.
Magyarország
2014. V. 15. Még a héten válaszol a Miniszterelnökség Norvégiának. A magyar álláspont változatlanul az, hogy az Európai Gazdasági Térség Alap és a Norvég Alap Magyarországgal kötött szerződései alapján folyósított pénzek kifizetésének felfüggesztését terjesszék ki a további három alapra is, köztük a civil szervezeteknek pénzeket osztóra, és tárgyalják újra a Norvég Alap teljes programstruktúráját. Magyarországon a teljes fejlesztéspolitikai intézményrendszer olyan átalakításon megy keresztül, amelynek minden finanszírozási forrást érintenie kell - hangsúlyozta Csepreghy, helyettes államtitkár. A Norvég Alappal kapcsolatban hozzátette: a legfontosabb cél, hogy Magyarországon csak állami szervezetek lássanak el olyan feladatokat, amelyek források kezelésével járnak. Ma a civilek támogatását célzó programterület forrásai Magyarországra az Ökotárs Alapítványon keresztül érkeznek, amelyik civilnek tűnik, de látszik, hogy az alapítvány az LMP szatellit szervezete, vagyis politikai szervezet és nem civil - fogalmazott. (Forrás: MTI)
2014. V. 15. "Soha nem voltam sem magyar, sem külföldi titkosszolgálat tagja, soha nem működtem velük együtt és megkeresés sem volt a részükről" - jelentette ki a Jobbik Európai Parlamenti képviselője Budapesten sajtótájékoztatón. A Jobbik a visszaszorítását célzó ál-botránynak tartja, hogy jelöltjét kémkedéssel vádolják.A Jobbik EP-listáján harmadik helyen szereplő politikus közölte, határozottan visszautasítja a Magyar Nemzetben leírt vádat, és Mirkóczki képviselőtársán keresztül kezdeményezi, hogy az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága teljes nyilvánosság előtt hallgassa meg. Kovács leszögezte: munkáját, országjáró kampányát egyaránt folytatja, ilyen "lejárató hadjárattal" nem lehet megállítani. (Forrás: MTI)
2014. V. 15. Az MSZP azt követeli, hogy a határ menti magyarlakta területek fejlesztésének irányítása maradjon Magyarországon - mondta a párt európai ügyekért felelős frakcióvezető-helyettese. Ha Románia és Szlovákia rendelkezik a pénzek felett, kérdéses, hogy az ott élő magyar közösségek javára használják-e fel a forrásokat - hangsúlyozta. Tóth szégyenteljesnek nevezte, hogy Orbán Viktor kormánya megteszi ezt a határ menti magyar közösségekkel, és többmilliárdos fejlesztést "önként és dalolva" átad a szomszédos országoknak. Szerinte bebizonyosodott: a Fidesz tudatosan azon dolgozik, hogy Magyarország ne juthasson EU-s támogatásokhoz. Emlékeztetett rá, hogy az EU 2014. áprilisa óta az országba irányuló fejlesztési forrásokat befagyasztotta, illetve a Norvég Alap is felfüggesztette a támogatások kifizetését. (Forrás: MTI)
2014. V. 15. Polt, legfőbb ügyész május 12-én diplomáciai úton Schulzhoz, az Európai Parlament elnökéhez fordult, indítványozva, hogy az Európai Parlament függessze fel Kovácsnak, az Európai Parlament képviselőjének mentelmi jogát - közölte a Magyar Nemzettel a Legfőbb Ügyészség szóvivője. A lap pontosan meg nem nevezett forrásból származó értesülése szerint a jobbikos Kovács ellen az Alkotmányvédelmi Hivatal tett feljelentést kémkedés gyanúja miatt. A Magyar Nemzet információi szerint Kovács tevékenysége már korábban felkeltette a polgári kémelhárítás figyelmét, ugyanis a képviselő rendszeresen találkozik konspiratív módon orosz diplomatákkal, és havi rendszerességgel az orosz fővárosba látogat. Kovács - aki jelenleg a Jobbik Európai Parlamenti listájának harmadik, befutó helyén áll, 2014 márciusában azzal keltett feltűnést, hogy szabad és igazságos választásnak minősítette a krími népszavazást. (Forrás: MTI)
2014. V. 14. Orbán Viktor és a Gazprom elnöke a Déli Áramlat építésének felgyorsítását sürgeti. A kormányfő Budapesten találkozott Millerrel. Megállapították: az ukrajnai helyzet igazolta, hogy a Déli Áramlat Európa gázellátásának biztonsága szempontjából kulcskérdéssé vált. Ezért egyetértettek abban, hogy a Déli Áramlat építésének munkálatait fel kell gyorsítani. Orbán Viktor és Miller megvitatta továbbá azt az új fejleményt, hogy Ausztria is csatlakozott a Déli Áramlat-programhoz. (Forrás: MTI)
2014. V. 14. A jelenlegi ukrán helyzet miatt magyar állampolgárok Magyarország területén nincsenek közvetlen életveszélyben, nem várható azonnali menekülthullám, de a térség biztonsági stabilitása komoly veszélybe került - mondta Molnár, az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának elnöke a testület ülése után. A tanácskozást követően azt mondta: egyes értelmezések szerint Ukrajnában már polgárháború van, más értelmezések szerint küszöbön áll a polgárháború, a nyílt fegyveres konfliktus, emberek, civilek halnak meg. Egyértelmű, hogy elhúzódó és komoly válsággal kell számolni - emelte ki. (Forrás: MTI)
2014. V. 14. Megtartotta első ülését az Országgyűlés Kulturális Bizottsága, A következő ciklusban a kultúra mellett az oktatás, a sport és a média szakbizottságaként is működő testület elnöke Dúró (Jobbik), alelnökei Pósán (Fidesz), Kunhalmi (MSZP), Szászfalvi (KDNP), Ikotity (LMP) és Törő (Fidesz) lettek, tagokként a Fidesz Demetert, Dunait, Hoppált, Kucsákot, Simont és Vinnait, az MSZP Hillert, a Jobbik Farkast delegálta a bizottságba, amelyiknek a független Szabó is tagja lett. (Forrás: MTI)
2014. V. 13. Magyarország legfontosabb érdeke, hogy ne legyen háború Ukrajnában, ne legyen olyan fegyveres összeütközés az országon belül vagy két ország között, amelyik a térség és Magyarország biztonságát súlyosan veszélyeztetné - mondta Martonyi külügyminiszter az Országgyűlés Külügyi Bizottságának ülésén. Kulcsfontosságú a május 25-i elnökválasztás megfelelő lebonyolítása, hogy annak legitimitása ne legyen vitatható - hangoztatta. (Forrás: MTI)
2014. V. 13. Külgazdasági központú külpolitikára van szükség - jelentette ki Szijjártó parlamenti képviselő, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára az Országgyűlésben, a minisztériumok felsorolásáról szóló javaslat vitájában. A politikus szerint az egységes külügyi, külgazdasági és kultúrdiplomáciai szerkezet lehetővé teszi annak a célnak az elérését, hogy 2018-ra a teljes magyar export egyharmada az EU-n kívülre irányuljon, valamint azt is, hogy a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari kivitel területén Magyarország elérje az évi tízszázalékos növekedési ütemet. (Forrás: MTI)
2014. V. 13. Öt és fél év szabadságvesztésre ítélte Biszku, volt állampárti vezetőt az 1956-os forradalmat követő megtorlások miatt felbujtóként, több emberen elkövetett emberöléssel és bűnpártolással megvalósított háborús bűntett és más bűncselekmények miatt a Fővárosi Törvényszék első fokon. Perbeszédében az ügyészség életfogytiglant, a védő felmentést kért. A vádlott érdemi vallomást mindvégig nem tett, de bűnösségét tagadta. A vád szerint Biszku az állampárt egyik vezetőjeként a forradalom leverése után részt vett a karhatalom megszervezésében és irányításában. A karhatalom kegyetlen leszámolásokat hajtott végre, halálos áldozatokat követelő sortüzeket adott le. A fegyveres alakulatok a polgári lakosságra leadott sortüzekkel szándékos emberöléseket követtek el. 1956. december 6-án Budapesten, a Nyugati pályaudvarnál hárman vesztették életüket, két nappal később Salgótarjánban pedig a karhatalmisták és szovjet katonai erők fegyvereitől negyvenhatan, köztük nők, gyerekek; egyikük csupán tíz éves volt. Biszku szabadon távozhatott a bíróság épületéből, a büntetőper másodfokon a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódik. (Forrás: MTI)
2014. V. 13. Szégyenteljesnek nevezte a Mol-csoport kommunikációs igazgatója azt a tanulmányt, amelyiket a horvát kormány megbízásából készített két tanácsadó cég, és amelyikben azzal vádolják a magyar olajcéget, hogy több milliárd dolláros veszteséget okozott az INA, olajipari vállalatnak. A MOL szerint a horvát Gazdasági Minisztérium, amelyik a tanulmányt megrendelte, rontja az INA jó hírnevét. Még az alapvető tény is nyilvánvalóan téves a tanulmányban, azaz, hogy az INA mennyivel járul hozzá a horvát hazai össztermékhez (GDP) - a tanulmány szerint 9,4 százalékkal, miközben valójában két-három százalékkal. A MOL-csoport szerint ez egy megrendelésre írt, szégyenteljes dokumentum, amelyik semmit sem ér egy független bíróság előtt. A minisztérium félrevezető számokat közölt a médiával, a MOL szerint azért, hogy "megpróbálja elterelni a figyelmet arról a közelmúltbeli rendeletéről, amelyikkel egy milliárd kuna (mintegy negyven milliárd forint) kárt okozott az INÁ-nak". (Forrás: MTI)
2014. V. 13. A magyar Külügyminisztérium megerősítette, hogy az ukrán külügyi tárca behívatta a kijevi magyar nagykövetet. "A magyar pozíció világos, és a nagykövet ezt elmondta" - tette hozzá Kaleta, a Külügyminisztérium sajtófőosztályának vezetője. (Forrás: MTI)
2014. V. 12. A visegrádi Országokra vár, hogy a kelet-közép-európai régióban kiépítsék az energetikai és közlekedési (logisztikai) infrastruktúrát észak-déli irányban, és ez csak közös akarattal hozható létre - mondta Szabó, a Külügyminisztérium energetikai és közlekedési koordinátora. A rendszerváltás után a nyugat-európai országok keleti irányba fejlesztették az infrastruktúrát. Nem épült ki a V4 országok közúti és vasúti maghálózata sem, pedig ehhez nyolcvanöt százalékos támogatást ad az Európai Unió. Az energetikai infrastruktúra területén a legsürgetőbbnek az észak-déli gázvezeték megépítését tartotta az előadó. A magyar-szlovák szakaszt lassan üzembe lehet helyezni - jelezte, hozzátéve: bizonytalan viszont a szlovák-lengyel szakasz sorsa. Csehország bejelentette, hogy a német rendszerhez csatlakozik, mivel a másik három ország túl lassan teremti meg a biztonságos gázellátás feltételeit. A közös gázvezeték-építés nehézségei között említette Szabó azt, hogy a tervezés - a teljes előkészítéssel - 5-12 évet vesz igénybe. (Forrás: MTI)
Utódállami területeken
Délvidék
2014. V. 14. Felháborodást váltott ki Jovanovnak, a Szerbiai Demokrata Párt (DSS) képviselőjének javaslata, amelyik szerint úgynevezett nyelvi őrjáratot vezetnének be a magyarok lakta részeken, hogy ellenőrizzék: az ott élők beszélnek-e szerbül. Szerbiában a hivatalos adatok szerint mintegy kétszázötven ezer magyar él. Azokon a településeken, ahol számarányuk meghaladja az összlakosság tizenöt százalékát, a szerb mellett a magyart is hivatalos nyelvként lehet használni. Jovanov azt mondta: tudomása szerint vannak olyan települések, ahol senki sem tud szerbül. "Utánajárunk annak, hogy a Szerbiában élő magyarok beszélik-e, és ha igen, milyen szinten, a szerb nyelvet, így ne történhessen meg az, hogy egyes helységekben ha az ember szerbül szólal meg, nem tudja magát megértetni a helybeliekkel" - jelentette be. Magyarázata szerint a "nyelvi őrjárat" válaszlépés lenne a Magyar Nemzeti Tanács úgynevezett nyelvi rendőrségére, amelyiket körülbelül egy hónapja "állították fel" azzal a céllal, hogy megvizsgálja, valóban hivatalos használatban van-e a magyar nyelv azokon a helyeken, ahol a lakosság aránya ezt indokolja. (Forrás: MTI)
Erdély
2014. V. 16. Házsongárdi temetőről szóló nemzetközi szeminárium. A mulandóság emlékkövei című szeminárium keretében portugál, spanyol, olasz, osztrák, angliai, amerikai, magyarországi és romániai szakemberek osztják meg a történelmi temetők irányításában, megőrzésében, népszerűsítésében szerzett eddigi tapasztalataikat az érintett helyi vezetőkkel, civil szervezetekkel, kutatókkal. Kelemen, Románia kulturális minisztere emlékeztetett rá, hogy korábbi miniszteri mandátuma idején, 2012-ben nyilvánították védettnek a műemléknek minősülő temető háromszázkilencvenkét síremlékét. A miniszter erről a szeminárium megnyitóján beszélt Kolozsváron. Szerinte elsősorban az örökös nélküli sírokat illetőn van felelőssége a közösségnek, a városnak és a tárcának. Megjegyezte: elég egy sétát tenni a négyszázhuszonkilenc éves sírkertben, és kiderül, hogy az nemcsak Kolozsvár, hanem Erdély, Románia és Európa örökségének is fontos része, amit semmiképpen nem szabad veszni hagyni. A kolozsvári Házsongárdi temetőben nyugszik az erdélyi magyarság megannyi kiemelkedő személyisége. A védetté nyilvánított sírok között van Apáczai, Tóthfalusi Kis, Szenczi Molnár, Bölöni, Kriza, Dsida, Jósika, Xántus sírboltja, Szilágyi és Hervay közös síremléke. (Forrás: MTI)
2014. V. 11. Európai uniós parlamenti választás - Jakubinyi György gyulafehérvári érsek felhívása. Ez év május 25-én, európai uniós parlamenti választásra kerül sor országunkban is. Az utóbbi években kétkedés és közömbösség hangulata terjedt népünk körében is. Bár sokan aggodalommal veszik észre, hogy a keresztény kultúrát, az emberi és evangéliumi értékeket földrészünkön veszélyek fenyegetik, és gyakran elutasítás fogadja, olykor még az Európai Unió politikusai részéről is, mégis – vagy éppen ezért – hitünk alapján is felelősséget érzünk népünkért és Európáért. Hívő kereszténynek és felelős állampolgárnak, kötelessége élni a választás lehetőségével. Résztvételünk nem fölösleges, mert rajtunk is múlik, hogyan alakul öreg kontinensünk jövője. Választásunkkal olyan embereket juttathatunk az Európai Parlamentbe, akik a keresztény értékrendet képviselik, felvállalva egyházunk, kisebbségi népünk érdekeit – annak érvényesüléséért fáradozva. Ennek az elvárásnak maradéktalanul csak az tud megfelelni, aki az összefogás egységén keresztül akarja érdekünket képviselni. Azokat a jelölteket válasszuk, akik őszintén támogatják Egyházunkat, annak erkölcsi normáit, az élet védelmét a fogantatástól a halálig. Azok lehetnek a mi képviselőink, akik a családi közösséget, a férfi és a nő közötti házasságon keresztül tartják elfogadhatónak. Hiteles jelölt az, aki nem önző csoportérdeket követ, hanem népünk javát és felemelkedését. Álljon itt befejezésül II. Szent János Pál pápa buzdítása „A keresztény gondolkodás át tudja alakítani a politikai, kulturális és gazdasági társulásokat az élet olyan közösségévé, melyben minden európai ember otthon érezheti magát” (Ecclesia in Europa, 121). Szeretettel kérem Kedves Híveimet, és minden jóakaratú embert, hogy május 25-én menjenek el választani és szavazatukkal azokat a jelölteket támogassák, akik a fenti elvárásoknak leginkább megfelelnek. A Pünkösdkor kiáradó Szentlélek kegyelme világosítson és vezessen döntésetekben! Ehhez küldöm főpásztori áldásomat – Gyulafehérvár, 2014. május 11-én, Jó Pásztor vasárnapján. † György s.k. érsek (Forrás: Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség): http://tinyurl.com/pljrpqj
2014. V. 13. Beperelte a székelyföldi Kovászna megye környezetvédelmi hivatalát a Greenpeace Románia amiatt, hogy engedélyezte az osztrák Holzindustrie Schweighofer társaság Rétyre tervezett fafeldolgozó üzemének a felépítését a Háromszék című napilap keddi beszámolója szerint. A környezetvédő szervezet törvénysértőnek tartja, hogy a hatóság környezeti hatásvizsgálat és közmeghallgatás nélkül adta meg a beruházás építési engedélyéhez szükséges jóváhagyást. A Greenpeace arra hívta fel a figyelmet, hogy a Holzindustrie Schweighofer évente több mint nyolcszáz ezer köbméter fenyőfát készül feldolgozni a rétyi üzemben, ez pedig a számítása szerint évi egymillió kivágott fát jelent. Álláspontja szerint az üzem beindulása a jelentős vendégforgalmi vonzerővel bíró táj visszafordíthatatlan módosulásához vezetne. Az ötven hektáros területre tervezett fafeldolgozó üzem hatszázötven személynek ad majd közvetlenül munkát. A százötven céget tömörítő Arbor szövetség úgy vélte: a nagy mennyiségű fa fűrészáruként való exportja tizenháromezer háromszáz munkahely megszűnését eredményezi a székelyföldi térségben működő, késztermékeket gyártó faipari vállalkozásoknál. (Forrás: MTI)
Felvidék
2014. V. 15. A szlovák-magyar kapcsolatok nyitott kisebbségi kérdéseiről és más aktuális témákról tanácskozott Orbán Viktor kormányfő Berényivel, a Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnökével a felvidéki magyar párt pozsonyi székházában. Berényi sajtótájékoztatón elmondta: legfontosabb téma a szlovák-magyar kapcsolatok és ezen belül a kisebbségek helyzete volt, de megbeszélésük során szó esett a Globsec központi témáiról, az ukrajnai helyzetről, Európa biztonsági és gazdaságpolitikájáról is. Az MKP elnöke szerint Orbán Viktor tájékoztatta őt a magyar kormány Szlovákiával és a felvidéki magyarsággal kapcsolatos prioritásairól. "A miniszterelnök úr biztosított minket arról, hogy a nyitott kérdések a következő négy év során napirendre kerülnek" - mondta, hozzátéve: az elmúlt négy év a bizalomépítésről szólt Szlovákia, Magyarország és a két miniszterelnök között, a következő időszakban viszont a kisebbségi kérdések fájó részei is napirendre fognak kerülni. A megbeszélésen szó esett a felvidéki magyar párt által készített autonómiatervezetről is. A felvidéki magyarság megmaradásának intézményi eszközei bővítésre szorulnak. (Forrás: MTI)
Kárpátalja
2014. V. 14. Kárpátalja kivár. Az elzavart Janukovics elnök csapata egy viszonylag európai nyelvtörvényt biztosított, visszavonta az előző kormányzat oktatásellenes rendelkezéseit, ezen intézkedések ellen fellépni nem volt ok, az azonban, hogy a tömegbe lövettek, nem tette őket „partiképessé”. A velük szemben álló nemzeti irányvonal viszont tönkre akarta tenni a magyar közösséget, a „trojka” harmadik tagja, a Szvoboda pedig a nemzeti kisebbségek számára egyszerűen szalonképtelen, elfogadhatatlan csapat – mondja a szakértő történész. Zubánics úgy látja, most is feltétlenül érdemes megvárni, milyen lesz egyáltalán az ország politikai berendezkedése, de ez csak május 25. után kristályosodik ki igazán, és ekkorra rajzolódhatnak ki a politikai erővonalak is, ekkora derül ki, mennyire lesz legitim az elnök, a történések fényében mennyire mondhatja majd magát egyáltalán egy nemzet fejének. Fontos az is, lesznek-e esetleg más megyék, amelyek csatlakoznak az elszakadási törekvésekhez, hiszen a láng mindenütt fellobbanhat – fogalmaz. Úgy látja, a magyarság szempontjából igazából egyik elnökjelölt sem ideális. (Forrás: MTI) Hangzó interjú: 4:45 perces (Forrás: MR): http://tinyurl.com/pln8p4o
Horvátország
2014. V. 12. A Mol Nyrt. nem teljesítette az INA-val kapcsolatos részvényesi szerződésben vállaltakat, ezért a horvát olajtársaság 6,2 milliárd dollár veszteséget szenvedett el - közölte a Jutarnji List, az AT&Karney és az Oil & Gas Consulting tanácsadó cégek által készített tanulmányra hivatkozva. A két cég a horvát kormány számára készítette a tanulmányt. Az AT&Karney és az INA privatizációja előtt a társaságban vezető tisztséget betöltő Umicevic által vezetett Oil & Gas Consulting tanácsadó cég mintegy háromszázötven oldalas elemzését a múlt heti találkozón Vrdoljak gazdasági miniszter ismertette a magyar tárgyalódelegáció előtt - állítja a Jutarnji List. A MOL közölte: "Az elemzést készítő tanácsadók régóta ismételgetik téves információikat és megállapításaikat az INA működésével kapcsolatban". Az INA minden üzletága veszített értékén. Ez azért következhetett be, mert a szerződésben vállaltakkal ellentétben nem tartalékolt megfelelő szénhidrogén-mennyiséget és a szénhidrogén-kitermelés sem a szerződésben vállaltaknak megfelelően alakult: 2009-től a szénhidrogén-tartalékok - amelyeken minden olajtársaság értéke alapul- huszonhárom százalékkal csökkentek, míg a kitermelésük harminc százalékkal apadt. Azzal, hogy az INA nem tartotta magát ebben a két kérdésben a szerződéshez, 5,6 milliárd dollár veszteséget szenvedett el - ismertették. Ha az olajfinomítók modernizálása a terveknek megfelelően alakult volna, ötszázhatvannégy millió dollár pluszbevételhez jut az INA - áll a Jutarnji List által közölt jelentésben. A részletes elemzés emlékeztet arra, hogy az INA lejtmenete nem véletlen, és nem is tudható be csupán a világgazdasági válságnak, mivel időközben a MOL hasonló mutatószámai emelkedtek. Míg az INA termelése három év alatt két százalékkal csökkent, addig a magyar olajipari vállalaté tíz százalékkal nőtt. Egy másik idézett adat szerint, miközben az INA fejlesztésre és kutatásra huszonhárom százalékkal kevesebbet költött, a MOL ezzel párhuzamosan harminchárom százalékkal növelte ugyanezen kiadásait.(Forrás: MTI)
.
