.
Magyarország
2014. VII. 24. Magyarország üdvözli, hogy az EU az átvilágítási jelentésben előírta Szerbiának egy kisebbségvédelmi akcióterv kidolgozását legkésőbb a jövő év végéig - közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium. Magyarország biztos abban, hogy a szerb kormány a korábbi elkötelezettséggel folytatja a csatlakozási feltételek teljesítését, így a fejezetre vonatkozó akcióterv kidolgozását. E munkához a magyar kormány és azon belül a Külgazdasági és Külügyminisztérium kész a továbbiakban is minden támogatást és segítséget megadni. (Forrás: MTI)
2014. VII. 24. A kormány veszi meg az MKB-t; ötvenöt millió euro-t fizet a Bayerische Landesbanknak (BayernLB), amelyik ugyanakkor elengedi az MKB kétszázhetven millió eurós tartozását. Az MKB Bank a magyar számviteli szabályok szerint hat milliárd forint, a konszolidált nemzetközi kimutatás (IFRS) alapján pedig 121,5 milliárd forint adózás előtti veszteséggel zárta a tavalyi évet. A két eredmény közötti eltérést rendkívüli tétel okozta, amelyik a hitelintézet tőkehelyzetének megerősítését szolgáló tulajdonosi intézkedéscsomag része volt. A BayernLB a közelmúltban több lépcsőben mintegy hatszázhetven millió euro értékű tőkeemelést hajtott végre magyar érdekeltségénél. A bajor állam tíz milliárd euro-s támogatással mentette ki a BayernLB-t a 2008-ban elmélyült világméretű pénzügyi válságból. Az Európai Bizottság egy sor intézkedést, köztük a magyar leányvállalat értékesítését írta elő az állami támogatás ellentételezésére. Az MKB megvétele az első lépés a magyar bankrendszer konszolidációjában, amelyikkel a kormány célja, hogy olyan működőképes, erős, hitelezésben aktív bankrendszer jöjjön létre, amelyikben a hazai tulajdon aránya fokozatosan nőhet - mondta Varga, nemzetgazdasági miniszter. A gazdasági válság kitörésekor a külföldi tulajdonú bankok jelentős forrást vontak ki a hazai bankrendszerből, ezzel instabillá tették a hazai pénzügyi rendszert, a bankrendszer hitelezési szintje visszaesett, leállt. Az MKB egy országos fiókhálózattal rendelkező, működőképes bank, lehetőség van arra, hogy megvásárlásával a magyar kormány a hitelezési aktivitást erősíteni tudja, és ezzel egy versenyképesebb bankrendszerhez járuljon hozzá - mondta a nemzetgazdasági miniszter. Az MKB Magyarországon a vállalati hitelek terén 12,8 százalékos piacrésszel rendelkezett 2013-ban, a lakossági hiteleknél hat százalékkal. A vállalati betéteknél piaci részesedése 9,2, a lakossági betéteknél 5,1 százalék, a háztartások megtakarításaiban 5,8 százalék volt. A befektetési alapok piacán a bank 3,3 százalékos részesedést tudott magának 2013-ban. A hitelek állománya huszonnégy százalékkal, a betéteké huszonöt százalékkal mérséklődött. Ideális az lenne, ha az állam mintegy harminc százalékos részesedéssel rendelkezne a bankszektorban, ez ugyanis már meghatározó szerepet biztosítana számára. (Forrás: MTI)
2014. VII. 24. Mintegy hét évtized után látogathatja a közönség az egykori Honvéd Főparancsnokság épületét a budai Vár közepén 2014 augusztusától. A nyolcszázötven millió forintos állami beruházással egy év alatt megújult épület nyitóeseménye egy Zsolnay-kiállítás lesz. A 19. század végén Kalina által tervezett négyemeletes, neoreneszánsz stílusú épület a második világháború végéig meghatározója volt a Dísz térnek. A Honvéd Főparancsnokság 1945-ben erősen megrongálódott, a sérült kupolát és a felső emeleteket 1962-ben visszabontották. Az épületcsonkot a következő évtizedekben többnyire raktárnak használták, belső udvarán karbantartó gépek, traktorok parkoltak. Az Orbán-kormány 2012-ben döntött a felújításról, ennek során kicserélték a teljes gránitlábazatot, eltűntek az 1944-1945-ös, majd 1956-os belövésnyomok a homlokzatról, az eredetileg körben látható Hatvannégy Vármegye címereiből a megmaradt huszonötöt szintén helyreállították és visszahelyezték. Megújultak a vaskapuk, felújították a belső terek stukkóit, kandelábereit és szobrait a háromezer háromszáz négyzetméter alapterületű épületben. A Zsolnay által felvirágoztatott pécsi kerámiagyár világhírűvé vált, az épületkerámiák használata a szecesszió magyar építészetének egyik ékköve lett, számos technológiai újítás - köztük az eozin vagy a pirogránit - is hungarikummá tette a Zsolnay-porcelánt. A második világháború után a gyárat államosították és a Finommechanikai Művekhez került. 1995-ben privatizálták újra, azóta több tulajdonosa volt, 2010-ben a gyár területének egy része kulturális negyed lett. (Forrás: MTI)
2014. VII. 24. 2012-ben a Rió+20 ENSZ-csúcstalálkozón állapodtak meg a világ vezetői abban, hogy meg kell határozni a következő tizenöt év fejlesztési irányát. Az erre az igényre született válasz a tizenhét, 2030-ig elérendő fenntartható fejlesztési cél kidolgozása. A jelenlegi fejlődési pálya nem fenntartható - emelte ki Kőrösi, Magyarország ENSZ-nagykövete. A magyar és kenyai vezetésű tárgyalásokon kidolgozott célokkal kapcsolatban közölte: bár Magyarország a tárgyalások vezetőjeként semleges szerepet töltött be, a kidolgozott célok megfelelnek a magyar szempontoknak. Nagyon jelentős az erős, szuverén kormányok szerepe a végrehajtásban, szem előtt kell tartani a makrogazdasági egyensúly megőrzését, a fenntartható adósságkezelést, a munkahelyteremtést a teljes foglalkoztatás igényével, és fontos a szegénység felszámolása is - sorolta. Úgy látja, mindehhez olcsó, megbízható és környezetkímélő energia szükséges. Hangsúlyt helyeztek az iparosításra, a családok védelmére és a családi gazdálkodás támogatására. Emellett fontos a minőségi oktatás és az élethossziglani tanulás is. Lényeges a megfelelő vízgazdálkodás, az erről szóló cél tartalma megegyezik a 2013-as budapesti Víz Világtalálkozón megfogalmazottakkal - emlékeztetett. Figyelmet szenteltek a kormányok és a fő gazdasági szereplők közötti stratégiai partnerség kialakítására, továbbá a sérülékeny társadalmi csoportok, a kisebbségek felkarolására, a társadalmi stabilitás biztosítására. Magyarország fontosnak tartja a regionális szempontok figyelembe vételét is. (Forrás: MTI)
2014. VII. 24. Július 23-án délután budapesti otthonában, csendben, családja körében meghalt Borbándi, Széchenyi-díjas író, történész, rádiós- és folyóirat-szerkesztő, a magyar emigráció kiemelkedő alakja. 95 éves volt. Borbándi 1951 és 1984 között Gyulai néven a Szabad Európa Rádió munkatársa volt. 1951-ben részt vett az emigránsok által szerkesztett Látóhatár folyóirat megindításában, később ennek főmunkatársa, majd főszerkesztője, 1958-1990 között pedig az Új Látóhatár felelős szerkesztője, de úgyszólván minden jelentős emigráns folyóiratban jelentek meg írásai. Kötetei nélkülözhetetlen forrásmunkák, élvezetes olvasmányok, a magyar irodalom és szellemtörténet maradandó darabjai. Borbándi 1919. szeptember 24-én munkáscsaládban született Budapesten. A közügyek és az irodalom iránti érzékenységet fiatal korából hozta magával, rendszeresen olvasta a népi írók műveit és részt vett a Széchenyi Szövetség falukutató munkájában, a szervezetnek alelnöke is volt. A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemet munka mellett végezte el, 1942-ben szerzett jogi diplomát. 1941-1949 között a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium tisztviselője volt, közben 1942-45-ben katonai szolgálatot teljesített. A Nemzeti Parasztpárt Kovács nevével jelzett irányvonalához csatlakozva kapcsolódott be a politikai életbe. 1949 januárjában a politikai mozgástér beszűkülése miatt hagyta el Magyarországot. Rövid ausztriai tartózkodás után Svájcban telepedett le, majd 1951 nyarán Münchenbe költözött. Ettől az évtől 1984 szeptemberéig Gyulai néven a Szabad Európa Rádió munkatársa, 1979-84 között a magyar osztály helyettes igazgatója volt. 1951-ben Zürichben részt vett a Látóhatár című folyóirat megindításában, amely a nyugati magyar emigráció meghatározó szellemi műhelyévé vált. 1953 januárjától a folyóirat főmunkatársa, 1957 novemberétől egyik szerkesztője, 1958 júliusától 1989 végéig az Új Látóhatár felelős szerkesztője volt. A folyóirat archívuma tavaly digitális formában is elérhetővé vált. A Hontalan Írók PEN Központja német nyelvterületi csoportjának 1970-től tíz éven át volt alelnöke. Publikált az Irodalmi Újságban, a Katolikus szemlében, a Magyar Híradóban, a Bécsi Naplóban, a Szivárványban, a Nyugati Magyarságban, az Életünkben, és az Ungarn-Jahrbuchban, utóbbinak 1991-től szerkesztőségi tagja volt. Először 1987-ben látogatott haza, a rendszerváltást követően idehaza is publikált. 1990-92-ben a budapesti Hitel védnökségének tagja, 1991-2001 között a Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság Végrehajtó bizottsági tagja, 1992 óta a Magyar Szemle szerkesztőbizottsági tagja, 1995 óta a Bécsi Napló szerkesztőbizottsági tagja is volt. Munkáiban főleg irodalomtörténeti, történelmi és politikai kérdésekkel foglalkozott, amelyek nélkülözhetetlen forrásmunkák, élvezetes olvasmányok, a magyar irodalom és szellemtörténet maradandó darabjai. A hetvenes évek elején kezdte el írni a magyar népi irodalom és mozgalom bemutatását és értékelését, a kiadási lehetőségekre tekintettel német nyelven. A magyar népi mozgalom című kötet német változatát 1976-ban Münchenben, a magyar változatot 1983-ban New Yorkban adták ki - Budapesten csak 1989-ben jelenthetett meg. A magyar emigráció életrajza 1945-1985 című munkája, a külföldre szakadt magyar politikusok, írók tevékenységének lexikális alaposságra törekvő összefoglalása Bernben 1985-ben, Budapesten 1989-ben látott napvilágot. 1987-ben jelent meg a Nyugati magyar tanulmányírók antológiája, majd 1992-ben az évtizedes gyűjtőmunka eredményeit összegző Nyugati magyar irodalmi lexikon és bibliográfia. 1997-ben adták ki a Magyar politikai pályaképek 1938-1948 című, több mint háromszáz politikus életrajzát tartalmazó könyvét. 2003-ban jelent meg a Két világban. Életem és pályám című kétkötetes önéletrajza. A rendszerváltás után, 1991-ben három elismerésben is részesült: megkapta a Magyar Művészetért Díjat, a Pro Cultura Hungarica kitüntetést és a Magyar Érdemrend Középkeresztjét. 1992-ben Bethlen Gábor-díjat, 1995-ben Nagy Imre Emlékplakettet vehetett át. A Széchenyi-díjjal 1999-ben tüntették ki "esszéírói, történészi munkásságáért, a nyugati magyar emigráció kutatásáért". 2000-ben a Magyar Örökség kitüntető címét kapta meg, 2007-ben Hazám díjjal tüntették ki. 2011-ben példaértékű irodalmi, történészi életműve elismeréseként megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkereszt a csillaggal (polgári tagozata) kitüntetést. Borbándi életfilozófiáját egy interjúban így foglalta össze: "Mindig az elérhetőre törekedtem, és nem kínoztam magam megvalósíthatatlan vagy reménytelen dolgokkal. Ragaszkodtam a családomhoz, azokhoz az embertársaimhoz, akik szerettek és akiket szerettem. Békére és belső harmóniára vágytam, nem volt bennem semmilyen küldetéstudat, de mindig igyekeztem nemcsak a magam javára, hanem a köz hasznára is dolgozni." (Forrás: MTI)
2014. VII. 24. "Az én széttárt karú angyalom kezében van az országot jelképező országalma, amint éppen kiesik Gábriel ujjai közül. Ezt mindenki figyelmen kívül hagyta, pedig ez a kicsi tárgy a főszereplő. A műleírás tehát a következő gondolatot akarta közvetíteni: az államot és ezen keresztül az áldozatokat a hazánk patrónusa, Gábriel kezéből kihulló országalma testesíti meg. Annak az arkangyalnak a kezéből, aki ezer évig védett bennünket, most viszont lehunyt szemmel tűri, ahogy lecsap rá a birodalmi sas - ami egyébként, a vádakkal ellentétben nem is birodalmi sas." - nyilatkozta a Heti Válasznak a budapesti német megszállás áldozatai emlékművének alkotója, Párkányi Raab, hozzátéve: nem a német címerállatot vette mintának, mert nem akart egy népet megbélyegezni. Kiemelte: lényeges tisztázni, hogy őt a német megszállás napjának, Magyarország szuverenitása elvesztésének megörökítésére kérték fel. "Megbízóim leszögezték: ez nem holokauszt-emlékmű" - hangsúlyozta. (Forrás: MTI)
2014. VII. 23. Nem a lezuhant maláj utasszállító esete indokolhatja az Oroszország elleni szankciók harmadik körének bevezetését, hanem az Európai Uniós tagállamok elkeseredettsége, hogy a szankciók előző körének életbe lépése óta Oroszország semmi sem tett a helyzet rendezésére, sőt tovább eszkalálódott a válság - mondta Navracsics, külgazdasági és külügyminiszter. Úgy látja, a múlt héten lezuhant maláj utasszállító esete abból a szempontból fordulópontot jelent, hogy az eddig radikálisabb állásponton állók igazolva látják nézetüket, a mérsékeltebbek pedig radikálisabbá váltak, utóbbira példaként említette Hollandiát. Arra is kitért, hogy nincs ugyan olyan közvetlen bizonyíték, amelyik Oroszországra hárítaná a jogi felelősséget a maláj utasszállító ügyében, de politikai felelőssége mindenképpen van a kialakult helyzetben, mert folytatja a szeparatisták ellátását hadieszközökkel. Hangsúlyozta: fontos kérdés, hogy a szankciók bevezetése ténylegesen közelebb visz-e a megoldáshoz, és valóban veszélyt jelent, hogy e lépések miatt Oroszország Ázsia felé fordul. Ugyanakkor Moszkvának szüksége van azokra a termékekre, amelyeket most bojkott alá helyezhetnek. Az is aggodalomra ad okot, hogy Oroszország milyen lépéseket tesz a szankciók hatására - mondta. Hozzáfűzte: fennáll a veszély, hogy a szankciók miatt Oroszország olyan intézkedéseket tesz, amelyek az európai gazdaságokat súlyosan érintik. A gázai konfliktussal kapcsolatban arról beszélt, hogy az Európai Uniós tagállamok álláspontja egységes: mindkét fél esetében elítélik az erőszakot. Az EU azonban egyelőre nem látja, hogyan kapcsolódhatna be aktívan a béketeremtésbe, jelenleg ennek a lehetőségét vizsgálják. (Forrás: Kossuth)
2014. VII. 23. Október 12-ére írta ki az önkormányzati választást Áder, köztársasági elnök. Nyilatkozatában a legújabb kori demokrácia nélkülözhetetlen tartópilléreinek nevezte a falvak, városok, megyék önkormányzatait. (Forrás: MTI)
"2014. VII. 23. 23 Vádat emeltek fegyveres műfogsorrablók ellen. Az ügyészség szerint a két megvádolt férfi - egy harmadik, ismeretlenül maradt társával - 2013. március 22-én éjfél körül símaszkban, kesztyűben megjelent egy XX. kerületi családi ház előtt, kifeszítette a kertkaput, betörte a bejárati ajtó üvegablakát, behatolt az épületbe - közölte Ibolya, fővárosi főügyész. A házban lakók felébredtek a zajra. Három rabló fegyverrel és késsel fenyegetve értékeik átadására szólította fel őket, majd átkutatta a házat. Jelentős értékű készpénzt, órát, ékszereket és egy műfogsort zsákmányoltak. A vádlottak autóval távoztak. A gyorsan haladó járműre felfigyelt egy rendőrjárőr. Követni kezdte őket. A vádlottak megálltak. Megpróbáltak elfutni. Egyiküket a rendőrök menekülés közben fogták el. Kabátjának zsebében még ott volt a rabolt ékszerek egy része, és az egyik sértett műfogsora. A két elfogott férfi jelenleg is előzetes letartóztatásban van. Ellenük a vád: jelentős értékre, fegyveresen elkövetett rablás és más bűncselekmény. A Fővárosi Főügyészség letöltendő fegyházbüntetést indítványozott vádiratában - olvasható a közleményben. (Forrás: MTI)
2014. VII. 22. 06:14 A Napi Gazdaság megszerezte azoknak a cégeknek a listáját, amelyek a legtöbb területalapú támogatást kapták 2013-ban. A listán több, mint négyszáz cég szerepel. A dokumentumból kitűnik, hogy a vállalkozások mekkora területre mennyi támogatást kaptak. (Forrás: Napi Gazdaság): http://tinyurl.com/lyfro99
2014. VII. 22. A német megszállás áldozatainak emlékműve arra hivatott, hogy kifejezze azt a fájdalmat és megpróbáltatást, amelyet szabadsága elvesztése miatt a magyar nemzet érzett és elszenvedett - írta Orbán Viktor kormányfő nyilatkozatában a budapesti Szabadság téri emlékműről. A miniszterelnök szerint július 20-án, vasárnap - amikor helyére emelték a köztéri alkotást - a kormány eleget tett kötelességének, amellyel "az alkotmányos rendnek, az egykori áldozatoknak és ma élő magyaroknak tartozunk". Az emlékmű mindannyiunkat arra emlékeztet, hogy hazánk függetlenségének elvesztése tragikus következményekkel járt, sok százezer ember életét követelte, és további millióknak okozott tengernyi szenvedést - írta Orbán Viktor. A Szabadság téri emlékmű elemeit vasárnap reggelre emelték be a helyükre, emiatt civilek és ellenzéki politikusok azóta is tiltakoznak. Nem lesz avatóünnepsége a német megszállás áldozatai emlékművének - közölte Lázár, Miniszterelnökséget vezető miniszter sajtótájékoztatón. Úgy fogalmazott: helyes döntés, hogy a kormány nem ünnepel, hanem tiszteletben tartja az elmúlt néhány hét társadalmi vitáit, az emlékművet sérelmezők fájdalmát, "félreértéseit". Az egynapos látogatáson Budapesten tartózkodó Forman, az amerikai kormány antiszemitizmus-ügyi megbízottja a német megszállás áldozatainak emelt emlékműre kitérve fontosnak nevezte, hogy a magyar kormány párbeszédet folytasson, meghallgassa az emberek véleményét a fontos döntések előtt. Azt mondta, az Egyesült Államok jó kapcsolatokat ápol Magyarországgal. Kifejtette, Washingtonnak az a véleménye, hogy "a történelemmel őszintén kell szembenézni, nem ideológiai alapon". (Forrás: MTI)
Erdély
2014. VII. 22. Az Európai Tanács (ET) keretében működő Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának irodája megbízta a Kongresszus Monitoring-bizottságát: tárgyalja meg a székelyföldi önkormányzatok autonómiapárti határozatainak ügyét, és levélben kérte fel Románia illetékes miniszterét, hogy fejtse ki a bukaresti kormány álláspontját. Bukarest szerint alkotmányellenesek a székelyföldi önkormányzatok által elfogadott autonómiahatározatok, Romániát pedig semmiféle nemzetközi jogi szabályozás nem kötelezi a kisebbségek számára önrendelkezés vagy kollektív jogok biztosítására - állítja a Krónika című lapnak elküldött válaszban, amit a nemzetközi szervezetnek is elküldtek - a román Közigazgatási és Fejlesztési Minisztérium. A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) 2014. februárjában intézett felhívást Székelyföld százötvenhárom önkormányzatához, hogy határozatban nyilvánítsák ki az autonómia iránti igényüket és azt, hogy egyetlen, különálló közigazgatási egységhez akarnak tartozni. A területi autonómiát célzó határozattervezet tartalmazza, hogy ez a közigazgatási egység viselje a Székelyföld nevet, sarkalatos törvény szavatolja számára az autonómiát, és területén az állam nyelve mellett legyen hivatalos nyelv a magyar. Ezt a határozatot eddig tizenhat önkormányzat szavazta meg, miután a háromszéki Barót önkormányzata elfogadta az SZNT által javasolt határozattervezetet. A három székely megye román kormánymegbízottjai vélhetően valamennyi határozatot megtámadják közigazgatási bíróságon. (Forrás: MTI)
2014. VII. 21. Az Európai Bizottság (EB) felszólította Izsákot, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnökét és Dabist, az SZNT külügyi titkárát, hogy legkésőbb három napon belül távolítsák el honlapjaikról az Európai Unió (EU) luxemburgi bíróságán zajló perük iratait - közölte az SZNT elnöke. A közlemény szerint az EB felszólította a luxembourgi bíróságon ellene indított per felpereseit: gondoskodjanak róla, hogy a keresetlevelük és az EB ellen-kérelme ne legyen hozzáférhető a nyilvánosság számára. Izsák ultimátumnak titulálta a felszólítást, és az EU alapjogi chartájára hivatkozva kijelentette: egyetlen dokumentumot sem távolítanak el a polgári kezdeményezés honlapjáról. Felszólítják az EB-t, hogy tartsa tiszteletben az alapjogi Charta előírásait. Az alapjogi Charta 11. cikke szerint "mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához. Ez a jog magában foglalja a véleményalkotás szabadságát, valamint az információk és eszmék megismerésének és közlésének szabadságát anélkül, hogy ebbe hatósági szerv beavatkozhatna". Izsák nyilvánvalónak tartotta, hogy az EB-nek semmilyen jogalapja nincs arra, hogy megtiltsa számára az általa írt perirat ismertetését. "Mi egy olyan féllel pereskedünk, amelyik a mi adónkból és a mi bizalmunkból fejti ki tevékenységét, ezért annak minden lépése a nyilvánosságra tartozik" - jelentette ki. Hozzátette: számára a bíróság küldte meg az EB ellen-kérelmét, és nem jelezte, hogy a dokumentum bizalmas vagy titkos lenne. Az SzNT és partnerei polgári kezdeményezés eszközével próbálták elérni, hogy az EU kezelje kiemelt figyelemmel azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő régióktól. A kezdeményezés elfogadása a székelyföldi autonómiatörekvéseket erősítette volna. A kezdeményezők nem kezdhették el az egymillió aláírás összegyűjtését, mert az EB úgy ítélte meg: a kezdeményezés nem tartozik jogalkotási hatáskörébe. Ezt az EB-határozatot támadta meg a kezdeményező bizottság két tagja az EU luxembourgi bíróságán. A perbe az alperes EB oldalán lépett be Szlovákia, Görögország és Románia, a felperes kezdeményezők oldalán pedig Magyarország. (Forrás: MTI)
http://www.nemzetiregiok.eu/
Kárpátalja
2014. VII. 22. Brenzovics, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke elmondta: eddig hivatalosan közel nyolcszáz menekült érkezett Kárpátaljára, közülük kétszáz-hatvanan a Krím félszigetről, a többiek pedig Kelet-Ukrajnából. Ez a szám csak a regisztrált menekülteket takarja. Egyelőre nem érzékelhető ez a létszám. A menekültek főként Ungváron és Munkácson igyekeznek letelepedni. A Kárpátaljai Megyei Tanács első elnökhelyetteseként megjegyezte: nem számít tömeges letelepedésre. Azt mondta: az államelnök beterjesztett a Legfelsőbb Tanács elé egy törvénytervezetet a részleges mozgósításról, amelyiknek tartalma egyelőre nem ismert. A KMKSZ elnöke szerint várható, hogy behívót kapnak azok a volt hivatásos katonák és tartalékosok, akik speciális szakmával rendelkeznek. Általános sorozásra azonban továbbra sem lehet számítani – tette hozzá. (Forrás: MTI)
Partium
2014. VII. 21. Az Erdélyi Riport című hetilap internetes oldalán, interjúban válaszolt Biró szenátor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) miniszterelnökhelyettes-jelöltje azokra a vádakra, amelyek a román sajtóban érték az utóbbi napokban. Felrótták neki, hogy kevés köze van a kultúrához, hogy összeférhetetlenség miatt folytatott vizsgálatot ellene a Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI), hogy nem tud elég jól románul, és családja vagyonosodását is gyanúsnak tartják. A Feddhetetlenségi Ügynökséggel kapcsolatban például elmondta: azért vizsgálták, mert Nagyvárad alpolgármestereként 2006-ban jóváhagyta, hogy a Léda-házat - Ady múzsájának házát - annak a Partium Alapítványnak adják bérbe, amelyiknek ő az egyik alapítója. Hozzátette, az érdek-összeférhetetlenség vádját két héttel ezelőtt ejtette a bíróság. (Forrás: MTI)
.
