Egyik 19

.

Európa

Bulgária
2014. III. 16. Néhány további EU-tagállam mellett Bulgária is azok közé tartozik, amelyek kevéssé érdekeltek a büntetőintézkedések elfogadásában - jelentette ki Oresarszki, bolgár kormányfő. Úgy vélte: ha európai szankciókat vezetnek be Oroszország ellen, annak "a legnagyobb vesztesei kelet-európai országok lesznek.  Sztanisev, a szófiai kisebbségi kormányt támogató Bolgár Szocialista Párt elnöke a kormányfővel együtt nyilatkozott: "Tisztán kulturális és érzelmi szempontból nézve a bolgár nép egészen másképp viszonyul az oroszokhoz, mint a balti államok, Lengyelország vagy más országok, amelyeknek másfajta, drámai történelmi kötődésük van Oroszországhoz és a Szovjetunióhoz. (Forrás: MTI)

Csehország
2014. III. 18. Volinyi (Észak-Ukrajna) cseh családok azzal a kéréssel fordultak a cseh Belügyminisztériumhoz és Külügyminisztériumhoz, hogy nyújtsanak nekik segítséget őseik hazájába való visszatéréshez. Kérésüket azzal indokolták, hogy az ukrajnai helyzet további kiéleződésétől tartanak - közölte a cseh Belügyminisztérium. A Volinyi terület a történelmi Volhínia nyugati részét foglalja magába, korábban Lengyelországhoz, illetve Oroszországhoz tartozott. A 19. század második felétől kezdve mintegy ötven-hatvan ezer cseh vándorolt ki a területre. A volinyi csehek egy része a második világháború után visszatért Csehországba, többnyire a kitelepített németek által elhagyott Szudéta-vidékre. A csehek által a kilencvenes évek elején elhagyott volinyi falvak mára szinte teljesen elenyésztek, az épületeket kirabolták, sokszor lerombolták, a temetőket pedig beszántották. A Volhíniában élő csehek mai lélekszámát mintegy húsz ezerre becsülik. (Forrás: MTI)

2014. III. 17. Zeman, cseh köztársasági elnök úgy gondolja, hogy Ukrajnának a népszavazás eredményére a krími autonómia megerősítésével kellene reagálnia - közölte szóvivője. Sobotka miniszterelnök kormányülés utáni sajtótájékoztatón leszögezte: Csehország egyelőre nem fog javasolni semmiféle általános gazdasági szankciót Oroszország ellen, mert nem lennének célravezetők, és az európai uniós országoknak is kárt okoznának. (Forrás: MTI)

Franciaország
2014. III. 19. "Azt követeljük, hogy amikor a nagyhatalmak területi egységről beszélnek, ez mindenkire ugyanúgy vonatkozzon" - mondta Párizsban Fernandez, argentin elnök. Képmutatással vádolta az Egyesült Államokat és Nagy-Britanniát, amiért nem ismerik el, hogy a Krím félsziget Oroszországhoz tartozik. A krími népszavazást a Nagy-Britanniához tartozó Falkland-szigeteken 2013-ban lezajlott referendumhoz hasonlította. Ez utóbbi esetben a nemzetközi közösség elfogadta a szigetcsoport lakóinak akaratát, akik elsöprő többséggel arra szavaztak, hogy a terület továbbra is maradjon a brit korona része. (Forrás: MTI)

Horvátország
2014. III. 20. Értekezletet tartanak a közép-európai országok fegyveres erőinek vezérkari főnökei a horvátországi Splitben az Egyesült Államok európai erőinek parancsnoksága szervezésében. A konferenciát március 19-én nyitotta meg Josipovic, horvát államfő. A találkozón részt vesz Breedlove, amerikai tábornok, az atlanti szövetség európai erői és az Európában állomásozó amerikai erők főparancsnoka, valamint Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország, Lengyelország, Románia, Szlovákia és Szlovénia vezérkari főnöke, és az amerikai Nemzeti Gárda parancsnokai Alabama, Colorado, Minnesota, Nebraska, Ohio, Tennessee és Texas államból. Kiemelten foglalkoznak az ukrajnai helyzettel. (Forrás: MTI)

Lengyelország
2014. III. 20. Lengyelország felgyorsítja a légvédelmi rakéták beszerzését, az erre vonatkozó megállapodást még az idén szeretné aláírni - közölte a Nemzetvédelmi Minisztérium szóvivője. Négy jelentkező van: az amerikai Raytheon konszern, a francia Thales és az európai MBDA konzorciuma, az izraeli kormány, valamint a Lockheed Martin által vezetett MEADS konzorcium. A beszerzés értéke eléri a 13,12 milliárd dollárt, a szállítás 2022 végéig fejeződik be. (Forrás: MTI)

Lettország
2014. III. 19. Berzins, lett államfő bejelentette: megállapodott Komorowski, lengyel elnökkel abban, hogy szorosabban fogják összehangolni biztonsági ténykedésüket. (Forrás: MTI)

2014. III. 18.  Az Oroszország elleni lehetséges szankciókkal egy időben az Európai Uniónak döntenie kell arról is, hogy milyen kompenzációkat fizessen azoknak az uniós tagországoknak, amelyek gazdasága kárt szenved a korlátozások miatt - jelentette ki Vilks, lett pénzügyminiszter. (Forrás: MTI)

2014. III. 16. Mintegy másfél ezer veterán és szimpatizáns vonult fel a lett fővárosban, Rigában, hogy megünnepelje a "légiósok napját", amelyet a kormány 2000-ben eltörölt. A résztvevők azok előtt tisztelegtek, akik a második világháború idején a német csapatok oldalán harcoltak a balti országban. A főváros lutheránus székesegyházában lezajlott istentisztelet után a tömeg lett zászlókkal az 1935-ben emelt Szabadság-emlékműhöz vonult, ott a nemzeti zászló színeit jelképező piros és fehér rózsákat helyeztek el. Lettországban élő oroszok kis csoportja egy közeli parkban, rendőrkordon mögül tiltakozott: "Szégyen!", "A fasizmusnak sosem lesz vége!" és hasonlókat kiáltozva. A második világháborúban mintegy százezer lett katona a németekkel együtt harcolt egy lett Waffen SS-alakulatban a Vörös Hadsereg ellen. A légió védelmezői azzal érvelnek, hogy e fegyveres szervezet tagjai nem voltak nácik, a lett függetlenségért harcoltak az országot a világháború küszöbén annektáló Szovjetunió hadserege ellen. Szerintük a légió kizárólag harcoló alakulatokból állt, és nem volt semmi köze a SS által elkövetett kegyetlenkedésekhez. Mások szerint azonban 1942 és 1944 között részt vett a légió egy sor háborús bűncselekményben, például az orosz és a fehérorosz polgári lakosság körében végzett tömegmészárlásokban.  (Forrás: MTI)

Moldova
2014. III. 19. Burla, a Dnyeszter mente törvényhozási szerepét ellátó Legfelső Tanács elnöke levélben kérte az orosz Alsóház elnökétől, hogy Moszkva vegye fontolóra a terület Oroszországhoz csatolásának lehetőségét - közölte a Jurnal de Chisinau. A területen orosz "békefenntartó" csapatok állomásoznak. (Forrás: MTI)

2014. III. 18. Aggodalmát fejezte ki a moldovai elnök amiatt, hogy a posztszovjet köztársaságban esetleg megismétlődhetnek az ukrajnai események, és utalt a szakadár Dnyeszteren túli terület helyzetére. A moldávok lakta ország keleti részén fekvő Dnyeszteren túli területen többnyire oroszok és ukránok élnek. A térség Oroszország segítségével a kilencvenes évek elején bejelentette elszakadását Moldovától, függetlenségét azonban egy ország sem ismerte el. Azóta Moszkva a moldovai kormány kifejezett nemtetszése ellenére mintegy ezerötszáz katonát állomásoztat a régióban, és a kontingenst a Kreml 1999-ben tett ígérete ellenére még mindig nem vonták ki onnan. A nyugtalankodó Timofti példaként elmondta: a Dnyeszteren túli terület Parlamentjének szóvivőjét Moszkvába küldték, hogy azt kérje a Kremltől, csatolják a területet a Krím mintájára Oroszországhoz. (Forrás: MTI)

Nagy-Britannia
2014. III. 20. Számos olyan forgatókönyv felvázolható, amelyik akár a szankciók, akár az ukrajnai válság elfajulása miatt az orosz földgázszállítások elakadásához vezethet a következő hetekben. A legvalószínűbb ezek közül az, hogy a Gazprom földgázcég részben vagy teljesen leállítja az Ukrajnába irányuló exportot fizetési hátralék címén. Ukrajna ebben az esetben valószínűleg az európai exportra szánt mennyiséget csapolná meg. Oroszország szempontjából ennek jelentőségét az adná, hogy ez feltehetően éket verne az új kijevi kormány és Európa közé - fejtegetik elemzésükben az Eurasia szakértői. Szerintük ugyanakkor e forgatókönyv is csak szűk földrajzi és időbeni kiterjedésű szállítási korlátozásokat valószínűsít, ha ugyanis Oroszország teljesen leállítja európai földgázexportját, ez az Európával kialakult feszültségek drasztikus éleződéséhez vezetne. Egyelőre az Európán belüli nézeteltérések szabnak határt azoknak a szankcióknak, amelyek az Európai Unió részéről várhatók. A szankciókkal szembeni ellenérzések az Oroszországgal "masszív" gazdasági és energiaszállítási kapcsolatokat fenntartó Németországban, valamint Dél-Európában a legerősebbek. A Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési részlegének elemzőstábja helyzetértékelésében az európai és az amerikai érdekkülönbségeket emelte ki, kimutatva: az Európai Unió és Oroszország kereskedelmének értéke tizenötszörösen haladja meg az amerikai-orosz kétoldalú kereskedelemét, az uniós bankok oroszországi kitettsége az 5,5-szerese az amerikai bankokénak, emellett az EU - az Egyesült Államoktól eltérően - nagymértékben függ az orosz földgázszállításoktól. Oroszországnak ugyanakkor csaknem ötszáz milliárd dolláros devizatartaléka van, amely háromszorosan fedezi a rövid távon lejáró külső orosz adóssághányadot, és Oroszország adja a világkereskedelembe bekerülő nyersolaj tizenhárom százalékát. Mindezek alapján az elemzők szerint a gazdasági jellegű szankcióknak nem lenne gyors hatásuk. Azt egyértelműen valószínűtlennek tartják, hogy a szankciók érintenék az orosz export kétharmadát adó nyersolaj- és földgázszállításokat. Ennek az exportnak a leállítása ugyanis szűkítené az ellátási forrásokat és megemelné a világpiaci árakat, A Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport londoni elemzőinek véleménye szerint az EU megteheti, hogy belső energiapiaci versenyszabályozóit érvényesíti a Gazprommal szemben is. Ez hátráltatná az orosz Déli Áramlat vezetékrendszer teljes kiépítését Dél-Európa felé, és az Északi Áramlat kiterjesztését Észak-Európa irányába. Ez az intézkedés hosszú távon káros lehet Oroszország földgázexportjára és a Gazprom üzleti eredményeire, az ilyen jellegű szankciók azonban "rendkívül valószínűtlenek", mivel jelentős károkat okoznának Európának is - vélekedtek. (Forrás: MTI)

Németország
2014. III. 17. Az Oroszország elleni szankciók csak az orosz-kínai összefogást erősítik - véli Cordes, a német gazdasági szereplők kelet-európai érdekeit képviselő ernyőszervezet, az Ost-Ausschuss der Deutschen Wirtschaft. vezérigazgatója. Hozzátette: "ez nem állhat érdekünkben". Az Ost-Ausschuss der Deutschen Wirtschaft hatezer kétszáz német vállalat oroszországi érdekeit képviseli.  (Forrás: MTI)

2014. III. 16. A német kancellár az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Ukrajnában tevékenykedő megfigyelőcsoportja létszámának azonnali növelését javasolta az orosz elnöknek, aki kedvezően fogadta a felvetést - közölte a német kormányszóvivő. (Forrás: MTI)

2014. III. 16. Az amerikai kormány azt tervezi, hogy új generációs atombombákra cseréli az Európában telepített nukleáris fegyvereit - írta a Der Spiegel. A német hírmagazin szerint a washingtoni vezetés a 2015-ös költségvetési javaslatban jelezte, hogy forrásokat kell elkülöníteni a B61-12 jelzésű bombák európai telepítésére. 2015 tavaszán elkezdik felkészíteni az európai NATO-partnerek atomfegyvereket hordozó repülőgépeit az új töltetek hadrendbe állítására. Elsőként a repülők - Tornado és F-16-os vadászbombázók - szoftvereit frissítik majd. A régi bombák kivonása és az új fegyverek telepítése a jelenlegi becslések szerint tíz milliárd dollárba kerülhet. Az első B61-12-esek 2020-ban érkezhetnek Európába. Az állomány felújításával párhuzamosan erősítik az atomfegyvereket tároló raktárak biztonságát. A Der Spiegel hozzáteszi, hogy a felújítandó raktárak között van az egyetlen németországi atomfegyverbázis, a bücheli. A lap egy 2013 tavaszán közölt cikke szerint a Rajna-Pfalz tartománybeli bázison nagyjából húsz darab B61-es atombombát tárolnak. A Pentagon egy nyilvános jelentésére hivatkozva hozzátették, hogy az új-generációs, B61-12 jelzésű bomba nemcsak a korábbi típusokat - a B61-3, 4 és 10 jelzésű bombákat - helyettesíti, hanem leváltja a föld alá telepített bunkerek, raktárak lerombolására kifejlesztett B61-11-est, és a B83 jelzésű stratégiai nukleáris bombát is, amelyik a hirosimai atombombánál több mint kilencvenszer nagyobb robbanóerővel rendelkezik. (Forrás: MTI)

Oroszország
2014. III. 20. Az amerikai Központi Hírszerző Ügynökséghez (CIA) fűződő kapcsolatokkal és külföldi pénzügyi támogatások felhasználásával vádolta meg Navalnij, ismert orosz ellenzékit a Gazprom, orosz állami energetikai cég  médiaholdingjához tartozó orosz NTV televízió március 19-én. Navalnijt 2013-ban öt év felfüggesztett börtönre ítélték Oroszországban egy sikkasztási ügyben. Azóta fivérével együtt újabb pénzügyi visszaéléssel vádolják. A hatóságok nemcsak a házi őrizetét rendelték el, hanem megtiltották neki az internet és a telefon használatát is. A politikus aktív szervezője volt a 2011-2012-es oroszországi hatalomellenes megmozdulásoknak.    Jóváhagyta a Krím félsziget és Szevasztopol Oroszországi Föderációhoz való csatlakozásáról szóló megállapodást és a területek új jogi alanyként befogadásáról szóló alkotmányos törvényt rendkívüli ülésén az orosz törvényhozás Alsóháza. (Forrás: MTI)

2014. III. 19. Kimerítette az oroszországi katonai létesítmények ellenőrzésére vonatkozó idei kvótáját az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) - közölte az orosz védelmi tárca, azzal kapcsolatban, hogy egy négy tagú ukrán ellenőrző csoport érkezett Oroszország Belgorodi Területére. Leszögezte: ez lesz az utolsó ilyen ellenőrzés idén. Az ukránoknak Rizskov szerint lehetősége lesz meggyőződni arról, hogy a dél-oroszországi megyében nem folyik semmilyen, Ukrajnát fenyegető katonai tevékenység.    Hat tengeralattjárót és más hadihajókat is üzembe állít két éven belül a Fekete-tengeren Oroszország. Jelenleg a szentpétervári hajógyárban épülnek azok a 636-os kódjelű, dízelmeghajtású tengeralattjárók, amelyek a fekete-tengeri hadiflotta kötelékében fognak szolgálatot teljesíteni  - jelentette be Csirkov tengernagy, az Orosz Haditengerészet főparancsnoka. Ezzel párhuzamosan hat őrhajót is Szevasztopolba telepítenek. Folyamatban van az ötödik generációs, nem atommeghajtású tengeralattjárók fejlesztése. Az újfajta tengeralattjáróknak levegőtől független - anaerob, vagyis oxigén hiányában is működőképes - energiarendszerük lesz. Az első ilyen, 677 kódjelű, Lada osztályú tengeralattjáró várhatóan két-három év múlva készül el, és ugyanolyan feladatokat fog ellátni, mint az atommeghajtású tengeralattjárók.     Oroszország nyolc térségében kezdenek hadgyakorlat-sorozatot az orosz hadsereg légi mozgatású (deszantos) erőinek tüzérségi alakulatai - közölte Meskov, a deszantos erők szóvivője. Önjáró harckocsi-elhárító lövegek és harckocsi-elhárító rakétákkal felszerelt páncélozott harcjárművek bevetésével rendezett hadmozdulatok két hónapon át tartanak majd, több mint ötezer katona részvételével. Az említett helyszínek között szerepel olyan, amelyik északnyugaton, a Lengyelország és Litvánia közé ékelődő Kalinyingrádi területen, illetve Észtország közelében található, de a megjelöltek között vannak Moszkva közeli, továbbá a Fekete-tengerhez és a Kaszpi-tengerhez közel eső déli városok, csakúgy mint Mongóliához közel eső vagy a távol-keleti Tengermelléken fekvő települések. (Forrás: MTI)

2014. III. 18.  Az orosz elnök már március 17-én aláírta a Krímet független államként elismerő rendeletet; a dokumentum megjelent az állami jogi információs portálon és az aláírással hatályba lépett. A dokumentum szerint "figyelembe véve a Krím népeinek akaratnyilvánítását a 2014. március 16-án tartott referendumon" Oroszország szuverén és független államként ismeri el a Krími Köztársaságot, amelyiken belül Szevasztopol város különleges jogállással rendelkezik. 2001. december 17-én elfogadott jogszabály szerint a befogadást az adott külföldi államnak kell kezdeményeznie, kérve a vonatkozó nemzetközi szerződés megkötését. Hatályban lévő orosz törvény szerint csakis "külföldi állam" fordulhat önálló akaratából Oroszországhoz csatlakozási kérelemmel.     Az orosz Parlament képviselői arra kérték egyhangúlag elfogadott, gunyoros hangvételű nyilatkozatban Obama, amerikai elnököt és az európai uniós vezetőket, hogy terjesszék ki mindnyájukra az előző nap moszkvai vezetők ellen bevezetett szankciókat.     A Szovjetunió szétesése következtében az orosz nép a világ egyik legnagyobb szétdarabolt nemzete lett - hangsúlyozta Putyin a Kremlben, az orosz törvényhozás tagjai előtt, a Krím Oroszországhoz csatolása alkalmából mondott beszédében. Emlékeztetett azokra a történelmi eseményekre, amelyek következtében "emberek milliói az egyik országban feküdtek le aludni, de már egy másikban ébredtek fel, nemzeti kisebbséggé válva".     A moszkvai hatóságok adatai szerint több mint száztíz ezer ünneplő ember gyűlt össze a Kreml fala mellett húzódó történelmi helyszínen, ahol megjelent a krími Parlament elnöke, a terület kormányának feje és Szevasztopol polgármestere is. Az államfő és a krími politikusok megszólalását élőben közvetítette az állami hírtelevízió.  (Forrás: MTI)

2014. III. 18. Putyin beszéde (Forrás: KárpátInfó): http://tinyurl.com/pqekqmn  Taps tört ki, amikor Putyin köszöntötte a félsziget vezetőit. Oroszország, Ukrajna és Belarusz történelme közös. Krím a mi erődünk – mondta. 350 ezer ukrán, 1,5 millió orosz és 300 ezer krími tatár él a Krímben. Hozzátette: a krími tatárok és az ukránok többsége is Oroszországhoz húz a Krímben. Másokat is ért megbocsájthatatlan igazságtalanság a történelemben, de ezután a krími tatároknak biztosítva lesznek a jogaik. Krím ezentúl háromnyelvű lesz, orosz, ukrán, krími tatár. 1954-ben az Ukrán Tagköztársasághoz csatolták az Orosz Tagköztársaságtól Krímet, a Szovjetunión belül. Hruscsov kezdeményezése volt. Történészek dolga, hogy eldöntsék, ez miért történt; tény, hogy ez az akkori joggal is ellentétesen zajlott. A Szovjetunió szétesését nem tudta pótolni a Független Államok Közössége. A széteséssel Oroszországot kirabolták. Egy országban aludtak el, de másnap egy másikban ébredtek. Lenyelték a sérelmet, nem tudták megvédeni az érdekeiket egy széteső birodalom romjain. Ezzel az orosz nép sosem békült meg. „Krím orosz terület, Szevasztopol orosz város. Ezt mindannyian éreztük.” Ukrajna az oroszok testvére – és az is marad. Ukrajnán élősködtek a vezető politikusai, akik egyáltalán nem érdeklődtek aziránt, hogyan is él a nép. Az ukrajnaiak elhagyták az országukat, mert ott nem látnak jövőképet. Oroszországban 3 millióan dolgoztak legálisan, akik 20 milliárd dollárt kerestek. „Megértem mindazokat, akik a korrupció és a kevéssé hatékony állam érdekében békésen kivonultak a Majdanra. Igazuk volt. Ez azonban nem vonatkozik az erőszakos akciókra, amelynek végén jött a nacionalista, oroszgyűlölő, antiszemita fegyveresek puccsa. Ha kételkednek, tudok mutatni bizonyítékot is: Az új, úgynevezett vezetés első lépése a nyelvtörvény érvénytelenítése volt.” Turcsinov leállította a törvény aktiválását, de Bandera utódai később végigvinnék a nemzetiségeket sértő tervet. Ez a krími tatárokat, románokat és magyarokat éppúgy érintené, mint az oroszokat. „Nem lehetett nem lépni a kérésre, árulás lett volna, ha nem segítünk. Fontos, hogy először a világtörténelemben tényleg a nép mondott véleményt. Azt mondják a nyugatiak, hogy megsértettük a nemzetközi jogot. Hát ez remek. Már az is valami, hogy elismerik, hogy van nemzetközi jog. Ezt köszönjük.” „Nem kellett bevonulnunk Krímbe. Ott voltunk.” Ha a Nyugat megtehette Koszovó egyoldalú elismerését, akkor a Krím is elszakadhat. 2010-ben az ENSZ is elismerte, hogy nincs akadálya a függetlenség egyoldalú kikiáltásának, ez nem következik az ENSZ BT gyakorlatából. Márpedig, ha ez így van, akkor nem lehet arra hivatkozni, hogy azért nem érvényes egy népszavazás, mert az adott anyaország alkotmányával ellentétes. Ilyen alapon soha, egyetlen terület sem nyerhetne függetlenséget, mert nincs az a vezető, aki hagyná, hogy elszakítsanak a területéből egy darabot. „Telekiabálták ezzel az érvvel a világot, most pedig tiltakoznak. Amit lehet a koszovói albánoknak, azt nem lehet a krími oroszoknak? Jogi érv, hogy Koszovóban sokan haltak meg? Ez nem is kettős mérce, hanem egyszerű primitív cinizmus. Tehát sokaknak meg kell halniuk? Hála Istennek, hogy ez nem történt meg.” Megköszönte a 22 ezer krími ukrán katonának azt, hogy a Krímben nem hallgattak Ukrajna utasítására. Szerinte a gyakorlat megmutatta, hogy a Nyugat csak az erőben hisz, nem a jogban. Ha kell, ignorálják az ENSZ BT-t és az ENSZ-t. Így volt 1999-ben Szerbiával szemben is, amit hihetetlen, de a huszadik  században lebombáztak. „Volt talán ENSZ BT határozat erről? Nem. És Líbiában ugyanez történt.?” „Valóban jogos volt a népek felháborodása Ukrajnában 2004-ben vagy Észak-Afrikában. De a demokrácia helyett csak káosz jött el ezekre a térségekre, mert a Nyugat cinikusan kezelte az eseményeket. Szankciókkal fenyegetnek, de ma is korlátozva kereskedhetünk. COCOM-lista ugyan nincs, de a gyakorlatban ma is sok olyan technológia létezik, amit Oroszország nem vásárolhat meg. Az velünk a baj, hogy nevükön nevezzük a dolgokat, van saját álláspontunk, és megvédjük azt. Nem úgy látjuk a világot, ahogy Amerika. De mindennek van határa. Átlépték ezt a határt, álnokul és amatőr módon viselkedtek. Ideje véget vetni a hidegháborús retorikának. Oroszországnak vannak nemzeti érdekei, amikkel számolni kell, és tisztelni.”„ Ukrajna szétesését nem Oroszország provokálja. Nem akarjuk Ukrajna szétesését, nem akarjuk a déli és a keleti részek elszakítását. Ami a Krímmel kapcsolatos: volt és marad is orosz, ukrán, krími tatár. De sosem lesz Banderáé. Ukrajnához és Oroszországhoz szólok: ha nem fogunk össze, mindannyian elveszíthetjük a Krímet – jelentette ki Ukrajna NATO-csatlakozási terveiről szólva. Nem a NATO ellen vagyunk, csak az ellen, hogy a saját kertünk alatt (igazgassunk?). El nem tudom képzelni, hogy mi vendégségbe menjünk a NATO katonáihoz a Krímbe. Nagyszerű gyerekek vannak a NATO-ban, de inkább ők jöjjenek hozzánk vendégségbe a Krímbe, és ne mi. Ha nem döntöttek volna vasárnap a krímiek úgy, ahogy döntöttek, akkor hamarosan NATO-erők jelentek volna meg a Krímben. Köszönet a döntésért a krímieknek.” Ezt követően aláírták Krím kérelmét az Orosz Föderációhoz történő csatlakozásához. Putyin pedig felkérte az orosz Parlamentet annak elfogadására. (Forrás: MTI)
Frissítés / Update:  Dec. 23, 2022 The seeds of Mr. Putin’s overconfidence against Kyiv were planted in 2014, when his most senior war planners advised him not to seize Crimea. Pro-Western protesters had overwhelmed riot police in central Kyiv, prompting Moscow-friendly Ukrainian President Yanukovich to flee. Mr. Putin summoned his security chiefs to the Kremlin for an all-night operation to exfiltrate Mr. Yanukovich to Russia. Shortly before sunrise, Mr. Putin told his staff he had resolved to take Crimea, the predominantly Russian-speaking peninsula, he said in a 2015 documentary. An invasion would backfire, the defense minister and advisers warned Mr. Putin. But the president, convinced Russia’s Western enemies were seeking to yank Ukraine from Russia’s orbit, rejected their advice. After a swift and nearly bloodless victory, his poll ratings soared above 80%. The Kremlin contrasted the weekslong operation to czarist Russia’s painful defeat in the 19th century’s yearslong Crimean War. In Ukraine, the conflict eroded sympathy for Moscow and helped the country forge a common national identity. Kyiv revamped and expanded its military, jettisoning the last vestiges of Soviet doctrine to emulate NATO-style command systems. (Source: TheWallStreetJournal)

2014. III. 17. Oroszország javaslatot tett az ukrán válság rendezésére, Ukrajna területi egységének elismerésével és semleges katonai-politikai státusának rögzítésével, ennek megvalósításához ugyanakkor  feltételeket szab, köztük a krími népszavazás eredményének Kijev által való elismerését - derült ki az orosz Külügyminisztérium március 17-én közzétett nyilatkozatából. Moszkva feltételei szerint az új kijevi vezetésnek el kellene ismernie az Oroszországhoz csatlakozásról március 16-án megtartott krími referendum eredményét. A támogatói csoportnak pedig hozzá kellene járulnia egy új, a régiók számára széles körű autonómiát biztosító ukrán alkotmány elfogadásához, valamint a Janukovics, akkori elnök és ellenfelei által 2014. február 21-én aláírt rendezési megállapodás bizonyos részeinek megvalósításához (illegálisan tartott fegyverek bevonására, a törvénytelenül elfoglalt épületek kiürítésére, valamint a decemberi-februári időszakban elkövetett erőszakcselekmények tárgyilagos kivizsgálásának megszervezésére vonatkozóan). A javasolt támogató csoport résztvevői az orosz elképzelés szerint "elvi kötelezettséget vállalnának arra, hogy tiszteletben tartják a soknemzetiségű Ukrajna érdekeit, emellett támogatják az ország minden állampolgárának és térségének legitim törekvését arra vonatkozóan, hogy biztonságban, tradícióinak és szokásainak megfelelően élhessen, szabadon használhassa anyanyelvét, korlátlanul hozzáférjen saját kultúrájához, és széles körű kapcsolatokat tarthasson fenn honfitársaival, szomszédaival". Szorgalmazza továbbá, hogy az ukrán parlament hívjon össze alkotmányozó nemzetgyűlést az összes ukrán régió egyenlő képviseletével "egy új, föderatív (állami berendezkedést teremtő) alkotmány előkészítésére", amelyik az alapvető polgári és szabadságjogok mellett biztosíthatná az ország "szuverenitását, területi épségét és katonai-politikai szempontból semleges státusát". Ez utóbbiak megvalósulását Oroszország, az Egyesült államok és az Európai Unió garantálná, egy erre vonatkozó ENSZ Biztonsági Tanácsi határozat elfogadásával. Az új alkotmányban kell biztosítani, hogy az orosz az ukrán mellett második államnyelv legyen, a többi nyelv pedig az európai normáknak megfelelően regionális, illetve kisebbségi nyelvi státust kaphasson. Az alaptörvénybe kell foglalni Moszkva feltételei szerint, hogy minden térség önállóan és közvetlenül megválaszthassa saját - kulturális, gazdasági, szociális és más téren széles jogkörökkel rendelkező - törvényhozó és végrehajtó szerveit, amelyeknek azonban tilos lenne beavatkozniuk az egyházi és a  felekezetek közötti viszonyokba. Az orosz rendezési terv szerint az új alkotmány elfogadását követően közvetlenül általános választásokat kell tartani a leendő szövetségi állam minden alkotórészében.     A legkorszerűbb, Sz-400-as légvédelmi rakétarendszerrel felszerelt ezredet telepített Moszkva környékére az orosz hadsereg - közölte március 16-án Gyomin vezérőrnagy, az orosz Légvédelmi és Rakétavédelmi Haderő parancsnoka. A Moszkvától nyugatra fekvő, Zvenyigorod mellett szolgálatba álló légvédelmi ezredet az Sz-400-as, Triumf típusú rakétavédelmi rendszeren kívül Pancir-Sz légvédelmi ütegekkel is ellátják, amelyek az előbbi védelmét szolgálják majd. Gyomin szerint 2014 végéig még egy légvédelmi ezredben cserélik le Sz-400-asokra a régi rakétákat, és ezzel már az orosz légvédelmi egységek felében - négy ezredben - ilyen rakéták fogják védeni az orosz légteret. A Zvenyigorod mellé telepített légvédelmi ezred Oroszország középső ipari régiójának 400 kilométeres sugarú légterét fogja védeni.Az Sz400 légvédelmi rendszer rakétái négyszáz kilométeres távolságon és harminc kilométeres magassági tartományon belül vethetők be harci gépek, drónok és manőverező robotrepülőgépek ellen, de közepes hatótávolságú ballisztikus rakéták megsemmisítésére is képesek.     A Nyezaviszimaja Gazeta szerint Fenyenko, a Moszkvai Állami Egyetem Világpolitikai Tanszékének munkatársa két forgatókönyv megvalósulását is elképzelhetőnek tartja Ukrajna jövőjét illetően. A zordabb az 1990-es jugoszláviai események megismétlődése lenne; szélsőséges jobboldali csoportok megerősödése az ország keleti és déli régióinak "erőszakos ukránosításához" vezethet, ez pedig egy sor ukrajnai régiót arra ösztökélhet, hogy a Krím félsziget példáját kövesse. Fenyenko szerint a helyzet nemcsak Kelet-Ukrajnában válhat veszélyessé, ahol kulturális és nyelvi jogokat és biztosítékot akarnak kapni arra, hogy Kijev nem avatkozik be a belügyeikbe. A kelet-ukrajnai régiók autonómiatörekvései megerősíthetik a hasonló szándékokat Kárpátalján is, ahol alapvetően ruszinok élnek, akik hagyományosan az Osztrák-Magyar Monarchiához kapcsolódtak az adott történelmi korszakokban és nem Oroszországhoz. Az orosz történész emlékeztetett arra is, hogy 1991. december 1-jén Kárpátalja az autonómiára szavazott, de a kijevi hatalom nem fogadta el a döntést. Az ukrán kormány, ellentétben a magyar, szlovák és lengyel kormánnyal, nem ismerte el a ruszinokat külön nemzeti kisebbségnek. 2007-ben ugyanakkor Kárpátalja Megyei Tanácsa őslakos nemzetiségnek ismerte el őket, 2013 novemberében pedig megjelentek a területen a közös magyar-ruszin autonómia létrehozásának tervei az 1991-es népszavazásra alapozva. Fenyenko szerint "Magyarország csapatokat küldhet Kárpátaljára azzal az ürüggyel, hogy a magyar és a ruszin lakosságot védelmezi". A docens arra utal, hogy a magyar Alkotmány kimondja Budapest felelősségét minden magyarért. Magyarország példáját Lengyelország is követheti, amelyiknek történelmi gyökerei vannak a nyugat-ukrajnai Volin és Lviv megyékben. Mindemellett Románia szintén felléphet területi követelésekkel Ukrajnával szemben Észak-Bukovinában, de a Duna két szigetére is igényt tart. Az orosz történész által leírt másik lehetséges forgatókönyv szerint Ukrajna autonóm köztársaságok föderációjává válhatna, de szerinte csak akkor, ha a kelet-európai országban megerősödnek a centrista erők. Ez az államforma az 1974-1988 között létezett Jugoszláviai Szövetségi Köztársaságra emlékeztetne. A föderáció azonban nem tetszene Moszkvának - véli. Figyelmeztet: az Egyesült Államoknak és Oroszországnak párbeszédet kell kezdeni együttműködésről a volt Szovjetunió területén. Ellenkező esetben a szembenállás kiterjed a Baltikumtól a Kaszpi-tengerig húzódó térségben és növeli Moszkva és Washington összeütközésének kockázatát.     Egymás után cáfolták a Washingtonban beutazási tilalommal és kintlévőségük befagyasztásával büntetett orosz politikusok, hogy vagyonuk lenne az Egyesült Államokban.     Putyin, orosz elnök aláírta a Krímet független államként elismerő rendeletet. Oroszország szuverén és független államként ismeri el a Krími Köztársaságot, amelyiken belül Szevasztopol város különleges jogállással rendelkezik.  (Forrás: MTI)

Románia
2014. III. 19. Románia azt kéri az Európai Uniótól, hogy mielőbb írja alá a 2013-ban parafált társulási és szabadkereskedelmi egyezményt a Moldovai Köztársasággal, amelyiknek területi épségét különböző, Oroszországhoz csatlakozni szándékozó területrészek elszakadási törekvése fenyegeti - jelentette be Basescu, román államfő, miután Jászvásáron (Iasi) találkozott Timofti, moldovai elnökkel. A sajtóértekezleten elhangzott: nyárig elkészül a Jászvásár (RO) - Ungheni (MD) gázvezeték, és a két országot közötti új villamosenergia-vezeték román oldalán már a műszaki próbákat végzik. (Forrás: MTI)

2014. III. 18.  A román Külügyminisztérium nem ismeri el a Krími Autonóm Köztársaság és Szevasztopol város orosz "annektálását", és a nemzetközi jogot sértő, törvénytelen cselekedetnek tartja az Orosz Föderáció erre irányuló lépését - közölte. A román Külügyminisztérium elfogadhatatlannak és megalapozatlannak tartja az olyan próbálkozásokat, amelyek a krími helyzetet próbálják lemásolni Románia keleti
szomszédságában, a Dnyeszter térségében - olvasható a kommünikében, arra utalva, hogy a Moldovai Köztársasághoz tartozó Dnyeszter menti szakadár köztársaság Legfelső Tanácsa is kérte Oroszországtól a terület annektálását. (Forrás: MTI)

2014. III. 17. Putyin, orosz elnök célja az, hogy helyreállítsa az egykori Szovjetunió határait - jelentette ki Basescu román államfő az Adevarul hírportálnak adott interjújában. Szerinte ezzel a célkitűzéssel magyarázható, hogy Oroszország egy sor olyan "befagyott konfliktus" kialakulásában játszott szerepet a Fekete-tenger körül, mint a Moldovai Köztársasághoz tartozó szakadár Dnyeszter menti Köztársaság, a Grúziától elszakadt Dél-Oszétia, és Abházia, illetve legújabban az Ukrajnából való kiválását megszavazó Krím félsziget. Aggodalmát fejezte ki, hogy a "második román államra", Moldovára is a krími forgatókönyv vár, de leszögezte: Románia semmiképp nem avatkozna be fegyveres erőkkel egy ilyen konfliktusba. Kijelentette: támogatás híján nem kívánja tovább erőltetni azt a néhány hónapja hangoztatott elképzelését, miszerint az európai integráció után Románia következő nagy össznemzeti célkitűzése a Moldovával való egyesülés legyen. Szerinte a legfontosabb teendője most Romániának az, hogy segítsen Moldovának enyhíteni az orosz gázimporttól való függőségét, és ezért mielőbb ki kell építenie a két országot összekötő energetikai infrastruktúrát. Ugyanakkor esélytelennek nevezte Moldova európai integrációját mindaddig, amíg a Dnyeszteren túli szakadár területeken orosz csapatok állomásoznak.  (Forrás: MTI)

2014. III. 16. Románia nem ismeri el a krími népszavazás eredményét. "Felkérjük az Oroszországi Föderációt, hogy Ukrajnához fűződő viszonyában tartsa be az ENSZ Alapokmányát, a nemzetközi jog elveit és a Budapesti  Memorandumot. Románia támogatja Ukrajna függetlenségét, területi épségét és szuverenitását, valamint a válság diplomáciai rendezését" - olvasható Basescu nyilatkozatában. Corlatean, román külügyminiszter tv-interjúban jelezte: ha az Európai Unió elfogadná ezt a határmódosítási precedenst, akkor az egész térségben "felrobbannának" a határok.Szerinte ok-okozat összefüggés áll fenn a Koszovóban és a Krím félszigeten történtek között. Ebben annak az álláspontnak a visszaigazolását látja, hogy Románia nem ismerte el Koszovó függetlenségét. (Forrás: MTI)

.