.
Magyarország
2014. VII. 31. Hun és türk tudatú nemzetek 2014. augusztus 8. és 10. között Bugacon, a Kurultáj magyar törzsi gyűlés ünnepén. Mintegy százhúsz hagyományőrző csapat érkezik Erdélyből, Kárpátaljáról, Felvidékről és Délvidékről is. A háromnapos eseményen csaknem harminc hun vagy türk tudatú nemzet képviselői - köztük avarok, azeriek, kirgizek, türkmének, bolgárok, tatárok és magyarok - vesznek részt. A Kurultáj Európa egyik legnagyobb hagyományőrző ünnepe, amelyet immár ötödik alkalommal rendeznek meg. A Kárpát-medencei hagyományőrzők seregszemléjére eddig háromszáznegyven lovas regisztrált. A világ legjobb lovas íjászai tartanak bemutatókat. A Keleti vihar elnevezésű, rekonstruált csatajelenetet bemutató programon keleti lovas nomádok harci taktikáit és a hadviselést ismerhetik meg a látogatók. Ötvenkét, főként népzenei koncerten is részt vehetnek. Különlegesség az a több mint húsz méter átmérőjű, háromszáz négyzetméter alapterületű Atilla-sátor, amelyikben kiállítják A hunok bejövetele című, húsz méter hosszú és 2,7 méter magas monumentális félkörképet, Kertai festőművész alkotását. (Forrás: MTI)
2014. VII. 30. Az egész Európai Uniós gazdaságra negatív hatással lesznek az Oroszországgal szembeni szankciók - véli a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara magyar-orosz tagozatának tiszteletbeli elnöke. Tóth szerint Magyarországon elsősorban az energiaipar, a gyógyszeripar és az autóipar szenved veszteséget. Az energetikai intézkedések hátrányosak lehetnek az MVM-nek és a MOL-nak. A pénzügyi szektor korlátozása az orosz keresletet csökkenti, és ez hatással lehet olyan cégekre, mint a Richter, vagy a többi hazai gyógyszeripari vállalat. Ha csökkentjük az oroszországi keresletet, akkor az orosz importkereslet is lényegesen visszaesik, és ez már érinti azt az ezer-ezerkétszáz kis és közepes hazai vállalkozást, melyek a Magyarországból Oroszországba irányuló export húsz-huszonöt százalékát adják. És ezt már több tízezer munkavállaló is megérezheti itthon – hangoztatta. Ha Németország oroszországi szállításai is visszaesnek, akkor a magyarországi autóipari beszállítói mezőny megrendelései is csökkennek, következésképp dupla negatív hatás érvényesül. (Forrás: MTI)
U2014. VII. 30. Nagyjából tízezer, folyamatban lévő devizahiteles pert függesztenek fel a bíróságok országszerte, olyanokat, amelyeket az adósok még a Kúria jogegységi döntése előtt indítottak bankjukkal szemben. Mostantól a pénzintézeteknek kell bizonyítaniuk, hogy tisztességesen jártak el ügyfeleikkel, ehhez bírósági pereket kell indítaniuk, amiket kiemeltek kezelnek a törvényszéken, az első- és másodfokú ítéletekre is mindössze harminc napja lesz a bíróságoknak. A bankoknak harminc napjuk van, hogy pereljenek. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a devizahiteles mentőcsomag mintegy négyszáznyolcvanezer családot, csaknem másfél millió embert érint. (Forrás: MTI)
2014. VII. 29. A Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatása szerint negyvenhét új határátkelő épülhet meg a megállapodások alapján - írta a Világgazdaság. Szlovákiával huszonnégy, Romániával tizenkettő, Szlovéniával hat, Ukrajnával három, Szerbiával pedig két új határállomás létrehozásáról van megállapodás. Az átlagos költség három milliárd forint lehet. (Forrás: MTI)
2014. VII. 28. Kárpát-medencei magyartanárok Gödöllőn: Százhatvanan jöttek a találkozóra, amelyiket a Rákóczi Szövetség szervezi, immár második alkalommal. A rendezvény céljairól és programjáról szólva Takaró, irodalomtörténész, a találkozó szakmai vezetését ellátó Kárpát-medencei Magyartanárok Kulturális Egyesületének elnöke szólt arról is, hogy a magyar irodalom-tanítás különösen a 20. századi kánon tekintetében torz, elfogult és egyoldalú. Úgy fogalmazott: "az 1948 utáni nézet-diktatúra és ízlés-terror kisöpört mindent, ami nem szolgálta a szocializmus eszméinek terjesztését". Hozzátette: "az a kép, amelyiket mi a 20. század első felének Magyarországáról az irodalmon keresztül elmondunk, az torz és csorba". Szorgalmazta a tantárgy közös műveltségi standardjának létrehozását. A programsorozaton felszólal, illetve előadást tart mások mellett Németh, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke, Vathy és Jókai írók, Balázs nyelvész és Raffay történész. (Forrás: MTI)
2014. VII. 28. Ünnepi bélyeg a világháborús centenáriumra. A Magyar Posta Zrt. a Honvédelmi Minisztérium (HM) Hadtörténeti Intézet és Múzeummal közösen bocsátotta ki. az I. világháború kitörésének 100. évfordulójára. http://tinyurl.com/njkwpqp
2014. VII. 27. A korábbi tízszerese, mintegy nyolcszázmilliárd forint áll rendelkezésre energiahatékonyságot és a megújuló energiaforrások kiaknázását támogatandó, a következő Európai Uniós ciklusban. A napelemek telepítését leginkább az alacsony kamatok ösztönzik; mindenki jobban jár, ha ebben tartja a pénzét, mintha bankbetétben tartaná. Magyarországon nő a telepítési kedv – jelentette ki Glattfelder, a nemzetgazdasági tárca államtitkára, a Magyar Szolár Szövetség elnöke. (Forrás: MTI)
2014. VII. 27. Magyarországnak mindent meg kell tenni, hogy magyarokat ne hívhassanak be egy olyan háborúba, amihez nekik semmi közük. Emellett az etnikai arányokat meg kell őrizni. Nem lehetséges, hogy ugyanaz megtörténjék, mint Szerbiában, ahonnan a háborús területekről jövők megváltoztatták az etnikai arányokat. Ebben minden formális és informális módon segítjük a kárpátaljaiakat – szögezte le a miniszterelnök-helyettes. (Forrás: Kossuth)
2014. VII. 27. Növekszik a tiltott határátlépők száma. Főként a balkáni útvonalon, embercsempész-hálózatok közvetítésével érkeznek a migránsok és többségük tranzitországnak tekinti Magyarországot. Az idén eddig több mint ötezer idegen állampolgár átmeneti elhelyezése, menekültügyi kérelmük elbírálása adott munkát a hatóságoknak. Korábban évente két-háromezer menekült érkezett. (Forrás: MTI)
2014. VII. 27. Az első világháború kitörésének századik évfordulóján, július 28-án "A Nagy Háború kisembereinek hőstettei" címmel indítanak internetes oldalt. A szerkesztők célja, hogy bemutassák a mostanra feledésbe merült katonákat. (lásd: HungarianArmedForces): http://tinyurl.com/mxqduxf
2014. VII. 26. Semjén, miniszterelnök-helyettes jelenlétében vontak fel este újabb nagy méretű székely zászlókat a székelyföldi Kézdivásárhelyen. Az ünnepélyes zászlófelvonásra azt követően került sor, hogy egy nappal korábban Kovászna megye prefektusa bíróságon támadta meg a rendezvényre kibocsátott városházi engedélyt, és ezzel felfüggesztette az engedély hatályát. Semjén a zászlófelvonási ünnepségen kijelentette: az Európai Unióban nincs precedens arra, hogy egy nemzeti közösséget korlátozzanak szimbólumai használatában. Hozzátette, hogy Magyarországon a román közösség olyan szimbólumokat használ, amilyeneket akar. (Forrás: MTI)
2014. VII. 25. Folyamatosan biztosítani kell a tagállamok számára azt a biztonsági környezetet, amelyikre az ukrán válság nyomán kialakult helyzetben szükség van. Ehhez fenn kell tartani azt az elrettentő erőt, amelyik arányos és megfelelő a helyzet kezelésére - mondta Bradshaw, a NATO szövetséges erőinek európai főparancsnok-helyettese Budapesten. Délelőtt Hende, honvédelmi miniszterrel és Benkő vezérkari főnökkel tartott megbeszélést. Ennek keretében - mint Benkő ismertette - egyeztettek az ukrán válságról, arról, hogy Magyarország és a Magyar Honvédség mit tett a kialakult helyzettel, az Ukrajna és Oroszország közötti viszonnyal, a belső ukrán feszültségekkel összefüggésben, valamint a magyarok és Magyarország biztonsága érdekében. Megvitatták a jelenlegi balkáni helyzetet és a szükséges lépéseket. A magyar vezérkari főnök hozzátette: Magyarország számára kiemelten fontos Bosznia-Hercegovina és Koszovó stabilitása és az annak fenntartásához szükséges katonai hozzájárulás. Véleményt cseréltek a szervezet afganisztáni szerepvállalásáról is. Bradshaw elmondta: látogatásának elsődleges célja az volt, hogy megbeszéljék, az ukrán helyzet milyen NATO-reagálást igényel. Kifejtette: már több megerősítő intézkedés lépett életbe: a tagállamok intenzívebb légtérrendészeti feladatokat látnak el a balti államok légterében, fokozták a tengerészeti jelenlétet a Fekete-tenger és a Földközi-tenger keleti medencéjében, és szárazföldi erőket is felvonultattak. Kiemelte: ezek az intézkedések kizárólag védelmi jellegűek, mindazonáltal hangsúlyozzák azt a "sziklaszilárd erőt", amit a szövetség képez a Washingtoni Szerződés kollektív védelemről rendelkező 5. cikkelyének megfelelő kötelezettségei teljesítése során. Köszönetet mondott azért, hogy a Magyar Honvédség azonnali és rendkívül határozott segítségnyújtással reagált a NATO felhívására a megerősítő intézkedések területén. Elmondta, a Magyar Honvédség törzstiszteket, a szövetség által hasznosítható infrastrukturális és légi eszközöket is a NATO rendelkezésére bocsátott, amelyek a NATO teljes keleti határvidéke mentén végeznek légtérrendészeti feladatokat. Megerősítő intézkedések elsősorban a közvetlenül érintett, "legsebezhetőbb" országok védelmét szolgálják. Kiemelte: a NATO célja egy olyan platform kialakítása, amelyik alapján a keleti fejleményekkel arányosan további lépéseket tudnak tenni. Kijelentette: az elrettentés erejét mindenképpen alkalmazni kell, hogy a folyamat kontrollálható legyen. Mindent meg kell tenni az orosz destabilizációs lépések ellensúlyozásáért, a béke és a stabilitás helyreállításáért. Ezt elsősorban politikai és diplomáciai eszközökkel kell megvalósítani, a NATO-nak ebben nincs közvetlen szerepe. Továbbra is folytatni kell a stabilizációs műveleteket azokon a területeken, amelyeken fennáll az instabilitás kockázata. Ezzel, valamint a szövetség elrettentő erejének felmutatásával kívánják megelőzni, hogy Európa szívében olyan helyzet alakuljon ki, amelyikben a NATO-nak valóban fel kell lépnie. Bradshaw július 24-én este érkezett Budapestre, és délután már tovább is utazott. (Forrás: MTI)
2014. VII. 25. A Szociáldemokraták kezdeményezik, hogy vezessék állami banknál az állami szervek a bankszámlájukat. A párt szerint ezzel több mint negyven milliárd forintot lehetne megtakarítani. (Forrás: MTI)
Erdély
2014. VII. 31. A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke érintett félként megkapta az Európai Unió luxembourgi bíróságától azokat a dokumentumokat, amelyeket az Európai Bizottság ellen indított perében az EB oldalán beszálló államok - közöttük Románia - nyújtottak be. Románia egy etnikai enkláve kialakulásának veszélyére hivatkozik a nemzeti régiókról szóló luxembourgi perben - közli a Krónika című lapban az ügyben felperes Izsák, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke. "Az enkláve az országon belüli területet jelent, amelyik nem tartozik az őt körülvevő állam joghatósága alá. Ha a román állam a Székelyföldben egy esetleges enklávét lát, az azt jelenti, hogy még mindig nincs tisztában az autonómia fogalmával" - jelentette ki Izsák. Az SZNT és partnerei azt kezdeményezték, hogy az EU kezelje kiemelt figyelemmel azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg őket körülvevő régióktól. A héten a luxembourgi bíróság iktatta Kovászna megyének az SZNT oldalán való beavatkozását. Izsák szerint a Kovászna megyei önkormányzat jogászai azzal érveltek, hogy az EU kohéziós politikája nem enyhítette, hanem elmélyítette a szegényebb vidékek lemaradását abban a hat megyét magába foglaló fejlesztési régióban, amelyikbe a három székelyföldi megye - köztük Kovászna is - tartozik. (Forrás: MTI)
2014. VII. 30. A román kommunizmus idején működött Securitate szellemi örökösének és módszerei folytatójának nevezte a Román Hírszerző Szolgálatot (SRI) Izsák, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke, aki szerint a titkosszolgálat vezetőjének minapi, autonómiával kapcsolatos nyilatkozata azt mutatja, a román titkosszolgálat ma is politikai rendőrségként működik. Maior egy interjúban kijelentette: 'azon vagyunk, hogy ne lehessen kierőszakolni a területi autonómiát és más olyan dolgokat, amelyekre a szomszédainknak (Magyarországnak) ez az új, nemzetinek nevezett politikája irányul'. Izsák szerint Maior kijelentését a romániai demokráciát veszélyeztető fenyegetésként kell értékelni. Kifejtette: bármely demokratikus ország közigazgatási rendje olyan politikai döntés eredménye, amelyik a törvényhozó hatalom kizárólagos hatáskörébe tartozik. Ezt az elvet sértette meg a román hírszerzés vezetője - véli az SZNT elnöke. Rámutatott: a hírszerző szolgálatnak sem joga, sem törvényes eszköze nincs ebbe a folyamatba beavatkozni. A román politikum kétszínű: kisebbségbarátnak kíván látszani Európában, másfelől célnak tekinti megvalósítani Ceausescu volt kommunista diktátor álmát, az etnikailag homogén nemzetállam megteremtését, és ez utóbbi elérése érdekében eszközökben sem válogat - olvasható a közleményben. (Forrás: MTI)
2014. VII. 29. Megszavazta a marosvásárhelyi Városi Tanács a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium megalapítását, amit hosszas politikai egyeztetés előzött meg. A tervek szerint 2015 szeptemberétől költöznek be az újonnan alapított intézmény osztályai a római katolikus egyház birtokában lévő épületbe, amelyikben jelenleg a marosvásárhelyi Egyesülés nevű gimnázium és középiskola működik. Ez utóbbi oktatási intézmény vegyes - román és magyar - tannyelvű, az osztályok nagy többségét a román osztályok teszik ki. Ez az iskola Marosvásárhely egyik elit tanintézménye. Az új iskola a tervek szerint a következő öt évben tizenhét osztállyal fog működni. (Forrás: MTI)
2014. VII. 27. A kormány és a délvidéki magyarok közötti együttműködés kereteiről, formáiról és tartalmáról kötött megállapodást Orbán Viktor miniszterelnök és Pásztor, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke Tusnádfürdőn. Megegyeztek a fejlesztéspolitika legfontosabb kérdéseiről, a támogatandó projektek lebonyolításáról. A most induló hétéves Európai Uniós költségvetési időszakban a korábbinál több forrás áll rendelkezésre a délvidéki magyarok számára fontos fejlesztésekre, a szerb-magyar határ menti térség gazdasági lehetőségeinek bővítésére. (Forrás: MTI)
2014. VII. 26. Az új magyar államszerveződés alapja egy munkaalapú állam, amelyik nem liberális természetű. Ma már hasznosabb a világban most zajló változásról gondolkodni, a 2008-ban nyilvánvalóvá vált világgazdasági, világhatalmi átrendeződést tekintve kiindulópontnak - magyarázta. Ma a világ azokat a rendszereket próbálja megérteni, amelyek nem nyugatiak, nem liberálisok, talán nem is demokráciák, és mégis sikeresek, az elemzések "sztárjai" pedig Szingapúr, Kína, India, Oroszország, Törökország - mondta. Megpróbáljuk megtalálni a Nyugat-Európában elfogadott dogmáktól és ideológiáktól elszakadva azt a közösségszervezési formát, azt az új magyar államot, amelyik képes arra, hogy a mi közösségünket évtizedes távlatban versenyképessé tegye a nagy világ-versenyfutásban - fogalmazott. A liberális társadalomszervezési elvekkel, módszerekkel szakítani kell - foglalt állást. A korábbi liberális magyar állam nem védte meg a közösségi vagyont, nem kötelezte a mindenkori kormányt, hogy ismerje el a világban élő magyaroknak a magyar nemzethez való tartozását, nem védte meg az országot az eladósodottságtól, a családokat pedig az "adós-rabszolgaságtól". Egy munkaalapú állam korszaka következhet el. Új államszerveződés, amelyik a liberális államszerveződés korszaka után - a kereszténységet, szabadságot, az emberi jogokat tiszteletben tartva - versenyképessé teszi a magyar közösséget. A magyar nemzet nem egyének puszta halmaza, hanem egy közösség, amelyiket szervezni, erősíteni és építeni kell - fogalmazott. Ilyen értelemben a Magyarországon épített új állam egy nem liberális állam. Egyes, a nyilvánosságban rendszeresen szereplő magyarországi civilek esetében "külföldiek által fizetett politikai aktivistákkal van dolgunk", akik külföldi érdekeket próbálnak érvényesíteni Magyarországon. Ezt világossá kell tenni a magyar állam újjászervezése során - hangsúlyozta. Hozzátette: "ezért nagyon helyes, hogy megalakult a magyar Parlamentben egy olyan bizottság, amelyik a külföldi befolyásszerzés folyamatos figyelésével, nyilvántartásával és nyilvánosságra hozatalával foglalkozik". "Félelem, begubózás és visszahúzódás helyett bátorságot, előretekintő gondolkodást, ésszerű, de bátor cselekvést javaslok a Kárpát-medencei magyar közösségnek, sőt a világon szétszóródott teljes magyar nemzeti közösségnek. A jóléti állam és társadalmi rendszer kimerítette tartalékait. Mára önmagát emészti fel hatalmas eladósodással, és ez nem fenntartható létezési formája a nyugat-európai társadalmaknak. Nem érdemes ezt a nem fenntarthatóvá vált modellt követni - mondta. Szerinte provincializmus a Nyugat másolása, amin túl kell lépni, ez ugyanis "megöl bennünket". "A legnagyobb bajunk", hogy a külkereskedelmi mérleg több mint kétharmada az Európai Unió felé irányul, ami egészségtelen arány. Az lenne az egészséges, ha ez ötven százalék lenne, a másik fele pedig a világ más pontjaira irányulna, hogy "több lábon álljunk" - fűzte hozzá. Arról is beszélt, hogy nem osztja az amerikai külpolitika irányvonalát, miszerint az emberi jogok terjesztése a feladat. Úgy látja: Magyarországnak azt a célt kell kitűznie, hogy a világ minden jelentős szereplője abban legyen érdekelt, hogy sikeresek legyünk, ő ezt tekinti nemzeti külpolitikának. Mint mondta, emberi jogi tételek felmondása helyett konkrét, gyakorlati, reláció-központú együttműködéseket kell kialakítani. A Déli Áramlatról szólva úgy vélte: hamarosan Oroszország nem fog gázt szállítani Ukrajnának, mert az nem tud fizetni, előbb-utóbb blokkolódni fog az Európába érkező gázszállítás. Az a magyar érdek, hogy legyen olyan gázszállítási mód, ami egy ilyen helyzetben is biztosítja az ellátást. A saját érdekeinket nem szabad odadobni egy ilyen konfliktusban - hangsúlyozta. Kijelentette: határozottan ellenzi azt az európai politikát, amelyik elfogadja és támogatja a bevándorlást. Ezt határozottan, világosan és szelíden ki kell mondani - mondta. A bevándorlás támogatása helyett szerinte az okos politika az lenne, ha a munkaképes, de jelenleg megfelelő képzettséggel nem rendelkező népcsoportokat segítenék. El fog jönni az az idő, hogy kérdésessé válik a nemzetállamok etnikai alapja. Ezt akarjuk? - tette fel a kérdést, hozzátéve: "nem akarunk Amerikai Egyesült Államokat csinálni Európából". Az autonómia-törekvésekről azt mondta: ha az erdélyi közösség abba a helyzetbe kerülne, hogy a neki járó forrásokat a román költségvetésből nem kapja meg, számíthat Magyarország támogatására. Az így elveszített forrásokat a magyar gazdaság azonban jelenleg nem tudja pótolni. Az itteni politika fontos része kell legyen, hogy meg tudja szerezni az Erdélyt illető költségvetési forrásokat azon intézmények fenntartására, amelyek állampolgári jogon járnak. Az autonómiakérdés a nyugati autonómiavitákban gyakran pénzügyi kérdés is - jegyezte meg. Tőkés az autonómiát érintő felvetésekre integrált autonómiakoncepció kidolgozását szorgalmazta; mint mondta: olyan felfogásra van szükség, amelyik együtt érvényesíti az egész erdélyi autonómia, a területi és a kulturális önrendelkezés ügyét. Megjegyezte: a nemzetpolitika egyetlen hibája, hogy nem integrálódott eléggé, ezért arra kérte a kormányt, "integrált módon próbálják összefogni a nemzetpolitikát". Tőkés kijelentette: ahhoz, hogy Európa meghallhassa az autonómiaigényt, a magyar közösségek képviselőinek ugyanazt kell mondaniuk Bukarestben, Pozsonyban, Belgrádban, Kijevben, Budapesten, Brüsszelben és Strasbourgban. (Forrás: MTI)
2014. VII. 25. Újraválasztották Tőkést a Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács (KMAT) elnökévé délután, Bálványosfürdőn tartott ülésen. (Forrás: MTI)
2014. VII. 25. A külhoni magyar pártok vezetőinek részvételével rendezett nyilvános kerekasztal-beszélgetésen Semjén miniszterelnök helyettes elmondta: a magyar állam nemcsak felelősséget érez, hanem felelősséget is visel a határon túli magyarságért. Elmondta: a külhoni szervezetek és programok támogatására szánt évi huszonegy milliárd forint minden korábbinál nagyobb. Kitért arra, hogy a külhoni közösségek közül most a kárpátaljai magyarság van a legveszélyeztetettebb helyzetben. "Nem folyhat magyar vér olyan háborúban, amelyikhez a magyarságnak semmi köze. Semmilyen bűnrészessége nincs a magyarságnak abban a helyzetben, amelyik ott kialakult. Tehát a kárpátaljai magyarság érezze azt: bármi történik, mindig számíthat a magyar államra. A magyar állam és az egyetemes magyarság a kárpátaljai magyarság mögött van" - jelentette ki. Magyarországon olyan társadalmi konszenzus alakult ki a legfontosabb nemzetpolitikai kérdésekben, amilyen öt évvel ezelőtt elképzelhetetlen volt - hangsúlyozta. "Teljes társadalmi konszenzus van a tekintetben, hogy a külhoni magyarságnak jár az állampolgárság, jár a szavazati jog, és megilleti őt az autonómia. A tömbmagyarságnak a területi, a szórványmagyarságnak a kulturális autonómia" - fejtette ki. "Az autonómia nem valamilyen magyar találmány, nem valamilyen extrém magyar követelés, mint ahogy azt a román belpolitikában is beállítják: az autonómia és önrendelkezés végeredményben emberi jog a közösség szintjén" - mondta. A nemzetpolitikai építkezés folytatását kérték a kormánytól a külhoni magyar vezetők. Pásztor, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke beszámolt róla: a délvidéki ('vajdasági ) magyarság mintegy fele igényelte és kapta meg a magyar állampolgárságot. A VMSZ a parlamenti többség részeként olyan országot akar létrehozni Szerbiában, amelyikből magyarként sem kell elmenekülni. Brenzovics, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke rámutatott: a nehéz helyzetbe került közösség számára fontos segítség a magyarság szolidaritása, a magyar kormány támogatása. A biztonság a legfontosabb kérdés. Az országban háború van, a katonai behívók a magyarságot is érintik, és magyar áldozat is van. Hozzátette: Kárpátalján megjelentek a kelet-ukrajnai menekültek, és bár létszámuk még nem éri el az ezret, félő, hogy amennyiben jelenséggé válik, a térség etnikai arányainak megváltozásához és feszültségekhez vezethet. Berényi, a szlovákiai Magyar Közösség Pártja (MKP) elnöke arról számolt be, hogy az MKP mind a megyei, mind a köztársasági elnöki választáson jól szerepelt. Toró T., az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke azt mondta, a demokrácia-központok harminckét irodás hálózata az erdélyi igénylők mintegy kétharmadának segített a magyar állampolgársági kérelem beterjesztésében és kész folytatni a munkát. Úgy vélte, az előző ciklus elsősorban a külhoni gazdaságfejlesztési programokkal maradt adós. A külhoni magyar pártvezetők jelenlétét kihasználva este Bálványoson ülésezik a Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács. Segítséget ígért a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) készülő autonómiatervezete székelyföldi román közegben való népszerűsítéséhez Constantin, a Bozeni (Bolzano, Dél-Tirol) Európai Akadémia (EURAC) romániai származású kutatója. Antal, sepsiszentgyörgyi polgármester felkérésére vállalta, hogy részt vesz a hamarosan közvitára bocsátandó autonómia-statútum román nyelvű megmagyarázásában. Az elmúlt évben jelentős haladás történt a műszaki fejlesztések területén; a székelyudvarhelyi és kolozsvári stúdiók mellett Dunaszerdahelyen és Szabadkán is létrehoztak élő beszélgetésre, bejelentkezésre alkalmas stúdiókat. Jelenleg folyik hasonló stúdió kialakítása Kárpátalján is. (Forrás: MTI)
Kárpátalja
2014. VII. 31. Az ungvári Kárpáti Igaz Szó című lapban közzétett nyilatkozatban kérte az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) az illetékes kárpátaljai hatóságoktól, hogy a részleges mozgósítás során elsősorban a rendvédelmi szervek munkatársait sorozzák be, és az önkéntesség elvét alkalmazva folytassák a sorozást. A szervezet szerint néhány hónapja a választópolgárok nagy része éppen azért támogatta Porosenko elnökké választását, mert a programjában szerepelt, hogy rövid időn belül véget vet a szembenállásnak, és mindenki számára megnyugtató választ talál a konfliktus békés rendezésére. (Forrás: MTI)
2014. VII. 30. Az ukrán hadseregben tíz-húsz éve szolgált, jelenleg tartalékos állományban lévő katona nem alkalmas arra, hogy modern hadviselés körében ellássa feladatát Kelet-Ukrajnában a szakadárok ellen - jelentette ki Brenzovics, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke Nyíregyházán. Közleményben cáfolta a kényszersorozásról Kárpátalja-szerte terjedő híreket Ungváron a Kárpátalja megyei Hadkiegészítő Parancsnokság, hangsúlyozva, hogy a részleges mozgósítás a törvényes keretek között folyik a megye területén. Híresztelésekre reagált, amelyek szerint katonák, a belügyi szervek munkatársaival közösen "összefogdossák és kényszerrel besorozzák a hadseregbe" a férfiakat. Fucur alezredes, a munkácsi Hadkiegészítő Parancsnokság mozgósítási osztályvezetője - a panorama-mukachevo.com munkácsi hírportál jelentése szerint - egy július 29-ei értekezleten elmondta: a munkácsi Hadkiegészítő Parancsnokságon egyelőre átlagosan harmincöt behívóra jut egy személyes jelentkezés. Tiltakoztak a részleges mozgósítás ellen: a huszti járási Visk nagyközség mintegy száz lakosa lezárta a Tisza-hidat, megbénítva ezzel egy fontos közút forgalmát.; a nagyszőlősi járásban Magyarkomját településen ahelyi lakosság a falu központi hídját zárta le, míg az Ilosvai járás Cserhalom nevű községének lakói az Ilosvát Beregkisfaluddal összekötő úton emeltek útzárat - adták hírül kárpátaljai hírportálok. Mindhárom helyszínen azt követelték, hogy a hatóságok állítsák le a civilek mozgósítását Kárpátalján és a rendvédelmi szervek állományát vezényeljék a kelet-ukrajnai háborús övezetbe. (Forrás: MTI)
2014. VII. 29. Az ukrán hadseregben elrendelt részleges mozgósítás ellen kezdődött több száz fős tüntetés Munkácson, miközben a közeli Beregrákoson (Rakosino) második napja tarják lezárva a Csap-Kijev főútvonalat a tüntetők. A huszti és a beregszászi járás több településén is volt útlezárásos tiltakozás. Mintegy harminc nő és gyerek lezárta a településen áthaladó nemzetközi főútvonalat, aminek következtében hatalmas forgalmi dugó alakult ki mindkét irányban. Tiltakozást az az álhír váltott ki, hogy háromszáz helyi férfit fognak a hadseregbe behívni és a kelet-ukrajnai terrorellenes műveleti övezetbe vinni. Július 28-án délután a Huszti járás négy településén tartottak főként nők útlezárásos tiltakozást, de estére mindenütt feloldották a blokádot. Forgalmas közlekedési útvonalakat vettek blokád alá Nagyberegen, Kígyóson, Beregújfaluban és egy nappal korábban Gáton. Ilosván (Irsava) 19-án helyi és környékbeli hadköteles férfiak tüntettek a járási Állami Közigazgatási Hivatal épületénél a részleges mozgósítás ellen. A tiltakozó megmozdulásokat nagyrészt olyan rémhírek váltották ki, hogy hatósági emberek mikrobuszokkal járják a településeket és erőszakkal fogdossák össze és viszik el a hadköteles férfiakat. A kárpátaljai ukrán nyelvű médiában olyan hírek jelentek meg, hogy a megyéből a mostani részleges mozgósítás során hatezer tartalékost hívnak be katonai szolgálatra. Kárpátaljáról eddig kilenc katona vesztette életét a kelet-ukrajnai harcokban. A Kárpátalja megyei állami közlekedésrendészeti felügyelet (DAI) arra kéri az autósokat, hogy ha tehetik, ne induljanak útnak, mert a megye területén több fő közlekedési utat lezárt a forgalom elől a katonai mozgósítás ellen tiltakozó lakosság. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és a három történelmi egyház - a Kárpátaljai Református Egyház, a Kárpátaljai Római Katolikus Egyház, valamint a Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegye Beregszászi Esperesi Kerülete - Ungváron kiadott nyilatkozatában aggodalmát fejezi ki a kelet-ukrajnai helyzet és a részleges katonai mozgósítás elindítása miatt, felszólítva az illetékes hatóságokat, hogy a Kárpátaljáról behívott tartalékosokat ne vigyék a háborús övezetbe. Az aláírók érthetetlennek nevezik, hogy amíg a kárpátaljai fiatalokat behívják a hadseregbe, addig kelet-ukrajnai hadköteles férfiak a megyében menekült státuszt élveznek és mentesülnek a behívás alól. "Az állam vezetőinek meg kell találniuk azokat a megoldásokat, amelyek végre a lakosság akaratának megfelelően stabilizálhatják az országot és annak régióit. Mielőbb véget kell vetni a vérontásnak, amely már így is rengeteg áldozattal járt" - olvasható a közleményben. Elvárják az illetékes hatóságoktól, hogy szolgáltassanak megfelelő és hiteles információt, és tájékoztassák a lakosságot a sorozás állapotáról. Kérik továbbá az illetékes szerveket, hogy cseréljék le a 2014 márciusa óta a hadműveleti övezetben szolgálatot teljesítő kárpátaljai katonákat, és ismertessék a rotáció ütemtervét a katonák hozzátartóival. Felszólítják az illetékeseket, hogy mielőbb tiltsák meg a felkészületlen tizennyolc-húsz éves ifjak részvételét a katonai műveletekben, és ne vigyék a Kárpátaljáról behívott tartalékosokat az ország háborús övezetébe. "Úgy véljük, hogy a harci cselekményekbe csak a hivatásos katonai és rendvédelmi állományt kell bevonni. A férfiak tömeges behívása további károkat okoz az amúgy is gyengülő gazdaságnak" - áll a dokumentumban. A nyilatkozatot jegyzők felhívják az illetékesek figyelmét, hogy a menekülteket ne telepítsék tömegével egy helyre, és figyeljenek oda arra, hogy az ne változtassa meg az etnikai arányokat. Megszüntették a Csap-Kijev főút blokádját a katonai mozgósítás ellen tiltakozó lakosok a Munkács melletti Beregrákoson, így este újraindult a forgalom a magyar határt az ukrán fővárossal összekötő nemzetközi autóúton. Luncsenko, Kárpátalja megye kormányzója megígérte, hogy továbbítja Turcsinov házelnökhöz a helyi lakosok beadványát, amelyikben azok a múlt héten elrendelt részleges mozgósítás módosítását kérik. Arról is biztosította a tiltakozókat, hogy a besorozottak közül senkit nem fognak akarata ellenére a kelet-ukrajnai háborús övezetbe vezényelni. Tanácskozáson a megye vezetője bejelentette, hogy Kárpátaljáról a részleges mozgósítás során ugyan több ezer behívót kézbesítenek majd a tartalékosoknak, de csak két és félezer besorozottat küldenek a kelet-ukrajnai terrorellenes műveleti övezetbe. A legjobbak legjobbjait és elsősorban az önként jelentkezőket fogják a feladatra kiválogatni - mondta. Packan, az Udar (Ütés) párt kárpátaljai parlamenti képviselője elmondta, hogy a megye tizenhárom járásából kétszáz - kétszáz tartalékost, falvanként öt-tíz főt fognak a hadseregbe behívni. Luncsenko emlékeztetett arra, hogy a kelet-ukrajnai helyzet destabilizációja is útblokádokkal kezdődött. Megjegyezte: a kárpátaljai fejlemények a parlamenti választási kampány kezdetét jelzik, és részei annak a politikai játéknak, melyet egyes politikai erők űznek népszerűségük növelése érdekében; "felelőtlen ígéretekkel hatalmas politikai tőkét kovácsolnak maguknak". (Forrás: MTI)
.
