.
Pályázat a Gyűjteményszervezési Igazgatóság igazgató beosztásának ellátására
Juhásztól
Nemzeti könyvtári feladatait tekintve az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) a teljesség igényével gyűjti - állományát gyarapítva, a beszolgáltatott köteles-példányokra alapozva – s feldolgozza, megőrzi a Magyarországon keletkezett sajtótermékeket, a külföldön megjelent hungarikumokat és sajtóterméknek nem minősülő könyvtári hungarikumokat. Gyűjti továbbá az egyetemes emberi kultúra kimagasló irodalmi értékeit, a társadalom és a kultúra fejlődését és megismerését szolgáló alapvető műveket. Szakkönyvtári feladatai keretében részint magyar irodalomtudományi, nyelvtudományi-és történettudományi, részint könyvtörténeti és könyvtártudományi szakirodalmat gyűjt, továbbá oly segédkönyveket és egyéb dokumentumokat, amelyek a gyűjtemény feldolgozásához és a könyvtár használatához szükségesek. Pályázatom a sorolt feladatok ellátása irányításának jelentős körét tekinti át, szakigazgatósági szintről. Az OSZK alapvető szakfeladatai közül folyamatosan nemzeti könyvtári tevékenységét tekintem, amelyet törvények és rendeletek meghatározta módon teljesít. Előremutató javaslatokat teszek egyes központi szolgáltatások végzésének módosítását illetően. Ezek közül az Országos Széchényi Könyvtár alap tevékenységének minősülő adatfeldolgozást említem, a nemzeti könyvtári feladatot jelentő könyvtári állománygyarapítás, nyilvántartás és féltárás előterében. A törvények és rendeletek közül említésre kerül majd; az „1997. évi CXL. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről” a hungarikumokról és nemzetközi kiadványcsere tevékenységről szóló részben; „A Kormány 60/1998. (III. 27.) Korm. rendelete a sajtótermékek kötelespéldányainak szolgáltatásáról és hasznosításáról” pedig a dokumentum azonosító számok adásáról szóló előterjesztésben. Három fő szakmai javaslatom közül az első: Ténylegesen „nemzeti”-vé teendő a Magyar Nemzeti Bibliográfia. Adatrendszer kiteljesítő szolgáltatásunk lesz, hogy a világhálóra tesszük, könnyen elérhető WWW MNB formátumban, az 1920–1940 közötti időszak során és a rendszerváltást követő, 1990–2010 közötti időszakban a határainkon túl, a Kárpát-medencében s máshol megjelent szerzői s nyelvi hungaricum - könyv és periodika - kiadványok bibliográfiai adatait. Egységes szerkesztésben közöljük, retrospektív Magyar Nemzeti Bibliográfia füzetek gyanánt. Ezzel érdemben kiteljesítjük az eddig csakis Magyarország területén napvilágot látott könyv-és lapkiadványokat feldolgozó 1920 utáni MNB évfolyamokat. Nemzeti könyvtári szinten az adatok kezelhetésében így újabb egységesítést és egyesítést hajtunk végre. Ennek az adatkincsnek világhálón való felkeresései során e megvalósításunk hatásos szemléletváltozás - a kiteljesítés - ismérveit hordozza. Ezen belül is mindenkori kiemelt feladat legyen az 1938–1945 közötti időszak MNB anyagának összeállítása, beleértve esetleges gyűjteményi dokumentum hiányaink pótlását, el nem tekintve például korabeli dél-erdélyi, bánsági vagy a nyugati megjelenésű hungaricumoktól. Lévén, hogy abban az időszakban a magyar országos bibliográfia anyagával fokozatosan szinte egybeesővé vált a Magyar Nemzeti Bibliográfia adat-teljessége, mivel a mindenkori Magyarország területén megjelenő kiadványok bibliográfiájáról van szó, visszacsatolt területek vonatkozásában. Ennek a tényleges Magyar „Nemzeti” Bibliográfiának, és az 1990- 2010 között megjelent külföldi hungaricumok világhálóra vitt adatbázisa létrehozásának – a megszerkesztésnek – a központosító feladata a Kurrens MNB osztályé legyen. Úgy, hogy a feladat alapvető végzésével azon nyolc-tíz kolléga csoportját bízzuk meg, akik jelenleg még a „müncheni” katalógus feldolgozással foglalatoskodnak. Időben beláthatóvá kell tennünk, hogy ennek az említett feldolgozásnak mikor lesz vége, hogy a szóban forgó újabb feladat begyakorolható s ütemezhető legyen. Egyúttal mentesítjük a jelzett munkával foglalkozó kollégáinkat, s intézményünket, a „müncheni” feldolgozás lezárásával kilátásba helyezett további létszámcsökkentéstől. Közben folytatjuk gyűjteményünk teljesebbé tételét az 1945-1990 között megjelent, az állományból netán még hiányzó külhoni megjelenésű hungaricumok beszerzésével is. Második lépcsőfok ezen időszak kiteljesített retrospektív Magyar „Nemzeti” Bibliográfiájának megszerkesztése, világhálós közzététele lesz. Második javaslatom a Nemzetközi Kiadványcsere Osztály szükségességének tárgyában fogant. A magyar állam a hungaricumok gyűjtésére jelentős hangsúlyt fektet. Intézményként az Országos Széchényi Könyvtárnak - a magyar nemzet könyvtárának – törvényi rendelkezés szerint a magyar nyelvű és a magyar vonatkozású teljes hungarica dokumentumkincs gyűjtése, tárolása és szolgáltatása hagyományosan fő hivatása. A gyűjtői feladat részbeni végzésére Nemzetközi Csereszolgálat (NCS) budapesti intézmény szakosodott, amelyik a hazai könyvtermést friss megjelenésű külhoni hungaricumok teljesség igényével való beszerzésével teljesítette ki. Az NCS saját pénzügyi kerettel rendelkezett, és Magyarország nyomdatermékeiből is részesült, a hazai köteles-példány forgalom két-két példányának letéteményese volt. Mindenkor szerény forrásaival jól gazdálkodva az NCS a belföldi hungaricum anyag élenjáró részét a nemzetközi cserén való hasznosítás útjára terelte. A beszerzett hungaricumok-at értelemszerűen legelső sorban az Országos Széchényi Könyvtárnak ajánlotta fel, leendő megőrzés, feldolgozás és szolgáltatás végett. Végzett munkájának volumenére jellemző, hogy fennállása alatt, a XX. század második felében az NCS szerezte be az OSZK gyűjteménye céljaira, kiadványcsere révén, határainkon túlról - a Kárpát-medencéből s a nagyvilágból - az ott kibocsátott kurrens megjelenésű hungaricumok 95%-át. Az NCS, nemzetközi cserekapcsolataink ápolása során sikerrel vonja be ismét cserepartneri rendszerébe határon túli közösségeink hungaricum kiadvány kibocsátóinak és magyar érdekeltségű könyvtári intézményeinek sorát. A hazai kiadványokkal való támogatással érdemben járulhatunk ismét anyanyelvi kultúránk, identitásunk megőrzéséhez, szülőföldön való fenntartásához, minőségi ápolásához. A Nyugat könyvtáraitól eltérőn, ahol a különböző szakterületek élenjáró kiadványainak beszerzésére helyezik a hangsúlyt, magyar sajátosságunk, hogy széttagoltságunk dacára nekünk legelső sorban identitásunk, nyelvünk, kultúránk egységének fenntartására kell figyelmünket összpontosítanunk. Legtermészetesebb tehát, hogy a civilizált világ országainak fő könyvtárai által fenntartott nemzetközi kiadványcsere tevékenységet is - fele-fele arányban legalább - országhatárokon átnyúló „nemzetközi” cseretevékenységeinkre kell a magunk részéről fordítanunk: a külhonban megjelenő könyvtári hungarikumok beszerzésére. Célunk ugyanakkor ismét az is lehet, hogy a tervszerű egységesség, kultúránk bemutatása - a kívánatos Magyarország és magyarság ’image’- szempontjából - világ-és Kárpát-medence szerte hozzáférhetőek legyenek és szerepeljenek érdemi hungaricumok a nagy nemzeti és a Kárpát-medencei magyar érdekeltségű közgyűjteményekben a nemzetközi kiadványcserénk révén. Ehhez kiváló alapul szolgál a nemzeti, egyetemi, akadémiai és más tudományos könyvtárak nemzetközi kiadványcsere ápolására szakosodott - és nemzetközileg szakmailag is elfogadottan, begyakoroltan, szabványosan működő - kiadványcsere intézményrendszere. A velük ismét felveendő kapcsolat ápolása hálás, gyümölcsöző nemzeti feladat. Célunk lesz továbbra is, hogy minél kedvezőbb feltételekkel tudjuk beszerezni a minket érdeklő kiadványokat nyugati cserepartnereinktől, s hogy minél több jó magyar könyvvel lássuk el határon túli nemzettársainkat. Ezeket az állami, hathatós kultúrpolitikai cél-megvalósításokat liberális könyvkereskedelmi tevékenységgel kiváltani sosem lehetett. Fel kell tehát ismerni a Nemzetközi Könyvcsere Szolgálat ténylegesen hiányzó intézményének szükségét, s újraalapítással törvényes alkalmazásba vonni azt. A központi könyvtári intézmény OSZK számára, az ország, kutatóink céljaira nyújtanunk kell, s ehhez okvetlenül meg kell szereznünk a kurrens megjelenésű külhoni hungaricumokat a teljesség igényével, nemzetközi kiadványcsere útján - ezen túlmenően pedig a legszámottevőbb új szakirodalmi könyveket is. Jóllehet a nemzetközi tudományos érintkezésből kifejlődő könyvcserét legcélszerűbben az egyes könyvtári intézmények maguk bonyolítják le, főként saját kiadványaik csereforgalomba vonásával, azonban a nemzetközi könyvcsere tevékenység ilyetén hazai széttagoltsága, teljes esetlegessége mellett, ami manapság áll fenn, kívánatos a Nemzetközi Csereszolgálat központi működése, eredményes működésének állami biztosítása. Tárgyban a köteles-példány rendelet felülvizsgálandó, s korszerű rendezése törvényben szabályozandó. Kultuszminiszter kötelessége lesz a szükséges végrehajtási rendelet megalkotása, általában a vonatkozó törvényi korrekciók végrehajtásáról való gondoskodás. Felhozom, hogy jómagam Nemzetközi Csereszolgálat visszaállítását célzó hivatali előterjesztést 2010. július 9-én tettem. Ez az OSZK Szervezeti és Működési Szabályzata módosítására irányult, a fenntartóhoz benyújtott új SZMSZ tervezet melléklete gyanánt szolgált, „Kiegészítő javaslat magyar Nemzetközi Csereszolgálat ismételt felállítására” címmel. Szakmai különvéleményként, részjavaslatunkként terjesztették fel. Abban kifejtett véleményem volt, hogy a hazai könyvkiadók köteles példány beszolgáltatására vonatkozó rendelet módosításával a magyar NCS visszaállításának állami terhe részben megoszlana a mintegy hétszáz hazai kisebb nagyobb kiadó között, lévén, hogy könyvkiadványaikból kettővel többet kellene e célra beszolgáltatniuk, s ez szétoszló, nem túl számottevő teher. Az így nyert két-két példány került volna az OSZK NCS kezelésébe, létalapul a magyar állami nemzetközi kiadványcsere tevékenység hathatós lebonyolításához. Pótlólagosan írásos javaslatot – indoklásos felvezetést – is tettem 2011. január elején hungaricumokról és nemzetközi Kiadványcsere Szolgálat működtetésének szükségességéről – immár a Törvényhozás felé. Ennek hirtelen keletkezett oka volt, hogy a „Hungarikum törvényjavaslat” olyan fogalomhasználatot kívánt bevezetni – a hungarikum” fogalomhasználatnak az érvényes, könyvtárakra vonatkozó, 1997-es törvényből való töröltetésével – amely fogalomnak, - a „hungarikum”-nak (értsd: könyvtári hungarikumnak) - jogos használatára a Magyarországot, magyarságot híven szolgált elődök érdemi munkával már méltán rászolgáltak az idők során. (Elég csak Apponyi (könyvtári) hungarikumokat gyűjtő tevékenységét s ezzel kapcsolatos híres könyvkiadványát megemlítenünk újabb időkből, az OSZK névadóján túl is). Míg az eddigi törvényi fogalomhasználatban az 1997. évi CXL. Törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről az 1. számú melléklet d) pontban kimondta: " Hungarikum: a Magyarország mindenkori területén megjelent minden, továbbá a külföldön magyar nyelven, magyar szerzőtől, illetőleg magyar vonatkozású tartalommal keletkezett valamennyi dokumentum, függetlenül attól, hogy nyilvánosságra hozták-e vagy sem"; addig a lezáródó társadalmi vitára bocsátott „Hungarikum törvénytervezet” szövegében, annak 21. §-a így fogalmazott: '21. §' Hatályát veszti a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 1. számú mellékletének d) pontja.' Ez a törvényi hatályvesztés, ha bekövetkezik, az OSZK-t létalapjaiban, megrendítően érintette volna. Budai polgárként s főkönyvtárosként vállaltam föl önkéntesen a teendőt, legjobb szakmai meggyőződéseim szerint, hogy tárgyban szükségesnek mutatkozó szakmai észrevételt tegyek. Kézenfekvő volt épp a Nemzetközi Csereszolgálat példájával szolgálnom. 2011. január első felében történt. Részlet előterjesztésemből: „E nemzetpolitikai szintű kulturális feladat ellátás a Fodor minisztersége idején előkészített s Magyar minisztersége idején, 1997-ben, meghozott újabb Kulturális Törvény működésbe hozatalával államilag elhanyagolttá vált A mondott törvény az NCS-t működése létalapjától fosztotta meg; a két köteles példányt a magyar nemzetközi kiadványcsere tevékenységtől teljességgel elvonta, a Nemzetközi Csereszolgálatot, mint kedvezményezettet már nem nevesítette. Egész térségünkben s Európa-szerte országunk szinte egyetlen, amelyik ezt a kiemelkedő állami feladatot, tevékenységet sajnálatos módon megszüntette, nemzetközi kulturális együttműködésből kivonta. Most, hogy feltűntek oly értékes hungarikum elismertető törekvések, amelyek alapvetően jók, s átfogó Hungarikum Törvény meghozatalára irányulnak, az NCS-nek az újraindítására, továbbá a maradandó magyar értékeket megörökítő s hordozó könyveknek, "hungaricum"-okként való további külhoni s hazai elismertetésére irányuló jelen törekvésünknek is jó hungaricum – törekvésnek kell bizonyulnia. Mi az eddigi fogalomhasználatnak a megtartását, s a tervezett „Hungarikum Törvény”-be való értékes integrálását hozzuk javaslatba. Ezzel az írási megkülönböztetéssel: hungaricum.” Mivel - ha minden jól megy -, a külföldi beszerzés értéke az összes könyvgyarapodás értékének közel egy hatodát, az összes periodika gyarapodás értékének pedig közel egyharmadát teszi ki, ezzel is indokolandó egy – csakis a külföldi beszerzésre szakosodott – szervezeti egység újraindításának előkészítése. Kiemelt feladattá kell tenni – ismét intézményesíteni – az újra szervezeti és működési formát nyerő nemzetközi kiadványcserét. Fontosabb teendőnk egyike tehát, hogy az intézmény szakosodott osztályaként az „NCS” ismét ténylegesen részt vegyen a külföldi magyar, illetve magyar érdekeltségű kulturális és tudományos intézmények, valamint a határon túli magyarok kurrens megjelenésű, kiemelkedő tudományos hazai kiadványokkal való támogatásában. Helyreállítandó korábbi gyakorlat, hogy a vétel és csere útján való külhoni megjelenésű hungarikumok beszerzésének céljaira éves pénzkeretet kell előirányozni a gazdasági év első hónapjaiban, amit a gyarapításra szakosodott szervezeti egységek havi ütemezésben, rendszeresen felhasználnak. (Ez a teendő legelső sortban az intézmény gyűjteményét, főképp a különgyűjteményeket is külhoni megjelenésű, nem hungaricum szakirodalommal vétel útján ellátó Gyarapítási Osztályt érinti. A paritásos alapon megállapított keret felhasználásába bevonandó további intézményi részleg az OSZK Könyvtári Intézet Könyvtára). El kell érni, hogy a fentiekben érintett gyarapítási keretösszeggel számolni, tervezni lehessen, az ne legyen év közben elvonható, esetleges maradványát pedig következő gazdasági évre át lehessen vinni. Harmadik javaslatom: az ISBN és ISMN-számadási, ellenőrzési-és nyilvántartási tevékenységet – szolgáltatást – az intézmény a kiadók által befizetendő díjért, tételenként 3000 – 4000 forintért végezze Indoklása: Az Országos Széchényi Könyvtár állami intézmény. A közeli múltban munkatársainak egyötödétől meg kellett válnia, finanszírozási okokból. A szóban forgó szolgáltatásokkal az állami intézmény magán kiadóknak végez szolgáltatást - Magyarországon a könyv-és lapkiadók magántulajdonban vannak – miközben mindmegannyi nemzeti adatfeldolgozásának szolgáltatási színvonalát fenntartani törekszik. Azzal, hogy nemzeti bibliográfiát szerkeszt, s közöl, a beszolgáltatott kiadványok OSZK gyűjteménye céljára átvett példányai alapján, a kiadók felé tételezhető ’tartozását’ az állami intézmény kiegyenlítette. Sőt, a hazai s nemzetközi adatforgalomba szabványosított módon beemelt adattartalmak közlésével nemzetközi szakterületeken is reklámozó jelleggel segíti a hazai, magán kiadók eszmei értéktöbbletének keletkezését. Ennek tételezett összegű ellenértékét az adatforgalmi rendszerbe belépőnek, azonosítót igénylő kiadónak a belépés helyén, ISBN, ISMN szám igénylésekor kell majd illetékként lerónia. Lehetővé és közkeletűvé kell ugyanakkor tenni webes ügyfélkezelő felületen, hogy például a Magyar ISBN Irodának kész címleírást maga a kiadó legyen képes bejelenteni, szabványos adatszerkezetű kolofon sablon kitöltésével, általa megjelentetendő könyvről. Az Országos Széchényi Könyvtár mondott Irodája a bejelentés tényét rögzíti, azt egyúttal a szabványos adatszerkezet megkövetelése szempontjából felülvizsgálja s annak hibátlan voltában, véglegesen hitelesíti a kapott kolofon adattartalmat. Ennek az adattartalomnak meg kell egyeznie a megjelenendő kiadványban szerepeltetendő adatszerkezettel. Az egységes adatszerkezetű kolofonok szabványos bevezetése Magyarországon országos szabványosítási eljárással lesz egyenértékű. Mind a könyves szakemberek, mind a vásárlók számára megkönnyíti az őket érdeklő azonosító adatok gyorsabb áttekinthetését, a biztos eligazodást. Az ezért a szolgáltatásért megkívánható ellenérték összeg átmeneti hozzájárulás a befizetők részéről az egyúttal az OSZK kiadványcseréjét is lebonyolító, itt működő országos Kiadványcsere Központ visszaállítása létfeltételének újrateremtéséhez. Tehát gyarapítási teendőinket is szolgálja. A 2001-ben Magyarországon felfüggesztett tevékenységű NCS létalapját alapvetően minden civilizált országban két-két kiadvány példánynak az állam részéről e legjobb értelemben vett nemzeti propaganda célját szolgáló biztosítása jelenti, annak az Unesco/IFLA nemzetközi kiadványcsere egyezménynek megfelelően, amelyet a magyar állam is aláírt. Térségünkben a kulturált nemzeti könyvtári érintkezés e begyakorlott formáját az egyes nemzeti könyvtári s más intézmények többsége legélénkebben igyekszik nemzeti érdekeiknek megfelelő tartalommal kitölteni. Ebből, mint kulturális él-versenyből való kiiktatásunk semmiképpen sem a mi jól felfogott nemzeti érdekeinket szolgálta. Végső cél tehát a köteles-példánynak Nemzetközi Kiadványcserénk céljaira való visszaszerzése. Írom e három pályázati előterjesztést annak tudtán, hogy a szakmai igazgatók részt vesznek az OSZK rövid és hosszú távú, stratégiai terveinek, belső szabályzatainak kidolgozásában és végrehajtásában. Képviselik az OSZK vezetősége által közösen elfogadott fejlesztési irányokat. Ugyanakkor a szakmai igazgatók – így a gyűjtemény-szervezési igazgató – az utasítási és ellenőrzési jogkört, valamint feladatokat a főigazgató közvetlen irányítása és ellenőrzése mellett látják el; szervezik és irányítják a főigazgató által hatáskörükbe utalt szervezeti egységek működését, melyeknek eredményességéért, szabályszerűségéért és szakszerűségéért teljes körűen felelnek. Tudom, hogy magának a gyűjteményszervezési igazgatónak szakmai feladatai közé tartozik, hogy koordinálja és felügyeli a köteles példányokkal és nemzeti azonosítók kiadásával kapcsolatos feladatokat, az OSZK egészére vonatkozó gyűjteményszervezési munkákat, az OSZK állományának teljes körű feldolgozását; részt vesz a kurrens és retrospektív nemzeti bibliográfia rendszerének hatékony működtetésében; elkészíti és szükség esetén frissíti az OSZK gyűjtőköri szabályzatát, részt vesz szolgáltatási környezet kialakításában. 2011 júliusában nyújtottam be pályázatot ugyanerre az OSZK által pályázati úton meghirdetett tisztségre. Annak az évnek augusztusában, előzetes meghallgatásom nélkül kaptam vissza írásos anyagomat. Kiderült: a fenntartó Minisztérium az Országos Széchényi Könyvtár pályázat kiírás módja miatt a kiírt pályáztatást akkor törvénytelennek minősítette. Az alapjában véve már abban a pályázatomban megfogalmazott fentebbi előterjesztések egyike sem valósult meg az eltelt két és fél évben. Ideje megvalósítanunk! Hozzáteszem: a főosztályunk/igazgatóságunk osztályainak tevékenységét, a mutatkozó kihívásokat s eredményeket azóta is szeretettel követem figyelemmel, ezekre vonatkozó esetleges finomító észrevételeim sorával tudok majd a mindennapi munkánk során is érdemben szolgálni. Múlt év elején változott ellátandó munkaterületem, másfél éve az erdélyi, partiumi, óromániai kapcsolattartási teendőket látom el a kiadványcsere, hungarikum beszerzés vonalán. Legjobb eredményeink közül valónak tudom, hogy két jó intézményközi megállapodást készítettem elő, gyakorlatilag vittem véghez az elmúlt egy évben az OSZK Vezetése képviseletében. Ezeknek a kiadványcsere egyezményeknek a nyomán az általam ellátott területről a magyar nyelvű hungarikum beszerzésünk több mint egyharmada kiadványcsere vonalára terelődött s automatikus teljesítésűvé válik két fontos erdélyi magyar partner intézmény – a Communitas Alapítvány és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem - részéről. Folyó év október közepe óta azon is dolgozom, hogy átfogó program-s útmutató jelleggel megírjam, miként lesz képes fogadni az OSZK nagyobb volumenű nyugati magyar könyv-és hagyaték adományokat, s állományának hiánypótlásán túl koordinálni a fölös anyag országos s Kárpát-medencei továbbosztását. Ezekben a vonatkozásokban is az OSZK, magyar nemzeti könyvtárunk könyvtári hungarikumokkal kapcsolatos szaktevékenységeit kívánom összességében ismét a figyelem előterébe helyezni. Írásom két részben, a KKK 2014. évi januári s februári számaiban jelenik meg. Az OSZK tevékenységét ismerem, adott szervezeti egységeinkre háruló munkálatainkban mindenkor érdemben vettem részt. Az intézmény s nemzetünk iránt elkötelezett vagyok. Rendelkezem a szükséges tájékozottsággal, illetve tájékozódási készséggel, ami a szakmai környezetünkben s a világban való jó eligazodásunkat elősegíti. Jelen pályázat meghirdetett követelményei szempontjából előnyösnek tekintem, hogy magyar nyelv és irodalom szakos egyetemi végzettségem s felsőfokú szakirányú végzettségem egyaránt van. Két felsőfokú nyelvvizsgával rendelkezem - ezek egyike újlatin nyelvből - s az angol nyelvet is ismerem (szóban forgott közléseimben 2005 óta eleve az angol nyelvet használom). OSZK-s, gyarapítási feladatainkból adódóan is a Magyarországon használt integrált könyvtári rendszereket eléggé széles körűen ismerem, a ránk háruló feladatokban az azokra vonatkozó ismereteket részint a gyakorlatban sajátítottam el. Nyolcévnyi helyettes vezetői gyakorlatom van az intézményben. Választott vezetőként pedig hét éven át az intézményvezetés minden értekezletén, határozathozatalán ott voltam, teljes betekintéssel bírva a Ház mindennapjaiba s irányításába. Szakmailag is tovább képeztem magam, s még az utóbbi években is nyelvi készségeimet sikerrel fejlesztettem. Önkéntes munka végzésével jómagam is hungaricum kibocsátó vagyok, 2005 óta a világhálón több mint egyezer sikeres közléssel vagyok jelen, állok helyt eredményesen adott nemzetközi közléstérben, mintegy országunk s nemzetünk képviseletében. Mindezek is, mint eredmények alapvetően a folytatólagosan intézményünkben végzett szakmai munkámat, igényességeimet is tükrözik s azt a szívből jövő törekvésemet, hogy országunkra, nemzetünkre, intézményünkre, azon belül munkaközösségeinkre minél több kedvező rokonszenv háruljon. A ránk a következő években váró további szakmai kihívásoknak is – amennyiben az intézmény ezek megválaszolására e szinten is méltónak tart - ily készségekkel, szakmai s polgári előzményekkel kívánok kiválóan megfelelni. Kelt Budapesten, 2013. november 28-29-én. (Juhász) főkönyvtáros
.
2017. III. 31. Kért s kapott szóbeli tájékoztatás szerint nem nyertes pályázat öt hónap múltán megsemmisítésre kerül, arra az intézmény nem tart igényt.
.
