.
Magyarország
2019. VI. 20. Hét kötetes sorozat készül Trianonról. Közeleg a trianoni békediktátum 100. évfordulója, mely alkalomból a kormány a nemzeti összetartozás évének nyilvánította 2020-at. Csongrád megyei történész szakemberek közreműködésével 2006-ban már megalakult a Virtuális Intézet Közép-Európa Kutatására, hisz úgy vélik, a magyar történettudomány számára fontos feladat, hogy tudományos igényű munkákkal mutassa be mi is történt a magyar állammal és a nemzettel 100 évvel ezelőtt. Gulyás a megjelent első kötet kötet főszerkesztője. A kötet a nemzetiségi mozgalmakat is szemlélteti. (Forrás: Délmagyar)
2019. VI. 16. Amikor Soros megjelent, azt javasolta, hogy akkor majd ők átvállalják az egész adósságot (22 milliárd dollárt), viszont cserébe itt a lista arról, hogy a magyar gazdaság legértékesebb darabjait kérik. Főként a bank, biztosítás, energetika, kereskedelem, média kellett nekik. A tragikomédia az az egészben, hogy az adósság is megmaradt, és a nemzeti vagyon nagy része is elveszett. Csak a kamatra az elmúlt 30 évben átlagosan évente legalább 3 milliárd dollárt, vagyis összesen majdnem 100 milliárd dollárt fizettünk ki. Ez az összeg az abszolút semmire ment el. A nemzeti vagyon kevesebb mint felére csökkent. Antall József, természetesen elutasítva ajánlatát, azt mondta Sorosnak, hogy nem tudja azt kommunikálni a magyar társadalom felé, hogy visszanyertük a szabadságunkat, de ennek az az ára, hogy elvesztjük az egész nemzeti vagyonunkat. Ez a kés volt a nyakunkon, és csak rossz döntést tudtunk hozni. Az egyetlen, amit az a kormány megkísérelhetett, hogy legalább érzelmileg, szimbolikus aktusokban próbálta tartani a lelket a magyar társadalomban. Az 1989-től 1999-ig terjedő időszakban a magyar társadalmat világháborús veszteség érte. A GDP visszaesése, a nemzeti vagyon megfeleződése, az a deficit, ami az egészségvagyonban, demográfiai vagyonban bekövetkezett, egy világháborús pusztítással ért fel. A rendszerváltás lehetett volna a nemzeti felemelkedés folyamata, de mégsem az lett, mert mögötte valójában olyan globális hatalmi összefüggések voltak, amelyekkel kapcsolatban se tudásunk, se bátorságunk nem volt. A Békemenet 2011-ben valóban betöltötte azt a szerepet, hogy megmutassuk kedvesen, derűsen, hogy itt vagyunk, de ezt még egyszer nem fogjátok velünk megcsinálni semmilyen módon! Akkor nem kell a demokráciátok, a szabad piacotok, semmi nem kell, mi itt vagyunk, tudjuk, mit akartok, de nem fogjátok végrehajtani!. 2011-12-ben bepróbálkoztak, az egekbe vitték az euro árfolyamát és a kamatot, pénzfegyverekkel megtámadtak. De álltuk az ütéseket. A magyar társadalomnak most már van tudása, van bátorsága, van elszántsága. Tudja. Meri. Teszi, amit kell. (Forrás: 888)
2019. VI. 11. Romániának helyre kell állítani az eredeti állapotot, és a sírgyalázás befejezését várjuk el a román hatóságoktól – minderről Szijjártó külgazdasági és külügyminiszter beszélt az Országgyűlésben. Elmondta: a kormány egyetért a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ), amely valós párbeszédet, valamint a törvényesség, azaz a sírkert eredeti állapotának helyreállítását akarja. „Mi ezt tekintjük az egyetlenegy elfogadható döntésnek, fejleménynek” – fogalmazott. Megerősítette: a magyar kormány elfogadhatatlannak tartja a múlt heti úzvölgyi történéseket, valamint azt a folyamatot, ami a történtekhez vezetett. Elfogadhatatlan a sírgyalázás, a kegyeletsértés, a történelmi tények tudatos meghamisítása és a temetőben magyar emberekkel szemben alkalmazott erőszak – jelentette ki. Hozzátette: a román hatóságoktól elvárják, hogy kivizsgálja az erőszakos eseményeket, az elkövetőket pedig büntessék meg, illetve akadályozzák meg, hogy a jövőben ilyen előfordulhasson. Közölte: a katonai temetőben alapvetően és többségében magyar katonák nyugszanak, minden releváns dokumentum ezt támasztja alá. Ezt mindenkinek tudomásul kell vennie – mondta. Szijjártó felidézte a román hatóságok ügyben hozott döntéseit: az RMDSZ-es képviselők beadványai nyomán május 9-én a román állami építkezési felügyelőség megállapította, hogy a dormánfalvi polgármesteri hivatal olyan dokumentáció alapján állította ki a temető román parcellájának létrehozásához szükséges engedélyt, amely nem bizonyította egyértelműen a terület feletti tulajdonjogát. Azaz a dormánfalvi városháza törvénytelenül állította ki az építési engedélyt – összegzett. Elmondta, május 10-én a román kulturális minisztérium is megállapította, hogy jogellenesen állították fel a betonkereszteket a magyar katonák síremlékeire. A román nemzetvédelmi minisztérium május 31-i állásfoglalása szerint az idegen háborús emlékhelyek átalakítása a minisztériumnak alárendelt Hősök emléke hivatal előzetes engedélyével végezhető el – idézte fel a miniszter, hozzátéve: a hivatal nem adott ki ilyen hozzájárulást. Azt mondta, Magyarország folyamatosan kereste a kommunikáció lehetőségét: a magyar katonai emlékezet és hadisírgondozó igazgatóság nevében számtalanszor keresték meg a román nemzetvédelmi minisztériumot, de mindannyiszor elutasították őket. Hozzátette: a miniszterelnökök személyesen beszéltek a kérdésről és ő is többször tárgyalt a román külügyminiszterrel. Elvárjuk Romániától azt, hogy a kétoldalú kötelezettségeket és a nemzetközi szerződéseket betartva állítsák helyre az eredeti állapotot, a kegyeletsértés és a sírgyalázás felszámolását várjuk el a román hatóságoktól – mondta. A miniszter Harrach (KDNP) napirend előtti felszólalására válaszolt. A kormánypárti politikus úgy értékelt: június 6-án a katonatemetőben egy szűk soviniszta csoport akcióját lehetett látni; az ő céljuk az, hogy eltöröljék Erdélyből a magyar múltat és ezzel a magyar jelent is. Joggal várjuk el a román hatóságoktól, hogy megakadályozzák a további hasonló eseményeket – hangoztatta. (Forrás: Origo / MTI)
Erdély
2019. VI. 20. Egyértelmű és nyomasztó etnodemográfiai és főleg hatalmi aszimmetriával van dolgunk a románok javára – egy alkotmányos-politikai-közigazgatási-igazságügyi, nyelvi, közbeszéd-meghatározási és tömegmanipulálási kvázi monopóliummal. Egy 1917-es osztrák-magyar hivatalos dokumentum szerint a törvénysértő módon elhelyezett ortodox keresztek alatt Magyarország katonáinak sírjai találhatók. A 2019. június 6-án a Honvédelmi Minisztériumhoz (MApN), a Román Csendőrséghez, ultrák és klerikofasiszták csoportjaihoz tartozó személyek által kiötlött és végrehajtott úzvölgyi magyarellenes „keresztes hadjárat” gyászosan caragialés végkifejlete után, az éppenséggel a MApN-nak alárendelt Hősök Emlékezete Országos Hivatal (ONCE) a helyzet tisztázása érdekében, a diverzió megfelelő lefolytatásához szükséges késlekedéssel méltóztatott nyilvánosságra hozni egy tájékoztatót 11 melléklet (= eredeti dokumentumok) kíséretében. A dokumentum nem tartalmaz dátumot, nem vállalja senki a felelősséget érte és szerkesztési hibákat tartalmaz, a mellékletek hiányosak. Az ONCE a Jelen állapot fejezet 3. alpontjában azt állítja, hogy az 50 betonkeresztet állítólag olyan területre helyezték „ahol a temetkezőhely eredeti vázlataiban nem szerepeltek hadisírok”. Márpedig a temetkezőhely egyik nagyon is eredeti vázlatából, melyet az osztrák-magyar hatóságok 1917-ben készítettek „Sírok vázlata” (Skizze über Grabstätten) címen, és amely a bécsi Kriegsarchiv/Háborús Levéltár birtokában van, pont az ellenkezője derül ki. Ezen a vázlaton látható, hogy a temető bejáratától jobbra, már a határvonaltól/kerítéstől kezdődően egy négy sorból álló, soronként tizennégy sírt tartalmazó parcella található, melyben a Magyar Királyi Hadsereg 10. Honvéd Gyalogezred katonái vannak eltemetve. A szóban forgó vázlatot, magyarázó jegyzetekkel együtt, már 2019. május 7-én közzétette a Facebook-on Roşu, neves középkor-történész. (Roşu, sajnos, nem sokkal a közzététel után elhunyt.) A dokumentum és a magyarázó jegyzetek szerint az 50 betonkeresztet a honvédsírok III. és IV. sorára telepítették. Tehát eddig ez a legrégebbi nyilvánosságra került eredeti dokumentum – és ez cáfolja az ONCE állításait. Az ONCE – elhallgatással vagy tudatos hamisítással – hazudott a jelentésében, továbbá azt is elmulasztotta, hogy bármiféle utalást tegyen az úzvölgyi katonatemető bonyolult helyzetének tisztázása szempontjából legrelevánsabb dokumentumokra. (Forrás: Főtér)
2019. VI. 16. Június 14-én Kolozsváron, a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen találkozott Lovász, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke Pop-pal, a Román Akadémia elnökével, a BBTE rektorával A két akadémia közötti együttműködésről, a meglévő megállapodások pozitív aspektusairól volt szó, illetve szó esett a BBTE-vel való kapcsolatáról is a magyar akadémiának. Kiemelik, hogy Lovász köszönetet mondott a román akadémiának, amiért az kiállt a kutatóhálózata átstrukturálása miatt nehéz helyzetbe került MTA mellett. (Forrás: Tansindex)
2019. VI. 12. Kizárt magyarok Csíksomlyón. A kormányőrség megtagadta magyar meghívottak belépését a VIP-szektorba. Kató, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke hiába mutatkozott be, és vette elő az adott részbe szóló belépőjét, az őrök – a pápa érkezésére hivatkozva – megálljt parancsoltak. „Már többször elmondtam, most megismétlem: református püspökként nem a pápáért mentem Csíksomlyóra, hanem a római katolikus magyar testvéreinkért. Akár végigállhattam volna a misét, vagy leülhettem volna valahol távolabb, a fűbe. De már én sem vagyok fiatal, ráadásul négy órája voltam talpon” – panaszolta el a református püspök. Mint hozzátette, időben a helyszínre ért, és míg várakozott, egy román zászlóval felszerelkezett nő előtt simán megnyílt a kapu. Kató szerint mindez nem véletlen, mint ahogy az sem, hogy a pápa ruháján levarratták a magyar feliratot; azzal riogatták az embereket, hogy nem szabad magyar, illetve székely zászlókkal jönni a misére, a pápát szinte hermetikusan elzárták a néptől, és számháborút indítottak Somlyó ellen, azt bizonygatva, hogy Bukarestben, Jászvásáron meg Balázsfalván többen gyűltek össze, mint ott, ahol a szentatyának a legtöbb híve él. „A többi helyszínen a pápa miért közeledhetett még az utcán álldogáló és bámészkodó néphez, Csíksomlyón pedig, amint felcsendült a magyar himnusz, máris kivitték? Máshol miért nem kellett regisztrálni, csak Csíksomlyón? A többi három helyszínen miért nem mondták, hogy nem szabad zászlóval odamenni, csak Csíksomlyón?” – tette fel a költői kérdéseket a református püspök. A választ szintén ő adta meg: meggyőződése szerint az egész forgatókönyvnek az volt a célja, hogy az erdélyi magyar jelenlétet minimalizálja a Szentszék előtt. Kató ugyanakkor úgy véli, a ferences testvéreknek nem kellett volna mindenféle kompromisszumot elfogadniuk; keményebben kellett volna fellépniük, sőt a kazula magyar feliratának letakarása ügyében akár radikálisan is. A megalázó helyzetnek Brendus is szemtanúja, és egyben szenvedő alanya volt. A magyar Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának főosztályvezető-helyettese lapunknak elmesélte, hogy miközben belépővel a kezükben a rács mögött várakoztak, olyanokat engedtek be, akiket a későbbiekben a tévében látott viszont, amint a VIP-zóna első sorában állnak a piros-sárga-kék zászlóval. „Hallgattam és vártam egy jó ideig, aztán megfordultam, és eljöttem. Pedig nem ezért utaztam Budapestről Csíksomlyóra” – kifogásolta. Pásztornak az újonnan felállított székelykapuban állták az útját. A Bihar Megyei Tanács elnöke – aki fél órával a szentmise elkezdése előtt feleségével érkezett a helyszínre – bő húszperces várakozás és egyezkedés után juthatott be a helyére. Mint mondta, az elején még csak nem is közölték velük, miért nem fogadják el a belépőjüket. A SPP-seket nem érdekelte, hogy kik vagyunk, és miért vagyunk ott, szóba sem akartak állni velünk. Húsz perc elteltével kijött valaki, aki a magyar kormányt képviselte, és elmagyarázta az őröknek, hogy a meghívó értelmében ott a helyünk” – idézte fel a kellemetlenséget a nagyváradi politikus. Kozma, a Pro Economica Alapítvány vezetője a leginkább a hatóságok által alkalmazott kettős mércéért volt dühös. Azon túl, hogy a parancsot teljesítő csendőrök nem engedték be abba a szektorba, amely tízlépésnyire volt a kerítéstől, a SPP-sek is hajthatatlannak bizonyultak. Amikor egy úriember társaságában megérkezett egy, a hátát román zászlóval takaró hölgy, és felmutattak valamiféle igazolványt, azonnal kinyílt a kapu. Kétlem, hogy a katrincás hölgy a SPP-hez tartozott, és valamiféle bevetésen lett volna – mondta el az anyaország erdélyi gazdaságfejlesztési programját irányító alapítvány vezetője. (Forrás: Krónika)
2019. VI. 11. A spontán összeverődés teóriáját kizárhatjuk. A több ezer román tüntetőt buszokkal hozták a temetőhöz, az Udvarhelyi Híradó helyszíni felvételek alapján a Belügyminisztériumhoz hagyományosan kötődő Dinamo Bukarest futballcsapat ultráit is azonosította. Ők nyilván nem maguktól ébredtek rá az eldugott hegyi völgyben románságukat fenyegető veszélyre. Központi ukáz nélkül az emlékművet felszentelő ortodox pópák sem mozdultak volna. A leggyanúsabb azonban Cucoș jelenléte: ő a csendőrség vezérkari főnöke, egyben Dan belügyminiszter bizalmasa. Cucoș ellen eljárás folyik, amiért tavaly nyáron a csendőrség brutálisan lépett fel bukaresti ellenzéki demonstrálók ellen. Ennek ellenére mégis szabadon rendezkedhetett múlt csütörtökön az úzvölgyi temetőnél civil ruhában, a tüntetők között. Nincs akadálya annak, hogy bármikor kialakuljon az úzvölgyihez hasonló feszültség – s ez már a mostani konfliktus jelképes dimenziója. Az erdélyi magyar közösségnek a temető ügye a szimbolikus térfoglalásról is szól: arról, hogy a román állam a saját dominanciáját mindenütt, még egy sírkertben is érvényesíti, és szisztematikusan korlátozza a magyarság nyilvános jelképhasználatát. A területfoglalási szkander még olyan hétköznapi helyzetekben is megnyilvánul, minthogy a Békás-szorosnál a magyarlakta Hargita és a románok lakta Piatra Neamt rendszeresen áthelyezgeti a megyehatárt jelző táblát. (Forrás: Válaszonline)
Germany
June 19, 2019 Thousands of European activists plan to blockade a large German lignite mine this week, the latest protest of a growing "climate civil disobedience" movement. Europe's veteran "Ende Gelaende" (EG) anti-coal activists will hold their sixth large-scale blockade of an open-pit coal mine and power plants run by German energy giant RWE. During past protests at the nearby Hambacher Forest, police and RWE company staff have accused the most militant protesters of having hurled rocks or molotov cocktails. The EG activists - dressed in trademark white overalls symbolising the toxicity of fossil fuels - plan to march from their protest camp to the Garzweiler mine about 10 kilometres away. They hope to evade police roadblocks and enter the vast open-pit mining area to occupy strategic locations and "technical infrastructure such as rails, access roads and excavators". Meanwhile they plan to organise in so-called affinity groups of up to 10 people of similar physical fitness - and a willingness to be arrested for trespassing and other offences. Before the protest, activists attend training workshops to learn non-violent resistance techniques such as locking their arms and legs in formation with names such as "the little train" or "the turtle". While school students have held "Fridays for Future" rallies for months, protesters of the "Extinction Rebellion" group launched in Britain have risked arrest with more confrontational protests. Occupying an industrial site is illegal under German law, and volunteer legal advisers are on hand to support activists before and after they are arrested. They advise them to say as little as possible while in custody. (Source: Phys)
Moldva
2019. VI. 15. Járai, miniszterelnöki megbízott, delegációval érkezett Bákóba a Moldvai Csángómagyar Szövetséghez a legújabb Magyar Ház felavatására. (video) /Forrás: YouTube/: https://tinyurl.com/u2wfo3c
Norway
17th June 2019 Sommarøy -- meaning "Summer Island" - wants to swap its watches for flower garlands and declare itself the world's first time-free zone. On this island in West Tromsø, north of the Arctic Circle, the Sun doesn't set from May 18 right through to July 26, a full 69 days. The locals, having endured the long polar night from November to January, when the Sun doesn't rise at all, make the most of these precious months, with no regard to conventional timekeeping. (Source: CNN)
Románia
2019. VI. 19. Múlt hét végén szerveztek egy nemzetközi konferenciát a román tengerparton, Black Sea and Balcans Security Forum címmel. A román védelmi miniszter, Leș is szót emelt. „Oroszország stratégiai célja a Fekete-tenger fölötti dominancia.” „A Balti-tenger térségével ellentétben a Fekete-tengeren Oroszország folyamatos agresszív attitűddel nyilvánul meg." "Románia potenciális célpontot képvisel Oroszország támadókapacitása számára...” „A Krím törvényellenes és jogtalan annektálása óta Oroszország fokozta agresszív akcióit a Fekete-tenger térségében, különösen Ukrajna ellen, de a térségben jelen levő szövetséges jelenlét ellen is.” Az orosz diplomaták válasz gyanánt ezt írták: „Forrestal önként távozott az életből 1949 májusában: kiugrott egy elmegyógyintézet ablakán, azt kiabálva szemtanúk szerint, hogy: Jönnek az oroszok!” Manapság (Forrestal) szinte teljes mértékben feledésbe merült, ám politikai és szellemi örökösei továbbra is terjesztik az agresszív Oroszország mítoszát, a hibrid háború és a stratégiai kommunikáció hashtag-jei alatt.” „Az általánosság szintjén fogalmazva: Jönnek az oroszok! De vajon érdemes Forrestal példáját követni?” (Forrás: Főtér)
Európai Parlament
2016. VI. 18. A Néppárt frakcióban az ugyanabból az országból érkező pártok közös küldöttséget alkotnak. A négy legnagyobb küldöttség most a német CDU-CSU (29 képviselő), a lengyel Polgári Platform – Lengyel Néppárt (15+2 képviselő), a román Nemzeti Liberális Párt – Népi Mozgalom Párt – RMDSZ (10+2+2 képviselő) és a Fidesz-KDNP (13 képviselő). A Fidesz-KDNP az előző ciklusban a hatodik legnagyobb küldöttséget adta, és egy frakcióvezető-helyettesi posztjuk volt: Szájeré. Most a negyedik, illetve ha a hivatalosan a román delegációba tartozó, de a Fidesszel szorosan együttműködő RMDSZ-t a magyar csoporthoz számítjuk, a harmadik legnagyobb erő lettek a Néppártban. A frakcióvezető-helyettesi beosztásról mégis lemondott a magyar kormánypárt. A nyilvános magyarázat szerint azért, mert inkább a frakción kívüli törvényhozási munkába szeretnének valakit magas polcra ültetni. A folyosói hírek szerint pedig azért, mert ebben egyeztek meg a frakció vezetésével. Az Európai Néppárt EP-frakciója teljesen függetlenül működik az Európai Néppárttól, a saját szabályait és az Európai Parlament szabályait követi. A frakcióban nem függesztették föl a Fidesz tagságát, erre nincs is lehetőség. A Néppárt rá van utalva a Fideszre, a Fidesz pedig a Néppártra a tisztségek elosztásának az eheti szakaszában. Minél nagyobb egy frakció, annál több pozíciót választhat magának az Európai Parlament vezetőségében. Egy jól bejáratott módszerrel számolják ki, hogy pontosan hányat, hogy a fő tisztségek eloszlása tükrözze a választás eredményét, ugyanazzal a d’Hondt nevű módszerrel, amellyel az EP-választáson leadott szavazatokat fordítják át mandátumokká. A módszer a nagyobb frakcióknak kedvez valamennyire a kisebbekkel szemben. az Európai Néppárt frakciójának fog jutni az első, a negyedik, a kilencedik, a tizenkettedik, a tizenkilencedik és a huszonkettedik választás a 22 szakbizottság közül. Ha a Fidesz átlépne a Néppártból a lengyel kormánypárt képviselőcsoportjába (ECR), akkor egy kicsit rontaná az EPP-frakció választási lehetőségeit. Ebben az esetben két választásnál hátrébb sorolnák az EPP-t. Ha pedig Salvini, Le Pen és a német AfD újonnan alakult frakciójába ülne át a Fidesz, akkor egyenesen megfosztaná az EPP-t az egyik szakbizottsági elnökségtől, a most előrelátható képviselőszámok alapján. Mivel a Fidesz-KDNP a harmadik-negyedik legnagyobb küldöttség a néppárti frakcióban, lobbizhatnak azért, hogy őket illesse az EPP-frakció hat szakbizottsági elnöksége közül az egyik, ráadásul az első négy választásból valamelyik. A Fidesz semelyik másik képviselőcsoportban nem lenne ilyen jó helyzetben. A konzervatív ECR-ban nem jutna neki vezető szerep a lengyel és a brit kormánypárt mellett, ahogy a bevándorlás- és EU-ellenes Identitás és Demokráciában sem Salvini és Le Pen erős küldöttségeinek az árnyékában. A most távozó parlamentben három szakbizottságban van Fidesz-KDNP-s alelnök: Bocskor a kulturális és oktatási szakbizottságban, Gál az állampolgári jogi, igazság- és belügyi szakbizottságban, Tőkés a külügyi szakbizottság emberi jogi albizottságában. Ezen kívül az Európai Parlament 14 alelnöke közül az egyiket már tíz éve mindig a Fidesz-KDNP adja. 2017 óta Járóka tölti be ezt a feladatot. A pozíciókkal való sakkozás egyik kimenetele az lehet, hogy a Fidesz feláldozza ezt a posztot egy szakbizottsági elnökségért. Dobrev azt nyilatkozta: a DK mindent megtesz annak érdekében, hogy ne fideszes politikus vezesse az Európai Parlament külügyi szakbizottságát. Erre a döntésre már jobban rá tud hatni, például azzal, hogy lobbizik a külügyi szakbizottság leendő tagjainál, hogy tiltakozzanak egy ilyen döntés ellen. Szívós munkával elérhetik azt, hogy egy másik szakbizottságot kapjon a Fidesz, vagy hogy csak alelnökségeket kapjon. (Forrás: Index)
.
