Egyik 19

.

 Az erdélyi ferencesek története

(Forrás: Csíksomlyó):

https://tinyurl.com/y7tm7q2q

Az első erdélyi kusztódia Beszterce 1268, Nagyszeben 1300, Szászváros 1302, Székelyvásárhely, vagyis Marosvásárhely 1316. - Ezek a rendházak a magyar provincia alá tartoztak. 1523-ban a magyar provincia a „Szűz Máriáról nevezett Provincia” nevet kapta. Később a „Salvatoriánus” névre változtatták át a provinciát...

Kulcsszavak:     Bosznia     első világháború     Erdély     könyv     Magyar Királyság     Románia     Oszmán Birodalom

.

2002 12.

Szent István Intelmei 

Vekerditől

A Szent István Kiadó harmadéve új fordításban jelentette meg Szent István királynak fiához, Imréhez intézett Intelmeit. A fordítás - az időközben elhunyt Bollók professzor nagy szakértelemmel készült munkája - néhány alapvető vonatkozásban módosítja a régebbi, félrevezető fordítások alapján kialakított képet első királyunk elgondolásairól. Mindenekelőtt az Intelmek leggyakrabban idézett mondatát helyesbíti, amely szerint "az egynyelvű és egy erkölcsű ország gyenge és törékeny". Erre a szövegrészre alapozták a soknemzetiségű Habsburg-birodalom politikusai éppúgy, mint a mai internacionalista-globalista világ politológusai a Szent István-i állameszmének nevezett tévtant, amely szerint minél több külföldi bevándorló befogadásával kívánta soknemzetiségűvé tenni az országot Szent István király. Bár Mályusz, az 1945 után félreállított kiváló történész már 1939-ben rámutatott, hogy a latin szövegben szereplő regnum szó jelentése itt nem "ország", hanem "királyi környezet, királyi kíséret", tehát nem az ország etnikai felhígítását, hanem a király kíséretének erősítését javasolja István, figyelmeztetését szándékosan elhallgatták (elhallgatják). Bollók fordítja először "királyság" szóval "ország" helyett a regnum szót. A nyelvi tények cáfolhatatlanul igazolják Mályusz megállapítását. A tíz fejezetre oszló Intelmeknek mind a tíz fejezetében a "királyi udvar" (aula), "királyi palota" (regia, regale palacium), "királyi korona", "királyi trón", "királyi tekintély", "kormányzás", "királyi törvénykezés" kifejezés szerepel a regnum szó szinonimájaként, sohasem az ország egészéről van szó, amelyre a szöveg a monarchia, patria, provincia szót használja. A szövegrész értelemszerű fordítása: "Az egyetlen nyelvet és egyetlen szokásrendet ismerő királyi hatalom (környezet, kormányzat) gyenge, törékeny." Az Intelmek hatodik fejezetének címét (amelyben az említett mondat szerepel) szintén először Bollók fordítja helyesen. Eddig következetesen "a vendégek befogadásáról" alakban fordították, Bollóknál: "A vendégek marasztalásáról (detentio) és ellátásáról". A latin detentio szó sohasem jelent "befogadás"-t, hanem visszatartást, marasztalást. ("Befogadás" latinul receptio volna.) E fejezetben azt tanácsolja István, hogy a máshová készülő bölcs papokat, valamint a bármi okból hazájukból távozó, másutt megélhetést kereső nemes lovagokat beszélje rá Imre az udvarában (nem általában "az országban") maradásra, és ott illő módon gondoskodjék eltartásukról, "hogy szívesebben maradjanak nálad, mint hogy máshol lakjanak". Ugyanezt tette István is, amikor Gellértet rábeszélte az udvarában maradásra, és a legenda szerint fia nevelését is rábízta. Ugyanebben a fejezetben érdemes felfigyelnünk a külföldi lovagok királyi kíséretben tartásának indokolására. A magyar fordításban: "fegyveres erőt" (diversa arma) hoznak magukkal. A diversa "különféle" jelző mutatja, hogy nem pusztán fegyveres erőt jelent az arma szó, hanem különböző harcmodort, hadi ismereteket. Hogy erre miért van szükség, azt nyíltan kimondja a szöveg folytatása: hogy a külföldi hadviselés fortélyait is jól ismerő, jól szervezett hadsereg elvegye a külföld kedvét a támadástól, követelőzéstől (perterritant exteroroum arrogantiam), és a kilencedik fejezetben is megismétli, hogy mindenkor számítani kell a külföldi betörésekre. Ez rávilágít az Intelmeknek a szövegben ismételten visszatérő, de szándékosan elhallgatott gondolatára: István király tisztában volt vele, hogy a "keresztény Európától" nem számíthat jóindulatra: a szomszéd államok állandóan készen állnak a támadásra, hódításra... Szintén lényeges a nyolcadik fejezet egyik mondatának helyes fordítása, illetve értelmezése. A fejezet az uralkodóházbeli ősök (antecessores patres) példájának követését szorgalmazza: "Nehéz lesz megtartani királyi hatalmadat ezen a vidéken, ha nem fogod utánozni az előtted uralkodó elődeidet", azaz az Árpád-házi fejedelmeket. A szöveg hasonlattal folytatódik: a görögöket görög, a latinokat latin szokás szerint kormányozták. Tehát a külföldi minták szolgai utánzásától óvja fiát Szent István: a magyarokat magyar szokás szerint kell kormányozni. Ez a mondat rávilágít István nemzeti hagyomány-tiszteletére, amit a hagiográfia (és a történelemtudomány) hallgatással mellőz. Ráadásul Imre fejedelmi elődei az atya kivételével pogányok voltak, mégis példaként állítja őket fia elé a mélyen keresztény király. Ez a gondolat semmiképpen sem származhatott az Intelmek szövegét megfogalmazó, ismeretlen keresztény főpaptól, csakis magától Istvántól. Nehezen eldönthető vita tárgyát képezi a kérdés, hogy mennyiben tekinthető maga István az Intelmek tényleges szerzőjének, ha nem is a pontos megszövegezőjének (a formába öntés szemmel láthatólag egy tudós és igen kegyes pap műve volt), de legalábbis a témák sugalmazójának. A szöveg figyelmes olvasása talán közelebb visz a kérdés megközelítéséhez. Tudniillik a tíz fejezet közül hétben, és még inkább a bevezetésben, meglehetősen semmitmondó erkölcsi elvek olvashatók kegyességről, igazságosságról, hitbuzgalomról, papok tiszteletéről, ugyanúgy, mint a többi középkori "királytükörben". Ezek a fejezetek tömve vannak bibliai idézetekkel. Viszont a fentiekben tárgyalt három fejezet, amelyekben konkrét államvezetési tanácsokat ad fiának a király, tartalmilag erősen elüt a hasonló, külföldi királytükröktől. És ebben a három fejezetben egyetlen bibliai hivatkozás sem fordul elő! Ez a feltűnő különbség nehezen magyarázható mással, mint azzal, hogy itt maga István beszél, a pap csak megfogalmazta a király utasításait, míg az általános kegyes elvek kifejtését rábízta a papra. Tehát ha kellő figyelemmel olvassuk és fordítjuk az Intelmek latin szövegét, arra a megállapításra jutunk, hogy a Szent István-i állameszme nem az ország etnikai felhígítását és külföldi szokások szolgai átvételét jelenti, hanem ellenkezőleg: a nemzeti hagyományok őrzését, és a külföld hódító szándéka elleni védekezést. (Forrás: Magyar Fórum)

.

11 8 7.

Sajtóközlemény a gyulafehérvári Szent Mihály római katolikus székesegyház előtti régészeti ásatásról

Erdély legrégebbi templomáról

A gyulafehérvári Szent Mihály római katolikus székesegyház előtti régészeti ásatásról 2011. április 13-án jelentettük be a gyulafehérvári római katolikus székesegyháztól nyugati irányban 24 méterre fekvő templomrom véletlenszerű megtalálását. Akkor egy félkör alakú apszis nyomai bukkantak felszínre, amelynek alapzata 1,15 m széles, kőtömbökből és ritkán téglákból állt, 6 méterre becsült nyílásszöggel. A lelet rétegtani vizsgálata nyomán megállapítottuk, hogy a templom a 10. század közepe (ez esetben valószínűleg a Konstantinápolyban megkeresztelkedett Gyula alapítása) és a 11. század kezdete (az erdélyi egyházmegye alapítójának, Szent István királynak az alapítása) között épült. Az is biztosnak látszott, hogy a templomot 1200 előtt lebontották. Most a templom körüli régészeti kutatás lezárásával a fontosabb eredményeket kívánjuk ismertetni. A templom külső méretei: 20,70 m kelet-nyugati irányban, 12 m a észak-déli irányban, falainak átlagos vastagsága 1,20 m. A félköríves apszis nyílása a diadalív vonalában körülbelül 8 méter, a hossztengely mentén kb. 7,30 m. A templomhajó négyzet alakú, 12 méteres oldalakkal, a középrészén négy, kupolát vagy tornyocskát tartó oszlop talapzatával. Ez az ún. egyszerű görög kereszt alaprajz típus a bizánci építészetre jellemző, és valószínűsíti a templom 10. századi, Gyula fejedelem konstantinápolyi megkeresztelkedését követő eredetét. A templom alapozását kőből és kevés téglából építették, meglehetősen egyenlőtlen egyik rész a másikhoz képest, kötőanyagként helyben oltott meszet használtak nagyon kevés kaviccsal keverten. Nagyobb gonddal készült a félkör alakú apszis és az oszlopok alapjai, ez utóbbiak az oldalfalaknál lényegesen mélyebbek. A falak és pillérek kőtömbökből és felületesen megdolgozott lapokból készültek, a habarcs nagy mennyiségű zúzott téglát tartalmazott. A nyugati és déli oldalon az alapozáskor római kori falakat találtak, ezeket újrahasznosították. A templom romjai fölött állt az első római katolikus székesegyház körüli temető, amelyet a 11. század közepén kezdtek használni és a 13. század első harmadában, egyidőben a jelenlegi katedrális befejezésével zártak le. Elszórtan még a 14–15. században is temetkeztek ide, különösen a székesegyház közvetlen közelébe. Mintegy 400 sírt vizsgáltunk meg, ezek közül 200 közvetlen kapcsolatban áll a romokkal. Jelezzük, hogy nem találtunk egyetlen olyan sírt sem, amelyet a templom alapozása átvágott volna, vagy az alapozással egyidős lett volna. Az ásatások során számtalan olyan tárgyat találtunk, amelyek az említett korból származnak. Jelezzük, hogy azokból a sírokból, amelyek a templom romjai fölött helyezkednek el, S-végű hajkarikák kerültek elő, a legrégebbi pénzérme a 11. század végéről származik. Mindezek alapján állítjuk azt, hogy a templomot 1050 tájára már lebonthatták, valószínűleg a székesegyház építésének az idején. A templom romjait és az egész közpkori régészeti feltárási felületet érintette a modern kor számtalan átalakítása, ezek körül a legtöbbet a nagyméretű gödrök ártottak. Megállapítottuk, hogy a templom állagát befolyásolta az 1970-es években itt végzett régészeti ásatás is, amelyet Heitel vezetett. Az apszis tökéletes állapotban őrződött meg, részlegesen az északi, nyugati és déli oldalfal, az északnyugati sarok egy falrészlettel és egészében a négy központi pillér alapozása. A régészeti kutatás két szakaszban zajlott. Április-májusban kizárólag a félköríves apszis feltárása folyt, majd az ásatást kiterjesztettük az egész épületre. A templomhajó régészeti kutatása június 14-én kezdődött és ez év augusztus 13-án fejeződik be a tervek szerint. Az ásatás augusztus 20-áig nyitva marad, majd betömjük. A templom falainak a vonalát jelezni fogjuk a felszínen. Az ásatást részben a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség finanszírozta, a munkálatok teljes finanszírozását a Román Kulturális Minisztérium, valamint a Magyar Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium ígérte. A régészeti kutatás a tudományos előírásokkal és követelményekkel összhangban történt, s igazolta azt a tényt, hogy a római katolikus székesegyház előtt felfedezett templom a 10. században épült, ily módon tehát ez Erdély legrégebbi temploma. Dr. Istrate régész szakértő 2011. augusztus 4. /fotók/ (Forrás: Érsekség): https://tinyurl.com/y8ykbxt6

.

.

Recent studies of radioisotopes in tree rings or ice cores suggest that extreme space weather events occurred in the pre-telescope age. Observational records of naked-eye sunspots and low-latitude auroras in historical Chinese documents in pretelescopic age in the period of Suí, Táng, the Five Dynasties and Ten Kingdoms during 581-960 Common Era can provide useful information on past solar activity. These official histories contain records of continuous observations with well-formatted reports conducted under the policy of the government. (Source: Leif): https://tinyurl.com/k7t67wa

.

13 4 17.

A magyar honfoglalás kora. A Kárpát-medence a 10. században 

Révész előadása

/ Magyar őstörténet: Tudomány és hagyományőrzés. A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának konferenciája. MTA Székház /

- 21:33 perces video -

(Forrás: Videotorium):

http://tinyurl.com/ong4ydy

.

15 3 11.

  A hunok kínai története

- film -

(Forrás: YouTube):

https://tinyurl.com/y9eewhwy

Kulcsszavak:     Alánia    Altáj     Ázsia     Bajkál-tó     Duna     Európa     Góbi-sivatag     Hun Birodalom     Hun Kultúra Múzeuma     Kína     Kínai Kultúra Múzeuma     Mongólia     Nyugat-római Birodalom     Szibéria

.

4 2 26.

A passió

("The Passion of the Christ")

Rendezte Gibson

(Forrás: Videa):

https://tinyurl.com/n4dvbuv

.

12 1 17.

Jézus élete Lukács evangéliuma szerint
Film - 1 óra 56 perces

(Forrás. Youtube):

http://tinyurl.com/n54skza

.

16 3 27 / 979

Jézus

Film, csángó tájszólásban szinkronizálva

(Forrás: YouTube/ CsángóRádió):

http://tinyurl.com/hp65had

.

2016. III. 26. óta: 42 058 megtekintés.

.