.
Magyarország
2014. VIII. 25. Ebola - felkészültek az érintett országokból érkező hallgatók fogadására. Több száz afrikai diák érkezik tanévkezdéskor a magyarországi egyetemekre. A Semmelweis Egyetemre húsz felsőbb éves és hét új hallgató érkezik a tanévkezdésig Afrika Ebola-fertőzéssel érintett országaiból. Több óvintézkedést is tett az egyetem a Főváros Kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szerve által elrendelteknek megfelelően. A diákokkal a beiratkozáskor az egészségügyi hatóság által kiadott angol és magyar nyelvű kérdőívet töltetnek ki, ezek alapján eldönthető, hogy mekkora a vírus hordozásának kockázata. Ha a kockázat felmerül, de a hallgató tünet- és panaszmentes, akkor huszonegy napos járványügyi megfigyelés alá kell vonni. Ha a fertőzés tünetei jelentkeznének, az Egyesített Szent István és Szent László Kórházba viszik a beteget. A Semmelweis Egyetem felajánlja segítségét a járványügyi megfigyelés megszervezésében a többi budapesti felsőoktatási intézménynek. A Debreceni Egyetemre mintegy négyszáz hallgató érkezik a következő napokban Afrikából. Szilvássy, az egyetem rektora kitért arra: ha a hatóságok esetlegesen beutazási tilalmat vagy - a betegség lappangási idejére vonatkozó - néhány hetes karantént rendelnének el a térségből érkező hallgatókat illetően, az egyetem biztosítaná, hogy emiatt ne érje hátrány őket az oktatásban. A Szegedi Tudományegyetemen - ahol százhúsz nigériai diák lehet érintett - szintén kérdőívet és nyilatkozatot töltenek ki a hallgatók. A Pécsi Tudományegyetemen az intézmény hallgatóinak minden év elején át kell esniük átfogó egészségügyi vizsgálaton.
2014. VIII. 25. Józan ésszel és bátorsággal kell képviselni külföldön a magyar intézkedéseket, és mindent meg kell tenni azért, hogy minél több befektető érkezzen Magyarországra - így határozta meg a nagykövetek feladatát Orbán Viktor miniszterelnök Budapesten, a Külgazdasági és Külügyminisztérium idei külképviselet-vezetői értekezletén, ahol több más kérdésben is állást foglalt. Kijelentette például, hogy Magyarország alapvetően gazdasági kérdésként tekint a jelenlegi orosz embargós helyzetre. Arról is beszélt, hogy Magyarországon, egy alapvetően exportorientált országban a külpolitika gazdaságközpontú. Összefoglalva a nagykövetekkel szembeni elvárásait: a kérés az, hogy válaszoljanak mindenre, amire válaszolni kell, de a feladat nem az, hogy megvédjék a magyar pozíciót, mert az megvédi saját magát. Ne hagyják figyelmen kívül, mit mond a másik, arra valamilyen módon reagáljanak, de ezt tekintsék inkább "civilizációs kötelezettségnek", ne pedig politikai feladatnak - fűzte hozzá. "Nem az a dolgunk, hogy megvédjük, amit elértünk, hanem az, hogy bemutassák azokat a lehetőségeket, amelyek az elmúlt évek sikereiből fakadnak" - magyarázta. És miután "elkötöttük magunkat az ideológiai megközelítésű külpolitikától" - folytatta -, "sokkal nyitottabban tudunk kapcsolatokat építeni" olyan államokkal is, amelyek nem a nyugati szövetségi rendszerhez tartoznak. Egyértelművé tette egyúttal azt is, hogy Magyarország helye a nyugati szövetségi rendszeren belül nem képezi vita tárgyát, "de a kormány nem követi azt a külpolitikát, amelyik szerint minden külpolitikai kérdés középpontjába az értékkérdéseket kell állítani". Megítélése szerint az értékkérdések fontosak - a NATO és az EU is bizonyos mértékig értékközösség -, de ez nem jelenti azt, hogy Magyarországnak úgy kell viszonyulnia a szövetségi rendszerén kívüli országokhoz, hogy mit gondol azok kultúrájáról, politikai intézményrendszeréről, demokráciájáról. "Azt a kérdést kell feltenni az adott országgal kapcsolatban, mi a magyar nemzeti érdek" - jelentette ki. Szerinte ugyanis "az ideológiai központú külpolitikai vonalvezetést a félnótás országok számára találták ki az okos országok". Nehéz másként magyarázni, hogy az Egyesült Államok a költségvetési hiánya tekintélyes részét Kínával finanszíroztatja, és "egy percnyi skrupulusa" sincs emiatt - mondta. Megjegyezte, hogy Magyarország a vállalásai közül csak a védelmi kiadásainak a költségvetéshez viszonyított, a NATO által meghatározott arányát nem teljesíti. Orbán Viktor azt is kérte a külképviselet-vezetőktől, hogy a munkahelyteremtés fontossága miatt minden lehetőséget ragadjanak meg, amikor Magyarországra érkező befektetők meggyőzéséről van szó. A foglalkoztatáspolitikával kapcsolatban megerősítette, kormánya nem kíván változtatni az állami munkahely-teremtési politikán, vagyis aki tudna dolgozni, és kapna is munkát az államtól, de azt nem vállalja el, nem kap segélyt. Ez a gondolkodásmód eltér attól, mint amelyik a jóléti államok liberális gazdaságpolitikájaként ismert - tette hozzá. A kérdések között elsőként Balogh, pozsonyi nagykövet faggatta a kormányfőt az ukrán válság nyomán bevezetett orosz embargó ügyében. Válaszában Orbán Viktor kifejtette: míg például a balti államok és a lengyelek - történelmileg legitimált álláspontként - biztonságpolitikai kérdésként tekintenek a jelenlegi helyzetre, Magyarország inkább azon országok közé tartozik, amelyek azt alapvetően gazdaságilag közelítik meg. Megjegyezte: Magyarországnak a legrosszabbkor jött az orosz válság, mert kormánya épp olyan külpolitikai doktrínát hirdetett meg, amelyik szerint az ideológia-vezérelt külpolitika helyett a kiindulópont az, hogy minden világgazdasági szereplőt érdekeltté kell tenni Magyarország sikerében. A miniszterelnök szerint azonban az Európai Unió minden nap távolabb kerül Oroszországtól, ami nemcsak Magyarországnak rossz, hanem az egész EU-nak. Magyarországnak keresnie kell azon uniós tagállamok társaságát, amelyek ennek a "szétválasztási folyamatnak" a lefékezésében, megállításában érdekeltek - foglalt állást A visegrádi tagállamok - Szlovákia, Magyarország, Csehország és Lengyelország - nem mindegyike gondolkodik így, a V4-ek jelenleg nem tudnak közös álláspontot kialakítani. Szerdahelyi, tokiói nagykövet kérdésére Orbán Viktor kifejtette: minden politikai és gazdasági modellt alapvetően a kultúra határoz meg, ezért Európában nem lehet nem kereszténységre épülő modellt követni. Úgy látja: a Magyarországot ért támadások mögött leginkább az áll, hogy az orosz szankciók ügyében az ország más álláspontot vall, és ha nem így tenne, nem vádolnák azzal, hogy más modellt keres. Ez az érv csak egy a politikai küzdelemben bevetett eszköz - tette hozzá. Megerősítette: ha egy társadalom eljut arra a pontra, hogy munkaképes emberek jogot formálhatnak arra, hogy munka nélkül valaki más eltartsa őket, abból baj lesz. A jóléti államok mai küszködése nagymértékben ebből fakad - magyarázta. Szintén kérdésre arról is beszélt, hogy Magyarországon nincsenek bevándorlási problémák. Magyarország "kőkemény", a bevándorlást legkevésbé sem támogató politikát képvisel, "mert nem tekinti értéknek egy homogén közösség megbontását"- közölte. Meglátása szerint az európai bevándorláspolitika hipokrita, nincsenek erkölcsi alapjai, és semmilyen célszerűség nincs.
2014. VIII. 18 A mostani leginkább abban különbözik a korábbi Ebola járványoktól, hogy nagyon nagy kiterjedésű, több országot is érint és nem kis falvakban, hanem nagyvárosokban terjed. Mivel mohamedán országokban bukkant fel, ahol a temetés alkalmával a halottól testi érintéssel búcsúznak el, így magán a temetési szertartáson is megfertőződhetnek emberek. Mindaddig, amíg a vírus cseppfertőzéssel nem terjed, nem kell hatalmas, világjárványra számítani, és Európába sem várható jelentős behurcolás. Európa a fejlett egészségügyi szerkezetével, szolgáltatásaival képes arra, hogy az esetlegesen behurcolt eseteket biztonsággal izolálja. Erre Magyarországon a Szent László Kórház is fel van készülve - mondta Dr. Bánhegyi,, a trópusi betegségek szakértője, a Szent László Kórház osztályvezető főorvosa. (Forrás: Kossuth)
.
