.
Magyarország
2014. VII. 10. Határon túli magyarok ugyan nem vehetnek részt választóként a 2014. októberi önkormányzati választáson, de jelöltként indulhatnak. A magyar választójog történetében most először nyílik lehetőség erre az Alaptörvény rendelkezései alapján. Magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgároknak passzív választójoguk van, aktív azonban nincs, így választhatók, de nem választók. Az Alaptörvény szerint a választópolgár a szavazás jogát lakóhelyén vagy bejelentett tartózkodási helyén gyakorolhatja, vagyis csak a szavazási jog feltételéül szabja a magyarországi lakóhelyet. Korábban az Alkotmány a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán a választás és választhatóság jogát egyaránt a magyar állampolgársághoz és a magyarországi lakóhelyhez kötötte. (Forrás: MTI)
2014. VII. 7. Magyarország több fronton többször védte már meg GMO-mentes státuszát, de lehet, hogy most a legnehezebb feladata lesz, hiszen újabb ütközet előtt áll a természetvédelem és a tőkeérdekek ügye. Civil szervezetek szerint az Európai Unió (EU) és az Egyesült Államok között zajló gazdasági tárgyalások utat nyitnának az amerikai génmódosított termékeknek. Idehaza Alaptörvény mondja ki az ország genetikailag módosított élőlényektől mentes státuszát. Magyarország ezen állapotát eddig sikerült megvédeni határon belül, a régióban és az EU egészén belül is. Most azonban egy sokkal nagyobb gazdasági érdek veszélyezteti mindezt. Az EU és az Egyesült Államok 2013 óta ugyanis a nyilvánosság kizárásával olyan piaci könnyítéseket tartalmazó megállapodáson dolgozik, amelyik a hagyományosan GMO-párti amerikai érdekek erősebb képviseletét jelentheti Európában. Európa azt várja a tárgyalásoktól, hogy egyenlő félként jelenjen meg az észak-amerikai piacon, ugyanazokat a kedvezmények illessék meg a kereskedelemben és beruházások során, mint a helyi cégeket. Az Egyesült Államok érdeke pedig azt kívánná, hogy az EU és az USA olyan globális szabályozási rendszert dolgozzon ki, amelyik segíti az amerikai áruk megjelenését az európai piacokon. Ha az uniós tagállamokban termesztett növények GMO tartalma meghaladja a 0,9 százalékot, az jelölésköteles, az USA-ban azonban nem kötelező a jelölés. Darvas professzor, a GMO Kerekasztal vezetője úgy tudja: a titkos tárgyalások egyik témája, hogy az európai jelölést is el kellene törölni. Az euró-atlanti gazdasági tárgyalások más területen is érintik az élelmiszerpiacot. Ilyen például, hogy a hosszú évek munkájával lerövidített növényvédő szer hatóanyaglista nem vonatkozna a tengerentúli termékekre. Vannak olyan, a termelésben használatos anyagok, amelyek az EU-ban tiltottak, továbbá a klórozott húsfertőtlenítési technológia használata és bizonyos antibiotikum tartalmú tápok etetése sem engedélyezett - tette hozzá a professzor. Jogi és gazdaságetikai gondok is felmerülnek a tárgyalásokkal kapcsolatban. Problémát okozhat az a fajta jogrendezés, amelyik az EU tagállamai számára eddig ismeretlen volt: a demokratikus jogrendszerrel szemben működő magánbíróságok dönthetnének olyan kérdésekben, amelyekben az állam és nagy nemzetközi vállalatok kerülnének jogvitába. Ilyen esetben szóba kerülhet az elmaradt haszonért történő perelhetőség is. Még idén ősszel elkészülhet a részletes megállapodás tervezet. Darvas professzor nemrégiben összehívta a témában a GMO Kerekasztalt, de a találkozón érdemben egyik politikai erő sem képviseltette magát. Az elnök szerint érthető az óvatosság, de a magyar politikusoknak mielőbb határozott álláspontot kell kialakítaniuk, ezért ősszel újra kísérletet tesz a fórum összehívására. (Forrás: Kossuth)
2014. VII. 7. Varga, nemzetgazdasági miniszter szerint a devizahiteleket még ebben az évben kivezetik a hazai pénzintézeti rendszerből. Az elszámolásra és a forintosításra 2014. szeptemberében, illetve várhatóan október-november körül kerül sor - hangsúlyozta. A törlesztőrészletek jelentős csökkenésére számíthatnak az ügyfelek. (Forrás: M1)
Erdély
2014. VII. 10. Közeledett a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a Magyar Polgári Párt (MPP) álláspontja a Székelyföld területi autonómiáját leíró törvénytervezetről. Márton, az RMDSZ parlamenti képviselője elmondta: a székelyföldi elvárásokhoz igazították a tervezetet. A felek abban is megállapodtak, hogy a tervezet preambulumában hivatkoznak az Erdély és Románia egyesülését kimondó gyulafehérvári nyilatkozatra, az Európa Tanács (ET) 1201-es ajánlására, és a közösségek azon jogára, hogy maguk döntsenek saját sorsukról. Az erdélyi románok 1918. december 1-jei gyulafehérvári nyilatkozata teljes nemzeti szabadságot ígért az együtt élő népeknek, az 1993-ban elfogadott 1201-es ET ajánlás pedig - amelyiknek életbe léptetését Románia ET csatlakozásakor vállalta - a tömböt alkotó kisebbségek jogaként veszi számba az autonóm közigazgatási szervek létrehozását vagy a különleges státust. Abban is sikerült megállapodniuk, hogy a jelenlegi Kovászna, Hargita és Maros megyéből kiindulva, de a történelmi Székelyföld területére vonatkoztatnák az autonómiatörvényt. Átmeneti rendelkezésekben szabályoznák, hogy azok a települések, amelyek nem kívánnak a Székelyföldhöz tartozni, népszavazással dönthessenek a leválásról, azok pedig, amelyek a szomszédos megyékhez tartoznak, és Székelyföldhöz csatlakoznának, referendum útján megtehessék ezt. A kérdés sarkalatos, mert Maros megyének csak egy része tartozott egykor a Székelyföldhöz, ugyanakkor egyes magyar többségű székelyföldi településeket a szomszédos Bákó és Brassó megyéhez csatoltak. Abban is megegyeztek, hogy a régiónak lesz egy közvetlenül megválasztott döntéshozó testülete. A régiót az elnök vezeti, aki az alelnökökkel együtt a régió kormányzatát adja. A székelyföldi közintézményekben az etnikai arányosság elvét érvényesítik, de az arányosságot csak az állások megüresedése során alakítanák ki, senkit nem bocsátanának el a megfelelő etnikai arányok kialakítása céljával. Biró, az MPP elnöke elmondta: az egyeztetés során olyan dokumentum alakult ki, ami közel áll a Székely Nemzeti Tanács által korábban kidolgozott autonómiastatútumhoz. Hozzátette: bízik benne, hogy két héten belül elkészül az a szövegváltozat, amelyiket immár közvitára lehet bocsátani. (Forrás: MTI)
2014. VII. 10. Hetedik Magyar Református Világtalálkozó Sepsiszentgyörgyön. Az összetartozás fontosságát hangsúlyozták a megnyitó szónokai: Balog lelkipásztor, magyarországi miniszter és Kató, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, az esemény házigazdája. A világtalálkozó keretében a sepsiszentgyörgyi vártemplom előtt felavatták Kálvin egész alakos szobrát, Bocskai, szovátai szobrászművész alkotását. A sepsiszentgyörgyi Kálvin téren az egész Kárpát-medencéből érkezett mintegy háromezer református hallgatta meg a beszédeket, majd vett részt az ünnepi istentiszteleten és az azt követő szabadtéri úrvacsoraosztáson. A világtalálkozó keretében egész nap egyházi, kulturális és gyermekprogramokat szerveztek a székelyföldi városban. (Forrás: MTI)
2014. VII. 9. Izsák, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke szerint az erdélyi magyarság képviselőinek kötelességük nemzetközi szinten felfedni Románia szerződésszegéseit. Kelemen, romániai miniszterelnök-helyettesnek, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökének válaszolt egy nyílt levélben, amelyikben megállapította, hogy Románia megszegte azt a vállalt kötelezettségét, hogy kisebbségpolitikáját az Európai Tanács 1201-es ajánlására alapozza. Az 1993-ban elfogadott ajánlás a tömböt alkotó kisebbségek jogaként veszi számba az autonóm közigazgatási szervek létrehozását vagy a különleges státust. Az SZNT elnöke az RMDSZ-nek azt a - Markó, volt elnöktől idézett - álláspontját bírálta, hogy a szövetség nem panaszolhatja be a nemzetközi szervezeteknél azt a kormányt, amelyikben maga is benne van. "A nemzetközi fórumok előtt a kötelességszegés mindaddig láthatatlan marad, amíg annak létezését maguk az érintettek, a hátrányt szenvedő közösség képviselői rejtik el" - állapította meg. A kisebbségvédelmi keretegyezményből idézte, hogy a nemzeti kisebbségek és az ezekhez tartozó személyek jogainak, szabadságjogainak a védelme a nemzetközi együttműködés keretébe tartozik. Figyelmeztette Kelement, hogy Ponta Victor miniszterelnök nemcsak a Románia által vállalt nemzetközi kötelezettségeket szegi meg, de az RMDSZ kormányra lépésekor kötött koalíciós szerződést is. Ez ugyanis kötelező konzultációt ír elő a felek között minden olyan kérdésben, amelyik a magyar közösség identitását vagy az anyanyelvű oktatást érinti. (Forrás: MTI)
2014. VII. 8. Bakk, erdélyi politológus a román "etnikai állam" megnyilvánulásaként értelmezi, hogy Ponta Victor miniszterelnök és Corlatean külügyminiszter a román állampolitikára, államérdekre hivatkozva utasította el az RMDSZ európai polgári kezdeményezését, amelyik az Európai Uniós (EU) joganyagba kívánja beemelni a kisebbségvédelem bizonyos elemeit. "Ha Ponta Victor kormánya a román állampolitikát a romániai magyar politikai véleménytől függetlennek tekinti, akkor tulajdonképpen azt mondja, hogy a románok előjoga a romániai államérdek megfogalmazása. Ez az etnikai demokrácia modellje, amelyikben formailag ugyan létezik a demokrácia, de az alapvető kérdések meghatározása csak az etnikai többség joga" - magyarázta. Az elemző nem lát újdonságot abban, hogy a miniszterelnök kijelentette: a magyarság radikalizálódását szeretné elkerülni az RMDSZ kormányzásba való bevonásával. "Kétségtelen hogy a kormány a magyarság politikai akaratának egyfajta megszelídítését szánja az RMDSZ szerepéül" - vélekedett. Úgy látja, ez az oka annak is, hogy az RMDSZ korábban is csak azokat a célokat tudta bevinni a koalíciós együttműködésbe, "amelyek a román multikulturalizmus enyhe bővítésével voltak kapcsolatosak". Ezért nem kerülhetett be az autonómia kérdése egyik olyan kormány programjába sem, amelyikben az RMDSZ is jelen volt. Bakk szerint az elmúlt időszak több fordulata is azt jelzi: egyre üresebb az a román retorika, hogy az ország példaértékűen rendezte a kisebbségi kérdést. Hozzáteszi: a bukaresti kormányok arra alapozták ezt a retorikát, hogy az ország az európai integrációs folyamatban átvette az Európai Tanács kisebbségvédelmi szabályozását. "Ez egy nemzetközi minimum. A sikeres megoldások általában ezeket a keretet meghaladva alakultak ki. Az EU luxemburgi bíróságán zajló perbe való belépés azt jelzi, hogy Románia ellenzi a minimum bővítését. Az Európai Unióban próbálja konzerválni a létező állapotot" - magyarázta. (Forrás: MTI)
2014. VII. 6. Orbán Viktor miniszterelnök nemrég nyilatkozatban tette világossá európai színtéren is, hogy "számunkra létezik magyar kérdés". Vagyis az, hogy a Trianonban szétszakított magyar nemzetnek van jogosultsága arra: egyként élje az életét az Európai Unió keretein belül - mondta Kövér házelnök, rámutatva arra, hogy az EU keretein belül léteznek különböző autonómiaformák, amelyek megadják a nemzeti önrendelkezés lehetőségét. Kijelentette: azt jelezte a kormányfői kijelentés, hogy ezentúl a magyar kormány nagyobb hangsúlyt szeretne ebbe fektetni a nemzetközi viszonyrendszerében. Kövér szerint ehhez hátország kell, amelyik - mint mondta - nem abból áll, hogy az anyaország megfelelő gazdasági állapotban van, hanem abból is: az elszakított nemzetrészek politikai vezetői mennyire veszik komolyan ezt a stratégiai célt. A mostani és a mindenkori magyar kormánynak - amelyek Kövér reményei szerint a célt folyamatosan napirenden tartják -, nagyobb támogatást kellene kapniuk az erdélyi magyar közösség politikai vezetőitől és a többi nemzetrész politikai vezetőitől is - mondta a házelnök, hozzátéve: ahhoz, hogy ezt a segítséget megkapjuk, ezeknek a közösségeknek saját vezetőiken kellene ezt számon kérni. Kövérrel Torockón, Duna-ház felavatás alkalmával készítettek interjút. (Forrás: MTI)
2014. VII. 7. "Az 1990 óta megjelent erdélyi magyar kiadványok számára gyűjtőkönyvtárat hoz létre Sepsiszentgyörgyön a Bod Péter Megyei Könyvtár - közölte hírlevelében a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ). A kezdeményezésbe bevont szakemberek a hét végén tanácskoztak Sepsisznetgyörgyön. Az RMDSZ Kulturális Autonómia Tanácsa (KAT) és a Bod Péter Megyei Könyvtár által szervezett tanácskozáson Székely István, a KAT elnöke elmondta, hogy a könyvtár alapításakor azt kellett mérlegelniük: hol tudnak stabil magyar többségű döntési kompetenciát rendelni a programhoz, és melyik az a struktúra, amelyben biztosítható a közpénzekből történő finanszírozás. "Egyértelmű, hogy ezek a feltételek jelenleg Székelyföldön adottak, elképzeléseink szerint az össz-erdélyi gyűjtőkönyvtár a Bod Péter Megyei Könyvtár részlegeként működne" - hangsúlyozta a KAT elnöke.Tamás, a Kovászna Megyei Tanács elnöke kijelentette: "A megerősödött Székelyföld kész össz-erdélyi hatáskörű feladatokat vállalni". Hozzátette, ennek jegyében hozták létre az 1945 utáni képzőművészeti alkotások összegyűjtését célzó Erdélyi Művészeti Központot, és ennek alapján karolták fel a gyűjtőkönyvtár gondolatát is. A tervezett program célja az 1990. január elseje után Romániában megjelent magyar nyelvű kiadványok teljes körű gyűjtése, rendszerezése és kutathatóvá tétele. A kilencvenes évek elején megtapasztalt robbanásszerű bővülés után ugyanis a teljesség igényével egy intézmény sem gyűjtötte Erdélyben a magyar kiadványokat. Az Országos Széchényi Könyvtár segítségével egyelőre az ismert, de hiányzó könyvek jegyzéke készült el, amely a munka során tovább bővül. A Országos Széchényi Könyvtár jelenlévő képviselője felajánlotta, hogy a budapesti intézmény nemzetközi csere útján tekintélyes mennyiségű Magyarországon megjelent, de erdélyi témát feldolgozó kiadványt juttat a gyűjtőkönyvtárnak." (Forrás: MTI)
2014. VII. 7. A Krónika című erdélyi magyar napilap szerint nem nehéz a választás az RMDSZ számára, mert ha marad, saját választói és nemzetközi partnerei előtt egyaránt elveszíti a hitelét. A lap szerint az őszi államfőválasztásra készülő Ponta Victornak is megfelel a szakítás, hiszen ezáltal "megszabadul az RMDSZ képviselte ballaszttól, és ismét nyíltan a román nacionalista szavazók kedvébe járhat". A Hargita Népe székelyföldi napilap vezércikkírója viszont úgy véli, katasztrofális lenne a magyar közösségnek kilépni a kormányból "a költségvetés-kiigazítás előtti utolsó métereken". "Most kiugrani a kormányból nem jelentene mást, mint levágni az összes magyar érdekeltségű települést a fejlesztési listákról" - véli a cikkíró, aki szerint a kilépés a forrásmegvonások mellett az RMDSZ kormányzati struktúrákban dolgozó szakembereinek az azonnali leváltásához és a kormányzati szervek fokozott ellenőrzéseihez vezetne a magyar önkormányzatokban. (Forrás: MTI)
Felvidék
2014. VII. 9. A felvidéki magyarság legnagyobb nyári rendezvénye a Martosi Szabadegyetem. A nyitónapon a Felelősséggel és hűséggel, avagy Új lendületben a nemzetpolitika címmel tartott fórumon Potápi, nemzetpolitikáért felelős államtitkár, Szász, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke és Duray, a Szövetség a Közös Célokért elnöke beszélgetett a magyar nemzetpolitika aktuális kérdéseiről. Potápi hangsúlyozta: mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy sikerüljön mozgósítani mindenkit a magyar kormány és a külhoni magyarság közös céljainak érdekében. E célok sorában említette a külhoni, azon belül a felvidéki magyarság érdekképviselete erejének fokozását is. Leszögezte, hogy a magyar kormánynak a Felvidéken egy partnere van, a Magyar Közösség Pártja. Szász hozzászólásában az erdélyi és a felvidéki magyar közösség aktuális helyzetével kapcsolatban azt fejtegette, hogy Szerbia európai integrációjának folyamatában a délvidéki magyarok érdekében minden lehetőséget ki kell használni az ottani magyarság helyzetének javítására, mivel erre az integráció után sokkal kevesebb lehetőség adódik majd. Az integrációra való valós felkészülés első jelei 2010 után mutatkoztak meg - mutatott rá Duray, aki szerint ennek köszönhetően mára sikerült közelebb jutni az integráció céljának eléréséhez. Ennek példájaként egyebek mellett a Nemzetpolitikai Államtitkárság létrejöttét és a Wekerle-terv alapgondolatának megfogalmazását hozta fel. Ez utóbbi - mondta - a Kárpát-medencét egy gazdasági egységeként fogalmazza meg, ami nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy sikerüljön újrateremteni a szülőföld "megtartó és eltartó szerepét". (Forrás: MTI)
.
