.
Ukrajna
2014. VII. 31. Az ukrán fegyveres alakulatok egy napra felfüggesztették a támadó hadműveleteket abban a kelet-ukrajnai térségben, ahol két héttel ezelőtt lezuhant a maláj légitársaság utasszállító repülőgépe. A Roszaviacija közölte, hogy Kijevbe megérkeztek az orosz szakértők, hogy bekapcsolódjanak a katasztrófa okainak felderítésébe. A többi ország szakértőivel együtt megpróbálnak még a nap folyamán eljutni abba a térségbe, ahol lezuhant a gép. (Forrás: MTI)
2014. VII. 30. A kelet-ukrajnai szakadárok ortodox (keresztény) hadseregként határozzák meg magukat, és vallási jelképeket használnak, egyebek között olyan zászlókat tűznek ki járműveikre, amelyeken Krisztus képe szerepel. Az ukrán Nemzetvédelmi és Biztonsági Tanács (RNBO) közleménye szerint az éjjel szakadárok az orosz fegyveres erőktől kapott hét harckocsival behatoltak Oroszországból Ukrajna területére, a Donyeck megyei Gyibrivka településnél. Az elmúlt huszonnégy órában egy ukrán katona vesztette életét. Liszenko tájékoztatása szerint ez idő alatt a "terrorellenes" erők több mint száz szakadár fegyverest, tíz páncélozott járművet és tizenkét tüzérségi rendszert "semmisítettek meg". (Forrás: MTI)
2014. VII. 29. A városvezetés adatai szerint a Luhanszkban folyó harcok eddig kilencvenhárom civil halálos áldozatot követeltek. Egy nap alatt a kelet-ukrajnai harcokban a fegyveres erők összesen tíz tagja vesztette életét, és ötvenöt katona sebesült meg. Oroszország visszaküldte Ukrajnába a 51-es gépesített dandár negyvenegy katonáját, akik július 25-én estek állítólag fogságba. Orosz források szerint a katonák dezertáltak. A dandár tagjait az ukrán hatóságok is dezertálással gyanúsítják. Cenzúrázza Ukrajna az orosz kultúrát. A könyvpiacon kvótát vezetnek be, hogy a hazai könyveket megvédjék a külföldi, elsősorban Oroszországból bejövő irodalommal szemben. Az oroszországi filmeket pedig a jövőben engedélyeztetni kell - közölte Szics, miniszterelnök-helyettes. KIjev szerint a szakadárok a "felperzselt föld fasiszta" taktikáját alkalmazzák, amikor feladják a megszállt kelet-ukrajnai városokat. A 'terrorellenes' művelet parancsnoksága közleményben hangsúlyozta, hogy a települések felszabadításakor a katonák szándékosan nem vetik be a rendelkezésükre álló nehézfegyvereket, tüzérséget és légierőt, hogy ne legyenek polgári áldozatai a hadműveletnek, viszont az oroszországi terroristák, a Csecsenföldről, Szerbiából és Oszétiából érkezett zsoldosok nem fognak a Donyec-medencében élni. A Donyeck megyei adminisztráció szerint az elmúlt egy nap alatt tizenkilenc civil vesztette életét és harmincegyen sebesültek meg a Donyeck megyében folyó harcok következtében. (Forrás: MTI)
2014. VII. 28. Az ukrán hadsereg elfoglalta a fekvése miatt stratégiai fontosságú Szaur-Mohila települést Kelet-Ukrajnában - erről Muzsenko altábornagy, vezérkari főnök tett jelentést Porosenko államfőnek. A település egy magaslaton fekszik Donyeck és Luhanszk megye, valamint az oroszországi rosztovi terület határán. Biztonsági okok miatt nem jutott el a maláj utasszállító repülőgép katasztrófájának a helyszínére az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) szakértői csoportja, valamint a holland és ausztrál rendőrökből és törvényszéki szakértőkből álló küldöttség. Az egyik donyecki szakadár vezető Kijevet vádolta meg azzal, hogy "bizonyítékokat akar eltüntetni, és ezért akadályozza" a katasztrófa helyszínének megközelítését. Liszenko, az ukrán Nemzetvédelmi és Biztonsági Tanács (RNBO) szóvivője közölte, hogy Donyeck megye keleti részén az ukrán katonák behatoltak Sahtarszk, Torez és Lutihine településekre, valamint elfoglalták Debalcevét. Leszögezte ugyanakkor, hogy a fegyveres erők tartják magukat az államfő utasításához, így a maláj gép lezuhanásának helyszíne körüli negyven kilométeres körzetben nem folynak harci cselekmények. A fekete dobozok adataiból arra lehet következtetni, hogy egy felrobbant rakéta repeszei által okozott erős nyomáscsökkenés miatt zuhant le a maláj utasszállító Kelet-Ukrajnában - közölte az ukrán Nemzetbiztonsági Tanács. Liszenko közölte: az a céljuk, hogy körbevegyék a területet és kiszorítsák onnan a szakadárokat. A szóvivő ismételten a szakadárokat vádolta azzal, hogy miattuk nem jutnak el a helyszínre a gép katasztrófájának kivizsgálására érkezett külföldi szakértők. (Forrás: MTI)
2014. VII. 27. Az ukrán fegyveres erők hírszerzése szerint a szakadárok ukrán nemzeti zászlót tűztek két harckocsira, és ezekkel lövik Donyeck lakónegyedeit - közölte a "terrorellenes művelet" sajtóközpontja. Közben a Külügyminisztérium és Egészségügyi Minisztérium arról tájékoztatott, hogy a szakadárok előző nap egy luhanszki gyermekotthonból elraboltak mintegy hatvan árva gyereket, köztük tizenhat olyan kisbabát, akik még nem töltötték be az egy éves kort. Az állandó egészségügyi felügyeletre szoruló gyerekeket két autóbusszal állítólag Oroszországba akarják kivinni. Félmillió tonnával lesz kisebb az idei évre eddig várt hatvan millió tonna gabonatermés az ország keleti részében zajló harci cselekmények miatt. A tavalyi termés hatvanhárom millió tonna volt. Az ukrán Gazdaságfejlesztési Minisztérium azzal számol, hogy idén hat százalékkal zsugorodik a hazai össztermék (GDP) és az év végén tizenkilenc százalék körüli lesz az éves infláció. A hrivnya több mint negyvenhét százalékkal devalválódott. Két, csecsen zsoldosokból álló zászlóalj érkezett Rosztov-na-Donu oroszországi városba - jelentette ki Liszenko, az ukrán Nemzetvédelmi és Biztonsági Tanács (RNBO) szóvivője. Az ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) nyilvánosságra hozta, hogy július 25-én lelepleztek a nyugat-ukrajnai Ternopil megyében egy csoportot, akik az orosz titkosszolgálat megbízásából zsoldosokat verbuváltak a donyecki és a luhanszki szeparatisták oldalára. A zsoldosokból összeállt csapatot a tervek szerint a fehérorosz határnál adták volna át az orosz titkosszolgálat embereinek, ahonnan utóbbiak egy Rosztov-na-Donu-ban lévő orosz kiképzőtáborba vitték volna őket. Az SZBU közzétette, hogy a beszervezetteknek havi ezerötszáz dollár fizetést ígértek, valamint jutalmat minden lelőtt ukrán katonáért, megsemmisített katonai technikáért, illetve őrposztért. (Forrás: MTI)
2014. VII. 26. Az Interpol-körözés ellenére Kijev nem adja ki Moszkvának Jarost, a Jobboldali Szektor nevű ukrán szervezet vezetőjét, akit terrorcselekményekre való nyilvános felbujtással vádolnak az orosz hatóságok - közölte Herascsenko, az ukrán belügyminiszter tanácsadója. Az AP amerikai hírügynökségnek egy ukrajnai szakadár elismerte, hogy ők lőtték le július 17-én a malajziai utasszállítót Kelet-Ukrajna felett. A repülőről azt hitték, hogy az egy ukrán katonai gép. Az AP július 25-én számolt be arról, hogy egy név nélkül nyilatkozó, magas rangú, "a donyecki lázadók vezetőségének legbelsőbb köreihez közvetlen hozzáféréssel rendelkező" szakadár megerősítette neki, hogy a maláj gépet egy Sznizsne városának közelében felállított Buk rendszerrel lőtték le tévedésből. Állítás szerint az akcióért a szakadárok egy jenakijevói egysége a felelős, a település Janukovics, volt ukrán elnök szülőfaluja. Az egység tagjai fele-fele arányban ukrán és orosz állampolgárok, utóbbiak között sokan az orosz Távol-Keletről, Szahalin szigetéről származnak. A hírügynökség szerint a szakadár által elmondottak egybevágnak az ukrán titkosszolgálat által korábban közzétett, lehallgatott telefonbeszélgetésekkel, amelyeken állítólag szakadárok elismerik, hogy tévedésből ők lőtték le a maláj gépet. Az AP által megszólaltatott sznizsnei lakosok megerősítették, hogy a katasztrófa napján egy Buk rakétarendszer volt a városban. A hírügynökség azt is felidézte, hogy július 17-én, a katasztrófa napján egy riportere arról számolt be, Sznizsne mellett egy benzinkútnál hét harckocsit és egy Buk rendszert látott, amelyik a szakadárok birtokában volt. A Buk délután egy után civil autókkal konvojban áthaladt a városon. Agyonlőtték a közép-ukrajnai Kremencsuk város polgármesterét, a nyugat-ukrajnai Lviv polgármesterének a házát pedig gránátvetőből kilőtt lövedék találta el - közölte az ukrán Belügyminisztérium. Az ukrán kormánycsapatok elérték a Donyeck megyei Horlivkát, amelyiket ha sikerül bevenniük, megnyílik az út Donyeck, a megyeszékhely felé - közölte Liszenko, az ukrán Nemzetvédelmi és Biztonsági Tanács (RNBO) szóvivője. Az AP tudósítója azt jelentette, hogy Donyecktől északra a felkelők elbarikádozták a főutat, és a térségből tüzérségi tűz robaja hallatszik. Az ukrán hadsereg Luhanszknál is előrenyomul, a szakadárok pedig megerősítik védelmi állásaikat. Az ukrán tüzérség éjjel és reggel hevesen ágyúzta a várost. A becsapódó lövedékek és aknagránátok legkevesebb tizenkilenc ember életét oltották ki - közölte a "Luhanszki Népköztársaság" sajtószolgálata. A tájékoztatás szerint éjjel az ukrán hadsereg Grad sorozatvetővel lőtte Rozkisne települést. Ukrajna négyszázötven kilométer hosszú, két-három méter mély, három és fél méter széles árkot ás a Moldovától egyoldalúan elszakadt, részben oroszok lakta Dnyeszter menti Köztársaság határán. A munkálatok célja nehéz járművek és csempészáruk Ukrajnába juttatásának megakadályozása. A munka napi huszonnégy órában zajlik, hetente két és fél kilométert haladnak vele. (Forrás: MTI)
2014/07/25 05:43 Visszafoglalták Liszicsanszkot az ukrán erők. A várost a Donbasz zászlóalj és a hadsereg egyik dandárja vette ellenőrzése alá. 07:04 h Egy, a Reuters által nyilvánosságra hozott hangfelvétel szerint Hodakovszkij, a szakadár "Donyecki Népköztársaság" biztonsági szolgálatának főnöke elismeri, hogy Oroszországból érkezhetett az a Buk légvédelmi rakéta, amelyikkel lelőhették a maláj utasszállítót Kelet-Ukrajnában. Hodakovszkij valóban nem zárta ki, hogy a szóban forgó rakétarendszert már vissza is küldték Oroszországba, hogy eltüntessék a bizonyítékokat. Harc folyik a donyecki repülőtérért, ahol az ukrán hadsereg egyik alakulatát a szakadár erők körülzárták. Az ukrán fegyveres erők ágyútűz alá vonták Donyeck külterületeit, ahol a lakosságot óvóhelyekre terelték, a város déli és nyugati kerületeiben egész éjjel lövöldözések és robbanások zaja hallatszott. Luhanszk megyében harc Liszicsanszkért folyik a felkelőkkel. A katonák a támadást Grad rakéta-sorozatvetőkből leadott lövésekkel vezetik be. A Human Rights Watch (HRW) jogvédő szervezet felrótta az ukrán kormányerőknek és milíciáknak, hogy Kelet-Ukrajna lakott területeire mért rakétatámadások során legkevesebb tizenhat civil lakost öltek meg július 12. és 21. között. A katonák Grad rakéta-sorozatvetőkkel támadtak, amelyek gyakran célt tévesztenek. A jogvédő szervezet hangsúlyozta: ilyen típusú fegyverek bevetése sűrűn lakott területeken ellentétes a nemzetközi humanitárius joggal, és háborús bűnnek minősíthető. Az ukrán kormány "felelőtlenségnek" nevezte közleményében, hogy a Parlament még csak napirendre se tűzte a kabinet gazdasági és politikai válság megoldását célzó törvényjavaslatait. Arra szólította fel a parlamentet, hogy a következő napokban rendkívüli ülésen, Porosenko elnök jelenlétében szavazzák meg az előterjesztéseket. Liszenko, az ukrán Nemzetvédelmi és Biztonsági Tanács (RNBO) szóvivője közlése szerint az elmúlt egy nap alatt kilenc katona vesztette életét a kelet-ukrajnai harcokban. A "terrorellenes művelet" 2014. április 13-i kezdete óta az ukrán fegyveres erőknek összesen háromszázhuszonöt tagja halt meg. Útlezárással tiltakoznak a nyugat-ukrajnai Csernyivciben a héten elrendelt újabb katonai mozgósítás ellen. Szemtanúk szerint tüntetők betontömbökből emelt masszív barikáddal zárták le a Csernyivci városából a román határ felé vezető nemzetközi autóutat is. olyan hírek terjednek, amelyek szerint a "terrorellenes műveletben" részt vevő katonák nem kapnak megfelelő ellátást. (Forrás: MTI)
Európai Unió
2014. VII. 30. Közzétették az Európai Unió hivatalos lapjában este azok nevét, akikkel az EU a héten kiegészítette az ukrán válsággal kapcsolatban beutazási tilalommal, illetve vagyonbefagyasztással sújtottak listáját. Rotenberg, Kovalcsuk és Samalov azért kerülhetett a listára, mert haszonélvezői azoknak az orosz vezetői döntéseknek, amelyek a Krím elcsatolását, Ukrajna destabilizációját eredményezték, fenyegetik az ország szuverenitását, területi egységét és függetlenségét. Rotenberg Putyin elnöksége idején szerzett vagyont, a Szocsi Olimpia beruházásainak jelentős részét is Rotenberg valósíthatta meg. Az ő többségi tulajdonában lévő Giprotranszmoszt kapott megbízást, hogy elkészítse annak a hídnak a megvalósíthatósági tanulmányát, amelyik Oroszországot kötné össze a Krímmel. Kovalcsuk és Samalov egyaránt jelentős tulajdonhányaddal bír az EU szerint az orosz felső vezetés személyes bankjaként szolgáló Bank Rosszijában. Kovalcsuk a pénzintézet elnöke, tulajdonrésze tavaly harmincnyolc százalékos volt, Samalovnak tíz százalékos a részesedése. A bank a Krím elcsatolása óta több fiókot is nyitott a félszigeten. Kovalcsukra, Samalovra nézve terhelő, hogy meghatározó tulajdonhányaddal rendelkeznek a Nemzeti Médiacsoportban, amelyiknek a tévécsatornái aktívan támogatják az Ukrajna destabilizálására irányuló orosz kormánypolitikát. Aktívan fenyegeti Ukrajna területi egységét, szuverenitását még a most nyilvánosságra hozott lista szerint Csigrina, a Luhanszki Népköztársaság "kormányának" szóvivője. Litvinov a "Donyecki Népköztársaság Legfelső Tanácsának elnöke"; döntő szerepe volt a népszavazás megszervezésében a terület Ukrajnától való elszakadásáról. Beutazási tilalommal és vagyon- befagyasztással sújtja még az EU Abiszovot, akit a Krím "belügyminiszterévé" nevezett ki Putyin. Felelősnek tartja az EU Ukrajna destabilizációjáért a kelet-ukrajnai szeparatistákkal szoros kapcsolatot ápoló Malofejevet, aki Borodaj, donyecki "miniszterelnök" korábbi munkáltatója; nyíltan kiállt a Krím, majd Kelet-Ukrajna Oroszországhoz csatolása mellett. Az ukrán hatóságok nyomozást indítottak ellene a szeparatisták anyagi és pénzügyi támogatása miatt. Az orosz elnök hivatalából vagyonbefagyasztást és beutazási tilalmat rendelt el az EU Gromovval szemben, aki az elnök kabinet vezetőjének első helyettese; ő adott utasítást több médiumnak, hogy álljanak a kelet-ukrajnai fegyveres szeparatisták oldalára, támogassák a Krím elcsatolásának politikáját. Az EU három vállalat Európai Unióban található vagyonának zárolását is elrendelte. Az Almaz-Antej fegyvergyártó vállalat a BUK típusú légvédelmi egységeket készíti. A Dobroljot orosz állami légitársaság az egyedüli cég, amelyik járatokat üzemeltet Moszkva és a krími Szimferopol között. Az Oroszországi Nemzeti Kereskedelmi Bank a Krím annektálását követően kizárólagos "állami" tulajdonú pénzintézetként piacvezetővé vált a félszigeten, holott előtte egyáltalán nem is volt jelent a krími piacon. A kivonuló bankok felvásárlásával a pénzintézet az EU szerint aktívan támogatta a Krím Oroszországba integrálására irányuló törekvéseket. (Forrás: MTI)
2014. VII. 29. Előzetes megállapodás született az Európai Unió tagállamainak nagykövetei között az Oroszországgal szemben bevezetendő széles körű gazdasági szankciókról. A büntetőintézkedések július 31-én vagy augusztus elsején léphetnek hatályba, Közös közleményt adott ki Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke, valamint Barroso, az Európai Bizottság vezetője, amelyikben azt írják: a szankciók elfogadása erőteljes figyelmeztetés, hogy egy szuverén állam területének törvénytelen elcsatolása és szándékos destabilizálása elfogadhatatlan a XXI. századi Európában. "Felszólításaink gyakorlatilag válasz nélkül maradtak" - írják közleményükben. Szerintük a fegyverek és fegyveresek továbbra is akadálytalanul áramlanak Oroszországból Kelet-Ukrajnába, az erőteljes orosz állami támogatást élvező nacionalista propaganda pedig továbbra is a törvényellenesen tevékenykedő fegyveres szeparatisták mellett áll ki. (Forrás: MTI)
2014. VII. 28. Brüsszelben a tagállamok nagykövetei véglegesítik az Oroszországgal szembeni újabb Európai Uniós (EU) szankciókat. Az ezekből származó esetleges veszteségek feszültséget keltettek az európai pénzpiacokon is, az euro árfolyama több hónapos mélypontra süllyedt. Tagállamok körében ingerültséget keltettek az Európai Bizottság számításai. Az új szankciók az idén Oroszországnak huszonhárom milliárd euro veszteséget okozhatnak, míg az Európai Unónak negyven milliárdot. Az átfogó kereskedelmi háború elsősorban a keleti és déli tagországokat hozná nehéz pénzügyi helyzetbe. Délelőtt az euró árfolyama a bizonytalanság miatt a 2014. november óta legalacsonyabb szintre süllyedt. (Forrás: MTI)
2014. VII. 26. Az Európai Unió legújabb szankciós listáján, amelyik virradóra jelent meg az EU hivatalos lapjában, a tagállamok EU-nagykövetei által július 24-én összeállított lista szerepel, amelyikre az eddigi hetvenkét fő mellé újabb tizenöt orosz, illetve ukrajnai személyt, valamint az eddigi kettő mellé tizennyolc további intézményt, illetve vállalatot vettek fel. Szerepel a jegyzéken Bortnyikov, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) igazgatója, Fradkov, a külső hírszerzés vezetője és Kadirov, csecsen elnök is. (Forrás: MTI)
Egyiptom
2014. VII. 28. A Ramadán iszlám böjti hónapot lezáró íd al-fitr ünnep Egyiptom-szerte a tavaly nyáron megbuktatott Murszi hívei és a biztonsági erők közti összecsapásokkal vette kezdetét. A Gázai övezetben dúló harcokban meghalt több mint ezer palesztinra tekintettel az iszlám vallás egyik legfontosabb ünnepét a "vértanúk ünnepére" nevezték át. Az iszlamisták az arab országok tétlenségét és a lakosság közönyét is bírálták, utalva arra, hogy míg a nyugati világban tömegek vonultak az utcára az izraeli hadműveletek elleni tiltakozás jeléül, az arab és muzulmánok lakta államokban csak elvétve történtek tüntetések, és az összegyűlt emberek száma nem haladta meg a pár százat. (Forrás: MTI)
2014. VII. 27. A Sínai-félsziget északi részén a hadsereg tizennégy iszlamista fegyveressel végzett. A hadsereg szóvivője jelentette, hogy a biztonsági erők megsemmisítettek tizenhárom földalatti alagutat, amelyek a Gázai övezetet kötötték össze a Sínai-félszigettel. Az egyiptomi oldalon felrobbantott titkos járatok száma ezzel ezerhatszázharminckilencre nőtt. A Gázát uraló Hamász szélsőséges palesztin szervezet az alagutak segítségével kerüli meg az enklávé immár több mint nyolc éve tartó blokádját. Egyiptom szerint a Hamász az alagutakon keresztül fegyvereseket küld a Sínai-félszigetre, amelyiket az egyiptomi kormány és az Izrael elleni harc egyik színterének használja. (Forrás: MTI)
Kamerun
2014. VII. 28. Legalább tizenöten meghaltak a terrorszervezetnek tulajdonított támadásban - közölték biztonsági források. Kamerun legészakibb részén rendkívül feszült a helyzet azóta, hogy a Boko Haram megsokszorozta a térségben a katonák és civilek elleni támadásait. A terrorszervezet már régóta egyfajta menedékként tekint a Nigériával határos észak-kameruni térségre. (Forrás: MTI)
2014. VII. 27. A Boko Haram nevű nigériai terrorszervezet megtámadta Kamerunban az ország miniszterelnök-helyettesének házát, és elrabolta a politikus feleségét. Július 25-e óta már háromszor törtek be a Boko Haram emberei kameruni területre. 25-én a szervezet huszonkét feltételezett tagját tíz és húsz év közötti börtönre ítélték Kamerunban. (Forrás: MTI)
Líbia
2014. VII. 28. Katasztrofális robbanás veszélyére figyelmeztetett a líbiai nemzeti olajtársaság (NOC), miután július 27-én egy rakéta becsapódása miatt kigyulladt egy 6,6 millió liter üzemanyagot tartalmazó tartály a főváros, Tripoli déli részén egy központi raktárban. A raktárban összesen kilencven millió liter üzemanyag és háztartási gáz van. Ha a tűz átterjed a többi tárolóra, óriási robbanás következhet be, amely három-öt kilométeres körzetben is károkat okozhat. Tripolinak ezen a részén 2014. július 13. óta heves harcok folynak különféle fegyveres milíciák között. Az elesettek száma már megközelítette a százat. (Forrás: MTI)
2014. VII. 27. Huszonhárom egyiptomi vendégmunkás halt meg a líbiai fővárosban, Tripoliban, ahol rakétatalálat érte a házukat. Az an-Níl egyiptomi hírtévé szerint jelenleg is mintegy másfél millió egyiptomi él a szomszéd országban. Bengáziban is harcok folytak a líbiai különleges erők és iszlamista fegyveresek között. A július 26-án este kirobbant összecsapások reggelig tartottak, és legkevesebb harminchat emberéletet követeltek. (Forrás: MTI)
Mali
2014. VII. 25. A Burkina Faso-i határ közelében fekvő Gossi település környékén találták meg az Air Algérie légitársaság AH 5017-es számú, Ouagadougouból Algírba tartó gépének roncsait. Felkutatásában francia vadászgépek és ENSZ-békefenntartók is részt vettek. (Forrás: MTI)
Nigéria
2014. VII. 27. Ebolában halt meg egy ember Lagosban. Ez a kontinens nyugati részén 2014 februárja óta terjedő vírus első felbukkanása az Afrika legnépesebb országának számító Nigériában. (Forrás: MTI)
Nyugat-Afrika
2014. VII. 29. A járvány miatt több légitársaság közölte, hogy felfüggeszti Sierra Leone-i és libériai járatait. (Forrás: MTI)
2014. VII. 27. Az Ebola-vírus okozta fertőzés következtében meghalt a kór ellen küzdő első számú libériai szakorvos. Az egészségügyi dolgozók fokozott fertőzésveszélynek vannak kitéve, a vírus testnedvek útján terjed. A Sierra Leone-i hatóságok közölték, hogy először regisztráltak Ebola miatti halálesetet az ország fővárosában, az egymillió lakosú Freetownban. Libériában eddig százhuszonkilencen haltak bele Ebola-fertőzésbe, Guineában háromszáztizenkilencen, Sierra Leonéban kétszázhuszonnégyen. (Forrás: MTI)
Afganisztán
2014. VII. 28. Nyoma veszett az Afganisztánnak szállított lőfegyverek negyvenhárom százalékának, az afgán kormányerőknek ugyanakkor száztizenkétezerrel több fegyverük van, mint amennyire szükségük lenne - közölte a The Washington Times. Az amerikai Védelmi Minisztérium az elmúlt évtizedben hatszázhuszonhat millió dollár értékben hétszáznegyvenhétezer darab fegyvert és kiegészítő felszerelést szállított az afgánoknak. A szállítmányok nagy részét könnyű-fegyverek - karabélyok, gépkarabélyok, pisztolyok és aknavetők - tették ki. (Forrás: MTI)
Irak Iraq
2014. VII. 29. Az iraki vezetés július 28-án kérte a Houston közelében veszteglő, több mint százmillió dollár értékű, Kurdisztánban kitermelt kőolajat szállító United Kalavrvta nevű hajó lefoglalását, amit egy texasi körzeti bíróság jóvá is hagyott. Július 29-én a bagdadi kormány minden céget óva intett attól, hogy az általa csempészettnek tartott kurd olajból vásároljon vagy annak szállítására szerződjön, és azzal fenyegetett, hogy a jövőben is minden eszközt be fog vetni a kurd szállítmányok lefoglalása érdekében. Idén átadtak egy, a tengerrel nem rendelkező iraki kurd tartományból Törökországba vezető olajvezetéket, ami nagy lökést adhat Kurdisztán függetlenedési törekvéseinek. A Reuters szerint Kurdisztánból a vezeték átadása óta legalább egyszer érkezett olajszállítmány az Egyesült Államokba, négy alkalommal pedig Izraelbe. (Forrás: MTI)
26 July 2014 After the ultimatum handed to Christians in the northern city of Mosul by the Islamic State of Iraq Levant (ISIS) to convert, pay a tax or be put to death passed last week, for those Christians who did not comply with the decree by 19 July, ISIS warned that "there is nothing to give them but the sword.” The Christians are in grave danger. There are literally Christians living in the desert and on the street. They have nowhere to go, From 14 July homes in Mosul were painted with the letter “N” for Nasrani (the Arabic word for Christian). Others were painted with the letter “R” for Rafidah, a word commonly used by Sunni to describe Shia. Up to a million Christians lived in Iraq prior to the US-led invasion in 2003, with many residing in areas such as Mosul where the communities date back to the first centuries of Christianity. There are now thought to be fewer than half that number. (Source: The Independent): http://tinyurl.com/okxkwuc
Irán Iran
2014. VII. 29. A Gázai övezetben elkövetett népirtással vádolta meg Izraelt Hamenei ajatolláh, Irán vallási és politikai vezetője a teheráni televízióban. Iráni tisztviselők korábban elismerték, hogy Irán adta át a palesztinoknak azoknak a rakétáknak a gyártási technológiáját, amelyekkel az izraeli városokat támadják. Hamenei beszédében felszólította az iszlám világot, hogy lássa el fegyverekkel a palesztinokat. (Forrás: MTI)
2014/07/27 Brig Gen. Salami, the deputy commander of Iran’s Revolutionary Guards vowed revenge against Israel for its ongoing military incursion into Gaza. “We will chase you house to house and will take revenge for every drop of blood of our martyrs in Palestine” - he said. The Islamic regime’s supreme leader, Ayatollah Khamenei said that the only solution for the region is the destruction of Israel, and that the armed confrontation must expand beyond Gaza. The Revolutionary Guards announced last week its first anti-radar ballistic missile, named “Hormouz 1,” and claims it can penetrate and destroy missile defense systems and could now destroy Israel’s famed Iron Dome missile defense system, as well as any Patriot missile defense system. The announcement said the missile could be used to attack the radar systems of U.S. warships and aircraft carriers in the Persian Gulf. (Source: The Daily Caller): http://tinyurl.com/m9jcuht
2014. VII. 25. Irán több mint hétszáz városában és tizenegy bahreini helyszínen vonultak utcára Izrael-ellenes tüntetők az "al-Kudsz" (arabul: Jeruzsálem) napján, amelyiket Teherán hagyományosan a Ramadán szent hónapjának utolsó péntekén rendezi meg a zsidó állam elleni tiltakozásképpen. Irán nem ismeri el Izrael létezését, régóta segíti a palesztin csoportok küzdelmét a zsidó állam ellen. Teheránt a nyugati hatalmak a Hamász palesztin szervezet pénzügyi és katonai támogatásával vádolják. Hamenei ajatolláh, Irán vallási és politikai vezetője július 23-án arra szólította fel a palesztinokat, hogy folytassák fegyveres harcukat Izrael ellen, és terjesszék ki hatalmukat a zsidó állam által megszállt Ciszjordánia területére. Az iráni Parlament elnöke július 24-én kijelentette, hogy technológiai segítséget adnak a Gázai övezet palesztin harcosainak a fegyverkészítéshez. (Forrás: MTI)
Izrael
2014. VII. 31. Az izraeli hadsereg további tizenhatezer tartalékos katonát mozgósított a Gázai övezet palesztin fegyveresei elleni hadjárathoz. Ezzel nyolcvanhatezerre nőtt a bevetett tartalékosok száma - jelentette be egy katonai szóvivő. (Forrás: MTI)
2014. VII. 30. 05:48 Az izraeli haderő kilenc légicsapást intézett a gázai övezetben különböző célpontok ellen az éjjel. Huszonhárom palesztin vesztette életét. Virradóra a hatóságok tájékoztatása szerint ezerkétszáznegyvenre nőtt a palesztin áldozatok és több mint hétezerre a sebesültek száma. Legalább húsz palesztin meghalt és több mint ötven megsebesült egy reggeli tüzérségi támadásban, amelyik a Gázai övezet északi részén fekvő Dzsabalíja menekülttáborban lévő ENSZ-iskolát érte. Az UNRWA nyolcvanhárom gázai övezeti iskolaépületében csaknem száznyolcvanezer palesztint szállásoltak el szűkös körülmények között. Izraelben a gázai hadművelet előrehaladásával nőtt a harcok folytatásának támogatása a civilek által. A 10-es Tévécsatorna közvélemény-kutatása szerint a lakosság mintegy nyolcvanhat százaléka támogatja, folytatni is akarja, s nem kíván tűzszünetet a jelenlegi helyzetben. A lakossági támogatást magyarázza, hogy a civil települések elleni támadások ellehetetlenítették több millió, az övezettől rakétatávolságában élő civil mindennapjait, az alagutak félelemmel töltik el őket, azt várják a hadseregtől, hogy egyszer és mindenkorra szüntessék meg e fenyegetéseket. Az utóbbi napokban palesztin médiaforrások szerint harminc embert végeztek ki az övezetben bírósági eljárás nélkül, mert Izraellel való együttműködéssel vádolták őket. 13:23 h A gázai Egészségügyi Minisztérium közlése szerint újabb negyvennyolc palesztin halt meg a harcokban. A hadművelet kezdete óta ezerkétszáznyolcvannégyen vesztették életüket. A nap második felében ismét heves harcok dúltak. A palesztin halottak száma megközelítette a százat. A harcokban egy izraeli elit-kommandó három katonája is meghalt egy aláaknázott épület felrobbanásakor. Palesztin források szerint egy forgalmas piac ellen végrehajtott izraeli légicsapás megölt tizenhét, és megsebesített százötven palesztint. (Forrás: MTI)
2014. VII. 29. 06:00 h Az izraeli hadsereg hevesen támadta virradóra a Gázai övezetet, ahol a nap első óráiban tizenhét újabb palesztin halt meg, ezzel ezeregyszáz fölé emelkedett a hadművelet palesztin halottainak száma. A legutóbbi áldozatok - köztük több nő és gyerek - Rafah városban és a Bureidzs menekülttáborban vesztették életüket. A sebesültek száma elérte a hatezer ötszázat. Az izraeli hadsereg eddig negyvennyolc katonát vesztett. A palesztin oldalon az áldozatok többsége civil. 08:15 h Meghalt öt izraeli katona a palesztin fegyveresekkel vívott tűzharcban Nahal-Oz település mellett, a Gázai övezet határa közelében. A palesztin fegyveresek egy titkos alagúton jutottak át izraeli területre. A katonák egy támadóval végeztek. Az izraeli hadsereg hevesen támadta virradóra a Gázai övezetet. A Hamász közlése szerint támadás érte az al-Aksza tévé és a rádió épületét is. A tévé a támadás után is sugárzott, a rádió elnémult. A mai gázai bombázásokban legalább száz palesztin vesztette életét. A hadművelet során először, az övezet előkelőbb negyedeit is lőtte az izraeli hadsereg. A halottak száma eddig meghaladja az ezer-százötvenhatot. Legkevesebb harmincan haltak meg a gázai övezetben virradóra, amikor először egy főként gyerekek lakta menekülttábort támadtak meg az izraeli erők, majd rakéta találat ért egy családi házat. Közben egy erőművet is találat ért a gázai övezetben. (Forrás: MTI)
2014. VII. 28. 08:42 h Az izraeli hadsereg korlátozott tűzszünetet tart a gázai harcokban. Az övezetben állomásozó egységek beszüntettek minden harci tevékenységet a gázai fegyveresekkel szemben, csak akkor lőnek, ha megtámadják őket, viszont a hadsereg folytatja a támadó alagutak felszámolását a gázai határ mentén. 16:57 h Szórványosan fellángoló harcok. Késő délután egy Izrael középső részébe indított Fadzsr-5-ös rakéta a gázai Sifa kórház melletti játszótéren robbant: a detonáció tíz embert megölt, sokakat megsebesített - jelentette az izraeli Kettes Tévécsatorna. Egy másik gázai rakéta az Al-Sati menekülttáborban, egy parkban csapódott be, és szintén legalább tíz embert megölt - izraeli állítás szerint. Az izraeli hadsereg közlése szerint mindkét esetben rosszul indított gázai rakéták okozták a palesztin civilek halálát. A Hamász szóvivője Izraelt vádolta. A Gázai övezet szomszédságára lőtt aknalövedékek megöltek legkevesebb négy izraelit és ötöt megsebesítettek. A Hamász közölte, hogy ők követték el a támadást, azt állította, hogy az áldozatok izraeli katonák voltak. Jeruzsálem a gázai tűzszünet legfontosabb feltételének a fegyveres szervezetek, köztük a Hamász lefegyverzését tekinti. A csoportosulás ezzel szemben nem akar lemondani fegyvereiről, ellenben követeli az övezetet sújtó blokád feloldását, a szárazföldi határok megnyitását, tengeri és légi kikötő létrehozását, valamint a 2014. júniusában ismét elfogott ciszjordániai Hamász-tagok szabadon engedését. Az izraeli fegyveres erők tájékoztatása szerint a nap folyamán négy katonájukkal egy gránáttámadás végzett a gázai határ közelében, öt másik katona tűzharcban vesztette életét Gázában. A húsz napja tartó konfliktusban az izraeli hadsereg ötvenkét katonája halt meg, emellett három civil vesztette életét. Palesztin hatóságok szerint Izrael gázai offenzívájának az övezet ezerhatvan lakosa esett áldozatul, többségükben civilek. (Forrás: MTI)
2014. VII. 27. 05:58 A tűzszünet tizenkét órája alatt száznegyvenhét holttestek szedtek ki a romba dőlt épületek alól, ezzel pedig - palesztin összesítések szerint - a gázai fegyveres konfliktus áldozatainak száma ezernegyvenhétre nőtt. A halottak többsége civil. A harcokban több mint hatezer gázai megsebesült. Az izraeli oldalon a veszteséglista negyvenkét eleset katona és három civil. Tel-Avivban július 26-án, szombaton este mintegy tízezer ember tiltakozott a gázai harcok ellen. A rendőrség feloszlatta a tömeget arra hivatkozva, hogy újrakezdődtek a rakétatámadások. 07:50 h Negyvenháromra nőtt az elesett izraeli katonák száma. 12:04 h A humanitárius tűzszünet meghosszabbítását a Hamász elutasította. Este óta huszonöt Grád és F-75-ös rakétát lőttek a zsidó állam területére, melyekből ötöt a lakott területeket védő Vaskupola semmisített meg. Az izraeli hadsereg ismét gázai célpontokat lőtt a tengerről és a levegőből, miután huszonnégy órán át szüneteltette katonai tevékenységét. 13:09 h A Gázai övezetet irányító Hamász palesztin szervezet bejelentette, hogy a muzulmán böjti hónap végének közeledtére tekintettel elfogadja az Izrael által meghirdetett, huszonnégy órás humanitárius tűzszünetet. (Forrás: MTI)
2014. VII. 26. Izrael után a Hamász is beleegyezett abba, hogy tizenkét órás humanitárius tűzszünetet hirdet reggel hét órától, amelyet a fegyvernyugvás lejártával további hét napra, a ramadán iszlám hónapot záró íd al-fitr ünnep idejére meghosszabbítanák. A gázai fegyveres konfliktus kezdete óta nyolcszázhetvennyolcra nőtt a palesztin áldozatok száma, több mint ötezerhétszázan megsebesültek. Az izraeli hadseregben harminchétre nőtt az elesettek száma. Palesztin források szerint a gázai hadművelet kezdete óta az övezetben nyolcszáznegyvenhat palesztin halt meg. 18:43 h Jeruzsálemi kormányforrások szerint Izrael kora este elfogadta, hogy a reggel életbe lépett tizenkét órás humanitárius tűzszünetet négy órával meghosszabbítsák. 21:49 h Izrael este bejelentette, hogy négy órával meghosszabbítja a tűzszünetet, de a Hamász ezt elutasította és felújította az Izrael elleni rakétatámadásokat mintegy két órával a tizenkét órás humanitárius tűszünet lejárta után. (Forrás: MTI)
2014. VII. 25. 07:49 Már több mint nyolcszáz palesztin áldozata van a gázai hadműveletnek. Július 24-én mintegy százan haltak meg az izraeli támadásokban - közölték virradóra palesztin kórházi források. Kerry, amerikai külügyminiszter tűzszüneti javaslatát vitatják meg Jeruzsálemben. Első lépésként ötnapos humanitárius fegyvernyugvást javasol a Gázai övezet harcoló felei között. Ennek ideje alatt tárgyalások folynának Kairóban egyiptomi közvetítéssel Izrael, valamint a Hamász és a Palesztin Hatóság részvételével a tartós tűzszünet feltételeiről. Az izraeli hadsereg a gázai hadműveletek komoly kiszélesítésére készül a jövő hét elejétől, ha a Hamász nem fogadja el a tűzszünetet. Idén július 28-ára esik íd al-fitr, a ramadán böjti hónap végét jelző legfontosabb muzulmán ünnep, és a Háárec értesülései szerint Kerry javaslata erre a napra tenné a harcok leállítását. A Háárec szerint az ideiglenes-humanitárius fegyvernyugvás idején az izraeli erők gázai állásaikban maradhatnának és tovább folytathatnák az alagutak felszámolását. A lap értesülése szerint Kerry javaslata egyhetes tűzszünetről szól. Nyilatkozó katonai forrás szerint a Hamász több fegyveres harcosa feladta magát és átadták fegyvereiket, miután napokig az alagutakban rostokoltak. Az izraeli biztonsági kabinet nem fogja elfogadni az amerikai külügyminiszter tűzszüneti javaslatát - közölte az izraeli Tízes Tévécsatorna este. Annak alapján Izrael az egyhetes humanitárius fegyvernyugvás idején nem folytathatná a Hamász radikális palesztin szervezet által a határ menti települések irányába támadó céllal kiásott alagútjainak a felszámolását. (Forrás: MTI) July 25th, 2014 Video captures Israeli bomb blowing up a building (Source: MediaIte): http://tinyurl.com/lsvbgfg
Kína
2014. VII. 26. A Hszinhua, kínai hírügynökség július 24-én a pekingi Védelmi Minisztérium közleményét idézve közölte, hogy Kína sikeres kísérletet hajtott végre egy szárazföldi telepítésű elfogórakétával. A jelentés emlékeztetett arra, hogy Kína 2010-ben és 2013-ban már hasonló teszteket végzett, repülés közben semmisített meg ballisztikus rakétákat. A beszámoló szerint egyes szakértők úgy vélekednek, hogy a ballisztikus rakéták középső röppályaszakaszon történő elhárításának képessége - stratégiai jelentőségét tekintve - az atom- és hidrogénbombák birtoklásával vetekszik. (Forrás: MTI)
Libanon
2014. VII. 25. A libanoni fővárosban, Bejrútban a Hezbollah, iráni támogatással létrehozott és fenntartott Izrael-ellenes szervezet vezetője, Naszrallah sejk tartott beszédet hívei előtt "al-Kudsz" napja alkalmából. Jeruzsálem napját a palesztinok iránti szolidaritás kifejezésére minden évben megrendezik Iránban és a legtöbb arab országban 1979 óta, amikor Khomeini ajatollah, az iráni forradalom vezetője arra szólított fel mindenkit, hogy "szabadítsák fel Jeruzsálemet a cionista megszállóktól". (Forrás: MTI)
Szíria
2014. VII. 29. Amerikai támogatással fegyvereket kapnak a szíriai mérsékelt ellenzék fegyveres alakulatai, de lehet, hogy a segítség túl későn érkezik, és a lázadók felőrlődnek Aszad elnök hadseregével és az iszlamista szélsőségesekkel vívott kétfrontos küzdelemben - írta július 28-án a The Washington Post. Az Egyesült Államok és szövetségesei az iszlamista radikálisok iraki és szíriai harci sikerei után döntöttek úgy, hogy felgyorsítják a fegyver- és lőszerszállítmányokat néhány Észak-Szíriában harcoló felkelőcsoportnak. A régóta sürgetett támogatás azt követően érkezik a helyszínre, hogy a vereségek sorozatát elszenvedett, dezertálás és belharcok által sújtott mérsékelt erőket a szélsőségesek kiszorították az ország keleti régióiból, a kormányerők pedig körülvették Aleppót, ahová lázadók 2012-ben vették be magukat. A két fronton harcoló Szabad Szíriai Hadsereg rosszul fizetett és felszerelt fegyveresei gyakran megpróbálnak polgári foglalkozás után nézni, külföldre szökni, sőt, a jobban fizetett iszlamisták közé állni, hogy megpróbáljanak megélhetést biztosítani a családjuknak. Szaúd-Arábia és Katar, a szíriai ellenzék két legjelentősebb támogatója leállította a gerillacsoportok egyoldalú támogatását. A két arab ország most együttműködik az amerikaiakkal és az európaiakkal annak érdekében, hogy a szállítmányok csakis ahhoz a nyolc, viszonylag kis létszámú csoporthoz juthassanak el, amelyek élvezik Washington bizalmát. (Forrás: MTI)
2014. VII. 26. Egy amerikai állampolgárságú öngyilkos merénylőről szóló tizenhét perces videót tett fel a Youtube közösségi oldalra az al-Kaidával kapcsolatban álló szíriai al-Núszra Front. A férfi idén május 25-én egy szíriai katonai támaszpontnál robbantotta fel magát Idlíb tartományban. Becslések szerint az elmúlt három évben kilenc - tízezer külföldi fegyveres érkezett harcolni Szíriába. (Forrás: MTI)
2014. VII. 25. Legkevesebb hatvanketten vesztették életüket az elmúlt huszonnégy órában a szíriai hadsereg és az ILIÁ közötti összecsapásokban. A szunnita csoport az észak-szíriai Rakka, Haszaka és Aleppó tartományokban csapott össze a kormányerőkkel. A több mint három éve dúló, véres szíriai polgárháborúban eredetileg a szíriai felkelők kezdtek harcolni a kormányerők ellen, hogy megdöntsék Aszad uralmát. Mára a szunniták összecsapnak a felkelőkkel, a hadsereggel, valamint a rivális an-Nuszra Fronttal is. Ez utóbbival nemrég összetűzésbe kerültek a velük korábban szövetségben álló szíriai felkelőcsoportok is. (Forrás: MTI)
2014. VII. 30. Brazília, Chile, Ecuador, Peru és Salvador is bejelentette, hogy visszahívta konzultációra izraeli nagykövetét. Palmor, az izraeli külügy szóvivője úgy vélekedett, hogy a latin-amerikai országoknak ez a lépése a Hamászt bátorítja. (Forrás: MTI)
Argentína
2014. VII. 31. Argentína szerette volna átütemezni adósságait, ebbe viszont két amerikai fedezeti alap nem egyezett bele. Erre bíróság az Egyesült Államokban elrendelte hogy Argentínának fizetnie kell azoknak a befektetőknek, akik nem voltak hajlandók belemenni a 2005-ben és 2010-ben végrehajtott átütemezésbe az ország száz milliárd dolláros adósságterhes pénzügyi rendszerének 2001-es összeomlása után. Dél-Amerika harmadik legnagyobb gazdasága tizenhárom év után ismét technikai csőddel néz szembe. (Forrás: MTI)
Bolívia
2014. VII. 31. Bolívia terrorista állammá nyilvánította Izraelt, így tiltakozik a zsidó állam Gázai övezetben zajló hadművelete ellen. Morales elnök azt is bejelentette, hogy vízumkényszert vezetnek be az izraeli állampolgárok számára. Bolívia 2009-ben megszakította diplomáciai kapcsolatait Izraellel, csakúgy, mint Venezuela és Kuba. (Forrás: MTI)
Egyesült Államok
2014. VII. 31. Perbe fogják Obama elnököt hatáskörtúllépés miatt. A per arra összpontosít majd, hogy az elnök az általa kezdeményezett egészségügyi reform, az "Obamacare" bevezetése során többször élt határidő-módosítással és többször tett kivételes engedményeket; alkotmányos jogkörét túllépte, rendeleti úton kormányozva. A republikánus többségű Aalsóház kétszázhuszonöt igen szavazattal kétszázegy nem ellenében fogadta el az erről szóló határozatot. Boehner házelnök 2014. júniusában jelentette be, hogy a Kongresszus jogköreinek védelmében rendeleti kormányzása miatt be fogja perelni Obamát. Boehner szerint az elnök az elmúlt években a törvényhozói hatalom aláásására és a törvényhozási eljárás megkerülésére törekedett, A per akár évekig is elhúzódhat. (Forrás: MTI)
2014. VII. 30. A CNN hivatalos forrásokra hivatkozva közölte, hogy Pentagon egyes lőszertípusokból elkezdett utánpótlást szállítani Izraelnek. (Forrás: MTI)
2014. VII. 30. Globális üzletággá vált az al-Kaidánál az európai állampolgárok túszul ejtése, mert több kormány - noha ezt tagadja - hajlandó váltságdíjat fizetni a terroristáknak - összegezte tíz országra kiterjedő tényfeltárását a The New York Times. Iszlamista terrorszervezet a lap számításai szerint 2008 óta legalább százhuszonöt millió dolláros bevételre tett szert túszejtésből, amiből hatvanhat milliót 2013-ban kasszírozott. Az amerikai Pénzügyminisztérium úgy tudja, hogy az al-Kaida az említett hétéves periódusban százhatvanöt millió dollárt gyűjtött össze az általa elrabolt emberekért cserébe - csaknem kizárólag európai kormányoktól. A lap szerint Európa ekként, ha akaratlanul is, de az al-Kaida pénzügyi támogatójává vált. A túszkereskedelem irányítását az al-Kaida pakisztáni parancsnoksága fogja össze. Hogy minimalizálják veszteségeiket, az emberrablást bűnszervezeteknek szervezték ki, amelyek a váltságdíjból tíz százalékos jutalékot kapnak. A The New York Times szerint csak kevés ország tagadja meg, hogy váltságdíjat fizessen. Ezek között élen jár az Egyesült Államok és Nagy-Britannia. Ezért is az elmúlt öt év során elrabolt ötvenhárom túsz mintegy egyharmada francia, húsz százalékuk pedig osztrák, spanyol és svájci állampolgár. Tavaly például Maliban három francia túsz elengedéséért mintegy negyven millió dollárt fizettek ki. Az európai kormányok általában segélynek álcázzák a váltságdíjak kifizetését, vagy közvetítőkön keresztül hajtják végre ezt a műveletet.(Forrás: MTI)
2014. VII. 30. Klimkin, ukrán külügyminiszter üdvözölte az Oroszország ellen bejelentett újabb Európai Uniós és amerikai szankciókat. Fogadkozott, hogy a kijevi kormány emberiességi megfontolásokból nem fogja támadni a szakadárok ellenőrzése alatt álló kelet-ukrajnai városokat. Interjúban támogatta azt a gondolatot, hogy nemzetközi konferencia keretében vessenek véget a több hónapja tartó erőszaknak Kelet-Ukrajnában. Hozzátette, hogy a kérdést megvitatta Kerry, amerikai külügyminiszterrel is és fogadta Biden alelnök is. Hangoztatta, hogy csupán politikai megoldással lehet felszámolni a kelet-ukrajnai konfliktust, amelyikben az oroszbarát erők nagy területeket tartanak ellenőrzésük alatt az orosz határ közelében, és számos nagyvárost is, többek között Donyecket és Luhanszkot. "Nem fogjuk támadni az ilyen városokat", mert az emberi áldozatokkal járna - mondta. A tervezett politikai rendezéssel kapcsolatban azt mondta, hogy készek nagyobb szabadságot biztosítani a régióknak, ami együtt járna a nagyobb felelősséggel is. Emellett több - politikai, gazdasági - jogot is kapnának ezek a régiók. (Forrás: MTI)
2014. VII. 29. Észak-atlanti energiabiztonságról szóló törvény elfogadását sürgette Európa Oroszországtól való energetikai függőségének csökkentése érdekében McCain és Hoeven szenátor a The Wall Street Journal-ban megjelent közös cikkében. Rámutatnak: a hidraulikus repesztés és a vízszintes fúrás technológiájának köszönhetően az Egyesült Államokban évente több mint nyolcszázötvenöt milliárd köbméter földgázt termelnek ki, amiből csak mintegy hétszázötvenhárom milliárd köbméter kerül felhasználásra. A többit az olaj- és gáztársaságok kénytelenek elégetni. A javasolt jogszabály értelmében gáztárolók épülnének, ahol finomítás és értékesítés céljából összegyűjtenék az egyébként elégetendő gázt. A törvény emellett felgyorsítaná a cseppfolyósított földgáz exportját. (Forrás: MTI)
2014. VII. 29. Washington szerint Moszkva többször is engedély nélkül tesztelt egy földi telepítésű közepes hatótávolságú rakétát. 2014. januárjában az Egyesült Államok még vizsgálta, hogy Moszkva 2008 óta tesztelte-e az RS-26 típusú új rakétát a The New York Times szerint, Az Egyesült Államok szerint Oroszország semmibe vette az ötszáz és ötezerötszáz kilométer közötti hatótávolságú hagyományos és nukleáris robbanófejekkel ellátott rakéták felszámolásáról szóló 1987-es szerződést, amelyik megtiltotta az ilyen eszközök gyártását, birtoklását, valamint tesztelését. Az egyezmény mérföldkő volt a hidegháború lezárásában. (Forrás: MTI)
20140728 According to Gallup, these are the percentages of Americans who support the Israeli position, grouped by age: fifty-five percent of those over seventy-five; fifty-three percent of those between fifty and seventy-four; thirty-six percent of those 3thirty-eighty-nine; and just twenty-five percent of those eighteen- twenty-nine. It's a warning that Israel's decades-old public relations and political dominance is coming to an end unless the nation's leaders change the narrative and reset their strategic position with moderate Palestinians. (Source: National Journal): http://tinyurl.com/phu8thc
2014. VII. 28. Amerikai képviselők olyan törvénytervezetet terjesztettek a Képviselőház elé, amelyik az Egyesült Államok kiemelt NATO-n kívüli szövetségesének ismerné el Ukrajnát, és lehetővé tenné a közvetlen katonai segítségnyújtást Kijevnek - jelentette az orosz média. A dokumentumot a republikánus és a demokrata párt öt-öt képviselője nyújtotta be. Gerlach, republikánus képviselő szerint "a tervezet felhatalmazná az amerikai elnököt, kezdjen tárgyalásokat az ukrán kormány képviselőivel arról, hogy milyen eszközökre van szüksége a védelem és a felderítés területén". Az indítvány arra is lehetőséget teremtene, hogy Washington segítséget nyújtson Ukrajnának demokráciája és szuverenitása megvédése érdekében. (Forrás: MTI)
2014. VII. 27. A Pentagon és az amerikai hírszerző szervek olyan terveket készítenek elő, amelyek alapján az Obama-kormány segítséget nyújthat majd Kijevnek a kelet-ukrajnai szakadárok föld-levegő rakétáinak lokalizálásban és megsemmisítésében - írta a The New York Times. Obama elnök már jóváhagyta, hogy Ukrajnával korlátozott mértékben megosszanak amerikai hírszerzési információkat. A The New York Times szerint Washington már ma is műholdas felvételeket és egyéb bizonyítékokat oszt meg az ukrán kormánnyal a határ menti orosz csapatmozgásokról. (Forrás: MTI)
2014. VII. 26. Az amerikai diplomácia volt vezetője úgy vélekedett, hogy az Egyesült Államoknak az ukrajnai konfliktus súlyosbodása miatt szigorítania kell az Oroszország ellen bevezetett szankciókon. "(Putyinnak) van egy terve, az Eurázsiai Unió, amelyik Európával vetélkedne" - mondta. "Az európaiak megfélemlítésére irányuló erőfeszítéseivel - nemcsak az energia, de a választásokba történő beavatkozás és az európai országok sajtóorgánumai megvásárlásának pénzügyi támogatása révén - igyekszik az Ukrajnához hasonló országoknak elvenni a kedvét attól, hogy az Európai Unió tagjaivá váljanak" - fogalmazott Clinton. (Forrás: MTI)
2014. VII. 26. Az Egyesült Államokat elért közép-amerikai gyerekbevándorló-válság rendezésének lehetőségeiről tárgyalt Obama, amerikai elnök Honduras, Salvador és Guatemala államfőjével. Az ország déli határát 2013 októberétől - az amerikai pénzügyi év kezdete óta - ötvenhétezer, felnőtt kísérő nélkül érkezett kiskorú illegális bevándorló lépte át. Ez mintegy duplája a tavalyi adatnak. A gyerekáradaton felül további ötvenötezren családostól érkeztek az Egyesült Államokba a térségből. A közép-amerikai program lesz az első, amelyikben a hazájukban amerikai menekültstátusért folyamodóknak bizonyítaniuk kell, hogy megalapozottan félnek az üldöztetéstől a faji, vallási, nemzeti vagy társadalmi csoporthoz való hovatartozásuk, politikai meggyőződésük miatt. (Forrás: MTI)
2014. VII. 26. Az Egyesült Államok szerint Kína műholdak megsemmisítésére kifejlesztett rakétával hajtott végre július 23-án kísérletet. Washington felszólította Pekinget, hogy tartózkodjon az ilyen "destabilizáló cselekedetektől". (Forrás: MTI)
July 25, 2014 Ebola only a plane ride away from USA. Ebola virus rapidly spreading in West Africa. Since it was detected in March, the number of cases attributed to Ebola in the West African nations of Liberia,Sierra Leone and Guinea stands at one thousand two hundred and one, including six hundred seventy-two deaths. Two U.S. doctors contracted the virus while trying to stop the spread of the infectious disease. Officials are on alert now, after news that a man with Ebola was able to board a plane and arrive in Lagos, the capital of Nigeria. He later died. People need to be in intimate contact to spread the virus. Ebola also can only be spread by people with active symptoms. It does spread readily through body fluids, such as blood and saliva. Hospitals in the USA are on high alert for Ebola, and would quickly isolate anyone with suspicious symptoms who has recently returned from Africa. Among the federal travel restriction procedures the Centers for Disease Control can use to protect travelers and the public from communicable diseases that pose a serious threat is to put travelers' names on a "Do Not Board" list that is enforced by the Transportation Security Administration. However, it's unclear how well the list works... (Source: USA Today): http://tinyurl.com/o9tszty
2014. VII. 25. Oroszország nagy kaliberű, több rakéta indítására alkalmas rendszerek átadására készül a kelet-ukrajnai szakadároknak - jelentette ki Washingtonban Warren ezredes, a Pentagon szóvivője. Szerinte a határ közelébe érkezett fegyverek kalibere meghaladja a kétszáz millimétert. Oroszország az ukrán határon Warren szerint közel tizenkétezer katonával van jelen. (Forrás: MTI)
NATO
2014. VII. 30. Oroszországnak ellenőrizhető módon vissza kell térnie a közepes vagy annál kisebb hatótávolságú nukleáris vagy hagyományos fegyverek felszámolását előíró INF-szerződés keretei közé - áll a NATO-főtitkár délután kiadott közleményében. A The New York Times július 29-én adta hírül, hogy Washington szerint Moszkva többször is engedély nélküli teszteket hajtott végre a szerződés hatálya alá eső cirkálórakétákkal, semmibe véve ezzel az INF-egyezmény előírásait. Az 1987-ben Reagan, amerikai elnök és Gorbacsov, szovjet pártfőtitkár által aláírt, és egy évvel később hatályba lépett INF-szerződés kimondja, hogy sem az Egyesült Államok, sem Oroszország nem rendelkezhet, nem állíthat elő és nem tesztelhet olyan rakétát, amelynek a hatótávolsága ötszáz és ötezer ötszáz kilométer közé esik, sem kilövő berendezést nem építhet vagy birtokolhat ilyen rakétákhoz. (Forrás: MTI)
ENSZ
2014. VII. 28. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa figyelmeztette a világ országait: megsértik az elfogadott szankciókat, ha az iraki és szíriai "terrorcsoportok" ellenőrzése alatt álló olajmezőkön illegálisan kitermelt kőolajat vásárolnak. Két csoportosulást említ név szerint: az al-Kaida-hoz kötődő, Szíriában tevékenykedő an-Nuszra Frontot, valamint az Irakban és Szíriában is jelentős területeket elfoglaló Iszlám Állam (IÁ) (korábban Iraki és Levantei Iszlám Állam) csoportot. Az IÁ harcosai eddig négy kisebb olajmezőt foglaltak el Irakban, de az utóbbi időben több, a kelet-szíriai Deir ez-Zór tartományban található mező felett is átvették az ellenőrzést a rivális an-Nuszra Fronttól. (Forrás: MTI)
2014. VII. 28. A kelet-ukrajnai harcokban 2014. április közepe óta már legalább ezerszáznegyvenkét ember vesztette életét, és közel három és fél ezren sebesültek meg - közölte az ENSZ emberi jogi főbiztosa. Pillay szerint rendkívül riasztó a harcok hevességének fokozódása Luhanszk és Donyeck térségében. Mindkét fél nehézfegyvereket - tüzérséget, rakétákat, harckocsikat - vet be. A maláj utasszállító repülőgépről szólva megállapította, hogy annak lelövése háborús bűncselekmény lehet. (Forrás: MTI)
Globalizáció
2014. VII. 28. Összesen több mint ötven milliárd dollárt ítélt meg három felperesnek az orosz állammal szemben a hágai székhelyű Állandó Választott Bíróság a Yukos olajvállalat kisajátítása miatt. Az eljárást a vállalat korábbi részvényesei, a Cipruson bejegyzett Hulley Enterprises Limited, a Man szigeti Yukos Universal Limited, valamint a szintén ciprusi Veteran Petroleum Limited kezdeményezte Oroszországgal szemben. Azt állították, hogy az orosz állam intézkedései kisajátítással értek fel, megsértve ezáltal az úgynevezett Energia Charta Egyezményt. Most közzétett határozatát a testület még július 18-án hozta meg. A Yukos 2003-ban megindult felszámolása során az orosz állam a stratégiai tulajdonos GML vagyonát kisajátította, és értékén alul a Rosznyeftynek adta tovább. A gibraltári székhelyű GML 2005-ben a hágai Választott Bírósághoz fordult: döntsön az Oroszország által is aláírt 1994-es Energia Charta Egyezmény alapján felvetett kártérítési igényének jogosságáról. A bíróság 2009-ben született döntése értelmében az orosz állam hiába függesztette fel az egyezmény alkalmazását, mind a felfüggesztés előtt kötött orosz, mind a nemzetközi befektetéseket azt követően is megilleti az egyezmény alapján járó védelem. A kártérítés Oroszország bruttó hazai termékének 2,5 százalékát jelenti. Ezzel párhuzamosan a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága 2014. augusztus 1-én ismerteti döntését arról, mekkora kártérítést kell fizessen az orosz állam, amiért megsértette a cég magántulajdonhoz és jogorvoslathoz való jogát. Ennek tényét már 2011-ben kimondták a strasbourgi bírák, most már csak a kártérítés összegéről döntenek. Az ügyben a Yukos jogi képviselői nyolcvanegy milliárd euro kártérítési igényt fogalmaztak meg. Hodorkovszkij, az egykori Yukos oroszországi olajcég volt főrészvényese elégedett az ítélettel. 2014. VII. 31. Több mint 1,8 milliárd euro kártérítés megfizetésére kötelezte döntésével az orosz államot a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága a Yukos olajvállalat által indított perben. A nem vagyoni kártérítés terén, a panaszos kérésével összhangban azt állapította meg, hogy maga az ítélet kellő erkölcsi elégtételt jelent. (Forrás: MTI)
.
