Egyik 19

.

Európában

Belgium
2014. V. 17.  A belga Külügyminisztérium megerősítette, hogy kiber-támadás érte a hálózatát. A támadás nyomán „az ukrán krízishelyzethez kapcsolódó információk és dokumentumok” kerültek ki a hálózatból, ismerte el Reynders külügyminiszter. Az intézmény elleni támadást a múlt héten indították. Pontos információk nincsenek az elkövetőkről, de a közzétett információ alapján azt a következtetést lehet levonni, hogy az Uroboros rootkitet használták fel az akcióban, amelyik mögött a G Data 2014 februári elemzése alapján az orosz állam állhat. (Forrás: MTI)

Bosznia-Hercegovina
2014. V. 19.  Boszniában három nap alatt annyi eső esett, mint amennyi három hónap alatt szokott. Sokan a házuk tetejére menekültek, mert olyan gyorsan emelkedett a vízszint, hogy már nem volt idejük elhagyni az otthonukat. Őket egyenként mentik ki. Bosznia területének harmada került víz alá. A legkritikusabb a helyzet Észak-Boszniában, a Száva mentén. Az áradás további áldozatokat szedhet, mert a víz elmosta a boszniai háborúban lerakott aknákra figyelmeztető jelzéseket. A boszniai háború során egymillió aknát raktak le, amelyekből százhúsz ezret még mindig nem szedtek fel.   Bosznia-Hercegovinában harmincra nőtt a halálos áldozatok száma. (Forrás: MTI)

2014. V. 18.  Harmincra nőtt az áldozatok száma Bosznia-Hercegovinában, ahol a lakosság több mint egynegyede él az árvíz sújtotta területeken. Légi felvételek bizonysága szerint az ország egyharmada még mindig víz alatt van. Jelenleg a Száva folyó áradása okozza a legnagyobb problémát, május 17-én Bijeljinán mintegy tíz ezer embert menekítettek ki a megáradt folyó miatt. A hatóságok "katasztrofálisnak" nevezték a helyzetet, az országban három nap alatt három hónap csapadékmennyiségének megfelelő eső esett, amire legalább százhúsz éve nem volt példa. (Forrás: MTI)

Horvátország
2014. V. 19.  Horvátország keleti részén, tizenöt ezer ember kényszerült otthona elhagyására, egy ember meghalt és kettőt eltűntnek nyilvánítottak. Válságos a helyzet Slavonski Brodnál, ahol az egyik városrészből hétszáztizenöt embert menekítettek ki. Hrvatska Kostajnica városközpontja még mindig víz alatt van. (Forrás: MTI)

Lengyelország
2014. V. 16.  Egyetlen hónapban hetvenegy millió lengyelországi telefonbeszélgetést hallgatott le az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) - állítja Greenwald, amerikai újságíró Nem bújhatsz el sehová (No Place to Hide) című könyvében a Gazeta Wyborcza című lengyel lap beszámolója szerint. Egy olyan országban folytatta ezt, amelyik nem különösebben "népszerű" a terroristák körében, miközben Obama elnök a terrorizmus elleni harccal indokolta az elektronikus megfigyelést. Dokumentum írja le, hogy az amerikaiak hogyan fértek hozzá a lengyelországi telefonokhoz: az Orangecrush program részét képező Oakstar programot használták. Ez a titkos program elektronikus hírszerzésre szolgál, közvetlenül a fő internetkábelekről veszi le a telefon- és internetadatokat. A dokumentumokból az is kiderül, hogy a lehallgatási akció egy "lengyel kormányügynökséggel" folytatott együttműködésnek köszönhető. (Forrás: MTI)

Nagy-Britannia
2014. V. 18.  Rövid távon mérsékelt hatásai lennének az európai gazdaságokra az orosz földgázszállítások esetleges leállásának, ám hosszabb távon már súlyosabb következményekkel kellene számolni, és a kieső orosz földgázmennyiség pótlása sem lenne egyszerű - állapította meg a Moody's Investors Service hitelminősítő. Alapeseti forgatókönyve szerint az orosz földgázexport hosszabb ideig tartó fennakadását Oroszország és az Európai Unió egyaránt komolyan megszenvedné, ezért "nagyon alacsony valószínűségű" lehetőség, hogy Oroszország a továbbiakban nem lesz hajlandó földgázt exportálni az EU-gazdaságoknak, vagy az Európai Unió tiltja be az energiahordozó-importot Oroszországból. Egy "nagyon kedvezőtlen" forgatókönyv abból indul ki, hogy az Ukrajnán keresztül Európába szállított orosz földgáz exportja egy évre leáll. Oroszország ebben az esetben át tudná irányítani exportja egy részét más, Ukrajnát elkerülő vezetékrendszerekbe, ám a Moody's számításai szerint Európa földgázellátásában így is ötvenhat milliárd köbméter - az éves európai fogyasztás tizenkét százalékának megfelelő - hiány keletkezne, az európai földgáz beszerzési ára rövid távon tizenöt százalékkal, egy év után már ötven százalékkal emelkedne. A Moody's adatai szerint az EU 2013-ban összesen négyszázhatvankét milliárd köbméter földgázt használt fel, ebből százötvennégy milliárd köbméternyit Oroszországból importált, és az orosz földgázmennyiségből nyolcvankét milliárd köbméter haladt át Ukrajnán. Ha ez utóbbi kiesik, valószínűtlen, hogy alternatív vezetékes útvonalakon ezt teljes egészében pótolni lehetne. Ahhoz, hogy az Ázsiának szánt cseppfolyósított földgázból (LNG) Európába lehessen átirányítani megfelelő mennyiséget, harminc-ötven százalékos áremelkedésre lenne szükség. Németországnak például nincs is LNG-importfogadó kapacitása - hangsúlyozza a Moody's tanulmánya. (Forrás: MTI)

Németország
2014. V. 18.  Elemzés szerint nagyjából hat hónapig tartana, mire a NATO hagyományos fegyveres erővel reagálni tudna egy orosz támadásra a Baltikumban - közli a Der Spiegel a szövetség egy titkos jelentéstervezetére hivatkozva. Moszkva "rövid időn belül és tetszőleges helyen" képes "helyi vagy regionális katonai fenyegetettséget teremteni" az Oroszországgal határos és az Oroszország "közeli szomszédságában" fekvő NATO-tagországokra nézve. A NATO a jelenlegi helyzetben nem alkalmas arra, hogy teljesítse a kollektív védelemre vonatkozó - a szövetséget létrehozó szerződés 5. cikkelyében lefektetett - kötelességét a balti államokkal szemben, állapították meg a jelentésben. Ennek az az oka, hogy amikor Észtország, Lettország és Litvánia 2004-ben csatlakozott a NATO-hoz, orosz részről nem mutatkozott fenyegetés és a szövetség tartotta magát az Oroszországgal kötött 1997-es alapszerződéshez, amelyik tiltja, hogy a felek növeljék a másik területével határos térségekbe telepített katonai erőt - magyarázta Brok, az Európai Parlament Külügyi Bizottságának német elnöke. Ugyanakkor az ukrajnai válság diplomáciai megoldására törekedő német kormány attól tart, hogy a Nyugat katonai stratégiájának frissítéséről szóló vitát Moszkva erőfitogtatásként értelmezheti. Amennyiben a NATO nem tudná megvédeni valamely tagállamát, könnyen összeomolhat, hiszen éppen annak nem felelne meg, aminek a céljából létrehozták. A berlini vezetés szerint meglehet, hogy ez Putyin célja - írta a Der Spiegel. A Baltikum mellett nagy a nyugtalanság Lengyelországban is. Sikorski, lengyel külügyminiszter szerint a NATO-nak a németországi vagy olaszországi támaszpontokhoz hasonló infrastruktúrát kell kiépítenie Lengyelországban, hogy megfelelhessen az 5. cikkely előírásának. (Forrás: MTI)

2014. V. 16.  Az Európai Parlamentnek (EP) nagyobb hatalomra kell szert tennie a brüsszeli bürokráciával szemben, és ezt csak azzal érheti el, ha fellázad az Európai Bizottság ellen - vélte Schmidt, volt német kancellár, publicistaként tevékenykedő volt szociáldemokrata politikus a Bild című német lapban megjelent interjúban. Szerinte Brüsszel túlságosan beleavatkozik a tagállamok ügyeibe, beleszól a világpolitikába is, holott a bizottság legtöbb tagja "nemigen ért hozzá". Ezt jelzi az Ukrajna "becsatolására" irányuló kísérlet és a közeledés a nem is Európához tartozó Örményországhoz, ami az Európai Bizottság "nagyzási mániáját" mutatja - mondta.  Az ukrajnai válság rendezésére az 1975-ös Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet mintájára össze kell hívni egy nemzetközi konferenciát valamennyi érdekelt állam, köztük Oroszország és Fehéroroszország vezetőinek részvételével - emelte ki. Schmidt 1974-től 1982-ig volt az NSZK kancellárja. A liberális Die Zeit-nál 1987-től a hetilap főállású újságírója, 1983-tól szerkesztőbizottsági tagja, társkiadója. Írásai révén pártok fölött álló, csak a közjót szem előtt tartó erkölcsi tekintélyt tisztelnek benne Németországban és szerte Európában. (Forrás: MTI)

Olaszország
2014. V. 18.  Az ukránok véleménye a kijevi vezetésről "nagyon negatív", és úgy érzik, hogy országuk rosszabb gazdasági helyzetben van, mint Oroszország - fejtette ki Berlusconi, adócsalásért elítélt volt olasz miniszterelnök a Welt am Sonntag című lapban megjelent interjúban. Szerinte érthetőnek tűnik, hogy a gazdaságilag viszonylag jobb helyzetben lévő régiók lakossága függetlenséget kíván. Hozzátette: a NATO-Oroszország Tanács megalakítása előtt az orosz törvényhozás és az elnök Ázsia felé akart közeledni, de végül az a meggyőződés alakult ki, hogy Oroszország mégiscsak a Nyugathoz tartozik. Így végül 2002-ben megalakították az atlanti szövetség és Oroszország konzultációs fórumát, aminek révén sok területen szoros együttműködés alakult ki a NATO tagállamaival. Az ukrajnai válság veszélyezteti ennek a folyamatnak az eredményeit, hiszen amennyiben a Nyugat elszigeteli Oroszországot, a moszkvai vezetés ismét Ázsia felé fordulhat- mondta a volt olasz kormányfő. (Forrás: MTI)

2014. V. 18.  Levélben fordult a katolikus egyházfőhöz huszonhat olaszországi nő azzal a kéréssel, hogy engedélyezze, hogy az általuk szeretett papok elvehessék őket feleségül.  A La Stampa torinói napilapnak küldött nyílt levél az egész olasz sajtóban megjelent. Az olasz sajtó arra emlékeztetett, hogy Bergoglio még Buenos Aires érsekeként egy 2010-ben megjelent könyvében nem zárta ki a cölibátus esetleges módosítását. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy egyelőre a katolikus egyházban a cölibátus fenntartását támogatja. (Forrás: MTI)

Oroszország
2014. V. 19.  Oroszország és megbízható barátja, Kína a fenntartható fejlődés és a biztonság új rendszerét ajánlja az ázsiai és csendes-óceáni térség országainak - állapította meg a Kínába látogató orosz elnök kínai állami médiumoknak egy nappal kínai útja előtt adott interjújában. Oroszország és Kína sikeresen működik együtt a nemzetközi színtéren, a kihívásokra és válságokra adandó válaszokat illetően szorosan egyezteti lépéseit. "Álláspontunk a globális és térségbeli kérdésekről hasonló, vagy azonos" - állapította meg. A kétoldalú kereskedelmi-gazdasági kapcsolatokról szólva arról beszélt, hogy Kínát Oroszország valamennyi külföldi kereskedelmi partnere elé helyezi. Szerinte a két ország az energiaágazatban stratégiai szövetség létrehozása felé halad.     A krími vezetés nem tervezi, hogy nemzetiségi alapon biztosítson helyeket a kormányzati szervekben sem a krími tatároknak, sem más nemzetiségeknek - jelentette ki Akszjonov, az Oroszország által megszállt félsziget önhatalmúlag kinevezett miniszterelnöke. "A krími tatárok és más nemzetiségek képviselete a hatalmi szervekben csakis szakmai alapon valósulhat meg" - közölte. Kijelentette továbbá, hogy a krími tatárok képviseleti szerveit, a kurultájt és a medzsliszt hivatalosan be kell jegyeztetni mint szervezeteket. Hozzátette, hogy csak e szervezetek törvényessé tétele után és a krími tatárok képviselőinek az együttműködésre való hajlandósága mellett kész a krími vezetés a közös munkára az említett képviseleti szervekkel.     Moszkvának nincs ellenvetése a földgáz Szlovákiából Ukrajnába irányuló, fordított irányú (reverz) szállításával kapcsolatosan - jelentette ki Lavrov, orosz külügyminiszter, miután szlovák kollégájával tárgyalt az orosz fővárosban. 2014. április 28-án Pozsonyban Barroso, az Európai Bizottság elnöke és Fico, szlovák miniszterelnök jelenlétében írták alá a szlovák Eustream és az Ukrtranszgaz képviselői a Szlovákia felől Ukrajnába irányuló gázszállítás feltételeiről szóló megállapodást.     A Kreml nemzetiségekhez való viszonyulása eredményezte azt, hogy a krími tatárokkal a félsziget Oroszországgal való egyesítését követően azonnal kialakult a szembenállás - állapította meg a Vedomosztyi című orosz napilap. A Kreml a krími tatárok mozgolódására nem úgy tekint, mint egy népnek a jogaiért való küzdelemre, hanem úgy, mintha őket "ellenséges külső erők felforgató célokra használnának fel". A Kreml politikai irányítói nem ismerik el elfogultságukat. Ez a hozzáállás a titkosszolgálatok szemléletét tükrözi - állítja az orosz újság. A csekisták és a szovjet tömbben Moszkvának alárendelt országok hatóságai ugyanígy viszonyultak egykor a nemzetiségekhez, a társadalmi szervezetekhez, pártokhoz, a "népi demokratikus" államokban így kezelték a nemzeti kisebbségeket a második háborút követő években. Az orosz állami vezetők ezt a gyakorlatot élesztik újjá, ezáltal a társadalmi vezetők tekintélyétől tartva egyeseket meg akarnak vásárolni, míg másokat ellehetetlenítenek, és megint csak másokat kiszorítanak a közéletből - olvasható a Vedomosztyiban.     Több újságíró számolt be arról, hogy az orosz biztonsági szolgálatok előállították őket a Krím félszigeten, Moszkva pedig azzal vádolja Kijevet, hogy két orosz újságírót tartanak fogva Ukrajna keleti részén.    A "Luhanszki Népköztársaság" szuverenitásának és függetlenségének elismerését kérték a világszervezettől - közölte a "Luhanszki Népköztársaság" sajtóosztálya. Az ENSZ-be történő felvételnek négy szakasza van: először hivatalos felvételi kérelmet nyújtanak be a világszervezet főtitkárának címére, amelyet a Biztonsági Tanács megtárgyal. A megerősítéséhez a BT tizenöt tagja közül kilencnek a támogatására van szükség, valamint arra, hogy az öt állandó tag - az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Franciaország és Nagy-Britannia - egyike se emeljen ellene vétót. A pozitív elbírálás után a kérdést szavazásra teszik fel a Közgyűlésben, ahol a százkilencvenhárom tagállam legalább kétharmadának támogatnia kell a felvételi kérelmet. Az ENSZ legfiatalabb tagállama a Dél-szudáni Köztársaság, amelyet 2011-ben vettek fel a világszervezetbe. (Forrás: MTI)

2014. V. 18.  A Gazprom akkor is eljuttatja az európai fogyasztóknak továbbítandó orosz gázt az orosz-ukrán határra, a tranzitvezetékig, ha Ukrajna nem fizeti ki előre a 2014. júniusi gázszámlát - jelentette ki Miller, az orosz állami energetikai cég vezérigazgatója. Közölte: mindent megtesznek annak érdekében, hogy az európai fogyasztóknak ne származzon abból problémájuk, ha Ukrajna a tranzitra szánt orosz gázt saját céljaira használná fel. Ennek érdekében megnövelhetik a Balti-tenger alatt húzódó Északi Áramlat gázvezetéken a szállítást. A Déli Áramlat földgázvezeték-rendszer a jelenlegi tervek szerint a Fekete-tenger alatt, majd Bulgárián, Szerbián és Magyarországon át halad Ausztriába; a Gazprom Bulgáriába 2015 decemberében megkezdi a szállítást. Miller beszélt a Kínával készülő gázszerződésről. Elmondta, hogy a tizenhárom évre szóló megállapodás szerint Kelet-Szibériából harmincnyolc milliárd köbméter földgázt szállítanak majd Kínába. Miller szerint ez azonban csak a kezdete a hosszú távú együttműködésnek a kelet-ázsiai országgal.     A krími tatárok nemzeti-területi autonómiát követelnek maguknak a Krím félszigeten, és felszólították minden demokratikus állam kormányát és parlamentjét, valamint a nemzetközi szervezeteket, hogy lépjenek jogaik helyreállításáért. Az erről szóló határozatot a krími tatárok kitelepítésének hetvenedik évfordulójáról megemlékező gyásznagygyűlésen fogadták el, a Szimferopolhoz tartozó Ak-Mecset településen. A határozat megfogalmazói elsődleges intézkedésként a történelmi megnevezések visszaállítását, és olyan törvények elfogadását követelik, amelyek szavatolják a krími tatárok által megválasztott képviseletek működését a krími köztársaság döntéshozói és végrehajtói szerveiben. Követelik a krími tatár nép össznemzeti kongresszusa, a Kurultáj, valamint az általa létrehozott önigazgatási szervek, a medzslisz és egyéb regionális és helyi intézmények elismerését, mint az "őshonos krími nép" képviseleteit. A határozatban felszólítanak a krími tatárokkal szembeni politikai, nemzetiségi és vallási diszkrimináció és elnyomás azonnali beszüntetésére. 1944. május 18-án kezdődött el a krími tatárok kitelepítése a Krím félszigetről Közép-Ázsiába. Az egész nép kitelepítését - azaz kollektív megbüntetését - a sztálini rezsim azzal indokolta, hogy állítólag tömegesen együttműködtek német és román megszállókkal a második világháború idején. A mintegy kétszáz ezer kitelepítettből mintegy nyolcvan ezer vesztette életét a kegyetlen körülmények, éhezés és betegségek következtében. A Szovjetunió összeomlása után, a kilencvenes évek elején fokozatosan kezdtek visszatérni a tatárok ősi földjükre, a Krím félszigetre. (Forrás: MTI)

2014. V. 17.  Az elhidegült Nyugat helyett Putyin Keleten tervez nagy üzletet kötni. 2014 április végi értesülések szerint megállapodás felgyorsítása érdekében a Gazprom árengedményt tett Kínának, és tíz-tizenegy dollárért szállítana egymillió brit hőegységnyi (Btu = British thermal units, 1 Btu = 1,0541,060 kilojoule) földgázt. Szakértők úgy tudják, hogy Kína Türkmenisztántól kilenc dolláros áron vásárolja a földgázt. Jelenleg a Gazprom fedezi Európa gázszükségletének csaknem negyedét. A Gazprom tavalyi profitja 35,7 milliárd dollár volt, teljes gázbevételének ötvenhét százaléka származott az európai szállításokból. Az Oroszország és Kína közötti kétoldalú kereskedelem értéke több mint duplájára nőtt az elmúlt öt évben, 2013-ban nyolcvankilenc milliárd dollárt tett ki, azonban még mindig csak ötöde az Oroszország és Európai Unió közötti kereskedelmi forgalomnak. (Forrás: MTI)

2014. V. 16.  Az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) Emberi Jogi Tanácsa jelentésére reagálva Moszkva a tárgyilagosság teljes hiányával vádolta meg a jelentés készítőit.  Az orosz Külügyminisztérium szerint a jelentés politikai megrendelésre készült a kijevi kormány tisztára mosása céljából. Gyakorlatilag igazolja a kijevi kormány Délkelet-Ukrajnában indított "megtorló hadjáratát", hallgat a hadművelet békés civil áldozatairól, és az elkövetett jogsértésekért az oroszbarát erőkre igyekszik hárítani a felelősséget. A jelentés készítői figyelmen kívül hagyták, hogy Ukrajna elzárta a Krím félsziget vízellátását, és egész sor emberi jogsértést követett el - hangsúlyozta az orosz Külügyminisztérium.     Szocsiban tartott találkozón a krími tatárok egyik képviselője arra kérte az orosz államfőt, hogy a Krímet is kapcsolják be "az Oroszországi Föderáción kívül élő honfitársak hazatelepítési programjába". Putyin a felvetésre visszafogottan reagált. A találkozó napján jelentette be Akszjonov, a Kreml által kinevezett ideiglenes krími kormányzó, hogy 2014. június 6-ig betiltottak minden tömeges rendezvényt a félszigeten. A politikus a kelet-ukrajnai eseményekre hivatkozott. A BBC orosz nyelvű adásának holnapján emlékeztettek rá: 2014 május 18-án lesz hetven éve, hogy Sztálin parancsára a krími tatárokat tömegesen kitelepítették a Krím félszigetről. A tatárok egyebek között Szimferopolban, a Krím székhelyén nagygyűlést akartak tartani az évfordulón. Putyin 2014 áprilisában aláírta azt a rendeletet, amelyik az örmény, bolgár, görög, krími tatár és német népesség rehabilitációját írta elő. Utasítást adott a sztálini korszakban üldözött népek nemzetiségi-kulturális autonómiájának megteremtésére és az anyanyelvükön való általános iskolai oktatás biztosítására. (Forrás: MTI)

Románia
2014. V. 20.  Az Egyesült Államok szorosan együttműködik Romániával az Oroszországgal szembeni újabb szankciók érvényesítésében, amelyeket akkor vezetnek be, ha Moszkva megpróbálja megzavarni a május 25-i ukrán elnökválasztást - fejtette ki Biden, amerikai alelnök a Mediafax román hírügynökségnek.   "Románia fontos katonai partnerünknek bizonyult Irakban és Afganisztánban, kevesebb mint négyszázötven kilométernyire található a krími orosz agressziótól - mondta. Úgy véli, Románia támogatása nagyban segítheti az ukrán vezetést az ország stabilitásának helyreállításában, Moldovát pedig abban, hogy az Európai Unió tagjává váljon.  Románia és az európai NATO-szövetségesek számíthatnak az Egyesült Államokra, a NATO-országok soha sincsenek egyedül - mutatott rá Biden, az Egyesült Államok alelnöke egy Bukarest melletti légi támaszponton. Az amerikai alelnököt Dusa, román védelmi miniszter fogadta az otopeni-i katonai repülőtéren. Szorgalmazta, hogy a - jelenleg Afganisztánból kivont alakulatok tranzitállomásaként működő - fekete-tengeri Kogalniceanu repülőtéren állandó NATO-támaszpontot építsenek ki. (Forrás: MTI)

2014. V. 18.  Nem lehet párhuzam a székelyföldi autonómiaigény, illetve Románia és Moldova közeledése között - vélekedik Basescu, román államfő. Szerinte Ukrajnában - a volt Jugoszláviához hasonlóan - a nacionalizmus és a korrupció vezetett oda, hogy polgárai egymást gyilkolják, de Székelyföldön szerinte nincs ok aggodalomra. Ezzel szemben Moldováért aggódik, szerinte fennáll a veszélye annak, hogy 2014. június 27-éig, az Európai Unió és Moldova társulási, illetve szabadkereskedelmi egyezményének megkötéséig Moldova orosz többségű Dnyeszter-menti szakadár területén, vagy a gagauz népesség lakta déli térségben instabillá válik a helyzet. A gagauzok 2014. február elején egy Moldova által illegálisnak minősített népszavazáson elutasították az ország EU-s csatlakozását, és önrendelkezést követeltek maguknak arra az esetre, ha Moldova egyesülne Romániával. A referendum kiírását Formuzal, a gagauz autonómia kormányzója azzal indokolta: a gagauzok nem szeretnék, hogy az ő autonómiájuk is eltűnjön, miként "eltűnt" a romániai magyaroknak 1918-ban megígért autonómia. Arra utalt, hogy az 1918-as gyulafehérvári román nemzetgyűlés autonómiát ígért Erdély nemzeti közösségeinek, amit a későbbi román alkotmányok nem szentesítettek. (Forrás: MTI)

2014. V. 16.  Ukrajna jövőjéről nem Oroszországnak és nem a NATO-nak, hanem Ukrajnának kell döntenie - mondta Rasmussen, NATO főtitkár Bukarestben. Hozzátette: ugyanez érvényes Moldovára is, a NATO pedig elvárja Oroszországtól: tartsa tiszteletben Ukrajna és Moldova szuverenitását és ne próbálja destabilizálni se Ukrajnát, se Moldovát. Oroszország megbízhatatlanságáról szólva hozzátette: miután Oroszország 1994-ben garanciát vállat Ukrajna területi épségére, most "illegális katonai műveletekkel, erővel elveszi területét". Kifejtette: az orosz agresszió aláaknázza azokat az elveket, amelyekre a béke és jólét épül, a népek önrendelkezésének elvét és ismét a már elvetett "befolyási övezetek" elvét helyezi előtérbe. Úgy értékelte: most bebizonyosodott, milyen fontos a közös védelem, amelyiknek "Európa és Észak-Amerika erős kapcsolata képezi a szilárd alapját". Arról biztosította Romániát, hogy "nincs egyedül" a térségben kialakult komoly válsággal szemben, hiszen tagja a NATO-nak, amelyikben mindegyik szövetséges élvezi a NATO teljes védelmét. Közös sajtóértekezletükön Basescu, román államfő arról beszélt, hogy Románia a NATO keleti szárnyának megerősítését szorgalmazza. Úgy vélekedett: a Fekete-tenger lett a térség "legsérülékenyebb" pontja és emiatt is szükség van a felborult stratégiai egyensúly helyreállítására. Köszönetet mondott Rasmussennek, hogy a Krím orosz annektálásával megnövekedett instabilitásra a tagállamok szolidárisan reagáltak: az Egyesült Államok, Franciaország és Kanada harci repülőket küldött Lengyelországba és Romániába, illetve hadihajókat a Fekete-tengerre. (Forrás: MTI)

Szerbia
2014. V. 20.  A szerbiai Parlament elfogadta a Vajdaság új statútumát. A módosítás értelmében a  Délvidék kormányát ezentúl tartományi kormánynak lehet csak nevezni, Újvidék pedig nem a tartomány fővárosa, hanem adminisztratív központja lesz. A módosításra azért volt szükség, mert a szerb Alkotmánybíróság 2013 decemberében az ország alaptörvényével összeegyeztethetetlennek minősítette a statútum szövegének kétharmadát. (Forrás: MTI)

2014. V. 19.     Szerbiában nyolcvan ezer hektárnyi termőföld van víz alatt,

2014. V. 18  A szerb kormány kérésére a Katasztrófavédelem, a Hunor mentőszervezet huszonhét tagjával együtt öt motorcsónakot, egy csónakot és egy mentőhelikoptert indított május 17-én Szerbiába, ahol az elmúlt napok csapadékos időjárása miatt áradnak a folyók. A csapat leginkább Obrenovac térségében végez mentési munkálatokat, amelyik a Száva áradása, majd gátszakadás következtében teljesen víz alá került. Stefanovic, a Szerb Köztársaság belügyminisztere a helyszínen személyesen fejezte ki köszönetét a Magyarország által küldött légi és vízi mentési segítségért. Magyarországhoz hasonlóan Szerbiában is heves  esőzések voltak az elmúlt napokban. Árvizek miatt ezrek kényszerültek otthonuk elhagyására, több százezer háztartásban nincs áram, Szerbia kormánya az egész ország területére veszélyhelyzetet hirdetett ki és többek között Magyarországtól is segítséget kért. A természeti csapásnak halálos áldozatai is vannak, többen eltűntek.     A Belgrádtól harminc kilométerre fekvő Obrenovacon a Kolubara folyó a helyi szénbányát elárasztotta. Ez a bánya látja el a Tesla hőerőművet, ezért fennállt annak veszélye, hogy megszűnik az ország áramellátása. (Forrás: MTI)

Szlovákia
2014. V. 16.  A Visegrádi Országok (V4) védelmi együttműködéséről tanácskoztak a szaktárcák képviselői Pozsonyban. Vargha, a magyar szaktárca államtitkára rámutatott: a magyar kormány úgy határozott, hogy 2015-ig nem csökkenti a védelmi költségvetését, 2016-tól pedig minden évben a GDP 0,1 százalékkal fogja emelni azt. Koterec a szlovák védelmi tárca államtitkára a védelmi költségek szinten tartása és esetleges emelése kapcsán elmondta, hogy Szlovákia jelenleg GDP-je 1,01 százalékát költi védelmi célokra. Ugyanakkor úgy vélekedett: a Visegrádi Négyek csoportjában a védelmi kiadások csökkenésének elkerüléséhez az is hozzájárulhatna, ha a jövőben intenzívebben használnák ki az Európai Unió ilyen célú alapjait. Stropnicky, cseh védelmi miniszter a téma kapcsán emlékeztetett: a védelmi kiadások NATO keretén belül ajánlott szintje a GDP két százaléka. Jelenleg Csehországban ez az arány a GDP 1,1 százaléka. A védelmi költségvetésről Csehországban már készül egy politikai állásfoglalás, ez egy pénzügyi vállalást is tartalmaz a következő öt évre. Siemoniak, lengyel védelmi miniszter beszámolt arról, hogy Lengyelország az elmúlt években öt százalékkal tudta emelni védelmi kiadásait, ezen belül pedig húsz százalékkal növelték a modernizációra szánt keretet. Hozzátette: bízik benne, hogy a jövőben az Egyesült Államok is támogatni fogja a V4-es csoport védelmi együttműködését. (Forrás: MTI)
.