Egyik 19

.

Európában

Ausztria
2014. V. 15.  A WirtschaftsBlatt értesülése szerint a gázszállítási kedvezmények meghosszabbításában állapodott meg az orosz Gazprom és az OMV osztrák olaj- és gázipari konszern. A Gazprom az árengedménnyel gyakorlatilag enyhítette az OMV nehézségekkel küszködő földgáz üzletágára nehezedő üzleti nyomást. (Forrás: MTI)

Csehország
2014. V. 16.  "Képesnek kell lennünk arra, hogy maximálisan szolidárisak legyünk más, térségbeli országokkal, kiváltképpen Szlovákiával és Magyarországgal. Ezek az országok erősen függnek az Ukrajnán át érkező gázszállításoktól" - mondta Sobotka cseh kormányfő. A német RWE energiaszolgáltató konszern, látja el földgázzal a cseh fogyasztók nagy részét. (Forrás: MTI)

2014. V. 12. (hétfő)  Csehország nem szeretné, hogy a NATO katonákat állomásoztasson területén - jelentette ki Stropnicky, cseh védelmi miniszter. "Ahhoz a generációhoz tartozom, amely megélte nyolcvanezer szovjet katona elhelyezését a "normalizáció" idején Csehszlovákiában). Ez továbbra is pszichikai probléma" - mondta. NATO-katonák csak a cseh kormány meghívására érkezhetnének az országba. Breedlove, NATO-főparancsnok a múlt héten beszélt arról, hogy a NATO-nak meg kell fontolnia azt a lehetőséget is, hogy tartósan csapatokat állomásoztasson egyes kelet-európai országokban. Lengyelország már jelezte, hogy támogatja a NATO-főparancsnok kezdeményezését. (Forrás: MTI)

Észtország
2014. V. 14.  Egyhetes NATO-hadgyakorlat kezdődik május 16-án Észtországban. Összesen mintegy hatezer katonát mozgatnak. Az észt katonák mellett részt vesz a gyakorlaton egy lett lövészszázad és egy litván felderítő szakasz, egy brit lövészszázad, valamint amerikai légideszantos katonák és dán hadmérnökök. Lengyelország három harci repülőgéppel és egy rakétavédelmi üteggel, Belgium légvédelmisekkel vesz részt. (Forrás: MTI)

Franciaország
2014. V. 15.  A francia haditengerészet Dupuy de Lome nevű, hírszerzésre specializált hadihajót küldött a Fekete-tengerre, növelve a külföldi katonai jelenlétet a térségben az Ukrajnában növekvő feszültség közepette. A hajó a Donald Cook amerikai rombolóval együtt haladt át a Boszporuszon, a bulgáriai Várna kikötőjében vetett horgonyt; feladata adatok gyűjtése, a kommunikáció figyelése lesz. (Forrás: MTI)

2014. V. 13.  A francia Le Figaro a magyar kormányfő és Brüsszel viszonyáról A magyar Orbán kettős játéka "Brüsszel diktátumával" szemben címmel közölt budapesti tudósítást a Le Figaro. A francia konzervatív lap szerint nem kérdés, hogy a Fidesz fog győzni az Európai Parlamenti választásokon Magyarországon induló nyolc párt közül, a második hely viszont még nem dőlt el a Jobbik és az MSZP között. A cikkszerző, Bienvenu úgy véli, hogy "csak egyvalami biztos": a Fidesz a nemzeti érdekek védelmének kártyáját játssza ki Brüsszelben. Orbán táborának stratégiája az Európai Uniós csatlakozásban csalódottak számára is választ próbál kínálni, miközben a miniszterelnök a múlt héten Berlinben a WDR német regionális közszolgálati műsorszóró társaság Europa Forum című konferenciáján történelmi sikerként értékelte a 2004-es bővítést. A tudósító hangsúlyozta: Orbán Viktor "finom kettős játékot folytat: a körülményektől függően Európa-barát vagy szuverenista". Első kormánya idején ő készítette elő Magyarország uniós csatlakozását, majd 2011-ben szintén az ő kormányzása idején töltötte be Magyarország az Európai Tanács elnöki posztját. A nemzeti ünnepek alkalmával Budapesten tartott beszédeiben "Brüsszel diktátumáról" és a "birodalom bürokratáiról" beszél. Miközben "Nem leszünk gyarmat" felirat alatt több tízezer híve vonul az utcákon, ellenséges megnyilvánulásai ellenére a végrehajtó hatalom mindig meghajlott Brüsszel figyelmeztetései előtt. (Forrás: MTI)

2014. V. 12.  A népszavazással Ukrajna átlépett egy olyan határt, ahonnan már nincs visszaút, és megvan a kockázata annak, hogy további térségek is követik a példát.- a konzervatív Figaro szerkesztőségi írása szerint Az ország alkotmánya szerint törvénytelen, a nyugati hatalmak szerint pedig illegitimnek ítélt népszavazásokat nem lehet csak egyszerű bohózatnak nevezni, ahogyan azt az ukrán kormány teszi - hangoztatta a lap, amelyik szerint a magas részvétel egyszerre volt válasz Moszkvának és Kijevnek is. Ez utóbbi, a rossz európai és amerikai tanácsokra hallgatva, semmit sem tett az orosz nyelvű lakosság aggodalmainak csillapítására - vélte a Le Figaro.      Franciaország biztosan nem fogja felfüggeszteni a két Mistral típusú helikopterhordozó hadihajó leszállítását Oroszországnak - értesült a balliberális Le Monde című napilap. Az 1,2 milliárd euros szerződés nem szerepel a Moszkva elleni esetleges újabb uniós szankciók listáján - írta a lap a francia Elnöki Hivatalra hivatkozva. (Forrás: MTI)

Horvátország
2014. V. 14.  Kormányának és a MOL olajipari társaságnak meg kell egyeznie egymással az INA irányításáról, hogy biztosítani lehessen a horvát vállalat növekedését.- Milanovic, horvát miniszterelnök szerint. A horvát közszolgálati rádió reggeli interjújában Milanovic elmondta, hogy Vrdoljak, horvát gazdasági miniszter élvezi teljes bizalmát. Horvát részről Vrdoljak vezeti a tárgyalásokat a MOL-al, és Milanovic szerint gazdasági minisztere nehéz helyzetben van, mert a korábbi horvát kormányok által kötött rossz egyezségek alapján kell eljárnia. (Forrás: MTI)

Lengyelország
2014. V. 13.  Tusk Donald, lengyel miniszterelnök, Ukrajnával foglalkozó varsói sajtóértekezletén kitért Orbán Viktor kormányfő parlamenti beiktatási beszédében elhangzott, a határokon túl élő magyarok autonómiájáról szóló kijelentésére. "Ma, amikor tanúi vagyunk Ukrajna szétbontásának, az ország szétszakítására irányuló kísérletnek, egy ilyen kijelentés aggodalmat kelthet" - jelentette ki. Hozzátette: megérti Orbán Viktor "Magyarország határain kívül élő honfitársai iránti aggodalmát", de egyidejűleg "az Ukrajnával határos országoknak, Lengyelországnak, Szlovákiának, Magyarországnak és Romániának szolidaritást kell mutatniuk, és teljes mértékben érdekeltnek kell lenniük Ukrajna integritásának és szuverenitásának fenntartásában. Ha valaki azt mondja, hogy Ukrajna szétesése valamilyen haszonnal járhat a szomszédok számára, az drámai hibát követ el, és a történelem ismeretének hiányáról tesz tanúságot" - szögezte le. (Forrás: MTI)

Moldova
2014. V. 11.   A moldovai Dnyeszteren túli terület Oroszországhoz csatlakozását támogató aláírásokkal teli gyűjtőíveket szállítottak Moszkvába - tudatta Rogozin, orosz miniszterelnök-helyettes. Azt is közölte a Twitteren és a Facebookon, hogy előzőleg a moldovai titkosszolgálatok mintegy harmincezer aláírást tartalmazó gyűjtőíveket koboztak el arról a repülőgépről, amelyiken kísérete május 10-én távozott volna Chisinauból.  Hozzátette, hogy a moldovai hatóságoknak csak a "szállítmány kisebbik része jutott", annak nagy részéről "gondoskodtak" és eljuttatták Moszkvába. A Twitteren fotókat is közzétett arról, hogy a Dnyeszteren túli orosz szervezetek képviselői ünnepélyesen átadták az aláírásgyűjtő íveket a Moszkvából érkezett küldöttségnek. Az orosz küldöttséget szállító különgépet május 10-én ukrán vadászgépek visszafordulásra kényszerítették az Odessza megyei Kodima térségében. A Rusjet légitársaság JAK-42-es repülőjén utazott volna vissza az orosz fővárosba eredetileg Rogozin is. A chisinaui Orosz Nagykövetség tájékoztatása szerint az orosz miniszterelnök-helyettes végül egy menetrend szerinti repülőjárattal utazott vissza az orosz fővárosba. Rogozin kísérete később ugyancsak menetrendszerinti repülőjárattal tért vissza Chisinauból Moszkvába. Az orosz kormányfő-helyettest Megyinszkij, kulturális miniszter és vezető parlamenti politikusok is elkísérték. A Dnyeszter folyótól keletre elterülő keskeny földsávon kikiáltott Dnyeszter menti Köztársaságot csak a szintén szakadár Abházia és Dél-Oszétia, valamint az úgynevezett Hegyi-Karabah Köztársaság ismerte el. A Dnyeszteren túli területen élők döntő többsége már egy 2006-os népszavazáson arra voksolt, hogy a régió Oroszország részévé váljon. A Moldovai Köztársaságból kiszakadó államalakulat Parlamentje a márciusi krími népszavazás eredményén felbuzdulva április 16-án függetlenségének elismerésére szólította fel Oroszországot, az ENSZ-t és az Európai Uniót. Putyin, orosz elnök 2014 április 17-én élő televíziós műsorban szögezte le: a terület lakosainak biztosítani kell a jogot, hogy maguk döntsenek sorsukról. A Nyezaviszimaja Gazeta című orosz napilap ugyancsak április 17-én szakértők és tiraszpoli politikusok nyilatkozataira alapozva írt arról, hogy a szakadár Dnyeszteren túli területen a krími forgatókönyv valósul meg. Egy tiraszpoli honatya, Szojin nem titkolta, hogy a régió vezetése Moszkvával egyeztette lépéseit. (Forrás: MTI)

Nagybritannia
2014. V. 12.  Az Európai Unión kívüli egykori szovjet köztársaságok mindegyikének adósminőségi kilátásait rontja az orosz-ukrán válság - áll a Moody's Investors Service hitelminősítői helyzetértékelésében. Tanulmányában Örményország, Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Grúzia, Kazahsztán, Moldova, valamint Oroszország és Ukrajna kilátásait méri fel. A Ház szerint az ukrajnai konfliktus felerősítette a térség egészét terhelő gazdasági kockázatokat, tekintettel az Oroszországhoz fűződő szoros gazdasági kapcsolatokra, és arra, hogy az orosz gazdaság máris lefulladóban van. A válság emellett növelte a geopolitikai kockázatokat is, mivel újra a felszínre hozott régi területi viszályokat, és mindez növelte a közvetlen konfrontáció esélyét Oroszországgal. A Moody's előrejelzése szerint az orosz hazai össztermék (GDP) az ukrajnai válság következményei miatt az idén egy százalékkal visszaesik, vagyis Oroszország várhatóan az év egészét recesszióban tölti. A hitelminősítő szerint ez jórészt annak következménye, hogy az ukrajnai válsághoz köthető politikai-gazdasági bizonytalanság negatív hatással van a bruttó beruházásokra az orosz gazdaságban. A cég elemzése szerint ugyanakkor a legnagyobb visszaesés Ukrajnában várható az egész egykori szovjet térségen belül. A Moody's közölte, hogy öt-tíz százalék közötti GDP-zuhanást vár 2014-re az ukrán gazdaságban,  elsősorban az Oroszországgal kialakult politikai-gazdasági patthelyzet, valamint az Ukrajnát sújtó egyidejű valutaválság és külső likviditási válság miatt. (Forrás: MTI)

2014. V. 12.  A "csapdában az ukrán kormány" kifejezést használta Jacenyuk, ukrán kormányfő a  Financial Times című londoni gazdasági napilapnak nyilatkozva, és Kijev az újság kommentátorai szerint is komoly dilemma elé került. Ha az ukrán kormány nem tesz semmit - mondják -, akkor a szeparatisták fokozatosan átveszik az ellenőrzést az egész térség felett, ha pedig folytatja a fegyveres biztonsági műveleteket a régióban, akkor a lakosság épp azon rétegét haragítja még jobban magára, amelyik felett meg akarja őrizni fennhatóságát. Ráadásul az ukrán hadműveletek ürügyet adhatnak Moszkvának a "békefenntartást" és "az orosz ajkú lakosság védelmét" célzó katonai beavatkozásra. A népszavazás Putyin, orosz elnök malmára hajtja a vizet, mivel még több muníciót ad a kezébe az Ukrajna "föderalizálását" célzó stratégiájához. E stratégiával Moszkva a kijevi kormány meggyengítését igyekszik elérni, és azt, hogy Ukrajna jelentős területei orosz befolyás alá kerüljenek. A fő aggodalomforrás Kijevben és a nyugati fővárosokban egyaránt az, hogy főleg Donyeck elindul egy olyan kisállami lét felé, mint például a jórészt orosz ajkúak lakta Dnyeszteren túli terület, amelyik az 1990-es években szakadt el Moldovától, és azóta "a csempészet és a bűnözés fedőnevévé vált" - áll a Financial Times írásában. (Forrás: MTI)

Németország
2014. V. 15.  Merkel Angela a Frankfurter Allgemeine Zeitung május 17-i számában megjelenő interjú szerint úgy látja, hogy az ukrajnai válság körüli "súlyos nézeteltérések" ellenére "közép- és hosszú távon folytatni kell a szoros partneri viszonyt Oroszországgal". Bírálta Moszkvát a Krím bekebelezése miatt, és azért, mert visszatért a 19. század "érdekszférákban gondolkodó" politikájához. Ugyanakkor úgy vélte, hogy nincs szükség új német külpolitikára. Elutasította Rasmussen, NATO-főtitkár felszólítását, miszerint növelni kell a védelmi kiadásokat az atlanti szövetség tagjainál, és elutasította azt a felvetést is, hogy Németországban vissza kellene állítani a sorkötelezettséget. Az ukrajnai válságot "nem lehet katonai eszközökkel megoldani" - emelte ki. Úgy vélte, megalapozatlan az a vád az EU-val szemben, hogy hibát követett el az Ukrajnával kapcsolatos politikájában és ezért felelősséget visel a kelet-európai országban bekövetkezett válságért. Maga Janukovics, korábbi ukrán elnök szorgalmazta a társulási szerződést az EU-val, és ő volt az, aki az utolsó percben elállt a megállapodás aláírásától. Az EU pedig "a tárgyalások ideje alatt végig tett ajánlatokat az együttműködésre Oroszországnak" - mondta. Oroszország semmivel sem tudja igazolni Ukrajna területi egységének megsértését - fejtette ki. (Forrás: MTI)

2014. V. 13  Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) főigazgatója Berlinben arra figyelmeztetett, hogy a szervezet kénytelen lesz ismét lefelé módosítani az orosz gazdaság növekedésére adott előrejelzését, ha tovább húzódik az ukrán válság. Az IMF az utóbbi másfél hónapban kétszer is módosította az orosz hazai össztermék (GDP) idei változásáról szóló prognózisát, három százalékról először 1,3 százalékra, majd 0,2 százalékra csökkentette a GDP-növekedés várt ütemét. Ez azonban optimista forgatókönyvből kiinduló becslés, azon a feltételezésen alapul, hogy hamarosan sikerül helyreállítani Ukrajna stabilitását és nem lesz szükség újabb Oroszország elleni szankciókra - mutatott rá, hangsúlyozva, hogy ha tovább romlik az orosz gazdaság helyzete, nem ez a forgatókönyv érvényesül. Az IMF főigazgatója Ukrajnáról szólva kiemelte, hogy politikai stabilitás nélkül nehéz lenne megszilárdítani a gazdaságot. Az IMF szerint a világgazdaság az idén 3,6 százalékkal, 2015-ben 3,9 százalékkal növekedhet, a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szerint pedig a világkereskedelem volumene az idén 4,7 százalékkal, 2015-ben 5,3 százalékkal bővülhet. (Forrás: MTI)

2014. V. 12.  A konzervatív Die Welt" Putyin laboratóriumában" címmel közölt kommentárt, amelyik szerint Európa arra ébred a május 11-ei népszavazások után, hogy a közvetlen közelében megjelent "Novorosszija", az "Újoroszország", ahol nincs hely demokrata és liberális szellemiségű embereknek. A szakadárok Donyeck és Luhanszk után mindenekelőtt a Dnyipropetrovszki területre, az ország egyik fő ipari központjára csaphatnak le, ami újabb zavargásokat és még több halálos áldozatot jelent, és egyre nagyobb a veszélye annak, hogy a módszert "Kelet-Európa szegény térségeiben" is megpróbálják alkalmazni.     A baloldali Frankfurter Rundschau Kijevé a következő lépés címmel közölt kommentárt. Kiemeli, hogy az "úgynevezett népszavazásoknál" fontosabb, miként reagál az ideiglenes ukrán kormány. Az üzenet az, hogy a szavazók "intőt adtak a kijevi kormánynak", amelyik nem hajlandó beismerni, hogy az ország keleti részében  tehetetlen, a szakadárokat pedig egy kalap alá veszi a velük rokonszenvező helyiekkel, és általánosítva orosz-bérenc bűnözőnek bélyegezi őket. A lap szerint az ideiglenes kormány egyre inkább hasonlít a régi kijevi rezsimre, amelyik  gyalázott és rágalmazott mindenkit, aki nem igazodott a központhoz. Ez a magatartás még több erőszakhoz és a halálos áldozatok számának emelkedéséhez vezet - írja a lap, hangsúlyozva, hogy Kijev figyelmen kívül hagyhatja a népszavazásokat, de "a nép nagyobb beleszólást követelő hangját" meg kell hallania.      Fontolóra kell venni, hogy a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadárokat is bevonják a válság békés rendezését célzó nemzetközi tárgyalásokba - közölte a Handelsblatt című üzleti lap, Roth-al, a német Külügyminisztérium európai ügyekért felelős államminiszterével készített interjúban.(Forrás: MTI)

2014. V. 11.   Több száz amerikai zsoldos harcol Kelet-Ukrajnában a kijevi kormány oldalán - írta a Bild am Sonntag című vasárnapi német lap hírszerzési értesülésekre hivatkozva. 2014. április 29-én tartott értekezleten a szövetségi Hírszerző Szolgálat (BND) képviselői egyebek között arról tájékoztatták a kormányt, hogy az Academi - korábbi nevén Blackwater - amerikai biztonsági cég négyszáz zsoldosa tevékenykedik Ukrajna keleti részén a hadsereggel és a rendőrséggel együttműködve. A világ legerősebb magánhadseregét fenntartó társaság fegyveresei az oroszbarát szakadárok megtörését célzó gerillaakciókat szerveznek és hajtanak végre Szlavjanszk térségében - közölték a BND vezetői. Az Academi ukrajnai tevékenységéről először a Ria Novosztyi orosz állami hírügynökség számolt be néhány hete, jelentése szerint a zsoldosok az ukrán rendőrség Szokol nevű különleges egysége egyenruháját viselik. Lavrov, orosz külügyminiszter pedig azt mondta, hogy az Academihez tartozó Greystone százötven fegyverese harcol az ukrán hadsereg oldalán. A BND-nek az amerikai partnerszolgálatok erősítették meg, hogy a magánhadsereg fegyveresei fedett műveleteket hajtanak végre Ukrajnában. Az azonban nem ismert, hogy az Academi kitől kapta a megbízást. A BND a Kancellári Hivatalban tartott hírszerzési helyzetértékelő tanácskozáson arról is tájékoztatta a kormányt, hogy az orosz hadsereg felső vezetésének az informatikai hírszerzéssel foglalkozó amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) által rögzített és megfejtett rádióüzenetei alapján az orosz légierő szándékosan megsértette az ukrán légteret. Az üzenetek alapján orosz gépek pilótái egyértelműen azt a parancsot kapták, hogy hatoljanak be a szomszédos ország légterébe. Jacenyuk, ukrán miniszterelnök 2014 április 26-án bejelentette, hogy orosz katonai repülőgépek aznap éjjel hét alkalommal megsértették az ukrán légteret, azzal a szándékkal, hogy provokálják Ukrajnát és háborút idézzenek elő. A Kreml tagadta az ukrán kormányfő állítását, de az NSA bizonyítékai alapján a moszkvai vezetés hazudott - írta a német lap. (Forrás: MTI)

2014. V. 11.  A szankciók politikája és Oroszország elszigetelése nem vezet eredményre az ukrán válság kezelésében - véli Schröder, volt német kancellár, aki szerint büntetőintézkedések helyett Oroszország biztonsági érdekeiről kell tárgyalni. A szociáldemokrata politikus a Welt am Sonntag című vasárnapi német lapban megjelent interjúban kifejtette: az ukrán válság megoldását az jelentheti, hogy Ukrajnából szövetségi - föderális - államot szerveznek és kinyilvánítják, hogy az ország nem csatlakozik a NATO-hoz, Moszkva pedig ezeket a rendezési elveket támogatva elfogadja, hogy a következő választások eredményeképpen felálló új ukrán kormány legitim, és önálló politikát folytathat. A válság legfőbb oka az Európai Unió (EU) elhibázott keleti partnerségi politikája - hangsúlyozta. Az EU nem vette tudomásul, hogy Ukrajna "kulturálisan mélyen megosztott" ország, amelynek keleti és déli része mindig is inkább Oroszországhoz húzott, nyugati régiója pedig inkább az EU-hoz. Az ukrán társulási megállapodásról nemcsak Kijevvel, hanem Moszkvával is tárgyalni kellett volna, a legnagyobb hiba pedig az volt, hogy az EU a társulás és az Oroszországgal kötendő vámunió közötti választásra kényszerítette Ukrajnát - mondta. Schröder  Putyin, orosz elnök társaságában ünnepelte hetvenedik születésnapját Szentpéterváron április végén. A fogadást az Északi Áramlat földgázvezetéket üzemeltető társaság szervezte és finanszírozta, részt vett többek között  Missfelder, a CDU parlamenti frakciójának vezető külpolitikai szakpolitikusa, Sellering, Mecklenburg Elő-Pomeránia tartomány miniszterelnöke, Németország moszkvai nagykövete és  Miller, a Gazprom orosz energetikai társaság elnöke. Az Északi Áramlat Balti-tenger alatt húzódó vezeték Oroszországot Németországgal köti össze Ukrajna és Lengyelország megkerülésével. A több mint ezerkétszáz kilométeres vezetékpár megépítését Schröder már kancellárként is támogatta, és kormányfői megbízatása után vezető pozíciót vállalt a beruházást irányító és a vezetéket üzemeltető társaságban, amelyiknek többségi tulajdonosa a Gazprom. Jelenleg Schröder a részvényesek bizottságának elnöke. (Forrás: MTI)

Oroszország    Russia    
2014. V. 16.  Oroszország a tervezettnél korábban, már idén ősszel értékesíthet állami részesedést a Rosznyefty orosz cégből.  Az államnak jelenleg 69,5 százalékos a részesedése a Rosznyeftyben, aminek 19,5 százalékát akarja értékesíteni, ötven százalék plusz egy részvény megtartásával. A 19,5 százaléknyi tulajdonhányad értéke jelenlegi részvényáron számolva 13,5 milliárd dollár. A Rosznyefty vezetőjét, Szecsint Putyin államfő közeli szövetségesének tartják. (Forrás: MTI)

2014. V. 15. (csütörtök)  Az Interfax beszámolója szerint a többségi állami tulajdonban lévő Gazprom intenzív tárgyalásokat folytat a szingapúri tőzsde illetékeseivel. A bevezetés tervét hivatalosan nem kívánta megerősíteni a Gazprom, amelyik előrehaladott megbeszéléseket folyat Kínával földgáz eladásáról. Putyin, orosz elnök a napokban reményének adott hangot, hogy az orosz-kínai gázmegállapodást jövő heti pekingi útja előtt sikerül tető alá hozni.  Az energiaszállítás kérdésének átpolitizálása komoly veszély az energiabiztonságra - jelentette ki az orosz kormányfő a Nemzetközi Energiafórum Moszkvában kezdődött 14. miniszteri szintű tanácskozásán. Medvegyev úgy vélekedett, hogy az energiaszállítási útvonalak "mesterséges diverzifikációja" a jelenlegi bizonytalan gazdasági helyzetben hagyományos "gazdálkodási kapcsolatok" szétszakadásához, óriási költségekhez és nem kifizetődő termeléshez vezethet. Oroszországnak figyelembe kell vennie a kockázatokat, és "ha az energiahordozók szállításával kapcsolatos helyzet még feszültebbé válik, akkor
 az energiahordozók szállításának földrajzilag át kell alakulniuk" - tette hozzá.     Június 1-től Oroszország csak annyi földgázt szállít Ukrajnának, amennyit a szomszédos ország előre kifizet - közölte Putyin az európai országok vezetőinek küldött levelében, amelyik az orosz államfői hivatal honlapján is megjelent. "Sajnos kénytelenek vagyunk megállapítani, hogy semmilyen konkrét javaslatot nem kaptunk partnereinktől a helyzet megszilárdítására az ukrán vásárló általi szerződéses kötelezettségek teljesítésével és a megbízható tranzitszállítás biztosításával kapcsolatosan" - közölte. Rámutat: Moszkvában sokkal aktívabb párbeszédet várnak el az Európai Bizottságtól.     Az Oroszországi Társadalmi Véleménykutató Központ felmérése szerint a megkérdezettek 85,9 százaléka elégedett az orosz elnök tevékenységével. Ez a mérték meghaladja a hat évvel ezelőtti, 82,2 százalékos népszerűségi mutatót. Ötvenkét százalékánál az ukrajnai válsághelyzet szerepel az első helyen, harmincnégy százalék a május 9-i győzelem napi ünnepségre hivatkozott Putyin támogatásának indoklásakor. A felmérést május 10-11-én végezték. (Forrás: MTI)

2014. V. 14.  Putyin, orosz elnök kijelentette, hogy az orosz hadiiparnak a Moszkva elleni nyugati szankciókat követően önellátóvá kellene válnia, hogy ne kelljen többé a külföldi alkatrészekre támaszkodnia. Hozzátette:  a változásokhoz hozzá kell igazítani a tudományos központok működését is.  Az orosz elnök korábban közölte, hogy a védelmi szektorban használt külföldi alkatrészek helyettesítése a teljes átállás mintegy két és fél évig tartana. Az Egyesült Államok nemrégiben azzal fenyegette meg Moszkvát, hogy az ukrán válság miatt életbe léptetett szankciók részeként embargót vezet be bizonyos csúcstechnológiai termékek oroszországi exportjára. Oroszország a világ második legnagyobb fegyverexportőre, tavaly 15,7 milliárd dollár (mintegy 3,47 ezer milliárd forint) értékben adott el fegyvert külföldre. Az orosz hadiipart szoros kapcsolatok fűzik Ukrajnához. Számos olyan vállalat működik Ukrajna területén, amelyik kimondottan az orosz piacra állít elő termékeket. Az együttműködés hirtelen beszüntetése komoly anyagi veszteségeket okozna az ukrán gazdaságnak. (Forrás: MTI)

2014. V. 14.  Ausztria irányába tervezik vezetni a Déli Áramlat európai gázvezeték magyarországi szakaszát - olvasható a Gazprom elnökének budapesti tárgyalásáról kiadott moszkvai sajtóközleményben. Az Európába, így Magyarországra is orosz földgázt szállító vezeték építése az elhatározott menetrend szerint halad. Bulgáriában és Szerbiában már elkezdődött a munka, a Fekete-tenger alatti szakasz megvalósítása ősszel indul. Magyarország területén jelenleg a Déli Áramlat csővezeték-szakaszának lefektetését megelőző tervezési-felmérési munkálatok, valamint a környezeti hatásvizsgálatok folynak. Az első gázszállítás a magyarországi szakasz igénybe vételével 2017 elején megindulhat. Az osztrák OMV 2014. április 29-én írta alá a szándéknyilatkozatot a Gazprommal a gázvezeték Ausztriában megépítendő szakaszáról, amelyik Baumgartenig vezet majd. Korábban a Déli Áramlatot az olaszországi Tarvisióig vitték volna Szlovénián át. (Forrás: MTI)

2014. V. 14.  Budapestet bemutató fotókiállításra és egy Magyarországról szóló háromdimenziós film vetítésére került sor a Balassi Intézet Moszkvai Magyar Kulturális Központjában. Baranyi, az intézmény igazgatója elmondta: két magánkezdeményezésnek adtak otthont Budapest önkormányzatának támogatásával. A fotókat Bernolák, a Budapesti Rendőr-főkapitányság munkatársa készítette, a Hazánk 3D-ben című filmet pedig Gráner, nagykanizsai vállalkozó. A kiállítás megnyitójára érkezett Moszkvába Bagdy, Budapest főpolgármester-helyettese. Meichl, a Budapesti Rendőr-főkapitányság gazdasági főkapitány-helyettese szintén elkísérte a kiállítást. (Forrás: MTI)

2014. V. 14.  Több orosz  lap is foglalkozott Orbán Viktor miniszterelnök május 10-i beszédével, amelyikben kijelentette: a Kárpát-medencében élő magyarokat megilleti a kettős állampolgárság, az önigazgatási jog és az autonómia.  Labin, a nemzetközi jog professzora a moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Egyetemén a Kommerszant című napilapnak nyilatkozva nem zárta ki, hogy az ukrajnai magyar kisebbség autonómiát kapjon, "mivel ez a kérdés húsz éve vitatéma". Emlékeztetett arra, hogy Juscsenko elnöksége idején Kijev megígérte a kulturális autonómia megadását. Hozzátette ugyanakkor, hogy szerinte Magyarország az Európai Unió tagjaként nem fogja összeütközésig vinni a vitát, ráadásul Budapest hangsúlyozta, hogy tiszteletben tartja az 1975-ben aláírt helsinki záróokmányt, amelyik a határok sérthetetlenségéről is szól. Martinov, a Legújabb Államok Nemzetközi Intézete nevű intézmény igazgatója úgy vélte: Magyarország példáját több ország is követheti, autonómiát követelve az Ukrajnában élő nemzetiségek számára. Ukrajna ugyanis nem képes biztosítani a nemzeti kisebbségek jogait - tette hozzá. A gazeta.ru kommentárja szerint bár Moszkva a jelek szerint mégsem vágyik Ukrajna teljes feldarabolására és az ország felének Oroszországhoz csatolására, a precedenst már megteremtette egy szomszédos ország területi újrafelosztására. "Oroszország után elsőként Magyarország döntött úgy, hogy harci felderítő műveletet indít a 'nemzeti autonómia' ügyében" - írta. A Komszomolszkaja Pravda cikkírója megjegyzi: "a kijevi juntának felső szinten tettek megjegyzést". Orbán Viktor kijelentését idézve a szerző úgy véli, hogy az esetleges népszavazásra számítva adnak magyar útlevelet és biztosítanak magyar állampolgárságot a Kárpátalján élőknek. A lap felidézi a Jobbik egyik parlamenti képviselőjének az Európai Tanács Parlamenti Közgyűlésén, 2014. áprilisi ülésszakán elhangzott kijelentését is, amelyik szerint "a Krím orosz, Kárpátalja magyar". A Nyezaviszimaja Gazeta című napilap kijevi tudósítója azt írta, hogy az ukrajnai nemzetiségi közösségeknek nem célja a függetlenség kikiáltása azon a területen, ahol élnek, sem más országhoz való csatlakozás. Horbacs, az Euro-atlanti Együttműködési Intézet szakértője a lapnak azt mondta, szerinte nem sérülnek az ukrajnai magyarok jogai. "A nemzetiségi-kulturális autonómia de facto érvényesül, iskoláik, egyetemük, színházuk van, de a hangulatot a magyar nacionalizmus szítja"- állította. Bondarenko, az Ukrán Politikai Intézet vezetője a Nyezaviszimaja Gazetának nyilatkozva úgy vélte, hogy "Magyarországon a jobboldaliak és a szélsőségesen jobboldaliak versengenek egymással. A radikálisok Orbán sarkára lépnek, és ő kénytelen reagálni. Emellett a magyar kormányfőnek kiválóak a kapcsolatai az orosz vezetéssel, nagyszabású közös programok valósulnak meg" - mondta.     Oroszországban ismét ellenőrzi a nem kormányzati szervezeteket (NGO) az ügyészség, mivel továbbra is csak egyetlen NGO vetette magát önként nyilvántartásba külföldi ügynökként - közölte a Kommerszant című orosz napilap. Orosz jogszabály szerint az Oroszországban külföldi támogatással működő, politikai tevékenységet végző nem kormányzati szervezeteknek külföldi ügynökként kell nyilvántartásba vetetniük magukat az igazságügyi tárcánál. Ellenkező esetben súlyos pénzbüntetést fizettetnek meg velük. Az ügyészség adatai szerint Oroszországban nyolcvan ezer nem kormányzati szervezet működik.     Az arra irányuló kísérletek, hogy Ukrajnát "behúzzák" a NATO-ba, nagyon negatív következményekkel járnak majd az egész európai biztonsági rendszerre - figyelmeztetett Lavrov, orosz külügyminiszter az  amerikai Bloomberg Tv-nek adott interjújában. A diplomata interjújának az RT orosz televízió honlapján ismertetett változata szerint kijelentette, hogy Oroszország nem ellenezné Ukrajna EU-csatlakozását, "feltéve, ha az ukránok megértik és maradéktalanul elfogadják" az ezzel járó gazdasági következményeket, de Moszkva számára Ukrajna semleges katonai státusának megváltoztatása nem vita tárgya. Lavrov kifogásolta, hogy a NATO megszegte azon ígéreteit, miszerint nem közelíti katonai eszközeit Oroszország határaihoz. Az orosz külügyminiszter szerint az Egyesült Államok jelentős szerepet játszik az ukrán válságban. Elmondta: arra kérte a washingtoni orosz nagykövetet, hogy tisztázza azoknak a jelentéseknek a valóságtartalmát, amelyek szerint amerikai magánhadseregek vesznek részt az ukrajnai harcokban és az ukrán Jobboldali Szektor egyik vezetője az Egyesült Államokba utazott, hogy megbeszélést folytasson Nuland, európai ügyekért felelős külügyi államtitkár-helyettessel. "Az Egyesült Államok valódi célja, hogy ne hagyják az európaiakat a saját útjukat járni, ne hagyják, hogy a NATO elveszítse létezésének eredeti célját és hogy rövid pórázon tartsák az európaiakat" - fogalmazott. Az orosz diplomácia vezetője szerint Ukrajna a polgárháború szélén áll, és az országban az összes régió bevonásával kell megoldást találni. Lavrov a genfi megállapodás megszegésével vádolta meg Kijevet,  hangsúlyozva, hogy Kelet-Ukrajnában "igazi háború van, ahol nehézfegyverekkel tüzelnek". A miniszter szerint Oroszországnak nem áll szándékában sehová sem csapatokat küldeni. (Forrás: MTI)

13 May 2014  Russia is to deny the US future use of the International Space Station beyond 2020 and will also bar its rocket engines from launching US military satellites as it hits back at American sanctions imposed over Ukraine crisis - Russia’s deputy Prime Minister Rogozin announced.  Moscow’s response would affect NK-33 and RD-180 engines which Russia supplies to the US - Mr Rogozin said. “We are ready to deliver these engines but on one condition that they will not be used to launch military satellites” - he said. RD-180 engines are used to boost Atlas 5 rockets manufactured by United Launch Alliance, a partnership of Lockheed Martin and Boeing that holds a virtual monopoly on launching U.S. military satellites. (Source: The Telegraph)

2013. V. 13.  A Nyezaviszimaja Gazeta című orosz független újság véleménye szerint az orosz vezetés és a Gazprom állami energetikai cég megkezdték a felkészülést egy "álló gázháborúra" Ukrajnával. Janovszkij, orosz energiaügyi miniszterhelyettes kijelentette: keresik a lehetőséget, hogy lemondhassanak az ukrajnai földalatti gáztározók használatáról. Ez teljes mértékben megváltoztatja az Európába menő orosz gázexportnak a Szovjetunió idején kialakított rendszerét. Janovszkij azt mondta, hogy a Jamal-Európa, és az Északi Áramlat gázvezetékek teljes kapacitását, valamint az Opal vezetéket igénybe véve akár tizenöt milliárd köbméter földgázt is szállíthatnának évente Európába. Ez egyenlő azzal a mennyiséggel, amelyet az ukrajnai földalatti gáztározókban el tudnak helyezni. A Gazpromnak nincs hozzáférése az Európa Uniós szabályozás miatt az Északi Áramlatot a Cseh Köztársasággal összekapcsoló, Németország területén futó Opal gázvezetékhez. Zavalnij, az Orosz Gázközösség elnöke május 12-én úgy vélte, hogy a Gazprom az európai gáztározókat is felhasználhatja arra, hogy azokban halmozza fel a kontinens országainak téli ellátására szolgáló  földgázt. Szerinte az európai tározók csak ötven százalékban kihasználtak és még negyven-ötven milliárd köbméter földgázt el lehet bennünk tárolni. Azt mondta, hogy a legnagyobb veszély Bulgáriát és Bosznia-Hercegovinát fenyegeti, mert ezek az országok Ukrajnán kívül nem tudják máshonnan beszerezni az orosz energiahordozót. Kijev pedig nem árulja el, mennyi földgázt tárol. A lap azt írta: egyes orosz ipari vállalkozók szerint ha nem politizálják át a gázkérdést, akkor háromoldalú (orosz-ukrán-EU) tárgyalásokon kompromisszumos megoldásra lehet jutni. Tankajev, az orosz Kőolaj-és Földgázipari Szövetség szakértője ezzel ellentétben nem látja értelmét a gáztárgyalásoknak a jelenlegi kijevi hatalommal, amelyiknek bizonytalan a helyzete, nem tud stratégiai döntéseket hozni. Szerinte a gázár kérdése amúgy is az Európai Unió jogosultságává válhat. Krutyihin, a RusEnergy cég szakértője szerint Oroszországnak az Európai Bizottság közvetlen részvétele nélkül kell tárgyalnia Ukrajnával a gáz áráról.  (Forrás: MTI)

2014. V. 13.  A külhoni magyarok autonómiájával kapcsolatban közölt kommentárt a Pervij Kanal orosz állami televíziós csatorna. A magyar kormányfő május 10-ei parlamenti beszédét úgy kommentálta: elvileg lehetséges, hogy Nyugat-Ukrajnában is tartanak népszavazásokat az önrendelkezésről. Orbán Viktor már autonómiát követelt a szomszédos országokban élő - elsősorban a kárpátaljai - magyaroknak. Az orosz tévé híradójában hozzátették, hogy a kárpátaljai magyarság képviselői 2014. márciusa végén felszólították a kijevi vezetést, biztosítson védelmet a közösségnek a politikai válság közepette. "Most Budapest hasonló követelésekkel lép fel" - utal rá a tévé, megjegyezve, hogy Kijev egyelőre egyáltalán nem reagált Orbán Viktor kijelentésére, sem a magyar közösség követeléseire. (Forrás: MTI)

2014. V. 13.  Az orosz államfő a napokban nagyobb mértékű személycseréket hajtott végre az államigazgatás élén, ami a lenta.ru orosz hírportál szerint még csak az "előszele" az orosz politika készülő nagyszabású átalakításának. Putyin május 12-én felmentette posztjáról Kozsint, aki 2000 óta állt az Elnöki Igazgatási Hivatal élén. Helyére Kolpakov került, az orosz elnöki Biztonsági Szolgálatától. Putyin a biztonságára ügyelő szolgálat volt parancsnokát, Zolotovot tette meg a belügyminiszter első helyettesének, a tárca irányítása alatt működő belügyi fegyveres erők főparancsnokának. Az államfő az észak-kaukázusi régióban Melnyikovot, az ottani egyesített belügyi csapatok parancsnokát nevezte ki megbízottjának. Ehhez a régióhoz tartozik Csecsenföld, Dagesztán, Ingusföld, Kabard- és Balkárföld, Karacsáj- és Cserkeszföld, Észak-Oszétia és a Sztavropoli terület. A szibériai térségben, amelyik az Oroszországi Föderáció területének harminc százalékát öleli fel, ezentúl Rogozskin, az orosz belügyi csapatok főparancsnoka tölti be az államfői megbízott szerepét. Orosz szakértők véleménye szerint a kádercserék az orosz elnökhöz közel álló erőszakszervezetek komoly megerősítését jelentik, Kolpakov kinevezése az Elnöki Igazgatási Hivatal élére pedig azt mutatja, hogy az államirányítást teljes mértékben Putyin tartja ezentúl a kezében, kikerülve a bürokráciát. Erőszakszervezetek képviselőinek kinevezése a fontos állami végrehajtói posztokra a "mozgósított gazdaságra" való áttérést jelenti; "tábornokokat neveznek ki, akiknek az a feladata, hogy pontosan végrehajtsák az utasításokat."  (Forrás: MTI)

2014. V. 13.  Az ukrán régiók jogairól szóló megállapodást szorgalmazott az orosz Külügyminisztérium és azzal vádolta Kijevet, hogy nem hajlandó "érdemi" párbeszédre a régiók képviselőivel, mindenekelőtt az ország keleti és déli részéből".     Az orosz Parlament Alsóháza felhívásban fordult a világ parlamentjeihez: "az Ukrajnában fenyegető humanitárius katasztrófa miatt" támogassák az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) által kidolgozott politikai menetrendet. Javasolták, hogy az EBESZ parlamenti közgyűlésének talaján hozzanak létre egy Ukrajnával foglalkozó összekötő csoportot, amelyiknek célja az állampolgári szembenállás megszüntetése és az ország kivezetése a politikai válságból.  (Forrás: MTI)

2014. V. 13.  Idén már nem bocsát ki deviza-államkötvényt Oroszország, mert a gyenge rubelárfolyam és a magas kőolajárak miatt a tervezettnél nagyobbak lesznek a költségvetési bevételek - közölte az orosz pénzügyminiszter helyettese. Sztorcsak nyilatkozata szerint Oroszország letett az idei évre tervezett, összesen hét milliárd dollár értékű devizakötvény kibocsátásáról. Az orosz államadósság 2014 januárja végén nem egészen ötvenhat milliárd dollár volt, az orosz hazai összterméknek (GDP) tizenkét százaléka. Az orosz költségvetés a 2013. évivel egyező szinten, a GDP 0,5 százalékában határozta meg az idei hiány mértékét. (Forrás: MTI)

2014. V. 3.  Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) által javasolt ukrán válságrendezési menetrend megvalósítását szorgalmazta moszkvai tárgyalásán Takács, a magyar Külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelős helyettes államtitkára, politikai igazgató. Tyitovval, Lavrov orosz külügyminiszter első helyettesével, valamint  Bogdanov, orosz külügyminiszter-helyettessel folytatott  megbeszéléseket. Magyarország abban érdekelt, hogy a kelet-európai térség stabilizálódjon. Budapesten bizakodóan tekintenek az EBESZ által kezdeményezett válságrendezési mechanizmusra. Azt is remélik, hogy  az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet menetrendje valódi kiutat jelent az ukrán válságból, és megkezdődik a feszültség csökkenése. Ehhez azonban minden érintett félnek a közreműködésére, mindenekelőtt az erőszak megállítására és a politikai folyamat megindítására van szükség - tette hozzá.  Magyarország támogatja az EBESZ kezdeményezését az ukrán válság rendezésére, és ebben a rendelkezésére álló eszközökkel lehetőség szerint részt fog vállalni - hangsúlyozta. Közölte: "fontos, hogy Ukrajnában működőképes állam jöjjön létre, egy olyan alkotmányozási folyamat, amelyik tiszteletben tartja az európai normáknak és értékeknek megfelelő elveket, ennek részeként az Ukrajnában élő etnikai, nemzetiségi, nyelvi közösségek helyzetét, érdekeit. Ebben Magyarország is érintett, hiszen Kárpátalján elég jelentős számú magyar közösség él. Nekünk az a feladatunk, hogy egy olyan Ukrajnának az építéséhez járuljunk hozzá, amelyik hosszú távon nyugalmat biztosít a kárpátaljai magyaroknak és olyan kilátásokat, amelyek mind a nyelvi, mind a kulturális önazonosságuk megőrzéséhez hozzájárulnak". Takács elmondta, hogy Bogdanovtól, aki egyben Putyin államfő közel-keleti különmegbízottja, átfogó tájékoztatást kapott arról, hogyan látja Moszkva a szíriai rendezést, amelyiknek Oroszország megkerülhetetlen szereplője. (Forrás: MTI)

2014, V. 12.  Oroszország tisztelettel viszonyul a kelet-ukrajnai Donyeck és Luhanszk megye lakosainak akaratnyilvánításához, és arra számít, hogy ezután civilizált párbeszéd kezdődik a kijevi hatóság képviselőivel - közölte a Kreml sajtószolgálata. Időközben Lavrov, orosz külügyminiszter kijelentette, hogy nincs távlata az ukrán válság rendezését szolgáló négyoldalú tárgyalásoknak. Ugyanakkor azt hangoztatta, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet soros elnökének javaslatai alapján kell megteremteni az ukrán nemzeti párbeszédet. Hozzátette, nem biztos abban, hogy ez hamarosan sikerülhet.     A kelet-ukrajnai megyék ki fogják kiáltani függetlenségüket Ukrajnától, és az el nem ismert Abházia sorsára juthatnak - vélekedett a Kommerszant című napilapnak nyilatkozva Ivasov, orosz politológus,  az úgynevezett Orosz Geopolitikai Akadémia elnöke. Azt is elképzelhetőnek tartja, hogy Luhanszk és Donyeck megye egyesül Oroszországgal. Azt mondta, hogy bár az orosz lakosság támogatja Délkelet-Ukrajnát, a Kremlnek azonban óvatosabbnak kell lennie, vagyis nem szabad elismernie az ukrajnai régiók függetlenségét. Szerinte Moszkva Délkelet-Ukrajnát a Grúziától 1991-ben elszakadt Dél-Oszétiához és az 1992-ben függetlenségét kikiáltó Abháziához hasonlóan kezelheti (villámháborút vívott Grúziával, majd Moszkva elismerte a szakadár Abházia és Dél-Oszétia függetlenségét). Moszkvában Ivasov szerint arra várnak, hogy "kipattanjon valamilyen incidens, amelyiket követően el lehet ismerni a délkelet-ukrajnai megyék függetlenségét és népszavazást lehet kiírni visszatérésükről Oroszországhoz". Szerinte Délkelet-Ukrajna példáját más ukrajnai régiók is követhetik: "nem szakadnak ki Ukrajnából, de három-négy autonómia jön létre az országon belül."     Szó sincs arról, hogy Donyeck és Luhanszk megye Oroszországhoz csatlakoznának vagy elszakadnának Ukrajnától. fejtette ki Dzsabarov, az orosz Parlament Felsőháza Külügyi Bizottságának elnökhelyettese a Kommerszantnak."Tudjuk, hogy ezek a régiók csupán nagyobb önállóságot akarnak" - mondta.      Ha a szeparatisták teljesítették volna az orosz államfő kérését, akkor azt igazolták volna, hogy "orosz ügynökök", és megnyílt volna az út Kijev előtt, Moszkva számára pedig megnehezedett volna az oroszbarát erők védelme.Lukjanov Lukjanov, orosz külpolitikai szakíró szerint. A márciusban Oroszországhoz csatolt Krím félsziget példája egyedi, és senki sem ringathatja magát abban az illúzióban, hogy Kelet-Ukrajnában meg lehet ismételni a krími forgatókönyvet.     Moszkva nem változtatta meg álláspontját a Dnyeszteren túli területtel kapcsolatosan, és ez nem is áll szándékában - közölte Rogozin, orosz miniszterelnök-helyettes a Kommerszant című orosz napilappal. Az újság az interjúban emlékeztetett rá, hogy Oroszország elismeri a Moldovai Köztársaság területi egységét, így annak részeként a szakadár Dnyeszter Menti Köztársaságot is. A Kommerszant újságírójának arra a megjegyzésére, hogy a Krím után a Dnyeszteren túli területet is Oroszországhoz csatolhatják, Rogozin kifejtette, hogy a krími lakosok élete és biztonsága valódi veszélynek volt kitéve, ezért hozta meg az orosz elnök a "történelmi döntést" a Krím félsziget és Oroszország egyesítéséről. A Dnyeszteren túli területen jelenleg szilárd a helyzet, nem fenyegeti az ott élőket fizikai veszély, Oroszországnak pedig a legfőbb kihívás honfitársai és az oroszok állampolgári, gazdasági és politikai jogainak biztosítása. Azt mondta, azok után, hogy a Dnyeszter menti területtel szomszédos dél-ukrajnai Odesszában "élve gyújtottak fel antifasisztákat", Oroszország nem adhat válaszokat és nem üdvözölhet semmit.  "Bizonyos lépéseket teszünk, hogy lehűtsük olyan idióták lelkesedését, akik készek behatolni a Dnyeszter mellékére is".  Bírálta Chisinau-t, mondván: a moldovai politikusok az Európai Unióhoz csatlakozást választották annak ellenére, hogy figyelmeztették őket: a Dnyeszter Menti Terület elszakadhat a Moldovai Köztársaságról. Szerinte előbb népszavazást kellett volna tartani az EU-s csatlakozásról Moldovában, tekintetbe véve a szakadár terület igényeit. Azzal fenyegetőzött, hogy amennyiben Chisinau aláírja az EU-s megállapodást, azon lesz, hogy Oroszország felülvizsgálja gazdasági kapcsolatait a Moldovai Köztársasággal, amelyiknek költségvetését - mint mondta - az Oroszországban nagy számban dolgozó moldovai bevándorlók töltik fel.     Janukovics,  megbuktatott ukrán államfő felszólította a kijevi vezetést, hogy azonnal vonja ki csapatait a délkelet-ukrajnai régiókból, és ne hagyja figyelmen kívül a Donyeck és Luhanszk megyei népszavazást - olvasható a politikusnak az orosz sajtóban közzétett nyilatkozatában.     A Gazprom gázipari cég már 2014. május 13-ától kiállítja a gázszámlát Ukrajnának a várható júniusi szállításokra vonatkozóan, és ha az összeg június 3-án délelőtt tíz óráig nem érkezik meg, akkor a szállításokat leállítják - mondta Medvegyev, orosz kormányfő, miután megbeszélést folytatott Millerrel, a Gazprom elnökével.      Haladéktalanul szükség van széles vitára Ukrajnában az ország jövendő állami berendezkedéséről, valamennyi politikai erő és a régiók bevonásával - erősítette meg  az orosz Külügyminisztérium közleményében. Az Európai Uniónak tiszteletben kell tartania a népszavazások eredményeit. A közlemény értelmében az Oroszország elleni európai uniós szankciók aláássák az e szervezet iránti bizalmat, és kétséget támasztanak az Ukrajnát illető objektivitásával kapcsolatosan.     Az orosz kormányfő válaszlépések kidolgozására adott utasítást, amiért május 9-én a moldovai hatóságok egy időre visszatartották a Rogozin miniszterelnök-helyettest és kíséretét szállító repülőgépet. Medvegyev közölte, hogy figyelembe veszik a történteket Oroszországnak a Moldovai Köztársasággal való gazdasági együttműködésében. Rogozin, aki egyben az orosz elnök dnyesztermelléki különmegbízottja is,  most azt közölte, hogy a Chisinauba késő este érkezett gépre nem engedték fel Oroszország moldovai nagykövetét. A Rogozin kíséretében lévő politikusok közölték, hogy a moldovai titkosszolgálatok emberei átkutatták gépüket, és a Dnyeszteren túli területen élő oroszok szövetsége által összegyűjtött, az Oroszországhoz való csatlakozást támogató aláírásokkal teli íveket koboztak el tőlük. Rogozin közlése szerint azonban a gyűjtőívek többségét sikerült eljuttatni Moszkvába. (Forrás: MTI)

Románia
2014. V. 16.  Oroszország a médián és civil szervezeteken keresztül próbálja számára kedvező döntések irányába befolyásolni a NATO-országok közvéleményét és döntéshozóit - mutatott rá Rasmussen NATO-főtitkár a Hotnews.ro román hírportálnak adott interjúban. Szerinte várhatóan a Nagy Britanniában sorra kerülő őszi NATO-csúcson születhet döntés azzal a bukaresti igénnyel kapcsolatban, hogy a NATO állandó támaszpontot alakítson ki Romániában is. A román kormányfő beszámolt arról, hogy az Olt megyei Deveselun az eredeti ütemtervnek megfelelően épül az amerikai rakétaelhárító rendszer romániai bázisa és 2015-ben működőképessé válhat. 2014 február végén katonai tranzitközpont céljára alkalmas logisztikai bázist avatott fel az Egyesült Államok a román tengerpart közelében, a Constanta megyei Kogalniceanun: ezen keresztül fog áthaladni az a húsz-harminc ezer amerikai katona, akiket Afganisztánból vonnak ki. Románia ugyanakkor hozzájárult, hogy az Egyesült Államok ezerhatszáz fősre bővítse katonai jelenlétét a Kogalniceanu légi bázison, ahova - a román elnöknek a Parlamenthez intézett levele szerint - egy gyors reagálású amerikai tengerészgyalogos egységet és több katonai légi járművet vezényelnek.(Forrás: MTI)

2014. V. 13  A kijevi hatóságoknak tárgyalniuk kell a kelet- és dél-ukrajnai orosz kisebbség képviselőivel, de Románia nem támogatja, hogy az orosz kisebbség képviselőit az esetleg megrendezendő nemzetközi kerekasztal-tárgyalásokra is meghívják -  jelentette ki Basescu államfő. "Ha Kijevnek sikerül megállapodnia az orosz kisebbség képviselőivel a nyelvük, kultúrájuk és hagyományaik megőrzését szolgáló jogokról, Románia azonos jogokat fog követelni az Ukrajnában élő román közösség számára is" - mondta. Úgy értékelte: Oroszország célja Ukrajna föderalizálása és az ukrán elnökválasztás megakadályozása. (Forrás: MTI)

2014. V. 13.  Ponta Victor, román kormányfő a Legfelső Védelmi Tanács (CSAT) összehívását kezdeményezte, az ukrajnai válság fejleményeire és egyes orosz tisztségviselők Romániával szembeni "provokációira" hivatkozva. A CSAT-t elnöklő Basescu államfő úgy értékelte: egy ilyen lépés rossz üzenet lenne, olyan körülmények között, amikor Románia nincs veszélyben, és más NATO-tagállamok sem tettek ilyen lépést  Medvegyev Dmitrij, orosz kormányfő válaszlépések kidolgozására adott utasítást, amiért május 7-én a moldovai hatóságok egy időre visszatartották a Rogozin miniszterelnök-helyettest és kíséretét szállító repülőgépet. Corlatean román külügyminiszter május 12-én úgy nyilatkozott: Rogozin repülőgépe Moszkvából Moldova felé tartva törvénytelenül haladt át a román légtéren. Elmondása szerint a pilóta - a rádiókapcsolat állítólagos kihagyásaira hivatkozva - nem válaszolt egyértelműen a román légi irányítás kérdésére, hogy van-e a fedélzeten az uniós szankciók által érintett személy. Ezzel magyarázható, hogy Románia csak a visszatéréskor zárta le légterét Rogozin gépe előtt. Rogozin Romániával szemben is kemény válaszlépéseket helyezett kilátásba a történtek után - jelentette a román média az ITAR-TASZSZ hírügynökségre hivatkozva. (Forrás: MTI)

2014. V. 13.  (kedd) Romániában magyarellenes indulatokat váltott ki, hogy a Csíkszeredában megjelenő Székelyföld kulturális havilap is támogatást kapott a Kelemen által vezetett Kulturális Minisztériumtól. A Krónika napilap közölte, hogy számos bukaresti sajtóorgánum felfigyelt rá, hogy a többségében magyarok lakta Székelyföld nevével azonos kiadvány is szerepel a támogatottak listáján. A román hivatalosságok a székelyföldi autonómiakövetelésektől tartva még a régió megnevezését is kifogásolják. A hivatalos közlésekben Kovászna és Hargita megyéről beszélnek, amikor pedig elkerülhetetlen, hogy az egész régióról szóljanak, az "úgynevezett Székelyföld" kifejezést használják. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) európai parlamenti jelöltlistáját vezető Nicolai azt is "súlyos cselekedetnek" minősítette, hogy a kormány olyan folyóiratot támogat, amelyik kizárólag magyar nyelven jelenik meg. Továbbá közölte: politikai propagandának tart minden kísérletet, "amely az ország határaitól próbál különválasztani régiókat. A hasonló üzenetet népszerűsítő szervezet vagy kiadvány egyértelműen túllép a törvényes kereteken, mivel a román állam széthullását szorgalmazza". Kelemen, művelődési miniszter előző héten jelentette be, hogy a kormány tartalékalapjából 1,1 millió lejjel (mintegy hetvenöt millió forint) egészítették ki az általa vezetett tárca költségvetését, és az összeget az országos jelentőségű kulturális lapok támogatására fordítják. A Hivatalos Közlönyben megjelent kormányhatározat értelmében a huszonnégy támogatott kiadvány között tizenkilenc román és öt magyar nyelvű folyóirat szerepel, köztük a Székelyföld, harminc ezer lejes (mintegy kétmillió forint) támogatással. (Forrás: MTI)

2014. V. 13.     A román Adevarul című lap a külhoni magyarok autonómiájával kapcsolatban közölt kommentárt. A iberális lap jegyzetírója az ukrajnai oroszok szakadár törekvéseit azzal állítja párhuzamba, hogy Orbán Viktor az Országgyűlésben elmondott beszédében a külhoni magyarok magyar állampolgársághoz és autonómiához való jogáról beszélt. A "Tartsuk szemmel Oroszországot, de figyeljünk Magyarországra" című írásban Ionita úgy vélekedett: Ukrajna szétesése megmutatta, hogyan lehet klasszikus katonai invázió nélkül szétverni egy országot. Megjegyezte: az orosz módszert igény szerint exportálni is lehet a "használati utasítással" együtt. A szerző szerint az ukrajnai helyzet "felébresztette a reményt" Orbán Viktorban, hogy a magyar kisebbség is autonómiát kaphat, ebben a hitében pedig megerősítette a Putyinnal ápolt kapcsolata. Ionita hangsúlyozta: a Kárpát-medencei magyarok autonómiája Orbán Viktor politikájának vezérfonalává vált, ez pedig közvetlenül érinti Romániát. (Forrás: MTI)

2014. V. 13.  Tizenöt román hadiipari cégnek a román állammal szembeni adósságát törölte el a bukaresti kormány az ukrán válságra hivatkozva - közölték román hírforrások. Sürgősségi kormányrendelet szerint a kormány azt akarja elkerülni, hogy a stratégiai fontosságú hadiipari cégek csődbe menjenek. Ezeknek jelentős részesedése van a romániai fegyver- lőszer- és harckocsigyártásban, és a legfontosabb forgalmazói a román hadseregnek. Közöttük található a Tohan Zarnesti, a brassói Carfil és Metrom, a kudzsiri Uzina Mecanica és a Fabrica de Arme fegyvergyár, a plopen-i, a sadu-i, a mija-i, a bukaresti Uzina Mecanica, a moren-i Uzina Automecanica, a resicabányai Arsenal, a plojesti Electromecanica, az Uzina de Produse Speciale Dragomiresti, a Pirochim Victoria, és a fogarasi puskaporgyár. (Forrás: MTI)

2014. V. 12.  Basescu román államfő hivatalában fogadta Haines-t, az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatóhelyettesét. A találkozón a térség helyzetéről és a két fél biztonsági szolgálatainak kiváló együttműködéséről volt szó - közölte a román Elnöki Hivatal. A Mediafax hírügynökség szerint a magas rangú amerikai tisztségviselők látogatásai az ukrán válsággal állnak összefüggésben, és az Egyesült Államok szolidaritását hivatottak bizonyítani európai szövetségeseikkel szemben az Oroszország irányából érkező "fokozódó fenyegetés" közepette. (Forrás: MTI)

Szlovákia
2014. V. 15.  Szkeptikus vagyok az Oroszországgal szembeni esetleges újabb gazdasági szankciókkal kapcsolatban, mert azok komolyan károsíthatják a kelet-közép-európai országok gazdaságait - jelentette ki Fico  Robert, szlovák kormányfő Pozsonyban, a Globsec kül- és biztonságpolitikai fórum keretében megrendezett V4-es miniszterelnöki találkozón.     Az európai NATO-tagállamoknak, különösen Közép- és Kelet-Európában fel kell hagyniuk védelmi kiadásaik csökkentésével - szorgalmazta Rasmussen, az Észak-atlanti Szerződés Szervezete főtitkára Pozsonyban, a Globsec biztonságpolitikai fórumon. Oroszország az elmúlt öt évben reálértéken mérve évente tíz százalékkal növelte védelmi kiadásait - mutatott rá. Kijelentette: a NATO mint szervezet nem tud segítséget nyújtani Ukrajnának felderítésben és felszerelésben, az ilyen igényeket a tagországok egymás közötti kapcsolataiban kell megvizsgálni. Emlékeztetett: a katonai szövetség úgy döntött, hogy megerősíti partnerségét Ukrajnával a haderőreform, a fegyveres erők korszerűsítése, a kölcsönös együttműködés fejlesztése területén, beleértve Ukrajna részvételét a hadgyakorlatokon. "A kollektív védelem a Washingtoni Szerződés 5. cikke szerint csak a tagországokra vonatkozik" - hangsúlyozta.     Putyin, orosz elnök több európai országot, köztük Szlovákiát is tájékoztatta arról, hogy amennyiben Ukrajna nem fog fizetni az orosz gázért, 2014. június elsejétől "nem lesz" orosz gázszállítás az európai térségbe sem - számolt be a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség Fico Robert, szlovák kormányfő Pozsonyban újságírók előtt tett kijelentését idézve.     Orbán Viktor a közép-európai biztonsági konferencián a Kárpátalján élő magyarokról szólva úgy fogalmazott: saját maguknak kell meghatározniuk, milyen keretek között szeretnének szülőföldjükön élni. A miniszterelnök azt is mondta, hogy Ukrajnának tiszteletben kell tartania a közösségi jogokat. "Legyen szó bármilyen közösségről, így akár a magyar kisebbségről Is, tiszteletben kell tartani a jogaikat. Ha ezt Ukrajna nem teszi meg, akkor joggal aggódunk az ország jövőbeni demokratikus jellege miatt" - mondta. Közölte: a Visegrádi Országok megegyeztek abban, hogy nem csak a katonai kérdésekben működnek szorosabban együtt, de a jövőben a négy ország parlamentjei is; ez megerősíti az együttműködést és a visegrádiak súlyát az európai architektúrán belül. A kormányfő arról is beszélt, hogy új Közép-Európa kiépítése a cél, ehhez pedig a lehető legszorosabb együttműködésre van szükség a térség országai között. (Forrás: MTI)

2014. V. 14.  Megnyílt Pozsonyban Közép-Európa legjelentősebb kül- és biztonságpolitikai fóruma, a Globsec 2005 óta minden évben megrendezi a Szlovák Atlanti Bizottság, az idei évad uralkodó témája az ukrajnai helyzet. A Globsec-re az idén a szervezők szerint hatvanegy országból megközelítőleg ezer meghívott vendég, valamint több mint kétszáz újságíró érkezett. A háromnapos fórumon a Visegrádi Négyek országainak miniszterelnökei és a NATO főtitkára, valamint különböző európai országok mintegy húsz minisztere is részt vesz. A konferencián való részvételét Jacenyuk, ukrán kormányfő és Klicsko, az "ukrajnai események fokozódására" hivatkozva lemondta. Kiemelten foglalkoznak majd a közelgő Európai Uniós választásokkal, a NATO ősszel megrendezendő csúcsértekezletével, a Visegrádi Négyek országai közötti gazdasági, védelmi és külpolitikai együttműködés jövőjével, valamint az észak-atlanti szervezet kelet-közép-európai tagjainak helyzetével. A központi témákon kívül szó lesz még a keleti partnerség jövőjéről, a Nyugat-Balkánról, valamint egyéb aktuális kül- és biztonságpolitikai kérdésekről is.    A Globsec kül- és biztonságpolitikai konferencia második napja a visegrádi négyek miniszterelnöki szintű találkozójával kezdődik.  (Forrás: MTI)

.