.
Franciaország
2014. VII. 28. Az Egyesült Államok, Franciaország, Nagy-Britannia, Németország és Olaszország újabb büntetőintézkedéseket léptet életbe Oroszország ellen az ukrán válsággal kapcsolatban - jelentette be a francia Elnöki Hivatal. Az öt ország vezetői telefonon egyeztettek a döntésről. (Forrás: MTI)
Lengyelország
2014. VII. 29. Lengyelországban az ukrán válság nyomán előtérbe került az észak-atlanti együttműködés, vezető politikusok a NATO katonai jelenlétének megerősítését szorgalmazzák, a lakosság többsége pedig támogatja a szövetséges alakulatok állomásoztatását az országban. A NATO és Oroszország közötti kapcsolatokat, együttműködést és biztonságot szabályozó 1997-es NATO-Oroszország Alapító Okirat korlátozta a szövetséges erők katonai jelenlétét a térségben. De Sikorski lengyel és Steinmeier német külügyminiszter múlt heti varsói találkozójukon egyetértettek abban, hogy az orosz-ukrán konfliktus nyomán a szövetségesek átértékelik a helyzetet. Március közepén tizenkét amerikai F-16-os vadászgép gyakorlatozott Lengyelországban, áprilisban az Egyesült Államok 173-as légi szállítású dandárjának ejtőernyősei kanadai katonákkal tartottak gyakorlatot, és még ugyanabban a hónapban a malborki 22. lengyel harcászati légi támaszponton négy francia Rafale vadászgép gyakorlatozott. A tagállamok külügyminisztereinek áprilisi találkozóján Sikorski azt az álláspontot képviselte, hogy Lengyelország szövetséges katonai bázisokra tart igényt saját területén. A találkozón elfogadott intézkedéscsomag az első lépés volt a kollektív védelem, az erődemonstráció irányában. Amerikai katonák állomásoztatását a lengyelek hatvanegy százaléka helyeselné, a németekét azonban csak harmincöt százalék. Ez idő tájt a közép-lengyelországi Lasekben vannak jelen NATO-erők: tizenhat lengyel F-16-os vadászgép mellett tizenkét amerikai F-16-os állomásozik ott, az északnyugat-lengyelországi Bydgoszczban pedig egy NATO-kiképzőközpont működik. (Forrás: MTI)
2014. VII. 28. Hammond, brit külügyminiszterrel együtt érkezett Varsóba Fallon, brit védelmi miniszter, aki lengyel kollégájával, Siemoniakkal a kétoldalú katonai együttműködésről és a 2014. szeptemberi walesi NATO-csúcsról tárgyalt. Siemoniak közölte, hogy Nagy-Britanniával közösen hadgyakorlatot terveznek Lengyelország területén, amelyiken ezerháromszáz brit katona és több mint háromszázötven páncélozott brit harci jármű venne részt. (Forrás: MTI)
Nagy-Britannia
2014. VII. 31. "Még ha egy Ebola-hordozó Európába, Amerikába vagy Afrika egy másik régiójába repülne, akkor sem gondolom, hogy emiatt nagy járvány törne ki. Nyugodtan le mernék ülni egy Ebola-fertőzött mellé, ha csak nem fog rám hányni vagy ilyesmi. Nagyon szoros érintkezés kell ahhoz, hogy valaki elkapja a kórokozót" - idézte Piot szavait a The Daily Telegraph brit napilap. Piot huszonhét éves korában, 1976-ban vett részt az új vírus azonosításában. Ma a londoni Higiénia és Trópusi Betegségek Iskolájának igazgatója. (Forrás: MTI)
Németország
2014. VII. 28. (hétfő) Németország a földgázfogyasztásának mintegy nyolcvanöt százalékát külföldi forrásból fedezi, az orosz földgáz aránya a teljes fogyasztásban nagyjából egyharmados. A német cégek 2013-ban 36,1 milliárd euró értékben exportáltak Oroszországba, elsősorban gépeket, gépjárműveket és vegyipari termékeket. Oroszország részesedése a német kivitelben 3,7 százalékos volt. A német Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetsége (DIHK) szerint háromszázezer németországi munkahely megmaradása függ az orosz exporttól, és az eddigi szankciók is ártottak, hatásukra az év egészében négy milliárd euro-val csökkenhet az Oroszországba irányuló export 2013-hoz képest. Németországban a kiterjedt orosz gazdasági kapcsolatok miatt eddig óvatosan viszonyultak az úgynevezett harmadik körös, egész gazdasági ágazatokat sújtó szankciók kérdéséhez, és valamennyi döntéshozó azt hangsúlyozta, hogy a német gazdaság is megszenvedheti őket. Az utóbbi néhány napon viszont fordulat történt. Az új irányt jelző nyilatkozatok sorát az Oroszországban tevékenykedő német cégeket összefogó szervezet - a Német Gazdaság Keleti Bizottsága - elnöke, Cordes nyitotta meg, aki a Handelsblatt című üzleti lapban július 25-én megjelent interjúban kijelentette, hogy a vállalatok hajlandók megfizetni a szankciók árát. A hét végén többek között Gabriel, gazdasági miniszter, a szociáldemokraták (SPD) elnöke, és Schäuble pénzügyminiszter, a konzervatív CDU egyik tekintélyes vezetője foglalt állást a gazdasági büntetőintézkedések mellett a Der Spiegel-ben illetve a Bild am Sonntagban. A lakosság többsége támogatja a gazdasági szankciókat. A németek ötvenkét százaléka egyetért azzal, hogy keményebb büntetőintézkedéseket kell bevezetni Oroszország ellen, akkor is, ha ez sok munkahely megszűnéséhez vezet Németországban. (Forrás: MTI)
2014. VII. 27. A német hírszerzés szerint hatalmi harc kezdődött a Kremlben a nagyhatalmi dicsőség visszanyeréséért küzdő "keményvonalasok" és gazdasági vezetők között és arra lehet számítani, hogy az oligarchák megpróbálják megfékezni Putyint - írta a Der Spiegel. Az eddig egységesnek látszó orosz kormányzatban repedések keletkeztek, és meglehet, hogy egyes oligarchák a gazdasági szankciók miatt a politikai érdekek fölé helyezik a gazdasági érdekeket, és rövidesen megpróbálják módosítani a Kreml irányvonalát. Az oligarchák kezdhetnek aggódni a Cipruson elhelyezett milliárdjaik vagy londoni villáik miatt, de azt is tudják, hogy nyugati szaktudás és termelő berendezések nélkül az orosz gazdaság hanyatlásra ítéltetett. Ezt egyelőre kevesen merik nyilvánosan kimondani. Az Európai Uniónak mindenekelőtt az oligarchákat kell megcéloznia büntetőintézkedésekkel, hiszen az orosz vezetés rájuk támaszkodva folytatja a politikáját - mondta a Spiegelnek Gabriel, alkancellár, gazdasági miniszter. (Forrás: MTI)
Oroszország
2014. VII. 31. Nemrég készült felmérések szerint az emberek nem félnek a gazdasági szankcióktól, és a közgazdászok sem hiszik, hogy ezeknek azonnal hatásuk lesz a lakosságra. Putyin elnök népszerűsége nyolcvan százalék fölött jár amióta Oroszország bekebelezte a Krím félszigetet, és soha nem volt hatvan százalék
alatt a 2000. évi hatalomra kerülése óta. Augusztus 1-jétől megtiltják az Ukrajnából származó napraforgó, kukoricadara, szójabab és szójadara importját - jelentették be Moszkvában (Forrás: MTI)
2014. VII. 30. Oroszország augusztus 1-jétől behozatali tilalmat rendelt el szinte valamennyi lengyel zöldségre és a gyümölcsre. Az Oroszországba irányuló teljes lengyel zöldség- és gyümölcsexport értéke 2013-ban meghaladta az egymilliárd dollárt. (Forrás: MTI)
2014. VII. 28. Az orosz külügyminiszter felidézte, hogy három hónapja felkérte az amerikai hatóságokat, erősítsék meg, vannak-e olyan amerikai tanácsadók Kijevben, akik segítik az ukrán fegyveres erőket délkelet-ukrajnai hadműveleteikben. Moszkva erre azóta sem kapott választ. Lavrov hangsúlyozta, hogy mindkét ukrajnai szemben álló fél oldalán harcolnak külföldiek. Erről sokat írtak a sajtóban, így azokról a svéd neofasisztákról is, akik a kijevi hatóságok oldalán szálltak harcba - jegyezte meg. Lavrov külügyminiszter szerint gyanút kelt a maláj gép kelet-ukrajnai lezuhanásával kapcsolatos vizsgálat, például az, hogy nem hozták még nyilvánosságra az ukrán repülésirányítók kommunikációját a maláj gép pilótáival. A végzendő vizsgálatnak objektívnek, tisztességesnek és tényeken alapulónak kell lennie. Oroszország gyümölcsimport tilalom bevezetését fontolgatja. A tilalom elsősorban Lengyelországot, Moldovát és Hollandiát érinti. (Forrás: MTI)
2014. VII. 27. Oroszország megtiltotta a tej és a tejtermékek behozatalát Ukrajnából, Ukrajna viszont a sertésimportot állította le a szomszédos országból. Oroszország idén eddig négyyszázkilencvenöt millió dollár értékben importált ukrán mezőgazdasági termékeket, ebből 106,3 millió dollárért tejtermékeket. (Forrás: MTI)
2014. VII. 27. Kadirov, csecsen elnök ellen-szankciókat hozott az Egyesült Államok és az Európai Unió vezetőivel szemben, miután kiderült, hogy az ő neve is felkerült Brüsszel újabb feketelistájára a kelet-ukrajnai szakadároknak nyújtott segítsége miatt. Kadirov arra adott utasítást, hogy fagyasszák be csecsenföldi számláikat és ottani vagyonukat és ne tehessék be lábukat Csecsenföld területére a következők: Obama, amerikai elnök, Barroso, az Európai Bizottság elnöke, Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke, Ashton, az Európai Unió külügyi főképviselője és Schulz, az Európai Parlament elnöke. (Forrás: MTI)
2014. VII. 26. Veszélyeztetik az együttműködést biztonsági kérdésekben az Európai Unió Moszkva ellen elrendelt szankciói - hangoztatta közleményében az orosz Külügyminisztérium. A dokumentumban kiemelték, hogy a döntést nagy lelkesedéssel fogadja a terroristák nemzetközi közössége. "A felelősséget is Brüsszelnek kell viselni azért, hogy élesen rosszabbodik a helyzet Afganisztánban, a Közel-Keleten, Észak-Afrikában és a világ más pontjain". (Forrás: MTI)
2014. VII. 25. Az orosz Szövetségi Nyomozó Iroda nyomozati főosztálya "terror- és szélsőséges cselekmények megvalósítására irányuló, a média felhasználásával történő nyilvános felbujtás" vádjával indított Jaros ellen büntetőeljárást az Interpolnál A nyomozók szerint beszédeiben Jaros Oroszország területén elkövetendő szélsőséges cselekményekre és terrorizmusra szólított fel oroszellenes erőket. Negyvenhét darab nyolcvankét milliméteres, ukrán területről kilőtt aknagránát csapódott be a Kelet-Ukrajnával szomszédos dél-oroszországi, rosztovi területen, a kujbisevi járásban, a határ közelében - mondta az orosz Szövetségi Nyomozó Bizottság szóvivője, Markin. Később ukrán területről, ugyanebből a szektorból még harminckét aknát lőttek ki. Alaptalan oroszellenes gyanúsítgatásokkal vádolta meg az amerikai Külügyminisztériumot, illetve név szerint annak szóvivőjét az orosz külügyi tárca, miután az elmúlt napokban az Egyesült Államok egyre élesebben bírálta Moszkvát az ukrán válsággal és a malajziai utasszállító kelet-ukrajnai lelövésével kapcsolatban. (Forrás: MTI)
Románia
2014. VII. 30. A románok leginkább Németországgal szimpatizálnak - a megkérdezettek 84,3 százaléka -; Nagy Britanniával: 83,5 százalék; majd Spanyolország, Olaszország és Hollandia következik. Franciaország hatodik - 77,9 százalékkal. A románok leginkább Oroszországhoz viszonyulnak a legellenszenvesebben - több mint ötvenegy százalék. Magyarországot is majdnem a megkérdezettek fele ítélte meg kedvezőtlenül, negyven százalék pedig úgy válaszolt, hogy pozitív érzelmei vannak Magyarország iránt. (Forrás: MTI)
2014. VII. 28. Az Adevarul július 26-án este arról tudósított, hogy az ukrajnai Csernyivci megye román többségű településein a lakosok útlezárással tiltakoztak az ellen, hogy a térségben csaknem ötszáz román nemzetiségű ukrán állampolgár kapott mozgósítási parancsot. A román Külügyminisztérium adatai szerint Ukrajnának - a románnal azonosnak tekintett moldovai nyelvűeket is beleértve - négyszázezer román anyanyelvű lakosa van. A legnagyobb közösség az ország délnyugati térségében, a Romániával határos Csernyivci megyében - Bukovina északi részén - lakik, ahol mintegy száznyolcvanezer lakos anyanyelve a román. (Forrás: MTI)
Szlovákia
2014. VII. 31. A hajóközlekedés július 29-én este állt le a bősi vízerőműnél, mert az egyik zsilipkamra - a jobb oldali zsilip felső kapuja - meghibásodott. A javításhoz ki kell szárítani a jobb kamrát, mert csak így lehet kicserélni a sérült részeket. A költségek valószínűleg elérik a fél millió euro-t. A hiba kijavításán egy speciális búvárcsapat dolgozik. A vállalat előzetes becslése szerint augusztus 3-ig tart majd a javítás, Amíg a hibát nem javítják ki, nem indítják újra a forgalmat. Ezalatt a hajók Budapestnél, Bécsnél és Pozsonynál vesztegelnek. (Forrás: MTI)
.
