.
2015. I. 3. Határozottság és magabiztosság jellemezte a kínai külpolitikát 2014-ben. Belpolitikai téren egy konszolidált pártvezetés küzdött a korrupció és a terrorizmus ellen, egyidejűleg pedig arra törekedett, hogy kezelje a világ második legnagyobb gazdaságának lassulását, illetve annak következményeit. Kína erős embere, Hszi államelnök-pártfőtitkár többször is hangsúlyozta: azt szeretné, ha a nemzetközi kapcsolatok rendszerében a méltányosság és az igazságosság, a nemzetközi törvények lennének a meghatározók. Úgy vélte, a diplomáciában is nagyobb demokráciára van szükség, a szándék, vagy az elképzelés, miszerint a nemzetközi kapcsolatokat bárki is uralhatja, mára kudarcra ítéltetett. Hszi a kínai-amerikai kapcsolatokban egy új típusú modell kialakítását sürgette. A két ország közötti stratégiai és gazdasági párbeszéd aktuális fordulóján Pekingben azt mondta, egy Kína és az Egyesült Államok közti konfrontáció katasztrófához vezetne. Obama amerikai elnök 2014 novemberében Pekingben úgy fogalmazott, hogy egy erős és együttműködő amerikai-kínai viszonyt feltételezve képzeli el az Egyesült Államok pozíciójának erősítését a térségben. Látogatásán jelentős vízumkedvezményt jelentett be a kínai állampolgároknak. Két védelmi megállapodást is aláírtak, amelyek a katonai konfrontációk megelőzését szolgálják Ázsiában. Rögzítettek például olyan szabályokat, amelyek a levegőben és a vízen történő "találkozásokra" vonatkoznak. Meglepetésre, a látogatás alkalmával a világ két legnagyobb gazdasága fogadalmat tett károsanyag-kibocsátására vonatkozóan. Kínában a tervek szerint 2030 körül tetőzik az üvegházhatású gázok kibocsátása és csak azt követően kezdik meg folyamatos csökkentést. Az Egyesült Államok azt vállalta, hogy 2025-re a 2005. évi szint 26-28 százalékával fogja vissza a kibocsátást. Az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) pekingi csúcstalálkozója előtt sor kerülhetett Hszi kínai és Abe japán kormányfő kézfogására is. A két vezető az elmérgesedett kelet-kínai-tengeri szigetvita miatt nem ült le egymással, amióta a posztjukon vannak. A felek megállapodtak, hogy folyamatosan visszaállítják a két ország közötti politikai, diplomáciai és biztonsági párbeszédet és rögzítették: a kelet-kínai-tengeri szigetek hovatartozásának kérdésében eltérő álláspontot képviselnek. Megfigyelők továbbra sem várnak tényleges áttörést a két szomszéd viszonyában. Tajvanon tavasszal tüntetéssorozattal tiltakoztak a szolgáltatási piacok kölcsönös megnyitásáról szóló, Peking és Tajvan közötti egyezmény ellen, illetve kifogásolták annak átláthatatlanságát. Az ellenzék által támogatott diákok elhúzódó demonstrációjuk során egy időre a törvényhozás épületét is megszállták. A megállapodás ratifikációja elmaradt. A kormányzó Kuomintang párt ennek tetejébe az idei - Tajvan történelmének legnagyobb méretű - helyhatósági választásán is csúfos vereséget szenvedett, ami a kormány lemondásához vezetett. Kína különleges közigazgatási övezetében, Hongkongban két és fél hónapon át folytak területfoglalással nyomatékosított tüntetések, mert a Foglald el a központot! mozgalom és az általuk támogatott diákszervezetek nem fogadták el a helyi választási reform aktuális jogi kereteit. A szabad és nyílt jelöltállítást követelők a város egyes forgalmas körzeteinek 75 napon át tartó megbénítása után sem jutottak közelebb a céljukhoz, közterületi bázisaikat, barikádjaikat, sátraikat felszámolták. A kínai belpolitika leglátványosabb eseményei a korrupció ellenes harc leleplezései voltak. Számos helyi és több miniszteri rangú vezető lebukása mellett bejelentették, hogy bíróság elé kell majd állnia a kampány eddigi legnagyobb "fogásaként" emlegetett Csou-nak is, aki 2012-ig a belbiztonság legmagasabb szintű irányítója volt. Korrupcióval, hatalommal való visszaéléssel és államtitok megsértésével vádolják. Az északnyugati Hszincsiang-Ujgur autonóm terület sorozatos terrortámadások helyszíne volt. A robbantások és késelések során civilek százai vesztették életüket pályaudvarokon, piacon, utcákon. Országszerte fokozták a készültséget, begyűjtötték és elítélték gyanúsítottak tucatjait. Közülük nem kevesen kaptak halálbüntetést. Peking szerint a háttérben határon túli szakadár erők húzódnak meg, akik feszültséget szítanak a nemzetiségek között és szélsőséges vallási tanokat terjesztenek. A kínai makrogazdasági adatok a hosszú évekig megszokott ütemű növekedésnél jóval alacsonyabb tempóról árulkodtak az idén. Szakértők szerint a gazdaság strukturális átalakítása eredményesen zajlik, ám a kínai gazdaságnak még évekig lassabb - legfeljebb - 7 százalék körüli növekedési ütemre kell berendezkednie. A kínai gazdaságirányítás ösztönző csomagokként működő infrastrukturális beruházásokkal, vasutak és repülőterek építésének engedélyezésével igyekezett a növekedést valamelyest lendületben tartani. Peking 2014-ben a bilaterális, de a regionális együttműködés fórumain is népszerűsítette az új Selyemút gazdasági övezetet és a 21. századi tengeri Selyemutat, amelynek kiépítése számos infrastrukturális beruházást feltételez a régiótól egészen Európáig. Peking az elképzelést milliárd dollárokkal támogatja és bár hosszú távú programokról van szó, láthatóan intenzíven dolgozik rajtuk. Hszi amikor az elmúlt évben elnökként első ízben Európában járt, egy helyütt úgy fogalmazott, Kína és az EU közötti együttműködést úgy kell alakítani, hogy az új Selyemút gazdasági övezet fejlesztésével sikerüljön integrálni Ázsia és Európa piacait; hogy Kínát és az Európai Uniót a globális gazdasági növekedés kettős motorjává tegyék. (Forrás: MTI)
.
