.
Európa:
Bosznia-Hercegovina
2014. II. 17. A bosznia-hercegovinai megmozdulások mögött felfedezhető a szervezettség, amelyiknek célja államcsíny végrehajtása volt - állította az államelnökség bosnyák tagja a Vecernji list horvát napilapban megjelent interjúban. Izetbegovic, volt boszniai elnök fia szerint a megmozdulások célja egy hatalmi vákuum létrehozása lett volna. Véleménye szerint kezdetben spontán lázadás volt a nincstelenség, az igazságtalanság és a politikusok önzése ellen, de ezzel visszaéltek. Szerinte nem véletlen, hogy éppen azokon a területeken próbálnak káoszt előidézni, amelyeket a délszláv háborúban a bosnyák hadsereg szabadított fel. (Forrás: MTI)
Csehország
2014. II. 19. "Számolok azzal, hogy ha megnőne a menekülthullám veszélye, akkor Magyarország, mint a V4-ek elnöke kezdeményezni fogja a belügyminiszterek találkozóját" - jelentette ki Sobotka, cseh kormányfő Prágában a kormány ülése utáni sajtótájékoztatón. Leszögezte: Csehország egyelőre semmiféle menekülthullámot nem tapasztalt, de szükség esetén kész segítséget nyújtani a menekülteknek. Szerinte ebből a szempontból a legnagyobb veszély Lengyelországot, Magyarországot és Szlovákiát fenyegeti. (Forrás: MTI)
Lengyelország
2014. II. 11. Több mint félmillióan hagyták el 2013-ban Lengyelországot, legkevesebb harminchat ezren végleg. Ennél rosszabb csak 2006-ban volt, amikor negyvenhét ezren jelentkeztek ki lakhelyükről. Ráadásul míg korábban csak a családfenntartók távoztak az országból, most egész családok költöznek Nyugatra. Becslések szerint immár 2,6-2,7 millió lengyel tartózkodik tartósan külföldön a harmincnyolc milliós teljes népességből. Német adatok szerint tavaly kétszázezer lengyel érkezett Németországba, és ugyanennyire teszik a tavaly Nagy-Britanniába távozottak számát. Sokan keresik boldogulásukat Hollandiában és Norvégiában is. (Forrás: MTI)
Nagy-Britannia
2014. II. 19. Befektetők szerint megnőtt az ukrán államcsőd veszélye. A CDS-árazás meredeken, a keddi 1271 bázispontos záró értékről 89 ponttal, 1360 pontig emelkedett délelőtt; ez azt jelenti, hogy egységnyi, tízmillió dollár névértékű ötéves ukrán államkötvényre már több mint évi 1,3 millió dolláros középárfolyamon kínálnak határidős törlesztéskockázat-biztosítási szerződéseket a londoni piacon. Ötéves mélypontra, 8,97-ig gyengült az ukrán fizetőeszköz, a hrivnya a dollárral szemben. 2014. II. 20. Oroszországot főképp a földgázexport miatt érinthetik érzékenyen az ukrajnai fejlemények - emelte ki Ash, a Standard Bank londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokra szakosodott vezető közgazdásza február 19-ei elemzésében. Hangsúlyozta: az orosz földgázkivitelnek még mindig hozzávetőleg a fele halad át Ukrajnán, és ez a hányad évi harminc-harmincöt milliárd dollár bevételt jelent Oroszországnak. (Forrás: MTI)
Németország
2014. II. 19. "Fel kell hagyniuk az erőszakkal az ukrán "biztonsági erőknek, de a tüntetők között lévő radiális elemeknek is" - hangoztatta Steinmeier, német külügyminiszter Berlinben kiadott közleményében. Az első német sajtókommentárok szerint Ukrajnát nem sok választja el a polgárháborútól és a széteséstől. A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint már csak az segít, ha Janukovicsot a lehető leggyorsabban leváltják. "Táborában feltehetően vannak személyek, akiknek ez módjában áll" - latolgatja a lap. Az ukrán oligarchák, akik eddig Janukovicsot támogatták, sok pénzt tartanak Nyugaton. A Spiegel helyzetértékelése szerint Nyugat-Ukrajnában az oroszokat gyűlölő nacionalisták a hangadók, míg keleten a többség orosz anyanyelvű, és az ország déli része is inkább Oroszország felé húz. A három régió között ott van a kozmopolita Kijev, a főváros, amelyet az ország keleti részére támaszkodó Janukovics soha nem szeretett. A kulisszák mögött pedig az oligarchák mozgatják a szálakat, akik átláthatatlan üzleteket bonyolítanak le, és addig támogatnak egy kormányt, amíg megéri nekik. Mostanáig a sok hatalmi központnak mindig sikerült megállapodnia egymással, most viszont már "a gyűlölet uralkodik". (Forrás: MTI)
Oroszország
2014. II. 19. Moszkvában államcsínykísérletnek tartják mindazt, ami Ukrajnában történik, és határozottan elítélik a szélsőségesek erőszakos fellépését - jelentette ki az orosz államfő szóvivője. Peszkov elmondta, hogy Putyin, orosz államfő az éjjel telefonon beszélt Janukovics ukrán elnökkel, és amellett foglalt állást, hogy a rendezés kizárólagosan a törvényes hatalom révén lehetséges. Az orosz elnöki szóvivő közölte, hogy az orosz és az ukrán államfő is a szélsőségeseket teszi felelőssé az Ukrajnában kialakult helyzetért. Az Orosz Külügyminisztérium közleményben tudatta, hogy Moszkva latba veti minden befolyását az ukrajnai válság békés rendezése érdekében és élesen bírálta az ukrajnai ellenzéki vezetőket, akik szerinte nem reagáltak a radikálisok tetteire, "miközben a demokrácia iránti elkötelezettségüket hangoztató demagóg jelszavak mögé bújnak, és cinkosságot vállalnak a barna forradalommal". 2014. II. 20. Oroszország nem törölte a Kijevnek felajánlott támogatást, a segélyösszeg újabb részletét azonban csak azután folyósítja, hogy rendeződött a helyzet Ukrajnában - jelentette be Peszkov, az orosz államfő szóvivője. Az orosz kormány akkor teljesíti ukrán partnereinek tett ígéreteit, ha a szomszédos országban törvényes és hatékony lesz a hatalom - jelentette ki Medvegyev, orosz miniszterelnök. Lavrov, orosz külügyminiszter a nyugati politikusokat hibáztatta a kijevi zavargások miatt. Azt mondta, hogy a nyugati politikusok provokálják kijelentéseikkel az ukrajnai radikálisokat. A nyugati sajtót azzal vádolta, hogy eltorzítja az Oroszországgal szomszédos országban zajló eseményeket. (Forrás: MTI)
February 19, 2014 Russian punk group Pussy Riot is attacked by Cossack militia as they try to perform at Sochi (Source: YouTube / The Telegraph): http://tinyurl.com/kaqj2p6
Románia
2014. II. 11. Szabadnapot kérhetnek munkáltatóiktól december 13-án a tatár nemzetiségűek - döntött a román Parlament Romániában 2006-ban nyilvánították a tatárok ünnepévé december 13-át, ami azért jelentős dátum számukra, mert 1917-ben a krími tatárok ezen a napon kiáltották ki köztársaságukat és alkotmányukat. Romániában mintegy húszezer tatár él a 2011-es népszámlálás eredményei szerint. Többségük az ország délkeleti részén, a Dobrudzsa nevű történelmi régióban. Romániában március 15., a magyarság nemzeti ünnepe nem számít munkaszüneti napnak. Kivételt képeznek a Kovászna Megyei Közgyűlés alkalmazottai, akiknek a kollektív munkaszerződésébe 2011-ben belefoglalták, hogy március 15-e szabadnap. Székelyföldi magyar önkormányzati vezetők már többször kérték, hogy ezt a napot nyilvánítsák hivatalos munkaszüneti nappá Erdélyben. A háromszéki önkormányzatok közül 2011-ben tíz fogadott el olyan határozatot, amely az adott településen hivatalos ünneppé nyilvánította az 1848-49-es szabadságharc évfordulóját. A prefektúra megtámadta ezeket a döntéseket arra hivatkozva, hogy hivatalos ünnepről csak a Parlament dönthet, a helyi tanácsoknak nincs ilyen joguk. (Forrás: MTI)
2014. II. 17. A kórházi anyanyelvhasználatot segítő törvénymódosítás elfogadásához a román parlamenti pártok támogatását kérte a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ). A tervezetet ismertető parlamenti képviselők - Kerekes és Markó - sajtóértekezletükön rámutattak: Romániát a 2007-ben ratifikált Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája arra kötelezi, hogy közkórházaiban és szociális intézményeiben lehetővé tegye az anyanyelvű kommunikációt a kisebbségi nyelvet beszélő páciensek számára, erről szóló tervezetüket a Szenátus mégis elutasította. Az RMDSZ politikusai a módosítás képviselőházi vitája előtt felhívták a figyelmet arra, hogy egy olyan joghoz kérik a román pártok támogatását, amelyiket a kommunista rendszer sem tagadott meg a romániai kisebbségektől. 1978-ban Románia törvénybe iktatta, hogy a kisebbségek által lakott térségek egészségügyi intézményeiben kisebbségi nyelvet is beszélő szakszemélyzetet kell alkalmazni - magyarázták. Az előírást akarják ismét elfogadtatni, azzal a pontosítással, hogy ez azokra a településekre érvényes, ahol valamely kisebbség teszi ki a lakosság legalább húsz százalékát. (Forrás: MTI)
2014. II. 17. Aegis típusú elfogó rakétákat és radarokat szállít az amerikai hadsereg a Románia déli részén elhelyezkedő Deveselu-ba, hogy ott a NATO számára ballisztikus rakéták elleni védelmi vonalat építsenek ki. A felszerelés heteken belül megérkezik és egy év alatt épül fel - írja a DefenseNews amerikai hírügynökség. Eszerint, a terv keretében hasonló rendszert telepítenek Lengyelországba is. A védőpajzsnak 2018-ra kell rendszerbe állnia. A védelmi vonalat földi rakétaállásokon kívül kamionokra szerelt mobil rakétaindító rendszer egészíti ki - olvasható. (Forrás: MTI)
2014. II. 19. Ideiglenes tárcavezetőket jelölt a bukaresti kormányba Ponta Victor szociáldemokrata miniszterelnök a lemondott liberális miniszterek helyére. A kormányfő maga vállalta a Pénzügyminisztérium ideiglenes vezetését, Ponta Victor és Antonescu február 24-ig újabb határidőt szabott egymásnak arra, hogy a másik fél elfogadja a közös kormányzás folytatására általuk támasztott feltételeket. Valójában mindketten a másik féltől próbálják kiprovokálni a koalíció felrúgását, hogy a választók ne őket okolják érte. A nemzeti liberális párti (PNL) Antonescu szerint a kormányfő mindenféle ürügyet keres arra, hogy ne kelljen Johannis, liberális elnökhelyettest a Belügyminisztérium élére, illetve a liberálisoknak járó kormányfő-helyettesi tisztségbe jelölnie. A szociáldemokraták szerdán elutasították azt a liberális követelést, hogy számolják fel a szociál-liberális szövetség (USL) két kis pártjával közösen alakított választási együttműködésüket, az úgynevezett Szociáldemokrata Szövetséget (USD). Antonescu szerint a szociáldemokraták valójában már a liberálisok nélküli kormányukat építik az USD létrehozásával, és az USL-hez hasonlító elnevezés a választók megtévesztésére szolgál. A liberális pártelnök kijelentette: a PNL fenntartja eddigi jelöléseit a megüresedett miniszteri tisztségekre, és hétfőig a PSD-nek kell döntenie arról: velük, vagy nélkülük kormányoz-e tovább. (Forrás: MTI)
Spanyolország
2014. II. 20. A spanyol Parlament túlnyomó többséggel elutasította csütörtökön, hogy népszavazást tartsanak Katalónia kiválásáról Spanyolországból. Kétszázhetvenkét képviselő - az összes nagyobb párt - ellene szavazott, és csak negyvenhárom szavazat támogatta az indítványt. Utóbbiak zömmel katalán nacionalista és néhány baloldali honatya voksai voltak. A spanyol alkotmány értelmében csakis a központi kormány kezdeményezhet népszavazást. Madrid egyértelműen Katalónia regionális kormányzatának értésére adta, hogy nem fog engedélyezni referendumot Katalónia kiválásról. Barcelona idén november 9.-re tervezi a referendumot. (Forrás: MTI)
Ukrajna
2014: II. 14. Kiengedték az ukrajnai börtönökből mind a kétszázharmincnégy fogva tartott ellenzéki tüntetőt - közölte Psonka főügyész. Hogy a büntetőjogi felelősségre vonás alól is mentesüljenek mindazok, akik ellen a zavargások miatt eljárás indult, az új amnesztiatörvény értelmében a tüntetőknek legkésőbb február 17-ig szabaddá kell tenniük minden elfoglalt hivatali épületet és a közterületeket az ország egész területén. Az ellenzéki tüntetők jelenleg országszerte hat - állami közigazgatási és helyi tanácsi - épületet tartanak megszállva: a kijevi városházát, Nyugat-Ukrajnában az ivano-frankivszki, a lvovi és a ternopoli megyei adminisztrációk épületeit, továbbá egy lviv megyei járási állami adminisztrációt, az ország keleti részén pedig a poltavai Megyei Tanács üléstermét. 2014. II. 18. Mintegy kétezer ellenzéki tüntető csapott össze délelőtt Kijevben a rohamrendőrökkel a Parlament épületénél, ahol a törvényhozás épp plenáris ülést tartott volna. A tüntetők kövekkel, botokkal, Molotov-koktélokkal támadtak a rendfenntartókra, akik válaszul könnygázt, fény- és hanggránátokat, vízágyút vetettek be, valamint gumilövedékeket lőttek a tömegbe. Egyes közlések alapján mindkét oldal használt lőfegyvereket is. Az összecsapások a Parlament körül több utcára kiterjedtek. A rohamrendőrök oldalán kormánypárti demonstrálók is bekapcsolódtak az ellenzéki tüntetők elleni harcba. (Forrás: MTI) Fierce clashes in Kiev as new wave of unrest grips Ukraine Rioters and police in central Kiev are exchanging smoke and stun grenades, as a fresh wave of violence is gripping the Ukrainian capital. While the rioters have no clear demands, the opposition keeps pushing for the president’s resignation. Last updated at 18:04 GMT: Ukraine: Deadly clashes around parliament in Kiev. Violent clashes have erupted during anti-government protests in Ukraine's capital, Kiev, with at least nine people, including two policemen, dead. In the worst violence in weeks, police used rubber bullets and stun grenades as thousands of protesters marching on parliament. A deadline set by the security forces for the violence to end has passed with no immediate sign of police action. The clashes came as MPs were due to debate changes to the constitution. The proposals would curb the powers of President Yanukovych, but the opposition say they were blocked from submitting their draft, meaning no debate could take place. (Source: BBC): http://tinyurl.com/oru9dra. 20:30 GMT Hundreds of young rioters in the western Ukrainian city of Lvov have seized the regional administration building and are storming the Lvov Central Internal Affairs Directorate, Interfax reported. 20:44 GMT The number of policemen killed in Kiev has risen to six - Interfax reported, citing Ukraine's Interior Ministry. All of the officers died from gunshot wounds. The southern Ukrainian Autonomous Republic of Crimea has urged President Yanukovich to come up with “decisive action and emergency measures” to end riots and restore constitutional order. According to the statement, the general mobilization called by “extremist” groups like the Right Sector and Svoboda Party is nothing but the start of a civil war in Ukraine. (Source: RT): http://tinyurl.com/kle8tks. 19 February 2014 Explosions are taking place, fireworks are being thrown and large fires have broken out in Independence Square. Security forces had given protesters a deadline of 18:00 local time (16:00 GMT) to leave Independence Square, the scene of a mostly peaceful protest camp since November. The city's metro service was completely shut down, and there were reports that cars were being prevented from coming in to the capital. Then shortly before 18:00 GMT, police announced over loudspeakers that they were about to begin "an anti-terror operation". They advanced with an armoured vehicle, dismantling barricades and firing stun grenades and water cannon. Protesters threw fireworks and petrol bombs, and lit fires to block off police. Police said late on February 18 that at least 16 people had been killed, including seven police officers. (Source: BBC): http://tinyurl.com/n26gtam. A kijevi Függetlenség terén hajnalra virradóra kigyulladt a tüntetők által egyik főhadiszállásként használt Szakszervezetek Háza, valamint egy kereskedelmi központ. A rendőrség estére teljesen megtisztította a Hrusevszkij utcát és az Európa teret a tüntetőktől, és folyamatosan számolja fel a barikádokat. Lángba és füstbe borult a kijevi Függetlenség tere február 18-án este, azután, hogy a rohamrendőrök megkezdték a kormányellenes tüntetők kiszorítását a területről. A rendőri rohamnak már öt halálos áldozata van, közülük három tüntetővel éles lövedék végzett. Tűz a választóvonal a Függetlenség terén a rendőrök és a tiltakozók között, akik autógumikkal táplálják a lángokat. Az éjszakai órákban is folytatódtak és újabb áldozatokat követeltek az összecsapások. A Belügyminisztérium szerint eddig hét rendőr vesztette életét az összecsapásokban, az Egészségügyi Minisztérium pedig tizenegy tüntető halálát erősítette meg. A főváros kórházai zsúfolásig megteltek, ezért a könnyebben sebesülteket ellátás után azonnal hazaküldik. Éjjel lekapcsolták a közvilágítást a téren, amelynek egy részéből már kiszorították a rohamrendőrök a tüntetőket. A kijevi kábeltévé-szolgáltatók mindenféle előzetes figyelmeztetés nélkül leállították az ellenzéki Ötös tévécsatorna sugárzását a fővárosban. Az ukrán Belügyminisztérium közlése szerint a február 18.i összecsapásokban a biztonsági erők hat tagja halt meg, mind lőfegyver okozta sebesüléstől. Összesen harminckilenc rendőrt lőttek meg. A kijevi erőszak ellen tiltakozó több száz tüntető megrohamozta és elfoglalta Nyugat-Ukrajnában a Lemberg megyei adminisztráció, továbbá az ügyészség épületét és a rendőrség központját. Mintegy ötezer tüntető fegyvereket zsákmányolt egy laktanyában - jelentette a helyszínről az AFP. A laktanyában tűz ütött ki, a lángok átterjedhetnek a közeli fegyverraktárra. Visszaszorították a tüntetőket a kormányerők a kijevi Függetlenség terén, annak több mint felét ellenőrzik. Az összecsapásoknak már legalább huszonegy áldozata van. Janukovics elnök és az ellenzéki vezetők tárgyalása eredménytelenül zárult. A hatóságok felszólítása ellenére sem hagyják el Kijev főterét a kormányellenes tüntetők, köveket halmoznak fel. Legalább huszonöten meghaltak a kormányellenes tüntetők és a rendvédelmi szervek kijevi összecsapásaiban reggelig. A rendvédelmi erők kilenc tagja halt bele lőfegyverek okozta sebesülésekbe. Hetvennégy rendőrt lőfegyverrel sebesítettek meg. A belügyi alakulatok körbevették a teret, amelyik most már gyalogosan is csak déli irányból, a főutcáról, a Beszarabka piac felől közelíthető meg. A "testvérgyilkos erőszak" azonnali beszüntetésére szólított fel az önálló ukrán ortodox egyházat vezető Filaret, kijevi pátriárka közleményében, továbbá azt szorgalmazta, hogy Janukovics államfő és az ellenzék térjen vissza a tárgyalóasztalhoz és törekedjen a megegyezésre. A közlemény szerint elsősorban Janukovics felelős a kialakult helyzetért. Sevcsuk nagyérsek, az ukrán görög katolikus egyház vezetője Isten nevében elítélte "az erőszakot, az emberi jogok és a nép akaratának semmibevételét", és szintén a kijevi vezetést tette felelőssé a történtekért. Korábban a "testvérgyilkosság veszélye" miatt elrendelte az összes templomi harang megszólaltatását. Az egyházak közleményei szerint a tüntetők lángra lobbant központjából a közeli Szent Mihály ortodox templomba helyezték át az ellenzékiek rögtönzött klinikáját, ahol az erőszak sérültjeit látják el. Emellett a kijevi görög katolikus katedrálisban is kórházat állítottak fel. A kijevi tüntetők által hónapok óta megszállt Függetlenség tér elleni roham során a rendőrség elpusztította a görög katolikus papok által felállított sátor-kápolnát is. Puccskísérlettel vádolta az ellenzéket az ukrán kormány az erőszakba torkolló kijevi tüntetésekkel kapcsolatban. (Forrás: MTI) 06:25 GMT Twenty-five people have been killed in violent clashes between security forces and protesters, according to Ukraine's Health Ministry. Two hundred and forty-one people were wounded in the clashes in Kiev, the Ukrainian Health Ministry said. A cloud of black smoke is coming from the building which has formerly been the Trade Union Headquarters in Kiev. For the past two months, it was the revolutionary headquarters with the opposition parties’ representation there. The building is “almost completely burnt down,” and now reports emerged that “the stories of the building are collapsing, so it may go down any minute. (Source: RT): http://tinyurl.com/kle8tks. 14:30 GMT Ukraine’s security service has announced it is launching a counter-terror operation. Radicals have seized over 1,500 firing arms and 100,000 bullets in the last 24 hours - the service said. In Ivano-Frankovsk, rioters have seized 268 pistols, 2 rifles, 3 light machine guns, 92 grenades and 15,000 ammunition rounds, the deputy head of the Security Service, Porodko, has said. Firearms and munitions were stolen from a Security Service department, and the same departments were also attacked in Ternopol and Lvov overnight. (Source: RT): http://tinyurl.com/kq4hyhn. Országos gyásznapot hirdetett február 20-ára Janukovics, ukrán elnök a tüntetések áldozatainak emlékére. Közben arról érkezett hír, hogy vidékről katonákat csoportosítottak át Kijevbe a fegyverraktárak védelmére. Kelet-Ukrajnából ötszáz fős, teljes fegyverzettel felszerelt ejtőernyősosztagot irányított át a Védelmi Minisztérium Kijevbe, a fegyverraktárak védelmére - erősítette meg az ellenzéki értesülést Lebegyev, ügyvivő védelmi miniszter. A kora délutáni órákban a Függetlenség terén mintegy tízezer demonstráló tartózkodott, a belügyi alakulatoknak pedig mintegy ötezer tagja. A rendőrség valamilyen okból nem szánta rá magát a döntő ostromra, a kormányellenes tüntetés ennek köszönhetően túlélte a rendőrökkel való véres összecsapást, holott a téren már kevés ember tartózkodott - írta a BBC orosz nyelvű hírszolgálata. Janukovics ukrán elnök leváltotta Zamanát, az ukrán fegyveres erők vezérkari főnökét - a hadsereg parancsnokát -, és Iljint nevezte ki helyébe, aki eddig az Ukrán Haditengerészet parancsnoka volt. Az új vezérkari főnök kinevezése előtt Lebegyev védelmi miniszter közölte, hogy a hadsereg részt vehet a bejelentett országos "terroristaellenes műveletben". Kormányellenes tüntetők kikiáltották a politikai autonómiát a nyugat-ukrajnai Lembergben, a regionális gyűlés-testület bejelentette, hogy helyben magához vonta a végrehajtói hatalmat, "minden felelősséget magára vállal a régióért és annak lakosságáért". A központi hatalom meggyengülésének egy további jele, hogy - Lengyelország közlése szerint - nagyjából kétszáz fős ukrán tömeg lezárta a Lemberg melletti korczowa-i határátkelőt Lengyelország felé. Ezenkívül helyi médiumok jelentették, hogy ellenzéki csoportok más nyugat-ukrajnai városokban is - köztük Hmelnyickijben, Ivano-Frankivszkban, Ungváron és Ternopolban - szintén megszálltak középületeket. Az ukrán Belbiztonsági Szolgálat (SZBU) közlemény szerint a tüntetők az ország területén több mint ezerötszáz lőfegyvert zsákmányoltak. Hírügynökségek megjegyzik, hogy a kelet-ukrajnai városokban nyugalom honol. Varcaba rendőrtábornok, Kárpátalja megye rendőrfőkapitánya tiszti becsületszavát adta Ungváron a kormányellenes tüntetőknek, hogy a belügyi erők nem alkalmaznak erőszakot a tiltakozó megmozdulások résztvevőivel szemben. Egyúttal kijelentette, hogy a hatvan kárpátaljai rohamrendőr közül ötvenkilenc jelenleg is az állomáshelyén tartózkodik, és azt nem is fogja elhagyni. Közölte, hogy egyetlen rendőrt sem enged Kijevbe vezényelni Kárpátaljáról. Ukrán hírportálok jelentései szerint kárpátaljai közlekedési rendőröket Kijevbe szállító kisbuszt röviddel éjfél után Rivne város határában kormányellenes tüntetők tartóztatták fel. A jármű utasai és az aktivisták között dulakodás kezdődött, amelynek során két rendőr komolyabb arcsérüléseket szenvedett, őket kórházba szállították. A tüntetők elvették a közlekedésrendészek egyenruháit, iratait és szolgálati fegyvereit, majd kiszúrták buszuk gumiabroncsait. Az eset után a rendőröket visszarendelték Kárpátaljára. Nyugat-Ukrajnában, Lembergben ötezer tüntető rohamozta meg a közigazgatás, az ügyészség és a rendőrség épületeit. Sok irodát feltörtek, kidobálták a berendezést, az utcákon pedig autókat gyújtottak fel. A helyi kaszárnyában lefegyverezték a katonákat, akik felemelt kézzel távozhattak miután átadták felszereléseiket. A tüntetők a zsákmányolt fegyverekkel valószínűleg a fővárosba indultak. A kaszárnya ki is gyulladt, mert Molotov-koktélokat is dobtak az épületbe. Janukovics, ukrán elnök bejelentette késő este, hogy "fegyvernyugvási" megállapodást kötött az ellenzékkel, és megegyeztek, hogy tárgyalásokat kezdenek a vérontás befejezése érdekében. Jacenyuk, a Haza (Batykivscsina) párt frakcióvezetője a megállapodást kommentálva megjegyezte: a hatalom rendkívüli állapot bevezetését tervezte és egy éjszakai roham indítását (a Majdan-on), ezt azonban lefújták. "A mai találkozót követően világosan kijelenthető, hogy nem fognak rohamozni" - mondta. Az esti órákban helyszíni becslés szerint legalább tízezren gyűltek össze a Majdan-on, annak ellenére, hogy a hatóságok mindent elkövettek, hogy megnehezítsék az odajutást. Az ukrán hadsereg használhatja fegyvereit és korlátozhatja a forgalmat a terroristaellenes intézkedések keretében, amelyeket a tüntetők között lévő "szélsőségesek" semlegesítése céljából hoztak a hatóságok - közölte az ukrán Védelmi Minisztérium. A szegodnya.ua című internetes újság idézte Gricenko volt védelmi minisztert - a Haza ellenzéki párt korábbi parlamenti képviselőjét, jelenleg párton kívüli politikust -, aki szerint Janukovics "új feladatokra" keresett új vezérkari főnököt. "Zamanát jól ismerem: ez a tiszt sohasem egyezett volna bele, hogy katonáit rendőri feladatokra használják, hogy a népnek a külső ellenségtől való megvédése helyett a hatalmat kelljen védeniük saját népével szemben. Ezért nem lehet Zamana sem vezérkari főnök, sem a hadsereg parancsnoka. A hadsereg új feladataihoz új parancsnokra van szükség" - mondta. 2014. II. 20. Janukovics ukrán elnök február 19-én este kötött fegyvernyugvási megállapodást a három ellenzéki vezetővel - Jacenyukkal, Klicskóval és Tyahnibokkal -, és abban is megegyezett velük, hogy újabb tárgyalások kezdődnek a vérontás megállítása érdekében. A kijevi városközpontban reggel ismét összecsaptak a rohamrendőrök és a tüntetők, Orvlövészek jelentek meg a környékbeli épületek tetőin. Kiürítik a miniszterelnöki hivatalt, a Parlament épületét és a Kijev szállodát az ukrán főváros központjában. A tüntetők radikális szárnya, a Jobb Szektor nevű csoport nem hajlandó betartani a "fegyvernyugvást", amelyikben az ukrán államfő állapodott meg az ellenzék három vezetőjével. Jaros, a Jobb Szektor vezetője közölte reggel, hogy csoportja nem írt alá "semmilyen megállapodást", és nem hajlandó betartani a fegyvernyugvást. A kormánypalota dolgozói azt az utasítást kapták, hogy hagyják el az épületet. A tüntetők csütörtök délelőtt eljutottak az ukrán Parlament épületéig, a rendvédelmi erők visszavonultak, ezután megkezdték az épület evakuálását. A tüntetők vezetői felszólították csütörtökön az ukrajnai parlamenti képviselőket, hogy helyi idő szerint délután három órakor gyűljenek össze a törvényhozásban a válság rendezésének szentelt rendkívüli ülésre..Leszögezték, hogy a tiltakozók nem fogják elfoglalni a törvényhozás épületét. Rendőrök tucatjai vesztették életüket vagy sebesültek meg az ellenzéki tüntetők és a rendfenntartók kijevi összecsapásaiban - tájékoztat az ukrán Elnöki Hivatal, a tüntetőkre hárítva a felelősséget a vérontásért. Az ukrán Egészségügyi Minisztérium hét ember, köztük két rendőr halálát erősítette meg az enapi zavargások áldozatait összegző közleményében. Közben a Reuters szemtanúkra hivatkozva jelenti, hogy huszonegy, takaróval lefedett holttest hever az utcákon a kijevi Majdan közelében, és mindnyájan civilek. Fabius francia, Steinmeier német és Sikorski lengyel külügyminiszter délelőtt ült össze Janukovics elnökkel Kijevben. Jacenyuk, a Haza párt parlamenti frakciójának vezetője a német, a francia és a lengyel külügyminiszterrel folytatott megbeszélése után ismerte el, hogy az ellenzéki vezetők lassan már nem urai a helyzetnek. A találkozón a vérontás megállításáról és a válság további fokozódásának megfékezéséről volt szó. Jacenyuk szerint ezt egyetlen módon lehet elérni. "Fegyvermentes övezetet kell létrehozni, és a konfliktust át kell tenni az utcáról a Parlamentbe" - mondta. Előzőleg Tihipko, vezető kormánypárti politikus is azt mondta, hogy teljesen kicsúszott a helyzet az államfő, a parlamenti elnök, az ügyvezető miniszterelnök és az ellenzéki vezetők ellenőrzése alól. Az ukrán Egészségügyi Minisztérium szerint a kijevi összecsapások kiújulása óta hatvanheten haltak meg az erőszak következtében, és a halálos áldozatok száma csak ezen a napon harminckilenc volt: vagyis ez a legvéresebb nap a kormányellenes tüntetések kirobbanása óta. Legkevesebb hetven tüntető vesztette életét ma Kijev központjában - mondta Hanenko, a jobboldali radikális Szabadság (Szvoboda) Párt képviselője, a tüntetők egészségügyi szolgálatának illetékese, aki korábban hatvan áldozatról számolt be. A tiltakozókat célzott lövések találták el. A CNN amerikai hírtelevízió ugyanakkor azt állította, hogy kizárólag ezen a napon legkevesebb százan vesztették életüket az ukrán fővárosban zajló véres összecsapásokban. A CNN szerint a legtöbb áldozatot a kijevi kormánynegyedhez vezető Insztitutszka utcai harcok szedték. Zaharcsenko ukrán belügyminiszter közölte, hogy éles lőszerrel és harci lőfegyverekkel látják el a Berkut különleges egység tagjait és a biztonsági erők további csapatait a terroristaellenes művelet keretében. Az Elnöki Hivatal közleménye szerint rendőrök tucatjai vesztették életüket vagy sebesültek meg a radikális ellenzéki tüntetők és a rendfenntartók kijevi összecsapásaiban. Visszavonta a terroristaellenes törvényt az ukrán Parlament; kétszázharmincnyolc jelenlévő képviselő csaknem egyhangúlag határozott a február 19-én bejelentett terroristaellenes hadművelet visszavonásáról. A határozatot még alá kell írnia Janukovics elnöknek. A tűzszünet helyreállításáról és az előző nap életbe léptetett terroristaellenes művelet hatályon kívül helyezéséről döntött késő este az ukrán Parlament. Az elfogadott jogszabály alapján az erőszakszervezetek tagjainak vissza kell térniük a laktanyákba, valamint a vidékről a fővárosba szállított egységeknek el kell hagyniuk Kijevet. A dokumentum ezen kívül megtiltja a fegyverhasználatot a fegyveres erők tagjainak, továbbá a közlekedés korlátozását a hatóságoknak. Ezen túlmenően a képviselők meghatározták, hogy rendkívüli állapotot csak a Parlament hirdethet ki az országban. A dokumentumot egyébként még alá kell írnia Janukovics elnöknek, hogy hatályba léphessen. Fabius francia, Steinmeier német és Sikorski lengyel külügyminiszter négyórás tárgyalást folytatott az ukrán elnökkel. Azt indítványozták neki, hogy mandátumát lerövidítve csak az év végéig töltse be az elnöki tisztséget. A tárgyalások közben szünetet tartottak, amely alatt Janukovics telefonbeszélgetést folytatott Putyin orosz államfővel. A három külügyminiszter hírek szerint egy politikai menetrendet javasolt az ukrajnai belpolitikai válság megoldására. Eszerint felállítanának egy átmeneti kormányt, hozzákezdenének az alkotmány reformjához, és új parlamenti és elnökválasztást tartanának. Ezt az általuk javasolt menetrendet ismertették az ellenzéki vezetőkkel is. A három külügyminiszter nem utazik el az EU-külügyminiszterek találkozójára, hanem további tárgyalások céljából Kijevben marad. Ribak, az ukrán Parlament elnöke Budapestre küldte családját Kijevből - jelentette a zn.ua ukrán hírportál reptéri illetékesekre hivatkozva. A Zsuljani repülőtér egyik VIP-várója tele van elutazó utasokkal. A hírportál értesülése szerint ugyanezen a terminálon keresztül elhagyta Ukrajnát Kaletnyik, a házelnök első helyettese és Klimenko jövedéki és adóügyi miniszter. Mindegyikük több táskával és bőrönddel utazott. A Lifenews orosz televízió internetes oldalán közölt beszámoló szerint a Lengyelországgal határos Volin megye székhelyén, Luck-ban feldühödött tömeg rohanta le a terület belügyi igazgatóságát. Annak épületében találtak rá Baslakenkóra, a megye vezetőjére. Tüntetők a politikust megverték, majd a több ezres nézősereg előtt az Európa téren felállított színpad állványzatához bilincselték, miközben rugdosták és megtaposták. A 2014. január végén posztjára kinevezett ukrán kormányzót arra akarták kényszeríteni, hogy írja meg a lemondását. A délnyugat-ukrajnai Csernivci megye kormányzójának, Papijevnek a lemondását ugyanakkor kikényszerítették a tüntetők február 19-én. Az ukrán politikust kituszkolták a kormányzói hivatal épületéből és erőszakkal elérték, hogy megírja kérvényét Janukovics elnöknek. A rendőrség nem avatkozott közbe az eseményekbe. Az ukrán államfő beleegyezett abba, hogy még az idén előre hozott parlamenti és elnökválasztásokat tartsanak, de addig is, tíz napon belül egy ideiglenes nemzeti egységkormány alakuljon és még a nyár előtt új alkotmányt dolgozzanak ki - közölte este a lengyel miniszterelnök, miközben három uniós külügyminiszter tárgyalásokat folytat Kijevben Janukoviccsal és ellenzéki vezetőkkel. Kijelentette, hogy a három tárcavezető az ukrán fővárosban egy olyan dokumentumon dolgozik, amelyik esélyt ad az erőszak beszüntetésére. Hangsúlyozta, hogy fennáll a polgárháború reális veszélye Ukrajnában. Közlése szerint Janukovics kész az előre hozott parlamenti és elnökválasztások megrendezésére, 10 napon belül egy ideiglenes nemzeti egységkormány felállítására és új alkotmány kidolgozására még az idei nyár előtt. A három uniós külügyminiszter február 21-én is folytatja tárgyalásait Kijevben. (Forrás: MTI)
Európai Unió
2014. II. 11. Kihirdették a Legjobb Európai Gyermekbarát Tartalom Díj győzteseit: az Európai Uniós versenyben a Magyarországot képviselő két weboldal közül a ludbriko.hu második helyen végzett a felnőtt nem szakmabeliek kategóriájában. (Forrás: MTI)
2014. II. 19. Az Európai Unió (EU) meg fogja vizsgálni a szankciók lehetőségét az ukrajnai erőszakos események felelőseivel szemben - jelentette be Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője. Az EU tagállamainak külügyminiszterei rendkívüli ülést tartanak. Legutóbbi, 2014. február 10-én tartott brüsszeli tanácskozásán a résztvevők még arra a következtetésre jutottak, hogy egyelőre nincs szükség büntető szankciókra - uniós beutazási tilalomra, illetve vagyonbefagyasztásra - az erőszak alkalmazásáért felelősnek tartott ukrán vezetőkkel szemben. Most viszont felmerült az is, hogy e két, természetes személyekkel szemben érvényesítendő intézkedésen túlmenően ukrán jogi személyeket, köztük vállalatokat is feketelistára tegyenek. (Forrás: MTI)
2014. II. 20. Az Európai Unió tagállamai célzott szankciókat határoztak el az ukrajnai vérontáséért felelős személyekkel szemben: megfosztják vízumuktól és befagyasztják javaikat. Bonino, olasz külügyminiszter közlése szerint a döntést a Kijevben tárgyaló Fabius francia, Steinmeier német és Sikorski lengyel külügyminiszterrel szorosan egyeztetve hozták meg. (Forrás: MTI)
NATO
2014. II. 19. Súlyosan ártana a NATO és Ukrajna kapcsolatának az ukrán haderő bevetése a tiltakozók ellen - tudatta este rövid közleményben Rasmussen, NATO-főtitkár. A kommüniké ezen kívül mindössze annyit tartalmaz, hogy Rasmussen erőteljesen felszólítja az ukrán kormányt, hogy tartózkodjon a további erőszaktól. Breedlove, amerikai tábornok, a NATO európai erőinek főparancsnoka felszólította Ukrajna "felelős vezetőit", hogy ne alkalmazzanak katonai erőt a lakosság ellen, valamint párbeszédet sürgetett az atlanti szövetség és a kelet-európai ország új katonai vezetősége között. (Forrás: MTI)
További földrészekről
Afrikában
Közép-afrikai Köztársaság
2014. II. 12. Az Amnesty International szerint etnikai tisztogatás zajlik a Közép-afrikai Köztársaságban; 2014 január eleje óta több száz muzulmánt öltek meg a keresztény milíciák. Az ENSZ adatai szerint a vallási indíttatású polgárháborús helyzet nyomán tízezrek menekültek a szomszédos Kamerunba, többségük muzulmán. (Forrás: MTI)
.
