.
Csehország
2014. VII. 24. Nyilatkozatban szólította fel a cseh gépipari vállalatokat tömörítő szövetség (NSK) a prágai kormányt, hogy mihamarabb írjon ki pályázatot egy megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére a Duna-Odera-Elba csatornáról. Az új hajóút a Duna Pozsony és Bécs közötti szakaszából indulna észak felé, és az észak-morvaországi Ostrava felett lengyel területen kapcsolódna az Oderához. Ostrava alatt mintegy negyven-ötven kilométerre lenne egy nyugati irányú elágazás, amelyik a csatornát összekötné az Elbával. Csehország és a közép-európai országok a csatornán keresztül így kényelmes vízi utat, összeköttetést nyerhetnének több tengerhez. Zeman köztársasági elnök beiktatása után, 2013 tavaszán közölte, hogy hivatali ideje alatt szeretné elindítani a Duna-Odera-Elba csatorna építését. Az idén januárban hatalomra került kormány azt vette tervbe, hogy megvalósíthatósági tanulmányt készíttet. A cseh közlekedési tárca azonban márciusban jelezte, hogy elállna a pályázattól, amivel kiváltotta az államfő kritikáját. A csatorna éles belpolitikai és szakmai viták tárgya. A cseh Tudományos Akadémia szakbizottsága 2014 februárjában álláspontot tett közzé, amelyik szerint a csatorna felépítése nem lenne gazdaságilag kifizetődő. A vállalkozás ugyanakkor része Csehország távlati területfejlesztési tervének, amelyiket 2009 nyarán fogadta el a cseh kormány. A projekt Csehország összes szomszédját - Ausztriát, Szlovákiát, Lengyelországot és Németországot is - érinti. (Forrás: MTI)
Hollandia
2014. VII. 23. Malajziai szakértők holland kollégáiknak adták át a Kelet-Ukrajnában lelőtt maláj utasszállító fekete-dobozait - közölte virradóra a holland Külügyminisztérium. Tájékoztatásuk szerint az MH17-es járat két fekete-dobozát a kijevi repülőtéren kapta meg a katasztrófa kivizsgálását irányító holland Biztonsági Hivatal (OVV). A repülési adatokat, illetve a pilóták és az irányító központ kommunikációját rögzítő berendezéseket a nagy-britanniai Farnboroughba viszik, ahol le tudják olvasni a berendezések által tárolt adatokat. (Forrás: MTI)
Horvátország
2014. VII. 24. A horvát-magyar energetikai együttműködés kiemelt fontosságú a regionális energiabiztonság növelése szempontjából. Kívánatos hogy a horvát kormány tegye meg a szükséges intézkedéseket a leendő LNG terminál megépítése, valamint a horvát-magyar gázvezeték-hálózat összeköttetés kétirányuúsítás érdekében. Szijjártó szerint a két ország energiaügyi együttműködésében kiemelkedően sikeres terület lehet a határ menti szénhidrogén mezők közös kutatása és kitermelése, ezért javaslatot tett a Magyar-Horvát Energiabizottság összehívására. Az energiabiztonság érdekében az államtitkár szorgalmazta a kőolaj-készletezési és tárolási együttműködést. Napirenden szerepeltek a közös közlekedési és logisztikai fejlesztések is: a gyorsforgalmi összeköttetések mellett öt regionális útkapcsolat megépítéséről folynak az egyeztetések. A magyar külkereskedelem szempontjából kiemelt fontosságú a koperi és fiumei kikötők használata; a tárgyaló felek számba vették a folyamatos vasúti és közúti fejlesztéseket, amelyek a kikötők elérhetőségét javítják. Horvátország a magyar turisták kedvelt célpontja. A kormány intézkedéseket hozott a horvátországi konzuli jelenlét bővítéséről: a közelmúltban Magyarország újranyitotta az eszéki Főkonzulátust. (Forrás: MTI)
2014. VII. 22. 2019-re készülhet el az adriai cseppfolyósgáz-terminál. A krki bázis hatszázharminc millió euro-s beruházással, évi hat milliárd köbméteres kapacitással épül meg, ez biztosítaná a lengyel, a cseh, a szlovák és a magyar piac számára is a földgázellátást, de Ukrajna is érdekelődik a horvát földgáz iránt. A Jutarnji List című horvát napilap szerint a Nyugat és az Egyesült Államok is abban érdekelt, hogy megépüljön a krki terminált és a német-lengyel határon fekvő Balti-tengeri lengyelországi kikötővárosban, Swinoujscévelm-ben lévő cseppfolyós terminált összekötő tranzitvezeték. Európa így kevésbé függne az orosz gáztól, és ezzel együtt az oroszországi politikától. Földgáz beszerzésével kapcsolatban Horvátország tárgyalásokat folytat Katarral, és más amerikai és afrikai országokkal. (Forrás: MTI)
Lengyelország
2014. VII. 24. Elítélte Varsót az Emberi Jogok Európai Bírósága, bűnrészesség vádjával, amiért a CIA titkos börtönt üzemeltethetett az ország területén terrorizmus gyanújával őrizetbe vettek számára. A strasbourgi testület megállapította: Lengyelország is felelős egy palesztin és egy szaúdi állampolgár megkínzásáért, amit az ország területén 2002 és 2003 között követtek el. A két férfit azóta a guantánamói börtöntáborban tartják fogva. (Forrás: MTI)
2014. VII. 24. A lengyel kormány az ukrajnai helyzet miatt lemondta a jövőre tervezett, Lengyelország Éve című rendezvénysorozat megtartását Oroszországban, és hasonlóképpen törölnek minden eseményt, amelyet jövőre terveztek az Oroszország Éve rendezvénysorozat keretében Lengyelországban. A két rendezvénysorozat megtartásában 2013 decemberében állapodott meg a lengyel és az orosz külügyér. (Forrás: MTI)
2014. VII. 22. 12:48 h: Varsóban tartják a négy Visegrádi Ország - Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország -, továbbá Észtország, Lettország, Litvánia, valamint Románia és Bulgária államfőinek találkozóját. Célja: felkészülés a NATO szeptemberi, nagy-britanniai csúcstalálkozójára, az álláspontok egyeztetése. A NATO keleti szárnyának megerősítése a napirend legfontosabb témája. Fontos napirendi pont az Észak-atlanti Szövetség alapokmányának kollektív segítségre vonatkozó 5. cikkelye is. A lengyel elnök elmondta, hogy megvitatják a Malajziai Légitársaság utasszállító repülőgépének - feltételezett - lelövését Kelet-Ukrajna légterében. Napirenden szerepel Oroszország tevékenysége az ukrán válsággal összefüggésben, a Krím félsziget elcsatolása, amelyik a nemzetközi jog és az évtizedek óta kialakult európai rend alapjainak megrendítését jelenti. Komorowski szerint az Oroszország és Ukrajna közötti viszonyt a Kelet és Nyugat közötti viszonyként kell tekinteni. Az orosz-ukrán konfliktus tétje nemcsak a szuverén és demokratikus ukrán állam fennmaradása, hanem a területi integritáson és az erő alkalmazásának kizárásán alapuló európai rend hitelessége - mondta. A biztonság nem osztható meg, ezért nem lehet egyetérteni a NATO-tagországok "különböző osztályú szövetségesekre" való felosztásával - figyelmeztetett. A tanácskozás zárt körben, a sajtó kizárása mellett zajlik. A plenáris ülés tizenhárom óra tájban véget ért. Áder, magyar köztársasági elnök nem vesz részt a díszebéden, hanem a tanácskozást követően hazautazik. Komorowski, lengyel elnök sajtótájékoztatón leszögezte: az orosz-ukrán konfliktus következtében tartósan új biztonsági helyzet állt elő a NATO keleti határán. Közölte: a találkozón Románia, Litvánia, Lettország, valamint Szlovákia bejelentette, hogy növelik védelmi kiadásaikat. Úgy ítélte meg, hogy a kelet-közép-európai térségben erősíteni kell az Észak-atlanti Szövetség katonai jelenlétét. Szerinte egyetértettek abban, hogy újfajta, vegyes jellegű háborúk esetére kell folyamatosan felújítandó védelmi terveket kidolgozni, az erre reagáló védelmi rendszert erősíteni. A malajziai utasszállító repülőgép lelövésével kapcsolatban a lengyel elnök közölte, hogy az államfők közösen elítélték a polgári lakosságot veszélyeztető műveleteket, és határozottan tiltakoztak a terrorcselekményeket elkövetők mindenfajta támogatása ellen. (Forrás: MTI)
2014. VII. 22. Kaczynski halálát idézte fel Lengyelországban a maláj gép lelövése. A TU-154-es lengyel elnöki különgép 2010. április 10-én zuhant le a szmolenszki repülőtér közelében. A Kaczynski, akkori lengyel államfő és további kilencvenöt ember halálát okozó szmolenszki repülőgép-katasztrófa esetében Oroszország "terrorista államként" járt el; az eseményt követő vizsgálat során Oroszország számos rendellenességet, mulasztást és manipulációt követett el - emlékeztetett a Rzeczpospolita napilap internetes oldalán Chrabota főszerkesztő. Az írás arra hívja fel a nyugati politikusokat: következetesen járjanak el a maláj utasszállító ügyében, állítsanak kemény feltételeket Putyin, orosz elnökkkel szemben, egészen a Kreml politikai és gazdasági elszigeteléséig. Minden bizonyítéknak egy nemzetközi bizottság kezébe kell kerülnie, nem szabad megengedni, hogy az orosz Államközi Légügyi Bizottság (MAK) vizsgálja a katasztrófát. Egyébként a világ soha nem tudja meg, mi okozta a katasztrófát. (Forrás: MTI)
Nagy-Britannia Great Britain
2014. VII. 22. Putyin, orosz elnök a Kreml Macchiavellije, aki katasztrófába vezeti országát - így értékelik a politikust a Financial Times-ban. Rachman szerint Putyin tévedése négy hibás politikai döntésre és feltevésre vezethető vissza. Túlreagálta, hogy Ukrajna társulási és szabad-kereskedelmi megállapodást akart aláírni az EU-val; feszültséget szított Kelet-Ukrajnában; a médián keresztül egyre nyersebb nacionalista propagandával manipulálta a közvéleményt - ez növelte népszerűségét, ugyanakkor ebből a helyzetből sokkal nehezebb hátrálni; alábecsülte a nyugati válaszlépéseket. "Az orosz üzleti élet vezetői döbbenten nézik az eseményeket, de egyelőre tehetetlenek" - írja Rachman. Putyin szem elől téveszti a valódi fenyegetést: "Moszkva paranoiás a NATO miatt, Oroszország számára viszont a valódi stratégiai kihívást Kína megerősödése jelenti" - mutat rá írásában a lap. Fennáll a veszélye, hogy Putyin tovább mélyíti a válságot, Oroszországnak egyre ellenségesebb Nyugattal kell szembenéznie. (Forrás: MTI)
00:50 GMT - 11:10 GMT, 21 July 2014 Conspiracy theories and the useful idiots who are happy to believe Putin's lies. 'On July 19, Saturday, the English language online version of Pravda published an editorial entitled "MH17: some conclusions - did NATO try to murder Putin?"' The article cites unidentified ‘eyewitnesses’ who saw Ukrainian airforce jets ‘accompanying MH17’ and ‘rumours that President Putin was believed to be flying over the same route at the same time’. It continues: ‘Sources who have asked not to be named have claimed that the Russian President’s aircraft has very similar contours and colouring to MH17 and that both aircraft intersected at the same point and altitude at a similar time. ‘In the event it did not fly over Ukraine, but the trajectory could have fooled those who wanted to murder President Putin. NATO?’ Putin has not yet attached his own name to the bizarre conspiracy theories given licence on the state-controlled media. He has contented himself with the observation that the two hundred ninety-eight deaths were the Ukrainian government’s fault because ‘the state over whose territory this took place bears responsibility’. It will be interesting to see whether the Russian President declares himself solely responsible if Chechen separatist rebels were to blow up a plane flying over Russian territory. Putin’s apologists can legitimately point out it was the West — in the form of the U.S. navy — that blew up a passenger jet back in 1988. All two hundred ninety on board Iran Air Flight 655 were killed when it was struck by SM-2MR missiles fired from the USS Vincennes. It is also true that though the U.S. government eventually paid reparations of $62 million to the bereaved families, it never apologised. One of the many merits of a free Press — which is what they have in the U.S. — is that it makes it almost impossible for the government to pull the wool over its own public’s eyes, or at least not for long. But Putin, as the Swedish foreign minister Bildt observed last week, ‘has consolidated all the information and “news” resources of Russia in order to create a more effective instrument to... spread fear and division. While in the past, a war was initiated by an artillery barrage, today it is by a disinformation campaign’. Disinformation was the name given to the artfully constructed lies produced by the USSR’s department for Agitation and Propaganda — in which skills the former KGB officer Putin would have been trained. (Source: DailyMail): http://tinyurl.com/le8xw5q
10:35 GMT - 17:40 GMT, 21 July 2014 Vlad hit back: Russian President's statement on MH17 crash site. During his television address this morning, Putin said it is necessary for 'all people' involved in the current conflict in Ukraine take responsibility for their actions. He said there was a duty to: 'improve their responsibility to their own people, and to the people of the countries whose representatives have been victims of this crash'. "There are already representatives of Donetsk and Lugansk working there, as well as representatives of the emergencies ministry of Ukraine and others. But this is not enough. This task force is not enough. We need more, we need a fully representative group of experts to be working at the site under the guidance of ICAO, the relevant international commission. We must do everything to provide security for the international experts on the site of the tragedy. We need to do everything to provide its [ICAO commission’s] safety, to provide the humanitarian corridors necessary for its work. In the meantime, nobody should and has no right to use this tragedy to achieve their narrowly selfish political goals. We repeatedly called upon all conflicting sides to stop the bloodshed immediately and sit down at the negotiating table. I can say with confidence that if military operations were not resumed on June 28 in eastern Ukraine, this tragedy wouldn’t have happened." A meeting of EU foreign ministers tomorrow is expected to result in a more punitive sanctions regime, with Mr Putin's 'crony group' possible targets. The threats of extensive sanctions on Russian billionaires has already spooked a number of wealthy pro-Kremlin businessmen and women. 'The economic and business elite is just in horror' - Bunin, the head of the Center for Political Technology in Moscow, told Bloomberg news. 'Nobody will speak out because of the implicit threat of retribution... Any sign of rebellion and they’ll be brought to their knees' - he added. One billionaire, speaking on condition of anonymity, added that Putin risks becoming a pariah figure as wealthy and powerful Russians seek to distance themselves from him to keep hold of their money. (Source: DailyMail): http://tinyurl.com/nvkxnds
Németország
2014. VII. 24. A német kémelhárítás az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) titkos németországi adatgyűjtő programjainak lelepleződéséből és az utóbbi hetek kémügyeiből okulva ezentúl az amerikai és a brit partnerszolgálatok németországi tevékenységét is megfigyeli - jelentette a Süddeutsche Zeitung. A Kancellária, a Belügyminisztérium és a Külügyminisztérium hónapokig tartó egyeztetés után állapodott meg arról, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatalnál (BfV) - a belső elhárításnál - bevezetik a háromszázhatvan fokos, "körkörös" megfigyelés elvét, vagyis azt, hogy az eddig főleg az orosz, a kínai és az iráni hírszerző szolgálatok németországi tevékenységére összpontosító BfV figyelemmel követi a baráti amerikai és brit szervek munkáját is. (Forrás: MTI)
Olaszország
2014. VII. 22. Legkevesebb száznyolcvanegy halálos áldozata van a Lampedusa közelében történt legutóbbi hajószerencsétlenségnek. A halászhajó hétszázötvenkilenc emberrel a fedélzetén hagyta el a líbiai partokat, és július 21-én süllyedt el a földközi-tengeri olasz szigetnél. Utasai szíriai, pakisztáni, nigériai és ghánai menekültek voltak. Az olasz parti őrségnek ötszázhatvannyolc embert sikerült kimentenie. Az olasz Belügyminisztérium adatai szerint az év eleje óta már nyolcvannégyezer menekült érte el Olaszország déli partjait. A bevándorlók mintegy fele Eritreából és Szíriából származott. A dél-európai országba idén már hatezerötszáz kiskorú érkezett kísérő nélkül. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága szerint 2013-ban negyvenkétezer-kilencszázhuszonöt menekült érte el Olaszországot, 2012-ben még csupán tizenháromezer kétszáz. (Forrás: MTI)
Oroszország Russia
2014. VII. 24. Oroszország megkezdte harci helikopterek és vadászgépek szállítását Irakba - közölte egy orosz hadiipari exporttal foglalkozó illetékes. Irak és Oroszország 2012-ben kötött szerződéseket összesen 3,1 milliárd euro értékben, harminchat darab Mi-28-as helikopter és negyvennyolc Pancir légvédelmi rendszer szállítására. További hat darab Mi-35-ös, illetve öt-tíz Szu-25-ös szállításáról később állapodtak meg a felek. Az iraki védelmi miniszter most Moszkvába utazott, hogy a katonai együttműködésről tárgyaljon, miközben Irak harcban áll a fegyveres iszlamista lázadókkal. Az Egyesült Államok által nyolc év alatt az iraki hadsereg kiképzésére és felszerelésére elköltött dollár-milliárdok ellenére a kormányerők nem voltak képesek visszaverni az Iraki és Levantei Iszlám Állam (ILIÁ) 2014. júniusi offenzíváját. Az iszlamisták és szunnita szövetségeseik néhány nap alatt elfoglalták Moszult, az ország második legnagyobb városát, valamint jelentős területeket az ország északi és nyugati részében. A frontvonal stabilizálódott, Washington felderítési támogatást nyújtott, Moszkva és Irán pedig Szuhoj vadászgépeket küldött Bagdadnak. Az Mi-35-ös helikopterek és a földi harc támogatására tervezett Szu-25-ös csatarepülők szállítása megkezdődött. Bagdad szerződéseket kötött Mi-28 típusú helikopterek és Pancir-Sz1 légvédelmi rendszerek vásárlására is. Mogunov, bagdadi orosz nagykövet szerint a Szuhoj gépeket még 2014. nyár vége előtt leszállítják. (Forrás: MTI)
2014. VII. 23. Oroszország átadta az Európai Uniónak július 22-én a maláj utasszállító kelet-ukrajnai katasztrófával kapcsolatos információit - továbbította a védelmi tárca adatait - az Európai Uniónak. Brüsszelben egyelőre nem reagáltak. "Július 23-ra virradóra négy újságírónak, közöttük az RT szabadúszó tudósítójának, Phillips brit állampolgárnak és az Anna News hírügynökség operatőrének nyoma veszett Kelet-Ukrajna harcok dúlta övezetében"- áll az orosz külügyi tárca közleményében. "Értesüléseink szerint az újságírókat az ukrán kormányerők tartják fogva" - tette hozzá a minisztérium, amelyik azonnali szabadon engedésüket követelte. Oroszország azzal fenyegetőzött, hogy kiszáll az Ukrajna és az Európai Unió közötti társulási szerződésről tartott konzultációkból, és nem zárta ki azt sem, hogy leállítja az ukrajnai élelmiszeripari termékek importját, ha Kijev ratifikálja a megállapodást. Ukrajna eddig a több volt szovjet köztársaságot tömörítő Független Államok Közösségén belül kedvezményes elbánásban részesült oroszországi exportját illetően. A társulási szerződés gazdasági része az Ukrajna és az EU közötti vámsorompók megszüntetését irányozza elő. Oroszország az EU-ban gyártott, a termékei számára hátrányos áruk érkezésétől tart, és úgy véli, hogy Kijev nem részesülhet kedvezményes kereskedelmi feltételekben egyidejűleg Brüsszel és Moszkva részéről. Az EU, Oroszország és Ukrajna képviselői 2014. július 11-én kezdték meg a tárgyalásokat. Oroszországnak július 20-ig kellett részletezni az "aggodalmait", amelyeket a három ország szakértői szeptember 3-ig vizsgálnak. A következő háromoldalú találkozót szeptember 12.-re irányozták elő, a helyszín Brüsszel. Moszkva többször is figyelmeztette Kijevet, akárcsak az EU-val szintén társulási szerződést aláíró Moldovát, hogy megtorló intézkedéseket hoz, hogy az EU-s társulási szerződés hatályba lépése esetén megvédelmezze a gazdaságát. Eddig is korlátozásokat vezetett be e két országból érkező egyes árukra, hivatalosan egészségügyi okokra hivatkozva. Korlátozzák a Porosenko, ukrán államfő tulajdonában álló Roshen édesipari cég termékeinek oroszországi importját is. (Forrás: MTI) July 23, 2014 Russia announced that it had begun expanding and modernising its Black Sea fleet based in Crimea with new ships and submarines, just months after annexing the peninsula from Ukraine. "Today we have started forming a powerful Black Sea fleet with an absolutely different level of air service, coastal missile and artillery troops and marines" - said Vitko, the Black Sea fleet commander. President Putin said at a meeting with the national security council on July 22 that Russia will bolster its defences to counter the creeping influence of NATO close to its borders. (Source: Yahoo)
2014. VII. 22. Az orosz elnök felszólította a nyugati nagyhatalmakat: ne avatkozzanak be Oroszország belügyeibe. Putyin szerint számos, független politikát folytató országban jelenleg kívülről kiprovokált és pénzelt "államcsíny" folyik. "Egyre gyakrabban hallatszik az ultimátumok és szankciók hangja, az állami szuverenitás fogalma maga pedig elmosódik; a nem tetsző rezsimek és országok, amelyek független politikát folytatnak vagy csak egyszerűen útjában állnak egyesek érdekeinek, destabilizálódnak" - így Putyin. Az orosz elnök szerint az úgynevezett "színes forradalmakhoz" - s ha nevükön nevezzük a dolgokat: egyszerűen csak "kívülről kiprovokált és pénzelt államcsínyekhez" - a belső problémákat használják ki, amelyekből mindenütt akad bőven. "Gyakran számítanak a radikális nacionalistákra, sőt a neofasiszta, szélsőséges erőkre mint ahogyan számos, volt szovjet köztársaságban történt, ugyanúgy, ahogyan most Ukrajnában történik"- mondta Putyin, aki szerint Kijevben az új vezetés "fegyveres, alkotmányellenes úton került hatalomra". Az ukrajnai elnökválasztásról megjegyezte: az került hatalomra, aki pénzelte, illetve megvalósította az államcsínyt, és erővel, bármilyen tárgyalási kísérlet nélkül igyekeznek elnyomni a lakosságnak azt a részét, amelyik ezzel nem ért egyet. (Forrás: MTI)
July 21, 2014 12:17 PM Russia challenges accusations that Ukraine rebels shot down airliner. "Russian air space control systems detected a Ukrainian Air Force plane, presumably an SU-25 (fighter jet), scrambling in the direction of the Malaysian Boeing ... The distance of the SU-25 plane from the Boeing was from three to five kilometres"- Air Force Lieutenant-General Makushev said. "Earlier, Ukrainian officials said that on the day of the Boeing 777 crash there were no military aircraft in the region - as you can see this does not appear to be true." Another officer, Lieutenant-General Kartopolov, said that, "whether it is a coincidence or not", a U.S. satellite had been monitoring the area at the time. "We also have some questions for our U.S. partners" - he said. "According to the U.S. declarations, they have satellite images that confirm the missile was launched by the rebels. But nobody has seen these images." "If the American side has pictures from this satellite, then they should show the international community." (Source: Yahoo): http://tinyurl.com/ocrk85a
2014. VII. 21. Az orosz védelmi tárca közlése szerint nem észleltek rakétaindítást a maláj utasszállító kelet-ukrajnai katasztrófája idején. Az ezzel kapcsolatos dokumentumokat még e napon a nemzetközi szakértők rendelkezésére bocsátják, akárcsak azokat az anyagokat, amelyek szerint - mint Moszkva állítja - a maláj utasszállító közelében, attól három-öt kilométeres távolságra egy ukrán harci gép repült. Az orosz védelmi tárca erre magyarázatot követelt Kijevtől. Az orosz légtér-ellenőrzés most nyilvánosságra hozott adatai szerint a maláj Boeing-777-es utasszállító - miután átrepült Donyeck felett - tizennégy kilométerre eltért a kijelölt útiránytól, majd megpróbált korrigálni - közölte a moszkvai védelmi tárca szituációs központjában tartott sajtóértekezleten Kartopolov altábornagy, az orosz Vezérkar Hadműveleti Főcsoportfőnökségének vezetője. Az orosz Védelmi Minisztérium cáfolta, hogy Buk - NATO-kódnevén SA-11 - típusú légvédelmi rakétarendszereket vagy bármilyen más fegyvert szállított volna a kelet-ukrajnai oroszbarát szeparatistáknak. Az orosz védelmi tárca közlése szerint műholdfelvételek bizonyítják, hogy az ukrán hadsereg BUK légvédelmi rakétarendszereket mozgatott a délkelet-ukrajnai "népfelkelők" állásainak körzetében a maláj utasszállító katasztrófáját megelőzőn, és annak napján, július 17-én is. Kartopolov altábornagy sajtóértekezleten bemutatott három műholdfelvételt, amelyek szerint Buk légvédelmi üteg - az önjáró indítóállás és két utántöltő gépjármű - alig nyolc kilométerre északnyugatra Luhanszktól vett fel pozíciót. Donyeck mellett ugyanakkor rádiólokációs állomást fedeztek fel a műholdak, és a harmadik orosz felvétel szerint itt komoly légvédelmi erőt, közel hatvan harcjárművet és különleges technikát vonultattak fel. Július 17-én - a katasztrófa napján - az orosz szputnyikok felvételei szerint Luhanszk körzetéből eltűnt a BUK, de az indítóállást felfedezték egy másik képen, Donyecktől ötven kilométerre keletre, Sahtyorszktól nyolc kilométerre délre. "Felmerül a kérdés, hogy miért települt át a rakétaüteg közvetlenül a tragédia előtt a népfelkelők által ellenőrzött körzetek közvetlen közelébe? A területről július 18-án készült felvételek már azt mutatják, hogy az üteg elhagyta korábbi pozícióját" - hangoztatta az altábornagy. Kartapolov állítása szerint éppen július 17-én volt észlelhető a BUK légvédelmi rendszerek rádiólokációs tevékenységének megnövekedett intenzitása. 2014. VII. 22. A SzU-25-ös rövid idő alatt elérheti a tízezer méteres magasságot, fegyverzetében általában megtalálhatók az R-60-as levegő-levegő rakéták, amelyek akár tizenkét kilométeres távolságról is leküzdhetik a megadott célpontot. (Forrás: MTI)
Románia
2014. VII. 24. Magyar-román közút-fejlesztési keretmegállapodást írt alá Bukarestben Seszták, nemzeti fejlesztési miniszter, aminek nyomán húsz, határon átnyúló közút és kerékpáros út épülhet meg Európai Uniós forrásokból. A román és a magyar szabályozás szerint minden egyes határon átnyúló projekt esetében külön egyezményt kellene kötni, a keretmegállapodásnak köszönhetően viszont ez nem szükséges, 2015 végéig el kell számolni ezekkel a projektekkel. Dragnea, román miniszter kiemelte, hogy a húsz közút és kerékpáros út értéke meghaladja a nyolcvan millió euro-t. A közútfejlesztésnek komoly társadalmi és turisztikai jelentősége van a határ két oldalán élő román és magyar közösségek számára egyaránt. Sikeresnek nevezte a határon átnyúló román-magyar együttműködési programot, amelyik az EU 2014-2020-as költségvetési ciklusában is folytatódik. (Forrás: MTI)
2014. VII. 21. Szigorú gazdasági szankciókat és azok határozott alkalmazását szorgalmazza Románia Oroszországgal szemben - jelentette ki Basescu, román államfő este. Élesen bírálta az Európai Unió (EU) vezetőit, akik szerinte a gazdasági érdekeket helyezték előtérbe. Rámutatott: szigorú gazdasági intézkedéseket kell alkalmazni Moszkvával szemben, amelyik "egyenlő mértékben" osztozik a felelősségben a kelet-ukrajnai orosz terroristákkal a maláj utasszállító lelövéséért. "Oroszország része volt a terrorista cselekménynek, és partnere a terroristáknak" - mondta Basescu. Hozzátette: Ukrajnában zajlik a konfliktus, de az a balti államok, Lengyelország és Románia határaihoz is eljuthat. Úgy vélte, fennáll annak kockázata, hogy az EU számára fontosabbak a gazdasági érdekek a kelet-európai országokkal való szolidaritásnál. (Forrás: MTI)
Szlovákia
2014. VII. 24. A bősi vízi erőmű üzemeltetéséről kötött, az állam számára előnytelen szerződés miatt vizsgálódik a Szlovák Villamosműveknél (SE) a rendőrség, amelyik házkutatásokat tartott és dokumentumokat foglalt le az olasz Enel többségi tulajdonában lévő szlovákiai energetikai cégnél. A Szlovák Villamosművek privatizációja Dzurinda második kabinetje (2002-2006) idején kezdődött és zajlott le, amelyiknek során a piacvezető szlovákiai energetikai cég hatvanhat százalékát az olasz Enel vásárolta meg nyolcszázharminckilenc millió euróért. A Hospodárské Noviny által közölt adat szerint az állam az SE privatizációja óta az eredeti vételárral csaknem azonos értékű (hétszázötvennégy millió euro) osztalékról mondott le a többségi tulajdonos javára, cserébe azért, hogy az Enel befejezze az SE tulajdonába tartozó mohi atomerőmű új, harmadik és negyedik blokkjának építését. Ez az ország történetének legnagyobb beruházása, de befejezése folyamatosan csúszik, kivitelezésének költségeit pedig többször módosították. Legutóbb 3,8 milliárd euro-ra emelték az összeget, amelyikből a lap szerint több mint egymilliárdot a kizárólag az Enel olasz leányvállalatai által kivitelezett "mérnöki tevékenységre" költöttek el. Az SE, privatizációja előtt a Szlovák Villamosművek tulajdonában lévő bősi erőmű üzemeltetéséről kötött állítólag az állam számára ugyancsak előnytelen szerződést. A bősi erőműnek - a hatályos nemzetközi szerződések értelmében - az SE privatizációja után is állami kézben kellett maradnia, ezért tulajdonjogát a magánosítás előtt egy másik állami vállalatra, a Vízgazdálkodási Építési Vállalatra (VHV) ruházták át. A VHV az SE magánosítása után harminc évre szóló bérleti szerződést írt alá a bősi erőmű üzemeltetéséről az akkor már az Enel kezében lévő Szlovák Villamosművekkel. Egyebek mellett ennek a - bősi erőmű bevételeiből az SE-nek harmincöt százalékos részesedést biztosító - szerződésnek a törvényességét vitatja a Fico vezette jelenlegi szlovák kormány, amelyik bírósági úton kérte annak érvénytelenítését, eddig sikertelenül. (Forrás: MTI)
.
