.
Magyarországon
2014. III. 1. A Külügyminisztérium aggodalommal figyeli a Krím félszigeten kialakult helyzetet és a jelentős orosz csapatmozgásokat.
A tárca közleménye emlékeztet: a Visegrádi Országok külügyminiszterei, február 28-ai ukrajnai látogatásuk során mind a kijevi kormány vezetőitől, mind a donyecki régió politikai vezetésétől azt kérték, hogy minden érintett fél tartózkodjon az olyan provokatív lépésektől, amelyek a feszültség növekedéséhez és erőszak alkalmazásához vezethetnek. A Külügyminisztérium álláspontja szerint a Krím-félszigeten kialakult helyzet súlyosan veszélyezteti Ukrajna területi egységét és így a térség békéjét és biztonságát. A tárca hangsúlyozta: Magyarország elkötelezett Ukrajna szuverenitása és területi integritása mellett. (Forrás: MTI)
2014. III. 2. Az ukrán válság további kiéleződését, egy esetleges katonai összetűzést az érintett felek kizárólag békés eszközökkel, tárgyalásokkal kerülhetnek el, ehhez Magyarország felajánlja segítségét - közölte a Külügyminisztérium.
Felhívással fordulnak az ukrajnai válságban érintett valamennyi félhez, sürgetve, hogy tartózkodjanak az olyan provokatív lépésektől, amelyek a feszültség növekedéséhez és erőszak alkalmazásához vezethetnek. A Külügyminisztérium ezek közé sorolja az Ukrajna területén élő etnikai és nyelvi kisebbségek - hangsúlyosan a Magyarország számára kiemelten fontos kárpátaljai magyar közösség - biztonságérzetét és jogbiztonságát veszélyeztető döntéseket. Ismételten hangsúlyozzák, hogy Magyarország elkötelezett a szomszédos Ukrajna területi egysége és szuverenitása mellett, és a nemzetközi kötelezettségek, így az ENSZ alapokmánya figyelmen kívül hagyásaként értékelik az ország területi épségének megsértését. Ezzel összefüggésben felszólítják az Ukrajna státusát szabályozó, 1994-ben elfogadott Budapesti Memorandum aláíróit, hogy tartsák be a dokumentum első paragrafusában foglalt kötelezettségeiket, amelyek garantálják az ország határainak, területi integritásának és szuverenitásának sérthetetlenségét. A budapesti memorandumot Ukrajna, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Oroszország írta alá. A dokumentumban a felek vállalták Ukrajna biztonságának szavatolását, és kötelezték magukat arra, hogy tartózkodnak az erő alkalmazásától az országgal szemben, illetve a gazdasági nyomásgyakorlástól - cserébe azért, hogy Ukrajna átadja a területén lévő atomfegyvereket Oroszországnak. A magyar kormány mind a kétoldalú, mind pedig a nemzetközi egyeztetéseken, így az Európai Unió és a NATO illetékes fórumain a továbbiakban is hangot ad ezen aggályainak. Martonyi külügyminiszter e heti, Kijevet, Donyecket és Kárpátalját érintő útján következetesen képviselte az Ukrajna területi egységével kapcsolatban megfogalmazott álláspontját. (Forrás: MTI)
2014. III. 2. Moszkvával szemben egy széles koalíció jött létre a világban - véli egy szakértő.
Nógrádi szerint ráadásul ez a helyzet a szétesőben lévő ukrán ellenzéket is összehozta az orosz-ukrán törésvonal mentén. Arra is emlékeztet: a Krímben élő tizenkét százaléknyi tatár gyűlöli az oroszokat, akiket, ha Kijev felfegyverez, polgárháború alakulhat ki, ha pedig a tatárok behívják a muzulmán szélsőségeseket, Irak, Szíria, Afganisztán után újabb, beláthatatlan következményeket rejtő helyi háború robbanhat ki. (Forrás: MTI)
2014. III. 3. Látni kell – mondja Nógrádi biztonságpolitikai szakértő - hogy az elmúlt órákban megindult Ukrajnából a menekülés egyrészt Oroszországba, másrészt Lengyelország felé, és viszonylag nagy létszámú menekült jött Magyarországra is. Új helyzet állt elő szerinte és ennek talán az utolsó diplomáciai megoldási lehetősége a mai Putyin-Timosenko találkozó. Az ukrán-magyar határszakasz teljes hosszán nyugalom van, senki nem kért menedékjogot, határsértés nem történt - tájékoztatott a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Rendőr-főkapitányság. Nem igaz, hogy ezres nagyságrendben érkeznek Magyarországra kárpátaljai magyarok - mondta Németh, a Külügyminisztérium államtitkára. A nagyszőlősi járásból azonban egy álhír miatt - amelyik szerint általános mozgósítás van Ukrajnában - valóban elindult több száz fiatal, közölte. (Forrás: MTI) A magyar kormány egyértelmű, kinyilvánított álláspontja, hogy Oroszország megsértette Ukrajna területi épségét és szuverenitását - hangoztatta a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára. Ami az elmúlt napokban történt, az egyértelműen a nemzetközi jog legsúlyosabb sérelme, jelentette ki Németh. Hozzátette: ezért a nemzetközi diplomáciai erőfeszítéseknek most mindenekelőtt arra kell összpontosulniuk, hogy Oroszország álljon el ettől a magatartásától, kezdjen párbeszédbe Ukrajnával, a nemzetközi közösség pedig használja ki a rendelkezésére álló eszközöket. Úgy vélekedett: most a legfontosabb egy olyan nemzetközi diplomáciai mechanizmus kidolgozása, amelyik alapján kezelni lehet a válságot, és megindulhat a párbeszéd Oroszország és Ukrajna között. Ugyancsak keretet adhat a helyzet kezelésének az 1994-ben Oroszország által is aláírt Budapesti Memorandum. Az elkövetkező hét legfontosabb diplomáciai kérdése, hogy milyen mechanizmus fog létrejönni, milyen kontakt csoport alakul meg, magyarázta. Különösen minősített, előre megfontolt területi integritás-sértésnek mondta, hogy Oroszország stratégiai pontokat foglal el a Krím-félszigeten. Ukrajna egyelőre nem vette fel a kesztyűt, ha erőszakkal válaszolna, az a jelenlegi helyzetben a provokáció csapdájába eséssel lenne egyenlő. Arra is felhívta a figyelmet: nincs általános mozgósítás Ukrajnában, csupán készenlétbe helyezték a hadsereget, ezért az ukrán állampolgárságú magyar embereknek sem kell félniük attól, hogy besorozzák őket. Németh közölte, hogy a Belügyminisztérium által felállított Operatív Törzs mindazonáltal felkészült minden eshetőségre, így egy esetleges menekülthullám fogadására is. (Forrás: Kossuth) 10:14 Az Index számolt be ma arról, hogy tömegesen megindultak vasárnap, március 2-án a kárpátaljai magyarok Magyarország felé a magyar-ukrán határon. A internetes lapnak Apáti, a Jobbik parlamenti képviselője azt mondta, hogy nem hivatalos tájékoztatás szerint vasárnap körülbelül ezer ember lépett át a tiszabecsi határátkelőhelyen, ami ötszöröse az átlagosnak. Lőrincz (Fidesz-KDNP), Tiszabecs polgármestere megkeresésre ma elmondta: éjjel mintegy nyolcvan-száz ember jött át a magyar-ukrán határon, többségében férfiak, egy részük várakozott, majd később többen visszamentek az ukrán oldalra. Hozzátette: Magyarországra gyalogosan és személyautóval is érkeztek. Tájékoztatása szerint az Önkormányzat éjjel melegedőt alakított ki a helyi Idősek Napközi Otthonban, ott harmincegy embert helyeztek el, reggelre azonban mindenki elhagyta a helyiséget. Magyarország mind rendészeti, mind határrendészeti, mind egészségügyi területen felkészült az ukrán válsággal kapcsolatos esetleges események kezelésére - közölte a Belügyminisztérium. Azt is megerősítette: menedékkérelmet nem terjesztettek elő az ukrán helyzettel összefüggésben. (Forrás: MTI)
2013. III. 3. Nincs jele annak, hogy Oroszország támadni készül, úgy tűnik, az orosz erők folyamatosan, de békésen haladnak előre, és ügyelnek rá, hogy emberéletben ne essen kár, miközben az ukrán erőket óvatosan kiszorítják a Krímből - magyarázta a Magyar Külügyi Intézet "Egy válság anatómiája: Ukrajna" című rendezvényén Rácz, az MKI külső munkatársa.
Hozzátette: úgy tűnik, a Krím határán az oroszok elkezdték beásni magukat, így talán ott megáll az előrenyomulás. Kiemelte: az orosz külpolitika általában törekszik az öröklött szovjet befolyási övezet megtartására és ellenzi a posztszovjet országok nyugati integrációs ambícióit, főleg a NATO irántiakat. Moszkvának fontos a tízmilliós orosz kisebbség, és aggasztja, hogy több helyen szélsőséges milíciák működnek Ukrajnában. Mindeközben nagy a külső nyomás Oroszországon: a nemzetközi közösség vállalhatatlannak tartja Moszkva tetteit. Oroszországnak az is célja, hogy demonstrálja az új ukrán vezetőség illegitimitását és inkompetenciáját, felmutatva, hogy az nem képes ellenőrzése alatt tartani az országot. Úgy vélekedett: nem a Krím annexiója a cél, mint ahogy korábban Abháziát és Dél-Oszétiát sem annektálta Oroszország. A Krím státusa megváltozhat talán, de Ukrajna része marad - jegyezte meg. Póti, az intézet tudományos főmunkatársa kiemelte: a Krímben talán nyerhet Oroszország, de azt a hosszú távú célját, hogy megszerezze Ukrajnát, "már most elbukta". Bármi legyen is a végkifejlete a jelenlegi ukrajnai helyzetnek, az már biztos, hogy az országból Oroszország perifériája helyett lassan az EU perifériája lesz - jelentette ki. Közölte: a válság megerősíti az ukrán oligarchákat, mert miután kihátráltak Janukovics mögül, az új hatalom a saját oligarcháinak ad most posztokat. "Nem biztos, hogy az utca népe ezt akarta" - fogalmazta meg. Beszélt arról, hogy Ukrajna aszimmetrikus helyzetben van az EU és Oroszország között, mert amíg Brüsszel az eurokonform intézményrendszer kiépítéséért cserébe legfeljebb európai perspektívát kínál az országnak, Moszkva azonnal adna olcsó hitelt és gázt. Magyarországnak dilemmát okozott, hogy nehéz volt eldöntenie, melyik félnek kedvezzen: az azóta hatalomra kerülteknek, akik nem nagyon empatikusak a kisebbségekkel vagy a másik oldalnak, amelyik empatikusabb volt irántuk. Közölte, hogy 2014. február közepéig Magyarország szempontjából "a kisebbik rossz" Janukovics hatalma volt, mivel ő stabilan tartotta az országot. De ami utána történt, egyre inkább ellentétes az euroatlanti, demokratikus normákkal. Magyarország helyesen teszi, hogy részt vesz a multilaterális fellépésben Ukrajna ügyében - vélekedett. (Forrás: MTI)
2014. III. 3. Magyarország békét, biztonságot, és a nemzetközi jog tiszteletben tartását szeretné - ezt mondta Orbán Viktor az ukrajnai válsággal kapcsolatban.
A miniszterelnök hangoztatta, hogy az ukrajnai magyarok számíthatnak Magyarországra. „Magyarország nem része ennek a konfliktusnak, a magyarok biztonságban vannak Magyarországon is és a Kárpátalján is, és a magyar kormány azon dolgozik, hogy biztonságban is maradjanak. A külügyminiszterünk Brüsszelben van, Magyarország része a közös európai erőfeszítéseknek, amelyekkel békét, biztonságot és a nemzetközi jog tiszteletét szeretnénk elérni. Ezekért a célokért dolgozunk az európai egységes válságkezelésen belül” – nyilatkozta Orbán Viktor. A külhoni magyaroknak azt üzente: "számíthatnak ránk". (Forrás: MTI)
2014. III. 3. A Külügyminisztérium nyilatkozatban szögezte le, hogy Magyarország elkötelezett Ukrajna területi egysége és szuverenitása mellett.
A Kormány az ENSZ-alapokmány figyelmen kívül hagyásaként értékeli Ukrajna területi épségének megsértését, egyben segítséget ajánl a válság békés, tárgyalásos megoldásához. A Magyar Külügyminisztérium kiemelten fontosnak tartja a kárpátaljai magyar közösség biztonságérzetét és jogbiztonságát, egyúttal felhívja az érintett feleket, hogy tartózkodjanak a magyarokat veszélyeztető döntésektől. (Forrás: MTI)
2014. III. 3. A lehető leghamarabb alá kell írni az EU és Ukrajna társulási szerződését - mondta a magyar külügyminiszter este újságíróknak Brüsszelben, az Ukrajna ügyében összehívott rendkívüli EU-külügyminiszteri tanácskozás után.
Közölte: a közös uniós álláspontot tartalmazó szöveg megfelel Magyarországnak. Kárpátaljai benyomásairól szólva Martonyi egyebek közt elmondta, hogy a kárpátaljai autonómia gondolata kizárólag Magyarországon merül fel, Kárpátalján senki nem beszél róla. Megjegyezte, ha a ruszinok felvetnék ennek az autonómiának a gondolatát, akkor el kellene majd gondolkodni azon, hogy az jó dolog lenne-e a térség lakosságának mindössze tizenkét százalékát kitevő magyaroknak. A magyar érdek az - hangsúlyozta a miniszter -, hogy ne alakuljon ki ruszin-ukrán konfliktus. Martonyi szerint felelőtlen dolog, ha Magyarországról vetik fel a kárpátaljai autonómiagondolatot vagy a föderalizmust. "Ne vigyék mások bőrét a vásárra" - mondta. Megjegyezte ugyanakkor: ha a kárpátaljai magyar közösség saját maga úgy döntene, hogy igényt fogalmaz meg egy Tisza-melléki járás kialakítására, akkor azt az anyaország támogatná. A miniszter szintén beszámolt arról: amikor Beregszász városvezetése szóvá tette neki a kinevezett kormányzó, mint megfelelő intézkedésekre feljogosított hivatali elöljáró hiányát, akkor magyar részről ezt jelezték Kijevbe. Ott pedig ennek nyomán kormányzót neveztek ki, mégpedig olyan embert, akinek van magyar kötődése is. (Forrás: MTI)
2014. III. 3. Kecskemét az önkormányzati tartalékából egymillió forintos gyorssegélyt juttat testvérvárosának, a Kárpátaljai Beregszásznak, ezzel párhuzamosan adománygyűjtést is indít - közölte Zombor (Fidesz) polgármester.
Beregszász polgármestere arról tájékoztatta, hogy az önkormányzat működési feltételeit nem tudják biztosítani, illetve félnek a város vezetői attól, hogy megbomlik a rend a településen (Forrás: MTI).
Utódállami területeken
Kárpátalján
2014. III. 1. A súlyos helyzetben lévő kárpátaljai magyaroknak most újabb veszélyekkel kell szembenézniük, de mi nem fogunk szó nélkül hagyni semmit, a legkisebb bántó szóra, sértésre is azonnal reagálni fogunk - jelentette ki Martonyi Ungváron, kijevi és donyecki látogatása után. A külügyminiszter az utóbbi hetek ukrajnai összecsapásaiban életüket vesztettek emlékére és a sebesültek gyógyulásáért tartott szentmisén vett részt az ungvári Szent György templomban. Kárpátalja és a helyi magyarság helyzetét, Magyarország és az ukrajnai megye együttműködésének lehetséges módjait vitatta meg Martonyi külügyminiszter Kárpátalja megye vezetőjével, Balogával, a Megyei Tanács (Közgyűlés) elnökével Ungváron. Köszönetet mondott vendéglátójának, amiért a Magyarországgal szomszédos ukrajnai megye vezetői békésen, erőszaktól mentesen kezelték az utóbbi hónapok eseményeit. Baloga felvetésére a felek megvitatták az ukrajnai közigazgatási rendszer lehetséges decentralizációjának kérdését. A magyar diplomácia vezetője teljes támogatásáról biztosította a helyi önkormányzatoknak nagyobb önállóságot biztosító kezdeményezést. Ugyancsak egyetértett a külügyminiszter azzal, hogy az új ukrán kormány megalakulása és a helyzet rendeződése után erőteljes nyomatékot kell kapnia a határon átnyúló együttműködésnek, beleértve új átkelőhelyek megnyitását, az infrastruktúra fejlesztését, a szomszédos megyék kapcsolatainak szorosabbra fűzését. Az átalakult ukrán parlament által hatályon kívül helyezett nyelvtörvény ügyét érintve Baloga hangsúlyozta, hogy a jogszabály visszavonását hibás lépésnek tartja, azzal nem ért egyet. Kérte vendégét, hogy Magyarország járjon közben az Európai Uniónál annak érdekében, hogy Kárpátalja képviseleti irodát nyithasson Brüsszelben. Válaszában Martonyi megígérte, hogy minden tőle telhetőt megtesz a kérdés megoldása érdekében, csakúgy, mint az ugyancsak szorgalmazott, ukránoknak kedvező vízumliberalizáció ügyében, emlékeztetve egyúttal, hogy az nem csak Magyarországon múlik. A külügyi tárca vezetője arról biztosította Kárpátalja vezetőjét, hogy Magyarország legitimnek ismeri el az új ukrán kormányt, és minden tőle telhetőt megtesz az ukrajnai konfliktushelyzetek békés rendezése érdekében. Ilyen célt szolgált a Visegrádi Négyek külügyminisztereinek donyecki útja is. A külügyminiszter Balogával közösen megkoszorúzta Petőfi Ungvár központjában álló szobrát, majd sajtótájékoztatót tartott Magyarország Ungvári Főkonzulátusán. V4-es kollégáival együtt tett donyecki látogatásáról elmondta, hogy az egy, a krímihez hasonló konfliktushelyzet kialakulásának megelőzését célozta. Hozzátette: egyáltalán nincs szó egy ilyen helyzet kialakulásáról, jóllehet a kilencmilliós lakosságú iparvidéken vannak félelmek, elsősorban attól, hogy az új ukrán hatalom Nyugat-Ukrajnából küld oda vezetőket. Az ottani lakosság képviselői is támogatják a decentralizációt, ami - emlékeztetett - a kárpátaljai magyarságnak is hasznos lenne. Ennek kapcsán kiemelte: az új ukrán alkotmányozásig el kell érni, hogy a kárpátaljai magyarságnak egy legyen a hangja, mert csak egységben tudja majd érvényesíteni érdekeit. Rámutatott: Magyarország nem avatkozik be sem Kárpátalja, sem a kárpátaljai magyarság belső ügyeibe, saját sorsukról nekik maguknak kell dönteni. Az új ukrán kormányról elmondta, véleménye szerint szakmailag felkészült tagokból áll. Jó szakember áll a gazdasági tárca élén, Jacenyuk miniszterelnök pedig megfelelő államigazgatási tapasztalatokkal rendelkezik. Tárgyalt a külügyminiszter Beregszászon Babjákkal, a kárpátaljai város polgármesterével, aki ismertette az egynapos kárpátaljai hivatalos látogatáson tartózkodó magyar külügyminiszterrel a település helyzetét. Kitért azokra a fejleményekre, amelyek az utóbbi napokban történtek, amikor a nacionalista és szélsőjobboldali szervezetekből álló Jobboldali Szektor tagjai zavarták meg a Városi Tanács ülését. Vázolta, milyen gazdasági nehézségekkel kell szembenéznie Beregszásznak, és milyen intézkedésekkel igyekeznek javítani a helyzeten. Martonyi tájékoztatta a polgármestert kétnapos ukrajnai látogatásán szerzett tapasztalatairól, támogatásáról biztosította a város első emberét és segítséget ígért Beregszásznak gondjai megoldásához. Magyarország csak akkor tudja hatékonyan támogatni a kárpátaljai magyarságot, ha az rendezi sorait, és egységes álláspontot alakít ki - jelentette ki Martonyi Beregszászon, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán több száz fős hallgatóság előtt elmondott beszédében, a kárpátaljai magyarság jövőjének alakítása kapcsán. Kárpátalja és a kárpátaljai magyarság helyzetéről szólva hangsúlyozta: mind az ukrajnai megyének, mind az ott élő magyaroknak elsőrendű érdeke, hogy minél hamarabb rendeződjön az ukrajnai helyzet, és az országban mindenütt helyreálljon a jogrend. Az előadás utáni sajtókonferencián Szavcsur, a Szabadság párt beregszászi városi szervezetének jó magyarsággal beszélő elnöke kifogásolta, hogy Magyarországon pártját befeketítő médiahírek jelennek meg, jóllehet ők is békét és nyugalmat szeretnének Beregszászon, és a visszavont nyelvtörvény helyett a kisebbségek számára kedvezőbb jogszabályt szeretnének alkotni. Bírálta Gajdost, az ukrán Parlament képviselőjét, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnökét, mert szerinte leginkább ő kelti Magyarországon a Szabadság párt rossz hírét. Válaszában a miniszter elmondta, semmilyen befolyása nincs a magyar médiára. A külügyminiszter megbeszélést folytatott a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség vezetőivel, akikkel áttekintette a kárpátaljai magyar közösség helyzetét, a szervezet és Magyarország kapcsolatait. (Forrás: MTI)
2014. III. 1. A Jobboldali Szektor, a közelmúltbeli kijevi kormányellenes összecsapásokban tevékeny szerepet játszó ukrán szélsőséges tömörülés az elmúlt napokban Kárpátalján is mozgolódott.
Ungváron például február 28-án az esetleges fosztogatások és a szervezett bűnelkövetések elleni kemény fellépésben állapodtak meg a nyugat-ukrajnai megye rendvédelmi szerveivel. (Forrás: MTI)
2014. III. 2. Teljes menetfelszerelésben várják az ukrán Hadsereg Munkácson állomásozó csapategységeinek katonái a parancsot, hogy útnak induljanak a Krím-félsziget irányába - adták hírül kárpátaljai hírportálok. Turcsinov, Ukrajna ideiglenes elnöke március 1-én este elrendelte az ukrán haderő riadókészültségét. Az egykori szovjet hadsereg Turkesztáni-Kárpátaljai Gépesített Brigádjának bázisán 2004-ben létrehozott 128. számú gépesített munkácsi dandár kötelékében Kárpátaljáról toborzott szerződéses és sorozott katonák teljesítenek szolgálatot. Elkezdődött az ukrán Hadsereg tartalékos tisztjeinek mozgósítása Kárpátalján - közölte a Karpatszkij Objektív, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség ukrán nyelvű hírportálja. Az ukrajnai megye hadkiegészítő parancsnokságai telefonon hívják be elsősorban a korábban leszerelt hivatásos tiszteket, vagy szólítják fel őket arra, hogy külön értesítésig ne hagyják el lakóhelyüket. Mozgósítást hirdetett március 2-ára, vasárnapra a kárpátaljai Jobboldali Szektor, amelyik egész nap várja önkéntesek bakancsban, terepszínű ruhában, hátizsákkal, két napra elegendő élelemmel, készpénzzel és engedéllyel tartott fegyvereikkel való jelentkezését Ungváron. Március 2-án, vasárnap reggel nem volt látható csapatmozgás Kárpátaljának az ország belseje felé vezető útjain. Ungváron rendkívüli tanácskozást tartottak a Kárpátalja megyei Hadkiegészítő Parancsnokság, a rendvédelmi szervek, a katasztrófavédelem és az ungvári Városi Tanács vezetői. A megbeszélés résztvevői a krími fejleményekkel kapcsolatban kialakult helyzetet vitatták meg - adta hírül a zakarpattya.net.ua. Nem terveznek általános mozgósítást Kárpátalján, a hadsereg csak önkéntesek jelentkezését várja - jelentette ki Marko ezredes, a Kárpátalja megyei Hadkiegészítő Parancsnokság helyettes parancsnoka. A tiszt a krími események kapcsán tartott ungvári tüntetésen felszólalva azt kérte a kárpátaljai lakosoktól, hogy aki kész önkéntesként bevonulni az ukrán hadseregbe, adja meg a Hadkiegészítő Parancsnokságnak a személyi adatait és az elérhetőségét. Hozzátette: nem osztanak ki fegyvert a jelentkezőknek - adta hírül a zaholovok.com.ua ungvári hírkirakat. Nincs okuk aggodalomra a kárpátaljai magyaroknak, mert sem a megyében, sem pedig Beregszászon nem folyik mozgósítás – közölte Babják, Beregszász polgármestere, a közösségi oldalakon is intenzíven terjesztett hírre, miszerint Ukrajnában általános mozgósítást rendeltek el. Kárpátalja megye kormányzójává nevezte ki Luncsenkót, a Haza Párt kárpátaljai parlamenti képviselőjét Turcsinov, ideiglenes ukrán elnök. A huszti születésű, magyarul is beszélő, harminckét éves Luncsenko korábban a Jacenyuk miniszterelnök által vezetett Változások Frontja Párt Kárpátalja megyei szervezetének volt az elnöke. Egy 2013. évi sajtónyilatkozatában elmondta magáról, hogy huszti magyar az édesanyja, Nyíregyházán végzett főiskolát, és amikor otthon tartózkodik, a huszti katolikus templomba jár. Luncsenko 2013-ban emléktáblát állíttatott Kölcseynek Huszton, a Várhegy lábánál. Közel hatszáz önkéntes jelentkezett katonai szolgálatra Kárpátalján, miután a megyei Hadkiegészítő Parancsnokság és a Jobboldali Szektor is bejelentette, hogy várja azokat, akik készek Ukrajna megvédésre a külső agresszióval szemben - adta hírül a Csasz Zakarpattya nevű kárpátaljai hírportál. Vaszilcjun ezredes, a Kárpátalja megyei Hadkiegészítő Parancsnokság vezetője a portálnak elmondta, hogy Kárpátalja nem került azon ukrajnai megyék közé, amelyekben általános mozgósítást rendeltek el. Elmondta: a népi önvédelmi alakulatok is jelezték, szükség esetén négyszáz főt tudnak kiállítani. Közölte: egyelőre nincs szükség több önkéntesre. (Forrás: MTI)
2014. III. 3. Kárpátalján valamennyire biztonságérzetet ad az embereknek Magyarország, Szlovákia, az Európai Unió közelsége, és a Krímtől való földrajzi távolság. Úgy vélik, az EU nem hagyja, hogy a közvetlen határáig húzódjon a konfliktus, és megpróbálja még a helyszínen, a Krímben megállítani a problémát, mielőtt az továbbterjedne. (Forrás: Kossuth) Több mint ezren tüntettek Munkács központjában az Ukrajna elleni orosz agresszió beszüntetését követelve. Beszédében Lengyel polgármester a helyi lakosság nevében követelte a megszálló orosz csapatok visszavonását Ukrajna Krími Autonóm Köztársaságának területéről - adta hírül a mukachevo.net. A kárpátaljai Jobboldali Szektor (PSZ) hivatalos kérelemmel fordult a Kárpátalja megyei Hadkiegészítő Parancsnoksághoz, hogy tegye lehetővé számára a katonai tapasztalattal nem rendelkező önkéntesek harci kiképzését az Ungvárhoz közeli Diós község melletti katonai lőtéren. (Forrás: MTI)
2014. III. 3. Kárpátalja: nincs általános mozgósítás, zajlik a mobilizációra való felkészítés.
Marko ezredes, a megyei Hadkiegészítő helyettes parancsnoka elmondta, a hatályos törvények értelmében a tizennyolc és negyven év közötti ukrán állampolgárságú és az ország területén élő férfiak hadkötelesek. Mindazok, akik korábban sorkatonai vagy szerződéses szolgálatot teljesítettek. De ez azokra is vonatkozik, akik valamilyen oknál fogva a sorköteles korban katonai szolgálatot nem láttak el. Mindenki, függetlenül attól, hogy szolgált-e vagy sem, előbb egy elméleti és gyakorlati képzésben részesül. Ennek időtartama változó. Azokat, akik a mozgósítással kapcsolatos, a honvédelmi törvényben foglalt megjelenési kötelezettségének nem tesz eleget, akár kettőtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel sújthatják. A hadkötelezettség alól bizonyos egészségügyi problémák és családi viszonyok lehetnek a kizáró okok. Például a három év alatti és/vagy többgyermekes családapák. – Abban az esetben, ha Kárpátalján is életbe lépne a mozgósítás – erről a sajtóban tájékoztatják a lakosságot –, akkor a hadköteles állampolgároknak önként kell jelentkezniük az illetékes (az állandó lakhely szerinti) hadkiegészítő parancsnokságon – fogalmazott Marko. Hogyha hadba lép az ország, akkor akadályozhatják a határátlépést a hadköteles lakosság számára. A hadiállapot akár általános határzárat is maga után vonhat. (Forrás: MTI/ Kárpáti Igaz Szó): http://tinyurl.com/n5p32z
.
