze az e célra kiválasztott köztérnek, öregbítve ezzel a kerület hírnevét. Az emlékmű szóljon a mának, jelképezve, hogy csak összefogással van jövőnk.
Az emlékmű alapját Zugló testvérvárosától, az erdélyi Alsórákostól kapott bazalt kövek alkossák.
Az emlékmű tartalmazhat magyar szimbólumokat, pl. szent koronát, kettős keresztet, hármas halmot, a magyar trikolór színeit, turul madarat.
Az emlékmű és a posztamens együttes magassága nem érheti el terepszinttől mérten a 6 m-t.
A teljes bekerülési költsége nem haladhatja meg a bruttó 4.300.000 Ft-ot.
A pályázatot magyar nyelven kell benyújtani. Beadási határidő: 2012. 02.27.
A benyújtott pályázatokat előzetesen a Budapest Galéria szakértői Bizottsága véleményezi majd, és a Kiíró által felállított Bíráló Bizottságnak tesz javaslatot a díjazásra érdemes pályaművekre.
A Bíráló Bizottság összetétele: Markó Elemér István, elnök; tagok: Dr. Ferdinandy István, Harrach Péter, Bátki László, Bihary Zoltán, Tamás László, Turba László.
A Kiíró a pályaműveket 2012. március 25-ig elbírálja.
A nyertes pályaműről Budapest Főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzat Képviselő-testülete dönt. Eredményhirdetés 2012. március 30. péntek 11.00. órakor
A nyertes pályázó elsősorban erkölcsi elismerésben részesül, a jövő nemzedék számára az emlékművön, illetve a posztamensen neve megörökítésre kerül.
I. helyezett szerzői díja: 300.000 Ft
II. helyezett költségtérítése: 100.000 Ft
III. helyezett költségtérítése: 100.000 Ft
Az Önkormányzat az I. helyen díjazott pályamű felett szabadon rendelkezik.
Sikeres pályázati lebonyolítás esetén a pályamű tervezett felállítása 2012. június 04-én ünnepi rendezvény keretében történik.
Tower: Kit vegyek el feleségül? (1943)
Minő legyen a nő jelleme, akit feleségül akarunk venni?
1. Még mielőtt az adott jelölttel összekerülünk, ajánlatos elméletben elgondolnunk, milyen jelleműnek és tulajdonságúnak kell lennie annak a nőnek, akit én örökös társamnak, életem megosztójának, hitvesemnek, feleségemnek szánok.
Nos, ezt az elméleti típust keressük a női világban! A házasságban nagyrészt azon múlik a boldogság, hogy a férjnek mi az életeszméje, és hogy a nő mennyire tudja ezt világnézetében, felfogásában, érzésében és magaviseletében megközelíteni.
A házasulandó férfi-ifjúságot gyakran az sodorja szerencsétlen házasságba, hogy jellemeszmény elgondolása és keresése nélkül, meggondolatlanul köt veszedelmes ismeretséget és azután annyira belegabalyodik a hálóba, hogy már nem tud kiszabadulni belőle. Egy nő kerül az útjába, talán épp akkor, amikor az alkohol ereje, a tánc ritmusa, az öltözködés művészete felébreszti benne a szenvedélyt, amely hatalmába keríti, a hatásnak szívesen enged, később már nem tud ellenállni, a háló összeszorul és a vége: szerencsétlen házasság.
2. Keressük a nőies nőt! Minél inkább fiús vagy férfias a nő, rendesen annál kevésbé való
feleségnek!
3. Olyan nőt keressünk, akinél nemcsak a testnek, hanem a lelkeknek kölcsönös vonzalma is érvényesül és akiben a magunk énjének a mását is nagyjában felfedezzük. Akinek tehát a legfőbb dolgokban és irányban lehetőleg hasonló életfelfogása, természete, ízlése, hajlama, világnézete van. Mert csak az ilyen homogén jellegekből és tulajdonságokból szövődik az elszakíthatatlan kötelék.
Baj, ha én költő vagyok és a jelölt utálja a költeményeket.
Baj, ha én természet-rajongó vagyok, ő meg csak a neonfények között és tánczene mellett van igazán elemében.
Jaj, ha én takarékos vagyok, ő meg pazarló. Jaj, ha én otthont szerető vagyok, ő meg a társaságok, látogatások és házon kívüli szórakozások bolondja. Szóval olyan élettársat keressünk, aki alkalmas arra, hogy egyéniségünket, világnézetünket és hivatásunkat megértse, támogassa és szeresse. A világnézetek, természetek és érdekek közös nevezője nélkül bajos lesz a tartós lelki összhang.
4. Nagyon nézzünk arra, hogy aránk otthont szerető, házias, dolgos kezű és takarékos legyen.
Erről alább még bővebben lesz szó. Igaz, hogy a nőnek e pontban említett erényeit néha nehezen tudjuk előre felismerni és megállapítani.
5. A jelölt legyen békés természetű és szerény.
6. Legyen tiszta, rendes, jó ízlésű, de egyszerű. Ahogyan Gárdonyi írja „Egy szál drót”
című tárcájában:,,Maga, édes Mancikám, nem öltözött selyembe, bársonyba, amikor engem magához várt. Tisztaság és jó ízlés volt a pompája. Ez tetszett nekem.”
7. Lehetőleg jó kedélyű, de komoly felfogású, gyengéd és finom érzésű, tapintatos legyen.
8. Szüleit tisztelje, szeresse, testvéreivel jó viszonyban legyen.
Igaz ugyan, hogy az ilyen jegyest kereső férfi könnyen úgy járhat, mint az egyszeri plébános, aki Esztergomban házvezetőnőt keresett.
Simor János, a volt bíboros-hercegprímás megkövetelte, hogy az Esztergomban megforduló papok nála tisztelegjenek. A szóbanlevő plébános is megjelent a főpásztor magas színe előtt és a következő párbeszéd fejlődött ki köztük.
Hercegprímás: No, kedves plébános úr, mi járatban van itt a városban?
Plébános: Alkalmas gazdasszonyt jöttem keresni, Eminenciás Uram.
Hercegprímás: No és talált már ilyet?
Plébános: Még nem, mert méltóztatik tudni, akadt volna már minden ujjamra tíz is. De akármilyent nem akarok a plébániára vinni. Olyant keresek, aki középkorú, vallásos, becsületes, békés természetű, kevés beszédű, dolgos, takarékos, rendes, tiszta, hűséges, jó kedélyű, hálás, megelégedett, otthont szerető, jó egészségű stb.
„Nohát, kedves plébános úr, – mondotta tréfásan a humoros hercegprímás – csak keressen ilyent és ha talál is ilyent, hozza el hozzám, azt én magam feleségül veszem!”
Hát persze, valódi eszményi nőt, akiben az erények mindegyikét maradék, hiány, folt, hiba nélkül fellelhetnénk, e siralomvölgyében hiába is keresnénk! De az eszmény megközelítésének törekvésére kötelez bennünket. Ezt követeli eszünk, érdekünk és keresett boldogságunk!
(A következő számban folytatás: „Milyen jellemű nőt óvakodjál feleségül venni?”)
Nyolcszáz forintból 110 kilométert tesz meg az elektromos autó
Nyolcszáz forintból száztíz kilométert képes megtenni az az elektromos autó, amit az E.ON tesztel. Az akkumulátorukat egyszerűen fel lehet tölteni, csak konnektor kell hozzá. Bécs és Budapest között több töltőpontot is létesítenek még az idén. Az autó alapára tíz millió forint – számolt be az m1 Híradója
Hangja nincs, legfeljebb, ha aknafedélre hajtanak vele. Ereje azonban annál inkább. Ezzel az egy tonnás elektromos autóval akár 130 kilométer per órával is száguldozhat a sofőr. Persze ennek árát hatótávolságban mérik.
Budapestről Pécsre töltés nélkül nem lehet lejutni, az elméleti hatótávja az autónak 110-120 kilométer. Ami attól is függ, hogy a sofőr hogyan nyomja a gázpedált. Ha lassabban haladnak, vagy többet fékeznek vele, tovább bírja az autó. Merthogy az akkumulátor lassítás közben is képes töltődni. Ha viszont lemerülne, ugyanúgy fel lehet tölteni, mint egy mobiltelefont. Hat órán belül újra menetkész a jármű. Ez a töltés legfeljebb 800 forintjába kerül a sofőrnek.
Októberben nyílt meg az első töltőpont az E.ON üzemeltetésében Magyarországon először Budapesten, az év első két hónapjában azonban a Bécs és Budapest közötti útvonalat is összekötjük ilyen töltőpontokkal a cél az, hogy ezt a távolságot kényelmesen meg lehessen tenni néhány turisztikai ponton megállni, várost nézni.
A közeljövőben pedig azt tervezik, hogy újabb töltőállomásokat építenek Budapest és a Balaton között.
.
