.
Magyarország
2019. VII. 31. Augusztus 7-ig tart 2019 legnagyobb hazai rendezésű nemzetközi sporteseménye, az Európai Maccabi Játékok (European Maccabi Games, avagy EMG). Három korcsoportban – felnőtt, junior, szenior – összesen mintegy 2 300 sportoló vesz részt a budapesti EMG-n, nemcsak Európából, de a hagyományosan meghívott tengerentúli országokból – például Egyesült Államok, Kanada vagy Ausztrália – is sokan érkeztek. A versenyek lebonyolítását felügyelő bírókkal, játékvezetőkkel, illetve az akkreditált kísérőkkel – rokonok és hozzátartozók – együtt a résztvevők létszáma körülbelül 3 000 fő. A versenyek, illetve az egész esemény lebonyolításában további 500 helyi önkéntes is segédkezik. A “legnagyobb” jelzőt a budapesti programban szereplő huszonkét sportág versenyeire nevező sportolók mennyiségével érdemelte ki az esemény, amely az Izraelben négyévente rendezett Maccabi Világjátékok, avagy a “Zsidó Olimpia” kontinentális kistestvére. A Maccabi Játékokon a sport mellett szabadidős, kulturális és vallási feladatokat is betöltő, általában a Maccabi szót nevükben viselő zsidó sportegyesületek tagjai indulhatnak el, illetve Izrael állam valamennyi polgára, tagságtól függetlenül. A rendezvényen kizárólag zsidó származású sportolók vehetnek részt. Szigorúan sportszakmai szempontból nézve a versenyek csak elvétve képviselnek igazán kiemelkedő minőséget. Azokban a versenyszámokban, amelyekben össze lehet hasonlítani az eredményeket – például úszásban –, azt látjuk, hogy a legutóbbi Makkabiád győztese úgy az ötvenedik hely környékén vagy hátrébb végzett volna a legutóbbi magyar bajnokságon. A nyitóünnepség a rendezvény legnagyobb érdeklődésre számot tartó eseménye. A megnyitón maga Áder köztársasági elnök is részt vett, fővédnökséget vállalt és beszédet is mondott. Az egész rendezvénysorozat kiemelt állami kezelését bizonyítja, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a hivatalában fogadta a Maccabi Játékok küldöttségét. A 2015-ös berlini EMG-rendezés költségvetése mintegy 5,5 millió euro volt, azaz durván 1,8 milliárd forint, amelynek kevesebb mint a fele származott közpénzből. Amikor a budapesti pályázat 2015-ben elnyerte a 2019-es EMG rendezési jogát, a magyar kormány 2,1 milliárd forintig vállalt garanciát a felmerülő költségek fedezésére. 2018 őszén egyértelművé vált, hogy a rendezvény idejére nem fog felépülni a 30 milliárd forintból megvalósítani tervezett zsidó sportközpont a Kerepesi út melletti területen – mivel egészen addig a bontáson kívül semmi nem történt. A szervezők a kormányhoz fordultak segítségért. Arra hivatkoztak, hogy jelentős többletköltséget jelent a különböző helyeken lévő, már meglévő létesítményekben megrendezni azt eseményt, például a megnövekedett személyszállítási költségek miatt. Kéréseik meghallgatásra találtak. Magyarország kormánya egy 2018 novemberében hozott határozattal 4,9 milliárd forintra emelte a rendezéshez nyújtott állami támogatás mértékét; a rendezvény teljes költségvetése ennek alapján 5,55 milliárd forint. Az EMG-n minden résztvevőnek jelentős összeget kell fizetnie a nevezésért, regisztrációért. A sportolóknak és versenybíróknak minimum 990 euro-t, a rokonoknak és hozzátartozóknak pedig minimum 790-et. Az Európán kívülről érkezőknek erre még rájön 200 euro pluszköltség, aki pedig több sportágban indulna, annak mindért külön ki kell fizetnie a teljes nevezési díjat. 30 millió forintnál nehezen lehetett kevesebb a nevezési díjakból befolyt összeg. Már 5,9 milliárd forintos büdzsénél járunk, de ez még mindig nem a teljes összeg, hiszen az eseménynek szponzorai is vannak – például a Volkswagen. A projekt vezető ereje egyértelműen a Deutschot elnökének tudó MTK, de mondhatnánk azt is, hogy a Deutsch-család. Az EMG 2019 ügyvezetője ugyanis a fideszes politikus testvére, Deutsch, versenyigazgatója pedig Deutsch. A szervezőktől kapott információ szerint a költségek legnagyobb része a szállításra, a szállásra, és az étkezésre megy el. A versenyzőket 4 csillagos hotelekben helyezik el, kétágyas szobákban, reggelivel. A szállítást végző buszok a hotelből a versenyhelyszínre, majd onnan az eredményhirdetések központi helyszínére, a számos versenyszám otthonául szolgáló Ludovika Akadémiához (Nemzeti Közszolgálati Egyetem) fuvarozzák a részvevőket, végül pedig vissza a hotelhez. A résztvevőknek nyújtott teljes ellátáshoz mintegy 78 ezer adag kóser étel elkészítésére van szükség. Mindezeken felül valószínűleg számottevő kiadást jelent még a biztonsági szolgálatnak fizetett megbízási díj, illetve a versenyhelyszínek bérleti díja is. Két Budapesten kívüli versenyhelyszín van, az egyaránt Fejér megyei Kincsesbánya és Alcsútdoboz. Előbbi a kerékpárosok versenyének ad otthont, a magyar masters – azaz szenior – országúti bajnoksághoz kapcsolódva, míg az alcsúti green-en a golfozók küzdenek majd meg az elsőségért. Kosárlabda, 3x3-as kosárlabda, tollaslabda, asztalitenisz, lövészet, sakk, bridzs, röplabda, tenisz, vizes sportok, félmaratoni futóverseny, futsal, gyeplabda, fallabda, vívás rendezvényekre kerül még sor. Az egy résztvevőre jutó 2 milló forintos költség semmiképpen nem tűnik alacsonynak. Berlinben a Hitler személyéhez és a nácizmushoz szorosan kötődő Olimpiai Stadionban volt a 2015-ös Játékok központi helyszíne, és teljesen magától értetődő volt, hogy ezt a különleges helyzetet a rendezők a lehető legjobban kihasználták a múlttal való szembenézés lehetőségének megteremtésére. Sőt, leginkább azért pályázták meg a rendezést, hogy ezt megtehessék. (Forrás: Index)
2019. VII. 24. Az ökológiai válság több összetevős történet, melynek elemei egyenként is végzetesek lehetnek. Először is: van a globális felmelegedés. Másodszor: van a környezetbiztonság, hogy például Románia területén akadálytalanul működhetnek cianidos zagytározók, melyek közvetlenül fenyegetik a Kárpát-medence élővilágát, a létünk alapját adó biológiai sokféleséget. Harmadszor: egyre inkább világszerte teret nyer a génmódosított mezőgazdasági termékek szabad kereskedelme, ráadásul a GMO párban jár a glifozát és más rémes gyomirtószerek alkalmazásával, ami nemcsak az egészséges élelmiszereket előállító helyi gazdaságokat teszi tönkre, hanem úgy általában a termőföldeket, az ökológiai láncot is. Negyedszer: élővizeinkben rengeteg gyógyszermaradvány halmozódott fel, töménységük egyre nő, hatásuk szintén felmérhetetlen. Ötödször: az atomkatasztrófák hatása összeadódik, a lokálisnak minősített fukusimai atomerőmű-baleset következményeit ma már a kaliforniai partoknál is mérik, miközben beesnek olyan hírek, mint a minap, hogy Norvégia északi partjánál egy 1989-ben elsüllyedt atom-tengeralattjáró ontja magából a radioaktív szennyet. Vagyis messze nem pusztán a klímaváltozás fenyegeti civilizációnkat, hanem a huszadik század végére kialakult komplett világrend ért utolsó fázisába. Mi az alapvető ok? Biztosan nem az, hogy valakik összeesküdtek egy sötét szobában az emberiség elpusztítására. Hanem az van, hogy ha nem rendszabályozzuk meg a globális kapitalizmust, akkor az óriásvállalatok a nehézkedési erejüknél fogva fölzabálják az emberiség létfeltételeit, végletekig kizsákmányolják nemcsak a természetet, hanem a társadalmakat is. Övék ma a tényleges hatalom. Brüsszelben az Európai Bizottságtól pár száz méterre külön irodaépület áll a lobbicégek rendelkezésére, a TTIP tárgyalásokra hatszáz lobbista érkezett az amerikai delegációval. A régiók közötti szabad kereskedelmi megállapodások lényegében azt jelentik, hogy óriásvállalatok elvonják a választópolgárok kompetenciáját, hogy környezetvédelmi, egészségügyi, klímavédelmi és egyéb kérésekben választott képviselőik útján döntéseket hozzanak. Azt a bravúrt kellene végrehajtania az emberiségnek, hogy úgy legyen képes a globális felelősség jegyében, legitim módon, globális döntéseket hozni, hogy közben a globális nagyvállalatokkal, spekulánsokkal szemben megvédi a nemzeti, lokális identitásokat, a helyi közösségek önrendelkezését. Ez a huszonegyedik század nagy feladványa. Nem tudom, képesek leszünk-e a megfejtésére. A politika dönt. Mindig kizárólag rövidtávú költség–haszonban gondolkodik. Ráadásul ideológiától függően mind becsapja magát valamivel. A technokrata neoliberális a szakértelmet isteníti, hiszi, hogy a globális kapitalizmus képes az önkorrekcióra, a tudományos-technikai fejlődés megold bármely problémát, időben lesz módszer fölszippantani a fölös szén-dioxidot, feldolgozni a műanyaghegyeket, kivonni a vízből a gyógyszermaradványokat, elpusztítani a szuper-baktériumokat, és így tovább. A populista jobboldal, miközben kizárólag a saját gazdasági érdekét tartja szem előtt, a nyers erőben, a vezér karizmájában hisz. Orbán pedig 2010 előtt helyesen ismerte fel, hogy olyan mélységben uralta el a külföldi tőke a magyar nemzetgazdaságot, ami egyszerre vált szuverenitási kérdéssé és foglalkoztatási gáttá. S ez nem pusztán szociális, hanem elhúzódó társadalom-lélektani krízist okozott a magyar vidéken. Matolcsy 2010-ben meghirdette a fejlesztő állam ötletét, aminek akkor tapsoltunk, de hamar kiderült, hogy a kifejezés alatt nem kis- és közepes magyar vállalatok megsegítését érti, hanem néhány haveri, rokoni család feltőkésítését. Orbán mára megvalósította célját: a korábbi nomenklatúra burzsoázia helyébe a saját nemzeti burzsoáziáját, hűbéreseit ültette. A vele alkut kötő multicégek ma is összehasonlíthatatlanul jobb elbánásban részesülnek, mint a hazai kis- és közepes vállalkozások, a helyi szövetkezetek. Egyes ágazatokból, például a bankszektorból, vagy más, nem termelő ágazatokból ugyan egyre szorítja ki a külföldi tőkét, ami jó irány, de a kutatás-fejlesztést is betelepülő összeszerelő üzemek igényeihez kívánja szabni, ami harmincéves zsákutca, s összességében is arra épít, hogy a vele lepaktáló külföldi termelőipari tőke, vagyis az összeszerelő üzemek adják a magyar nemzetgazdaság motorját. Orbán is azt hiszi, hogy az izom mindenre, így a környezeti problémákra is hatékony válasz. Sőt, a magyar miniszterelnök magát a globális felmelegedést is inkább tartja gyanús balos, hatvannyolcas, összeesküvős hadovának, mint valóságnak, de ezt nem mondja ki, mivel határtalanul pragmatikus. A G-napig Orbán szentül hitt a 2009 őszén meghirdetett centrális erőtérben, vagyis abban, hogy középen egy nagy párt, a Fidesz, a maga két és fél, hárommillió szavazójával, s tőle jobbra meg balra egymással összefogni képtelen kispártok marakodnak. Ám a G-nap után Simicska összeállt a Jobbikkal, amitől Orbán megijedhetett, és azzal védekezte le a dolgot, hogy erőltette, sugalmazta a teljes ellenzéki összefogást, igyekezett összegyurcsányozni, összeemeszpézni a Jobbikot, és Vonáék elég bután bele is mentek ebbe az önfeladáshoz, önfelszámoláshoz vezető utcába. (Forrás: 24)
2019. VII. 22. Alaposan megkopasztja a Sziget Zrt. a Terror Házát: a teljes tavalyi reklámbevételük hetedét kérték el Orbán Viktor rendszerváltó beszédének néhány másodperces bejátszásaiért. Minden 30. forint jegyárbevétel után egyet az állam adott a Sziget Zrt.-nek az elmúlt hat évben. Hat év alatt összesen 1,5 milliárd forintot. Ebben az időszakban a cég adózott eredménye összesen 3,3 milliárd forint volt, így a támogatások nélkül kicsit több mint a fele lett volna. Azaz a Sziget Kft. tulajdonosai 1,5 milliárd forint jövedelemtől estek volna el a nagylelkű állami segítség nélkül. Nem teljesen világos, hogy miért kell támogatni egy olyan vállalkozást, ami enélkül is évente több száz milliós hasznot termel tulajdonosainak. Az elmúlt néhány évből 178 millió forintnyi megbízást találtunk állami cégektől. A Sziget Zrt.-nek azonban ma már nem az alapító magánemberek a fő tulajdonosai: 2017-ben a cég 70 százalékát az amerikai Providence Equity-nek értékesítették, ami a luxemburgi bejegyzésű LMF Luxco S.á.r.l.-on keresztül van jelen a társaságban. A maradék üzletrészen Gerendai (14,9 százalék), Takács (8 százalék), Fülöp (3,5 százalék) és Lobenwein (3,5 százalék) osztoznak. Így alapvetően az amerikai befektetők gazdagodnak a rendszerváltás harmincadik emlékévére készült állami videókból. (forrás: g7)
Erdély
2019. VII. 29. A Felsőoktatás Minőségét Biztosító Ügynökség (ARACIS) a marosvásárhelyi orvosi egyetem magyar tagozatának 200-as beiskolázási számát 120-ra csökkentette. Ehhez képest a román tagozat esetében 270-ről 300-ra növelték ezt a számot. (Forrás: Főtér)
Felvidék
Gombaszög, 2019. VII. 22. Kisebbségi autonómia. A rendszerváltást követően a felvidéki magyar közösségnek voltak tervei az autonómia megszerzését illetően, a kibontakozásnak a komáromi nagygyűlés adhatott volna teret, ahol a nemzeti kisebbség képviselői már 1994-ben megfogalmazták önrendelkezésük alapelveit. Az Európai Uniós csatlakozás, a kettős állampolgárságot tiltó jogrend és a megfogyatkozott, más társadalmi gondokkal küzdő, illúzióit vesztett magyarság mára elvesztette érdeklődését a területi önrendelkezés iránt? (Forrás: YouTube): https://tinyurl.com/y48ejrzv
Bulgaria
July 21, 2019 Records of more than 5 million Bulgarians got stolen by hackers from the country's tax revenue office in a country of just 7 million people. A 20-year-old cybersecurity worker has been arrested by the Bulgarian police in connection with the hack. If convicted, he could spend as long as eight years in prison. (Source: CNN)
Germany
31 July 2019 Germany has rejected US pressure to send warships to protect shipping in the Persian Gulf from seizure by Iran. Mrs Merkel’s government is believed to be reluctant to back a naval taskforce for fear any incident could be used by hardliners in the Trump administration as a pretext for war with Iran. (Source: TheTelegraph)
Russia
30 jul 2019 In the autumn of 2017, a cloud of ruthenium-106 was measured in ‘many European countries’ with a maximum radiation level of 176 millibecquerels per cubic meter of air, which were up to 100 times higher than the total level measured in Europe after the Fukushima incident. Russia has been blamed for a nuclear accident which caused a huge cloud of radioactive material to float across Europe. In 2017, scientists across the continent detected a plume containing the isotope ruthenium-106 in a number of countries. Now a study has traced the cloud back to a site in the southern Urals, which is where Russia’s Majak nuclear facility is located. It’s likely the material leaked from a reprocessing plant, although its exact origin is ‘difficult to determine’. The Majak facility was already involved in the second-worst release of nuclear material in history, which took place in 1957 and was second only to Chernobyl in severity. During the incident, a tank containing liquid waste from plutonium production exploded and caused ‘massive contamination of the area’. The latest accident is now believed to have taken place at some time between 6pm on September 25 and noon the next day. Nuclear reprocessing involves separating usable scraps of fuel from waste. (Source: Metro)
July 28, 2019 Opposition leader Navalny was arrested and sentenced on July 24 to 30 days in jail for calling for yesterday’s protest against election authorities who barred some opposition candidates from running in the Sept. 8 vote for Moscow city council. Today nearly 1,400 people were detained in a violent police crackdown on an opposition protest in Moscow. (Source: AP)
Sweden
27/07/2019 The small town of Markusvinsa in the far north recorded a temperature of 34.8 degrees Celsius, the highest mark reached in all of Sweden so far this year. "That's the hottest temperature in the far north since 1945 and the third highest temperature on record." Atmospheric flows would transport the heat from Europe to Greenland resulting in high temperatures and consequently enhanced melting. (Source: France24)
Europe
July 26, 2019 Below is a summary of the national all-time heat records that were set either once yesterday or twice on day before yesterday and yesterday. Belgium: Wed. 7/24: 40.6°C at Kleine Brogel Air Base, beating 38.8°C (Liège, July 2, 2015); Thurs. 7/25: 41.8°C at Begijnendijk; Germany: Wed. 7/24: 40.5°C at Geilenkirchen NATO Air Base, beating 40.3°C (Kitzingen, July 5 and August 7, 2015); Thurs. 7/25: 42.6°C at Lingen Luxembourg: Thurs. 7/25: 40.8°C at Steinsel, beating 40.5°C (Remich, August 8, 2003). Temperature records in Luxembourg extend back as far as 1838. Netherlands: Wed. 7/24: 39.3°C at Eindhoven, beating 38.6°C (Warnsveld, August 23, 1944); Thurs. 7/25: 40.7°C at Gilze en Rijen United Kingdom: Thurs. 7/25: 38.7°C, Cambridge Botanic Garden, beating 38.5°C (Faversham, August 10, 2003). Temperature records at the Cambridge Botanic Garden extend back to 1871. (Source: WeatherUnderground)
.
