Egyik 19

.

Magyarországról

2013. IV. 23.     Hat új külképviseletet nyit a magyar kormány: Eszéken, Krakkóban és Toronto-ban főkonzulátus, Melbourne-ben, Marosvásárhelyen és Nagyváradon konzuli iroda nyílik - áll a "Magyar Közlöny"-ben.
    Az Eszéki Főkonzulátus kerülete Eszék-Baranya, Vukovár-Szerémség, Brod-Szávamente, Pozsega-Szlavón, Verőce-Drávamente, Belovár-Bilogora, Kapronca-Körös és Muraköz megyékre terjed ki. A toronto-i külképviselet  kerülete Ontario (kivéve Ottawa közigazgatási területe), Manitoba és Saskatchewan tartomány. A Krakkói Főkonzulátus kerülete az alsó-sziléziai, az opole-i, a sziléziai, a szentkereszti, a kis-lengyelországi és a kárpátaljai vajdaságokból áll. A konzuli irodák közül a melbourne-i a canberra-i Magyar Nagykövetséghez tartozik, és kerülete Victoria, Dél-Ausztrália és Tasmania tartományokra terjed ki. A marosvásárhelyi külképviselet a Csíkszeredai Főkonzulátushoz tartozik, kerülete Maros és Szeben megyékből áll. A Nagyváradi Konzuli Iroda a Kolozsvári Főkonzulátushoz tartozik, és Bihar, valamint Arad megyékre terjed ki a kerülete.
    A Külügyminisztériumn külképviselet-igazgatásra mindenkori engedélyezett létszámát hárommal növelik. (Forrás: MTI)

2013. IV. 23.     A "Bethlen Gábor Alap" vezetője az Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottsága előtt a külhoni magyarság támogatásáról
    Az előző évihez képest közel egymilliárddal több, 13,4 milliárd forintos forrás áll rendelkezésre a "Bethlen Gábor Alap"-nál a külhoni magyarság támogatására - mondta Lélfai vezérigazgató. Kifejtette: oktatási-nevelési célú juttatásokra 10,76 milliárd forintot, a "Sapientia Magyar Tudományegyetem" támogatására 1,38 milliárdot, míg a "II.Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola" támogatására ötszáz millió forintot különítettek el.  Az idei évre vonatkozó egyes tételeket részletezve elmondta még, hogy a "Határtalanul" programra négyszázharmincöt millió forint jut. Tavaly négyszázkilenc intézmény kapott támogatást. A programban több mint tizenhétezerkétszáz anyaországi, kétezerötszáz külhoni diák és mintegy kétezer tanár vett részt.
    Idén a kérelmek száma hétszáztizenhárom; a szakképző iskolák közötti együttműködést célzó felhívásra az előző évi százharmincnyolccal szemben nyolcvannyolcan adtak be kérelmet. A célterületek közül első helyen Erdély áll, amelyet Felvidék, Kárpátalja és Délvidék követ.
    A "Magyarság Háza" programtámogatása kétszáztizenhat millió forint, a nemzeti jelentőségű intézmények támogatása 3,8 milliárd forint. A "Magyar Kultúráért és Oktatásért központi pályázati kerete hatszáz millió forint, ebből kétszázmillió forint a kisköltségvetésű programokra fordítható összeg. A régiónként meghatározott keretösszeg Erdély esetében nyolcvannégy millió forint, míg Felvidékre negyvenhat millió forint, a Vajdaságra negyven millió forint, Kárpátaljára harminc millió forint jut.
    A vezérigazgató elmondta: tavaly összesen háromezer kétszázhetvenhat pályázat érkezett be és ebből ezernégyszázhetvennyolc kapott támogatást. Idén az eddigi adatok szerint huszonöt százalékos növekedés. A pályázatok feldolgozása április végére várható, a kollégiumi és bizottsági döntések legkésőbb májusban megtörténnek. Az egyedi támogatásokról szólva elmondta: tavaly kétszázötvennyolc kérelem érkezett, és kétszáznegyvennégy szervezet kapott támogatást, idén áprilisig nyolcvannyolc támogatási kérelmet regisztráltak.
    Lélfai elmondta: szükség lehet a "Szülőföldön magyarul" program komplex áttekintésére, és koncepcionális változtatásokra. A program keretében a pályázók 2001 óta változatlan összegű normatív támogatást kapnak, amelynek összege a nevelési-oktatási támogatás esetében húsz ezer forint, a tankönyv és taneszköz támogatásnál kétezernégyszáz forint, míg a hallgatói támogatásoknál kétezernyolcszáz forint. A programban tavaly mintegy kétszázötven ezer volt a ttámogatottak száma több mint 5,5 milliárd forint értékben.
    Az alapkezelő működési költségeire nyolcszáztíz millió forint áll rendelkezésre. (Forrás: MTI)

2013. IV. 23.     Több mint 1,3 milliárd forintot fordított 2012-ben a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) a könyvszakma támogatására - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI).
    Szépirodalmi művek megjelentetésére 79,3 millió forint, ismeretterjesztő és tudományos művekre száznegyvenöt millió forint, gyermek- és ifjúsági kiadványokra 18,5 millió forint, kritikai kiadásokra 2,9 millió forint, hosszú távú kiadói programokra 72,8 millió forint, felsőoktatási kiadványokra 29,9 millió forint, szakmai kiadványokra 97,1 millió forint jutott tavaly. A "Márai-program' folytatására négyszázhuszonhárom millió forint állt rendelkezésre, Balog miniszter pedig a miniszteri keret terhére 172,2 millió forint támogatást ítélt meg. Az "EMMI' kedvezményes kamatozású könyvszakmai hitelprogrammal egymilliárd forint értékben támogatja a hazai kiadók könyvkiadásait.     2013. IV. 24.     A NKA szakmai kollégiumai 5,9 milliárd, a szerzői jogdíjbevételek felhasználásáról döntő ideiglenes kollégium pedig további kétszázkilencvenegy millió forintos kerettel rendelkezik. Az 5,9 milliárdos keretből száz-százmilliós céltámogatást szánnak például a Gárdonyi-emlékév és a magyar-olasz kulturális évad programjainak támogatására. Az "Ithaka"-programra idén húszmillió forint jut, míg a "Márai" könyvszakmai program harmadik listájára hatszáz kötet kerülhet fel, kétszázmilliós keretösszeggel. L. Simon László alelnök az online pályázati rendszerre való sikeres átállásról és a "Márai-program" folytatásáról is beszélt. (Forrás: MTI)

2013. IV. 24.     Az Európa Tanács (ET) Parlamenti Közgyűlésének Monitoring Bizottsága huszonegy-húsz arányban döntött arról, hogy az ET Parlamenti Közgyűlése a soron következő, 2013 júniusi plenáris ülésén vegye napirendre a Magyarországgal szembeni monitoring eljárás megindítását.
    A döntéshozatal körülményei súlyos eljárási, módszertani és tartami kérdéseket vetnek fel. Az eddig követett gyakorlattal szemben a Monitoring Bizottság ülésén a véleménytervezetet csak az egyik raportőr képviselte, mert a másik jelentéstevő, Fischerova a tervezet egyoldalú és kiegyensúlyozatlan megállapításai miatt lemondott. Ezen túlmenően a mai szavazásra a jelentéstervezet részfejezeteinek holnapi vitáját megelőzően került sor. Ez nem felel meg a Monitoring Bizottság eddig követett gyakorlatának, és így beárnyékolhatja a Bizottságra eddigi jellemző transzparens munkamódszert. A jelentéstervezet további fogyatékossága, hogy nem várta be az ET Velencei Bizottságával és az Európai Bizottsággal folyamatban lévő konzultáció végeredményét, valamint nem veszi figyelembe, hogy az Alaptörvény 4. módosításával összefüggő jogszabályokat az Országgyűlés jelenleg is tárgyalja.
    A fent megfogalmazott komoly kételyek miatt, az ülés előtt Martonyi, magyar külügyminiszter a Parlamenti Közgyűlés elnökéhez, Mignon-hoz, míg Navracsics, közigazgatási és igazságügyi miniszter a Monitoring Bizottság elnökéhez, Herkel-hez fordult, levélben kérve a döntés elhalasztását. A kormány nevében mindketten kifejezték készségüket a további nyitott, konstruktív párbeszédre. / Országos Sajtószolgálat: A  Külügyminisztérium közleménye (Forrás: MTI)

2013. IV. 24.     A "Heti Válasz" honlapján, az Európai Néppárt belső viszonyairól szóló cikkből kiderül: az 'RTL Klub"-ot is birtokló 'Bertelsmann' sajtókonszern 'veteránjai' alkotják a Fidesz-kritikus tábort az Európai Néppártban.
    Az 1980 óta Európai parlamenti képviselő Brok - Magyarország egyik legerőteljesebb kritikusa a Néppártban -  2011-ig a 'Bertelsmann' sajtókonszern alkalmazottja volt, a német lapok rendszeresen a vállalat lobbistájaként emlegetik, emellett Reding uniós biztos kabinetfőnöke, Selmayr is 'Bertelsmann-veterán'. Reding emberét megilleti a figyelem, mert a sajtó őt vélte felfedezni a Fidesz kizárásról szóló álhír mögött. A honi médiapiaci változások egyik vesztese az 'RTL Klub"-ot tulajdonló német médiamamut, amelyiket például a fizetős politikai hirdetések tilalma a hazai, tavaszi választási kampányban vélhetően milliárdos összegtől foszt meg. (Forrás: MTI; Heti Válasz)

2013. IV. 25.     A Jobbik az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának vizsgálatát kezdeményezi a délután számos portálon megjelent, a 'Wikileaks' által a 2006-os őszi eseményekkel kapcsolatban kiszivárogtatott levelezések kapcsán - erről Mirkóczki, az ellenzéki párt képviselője beszélt budapesti sajtótájékoztatón. Az ellenzéki politikus szerint, ha a levelezésekben szereplő állítások és feltételezések megállják helyüket, akkor "felmerül a hazaárulás lehetősége" is többek között a Gyurcsány-kormány szereplőivel összefüggésben.     2013. IV. 25.     Feltételezésen alapul az az állítás, hogy izrael-i katonák vettek volna részt a 2006-os budapesti rendőrattakokban - írta az "Origo" hírportál, miután elérte és megszólaltatta  a 'Stratfor' amerikai hírszerző cégnek a 'Wikileaks' anyaga alapján elhíresült elemzőjét. Sajtóhírek alapján kombinált a Stratfor magyarországi megfigyelője?
    A WikiLeaks kiszivárogtató portál által ismertetett internetes levélváltás alapján Kiss-Kingston néven megnevezett, a Startfor Eurázsia csoportjának tagjaként emlegetett elemzőt az "Origo" szerint meglepte, hogy a neve nyilvánosságra került, bár - mint mondta - emlékszik rá, hogy 2010 Karácsonyán valakik feltörték a 'Stratfor' szervereit, és így nagyon sok irat ment ki tőlük. Lehet, hogy az ő levele is közöttük volt - mondta. Állítása szerint már egy hónapja nem dolgozik a 'Stratfor'-nak.
    A nyilvánosságra került szöveg egy 2010-es levelezés része, amely a 'Stratfor' nevű amerikai hírszerző cég különböző munkatársai között zajlott. A szöveget számos internetes újság átvette, a Jobbik pedig azonnal sajtótájékoztatót hirdetett a témában.
    Aki a szöveget alkotó 2010-es levelezést írta, a hírportálnak azt mondta, csak feltételezte az esetet. Mint kifejtette: a magyar sajtóban olvasta, hogy megérkeztek az izraeliek 2006 tavaszán, hogy biztonsági kísérleteket végezzenek a repülőtéren. Erről beszámoltak a magyar lapok, de arról nem, hogy elmentek. "Az csak egy feltételezés volt olyan szempontból, hogy talán valami közük volt a magyar rendőrök kiképzéséhez' - mondta az "Origo" megkeresésére reagálva. (Forrás: "MTI)

2013. IV. 30.     Kivételes sürgős eljárásban tárgyalta meg az Országgyűlés a közérdekű adatközlés újraszabályozását. El is fogadták kormánypárti szavazatokkal; a Polgári Törvénykönyv helyett az "Információs Önrendelkezési Jogról és az Információszabadságról" szóló törvény szabályozza az új polgári jogi kódex 2014. március 15-ei hatályba lépésétől.  Az előterjesztés szerint az Állami Számvevőszék és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal köteles ellenőrizni a közfeladatot ellátó szerveket, a közérdekű adat megismerésére irányuló igény pedig nem eredményezhet az ellenőrző szervek jogosítványaival azonos mélységű és terjedelmű adatbetekintést. Az indoklás ezt azzal egészíti ki, hogy azokat a "visszaélésszerű adatigényléseket', amelyek során az igénylő "általánosságban kér mindenféle adatot', és ezzel az adatkezelő működését jelentős mértékben és hosszú időre akadályozza, nem kell teljesíteni, helyette pontosításra hívhatják fel az igénylőt. Az ellenzék azt is kifogásolta, hogy a változtatásokat a már folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.     A Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete, a magyar internetes médiumok önszabályozó és érdekvédelmi szervezete elhibázottnak tartja az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény módosítását; az szükségtelenül korlátozza mind a közvetlenül, mind a sajtón keresztüli tájékozódás lehetőségét.     Azt javasolják Áder köztársasági elnöknek, valamint Péterfalvinak, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökének, hogy a rendelkezésükre álló eszközökkel akadályozzák meg a  jogszabály hatálybalépését. Felhívják a figyelmet: a polgárok közügyekben való részvételének egyik legfontosabb eszköze a közérdekű információk megismerésének és nyilvános megvitatásának lehetősége, ami a média társadalmi szerepének meghatározó jelentőségű eleme. Alaptörvény rögzíti, hogy mindenkinek joga a közérdekű adatok megismerése és terjesztése. (Forrás: MTI)

2013. április  Csúnyán ráfizetünk Brüsszelre. A sokat emlegetett értékközösség és szolidaritás, amire állítólag az Európai Unió felépül, nem létezik. Magyarország gazdasági szempontból egyértelműen nagyon rosszul járt az uniós tagsággal, mert annak szabályai gúzsba kötik, képtelenné teszik érdekei megvédelmezésére. A keleti nyitással bővült valamelyest a mozgástér, ezt ki kell használni. A szikár tényekre hivatkozom: a Központi Statisztikai Hivatal adataiból kiderül, hogy a külföldre fizetett tulajdonosi jövedelem 1995-ben a GDP 5,8 százalékát tette ki, 2006-ra 12,8 százalékra nőtt, 2009-ben, tehát az első teljes válságesztendőben a válság ellenére elérte a 18,4 százalékot, 2010-ben pedig 18,9 százalékra kúszott fel, ami több mint 5023 milliárd forintot jelentett. 2011-ben ezt sikerült mérsékelni a válságadókkal, így abban az évben 4235 milliárd forint áramlott ki az országból, 2012-ben viszont még így is további 308 milliárddal nőtt ez az összeg. Ennek legfőbb haszonélvezői az EU-tizenötök, mivel ők adják a Magyarországon működő külföldi tőke több mint 76 százalékát. Ezzel szemben áll az Európai Unióból 2010-ben beérkező nettó 244 milliárd forintnyi támogatás, vagyis abban az évben tulajdonképpen Magyarország támogatta a gazdaságilag sokkal fejlettebb EU-tizenötöket. Mi sem természetesebb tehát, mint az ágazati válságadók kivetése. Megdöglünk, ha nem így teszünk! Az adatokból egyértelműen kiderül, hogy a nagy vállalatokat nemhogy nem roppantotta meg a válság, hanem még növelni is tudták jövedelmüket – indokolatlan és hazug tehát az ellehetetlenülésre hivatkozó fenyegetőzés, a terhek továbbhárítása a fogyasztókra és ügyfelekre. A külföldön realizálódó profitot ráadásul növeli a külkereskedelmi cserearány negatívuma. No, hát ezért neveztem pofátlannak és csalónak az EU-apparátust, amely kötelezővé teszi a fejlesztések esetén forrásként feltüntetni az EU-t, holott a pályázatokon nagy kegyesen megítélt pénz sokszorosát fizetjük be. Az Állami Számvevőszék adatai bizonyítják, hogy 2004-től 2010-ig 1547,5 milliárd forint érkezett be támogatás címén, miközben különböző jogcímeken 6609 milliárd forintot vontak be az uniós pályázatokba, több mint négyszer annyit. Vagyis nagyon szerényen számolva is egyértelmű, hogy minden támogatási forint után négy forintot használtak. És ha az idetelepült külföldi vállalatok exportjából külföldön realizálódó hasznot is külön számítjuk, akkor nagyjából a GDP egy százalékára jön ki az az összeg, ami az EU-ból hozzánk érkezik. 2010-ben az EU-államok 3240 milliárd forintnyi közvetítői importot bonyolítottak le Magyarországgal, ebből 1147 milliárd forint kínai áru volt, miközben azon dolgozunk, hogy fejlesszük Budapest és Peking kapcsolatát. Ez akkor dinamizálódhatna, ha ezt a közvetítői kereskedelmet kiiktatnánk. A 2010-ben elszenvedett kár nagyjából 1000 milliárd forint. Ezenkívül veszteségként tekinthetünk az olyan, külföldön hasznot teremtő szolgáltatásokra, mint a kártyás fizetések rendszere, a külföldiek magyarországi munkajövedelmének elszámolása a külföldi tőke által, utóbbi tétel 2009-ben nagyjából 320 milliárd forintot tett ki, nem mellékesen két és fél millió forintot is meghaladó átlagfizetéssel. Ennek egy részét itt költik el, más részét kiviszik az országból. Nem érdektelen az sem, hogy a nagy multinacionális kereskedelmi cégek ténylegesen kivitt jövedelmének egy része meg sem jelenik a hivatalos adatsorokban, mivel ezeket gyakran fiktív költségelszámolásként leírják a társasági adóból. Érdemes gyanakodni például akkor, ha egy cégcsoport évek óta veszteséget könyvel el, miközben terjeszkedik, felvásárolja versenytársait. Ha mindent összesítünk, akkor a külföldre áramló extraprofit 2011-ben nagyjából 7860 milliárd forint volt, a GDP hozzávetőlegesen 28 százaléka. Teljes mérleget vonva 1995-től 2011-ig 37 019 milliárd forint tulajdonosi jövedelem áramlott ki Magyarországról a haszonélvező EU-tizenötök felé, miközben 1992-től 2010-ig nagyjából nem egészen 2000 milliárd forint EU-támogatás érkezett. A különbség több mint tizennyolcszoros, a kárunkra. Egyébként az uniós tagsággal a volt szocialista országok mindegyike hasonlóan járt, a folyó fizetési mérleg hiánya Csehországban, Észtországban, Lettországban, Litvániában, Lengyelországban, Szlovéniában, Szlovákiában, Romániában, Bulgáriában, Horvátországban egyaránt veszteséget mutat, míg Németországban, Franciaországban, Hollandiában nagyarányú pozitívumot mutatnak az adatok. Piacot és olcsó munkaerőt vettek, károkat okoznak nekünk, miközben egzecíroztatnak minket. A második világháború idején Magyarország és Németország között komoly kereskedelmi forgalom volt. Hazánk főleg mezőgazdasági termékeket szállított Németországba, ahonnan a háborús erőfeszítésekhez szükséges fegyverzet, haditechnika érkezett. Utóbbit akkor sem fizethetnénk ki, ha akarnánk, mert nemzetközi egyezmények tiltják ezt a veszteseknek. Ellenben a német lakosság jelentős része a Magyarországról származó élelmiszernek köszönheti a túlélést, ezért jogosan követelhetnénk az export-import egyenleget, a Magyar Statisztikai Évkönyvek 1939 és 1945 közötti adatai alapján 489,3 millió pengőt, ami kis erőfeszítéssel átszámolható mai valutára. Akkoriban négy pengő volt egy dollár, az amerikai fizetőeszköz hosszú távú inflációja és a kamatszint alapján nagyságrendileg ötvenmilliárd euró körüli összeget követelhetnénk jogosan Németországtól. A Kádár-rendszer idején ez föl is vetődött szakmai körökben, de politikai okokból végül nem lett belőle semmi, az akkori Nyugat-Németország ugyanis az NSZK egyedüli elismerése, illetve a keletnémet külön államiság el nem ismerése fejében lett volna hajlandó tárgyalni a kérdésről, ez viszont nem fért bele a kommunista vonalba. 1990 után ismét fölvetettem az ügyet, akkor meg Antall József nem akarta megterhelni kiváló személyes német kapcsolatait, így megint politikai okokból hamvadt el a kezdeményezés. Ma Németország úgy akarja diktálni a tempót az Európai Unióban, hogy Berlinben ellentmondást nem tűrő kijelentéseket tesznek, és aki nem akar beállni a sorba, azt a médiában szétlövik. Meg kell mondanom, a KGST-ben sokkal könnyebb volt tárgyalásra kényszeríteni a szovjeteket. Mindenesetre a magyar–német háborús kereskedelmi egyenleg után járó pénzt nem szabad elveszni hagyni. Föl kellene vetni például, hogy a kérdéses összeg leírása fejében átadják a magyar államnak a stratégiai ágazatokban, például az energetikában meglévő német vagyont. Túl nagy összegről van szó ahhoz, hogy ebben a helyzetben nagyvonalúan megfeledkezzünk róla. Románia bátran követeli Berlintől a háborús időkben felhalmozott tartozást, ami az ő esetükben ma közel húszmilliárd euró. Nekünk is ki kell állni az érdekeinkért, ha mi nem tesszük meg, más nem fog helyettünk cselekedni. (Forrás: Demokrata): http://tinyurl.com/za3oddk

Utódállami területekről

Erdélyben

2013. IV. 23.     A következő években sem épül meg az észak-erdélyi autópálya Székelyföld közelében haladó Torda-Brassó szakasza, helyette az Európai Unió által finanszírozott dél-erdélyi sztrádával létesítenének gyorsforgalmi összeköttetést Torda és Szászsebes között - derült ki Sova,  országos jelentőségű infrastrukturális beruházásokért felelős tárca nélküli miniszter nyilatkozatából, aki a Realitatea TV műsorában beszélt.
    Szerinte a Torda-Brassó szakaszon 'semmi nem történt, még a kisajátításokat sem kezdték el'.
    Románia 2003-ban kötötte meg az amerikai "Bechtel" céggel a Bors-Kolozsvár-Marosvásárhely-Brassó nyomvonalon haladó, négyszáztizenöt kilométer hosszú észak-erdélyi autópálya megépítésére vonatkozó szerződést. A pályából a Kolozsvárt elkerülő ötvenkét kilométernyi szakaszt adták át a forgalomnak. Az eredetileg 2,2 milliárd euro-ra becsült szerződés alapján Románia 1,35 milliárd eurót fizetett ki az amerikai óriásvállalatnak. A szerződés felbontásáért Bukarestnek kártérítést is kell fizetnie; ennek mértéke egyelőre nem ismeretes. (Forrás: MTI)

2013. IV. 28.     A 2011-es népszámláláskor - az előzetes eredmények szerint - huszonhét ezer német anyanyelvű lakost írtak össze.
    A többnyire evangélikus szászok ősei a mai Luxemburg és Belgium területéről több mint nyolcszáz éve jöttek Erdélybe, a katolikus svábokat a 18. században Mária Terézia telepítette a Bánságba.
    1968 és 1989 között a Német Szövetségi Köztársaság (NSZK) több mint egymilliárd márkát fizetett a Ceausescu vezette kommunista Romániának azért, hogy jóváhagyja az erdélyi szászok és bánsági svábok kitelepedését.
    A két világháború között körülbelül nyolcszáz ezer német élt Romániában. A Második Világháború idején Antonescu megállapodott Hitlerrel abban, hogy a romániai németeket a 'Wehrmacht' sorozza be: a túlélők közül sokan nem tértek haza. A Romániában maradottakat a kollektív bűnösség elve alapján a kommunisták Szibériába deportálták, vagy kényszerlakhelyre űzték.
    A 'Jurnalul National' című román lap a német közszolgálati rádió riportját ismertetve kifejti: a Második Világháború után még négyszáz ezer német élt Romániában, akiket a kommunista rendszer Hitler szövetségeseinek tekintett, kifosztott, elnyomott. Így már az 1950-es évekre megfeleződött a romániai németek száma. Ezt követte a Ceausescu-féle emberkereskedelem.
    Ceausescu idején kétszázhuszonöt ezer romániai német vándorolt ki az NSZK-ba, akiknek a szabadságáért a német állam fejpénzt fizetett. Csaknem kétszáztíz ezer romániai német kitelepedési engedélyének megszerzése Hüsch ügyvéd "érdeme', aki személyesen alkudozott értük a román titkosszolgálattal - derült ki a riportból. Az ügyvéd részleteket is közölt a titkos művelet tarifáiról. Az NSZK eleinte ezernyolcszáz márkát fizetett minden háziasszonyért, kiskorúért, képesítés nélküli személyért, ötezerötszázat minden egyetemistáért és csaknem tizenegy ezer márkát minden felsőfokú végzettségű kivándorlóért. 1970 után képesítéstől függetlenül mindenkiért nyolcezer márkát fizetettek. Ehhez még hozzáadódtak a Ceausescu-nak küldött ajándékok: 'vadászfegyverek, töltények és messzelátók' - mondta Hüsch. Bevallotta, hogy a hivatalos összegek mellett sokszor csúszópénzt is fizettek a 'Securitate' embereinek és más közvetítőknek.
    "Ceausescu-nak mi csak egy valutatartalékot jelentettünk. Amikor kellett a pénz, útnak engedett egy népesebb német kontingenst és behajtotta a pénzt Németországon" - idézte a cikk Schlattner írót, a Szeben megyei Veresmart evangélikus lelkészét.
    Ceausescu bukásakor még negyedmillió német élt Romániában, azt követően azonban másfél év alatt több mint százhúsz ezren telepedtek ki. A 2001-es népszámláláskor hatvan ezren vallották magukat németnek Romániában. (Forrás: MTI)

2013. IV. 29.     Az RMDSZ elfogadhatatlannak tartja, hogy az ország területi felosztásáról a kormány a Parlamentet megkerülve döntsön - mutatott rá Borbély, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) politikai alelnöke. Leszögezte: az RMDSZ nem párt, hanem a romániai magyarság érdekképviselete, és megkerülhetetlen, ha a közigazgatási felosztás átszervezéséről van szó. "Románia aláírta a "Helyi Önkormányzatok Európai Chartájá"-t, amelyiknek az ötödik cikkelye világossá teszi, hogy egyetlen állam sem hozhat olyan intézkedést, amelyikkel megváltoztatja az etnikai arányokat" - mondta.
    Az önkormányzati charta ötödik cikkelye szerint nem lehet megváltoztatni a helyi önkormányzatok határait az érintett közösségekkel való előzetes konzultáció, vagy ahol ezt a törvény lehetővé teszi, esetleges helyi népszavazás nélkül. (Forrás: MTI)

Kárpátalján

2013. IV. 26.     Az egynapos kárpátaljai látogatáson tartózkodó Orbán Viktor miniszterelnök a kormány nevében elvi megállapodást írt alá a "II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola" támogatásáról.
    Beregszászon mondott beszédében rámutatott: "Mi, magyarok kiállunk Európa, a nemzetek Európája mellett, és csak e mellett állunk ki". Kiemelte: "szemben állunk a 'Szovjetszkij Szojuz' minden modern-kori kiadásával".  Mint mondta:  a magyar kultúra és történelem csak a különböző országokba szakított magyar közösségek saját történetéből és kultúrájából állhat össze kerek egésszé. Csak az tekinthető magyar történetírásnak, amelyiknek lapjain nem csak a recski, hanem a szolyvai táborba elhurcolt magyarok sorsa is feltárul – mondta. Amiben hiszünk, ami mellett elkötelezettek vagyunk, az a határokon átívelő nemzetegyesítés programja - fejtette ki. Hangsúlyozta: Magyarországnak létérdeke a határon túli magyar közösségek megmaradása, ezért fontos a magyar főiskolával aláírt elvi megállapodás. Közölte: a felsőoktatási intézmény vállalja, hogy beindítja a felsőfokú szakképzést, bővíti három kutatóintézetének tevékenységi körét és a meglévő szakokat. A magyar kormány támogatja az intézmény infrastruktúrájának felújítását és bővítését, a kapcsolattartást a magyar felsőoktatási intézményekkel, továbbá biztosítja a forrást az intézmény hosszú távú működéséhez.
    A megállapodásnak köszönhetően a közeljövőben a főiskola ötszáz millió forint támogatást kap az épület felújításának befejezésére és az intézmény tevékenységi körének bővítésére.
    A főiskola épületének felújítását eddig hetvenöt magyarországi települési és nyolc megyei önkormányzat, továbbá a magyar kormány, magánszemélyek és szervezetek támogatták. (Forrás: MTI)

2013. IV. 30.     A főleg magyar történelemhez és államisághoz kapcsolódó iratokat a Beregszászi Levéltár épületéből hamarosan Ungvárra szállítják.
    Az intézményben számos magyar király és fejedelem oklevele, valamint pápai bullák is megtalálhatók. Korábbi egyeztetések szerint a beregszászi levéltár iratanyagát a magyar állam segítségével digitalizálták volna a városban. A magyar Külügyminisztérium korábban már el is különített egy összeget a több ezer iratanyag digitalizálására. (Forrás: MTI)

Europe     Európa

Great Britain

21/04/2013     "We should fight Hungary’s corner / by Warner, Gerald
    On the same day, almost at the hour, that Margaret Thatcher died the Eurosceptic baton was picked up by another European leader. Viktor Orbán, Prime Minister of Hungary, denounced the European Parliament in a radio interview as a place where 'liberal, left-wing and Green MEPs bellow at each other with bulging veins'.
We already knew that: what made the difference was hearing the truth articulated by the leader of an EU member state. “Hungarians think debate is based on a sober, matter-of-fact, the-other-person-may-be-right logic, but the European Parliament is not a European place,” said Orbán. “Facts are secondary.” You could not ask for a more accurate description of the thieves’ kitchen that houses the Brussels kleptocracy, especially the culturally insightful statement that it “is not a ­European place”. The Hungarian prime minister was speaking ahead of an insulting debate in the European Parliament on the state of democracy in Hungary, the second such plenary session in two years. We shall wait in vain for a debate on the state of democracy in Brussels.
The EU is now running a full-blown vendetta against Hungary; not, as it pretends, against Fidesz, the governing political party, but against the Hungarian nation, its freedoms and values. This is ­because those values are incompatible with the ambitions of the expanding dictatorship in Brussels. Hungarians are fighting the battle that the British government has shirked but which a majority of the British people now wants to see fought and won. The federalist Green Party leadership claimed: “This is not just about Hungary, it is clearly a wider issue, with current concerns about developments in Romania and Bulgaria, as well as previously in Italy and Greece.”
Italy and Greece have already experienced EU interference in domestic government, yet MEPs criticised Fidesz for using its “supermajority” in the Hungarian Parliament to amend the country’s constitution. It seems majorities are undemocratic, but “Troika” diktat is respectable. The EU accuses the Hungarian Parliament of circumventing Hungary’s Constitutional Court, while ordering the Portuguese government to do exactly that after EU austerity measures were ruled unconstitutional by its court. A glance at Hungary’s enemies in Strasbourg tells us the agenda. Most vociferous is the Belgian leader of the Liberal-Democrat group, Guy Verhofstadt. One would have thought a man pocketing so much money from ­European taxpayers would have been able to afford a haircut. He is demanding proceedings against Hungary under Article 7 of the EU treaty.
Leading the charge is Viviane Reding, vice-president of the EU Commission, trumpeting her “concerns” about the rule of law in Hungary. Her concern might more legitimately be directed towards the rule of law in Brussels: last November the Court of Auditors refused to sign off the EU’s accounts for the 18th successive year. In any milieu where the rule of law obtained, such an organisation would have been prosecuted for criminality in the first year. Another violent critic of Hungarian democracy is Daniel Cohn-Bendit. Danny the Red is now co-president of the Greens-European Free Alliance group in the European Parliament. Today this Marxist lectures the nation that rose up against Communist tyranny in 1956 on democratic practice. It is a pity János Kádár is not around to contribute his wise insights into democracy too.
The complaints of the Euro-federalist fanatics against Hungary ostensibly relate to the recent Fourth Amendment to its constitution. For example, they condemn Article 17 because, if they fine Hungary, the charge will be passed directly on to Hungarian taxpayers: “This could undermine the authority of the Court of ­Justice…” They would prefer a middleman to soften the blow. They also complain that judges retired early have not yet been reinstated: the EU believes reinstating Communist judges is the way to purify democracy in Hungary.
This is a diversion. The EU was attacking Hungary before the Fourth Amendment was drawn up; its real target is the constitution itself. That document is exceptional today in its cultural and moral integrity. In splendidly Burkean terms it is declared to be “a contract between Hungarians past, present and future”, the critical dimension omitted in post-French Revolution constitutions. It recognises “the role of Christianity in preserving nationhood” and “professes that the family and the nation constitute the principal framework of our coexistence”, besides protecting human life from conception and defining marriage as a union between a man and a woman.
No wonder the Robespierres in the Jacobin Convention at Brussels are spewing hate. If such a document is allowed to survive, then so will Hungarian nationhood – and other European nations besides. Christianity, family, nationhood are precisely the trinity that the European Union aspires to destroy. Hungary is fighting our battle too; it is shameful that we are not battling alongside her. (Source: 'Scotsman'): http://tinyurl.com/bmy3na9

Horvátországban

2013. IV. 25.     Horvátország Európai Uniós (EU) csatlakozása új lehetőségeket ad a magyar-horvát és a közép-európai együttműködés erősítésének, illetve annak, hogy a közép-európai gondolkodás, értékrend és kultúra az eddiginél nagyobb szerepet kapjon az unióban - mondta Martonyi, magyar külügyminiszter Zágrábban, miután megbeszélést folytatott horvát kollégájával, Pusics-al. Rámutatott: ennek érdekében erősíteni kell az egyébként rendkívül jó kapcsolatokat és együttműködést a két ország között, fel kell gyorsítani a közös projektek végrehajtását, jobban össze kell kötni a két országot a közlekedési infrastruktúra, az energetika és az "emberi szféra" tekintetében.
    Pusics kijelentette: attól függetlenül, hogy a két ország együttműködése eddig is intenzív volt, az unión belül tovább kell erősíteni. Biztonsági és geopolitikai tekintetben közös céljaik vannak, és egy sor olyan terület van, amely az unión belül is ésszerűvé teszi majd a feladatok összehangolását. Tájékoztatása szerint a megbeszélésen szó volt a transzeurópai közlekedési és energetikai folyosók kiépítéséről, különös tekintettel a balti-adriai összeköttetésről, a Magyarországot és Fiumét, illetve Magyarországot és Ploce-t összekötő közlekedési folyosó fejlesztéséről.
    A két külügyminiszter Üdvözölte Belgrád és Pristina megállapodását, amelyik szerintük egy újabb lépést jelent a térségbeli stabilitás megteremtése felé.
    A magyar külügyminiszter bejelentette, hogy a horvát tárcavezetőnek hivatalos jegyzéket adott át az eszéki Magyar Főkonzulátus újranyitásáról. Zágrábban megnyílik a Magyar Kulturális Intézet, és ez is a horvátországi magyar jelenlét erősítésének, illetve a kétoldalú kapcsolatok elmélyítésének eszköze - tette hozzá. Elismerését fejezte ki Horvátországnak az elért eredményekért, azért a nagyon kemény és komoly munkáért, amely elvezetett oda, hogy az ország július 1-jén az EU tagjává válik. Pusics megköszönte, hogy Magyarország az elsők között ratifikálta Horvátország uniós csatlakozási szerződését, és segítette tapasztalataival Zágrábot az integrációban.
    Az 'INA' és a "Mol' viszonyával kapcsolatosan kiemelték: mindkét fél érdeke, hogy az 'INA' sikeres, jól működő, nyereséges, illetve regionális és nemzetközileg is jelentős súllyal bíró vállalat legyen. A "Mol' nem állami cég, és a két olajtársaság kapcsolata kifejezetten üzleti kérdés.
    Zágrábi látogatása során Martonyit fogadta Josipovic, köztársasági elnök, Milanovic, miniszterelnök és Leko, parlamenti elnök is. (Forrás: MTI)

Németországban     Deutschland

2013. IV. 26.     A 'Die Welt' 'Alvilág - Mocskos kapcsolat a maffia és a titkosszolgálat között Magyarországon" címmel közölt beszámolót a Portik-Laborc ügyről. A szerző, Kálnoky, egyebek között kifejtette: a 2008-as ügy csak most fejt ki tényleges hatást, hiszen már választási előkampány van, és a választók relatív többsége a külföldi bírálatok ellenére támogatja az Orbán-kormányt, a baloldal pedig válságban van, és ebben a helyzetben az ügy újabb csapás a szocialistáknak, akikről sokan azt gondolták a 2010-es választási vereségig, hogy 'minden idők legkorruptabb politikai klikkjét' alkotják. (Forrás: MTI)

2013. IV. 26.     A mainz-i Püspökség könyvtárában eddig ismeretlen, Árpádházi Szent Erzsébetről (1207-1231) szóló középkori kéziratra bukkantak.
    A két pergamendarab egy 1517. évi, latin nyelvű Vergilius-kötet gerincében rejtőzött - közölte a Püspökség. Szakértők becslése szerint a töredékek a 14. század kezdetén, a hessen-i-türingia-i térségben keletkeztek, és összesen hatvanhárom, rímekbe szedett sorban mesélnek német nyelven Árpádházi Szent Erzsébet életéről. A leletet 2013. május 6-án mutatják be az érdeklődőknek. Az eddig ismert német nyelvű, Szent Erzsébetről szóló szövegek közül csak négy volt rímekbe szedett, ezért különösen értékes ez a lelet.
    A német nyelvterületen 'Türingiai Erzsébet"-ként ismert magyar királylány, II. András és Gertrudis gyermeke történetét, a rózsacsodát dolgozta fel Liszt a "Szent Erzsébet-legenda" című oratóriumban. Alakja és a köré fonódó legendák ihlették Wagner "Tannhduser' című operáját. (Forrás: MTI)

27 04 2013.     Radwege in Ungarn
    Klicken Sie bitte auf eine Region, um sich die Liste der Radwege in dieser Region anzeigen zu lassen. (Daten quelle: 'Die Radreisen Datenbank - fahrradreisen'): http://tinyurl.com/d8uchvw

Oroszország

2013. IV. 29.     Moszkva és Tokió elhatározta, hogy rendezi területi vitáit és felgyorsítja a békeszerződés aláírását célzó tárgyalásokat - ezt a szándékot fogalmazta meg a Putyin, orosz államfő és Abe, japán kormányfő  moszkvai tárgyalásai után kiadott közös közlemény.
     A Hokkaidó közelében fekvő  Kuril-szigetcsoport déli négy szigete, amelyeket Japán "Északi Területek" néven saját területének tart, a második világháború vége óta vita tárgya a két ország között. Tokió a területi vita rendezéséhez kötötte a békeszerződés aláírását. A Kuril-szigetcsoport négy déli tagjára: Kunasir-ra, Iturup-ra, Sikotan-ra és a Habomai-ra Japán az orosz cári birodalommal 1855-ben kötött Simoda-i Szerződés alapján formál igényt. A szigetek azonban Japán második világháborús vereségével a Szovjetunióhoz kerültek.
    Japán erősíteni akarja energetikai együttműködését Oroszországgal, és növelni tervezi az energia-importot. Tavaly a két ország kereskedelmi forgalma harminckét milliárd dollár volt, 5,3 százalékkal több, mint 2011-ben. (Forrás: MTI)

Spanyolországban

2013. IV. 26.     Gyorsreagálású amerikai egységet telepítenek Dél-Spanyolországba; feladatuk, hogy védelmezzék Afrikában, különösen a kontinens északi részén dolgozó amerikai állampolgárokat, kormányzati tisztségviselőket és képviseleteket.
    Spanyolország megadta a végső beleegyezést az amerikai jelenléthez.
    A teljes felfejlődése esetén ötszáz fős egység a morón-i légi bázison állomásozik majd, Gibraltártól mintegy százötven kilométerre, északra. Ott, mások mellett kétszázhuszonöt szárazföldi műveletekhez felszerelt tengerészgyalogos szolgál majd, hírszerzési és kommunikációs szakemberekkel együtt, további kétszázhuszonöt fő pedig hat V-22-es 'Osprey' típusú repülőgép és két C-130-as légi utántöltő gép üzemeltetését fogja biztosítani. Az egység képes lesz harci körülmények között, a helyi kormány beleegyezése nélkül behatolni a kritikus övezetekbe.  
    A tengerészgyalogság a dél-spanyolországi erő telepítése mellett ezer fővel erősíti meg amerikai nagykövetségek védelmét, különösen a kockázatosnak tartott országokban. Létrehoz egy száz fős különítményt is, amelyik szükség esetén amerikai területről kiindulva nyújt majd erősítést a külképviseletek védelméhez. (Forrás: MTI)

Szerbiában

2013. IV. 26.     Jóváhagyta a szerb Parlament - százhetvenhárom igen szavazattal, huszonnégy nem ellenében - azt a megállapodást, amelyik Szerbia és Koszovó viszonyának rendezéséről az Európai Unió közvetítésével jött létre az érintettek között.
    A koszovói Parlament egésze már április 21-én, éjjel, megszavazta a dokumentumot.
    Bár a megállapodás szövegét még nem hozták nyilvánosságra, úgy tudni, hogy az észak-koszovói szerbek bizonyos autonómiajogokat élvezhetnek majd az albán többségű országban. A megállapodást a koszovói szerbek vezetői ennek ellenére elutasították. (Forrás: MTI)

Szlovákiában

2013. IV. 24.     Távollétében kizárta a Szlovák Nemzeti Pártból az idén hatvan éves Slota-t, a politikai tömörülés szélsőséges nézeteiről ismert egykori elnökét, későbbi tiszteletbeli elnökét a párt elnöksége.
    Ellene hűtlen kezelés gyanúja és a párt létezésének veszélyeztetése miatt még 2013. márciusában indított eljárást pártja vezetősége. A kizárást kétharmados többséggel hagyták jóvá, arra hivatkozva, hogy Slota pártelnökként nem kezelte kellő gondossággal a párt vagyonát. (Forrás: MTI)

Szlovéniában

2013. IV. 26.     Szlovéniában tartózkodik Martonyi külügyminiszter
    Martonyi, magyar külügyminiszter Ljubljanában tárgyalt szlovén kollégájával, Erjavec-el. Mindkét külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a magyar-szlovén kapcsolatok felhőtlenek és a lehető legjobbak mind gazdasági, mind politikai téren. Erjavec rámutatott, Magyarországnak és Szlovéniának egy sor külpolitikai kérdésben azonos az álláspontja, akár a nyugat-balkáni, akár a szíriai helyzetet illetően. Erjavec megjegyezte, hogy az utóbbi években lényegesen javult a szlovéniai magyar kisebbség helyzete. Martonyi kiemelte: a két ország külpolitikájának egyik fontos eleme az, hogy mindkét ország jó kapcsolatokat épít a közvetett és közvetlen szomszédokkal, a térségbeli országokkal. Elismerését fejezte ki a horvát-szlovén területi vita  rendezéséért, illetve azért is, hogy Szlovénia ratifikálta Horvátország uniós csatlakozási szerződését. A két külügyminiszter egyetértett egyebek mellett abban, hogy tovább kell fejleszteni a gazdasági kapcsolatokat, és folytatni kell az infrastrukturális projekteket. Martonyi örömét fejezte ki azért, hogy új határátkelők fognak nyílni a két ország között. Megkezdődik a munka egy magyar-szlovén tudományos szótár elkészítése céljából is.          A helyi magyarság képviselőivel folytatott megbeszélést Lendván Martonyi külügyminiszter. Megtekintette a lendvai várat, majd a "Muravidéki Magyar Nemzeti Önkormányzati Közösség Székházában találkozott többek között Horváthal, a közösség tanácsának elnökével és Gönczel, a szlovéniai Parlament magyar képviselőjével. Elmondta: lenyűgözte, hogy milyen gazdag kulturális élete van a helyi magyar közösségnek, amelyik szerinte minden csodálatot és elismerést megérdemel. Megismételte, hogy a szlovén-magyar kapcsolatok jók, vitás kérdések nincsenek, a nemzeti kisebbség helyzetének kezelését pedig mindkét fél alapvetően jónak tartja. Felhívta a figyelmet azonban arra, hogy már a harmadik szlovén kormány napirendjén szerepel a nemzetiségi törvény. Reményét fejezte ki, hogy a jelenlegi kabinet végül tető alá is hozza, amiről szó volt ljubljanai tárgyalásain is.  (Forrás: MTI)

Európai Unióban

2013. IV. 24.     A magyar alkotmányozási folyamat miatt indulhat megfigyelési eljárás az Európai Tanácsban (ET), meglehet, ismét politikai döntés alapján
    Az ET parlamenti közgyűlésének strasbourg-i ülésszakán az úgynevezett monitoring bizottságban napirenden szerepel a Magyarország elleni megfigyelési eljárás megindítására vonatkozó javaslat, és nagy valószínűséggel már szavazni is fognak arról. Olyan ET-tagország ellen indíthatják, ahol kétely merült fel a demokrácia, a jogállamiság, illetve az emberi jogok maradéktalan érvényesülését illetően. Magyarország vonatkozásában 2012-ben, az alkotmányozási folyamat során merült fel ez az elképzelés. Az ET Parlamenti Közgyűlésének két jelentéstevője a cseh Fischerová és a svéd  Lundgren. Fischerová kifogásolta a jelentéstervezetet; azt mondta, ahhoz nem kapott teljes mértékű tájékoztatást, és lemondott. Csak Lundgren jelentéstevő van jelen a bizottság ülésén. Végül ismét egy politikai döntés születik majd, politikai családok különbözősége mentén? (Forrás: MTI)     2013. IV. 24.     Az Európa Tanács Monitoring Bizottsága huszonegy : húsz arányban Magyarország elleni megfigyelési eljárás megindítására vonatkozó javaslatot szavazott meg.  A baloldal ma is megtett mindent annak érdekében, hogy aljas politikai nyomás alá helyezzék Magyarországot - reagált Zsigó, a Fidesz szóvivője. (Forrás: MTI)     2013. IV. 25.     Az Európa Tanács (ET) Monitoring Bizottságának strasbourg-i ülésén szavaztak a jogállamiság magyarországi helyzetéről szóló jelentés megállapításairól. Raportőri jelentést tekintettek át, annak megállapításai alapján alkottak bizottsági dokumentumot. A módosító indítványokról megejtett voksolások során minden esetben egyértelmű többség alakult ki az igen vagy a nem mellett. A voksolás nyomán a végszavazási eredményre vonatkozóan vita alakult ki, mert bár az ülés elnöke - a három bizottsági titkár állítólag egybehangzó közlése alapján - azt hirdette ki, hogy a jelentés megállapításairól szóló dokumentumot tizennyolc-tizenhét arányban elfogadták, az ellenzők szerint valójában tizennyolc-tizennyolcas szavazategyenlőség mutatkozott.
    A negyvenhét tagországot tömörítő ET-ban - az egyes nemzeti parlamentek összesen háromszáztizennyolc képviselőjéből összeállított parlamenti közgyűlés megbízásából - két képviselő - a svéd liberális Lundgren és a cseh konzervatív Fischerová készített jelentést a jogállamiság magyarországi helyzetéről. Lundgren és Fischerová legutóbb 2013. februárjában volt tájékozódó úton, Magyarországon. Közösen készített jelentésüket a monitoring bizottság megkapta. Fischerová azonban ezután lemondott társ-raportőri tisztségéről. Bár a közös dokumentumot jegyző aláírását kifejezetten nem vonta vissza, a jelentés tartalmát egyoldalúnak, elfogultnak nevezte.
    2013. április 23-án a monitoring bizottság ülésén hosszas vita után végül úgy döntöttek, hogy a jelentés így is alkalmas a vitára. Április 24-én - huszonegy-húsz arányban - a monitoring bizottság már megszavazta: javasolják, hogy az ET parlamenti közgyűlésének következő, júniusi ülésszakán tűzzék napirendre a Magyarország ellenimegfigyelési eljárás megindítását. Ilyen eljárást az ET akkor indít, ha kételyei támadnak a jogállamiság maradéktalan érvényesülését illetően az adott tagállamban. Az eljárás lényegében abból áll, hogy az Európa Tanács ténymegállapító küldöttségeket meneszt az érintett országba, és e küldöttségek egy év elteltével összegző jelentésben írják meg tapasztalataikat. Ilyen eljárást az ET korábban még soha nem indított  uniós tagállam ellen.
    Fischer, német CDU-s képviselő, nyilatkozva "politikailag motiváltnak" minősítette az eljárást. Úgy vélekedett, hogy indokolt lehet vitát folytatni az ET-ben a magyar alkotmánymódosításokról, de erre nem megfelelő forma a megfigyelési eljárás megindítása. Szabó, szocialista országgyűlési képviselő elmondta: az érintett ország képviselői nem vehettek részt a voksoláson, így ő maga sem, bár tagja a monitoring bizottságnak. Kifejthette viszont a vitában a véleményét, aminek az volt a lényege, hogy támogatta a raportőri jelentésben foglaltakat.
    A végül is elfogadottnak nyilvánított dokumentum szerint aggodalomra ad okot Magyarországon a demokratikus fékek és ellensúlyok erodálódása, súlyos aggályok vannak azt illetően, hogy Magyarország teljesíti-e azon kötelezettségeit a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság tekintetében, amelyeket az Európai Tanácshoz való csatlakozáskor vállalt. A nevesített aggályok közé tartozik, hogy a magyar alkotmányt (Alaptörvényt) és az ahhoz kapcsolódó sarkalatos törvényeket sietve, kevéssé átlátható módon fogadták el, vagyis nem a politikai erők lehető legszélesebb támogatása mellett. A sarkalatos törvényekben szabályozott kérdések túlságosan széles skálát ölelnek fel, a kormánykoalíció az Alkotmánybíróság megkerülésére igyekszik felhasználni kétharmados parlamenti többségét, az 'alkotmány" szűk politikai érdekek mentén történő állandó változtatása pedig aláássa az alkotmányos keretek szükséges stabilitását - állapítja meg a monitoring bizottságban elfogadott dokumentum.
    Kifejezetten kitértek a legutóbbi, negyedik Alaptörvény- módosításra, amelyik - mint fogalmaztak - Magyarország nemzetközi partnereinek kifejezett tanácsa ellenére történt meg. Elfogadhatatlannak nevezték, hogy ebben helyet kaptak korábban alkotmányellenesnek minősített előírások.
    Az Európa Tanács monitoring bizottságában elfogadottnak nyilvánított szöveg szerint az egyes aggályok önmagukban is súlyosak, ám együttesen nézve megdöbbentő a kulcsfontosságú intézmények többsége fölötti politikai ellenőrzés kialakításának szándéka, amelyet a fékek és ellensúlyos rendszerének meggyengítése kísér. (Forrás: MTI)

2013. IV. 24.     Gál, fideszes Európai parlamenti képviselő levelet írt, közösen Bauerrel, a szlovákiai Magyar Közösség Pártja képviselőjével Redingnek, az Európai Bizottság (EB) alapjogokért, igazságügyért és állampolgárságért felelős tagjának, Malina ügyében.
    A két képviselő megállapítja, hogy a 2006-ban megvert nő emberi jogai és alapvető szabadságjogai súlyosan sérültek. Ismertetik Reding-el, hogy Malinát 2006 augusztusában Nyitrán verték meg és rabolták ki, majd egy hónappal később Szlovákia miniszterelnöke és belügyminisztere sajtótájékoztatón bejelentette, hogy a rendőrség lezárta a nyomozást, a támadás meg sem történt, az egész csak egy, a vizsgái miatt aggódó egyetemista 'kitalációja' volt. Az ügyben Malina a strasbourg-i Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult, majd később sikerült megállapodnia a szlovák hatóságokkal, hogy eláll a strasbourg-i pertől, a szlovák kormány pedig ígéretet tett, hogy nyilvánosan bocsánatot kér tőle az őt ért igazságtalanságokért. Az eredeti ügyben érintettek közben ismét kormányra kerültek, kijelentették, hogy Malina nem bizonyította ártatlanságát. Újabb eljárás kezdődött, hogy megkérdőjelezzék, a Nyitrán megvert nő 2006 augusztusában, amikor áldozatként tanúvallomást tett, beszámítható volt-e. A döntés értelmében Malinának hosszas vizsgálatoknak kell alávetnie magát, elmegyógyintézetben. Ez ismét sérti alapvető jogait - állapítja meg Bauer és Gál. Öt ország szakértőiből álló nemzetközi bizottság kijelentette, hogy "egészségügyi szempontból a további pszichiátriai és klinikai pszichológiai értékelés a büntetőeljárás keretében indokolatlan, etikátlan" és Malina visszaesését okozhatja a poszttraumatikus stressz szindrómába. A szakértők aggodalmuknak adtak hangot: az ügy a tudománnyal való visszaélés gyanúját ébreszti bennük.
    Gál és Bauer Reding támogatását kéri az ügyben, annak érdekében, hogy Malina alapvető jogainak tiszteletben tartása biztosítva legyen. (Forrás: MTI)

2013. IV. 25.     "Feldühítette az Európai Néppártot Reding Magyarország elleni hadjárata." Címlapján hozza az uniós ügyekkel foglalkozó 'European Voice' című hetilap eheti száma:     25 04 2013     "Reding's campaign on Hungary angers EPP. Concerns about justice commissioner's stance on the government of Viktor Orbán. Viviane Reding, the European commissioner for justice, has become embroiled in a dispute with Europe's centre-right party, of which she is a member, about her aggressive stance towards the current Hungarian government. Joseph Daul, the leader of the European People's Party in the European Parliament, this week launched a counter-attack against what he regards as underhand briefings by Reding's staff against the government of Viktor Orbán.
    The Commission is preparing an assessment of Hungary's recent constitutional changes. On 12 April, it issued an initial assessment that it found reasons for “serious concerns”.
    Daul was incensed by two online articles published earlier this month by a Hungarian-language newspaper in Romania, Masz. Citing a member of Reding's staff as a source, they suggested that the EPP is considering expelling Orbán's party, Fidesz. They said that Fidesz is considering joining the European Conservatives and Reformists group. Other assertions by the source were that José Manuel Barroso, the European Commission's president, has already concluded that recent amendments to the Hungarian constitution are “not acceptable” and that Barroso's view is backed by Angela Merkel, Germany's chancellor.
    Daul wrote to Masz denying the allegations. He added a twist to his letter: “If Mrs Reding or her advisers wish to say something on Hungary, they should also do so in writing.”
    Masz's reports alluded to conversations at a dinner in Dubrovnik. Staff in Daul's office said that they had established that those attending included Reding and Martin Selmayr, the head of her private office.
    European Voice put to the commissioner the accusation that her office was responsible for the briefings. Her office refused to comment.
    Wilfried Martens, the president of the EPP, denied that the expulsion of Fidesz was being considered.
    The incident has added to concerns already expressed by some in the Commission that Reding has been misrepresenting the balance of opinion about Hungary within the college of commissioners.
    The Commission was discomforted by a report in the German newspaper Frankfurter Allgemeine Zeitung on 17 April, which alleged that “a growing majority” of European commissioners support launching legal action against Hungary under Article 7 of the EU treaty, which could lead to a suspension of its voting rights.
    Barroso is thought to be against an Article 7 procedure.
    A Commission official said: “Some of the briefing is clearly unhelpful and does not reflect the position of the Commission.”
    György Schöpflin, a Fidesz MEP, suggested that Reding was using Hungary to pursue a broader agenda. “I think that what she wants to do is to find the basis of other instruments by which the European Commission can discipline other countries,” he said. “If she is really serious about this, she has to isolate Fidesz in the EPP.” He warned that such an approach would be dangerous and could strengthen Hungary's far-right Jobbik party, which entered the national parliament for the first time in 2010.
    Reding ruffled feathers in the ranks of the French centre-right MEPs – where Daul is prominent – in 2010 when she challenged France's expulsion of Roma and again last May when she tweeted after Nicolas Sarkozy's defeat in presidential elections: “Une France de la justice, enfin!”
    Hannes Swoboda, Daul's counterpart as leader of the centre-left MEPs, said: “I find it highly questionable that the EPP attacks Ms Reding over her independent evaluation of Hungary's latest constitutional amendments rather than draw the appropriate conclusions regarding Fidesz's EPP membership.” Guy Verhofstadt, leader of the liberal MEPs, said that “the ‘cat and mouse' game being played by the current [Hungarian] government with the EU institutions is degrading of both”.' (Source: "European Voice"):http://tinyurl.com/cd8kj6y

.