.
Magyarországon
2014. II. 21. Az ukrajnai konfliktus kezdete óta folyamatosan monitorozza a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet az ukrán-magyar határ menti kórházakban lévő szabad, illetve szükség esetén felszabadítható ágyak számát - közli a Magyar Nemzet. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház négy - a fehérgyarmati, mátészalkai, nagykállói és nyíregyházi - intézményben tudja teljesíteni a személyi feltételeket a katasztrófatervnek megfelelően, ha nagyobb betegellátási igény merülne fel; a debreceni Kenézy Gyula Kórház pedig körülbelül száz sérültet tud fogadni anélkül, hogy az veszélyeztetné a normális betegellátást. Magyarország kétmillió forintos gyorssegélyt nyújt az ukrajnai sérültek kezelésére, az összeget az Magyar Ökumenikus Segélyszervezettel együttműködésben juttatják el az érintettekhez. Emellett Magyarország kész súlyos, elsősorban égési sérültek befogadására. Adománygyűjtést indított a Magyar Vöröskereszt 1359-es adományvonalán és bankszámlaszámán, hogy segítse az Ukrán Vöröskereszt humanitárius munkáját, amelyet a Kijevben kitört zavargások sérültjeinek és közvetlen érintettjeinek megsegítésére végez. A magyar kórházak felkészültek arra is, hogy szükség esetén ukrán sebesülteket fogadjanak. A Debreceni Kardiológiai Klinikán egy kórtermet is kiürítettek az Ukrajnából érkező betegeknek, szükség esetén pedig akár száz sebesültet is el tudnak látni a városban. (Forrás: MTI)
2014. II. 23. A 2012 augusztusában hatályba lépett ukrajnai nyelvtörvény, hivatalos nevén a Nyelvpolitika Alapjairól Szóló Törvény azon közigazgatási egységek határain belül, amelyekben a lakosság legalább tíz százaléka anyanyelvének tekinti a kisebbségi vagy regionális nyelvnek minősített nyelvek valamelyikét, lehetővé tette az anyanyelven történő minden szintű oktatást, a személyneveknek anyanyelven történő feltüntetését, a hivatalos ügyek anyanyelven történő intézését, a bíróságokon való anyanyelvhasználatot és előírta bármilyen nyelvi korlátozás tilalmát az írott és elektronikus médiában - közölte Tóth, az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia Koreckij Állam- és Jogtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa. A kisebbségügyi szakértő szerint a törvény eltörlése Beregszászt és környékét - ahol a magyar nyelv már regionális nyelvi státust élvezett - személyi igazolvány, iskolai bizonyítvány, bírósági nyelvhasználat, azaz a személyre szóló jogok tekintetében érintik érzékenyen. Ugyanakkor a nem többségi területeken, ahol a kisebbségi nyelvet beszélők száma tíz és ötven százalék, gyakorlatilag teljes a jogfosztás, mivel a jelenleg hatályos egyéb törvények ötven százalék fölött teszik lehetővé az anyanyelv használatát. "Véleményem szerint e parlamenti jogtalan, a parlamenti ügyrend teljes be nem tartásával elfogadott döntés jelentősen rontotta a nemzeti és nyelvi kisebbségek jogait, és ezáltal sérti önérzetüket. Súlyosan terheli a forradalmi helyzet miatt így sem felhőtlen etnikumok közötti viszonyokat, és negatív üzenet a kisebbségek számára" - fogalmazott A Kisebbségi és Regionális Nyelvek Európai Chartájának ratifikációjáról elfogadott törvény a nyelvhasználati jogokat a szakértő szerint jelentősen a magyar kisebbség által már évtizedek óta gyakorolt szint alatt határozza meg. Mérvadóak továbbá a nemzeti kisebbségek védelméről szóló európai keretegyezmény rendelkezései, amelyek általános jellegűek, és többek között a kisebbségek által jelenős számban lakott területeken teszik lehetővé a kisebbségi nyelvek hivatalos használatát. (Forrás: Kossuth)
2014. II. 24. Németh, külügyi államtitkár elmondta: a magyar diplomáciának most hármas feladata van: Magyarországnak egyrészt a V4-ek elnökeként a Visegrádi Országok diplomáciai pozícióját kellett, kell koordinálnia, másrészt komoly humanitárius feladatai is vannak szomszédjával szemben, ezért az Ökumenikus Szeretetszolgálattal együttműködve orvosi és gyógyszerészeti eszközöket juttattunk ki, és ukrajnai sebesülteket fogadunk be gyógykezelésre; a harmadik feladat nemzetpolitikai: a Kárpátalján élő közel kétszáz ezer magyar helyzetére fel kell hívni a nemzetközi közösség figyelmét, és hangot kell adni a véleményünknek az új hatalom kilengéseikor is, például azért, mert az eltörölte a kárpátaljai magyarság számára rendkívül fontos nyelvtörvényt. Elvárjuk, és a következő napok tárgyalásain is azt hangsúlyozzuk majd, hogy Ukrajna új vezetése tartsa tiszteletben a nyelvi jogokat, és biztosítsa a kárpátaljai magyarok jogbiztonságát – jelentette ki az államtitkár. (Forrás: M1) A Visegrádi Országok - Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia - valamint Bulgária, Románia és Görögország külügyminisztereinek budapesti találkozója után tartott sajtótájékoztatón Martonyi, magyar külügyminiszter kiemelte: Ukrajnában a regionális nyelvek használatáról szóló törvényt február 23-án hatályon kívül helyezték, ami nem jó hír. De olyan hírek is érkeztek, amelyek szerint új, remélhetően a korábbinál jobb törvényt fogadnak el, és ezt délelőtt a budapesti ukrán nagykövet is megerősítette - tette hozzá. Véleménye szerint a regionális nyelvek használatáról szóló törvény hatályon kívül helyezése sérti a nemzeti kisebbségeket, és nem helyes olyan lépéseket tenni, amelyek irritálhatják a nagyszámú orosz kisebbséget. Közölte: a Visegrádi Országok külügyminiszterei közös nyilatkozatot adtak ki az ukrajnai helyzetről, a dokumentum a négy ország közös álláspontját tükrözi. A legtöbb energetikai kérdésben azonos a Visegrádi Országok, valamint Románia, Bulgária és Görögország álláspontja, és mindannyian abban érdekeltek, hogy a kelet- és közép-európai térség az infrastruktúra fejlesztésével szavatolja energiabiztonságát, és javítsa versenyképességét - közölte Martonyi, magyar külügyminiszter a hét ország tárcavezetőinek találkozója után. Az ukrajnai nyelvtörvény hatályon kívül helyezése megkérdőjelezheti a felálló új ukrán vezetésnek a demokrácia melletti elkötelezettségét - mondta Takács, a Külügyminisztérium politikai igazgatója Muska, budapesti ukrán nagykövettel folytatott budapesti megbeszélésén. Magyarország már jelezte aggályait európai partnereinek is - tette hozzá. (Forrás: MTI) Miért éppen Ukrajna? Sajnos ezzel a helyzettel - ami nem hirtelen alakult ki - a háttérhatalom egy igazi lőporos hordót állított Európa és Oroszország közé, amivel igényeik szerint befolyásolhatják a térség és ezen keresztül a világ helyzetét. Azonkívül tovább erősítették az emberekben azt a látszatot, hogy kettő vagy több hatalom, nyugat és kelet, a jobb és baloldal harca dönti el sorsunk alakulását, amikor ezeket a szembenálló oldalakat ők maguk állítják fel, illetve irányítják saját céljaik megvalósítására. Az is világos, hogy a nép szempontjából a konfliktusnak megint csak vesztesei vannak. (Forrás: Idők Jelei): http://tinyurl.com/o8y8gyz Közös nyilatkozatot fogadtak el a Visaegrádi Országok belügyminiszterei; közösen megszólítják az ügyvivő ukrán belügyminisztert, felhívva az ukrajnai közrenddel és közbiztonsággal kapcsolatos információk megosztására és a V4-ekkel való együttműködésre. (Forrás: MTI)
2014. II. 25. A Külügyminisztérium sürgeti, hogy az ukrán törvényhozás mielőbb szervezze újjá a rendvédelmi szerveket, valamint teremtse meg a nemzeti közösségek szabad anyanyelvhasználatát; e két követelmény érvényesülését Magyarország a magyar-ukrán és az európai-ukrán kapcsolatok fokmérőjének tekinti. A tárca közleményében felidézi: a beregszászi Városi Tanács 2014. február 24-én közgyűlést és lakossági fórumot hívott össze, a Jobboldali Szektor radikális csoport aktivistái oda betörve erőszakos fellépésükkel félbeszakították az eseményt. A Külügyminisztérium elítéli a szélsőségesek beregszászi megfélemlítő akcióját és a jogállami elvek érvényesítését sürgeti mind Kárpátalján, mind Ukrajna egész területén. A demokratikus jogukat gyakorló közösség megfélemlítése akadályozza és sérti a felkészülést a szabad és egyenlő választásokra, valamint sérti az európai demokratikus értékek tiszteletét, ideértve a nemzeti, etnikai és nyelvi kisebbségek jogait is - rögzíti a közlemény. Martonyi külügyminiszter utasította Magyarország kijevi nagykövetét és ungvári főkonzulját, hogy mindezeket jelezzék az ukrán központi és helyi hatóságoknak.(Forrás: MTI)
2014. II. 26. A magyar nemzet felelősséget érez Ukrajna szenvedő, nélkülöző népe iránt, és a lehetőségeihez mérten humanitárius segítséget nyújt a szenvedőknek, különösképpen a harcok áldozatai hozzátartozóinak és a sebesülteknek. De felelőssége hangsúlyos mindazon ukrán állampolgárok iránt is, akik e véres konfliktusban az európai értékekért kockáztatták életüket, szabadságukat, annak az Európának az értékeiért, amelynek Beethoven Örömódája a himnusza. A magyar nemzet ugyanakkor felelősséggel tartozik Kárpátalja többségi lakosságával, a ruszin néppel szemben is, amelynek lélekszámát ruszin kutatók nyolcszáz ezer főre becsülik, és amelynek puszta nemzeti létét is tagadja Ukrajna. A ruszin nép etnogenezise az elmúlt ezer évben zajlott le. Annak helyszíne a Kárpát-medence, a Szent Korona országa. Ezért érthető, hogy szláv anyanyelvük ellenére a ruszinok erősebben kötődnek a magyarsághoz, mint a környezetükben élő szláv népekhez, a szlovákokhoz, ukránokhoz. Végül, de legfőképpen, a magyar nemzet felelős a Kárpátalján élő magyar nemzeti közösség iránt. Ezen felelőssége egyetemleges, el nem hárítható és el nem évülő. E felelősség a fizikai védelemtől, a létbiztonság szavatolásán és a közösségi jogok védelmén át, e nemzeti közösség önkormányzati jogának elismeréséig terjed ki, hiszen a kárpátaljai magyar nemzeti közösség a magyar nemzet elidegeníthetetlen része. Amennyiben Kárpátalja népei – ruszinok, ukránok, magyarok és mások – Ukrajna válsága közepette saját kezükbe kívánnák venni a sorsukat, és kinyilatkoztatnák azon óhajukat, hogy jövőjüket – miként a múltjuk is volt – a Szent Korona országában kívánják kibontakoztatni, akkor a magyar nemzet felelőssége erre pozitív választ adni, és befogadni őket. Tekintettel Kárpátalja sajátos nemzeti összetételére és továbbra is fennálló geopolitikai adottságaira, ez a befogadás sajátos önkormányzati jogosultságokkal rendelkező, autonóm területtel valósítható meg. (Forrás: Magyarok Világszövetsége): http://tinyurl.com/mdv3bk8 26 February 2014 Our responsibility at this time of crisis in Ukraine: Statement of the Presidium of the World Federation of Hungarians (Source: the World Federation of Hungarians): http://tinyurl.com/m2bmq4l Giró-Szász, kormányszóvivő azt mondta: a magyar kormány határozott álláspontja, hogy semmilyen formában nem fogadja el az ukrán nyelvtörvény eltörlését. Visszalépés az ukrán parlament honlapján olvasható nyelvtörvénytervezet nemcsak a 2012-es, de az 1989-es szabályozáshoz képest is, és az elfogadása esetén jelentősen szűkítené a kárpátaljai magyar közösség már meglévő nyelvi jogait. (Forrás: MTI)
2014. II. 27. Orbán Viktor miniszterelnök kérésére Martonyi külügyminiszter a V4-es külügyminiszterekkel közösen Kijevbe utazik, majd Kárpátalján tájékozódik a magyar közösség helyzetéről. A magyar kormány azt fogja javasolni az Európai Uniónak, hogy Ukrajnával szemben szüntessék meg a vízumkötelezettséget. Martonyi a nap folyamán szlovák és cseh kollégájával, valamint a lengyel külügyi tárca képviselőjével Ukrajnába utazik. Február 28-án Kijevben a tervek szerint Turcsinov, ideiglenes államfővel, Jacenyuk miniszterelnökkel, Klicskóval, az Ütés párt elnökével és várhatóan Timosenkóval találkoznak. Az ukrán fővárosból Donyeckbe utaznak tovább, ahol a kormányzóval és az orosz közösség képviselőivel egyeztetnek. Szombaton Martonyi Kárpátaljára látogat, Ungváron és Beregszászon a magyar közösség vezetőivel és egyházi vezetőkkel tárgyal. Az a legfontosabb - emelte ki - hogy Kárpátalján ne alakuljon ki feszültség, ne legyenek erőszakos cselekmények. A magyar közösség remélhetően egységes lesz ebben a helyzetben, és a közös érdekekre összpontosít - mondta. (Forrás: MTI)
Utódállami területeken
Kárpátalján
2014. II. 21. Tüntetők vonultak Ungváron a Kárpátalja Megyei Adóhivatal és Állami Számvevőszék épületei elé a vállalkozókra gyakorolt hatósági nyomás megszüntetését követelve, a megyében befizetett adók helyi felhasználását biztosító, Kijevtől független Számvevőszék létrehozását szorgalmazva. Az Ukrán Állami Számvevőszék megyei kirendeltségéhez vonulva bejelentették, hogy a jövőben "nem engedik" a helyi adókból befolyó összegek Kijevbe történő átutalását. Közölték, hogy ennek biztosítása érdekében Kárpátalján saját Számvevőszéket hoznak létre. A Varcaba rendőrtábornok fia által vezetett Zakarpattya Kiadó épületébe az ablakon keresztül hajítottak ismeretlenek gyúlékony folyadékkal telt palackot, tűz ütött ki a helyiségben, megrongálódott a nyomdagép, és elégtek az ott tárolt nyomdatermékek. Megerősített ellenőrző posztokat állít fel a kárpátaljai rendőrség a Kárpátok hágóin, hogy megakadályozza fegyveresek és lőfegyverek bejutását Kárpátalja területére a szomszédos nyugat-ukrajnai megyékből; az ellenőrző pontok február 22-én, kijevi idő szerint 18 órától kezdik meg működésüket a Vereckei-, Toronyi-, Tatár- és Uzsoki-hágón át vezető utakon. 2014. II. 22. Kovács, a KMKSZ elnöke úgy vélte, a lembergiek azért küzdenek, hogy ők legyenek Ukrajna domináns politikai ereje. Az lesz a veszedelmes időszak, amíg tartani fog „a kísérlet arra, hogy az egész országot maguk alá gyűrjék” – mutatott rá. Kovács szerint az a fordulat, hogy Kárpátalját „Janukovics mentes övezetté” nyilvánítják, nem azt jelenti, hogy annak valamilyen különleges önkormányzati vagy autonóm státust akarnak, hanem hogy a kárpátaljai uralkodó elit – miután a régiósok megroppantak – csatlakozna a nyugat-ukrán rendhez. Az ukrán rendőrséggel együttműködő Jobb Szektor tagjai Ungváron letartóztatták Harcsenkót, a csapi Vámhivatal parancsnokát, akit egy ideig oszlophoz ragasztva tartottak a Kárpátalja megyei kormányzósági épület előtt. Kihallgatása során a bűncselekmények elkövetésével gyanúsított hivatalnok beismerte, hogy korrupciós rendszert működtetett a vámon, és a Kárpátalján beszedett csúszópénzt Kijevbe továbbította. A befolyásos kijevi családi kapcsolatokkal rendelkező Harcsenkóról az a hír terjedt el, hogy 2013. szeptember 16-án születésnapi ajándékként kapta meg a csapi Vámhivatal országos szinten is fontos vezetői tisztségét Klimenko, ukrán jövedéki és adóügyi minisztertől. Gyertyagyújtással rótta le kegyeletét a kijevi összecsapások áldozatainak emléke előtt este Ungváron Bacskai, Magyarország ungvári főkonzulja, és Szalipszki konzul, a helyi tüntetések aktivistáival együtt, a Kárpátalja megyei kormányzati épület bejáratánál. A gyászünnepségen Bacskai Magyarország támogatásáról biztosította Ukrajnát. (Forrás: MTI) 2014. II. 23. Csernicskó, a beregszászi Főiskola rektorhelyettese arról beszélt, hogy bár 2012-ben a kelet-európai országban pozitív cikkelyeket tartalmazó nyelvtörvényt fogadtak el, de Ukrajna nem arról híres, hogy nagyon szigorúan venné a jogállamiságot, a jogszabály érvényesítéséhez szükséges források pedig nem állnak rendelkezésre. A jövőbeni kilátások kapcsán megjegyezte, hogy a kormányzat ellen tüntető ukrán ellenzéki erők nagy része nem arról híres, hogy a kisebbségek oldalán állna, inkább nemzetállam építésében és az ukrán egynyelvűségben érdekelt. Kárpátalja Ukrajna legnyugatibb része, de eltér a többi nyugat-ukrajnai megyétől abban, hogy ezek úgy döntöttek, a területükön nem érvényesítik a nyelvtörvényt; Kárpátalja Tanácsa ezzel szemben nem foglal állást – nem dönt arról, hogy alkalmazza-e a jogszabályt, miközben a törvény szerint a magyar megyei szinten regionális kisebbségi nyelvi státust élvez. A kárpátaljai magyarság mostani lehetősége a további kivárás és kitartás, amiben ennek a maroknyi közösségnek komoly tapasztalatai vannak. (Forrás: Kossuth) Gajdos, az ukrán parlament egyetlen magyar képviselője, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke kijelentette: "Határozottan elutasítom a kisebbségi, így az ukrajnai magyarság jogainak szűkítését, és arra szólítom fel az ukrajnai, így a kárpátaljai magyarságot és szakmai szervezeteket, hogy ítéljék el a nyelvtörvény eltörlését. Egyben arra kérem a magyar kormányt, személyesen Orbán Viktor miniszterelnök urat és Martonyi külügyminiszter urat, minél előbb vegyék fel a kapcsolatot az ukrajnai illetékesekkel, járjanak el annak érdekében, ne csorbuljanak közösségünk jogai, nehogy azt a szvobodás (Szabadság párti) Farion nevével is fémjelzett törvénytervezetet fogadja el az ukrán Parlament, amelyik totális egynyelvűsítéssel fenyeget Ukrajnában" . 2014. II. 24. Pogorelov polgármester lemondását követelik ungvári tüntetők. Hivatali hatalommal való visszaéléssel, korrupcióval és a város vagyonának saját zsebre történő kiárusításával vádolják. Villájára február 22-én éjjel ismeretlenek gránátot dobtak. Határozatban határolódott el Gajdostól, a volt ukrán kormánypárt parlamenti képviselőjétől, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnökétől rendkívüli ülésén a beregszászi Városi Tanács (közgyűlés). A kárpátaljai magyarságra nézve károsnak minősítették a politikus tevékenységét. A határozattervezetet a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség képviselői csoportja terjesztette elő. Elhagyta Ukrajnát Kárpátalja megye kormányzója; Ledida testőrségével együtt Szlovákiába távozott. Az ukrán rendőrséggel együttműködő Jobboldali Szektor radikális csoport munkatársai korrupció gyanújával lefogták és Ungváron a megyei kormányzóság épülete előtt egy időre ragasztószalaggal oszlophoz kötözték, szégyentáblával a mellén Harcsenkót, a csapi vámhivatal parancsnokát. A vámfőnök kamerák előtt mondta el, hogyan sarcolták a kijevi központból küldött, mindenkitől független megbízottak az ukrán-magyar határon a vállalkozók áruit, valamint a Dél- és Nyugat-Európában dolgozó nyugat-ukrajnai vendégmunkások küldeményeit szállító járműveket. Közlése szerint a Záhony-Csap közúti határátkelőhelyen hetente Ukrajna irányába áthaladó közel ezer kisbusz után, űrtartalomtól függően, egyenként kétszázötven-ötszáz euro csúszópénzt szedtek, s az így begyűjtött összegeket Kijevbe továbbították. Harcsenko február 23-án Szlovákiába távozott. Ledöntötték Kárpátalja utolsó köztéri Lenin-szobrát Csapon. A szobrot az 1970-es évek közepén állították fel az akkor a Szovjetunió nyugati kapujaként emlegetett Csapon, eredetileg a nemzetközi vasúti pályaudvar előtti téren, a szovjet politikai rendőrség, a KGB helyi székházának szomszédságában. Annak idején a szobor talapzatra helyezését daruskocsival végezték, dróthuzal segítségével. Mivel sokszori próbálkozásra sem sikerült biztonságosan felemelni a fekvő emlékművet, a daru kezelője a szoboralak nyakára hurkolta a kötelet, a bámészkodó tömeg hangos tetszésnyilvánítása mellett, „felakasztva” helyezte azt, a több méter magas talapzatra. Ezt követően a darust a KGB munkatársai azonnal őrizetbe vették és elvezették a helyszínről. 2014. II. 25. Megbízhatóan ellenőrzi az Ukrajna belsejéből Kárpátaljára vezető utakat a Kárpátok hágóin a kárpátaljai rendőrség, a helyi népi önvédelmi osztagok tagjai és egykor Afganisztánban szolgált veteránok közreműködésével - közölte február 24-én Varcaba tábornok, a Kárpátalja megyei rendőrség parancsnoka. Szerinte Kárpátalja belső közigazgatási határának megerősített őrzése a bűnöző elemek beszivárgásának megakadályozását célozza. Elmondta: a Kárpátok hágóin február 22-én felállított ellenőrző posztokon szolgálatot teljesítő mintegy száz rendőr és civil aktivista minden járművet átvizsgál. A Jobboldali Szektor kárpátaljai vezetője, Szacsko elmondta: a rendőrséggel közösen végzett járőrözés során sikerült elfogni az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) több magas beosztású tisztjét, akik Ukrajna belső megyéiből akartak külföldre szökni különböző értékekkel együtt. Az ellenőrző pontokon fennakadtak olyan személyek is, akiknél illegális fegyver volt - tette hozzá. Az Ukrajnából kifelé irányuló utas- és teherforgalom szigorított ellenőrzését rendelte el Kárpátalja nemzetközi határátkelőhelyein a Kárpátalja megyei ügyészség, hogy megakadályozza történelmi, művészeti és kulturális értékek külföldre csempészését. Indoklás szerint a jelenlegi ukrajnai helyzetben fennáll a veszélye annak, hogy az ország múzeumaiból, közgyűjteményeiből különleges tudományos, történelmi és művészeti értékű tárgyakat próbálnak külföldre juttatni. A szigorítás kiterjed a valuta, nemesfémek és drágakövek kivitelének ellenőrzésére is. Ledida, Kárpátalja volt kormányzója Szlovákián keresztül Csehországba távozott, miután egész családját Prágába menekítette. 2014. II. 25. Leváltotta tisztségéből február 24-én Varcabát, a Kárpátalja megyei rendőrség parancsnokát Avakov, megbízott ukrán belügyminiszter. A kárpátaljai volt ellenzéki sajtó elismerően ír arról, ahogyan Varcaba tábornok a három hónapja tartó ungvári hatalomellenes tüntetéseket kezelte. Varcaba ugyanakkor 2004-ben negatív szerepet játszott a botrányos munkácsi polgármester-választás és a ukrán elnökválasztás során, majd az azt követő "narancsos forradalom" idején is, amikor Kárpátalján rendőri közreműködéssel parlamenti képviselőket, ellenzéki aktivistákat és szavazókat vertek meg, az utcákon és a szavazóhelyiségekben pedig felbérelt huligánok randalíroztak. A tábornok Juscsenko elnök 2005. januári hatalomra kerülése után öt évig Oroszországban bujkált helyettesével együtt. Kárpátaljára 2010-ben, Janukovics elnökségének kezdetekor tért vissza, azóta irányította a megye rendőrségét. Dulakodás tört ki tüntető diákok közt az Ungvári Nemzeti Egyetem Rektori Hivatalának épületében, ahol az intézmény tudományos tanácsa Vascsuk rektor leváltásáról döntött. A diákok nagy része szerint intézményesítette a korrupciót az egyetemen, szigorlatokért és vizsgákért tanulmányi előmeneteltől függetlenül mindenkinek csúszópénzt kell fizetnie. A diákok kisebb - az ellentábor szerint lefizetett - része Vascsuk maradását követelte. A csak Kárpátalján befolyásos Egységes Centrum nevű párt elkezdte az átalakuló ukrán államhatalom helyi személyi kinevezéseinek figyelemmel követését - jelentette be honlapján a párt. A JC közleménye szerint a „korrupciótól teljesen elrohadt államgépezet” csupán az átláthatóság, nyitottság és szakmaiság biztosításával újítható meg. Kiderül majd ki az ukránok számára, hogy a tegnapi ellenzék tagjai levonták-e a megfelelő következtetéseket a történtekből, és nem indul-e ismét virágzásnak más zászló alatt az állami, gazdasági és rendvédelmi korrupció - olvasható a nyilatkozatban. A JC Kárpátalja leggazdagabb üzletember politikusának, Baloga parlamenti képviselőnek és családjának - parlamenti képviselő és megyei vezető öccseinek, valamint ugyancsak honatya unokatestvérének - a pártja, amelyik az ukrajnai megye sok önkormányzatának adja a többségét. Ez a párt honosította meg Ukrajnában, így Kárpátalja magyarlakta településein is a szavazatok tömeges felvásárlásának gyakorlatát választások idején. Lemondott tisztségéről Knobloch, a magyar többségű Beregszászi járás Tanácsának (közgyűlésének) elnöke. Munkácsi hírportál szerint Knoblochról Beregvidéken az a hír is járja, hogy a háttérből ő irányítja a zöldhatáron át Magyarországra irányuló csempészetet, főként a cigarettacsempészést. A tanácsi elnöki tisztséget azért kapta meg, mert a 2012-es parlamenti választásokon a Régiók Pártjának kárpátaljai kampányát támogatta. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöksége nyilatkozatban fejezte ki aggodalmát, amiért az ukrán parlament visszavonta a kisebbségek nyelvi jogait szabályozó törvényt. A szervezet reméli, hogy az elhangzott ígéretekhez híven az ukrán parlament a nemzeti kisebbségek igényeinek megfelelően szabályozza majd a nyelvi jogokat, s olyan intézkedéseket hoz, amelyek figyelembe veszik a kisebbségek érdekeit, és az ország Európai Unióhoz való közeledését szolgálják. Kárpátalján a lakosság számára forródrótot létesítettek, melyre a megbukott ukrán hatalom híveinek elszámoltatásával kapcsolatban tehetők bejelentések. 2014. II. 26. A Kárpátalja megyei rendőrség parancsnokává nevezte ki Avakov, megbízott ukrán belügyminiszter Turdaj rendőrezredest, aki mostanáig a huszti járás rendőrségét vezette. 2014. II. 27. Magukat tüntetőknek mondó, maszkot és golyóálló mellényt viselő emberek foglalták el rövid időre a kárpátaljai Nagybereznán a Járási Tanács (közgyűlés) épületét, lemondatták a testület ott talált alelnökét. Az épület előtt százötven fős tömeg gyűlt össze. A tömegből kivált mintegy hetven, álarcos, golyóálló mellényt viselő, agresszíven fellépő ismeretlen személy rontott be az épületbe. Hírportál kiderítette, hogy az épületfoglalók egy része Lanyo, a kárpátaljai alvilágban Bljuk néven ismert volt hatalompárti parlamenti képviselő embereiből áll, akik a legutóbbi ukrán parlamenti választások idején tömegesen vásárolták fel a szavazatokat főnökük számára Nagyberezna környékén. (Forrás: MTI)
.
