.
Magyarország
2014. III. 22. Áder, köztársasági elnök felidézte: a magyarok 1939-ben sokféleképpen segítették a lengyeleket. Ezrével követték lengyelek az évszázados utat, az 1848-ban a császári seregből megszökő és a magyar seregben harcoló lengyel katonák nyomán. Kossuth seregében minden huszadik tiszt lengyel volt. Felelevenítette azt is, hogy 1956 októberében sok magyar a poznani történések miatt vonult az utcára, ebből a szolidaritási tüntetésből született meg a forradalom. Szólt azokról a lengyelekről is, akik vért adtak és gyógyszert küldtek az élet-halál harcot vívó budapestieknek. Idézte a török ellen magyar földön harcoló egykori lengyel költőt, Czahrowskit is, aki Eger várát a vitéz emberek bátor iskolájának nevezte. Komorowski, lengyel köztársasági elnök köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a két nép barátságának történelmi, földrajzi, kulturális és vallási vonatkozásai is vannak, és fontosnak nevezte a kapcsolatok továbbépítését. Szólt arról is, hogy Egerben a harmadik legnagyobb turisztikai csoportot a lengyelek jelentik. Mint mondta, a borokon keresztül is megismerhető a lengyel-magyar barátság titka. Vissza kell emlékezni a hősi időkre - tette hozzá -, hangsúlyozva, hogy ma már a két nép kapcsolatainak előnyeiről is beszélni lehet. Áder és Komorowski egri programjuk során szentmisén vettek részt a Bazilikában, majd a várban felavatták a második világháborús lengyel menekültek befogadását megörökítő emléktáblát. Amikor 1939-ben Németország megtámadta Lengyelországot, Magyarország lengyel menekültek ezreinek adott otthont. A hevesi megyeszékhely 1939 és 1944 között hétszázötven lengyel menekültet fogadott be, a várban volt a lengyel tiszti tábor. Az Országgyűlés 2007-ben hozott határozatot - a lengyel Parlamenthez hasonlóan - arról, hogy minden évben március 23-án megünneplik a magyar-lengyel barátság napját annak emlékére, hogy 2006-ban Sólyom, köztársasági elnök és Kaczynski, lengyel államfő Győrött felavatta az első köztéri Magyar-lengyel barátság emlékművet, és akkor tartották a magyarországi és lengyelországi testvérvárosok, települések találkozóját is. 2007 óta ezt a napot évente felváltva ünneplik a két országban az államfők, testvérvárosok és baráti társaságok képviselőinek jelenlétében. Első alkalommal, 2007-ben a lengyel kárpátaljai vajdaságban fekvő Przemysl, a rákövetkező évben Debrecen, 2009-ben a dél-lengyelországi Krosno, 2010-ben Óbuda-Békásmegyer, 2011-ben a nagy-lengyelországi vajdaság székvárosa, Poznan, 2012-ben pedig Ópusztaszer, 2013-ban Tarnów volt a barátsági nap házigazdája.
2014. III. 21. Magyarország olyan demokratikus Ukrajnát akar, amelyik elfogadja az európai normákat, és a magyar szempontból legfontosabb kérdésben, a nemzeti kisebbségek védelme kérdésében is makulátlan - mondta Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelben, az EU-országok állam- illetve kormányfőinek kétnapos tanácskozását követő sajtótájékoztatóján. Kitért arra: Magyarország nem írta volna alá Ukrajna és az Európai Unió közötti társulási megállapodást, ha Ukrajna valóban eltörli a nemzeti kisebbségek hivatalos nyelvhasználatát engedélyező törvényt.
2014. III. 21. Ukrán válság: további közös fellépést szorgalmaz a magyar és a lengyel államfő. Áder, magyar elnök a találkozó részleteit kifejtve beszélt arról is, hogy szerepelt a megbeszélésen a gázellátás biztosítása érdekében egy észak-déli gázvezeték befejezése, ami mérsékelheti az érintett országok energiafüggőségét. Tájékoztatása szerint a gázvezeték működéséhez már csak egy a szlovák és lengyel határon épülő beruházás megvalósítására van szükség. Célként említette, hogy Lengyelország csatlakozhasson Csehország, Szlovákia és Magyarország tavaly egységesített villamosenergia-hálózatához. A magyar köztársasági elnök megjegyezte, korábban Románia és Bulgária is jelezte csatlakozási szándékát. A határokon túli, ezen belül a kárpátaljai magyarság jelenlegi, illetve esetleges jövőbeni autonómiatörekvéseit tudakoló kérdésre válaszolva Komorowski az ELTE oktatóinak és hallgatóinak, illetve a meghívott vendégeknek tartott előadásában kijelentette: az autonómia bizonyos kockázatokkal jár, amint ezt a krími autonómia példája bizonyítja, amely végül elszakadáshoz vezetett. Sok ország, köztük Lengyelország optimális megoldást talált: védi a nemzeti kisebbségeket, elmélyíti az önkormányzatiságot, decentralizál, nagyobb beleszólást enged az őket érintő politikai döntésekbe, és ezt az utat ajánlja más országoknak is. Az előadás után Komorowski és Áder felavatta Korompay (1890-1940), a Varsói Egyetem második világháború előtti utolsó magyar lektora, a katyni tömeggyilkosság magyar áldozata kétnyelvű emléktábláját. Korompay az ELTE elődjén, a Királyi Magyar Tudományegyetem Bölcsészeti Karán szerezte diplomáját, harcolt az első világháborúban, majd Pilsudski hadseregében a lengyel függetlenségért küzdött. Lengyel nőt vett feleségül, és lengyel állampolgárságot is szerzett. Ő szerkesztette az első lengyel-magyar szótárt. 1939-ben tartalékos lengyel századosként bevonult a lengyel hadseregbe, szovjet fogságba esett. 1940 tavaszán a sztarobjelszki fogolytábor háromezer-hétszáznegyven tisztjével együtt - a katyni mészárlás részeként - agyonlőtték. Emlékét márványtábla őrzi varsói házának, valamint a Varsói Egyetem magyar tanszéke két világháború közötti épületének falán.
Utódállami területeken
Kárpátalja
2014. III. 24. Befejeződött a forradalom, nincs több középület-foglalás, az állampolgároknak és a rendvédelmi szerveknek is vissza kell térniük a törvény keretei közé, a hatóság mostantól fel fog lépni a törvénysértő aktivistákkal szemben - jelentette ki első sajtótájékoztatóján Szidorcsuk, Kárpátalja megye nemrég kinevezett ügyésze Ungváron. Azt is elmondta, hogy az interneten a múlt héten egy ruszin aktivista által közzétett külföldi csapatok Kárpátaljára történő behívását célzó szeparatista felhívás kérdésében nem a konkrét személy, hanem az eset ügyében indult vizsgálat. Szidorcsuk egyúttal arra szólított, hogy senki ne terjessze a szóban forgó felhívást, mert az is törvénysértésnek minősül. A Kárpátalja megyei rendőrség semmilyen módon nem fog beleavatkozni a politikába, és szorosan együtt fog működni a lakossággal - jelentette ki ungvári sajtótájékoztatóján Saranics ezredes, a kárpátaljai rendőrség új megbízott parancsnoka. A negyvenkilenc éves Saranics múltjával kapcsolatban több hírportál is emlékeztetett rá, hogy a nemzetközi botrányt kiváltott 2004-es munkácsi polgármester-választás idején közreműködött a voksolás elcsalásában. Mint írják, helyi rendőrparancsnokként visszavonta a megszámlált szavazólapok tárolására szolgáló helyiséget őrző kommandósokat, szabad utat engedve ezzel az akkori hatalompárt által felbérelt banditáknak, akik az éj leple alatt ellopták és a város szeméttelepére szállították a jegyzőkönyvezett voksokat. 2014. III. 21. A kárpátaljai Jobboldali Szektor (PSZ) tevékenységének megfékezését kéri az ideiglenes ukrán elnöktől és a miniszterelnöktől Luncsenko, Kárpátalja megye kormányzója. Levelében arra figyelmeztet, hogy a radikális beállítottságú csoportosulások Ukrajna jelenlegi helyzetével nem törődve a konszolidáció elősegítése helyett destabilizációra törekednek.
.
