.
.
Magyarország
2014. I. 22. 1823-ban ezen a napon fejezte be Kölcsey a Himnuszt, 1989 óta tartják számon január 22-ét mint a Magyar Kultúra Napját.
2014. I. 22. Snowdent, az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség titkos adatgyűjtését leleplező volt informatikust is meghallgatná a lehallgatási botrány magyarországi szálainak feltárására létrejött országgyűlési vizsgálóbizottság. Ezt a testület elnöke, Kocsis közölte az eseti bizottság alakuló ülése után. Még 2013-ban derült ki, hogy az amerikaiak több más európai országhoz hasonlóan Magyarországon is lehallgathattak vezető politikusokat, köztük a miniszterelnököt is. Az emiatt alakult parlamenti vizsgálóbizottság következő ülésén elsőként a belügyminisztert, a külügyminisztert és a Miniszterelnökséget vezető államtitkárt hallgatja majd meg, de szeretnék meghívni a rövidesen Budapestre érkező új amerikai nagykövetet is. Pintér belügyminiszert, Martonyi külügyminisztert és Lázár, Miniszterelnökséget vezető államtitkárt is meghallgatja majd az amerikai lehallgatási botrány magyar szálait vizsgáló parlamenti bizottság. A WikiLeaks 2013 októberében tett közzé egy illusztrációt a lehallgató-átjátszó központokról, amelyek között Budapest is szerepelt. A Külügyminisztérium már ekkor magyarázatot követelt és tudni szerette volna, hogy a Parlament épületétől néhány száz méterre álló Amerikai Nagykövetségből lehallgattak-e például kormánytagokat is? Kocsis indítványozta azt is, hogy a vizsgálóbizottság ülésein állandó meghívottként vegyen részt Péterfalvi, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke. A testület fideszes alelnöke pedig a magyar és amerikai diplomaták mellett meghívná a rövidesen Budapestre érkező új amerikai nagykövetet is, aki a múlt heti, washingtoni szenátusi meghallgatásán a magyarországi demokrácia helyzetét kritizálta. A testület szocialista alelnöke, Iváncsik az Európai Parlament hasonló témájú jelentését is megvizsgálná. A testület meghallgatja majd az amerikai támogatásból működő hazai politikai és civil szervezetek vezetőit is. A vizsgálóbizottság ügyrendjét és munkatervét a nyolctagú testület egyhangúlag támogatta, az ülésen csak Mile, LMP-s képviselő nem vett részt. A testületnek 2014. március 18-ig kell elkészítenie a jelentését a magyar Országgyűlés számára. (Forrás: mno) 2014. I. 23. A lehallgatási botrány magyarországi szálait vizsgáló Parlamenti bBzottság - külföldi befolyásszerzési törekvések feltárására is létrejött testület - alelnöke, Gulyás javasolja, hogy magyar és amerikai diplomatákat, köztük a rövidesen Budapestre érkező új amerikai nagykövetet is hallgassák meg az ügyben. Hozzátette: szeretnénk látni, hogy milyen befolyásszerzés kísérletek vannak Magyarországon, és nem csak az Egyesült Államok vonatkozásában. Elmondta, hogy a kijelölt budapesti nagykövet szavai udvariatlannak tekinthetők. Hozzátette: mi azt szeretnénk, ha a magyar-amerikai kapcsolatok jók lennének, ennek elősegítésére mi az új nagykövettel is szeretnénk együttműködni, de valótlanságokat nem lehet cáfolatlanul hagyni. 2014. I. 30. Munkaterv szerint elsőként az érintett magyar titkosszolgálatokat felügyelő tárcavezetőket: Pintér belügyminisztert, Martonyi külügyminisztert és Lázár, Miniszterelnökséget vezető államtitkárt hallgatták meg; ezt követően magyar és amerikai diplomatákat, köztük a rövidesen Budapestre érkező új amerikai nagykövetet, a washingtoni, a londoni, az ottawai és berlini magyar nagykövetet, továbbá néhány kiemelt stratégiai védett objektum vezetőjét is meghallgatná a testület, és bár nem nagy rá az esély, de kísérletet tesznek arra, hogy valamilyen módon - például videokonferencia keretében - Snowden-nek is feltegye kérdéseit a bizottság. Mivel a testület feladatai között a befolyásszerzés vizsgálata is szerepel, a külföldi támogatásban részesült szervezetek vezetőit is be kell hívni a bizottság elé.. Az amerikai lehallgatási botrány érdemben és jelentősen befolyásolhatja az Amerikai Egyesült Államok és Magyarország kapcsolatát, amíg az ügyet az Egyesült Államok nem tisztázza - mondta Lázár, a Miniszterelnökség államtitkára; kiemelte, hogy a Magyarországra érkező amerikai nagykövetnek is meg kell jelennie a Országgyűlésnek az Európa több országát érintő lehallgatási botrány magyarországi szálai, valamint a külföldi befolyásszerzési törekvések feltárására létrehozott vizsgálóbizottsága előtt. Nagyon fontos, hogy magyar állampolgárok semmi esetben se legyenek kiszolgáltatva tömeges megfigyelésnek, lehallgatásnak, mert ez az ő személyiségi, emberi jogaikat sérti - szögezte le a külügyminiszter. Az Országgyűlés december 10-én egyhangúlag döntött a parlamenti vizsgálóbizottság létrehozásáról. (Forrás: MTI)
2014. I. 22. A kormány megtárgyalta ülésén a Magyarország és Oroszország között az atomenergetikai együttműködésről és ennek keretében a paksi atomerőmű kapacitásának fenntartásáról létrejött nemzetközi szerződést; arról döntött, hogy minden végleges szövegű megállapodást az Országgyűlés elé terjesztve nyilvánosságra hoz - közölte Giró-Szász, kormányszóvivő. (Forrás: MTI) 2014. I. 30. Tíz éven belül leértékelődnek a közel-keleti térség energiaforrásai, az Egyesült Államok hadserege kivonul a térségből, az Európai Uniós országok pedig csak drágán tudnak majd onnan importálni energiahordozókat - Lentner közgazdász szerint ezért kell Magyarországnak is az orosz energiapiac felé fordulnia. Az egész világon átrendeződik az energiapiac, tíz éven belül a hatalmas palagáz-, illetve palaolajkészlettel rendelkező Egyesült Államok belép majd a rendszerbe mint energia-nagyhatalom. Az európai országok közül azok az országok lesznek ráutalva a közel-keleti térség energiaforrásaira, amelyek nem építenek ki kellően jó kapcsolatot Oroszországgal. Ezeknek az országoknak lényegesen megdrágul majd a beszerzés, Magyarország ezért pozicionálja újra magát ezen a területen. (M1)
2014. I. 22. Gulyás, fideszes képviselő levélben válaszolt a leendő amerikai nagykövet kijelentéseire; mint írta, kijelölt nagykövet kijelentései a magyar belpolitikával kapcsolatosan nem csupán tájékozatlanságáról tettek tanúbizonyságot, hanem - tudatosan, vagy tudtán kívül - fontos kérdésekben olyan pártpolitikai álláspontot képviselt, amelyik a "nagyköveti feladatok eredményes ellátását a világon mindenütt megnehezítené, de különösképpen Magyarországon, ahol a jobbközép kormánnyal szemben alkalmazott kettős mérce egyre erősödő ellenérzéseket vált ki". Szerinte Magyarországon jogos és komoly felháborodást keltettek Bell, budapesti nagykövetjelölt kijelentései, amelyeket az amerikai Szenátus Külügyi Bizottságában megtartott meghallgatásán tett. (Forrás: MTI) 2014. I. 24. Németh szerint Bradley Bel nagykövetjelölt „rendkívül szerencsétlen módon” nyilatkozott - amikor szöveget olvasott fel, akkor az amerikai Külügyminisztérium álláspontját ismertette, hisz a saját maga által elmondott válaszok hangsúlyaikban lényegesen különböztek a felolvasottól -; ugyanakkor megállapította: „fölöttébb szerencsétlen”, hogy egy nagykövetjelölt mielőtt megérkezik egy állomáshelyre, pártpolitikainak tűnő nyilatkozatokat tesz, ha egy választási kampány idején ilyet nyilatkozik, akkor számítania kell arra, hogy hasonló jellegű válaszokat kap. (forrás: Duna TV)
2014. I. 23. Ukrajnával szomszédos országcsoportként a Visegrádi Négyek komoly aggodalommal figyelik a konfliktus fokozódását, és mély együttérzésükről biztosítják az áldozatok hozzátartozóit; a Cseh Köztársaság, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia, azaz a Visegrádi Országok külügyminiszterei határozottan elítélik a kijevi tüntetők meggyilkolását, és felszólítják a feleket, hogy a konfliktus megoldása érdekében kezdjenek párbeszédet - közölte a Külügyminisztérium. 2014. I. 31. Aggodalmukat fejezték ki az ukrajnai események drámai alakulása miatt a Visegrádi Országok parlamenti külügyi bizottságainak képviselői abban a közös nyilatkozatban, amelyiket kétnapos visegrádi tanácskozásuk végén fogadtak el. (Forrás: MTI)
2014. I. 23. Befejezéséhez közeledik a magyar külképviseleti rendszer újjáépítése, amelyre a szocialista kormányok rombolása miatt volt szükség - mondta Németh, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára; legközelebb Lendván nyílik kihelyezett konzuli iroda, Krakkóban pedig főkonzulátus, Hongkongban, Mumbaiban főkonzulátust nyitottak, újranyílt a nigériai és a bagdadi nagykövetség, a kurdisztáni Erbílben főkonzulátus nyílik, Latin-Amerikában nemrég nyitották újra a chilei nagykövetséget, továbbá ismét működik a Sao Paulo-i főkonzulátus, Torontóban és Melbourne-ben is főkonzulátust, illetve kihelyezett konzuli irodát nyitottak, Zágrábban, Sanghajban és Isztambulban kulturális intézetek nyíltak, Belgrádban pedig hamarosan fog.- sorolta. Németh elmondta: egy külképviselet megnyitásának költsége száz milliótól kétszáz-háromszáz millió forintig terjedhet, de a költségek nem mérhetők azokhoz az előnyökhöz, amelyeket egy-egy ilyen külképviselet jelent. (Forrás: MTI)
2014. I. 24. Elképzelhető, hogy a jelenlegi helyzetben uniós szankciók bevezetése Ukrajnával szemben „hozzányomja” az országot Oroszországhoz, és ellentétes hatást ér el, mint amit terveznek vele, vagyis hogy az erőszak megszűnjön, az ellenzék és a kormány között megkezdődjön az ésszerű párbeszéd és hogy Ukrajna visszatérjen az európai integrációhoz – reagált Németh, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára Barroso, az Európai Bizottság elnöke álláspontjára, aki telefonon egyeztetett Janukovics, ukrán elnökkel, kijelentve: ha a helyzet nem stabilizálódik Ukrajnában, akkor az Európai Unió "számba fogja venni ennek következményeit" Brüsszel és Kijev kapcsolatát illetően. (forrás: Duna TV) 2014. I. 28. Magyar-lengyel kormányközi csúcs, rendkívüli Visegrádi Országok (V4) miniszterelnöki találkozó lesz január 29-én Budapesten; Orbán Viktor és a magyar kormány több minisztere az Országházban folytat megbeszéléseket Tusk Donald lengyel miniszterelnökkel és kabinetjének több tagjával. Este rendkívüli V4 kormányfői csúcstalálkozót is tartanak; Orbán Viktorhoz és Tusk Donaldhoz munkavacsora keretében csatlakozik Fico Robert szlovák és - a hivatali esküjét aznap délelőtt letevő - Sobotka Bohuslav cseh miniszterelnök. Az Országházban tartandó megbeszélés témája az ukrajnai helyzet lesz. 2014. I. 29. A Visegrádi Országok miniszterelnökei legutóbb 2013. októberében tanácskoztak Budapesten, Rusnok Jirí cseh kormányfő, Tusk Donald, Fico Robert és Orbán Viktor megállapodott többi között abban, hogy a négy ország közös védelmi együttműködési stratégiát dolgoz ki, és 2016 első félévében készültségbe állítja az első V4-EU-harccsoportot. Közös kommunikációban állapodtak meg Budapesten a Visegrádi Országok miniszterelnökei az ukrajnai helyzettel foglalkozó rendkívüli találkozójukon; Brüsszelben, az európai partnerekkel tárgyalva szorgalmazni fogják, hogy az EU fogalmazzon meg ajánlásokat; megállapodtak a belügyminiszterek sürgős találkozójában is. A V4-ek országai közül három szomszédos Ukrajnával, ezért kiemelten érdekeltek a helyzet rendeződésében; mindaz, ami Ukrajnában történik, a mi határaink mentén történik, ezért volt szükség az esti egyeztetésre. 2014. I. 30. Közös nyilatkozatban szólították fel a Visegrádi Országok (V4) kormányfői az ukrajnai feleket, hogy azonnal állítsák meg az erőszak spirálját; elítélték a semmiképpen nem igazolható, visszatérő erőszakot, amelynek már halálos áldozatai voltak; megítélésük szerint a válság további eszkalációja veszélyezteti az ország jövőjét, és Ukrajna teljes destabilizációjához vezethet; ezzel összefüggésben aggodalmukat fejezték ki a szélsőséges csoportok szerepvállalása miatt is; arra hívták fel a figyelmet, hogy nagyon fontos lenne a uniós vízummentesség bevezetése Ukrajna számára; készek arra, hogy a Visegrádi Alapból további forrásokkal támogassák az ukrán civil társadalom fejlődését, és hogy ösztöndíjakat ajánljanak fel ukrán diákoknak, hogy a Visegrádi Országokban tanulhassanak. Az ukrajnai helyzet miatt Orbán Viktor operatív törzs létrehozására kérte a belügyminisztert; arra utasította, hogy készítse fel az országot arra a helyzetre, hogyha Ukrajnában a dolgok nem a kedvező kibontakozás irányába mutatnak. A társadalom többsége Ukrajnában a korrupt hatalommal szemben változást akar kicsikarni - Póti a Magyar Külügyi Intézet szakértője szerint - ; a legdrámaibb forgatókönyv az lehet, ha a kétségbeesett Janukovics elnök, aki ragaszkodik hatalmához, minden nemzetközi intés ellenére bevezeti a rendkívüli állapotot, és rendőrök segítségével akarja felszámolni a tüntetéseket, ami nagyon hamar az elnök bukásához vezethet. Állami vezetők meghallgatását kezdeményezte az Ukrajnában kialakult politikai válság Magyarországra gyakorolt lehetséges hatásairól Molnár, az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának szocialista elnöke. Megkezdte munkáját a kormány ukrajnai válsággal kapcsolatos döntéseinek előkészítése érdekében létrehozott operatív törzs - közölte a Belügyminisztérium; Magyarország felkészült arra, hogy az ukrajnai helyzet esetleges kedvezőtlen alakulása következtében kialakuló migrációs hullámot megfelelő hatékonysággal kezelje. Martonyi külügyminiszter úgy látja, lassan mindkét oldal megérti, hogy az erőszak alkalmazásának véget kell vetni; politikai megállapodásra, kompromisszumra van szükség, ha Ukrajnát egységes államként akarják megtartani, márpedig Európa és Oroszország érdeke is ez, senkinek sem előnyös, ha Európa közepén olyan válsághelyzet alakul ki, amely "iszonyatos áldozatokkal jár", és nagyon súlyos destabilizáló tényező az egész kontinensen - mondta. Véleménye szerint Janukovics elnök is belátta, hogy ezt a helyzetet hosszú távon nem tudja fenntartani, és megértette, hogy olyan hibákat követett el, amelyek ellehetetlenítik a helyzetét. Martonyi arra is kitért: politikai válságban a szélsőséges csoportok súlya, politikai ereje és az általuk okozott veszély megsokszorozódik, és kockázatos, hogy Ukrajnában is ezek a csoportok kerülnek előtérbe. A szélsőséges csoportok pedig fenyegetést jelenthetnek az ottani magyar kisebbségre is. (Forrás: MTI)
2014. I. 24. Németh tájékoztatást adott arról, hogy január 23-án hivatalában fogadta Kárpátalja kormányzóját, aki ígéretet tett arra, hogy a kulturális és a kisebbségi szervezeteket nem érintheti az ukrán Parlament által a múlt héten „házszabály ellenesen elfogadott, pongyola módon megfogalmazott törvény”. Az államtitkár szerint „teljességgel elfogadhatatlan” a jogszabály, hiszen ügynöknek nyilvánítana minden civilszervezetet, amelyik külföldről fogad el pénzt. (forrás: Duna TV)
2014. I. 26. Túlzónak nevezte Braham reakcióját Rogán, Fidesz frakcióvezető az ATV egyik műsorában; hasonlata szerint ez olyan, mintha a magyar útlevelében levő amerikai vízumot áthajítaná az amerikai Nagykövetség kerítésén azzal a felkiáltással, hogy tömeges emberi jogi jogsértéseket követtek el az elmúlt két-három évben azzal, hogy több tíz ezer embert hallgattak le, beleértve a német kancellárt is. Szerinte nagyon erős csúsztatás és ferdítés, hogy a német megszállásnak állítanak emléket, és úgy vélte, Braham-et félrevezették. Leszögezte: az emlékmű az áldozatoknak állít emléket, beleértve a több százezer elhurcolt és meggyilkolt zsidót és azt a közel tíz ezer polgári áldozatot is, akik nem zsidó származásuk miatt kerültek a német hatóságok kezére. Hozzáfűzte: 1944 március 19. történelmi pillanat volt, amikor megszűnt Magyarország szuverenitása. (Forrás: MTI)
2014. I. 27. Lemondott Takács, az Iparművészeti Múzeum főigazgatója; az intézmény vezetője a tudomására jutott kormányzati szándékok miatt távozik posztjáról 2014. március 25-ével. Ezek között említi az Esterházy-kincstár kiragadását az Iparművészeti Múzeum gyűjteményi egységéből, illetve a Kelet-ázsiai Gyűjtemény áthelyezését a Szépművészeti Múzeumhoz. 2014. I. 28. Március 1-jétől a Szépművészeti Múzeumhoz kerül a jelenleg az Iparművészeti Múzeumhoz tartozó Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Gyűjtemény a kapcsolódó budapesti ingatlanokkal, azaz a Hopp- és Ráth-villával együtt; a fertődi Esterházy-kastélyegyüttes hasznosításáról szóló, 2013. decemberi kormányhatározat pedig a gyűjtemény megóvására figyelemmel kifejezetten úgy rendelkezik, hogy intézkedési tervet kell kidolgozni az Esterházy család fraknói hercegi ágához kötődő műtárgyak leltározása, áthelyezése és méltó elhelyezése tárgyában, különös tekintettel a rossz vagy közepes állapotú műtárgyakra, a műtárgyak szállításában, gondozásában segíteni kell a megalakuló Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont munkáját. (Forrás: MTI)
2014. I. 24. Kiadvány készült a Kárpát-Pannon térség etnikai arculatáról; elkészítették többi között Erdély anyanyelvi térképét, de kitérnek Szlovákia, Kárpátalja, Horvátország, Délvidék és Őrvidék helyzetére és a magyarországi viszonyokra is. A könyvet és a térképeket tartalmazó CD-t a Nemzetpolitikai Államtitkárság minden magyarországi és külhoni magyar középiskolába, felső tagozatosakat tanító intézménybe eljuttatja, így összesen 2237 intézmény kaphatja meg őket.(Forrás: Nemzeti Regiszter): http://tinyurl.com/nmcqkgl
2013. I. 27. Tanácsadó testületet hozott létre Értéktár elnevezésű műkincs-visszavásárlási programjának koordinálására és a megvásárolandó műkincsek kiválasztására a Magyar Nemzeti Bank; megalakult az MNB Értéktár programjának tanácsadó testülete. A testületet Gerhardt, a jegybank alelnöke vezeti, a grémium tagja Baán, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója, Csorba, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, Szemerei, az Országos Széchényi Könyvtár megbízott főigazgatója, valamint Árvai-Józsa, művészettörténész. A Nemzeti Bank 2014. január 16-án hirdette meg 2018. december 31-ig szóló, Értéktár elnevezésű műkincs-visszavásárlási programját, száz millió euro-s keretösszeggel. A kezdeményezés célja a különböző okok miatt külföldi tulajdonba került legfontosabb műkincsek minél nagyobb hányadának visszaszerzése Magyarország számára, valamint a hagyatéki értékek itthon tartása. A program kapcsán a jegybank lehetőséget kíván nyújtani minden, a történelem és a kultúra iránt érdeklődő állampolgár számára is, hogy javaslatot fogalmazzon meg az ország szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bíró műkincsek visszavásárlására.(Forrás: MTI)
2014. I. 28. Üdvözöljük a ruszinok honlapján!/ Magyarországi Ruszin Tudományos Intézet (Forrás: Ruszinok): http://tinyurl.com/pssqolk
2014. I. 29. Budapesten találkozott egymással Szijjártó, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára és Yee, európai és eurázsiai ügyekért felelős amerikai külügyi helyettes államtitkár; a megbeszélésen elsősorban az amerikai-magyar gazdasági együttműködésről, a regionális energiabiztonságról és a Nyugat-Balkán euroatlanti integrációs folyamatairól esett szó. A tárgyaláson egyetértettek az energiabiztonság növelésének fontosságában, Hoyt Yee pedig "nagyrabecsüléssel szólt" a visegrádi országok együttműködéséről. Yee-vel, az amerikai Külügyminisztérium helyettes államtitkárával találkozott Gyurcsány, a Demokratikus Koalíció elnöke - közölte az ellenzéki párt; Yee a volt miniszterelnöktől a belpolitikai és gazdasági helyzetről kért tájékoztatást a közelgő választásokra tekintettel. (Forrás: MTI)
2014. I. 30. Budapestre látogat McCain, amerikai szenátor január 31-én; tárgyalásain vélhetően központi téma lesz az ukrajnai válság. A politikus egy demokrata szenátortársával együtt 2013 decembere közepén Kijevben járt, fogadta őket Janukovics elnök. Bradley Bell, leendő budapesti amerikai nagykövet washingtoni, szenátusi meghallgatásán 2014. január 17-én McCain szenátor afelől érdeklődött, hogy melyek az amerikai politika prioritásai Magyarországon, mit tenne másképp, mint hivatali elődje, és vajon veszélyben van-e a demokrácia Magyarországon. 2014. I. 31. Köszönetét és elismerését fejezte ki McCain amerikai szenátor Orbán Viktor miniszterelnöknek Magyarország és az Egyesült Államok biztonságpolitikai és katonai együttműködéséért. Orbán Viktor kiválónak minősítette a magyar-amerikai gazdasági együttműködést, különösen annak fényében, hogy eddig immár klencmilliárd dollárnyi amerikai befektetés érkezett Magyarországra. A miniszterelnök tájékoztatta McCain szenátort a héten Ukrajna ügyében tartott Visegrádi Országok csúcstalálkozó eredményeiről is. Washington biztosította szövetségeseit, hogy a jövőben csak az Egyesült Államokat és szövetségeseit érő fenyegetésekkel kapcsolatban fog megfigyelést folytatni - mondta McCain Budapesten újságíróknak. Azt mondta, az NSA-lehallgatás ügye nem merült fel Orbán Viktorral tartott megbeszélésén, "mert a miniszterelnök ugyanúgy gondolkodik, mint mi". Az európai körúton levő McCain azt mondta: a magyarországi demokrácia állapotával Magyarországon belül és kívül is aggályok merültek fel, és néhány aggály súlyos. Ezeket a gondokat a magyaroknak demokratikus úton meg kell oldaniuk. Megjegyezte, hogy az ukrajnai helyzetről bőven tárgyalt Orbán Viktor kormányfővel is. Elmondta: az amerikai elnök és a Szenátus is világossá tette, amennyiben az ukrán kormány "szükségtelen erőszakkal" fogja kezelni a tüntetőket, Washington megfontolja büntetőintézkedések meghozatalát. Nemzetközi kérdésekről és a választásról is tárgyalt Mesterházy McCain-nel a Parlamentben megtartott tárgyaláson, amelyiken részt vett Bajnai, volt miniszterelnök, az Együtt-PM szövetség vezetője, valamint az MSZP, a Párbeszéd Magyarországért és a Magyar Liberális Párt több képviselője. (Forrás: MTI)
2014. I. 31. Újabb és újabb devizákat támadnak a nemzetközi pénzpiacon: a török líra után a magyar forintot és a lengyel zloty-t vették célba a spekulánsok - írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung, és cikkében rámutat: a külföldi bankok éveken keresztül csak a Kelet-Európában legmagasabb jegybanki alapkamat ellenében voltak hajlandóak lenyelni a rájuk kivetett különadót, folyamatos jegybanki kamatcsökkentésekkel azonban Magyarország kamatprémiuma a környező országokhoz képest már eltűnt, január 30-án a pénzpiacok kamatemelési "igényét" a magyar jegybank elnöke a kamatcsökkentési szándék megerősítésével viszonozta. Ez több mint egyszázalékos árfolyamveszteségbe taszította a forintot; a piacok erre még egy olyan rémhírrel is fokozták a nyomást, amelyik szerint Magyarország képtelen lenne kifizetni egy éppen lejáró eurókötvényt. Az elmúlt hetekben a piacok még csak az olyan országok devizáit támadták, amelyek többet importálnak mint exportálnak, így folyó fizetési mérleghiányukat külföldi tőkével kénytelenek finanszírozni. Ezek az úgynevezett "törékeny ötök", azaz Brazília, India, Indonézia, Dél-Afrika és Törökország. A brazil jegybank januárban már a hatodik egymást követő alkalommal emelte meg az alapkamatot, ami így most már 10,5 százalékon áll, az indiai alapkamat a mostani emelés után nyolc százalékos. Dél-Afrika öt százalékról 5,5 százalékra emelte a héten az alapkamatot. A 4,5 százalékról tíz százalékra emelt török alapkamat azonban nem elégítette ki a piaci igényeket, mivel Erdogan miniszterelnök kételyeket ébresztett a magas alapkamat tartósságát illetően. Ezért aztán a török líra árfolyamnyeresége is csak átmenetinek bizonyult. (Forrás: MTI)
Utódállami területekről
Délvidék
2014. I. 26. Alkotmánybírósági jogfosztás: a nemzeti tanácsok és anyaországaik együttműködési lehetőségeit is korlátozták, csak az nem egyértelmű, hogy milyen mértékben (Forrás: Magyar Szó): http://tinyurl.com/px39wz
Erdély, Partium
2014. I. 22. Az erdélyi magyar oktatás minőségét kifogásolja Péntek, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem nyugalmazott nyelvészprofesszora, a Kolozsvári Akadémiai Bizottság elnöke, pedagógusoknak címzett nyílt levelében. (Forrás: Krónika): http://tinyurl.com/nr96d8m
Felidézte, hogy 1990 után a jogos restitúció részeként épülhetett újjá a magyar közoktatási hálózat Erdélyben, a megújult tanintézmények nevet is választhattak maguknak. Szerinte az erdélyi magyar közoktatásnak "nincs kellő szakmai megalapozása; nincs összefogott, jól szabályozott irányítása; nincs kellő felügyelete, nem sok jele van abban a felelősségnek és a fegyelemnek". Azok a magyar pedagógusok pedig, akik az oktatási hatósági intézményekben kaptak megbízást, "gyakran elfeledkeznek arról, hogy ők a magyar oktatás érdekeinek képviselőiként kerültek oda. A magyar szülők, akik román tannyelvű iskolába adják a gyermeküket - mondta -, "egyre inkább, és nem ok nélkül hivatkoznak a magyar iskola alacsony színvonalára, esetleg az idő- és pénzveszteséggel járó nagyobb távolságra". Úgy vélekedett, ettől az évtől szigorúan érvényesített kvótarendszer súlyosan diszkriminálja és korlátozza a magyar oktatást, veszélyezteti a magyar közösség jövőjét.
2014. I. 26. A közvetlenül erdélyi magyar vonatkozású javaslatok az új román alkotmánytervezetben meglehetősen felemásak, sőt, egyértelműen korlátozóak is lehetnek. Igen nagy jelentőséggel bírhat a tiltó és a szűkítő értelmezés a 12. cikkhez kapcsolódó törvények kidolgozása során. A rendelkezés ugyanis nemcsak a székely és a magyar zászlók használatának engedélyezéséhez, hanem ennek a tiltásához is szolgáltathat alkotmányos alapot. A regionalizációra vonatkozó javaslat az eddigi kormányelképzelések alkotmányos alapját teremti meg, és a szimmetrikus, tisztán közigazgatási tartalmú régiósítást vetíti előre. A javaslat nem tartalmaz semmilyen garanciális elemet a centralizmus ellenében, továbbá hiányzik a régiók autonómiájának alkotmányos biztosítéka. Végül pedig nyitva hagyja a történelmi régiók– köztük a Székelyföld – kérdését is. A 6. cikk módosítása nem tekinthető határozott lépésnek a kulturális autonómia elérése felé, ugyanis nem jelöli ki határozottan az autonómiát gyakorló szervet, mely az egész kisebbség nevében legitim módon jön létre. Tehát a javaslat alapja lehet a kisebbség belső politikai életében jelenleg tapasztalható demokráciadeficites helyzet további fenntartásának. Végül, az 1. cikkhez fűzött kiegészítésről megállapítható, hogy az nem a nemzeti kisebbségek közjogi értelemben vett államalkotó tényezőként való elismerését jelenti, csupán a román állam létrejöttében játszott, a történelmi valósággal nem éppen egyező szerepükről tesz említést. A kisebbségek elismerésének ez a szintje (amely a magyarság esetében még sértőnek is tekinthető) aligha nyújt alkotmányos garanciát a kívánt közjogi státus eléréséhez. Forrás: Mensura Transylvanica): http://tinyurl.com/mk8n2ej
Kárpátalja
2014. I. 25. Nyugalomra és a stabilitás megőrzésére szólította fel Kárpátalja lakosságát Ledida, a megye kormányzója, aki kormányellenes és kormánypárti tüntetők előtt beszélt Ungváron és beszédében óvott a feszültség fokozásától a régióban. Több hatalompárti kárpátaljai hírportálon jelentek meg olyan hírek, hogy több száz szélsőjobboldali aktivista indult Lemberg (Lviv) megyéből Kárpátaljára, hogy kormányzati épületeket foglaljon el. A transkarpatia.net híroldal közlése szerint háromszáz kárpátaljai lakos őrzi a Vereckei-hágót, hogy megakadályozza a galíciai aktivisták bejutását a megye területére. A tömeg előtt megjelent kormányzót kifütyülték és hógolyókkal dobálták meg. A Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatás épületét több száz gázálarccal, pajzzsal és elektromos sokkolóval felszerelt rendőr védi. 2014. I. 26. Kárpátalján harminc-negyven centiméteres a hótakaró; több mint ötven hókotrót vezényeltek az utakra, a gépek közül nyolc folyamatosan a Kárpátok hágóit tisztítja. Ungváron, a kárpátaljai Megyei Közigazgatási Hivatal előtti téren mintegy másfél ezren tüntetnek, és Ledida kormányzó lemondását követelik; a rendőrség továbbra is nagy erőkkel védi a Megyei Közigazgatási Hivatalt. 2014. I. 27. Az Ungváron folyó hatalomellenes tüntetések szervezői szerint Kárpátalján nincs és nem lesz egyetlen különítmény sem Lemberg (Lviv) és Ivano-Frankivszk megyékből - közölte az ungvári tüntetések szervezőinek tanácsa a zakarpattya.net.ua kárpátaljai hírportálon megjelent nyilatkozatában. A tüntetések szervezői meg nem nevezett helyi rendőrségi forrásokra hivatkozva azt állítják, hogy Kárpátalján az államhatalom szervezi a rendbontó alakulatokat, felbérelt huligánokból, a tüntetések lejáratása céljából. Nyilatkozatban tiltakozik a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) választmánya az Ukrán Parlament által 2014. január 16-án elfogadott demokrácia-ellenes törvények elfogadása, életbeléptetése ellen, és a leghatározottabban ítéli el az Ukrajnában folyó erőszakot; alkotmányellenesnek tartja a „majdanellenes” törvényeket, amelyek összességükben korlátozzák a demokratikus alapjogokat, fordulópontot jelenthetnek egy nyílt, diktatórikus rendőrállami rendszer kiépítése felé. A kézfelemeléssel megszavazott és Ukrajna elnöke által aláírt törvénymódosítások némelyike közvetlenül is veszélyezteti a kárpátaljai magyarságot, mivel mostantól kiszolgáltatottakká válnak a hatósági önkénynek az ukrán hatalommal szemben kritikus hangnemet megütő magyar sajtótermékek, akárcsak az anyaországi támogatásban részesülő társadalmi szervezetek, amelyek mint „ügynökök” lesznek kitéve az erőszakszervek vegzálásának. „Szervezetünk tisztában van az Ukrajnában kialakult polgárháborús állapotokban rejlő veszélyekkel. Elítéljük az erőszakot, együtt érzünk az áldozatok hozzátartozóival” – így a dokumentum. 2014. I. 28. Megalakult az alternatív helyhatalmi szerv szerepét betölteni hivatott Kárpátalja Megyei Néptanács Ungváron, ahol a Megyei Tanács (közgyűlés) rendkívüli ülésén a képviselők minimális szavazattöbbséggel döntöttek a testület létrehozásáról; az ukrán Alkotmány szerint törvényellenes Néptanács munkájában a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség megyei tanácsi képviselői nem vesznek részt, és ugyancsak kimaradnak a testületből az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség megyei tanácsi képviselői, mivel utóbbi szervezet az Ukrajnában kormányzó Régiók Pártjának a szövetségese. Száznyolc képviselőből ötvennyolc jelent meg a testület rendkívüli ülésén, s közülük ötvenöt képviselő szavazta meg a Néptanács létrehozásáról szóló határozatot. A döntés értelmében az új hatalmi szervben fele-fele arányban vesznek részt a Megyei Tanács képviselői és az ungvári hatalomellenes tüntetés küldöttei. A tervek szerint a Néptanács Végrehajtó Bizottságot alakít, és tanácsadó testületet hoz létre. A Kárpátalja Megyei Tanács rendkívüli ülése határozatot fogadott el a Megyei Közigazgatási Hivatal épületét őrző rohamrendőrök visszavonásáról, és felszólította a megye lakosságát, hogy továbbra is tartózkodjon az erőszaktól. Kovács - aki a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, s egyben a Kárpátalja Megyei Tanács képviselője, s aki úgy látja, az ukrajnai válsághelyzet egyelőre nem veszélyezteti a kárpátaljai magyarságot -, jogilag teljes mértékben értelmezhetetlennek mondja, hogy egy hivatalosan választott népképviseleti testület, a Kárpátalja Megyei Tanács (közgyűlés) törvényileg meghatározhatatlan, alternatív hatalmi szervet, úgynevezett néptanácsot hozott létre. (Forrás: MTI)
2013. I. 27. A magyar parlamenti választásokon való részvételre buzdít a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) minden kárpátaljai magyart, aki felvette a magyar állampolgárságot, és felhívja tagjait, példamutató módon vegyenek részt a választási folyamatban, hogy a magyar állampolgárság kiterjesztése az elszakított nemzetrészekre méltó módon nyilvánuljon meg a választási részvételben. (Forrás: MTI)
Hasznos elérhetés:
Egyházi Könyvtárak Egyesülése:
.
.
