.
2016. VI. 24. Az önzés üli diadalát. Az elcsapandó Junker bizottsági elnök politikájából a briteknek elege lett. Azonban távozásukkal még inkább magunkra maradtunk oly küzdelmekben, mint amilyen a kontinentális Európát sújtó migráns-válság, az Államokkal esetleg megkötendő TTIP, lehetséges politikai, gazdasági kooperációs együttműködések a kiemelt és a köznapi célkitűzések számtalan terén. Anglia, királynőstől nyilván szakadékba ugrott, melynek mélységét előre - néhány szuper-gazdag érdekelt "multinacionális" stábjának forgatókönyvei kivételével - jószerével az angolok maguk sem ismerik ki még. A néhány gazdag odafigyelő tőzsdespekuláns, kiegymás ezen is gazdagodik, a köznép ennek árán elszegényül ott is. Wales, Észak-Írország, melyek előző népszavazási mutatókhoz képest most inkább az EU-ban maradás mellett voksoltak mint anno, a skótokhoz képest is nyilván meggondolják előbb-utóbb, hogy a problémahalmazzá váló állam tagjai maradjanak-e, vagy kilépjenek abból. Az aprózva fontolgatás művészete kerül előtérbe Európa más peremvidékein is ennek nyomán, akár államok, akár autonómiák szintjén (esetleg Dánia, Katalónia...) Németország, melynek vezetésével a mediterrán térség egyes országainak bankópréses fojtogatása is folyt az elmúlt években, míg legújabban milliók tömegeit vonszoltatta, maga felé, kecsegtetve őket, át a Balkán vérrongyos útvonalain, nos, a mondott ország ismét erősödik e kilépéssel, pozícióit tekintve. Egyértelmű főtárgyaló szerepre válthat TTIP, egyéb vonatkozásokban, miközben autógyártó botránytól kezdve, Merkel kancellár mobiltelefon-beszélgetéseinek lehallgatásán át az emlegetett migráns-invázióig, folyamatosan gyöngítő kísérleteknek van kitéve a tengeren túlról. Ipamágnásai kelet, az orosz nyers anyag, politikanyak-forgatói a távol-nyugat felé tekintenének folyton, további jólét bővülést remélve. Az önzés és a kétfelé vonzott tekintet akaratlan rángásai, német Alzheimer-kórja kihat a kontinens egészére majd. Kemény monetáris politika idők következnek. Esetleg némi tudományos, ipari előrelépésekkel elegy. Az erőforrások a mondott újabb, immár béklyózatlanabb központ felé áramlanak továbbra az Uniós peremekről - munkaerő, nyersanyag -; a feldolgozott ipari termékek piacán pedig alig van megállás egy egyesült kínai - német cikk-dömping előtt. Kell menni előre, nincs mit tennünk egyebet. Ésszerű megoldásokat találni elvetélt iparunk egyes - hazai tömeges igényű - ágazatainak helyreállítására, és folyamatos modernizálására. Nézd meg, hogy mi a legkelendőbb fogyasztási cikk, amitől ki sem tud eltekinteni. A zsebkendőipart és a gyógyszeripar egy részét már lefoglalta nálunk is az élelmesebbje :) Ne tízezer informatikust hiányolj, de képezz itthon alkalmazható ezernyi jól képzett tervező mérnököt! Építs továbbá gyárakat, amelyekben köznapi szükségleti cikkeket - például a hazai közönség által elfogadható, megkedvelhető minőségi cipőket - gyártanak ne az idegen termék gyatra import-áruját kelljen vásárolni teljes hazai ár-kiszolgáltatottságban hovatovább félszáz-ezrekért. Kell a bútor is minden családnak. Gyártassad, együttműködésben, itt, a Kárpát-medencében a mieinknek, a mi jó szakembereinkkel! Szerezd vissza az olaj-és cukorgyárainkat! Vess gátat - minőségi termékekkel - annak, hogy nyugatabbról ömöljön be mindez, feldolgozott élelmiszer ipari termékekkel bezárólag. A magyar vidéken tűnjenek föl gomba módra a mi államunk támogatta-telepítette zöldség-és gyümölcsfeldolgozó, szabványosított magyar kisüzemek, amelyek termékeit szövetkezeti alapon szerveződve méltán lehet megbecsült termékként fogyasztatni, forgalmazni bel-és külföldön. Tedd divattá, hogy jószágot tartsanak a falvakban ismét, maguk köznapi ellátására is, a portákon az épületeket már eleve - s hagyományosan - ennek beszámításával építhessék kedvezményezettebben! Stb, stb... Mi beleszólásunk sincsen abba, hogy mily együttműködés volt s bomlik most a britek és az EU között a legtöbb pénzbefektetést igénylő-elvivő hadiipari termelési együttműködésben. Nyilván, az utóbbi hónapokban a befektetők hússzor is meggondolták, hogy arra adjanak pénzt, ami távlatosan szétválóban lehet, van, fokozottabb brit kitettségeket tekintve. Míg az amerikai szóban forgó vállalati készletek és hasznok nőttek 2-5%-al (Lockheed, Northrop) a lefojtott Brexit riadalom nyomán, európai társutasaik sokat vesztettek. A svéd Saab, a francia Thales gyártó érték-indexe tíz százalék alatt, az olasz Finmeccanica viszont 15%-ot esett újabban. Gyöngül ennek nyomán is mind az angol font, mind az euro, ennek következtében az egyes fejlettebb s a kevésbé fizetőképes EU tagállamok igencsak visszafogják magukat, hogy a világból, első sorban az Egyesült Államoktól vásárolják a továbbiakban a legkifejlesztettebb repülőgépeket. Ugyanúgy kockázatnak kitett az Airbus multinacionális együttműködése szállító gépek kifejlesztésére, európai leszállítására. A létezőként alig nyilvánuló EU közös védelem ügynökség érdekei is sérülhetnek drón-fejlesztések, kommunikációs űreszközök vagy akár az adatvédelem fejlesztés egyesített erőfeszítéseinek terén. Kitettebbekké váltunk, gyöngültünk tehát kissé, mi magunk is, forintunkkal egyetemben, mások tovagyűrűző, távoli önzéseinek ez újabb eklatáns példája - a 'Brexit' - nyomán. Politikai téren nekünk is lehet azonban egy legközvetlenebb összeurópai önös érdekünk: az, hogy fentiek nyomán is, Junker és csapata sürgősen távozzék európai bizottsági posztjáról!
.
