.
Európában
Csehország
2014. V. 30. Csehország azt javasolta visegrádi partnereinek, hogy hozzanak létre közösen egy orosz nyelvű hírtelevíziót, amelyik Ukrajnába sugározná műsorát - írja a Lidové Noviny. Cseh elképzelés szerint a televízió elsősorban az ukrajnai oroszoknak szólna. Az ukrán-orosz konfliktus kirobbanása után ugyanis Kijev kikapcsoltatta az oroszországi tévécsatornákat Ukrajna területén, de mindeddig nem nyújtott helyettük semmit az országban élő népes orosz közösségnek. Pozsony felhívta a figyelmet arra, hogy a projekt, amelyiknek a megvalósítása évente több száz millióba kerülne, esetleg az Európai Unió alapjaiból is finanszírozható lenne. (Forrás: MTI)
2014. V. 28. Duka, prágai érsek, a cseh katolikus egyház feje az egykori csehszlovák köztársasági elnök születésének 130. évfordulója alkalmából Sezimovo Ústíban megtartott emlékünnepségen kijelentette: "Merem állítani, hogyha Benes elnök nem lett volna, a második világháború után Csehszlovákia sem lett volna. Úgy gondolom, végre tudatosítanunk kell, hogy a néha helyénvaló, máskor téves bírálatok ellenére senki sem tudja elvenni tőle mindazt, amit valójában ezért az országért, mindannyiunkért tett". A Sezimovo Ústíban tartott megemlékezésen a vezető cseh politikusok közül csak Filip, a Képviselőház kommunista alelnöke vett részt. (Forrás: MTI)
Horvátország
2014. V. 27. Az Egyesült Államok szeretné, ha Horvátország az energetikában vezető szerepet játszana Közép- és Délkelet-Európában, ennek az eléréséhez azonban jó viszonyt kell ápolni Magyarországgal, ezért is reméli, hogy a MOL és az INA rendezni tudja kapcsolatait - jelentette ki Merten, zágrábi nagykövet, majd hozzátette: Horvátország és Magyarország az energetikában természetes stratégiai partnerek, és azon kell dolgozniuk, hogy ez a partneri viszony fennmaradjon. Ezért Amerika arra biztatja a horvát és a magyar felet, hogy üljenek asztalhoz és ott rendezzék a problémáikat. A kérdésre, miként reagálna Amerika arra, ha a MOL az oroszoknak adná el az INA-ban meglévő részesedését, azt mondta: az amerikai álláspont szerint egyetlen állam sem rendelkezhet monopóliummal az energiaforrások felett a világ egyetlen szegletében sem. (Forrás: MTI)
Németország
2014. V. 31. A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című német konzervatív lap a magyar kormány és Oroszország viszonyáról közölt elemzést. Ismertette a Stratfor amerikai agytröszt igazgatója, Friedman: Határvidék - Magyarország helyezkedik ('Borderlands. Hungary Maneuvers') című esszéjének fő állítását, hogy a kormány Horthy politikáját követve manőverezik két "hatalmi tömb", az Európai Unió (EU) és Oroszország között. Kiemelte: figyelemre méltó a kapcsolat a Friedman-féle analógia és a Fidesz "revizionista történelemképe" között, amelyik az Alaptörvény Preambulumában, a Horthy-szobrokban és a német megszállás áldozatainak emlékére emelendő budapesti emlékműben is megmutatkozik. Hozzátette: kérdés, hogy Orbán környezetében is osztják-e Friedman analógiáját, amelyik szerint Magyarországnak "alapvetően ellenséges hatalmi tömbök közé ékelődött kis országként" - éppen úgy, mint Horthy idején - most is onnan kell előnyöket szereznie, ahonnan éppen lehet, vagyis "hol az EU-tól, hol Oroszországtól". (Forrás: MTI)
Oroszország
2014. V. 29. Kereskedelmi uniót alakított Oroszország, Kazahsztán és Fehéroroszország Asztanában, az amerikai, az Európai Uniós és a kínai gazdasági hatalom ellensúlyozására. A három ország 2010 óta vámuniót alkot egymással. Az Eurázsiai Gazdasági Unió megalapításáról szóló szerződés július 1-jén lép életbe, miután a három nemzeti parlament jóváhagyta a megállapodást. Nazarbajev, kazah elnök azt mondta, az unióval "hidat vertek Kelet és Nyugat között". A három tagország lakosságának összlétszáma százhetven millió, a bruttó hazai össztermék értéke pedig 2,7 trillió dollár. A kereskedelmi unió az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a munkaerő szabad áramlását, valamint a jelentősebb gazdasági szektorokban a politika összehangolását jelenti. Az unió központi végrehajtó testülete Moszkvában fog működni, Felsőbírósága Fehéroroszországban lesz, a pénzügyi szabályozó központ pedig Kazahsztánban. (Forrás: MTI)
2014. V. 30. Őrizetbe vette a Jobboldali Szektor nevű ukrán szervezet négy tagját az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat ( FSZB); azzal gyanúsítják őket, hogy pokolgépes merényletekre készültek a Krímben. Az ITAR-TASZSZ hírügynökség jelentése szerint az FSZB olyan - Szimferopolban, Szevasztopolban és Jaltában elkövetett - támadások ügyben nyomoz, amelyeknek elektromos távvezetékek és vasúti hidak voltak a célpontjai. (Forrás: MTI)
2014. V. 30. Az orosz Külügyminisztérium felszólította az ukrán hatóságokat, hogy elutasító álláspontjukat felülbírálva vegyék fontolóra a kelet-ukrajnai rászorulók számára felajánlott orosz humanitárius segítség elfogadását. A tárca emlékeztetett, hogy május 28-án jegyzéket intézett Kijevhez, felajánlva a sürgős humanitárius segítséget. Ebben felhívta a figyelmet: a kelet-ukrajnai konfliktus-övezetben lakó állampolgároktól és szervezetektől olyan kérések érkeznek az orosz félhez, hogy tekintettel az ott kialakult súlyos helyzetre, elsősorban gyógyszerekkel és egészségügyi felszereléssel segítse az ottani lakosságot. Az orosz fél hangsúlyozta, hogy kész támogatást nyújtani az érintett régiók lakóinak. Az orosz Szövetségi Nyomozó Bizottság szerint az ukrán hadsereg megsértette a polgári lakosság háború idején való védelmére vonatkozó Genfi Egyezményt - közölte a szervezet. "A vizsgálat szerint az ukrán fegyveres erők katonái, valamint az ukrán Nemzeti Gárda és a Jobboldali Szektor tagjai szándékosan vetettek be fegyvereket, tüzérséget, repülőgépeket és páncélosokat azzal a céllal, hogy civileket gyilkoljanak, és ezzel megsértették a polgári lakosság háború idején való védelmére vonatkozó, 1949. augusztus 12-i genfi egyezményt" - áll a Bizottság által kiadott közleményben."Május 26-án a donyecki repülőtértől nem messze legalább harmincöt civilt öltek meg azáltal, hogy gránátvetővel egy sebesültekkel teli vöröskeresztes teherautóra lőttek" - közölte a Szövetségi Nyomozó Bizottság. A polgári lakosság háború idején való védelmére vonatkozó, 1949. augusztus 12-i Genfi Egyezmény aláírói arra vállaltak kötelezettséget, hogy tiszteletben tartják a megállapodásban foglaltakat a felek között bekövetkező megüzent háború vagy minden más fegyveres összeütközés esetén, még ha a hadiállapotot közülük valamelyik nem is ismeri el. Azt nem tudni, hogy a Bizottság milyen információkra alapozta ezt, ahogy azt sem, hogy az orosz szövetségi hatóság miért és hogyan vizsgálódik Ukrajna területén. (Forrás: MTI)
2014. V. 27. Az orosz légierő fokozza a balti országok légterét érintő felderítő tevékenységet az úgynevezett Nyugati Katonai Körzetében állomásozó vadászgépekkel a saját területéről, ha megkezdődik a NATO harci gépeinek nagyszabású hadgyakorlata május 27-28-án - közölte a haderőnem Vezérkarának egyik vezetője. (Forrás: MTI)
2014. V. 26. Az orosz Központi Bank tájékoztatása szerint betiltották az összes ukrajnai bank működését a Krím félszigeten. Oroszország kész a párbeszédre Porosenkóval, de figyelmeztette a kijevi hatóságokat, hogy ne folytassák a hadműveletet a szakadárok ellen az ország keleti részében. Morozov, a Felsőház Külügyi Bizottságának tagja szerint az ukrajnai választások eredménye előre látható: minden az Egyesült Államok által, az Európai Unióval közösen kidolgozott forgatókönyv szerint zajlik. Szerinte a választáson induló valamennyi jelölt "háttérember" volt. "Kezdetben a legnagyobb veszélyt Klicsko és Timosenko jelentette, akiket Merkel Angela német kancellárral megegyezve távolítottak el. Ezért egyezett bele Klicsko, hogy kijevi főpolgármester lesz, és ezért vonult a háttérbe Timosenko, beérve a délkelet-ukrajnai rendteremtés jelszavaival" - mondta Morozov az ITAR-TASZSZ-nak. A politikus szerint "sem az amerikaiaknak, sem az európaiaknak nem volt szükségük második fordulóra". "Az EU-nak tisztáznia kellett három külügyminiszterét, akik garantálták a 2014. február 21-i megállapodás teljesítését, de erre nem voltak képesek, az amerikaiaknak pedig minél előbb legalizálniuk kellett az általuk az alkotmányellenes fegyveres puccsal hatalomra juttatott vezetést" - fogalmazott. Az Oroszországgal szembeni nyugati büntető-intézkedésekkel dacolva több milliárd dolláros ügyletet kötött a BP (British Petroleum) nagy-britanniai energiaipari konszern a Rosznyefty orosz állami vállalattal Szentpéterváron. A BP húsz százalékos résztulajdonos az orosz cégben. Az ügylet értelmében a BP és a Rosznyefty közösen fog palaolajat kitermelni a Volga-Urál régióban. Az e célra létrehozott projekt-cégben a Rosznyefty ötvenegy, a BP negyvenkilenc százalékos tulajdonos lett. A Magyar Honvédség légi megfigyelő csoportja Oroszország területe fölött kezdett megfigyelő repüléseket. Május 30-ig a magyarok mellett olasz és szlovén szakemberek készítenek fényképeket előre meghatározott területekről. (Forrás: MTI)
Románia
2014. V. 26. Az európai parlamenti (EP) választásokon a Romániának járó harminckettőből tizenhat mandátumra elegendő szavazatot kapott a Szociáldemokrata Párt (PSD) két kisebb kormányzati partnerével közös választási listája. Az év elején ellenzékbe vonult Nemzeti Liberális Párt (PNL) hat, a Demokrata Liberális Párt (PDL) öt, a Basescu államfő védnökségével idén alakult Népi Mozgalom Párt két mandátumot szerzett. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) két mandátumot szerzett Az RMDSZ az érvényes voksok 6,3 százalékát szerezte meg; listájáról Winkler és Sógor, jelenlegi EP-képviselők szereznek mandátumot. (Forrás: MTI)
.
