.9 1 6
Whirling Dervishes. Kerengő dervisek.
(Source / Forrás: YouTube):
https://tinyurl.com/yb96yq39
(923 788 views / megtekintés)
Szíria:
Törökországgal, Irakkal, Jordániával, Izraellel, Libanonnal és a Földközi tengerrel határos. Elnöki köztársaság. Arámi volt a közvetítő nyelv területén, az arab nyelv megérkeztéig (asszírok az arámit ma is beszélik). Kr. u. 971 után, 1076-ig az egyiptomi központú, a síita iszlám iszmáilita ágához tartozó Fátámida dinasztia törekedett a terület ellenőrzésére. Bizánc a régió északi részét és egyes tengerparti vidékeit tartotta fennhatósága alatt. 1071-ben szeldzsuk erők mértek vereséget a Bizánci Birodalomra, a Fátimidákat pedig néhány tengerparti erődítménybe szorították vissza. A XI. század végén kirobbanó keresztes háborúk során egy viszonylag szűk, tengerparti sávon Palesztina és Szíria vált a legfőbb hadszíntérré. Francia, angol, germán és normann hűbérurak - esetenként a Bizánci Birodalommal szövetségben - tartottak uralmuk alatt területrészeket, jöttek létre grófságaik, egyéb államalakulatok (például Antióchiai Fejedelemség 1099-1287 között állt fenn). 1109-től a Tripoliszi grófságon keresztül a szintén 1099-ben alakult Jeruzsálemi Királyság elfoglalta területek és az Észak-Szíriában lévő többi keresztény állam között közvetlen kapcsolat létesült, Askalont elfoglalva pedig végleg kiszorították az egyiptomiakat a térségből. A XII. század első felében Dél-Szíria nagy része felett Damaszkusz székhellyel a török származású, szunnita Búrida uralkodóház tagjai uralkodtak, bizonyos esetekben szövetségesi viszonyban a szomszédos keresztes államokkal a század negyvenes éveiben. Az 1171-ben Egyiptomban hatalomra jutott szíriai, kurd származású Ajjúbida-dinasztia, megdöntve a siíta Fátimidák hatalmát, visszatérítette a lakosságot a szunnita hitre, majd székhelyét Damaszkuszba helyezte át -; 1174 után kezdte átvenni a közvetlen irányítást a szíriai területek felett is, 1187-ben pedig elfoglalta Jeruzsálemet. 1260-ban a mongolok, felszámolva az Ajjúbidák uralmát, Szíria többi részével együtt elfoglalták Damaszkuszt. Még abban az évben vereséget szenvedtek az Egyiptomban berendezkedő mamelúkoktól, kiürítették a térséget, ami újra egyiptomi fennhatóság alá került és az egyiptomi szultánság része maradt, annak bukásáig. A XIII. század végére a keresztes államok megszűntek a muszlimok csapásai alatt. 1400-ban Timúr az egyiptomi központú Mamelúk Szultánság közel-keleti területei ellen fordult. Csapataival elözönlötte Szíriát, 1401-ben elfoglalta Damaszkuszt, a város valamennyi kézművesét deportálta Szamarkandba, a többi városlakót lemészárolta. Utóbb, a város ismét a Mamelúk Birodalom része, 1516-ig; ekkor oszmán hódítók vonultak be Damaszkuszba, a következő évben pedig az Oszmán Birodalom legyőzte, elpusztította a Mamelúk Birodalmat. Az elkövetkező négyszáz évben Damaszkusz tartományi központ maradt az Oszmán Birodalmon belül is. A város 1832–1840 között az egyiptomi alkirály fennhatósága alá került. 1860-ban francia csapatok szállták meg Damaszkuszt, rövid időre. 1918-ban brit csapatok vonultak be a városba, véget vetve az oszmán uralomnak. 1920-ban Damaszkuszban arab egységállam királyává kiáltottak ki egy arab hadvezért, ám a Népszövetség mandátum-területként a franciáknak juttatta a térséget. A megszálló francia erők Szíriát gyarmatukként kezelték, önhatalmúlag hasítva ki belőle Libanont. 1940-ben a terület a francia Vichy-kormány ellenőrzése alatt állt, lehetővé téve német birodalmi és olasz harci gépeknek a területén való üzemanyag-ellátását. 1941 közepén brit irányítású csapatok kerítik hatalmukba Szíriát. Az ország 1946-ben nyerte el függetlenségét. A franciák 1946-os kivonulása óta a független Szíriának Damaszkusz a fővárosa. 1948 májusában, Izrael függetlenségi nyilatkozatának kibocsátását követően, Egyiptommal, Jordániával együtt Szíria is behatolt Palesztinába, ideiglenesen átvéve arab-lakta területek irányítását, támadva izraeli erőket, zsidó településeket. 1956 novemberében, a szuezi válság következményeként Szíria szerződést írt alá a Szovjetunióval; a hidegháború idején Szíria a Szovjetunió támogatását élvezte. 1958-ban az ország unióra lépett Egyiptommal, ám 1961-ben ebből - az Egyesült Arab Köztársaság nevű államszövetségből - Szíria kilépett. 1963-ban az országban szükségállapotot hirdettek (amely 2011-ig tartott). Miután az egyiptomi elnök által összekovácsolt négyes szövetség - Egyiptom, Jordánia, Szíria, Irak - elkötelezte magát egy Izrael elleni háborúra és 1967-ben vereséget szenvedett, a Golán-fennsík nyugati kétharmadát Izrael szállta meg, 1981-ben pedig annektálta azt. A szír lakosság a fennsíkról - cserkesz lakosok kivételével - zömében elmenekült. Szíria nem mondott le a területről; 1973. évi háborúban a szírek visszafoglalták a fennsík egy részét és a terület székhelyét. Közben Szíria, Egyiptom és Líbia - arab szövetség megvalósítására - 1972-ben megalapította az Arab Köztársaságok Szövetségét, amelyben a három állam megőrizte kül- és belpolitikai önállóságát. Az államszövetség 1977-ben Líbia kiválásával szétesett, részben amiatt, mert a szír elnök az addigi szovjetbarát és Izrael-ellenes irányvonallal szakítva Amerika támogatását kezdte keresni. 1976-tól Szíria a polgárháborús Libanon területén csapatokat állomásoztatott Bejrúttól keletre, főként a Bekaa völgyben (a szír csapatokat 2005-ben vontak ki Libanonból). 2011 óta polgárháború bontakozott ki Szíriában, amit tetézett az iszlám állam terrorszervezet és szimpatizánsai fegyveres térnyerése a térségben. A szír vezetés ellen Oroszország és Kína ellenállása miatt az ENSZ Biztonsági Tanácsa nem lépett fel. Törökország az Egyesült Államok, az Európai Unió szembefordult a rezsimmel, szankciók sújtják a szír gazdaságot. 2015-ben Oroszország hadserege beavatkozott a szír elnök oldalán, légi támogatást nyújt a szír kormányerőknek. 2016 elején életbe lépett egy tűzszünet, amit Oroszország és az Egyesült Államok kezdeményezett, ellenőriz. A fegyvernyugvás nem vonatkozik az ENSZ által terrorszervezetnek minősített csoportokra. 2016-17. évi becslések szerint több mint négyszázezer a szíriai polgárháború halálos áldozatainak száma, több mint hét és fél millió az országon belüli menekült, több mint négy millióan elmenekültek Jordániába, Irakba, Libanonba és Törökországba - ezen keresztül Európába is. 1917 áprilisában az amerikai haditengerészet légi támadást intézett egy szír légitámaszpont ellen. 2018 végén az Egyesült Államok elnöke a Szíria északkeleti részén telepített mintegy 2000-es nagyságú amerikai haderő kivonását jelentette be. Szíria muszlim arab állam, kurd, örmény, illetve asszír nemzeti kisebbségekkel. A szír lakosság 74%-a arab, 10%-a kurd - mindezek többnyire szunniták (a lakosság további 13%-a siíta - ebből 9% az alavita siíta). A szíriaiak mintegy 10%-a keresztény - lélekszámuk két és fél millió -; körülbelül 45%-uk az antiochiai görögkeleti (ortodox) egyház tagja és 20%-a görög-katolikus. Szíriában a hivatalos nyelv az arab, a lakosság egy része a kurd nyelvet beszéli.
.
