.
Magyarország
2014. I. 13. Letölthető a katasztrófavédelem okos-telefonokra és táblagépekre fejlesztett veszélyhelyzetjelző alkalmazása. Az ingyenes program jelzi, ha például szélvihar vagy nagy havazás közeleg, és a forgalmi torlódásokat is segít elkerülni. A VÉSZ, azaz a veszélyhelyzeti értesítési szolgáltatás január 8-a óta teljes verzióban elérhető. (Forrás: MTI)
2014. I. 14. Két új erőműblokkot épít Magyarországon az orosz Roszatom állami atomenergetikai konszern. A 10-12 milliárd eurós, tender nélküli beruházáshoz Oroszország államközi hitelt biztosít, amelynek futamideje harminc év - jelentette be Lázár, Miniszterelnökséget vezető államtitkár Budapesten, miután Moszkvában orosz-magyar nukleáris energiai megállapodást írtak alá. Tájékoztatása szerint az első új paksi blokk 2023-ban kezdhet működni. Az elkészült erőmű magyar állami tulajdonban marad. Az új blokkokról szóló terveket a magyar kormány megküldte Brüsszelnek, és az nem emelt vétót - közölte. A beruházás költségének nyolcvan százaléka származik az Oroszországgal kötendő pénzügyi megállapodásból, a maradék húsz százalék magyar önerő - mondta. Az elkészült erőmű magyar állami tulajdonban marad - hangsúlyozta az orosz fél és a magyar kormány közötti munkabizottságot vezető Lázár, budapesti tájékoztatón, újságírók előtt. Tájékoztatása szerint az új blokkok egyenként ezerkétszáz megawattosak lesznek. Jelezte, hogy a magyar parlament 2009-ben hatalmazta fel a mindenkori magyar kormányt, hogy tegyen lépéseket a nukleáris technológia fejlesztésével kapcsolatos atomerőmű kapacitás-fenntartásról. A mostani megállapodás indoklásául kifejtette: a legbiztonságosabb erőművek közé tartozó paksi létesítmény jelenlegi blokkjainak 2037-ig van engedélyük, de a kapacitást már 2032-től el kell kezdeni csökkenteni, hasonlóan más erőművekéhez, és ez energiahiányt okozna. Magyarországnak a legolcsóbb energiaforrása ma a paksi erőmű, amelyik éves szinten az ország energiaszükségletének negyven százalékát biztosítja; a Roszatom-beruházással nagyjából ötven százalék fölé emelkedik az az arány, amelyet Paks fedez az ország energiaszükségletéből. A kabinet az Oroszországgal megkötött nemzetközi szerződést és a hozzá csatlakozó szerződéstervezeteket benyújtja majd a parlamentnek jóváhagyásra, ahol részletesen ismertetni fogja a konstrukciót. Kérdésre, miért tekintettek el a tendertől, azt válaszolta: nincs olyan ok, amely miatt fel kellene adni a nukleáris energetikai együttműködést az oroszokkal. Ráadásul kockázatos lenne egy másik technológiát alkalmazni az "orosz bázison" működő magyar erőműnél, ezért az ország biztonsága érdekében az oroszokkal való együttműködés folytatása a legbiztonságosabb megoldás - magyarázta, Elárulta, hogy az erőműbővítés ügyét nem kötötték össze más üzletekkel, például a gázszállítási szerződéssel, ez fel sem merült a tárgyalásokon. A Roszatom jelenleg huszonnyolc nukleáris reaktort épít, ebből tizenkilenc Oroszország területén kívül épül. A Roszatom Atomenergetikai Állami Vállalatcsoport több mint kétszázötven céget és tudományos szervezetet egyesít, a világ egyetlen nukleáris energetikai vállalata, amelyik a nukleáris iparág teljes spektrumát lefedi, és vezető pozíciót tölt be a nukleáris technológiák piacán - olvasható a Roszatom magyarországi honlapján. Barta, a GKI Energiakutató Kft. ügyvezető igazgatója a mostani döntést elsietettnek nevezte; a jelenlegi hazai energiafogyasztás, az energiaigények alakulása, illetve az előrejelzések alapján 2023-ban nem lesz szükség új erőműblokkra, 2035-37-re kellene biztosítani újak üzembeállását, a döntés ezért sem volt sürgős - mondta. Jobb tudományos felkészültséggel és biztosabb pénzügyi körülmények között lehetne öt-nyolc év múlva dönteni erről a kérdésről - hiányolta a szakmai megalapozást. Hozzátette: a szerződés részletei nem ismertek, így nem lehet tudni egyebek mellett azt sem, hogy milyen kamattal kapja a hitelt Magyarország, vagy mi történik egy esetleges költségtúllépés esetén. Kérdésre, hogy milyen kamatra kapja az ország Oroszországtól a három ezer milliárd forintos, harminc éves futamidejű hitelt, Varga, nemzetgazdasági miniszter azt felelte: pénzügyi megállapodás még nincs, arról tárgyalnak, hogy minél olcsóbb legyen. A magyar államnak megvan a joga, hogy ha bilaterális megállapodást köt, akkor tender nélkül biztosítsa az erőművi blokkok megépítését - mondta. Cáfolta, hogy a jelenlegi egyezség aláírásáról szóló tárgyalásokat a 2015-ben lejáró hosszú távú gázszállítási szerződéssel összekötötték volna. Az oroszok nemcsak finanszírozzák, nemcsak megépítik a két blokkot, hanem még a fűtőelemek ellátását is biztosítják, sőt a kiégett fűtőelemeket elszállítják az országból - mondta Varga, nemzetgazdasági miniszter (M1) A HírTV-ben Varga hozzátette: az orosz fél tíz milliárd eurót biztosít a konstrukcióhoz, a hitelt az üzembe helyezés után Magyarországnak kell törlesztenie huszonegy éven keresztül. 2014. I. 15. Az energetikával foglalkozó hazai szakmai közösségek számára egyértelmű, hogy - összhangban a korábbi parlamenti határozatokkal és a Nemzeti Energiastratégiával - a nukleáris energiatermelésre hosszú távon szükség van, a felelős politikai tényezők stratégiai kötelezettségvállalása, a kormányközi megállapodás pedig megkönnyíti és kevésbé drágán megoldhatóvá teszi a hatvan éves üzemidőt célzó fejlesztés finanszírozását a kockázatkerülő, rövid idejű és biztos megtérülésre számító kereskedelmi banki környezethez képest - mutat rá közleményében a Magyar Mérnöki Kamara. Varga, nemzetgazdasági miniszter elmondta: a bővítés nem jelenti azt, hogy a megújuló vagy a fosszilis energiaforrások eltűnnek a magyar energiaszerkezetből, a Paksi Atomerőmű ugyanis az új blokkokkal is csak az ország szükségleteinek ötven-hatvan százalékát fedezi majd, Rogán, Fidesz-frakcióvezető pedig közölte, hogy az államközi szerződés részleteit az Országgyűlés elé kerülő dokumentumból minden képviselő megismerheti. 1966-ban született meg a döntés a Paksi Atomerőmű építéséről. A kivitelezés 1974-ben kezdődött, az építkezésen csúcsidőszakban több mint tíz ezer ember dolgozott. A munkások napi ezer köbméter betont, összesen pedig több tízezer tonna rozsdamentes acélt és több ezer kilométer kábelt építettek be az erőmű szerkezetébe. A Paksi Atomerőmű egyes blokkját 1983-ban adták át, ezt 1987-ig még másik három követte (Forrás: Duna TV) 2014. I. 16. 2014. január 22-én tárgyalja a kormány a paksi erőmű megújításáról szóló orosz-magyar nemzetközi megállapodást - jelentette ki Lázár, a Miniszterelnökség államtitkára. Miután a kabinet foglalkozott a szerződéssel, az azt követő héten az Országgyűlés elé terjeszti jóváhagyásra. Ismét kijelentette: ez nem egy üzleti projekt, hanem két ország államközi megállapodása Brüsszel nem emelt kifogást az nukleáris erőmű bővítésről szóló orosz-magyar szerződés ellen. Felidézte: 2013 novemberében személyesen kereste fel Brüsszelben az energiaügyi főigazgatóságot, tájékoztatva Oettinger energiaügyi biztost, hogy a magyar kormány nemzetközi megállapodást akar kötni Oroszországgal. Ezután a magyar fél notifikációra meg is küldte a szerződéstervezetet az EU-nak, Brüsszel pedig 2014. Január 14-én hivatalosan arról tájékoztatta a kormányt, hogy nem emel kifogást a paksi beruházásról szóló orosz-magyar szerződés megkötése ellen. Lázár megismételte azt az álláspontot - hivatkozva az igénybe vett nemzetközi jogi tanácsadókra, akiket nem kívánt megnevezni -, hogy két állam megállapodása semmilyen formában nem sértheti a belső piac EU-s szabályait. Természetesnek nevezte egyúttal, hogy a tíz-tizenkét milliárd eurós paksi projekt megvalósítása során minden hatályos magyar és európai jogszabálynak - köztük a közbeszerzési és környezetvédelmi előírásoknak - meg kell felelnie a Roszatomnak. A paksi bővítéshez biztosítandó orosz államközi - nem pedig vállalati -, tízmilliárd eurós hitelkeretről az államtitkár azt mondta, Moszkva a piacinál - egy átlagosnak vett 5,6 százalékosnál - kedvezőbb kamatot és harmincéves lejáratot ajánlott Budapestnek. A tervek szerint a projektben legalább negyven százalékos lesz a magyar vállalkozói rész - amit elmondása szerint Orbán Viktor miniszterelnöknek sikerült elérnie a tárgyalásokon -, ez pedig minimum hárommilliárd euro-nyi megrendelést jelent a magyar vállalati szektornak és legalább egymilliárd euro-s adóbevételt a magyar államkasszának. Azzal kapcsolatban, hogy magára a beruházásra nem írtak ki pályázatot, azt mondta: az EU-ban ma nem zajlik olyan nukleáriserőmű-építés, amely tendereztetés eredménye lenne. Megjegyezte, hogy "egy magyar-orosz államközi megállapodásra nem lehet nemzetközi tendert kiírni". Arra a kérdésre, hogy ha a beruházás költségei túllépik a tervezetet, azt ki állja, Lázár azt felelte: "a felek közösen viselik" a hitelszerződésben foglalt aránnyal egyező mértékben. Gíró-Szász, kormányszóvivő elmondta: az orosz elnök és a magyar miniszterelnök négy területen kötött megállapodást, ebből egy államközi, négy pedig technikai háttér megállapodás, az ötödik terület pedig a finanszírozást öleli fel - ez egy tíz milliárd euró nagyságrendű beruházási hitelvolumen. 2007-ben a szocialista kormány mindenféle felhatalmazás nélkül kezdett meg tárgyalásokat Oroszországgal, és akkor mind a Fidesz elnöke, továbbá Lázár és Illés is népszavazási kezdeményezéssel élt a paksi felújítás kapcsán. 2009-ben a szocialista többségű országgyűlés a felhatalmazást a mindenkori magyar kormánynak megadta, ez tette lehetővé, hogy a magyar kormány ezt a tárgyalássorozatot végigvigye – emelte ki Gíró-Szász, kormányszóvivő. Hozzátette: 2011-ben a jelenlegi országgyűlés elfogadta a nemzeti energetikai stratégiai programot, 2013 januárjában Orbán Viktor az orosz miniszterelnökkel munkatárgyaláson vett részt, utána pedig tájékoztatta a nyilvánosságot és az országgyűlést is a tárgyalásokról. Decemberben Lázár a parlament gazdasági bizottságát tájékoztatta a tárgyalások állásainak részleteiről, és ennek folyományaként történt meg a megállapodás – hangsúlyozta, kiemelve: ezután kell az országgyűlés elé vinni és elfogadtatni, amennyiben ez megtörténik, akkor kezdődhet a kivitelezés. Hozzáfűzte: húsz százalék önrészt határozott meg a megállapodás. A Roszatom száz százalékos orosz állami tulajdonban lévő nukleáris energiával foglalkozó cég, 2014. I. 17. A kormány célja az, hogy a Magyarországon felhasznált energia minél nagyobb része hazai termelésű legyen, így mind a háztartásoknak, mind a gazdaságot működtető vállalatoknak olcsó áramat biztosítsanak, a 2011-ben elfogadott hosszú távú nemzeti energiastratégia pedig a villamos energia térnyerését szorgalmazza - mondta Orbán Viktor miniszterelnök. A 2011-ben elfogadott magyar energiastratégiára hivatkozva kilátásba helyezte, hogy a közúti közlekedés "elektromos alapra helyezését" is a nukleáris energiából biztosítják majd. Utalt arra, hogy jelentősebb autógyárakkal is zajlanak erről tárgyalások. Oroszországgal "egy beruházás finanszírozásáról fogunk megállapodni" - jelentette ki, az IMF-kölcsön és az erőműbővítéshez biztosítandó orosz államközi hitel közötti párhuzamot firtató felvetésre. Míg ugyanis a Nemzetközi Valutaalap nyugdíjcsökkentést kért cserébe, és nem engedte a bankok, a multik adóztatását, addig ilyen kérdések az oroszokkal "szóba sem kerülnek". Felidézte, hogy egy évvel ezelőtt állapodott meg Putyin Vlagyimir orosz elnökkel az orosz-magyar gazdasági kapcsolatok kölcsönös előnyökön nyugvó fejlesztéséről, és - mint mondta - amiben megegyeztek, azt az oroszok betartották. Kapcsolódó szerződések pedig nincsenek – hangsúlyozta - minden kérdésről külön tárgyalnak az orosz partnerrel. A mostani szerződés egyébként az Országgyűlés jóváhagyásával, ösztönzésére született. Megerősítette: várható, hogy újabb külföldi kézben lévő energiaszolgáltatókat vásárol vissza az állam. Álláspontja szerint ha monopóliumokról van szó, akkor "a magánkézben lévő monopólium sokkal rosszabb, mint az állami kézben lévő", mert ha magántulajdonban vannak, kifosztják az embereket. "Ezért ahol monopólium van, ott én nem fogadom el, hogy hosszabb távon is fennmaradjanak magánmonopóliumok, hanem arra törekszem, hogy köztulajdon jöjjön létre" - mondta, példaként említve az energia lakossághoz való eljuttatásának területét, ahol szerinte az államnak növelnie kell szerepét. 2014. I. 18. A két új paksi blokk ezer száz - ezerkétszáz megawattos teljesítményű lesz, vagyis akkora kapacitást képvisel, mint a mostani négy blokk, üzemidejük hatvan év - mondta Aszódi, a Budapesti Műszaki Egyetem Nukleáris Technikai Intézet igazgatója. A paksi atomerőműben alkalmazott, úgynevezett VVER-440-es technológiánál harminc év volt az eredetileg tervezett üzemidő, szakmai vizsgálatok alapján ez húsz évvel hosszabbítható meg. Németország a fukusimai, Olaszország a csernobili baleset után döntött úgy, hogy nem akar nukleáris erőművet működtetni 2022 után, Svájc 2030 után tervez felhagyni az atomenergiával, és Belgiumban is kétséges, hogy hosszú távon számolnak ilyen energiaforrással. Az Egyesült Királyság azonban nemrég úgy döntött, a földgáz és a megújuló források mellett kénytelen támaszkodni az atomenergiára, Finnország, Svédország, Franciaország, Szlovákia, Bulgária, Csehország, Szlovénia szintén fenn akarja tartani a nukleáris forrást. (Forrás: MTI)
2014. I. 14. Lezárult a Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt (MOL) részesedésének értékesítése az Algyőn 2009-ben létesült 1,9 milliárd köbméter kapacitású gáztárolóból, amelyik Magyarország biztonsági gázkészletén felül kereskedelmi célú készleteket is tárol - közölte a vállalat. Az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság ötvenegy százaléknyi, a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség (MSZKSZ) 21,46 százaléknyi részesedést vásárolt a MOL-tól az MMBF Földgáztároló Zrt.-ben. 2013 márciusában közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, hogy állami tulajdonba kerül a biztonsági gáztároló. 2013. március 22-én a nemzeti fejlesztési miniszter, a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség (MSZKSZ) és a MOL. képviselői szándéknyilatkozatot írtak alá arról, hogy tárgyalásokat kezdenek az algyői Szőreg-1 biztonsági földgáztárolót üzemeltető MMBF Zrt. tulajdonjogának átruházásáról. 2014. I. 15. Az MMBF Földgáztároló Zrt. száztizennégy millió euró és hatvan milliárd forint főösszegű hitelszerződést írt alá hitelintézetek egy csoportjával - közölte az ügyletben ügynökként közreműködő OTP Bank Nyrt. A 2013. december 23-án aláírt szerződés értelmében a hitel hét éves futamidejű, és refinanszírozási célra használható fel. az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank részesedése a hitelnyújtásból negyven millió euró és tizennyolc milliárd forint, az ING Banké hetvennégy millió euró és négy milliárd forint, az OTP-é húsz milliárd forint, míg az MKB Bank és a Raiffeisen kilenc-kilenc milliárd forinttal részesednek a hitelben. Az MMBF tulajdonában és üzemeltetésben áll a Dél-Magyarországon található Szőreg-1 gáztároló, mely 1,9 milliárd köbméter mobilkapacitással rendelkezik stratégiai és kereskedelmi célú földgáz tárolására. (Forrás: MTI)
2014. I. 15. A kabinet kiemelt jelentőségű beruházássá nyilvánította a Déli Áramlat földgázvezeték megépítését, amely érinti Baranya, Somogy, Tolna és Zala megye területét, hazai szakaszának hossza várhatóan megközelíti a kétszázötven kilométert, a tervezés és annak engedélyeztetésének határideje 2015 közepe. Mint minden kiemelt beruházás esetében, garantálni kell a hatósági eljárások és engedélyeztetési folyamatok soronkívüliségét. A Déli Áramlat földgázvezeték Oroszország és Olaszország között épül, áthalad a Fekete-tenger alatt, majd több európai országon, köztük Magyarországon is. (Forrás: MTI)
2014. I. 17. Megalakult a VERITAS Történetkutató Intézet Szakály főigazgató vezetésével; huszonöt alkalmazottal 2013 februárjától kezdi meg a működését az intézmény és három kutatócsoportba szervezve foglalkozik az 1867 és 1990 közötti időszak történetével.
Szakály, az intézet főigazgatója terveik között említette, hogy konferenciát terveznek Megszállástól megszállásig címmel, amely az 1944. március 19-ei német megszállás utáni időszaktól tekinti át a magyar történelem tragikus 1944-1945-ös éveit, beleértve a szovjet megszállást és annak következményeit, valamint a Szovjetunióba kényszermunkára hurcolt magyarok tragikus sorsát. A rendszerváltoztatás meghatározó eseményeinek a történetét is fel kívánják dolgozni a huszonöt éves évfordulóhoz kapcsolódó konferencián. Az Antall-kormány megalakulásának negyedszázados évfordulójára is terveznek konferenciát, amelyiken arról szólhatnak az előadók, hogy miként jött létre a polgári demokrácia Magyarországon. 2016-ban az 1956-os forradalom és szabadságharc hatvanadik évfordulójára programokat szeretnének szervezni. Minden esztendőben intézeti évkönyvet jelentetnek meg, és szeretnének a többi történeti kutatóhellyel is együttműködni - sorolta. Szólt arról: nem szabad elfelejteni, hogy a Horthy-korszakban a helyi kommunista párt a Kommunista Internacionálé szekciója volt, ami azt jelentette, hogy annak tagjait idegen hatalom számára kémkedő személyekként tartották nyilván és a hatalom ennek megfelelően járt el velük szemben. Megemlítette, hogy azt a tévhitet is el kell oszlatni a köztudatban - amelyet a pártállami időszakban sulykoltak -, miszerint a németek provokálták volna Magyarország hadba lépését 1941-ben Kassánál a szovjet felségjelzésű repülőgépekről ledobott bombákkal. A magyar 2. Hadseregből 1943 januárja és áprilisa között mintegy huszonnyolc ezer magyar katonát és munkaszolgálatost szállítottak Magyarországra sebesülten vagy betegen a Don-kanyarból, orosz források szerint huszonhat ezren estek hadifogságba és negyvenkét ezerre tehető az eltűntek, illetve elestek száma. 1942 áprilisától 1943 áprilisáig, mintegy kétszázötven ezer katona és munkaszolgálatos teljesített szolgálatot a magyar 2. Hadsereg kötelékében és közülük az össz-veszteség - elesett, eltűnt, megsebesült, hadifogságba került - mintegy százhuszonöt ezerre tehető. Ez hatalmas szám, de arról nincs szó, hogy az egész hadsereg odaveszett volna a Don-kanyarnál - hívta fel a figyelmet. A 2. Hadsereg mindent előírt hadfelszerelést megkapott, de ez nem bizonyult elegendőnek a fronton. Emellett a hadsereg vezetése törekedett arra, hogy minimalizálja a magyar vérveszteséget. Tehát nem igaz az, amit az ötvenes-hatvanas években hangoztattak, miszerint a magyar katonákat vezetőik 'odadobták' volna az ellenségnek - tette hozzá. Kiemelte: arról is beszélni kell, hogy a Magyarországról kialakított képpel ellentétben az itteni zsidóságot igazán attól kezdve érte jelentős veszteség, amikor a német haderő bevonult Magyarországra, s így az ország szuverenitása erősen korlátozottá vált 1944. március 19. után. Utalt arra, hogy a történészek közül többen úgy ítélik meg, 1941-ben Kamenyec-Podolszkba történt az első deportálás a második világháborúban Magyarországról, de véleménye szerint ez inkább idegenrendészeti eljárásnak tekinthető, mert azokat, akik nem rendelkeztek magyar állampolgársággal, ide toloncolták ki. Amikor kiderült, hogy sokakat közülük meggyilkoltak, Keresztes-Fischer belügyminiszter lehetővé tette a visszatérést Magyarországra - hangsúlyozta. Mint mondta, a népbíróságok 1945 utáni tevékenységének elemzésekor azt is rögzíteni kell, hogy ezek visszamenőleges hatállyal hozott jogszabályok alapján ítélkeztek. Erre azonban nem lett volna szükség, mivel a korabeli törvények alapján is felelősségre lehetett volna vonni keretlegényeket. (Forrás: MTI)
2014. I. 17. December 1. és január 15. között a minimumok 2,1 fokkal a sokéves átlag felett alakultak, e másfél hónapos időszak átlagos minimum-hőmérséklete ugyanis mínusz 0,6 fok volt, a sokéves átlag viszont mínusz 2,7 fok. A maximumok is jóval átlag felettiek voltak, a legmagasabb hőmérsékletek sokéves átlaga 2,8 fok. Az idei télen eddig ez 5,6 fok volt. Magyarán a tél első felében a sokéves átlaghoz képest csaknem 3 fokkal magasabb volt az országos maximum-hőmérséklet. Többször megdőltek a napi melegrekordok is. Néhol még a leghidegebb órában is 10 fok felett alakult a hőmérséklet, olyan is előfordult, hogy napközben 16 foknál is melegebb volt. Az eddigi téli csapadékmennyiség is jóval elmarad a sokéves átlagtól. A sokéves decemberi havi csapadékmennyiség 44 milliméter, ehhez képest az elmúlt decemberben országos átlagban alig 12,3 milliméternyi csapadékot mért a meteorológiai szolgálat. Február közepéig nem várható jelentős lehűlés Magyarországon. (Forrás: MTI)
2014. I. 18 Áder, köztársaság elnök 2014. április 6-ára tűzte ki az országgyűlési választásokat. A kampány a választást megelőző ötvenedik napon, azaz 2014. február 15-én indul. Az egyéni választókerületekben a jelöltséghez a törvény szerint legalább ötszáz, a választókerületben lakó választópolgár ajánlása szükséges, a jelöltek március 3-ig gyűjthetik az ajánlásokat az ajánlóíveken. Az ajánlásokat a választókerületi választási bizottságnál kell leadniuk. A választási bizottság dönt a jelöltek nyilvántartásba vételéről. Országos listát az a párt állíthat, amely legalább kilenc megyében és a fővárosban, legalább huszonhét egyéni választókerületben önálló jelöltet állított. Országos nemzetiségi önkormányzat is állíthat listát, ehhez a névjegyzékben nemzetségi választópolgárként szereplő választópolgárok legalább egy százalékának ajánlása, de legfeljebb ezerötszáz ajánlás szükséges. Az országos listákat legkésőbb 2014. március 4-én kell bejelenteni a Nemzeti Választási Bizottságnál. Az idei országgyűlési választás újdonsága, hogy a nem magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárok is szavazhatnak, nekik március 22-ig kell felvetetniük magukat a névjegyzékbe a Nemzeti Választási Irodánál (NVI). A külhoni választópolgároknak a választási iroda az országos lista jogerőssé válását követően eljuttatja a szavazási levélcsomagot, a választó pedig a szavazatát tartalmazó borítékot vagy a szavazás befejezéséig eljuttatja a külképviseletekre, vagy a magyarországi szavazásra rendelkezésre álló időszakban eljuttatja bármelyik országgyűlési egyéni választókerületi választási irodába, vagy pedig levélben juttatja el az NVI-hez, ebben az esetben a szavazatnak április 5-én éjfélig meg kell érkeznie. A választás napján külföldön tartózkodó választópolgárok Magyarország nagykövetségein és főkonzulátusain akkor szavazhatnak, ha a helyi jegyzőnél március 29-ig jelentkeztek a külképviseleti névjegyzékbe. Aki a szavazás napján nem tartózkodik lakóhelyén, de Magyarország egy másik településén élni kíván a választójogával, április 4-ig kérheti átjelentkezését a lakcím szerinti választási irodától egy másik településre. Fontos változás, hogy a mostani választáson az átjelentkezők a lakcímük szerinti egyéni képviselőjelöltekre szavazhatnak Az egyéni választókerületek eredményét legkésőbb április 12-én, a választás országos eredményét pedig április 25-én állapítják meg. (Forrás: MTI)
2014. I. 19. Orbán Viktor miniszterelnök szerint az egész nemzet pótolhatatlan vesztesége a magyarországi németek hatvannyolc évvel ezelőtti elhurcolása; Magyarország osztozik az emlékezésben a magyarországi németek elűzetésének emléknapján.
Az Országgyűlés 2013. december 17-én nyilvánította a magyarországi németek elhurcolásának és elűzetésének emléknapjává január 19-ét, arra emlékezve, hogy 1946-ban ezen a napon hagyta el Magyarországot az elüldözött német lakosokat szállító első vonatszerelvény. Százezernél is több embert fosztottak meg otthonaiktól, vagyonuktól. (Forrás: MTI)
2014. I. 20. A Nemzetpolitikai Államtitkárság a kisebbségi jogok durva szűkítéseként értékelte a szerbiai Alkotmánybíróság döntését arról, hogy a nemzeti kisebbségek Nemzeti Tanácsairól szóló törvény két törvényszakaszát teljes egészében, további nyolc törvényszakaszát részben alkotmányellenesnek minősítette, három éve tartó eljárást követően, egy nappal az után, hogy az Európai Parlament elfogadta a Szerbiáról szóló határozatot, ami lehetővé tette az ország számára a csatlakozási tárgyalások megkezdését.
Holott a szerb alkotmány szerint az emberi és kisebbségi jogok elért szintje nem csökkenthető, a kisebbségi jogok durva szűkítését jelenti, hogy a Nemzeti Tanácsok hatáskörének korlátozása a nemzeti identitás megőrzése szempontjából kulcsfontosságú anyanyelvű oktatás és tájékoztatás területére koncentrálódik. A testület az alkotmánnyal ellentétesnek nyilvánította a nemzeti kisebbségek természetes jogát - a Nemzeti Tanácsok anyaországaik állami szerveivel való együttműködésének jogát - , amelyet a Magyarország és Szerbia között 2004-es kétoldalú kisebbségvédelmi megállapodás is rögzít. (Forrás: MTI)
Utódállami területeken
Drávaszög
4 1 13 Magyarellenes fenyegetések, szidalmazások közepette gépkocsikat, ablakokat és kerítéseket rongált meg randalírozó fiatalok egy csoportja Várdarócon,; a rendőrség három elkövetőt őrizetbe vett.
Jankovics, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége ügyvezető elnöke úgy vélekedett, hogy a horvát média, a horvát politikusoknak az INA-MOL-ügyben tapasztalt kirohanásai, a gazdasági helyzet romlása és a kisebbségi jogok megnyirbálásának szándéka megtette hatását: hozzájárultak ahhoz, hogy az emberekben indulatokat keltsenek. (Forrás: MTI)
Erdély
4 1 13 Már 2014 januárjában bejegyezhetik a Kelemen-Görgény Fejlesztési Társulást, amelyik - román szigetet képezve a nyolcvanhat százalékban magyarok által lakott Hargita megyében - többek között kulturális, oktatási, mezőgazdasági, egészségügyi, szociális, egyházi és műemlékvédelmi, valamint turisztikai területen veszi át a megyei önkormányzattól ügyeinek kezelését és a hozzájuk rendelt költségvetési forrásokat. A Konstancában megjelenő Telegraf napilap "a pofátlanság netovábbjának" titulálta, hogy a magyarok akarnak autonómiát adni a románoknak Romániában. (Forrás: MTI)
2014. I. 16. Leugrott egy nagybányai szálloda hetedik emeleti erkélyéről és szörnyethalt egy negyvenhat éves brit állampolgár, aki Nagy-Britannia bukaresti nagykövetségének a diplomatája volt. (Forrás: MTI)
Kárpátalja
2014. I. 20. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) élesen elítéli az Ukrán Parlament által 2014. január 16-án a házszabály megsértésével, kézfelemeléssel megszavazott, a demokráciával és az alkotmányossággal ellentétes törvényeket, amelyek révén a szervezet szerint Ukrajna rendőrállammá válik és felzárkózik Lukasenka Fehéroroszországa mellé, korlátozza a szabadságjogokat, ellehetetlenítéssel fenyegeti a kárpátaljai magyar szervezeteket.
A Janukovics elnök által egy nap múltán alá is írt törvények a KMKSZ szerint a szólás-, a sajtó- és a gyülekezési szabadság mellett korlátozzák a külföldről támogatott társadalmi szervezetek és alapítványok működését is, „külföldi ügynököknek” nyilvánítva őket hivatalosan, az elnevezésükben is. „Ügynökökként” megbélyegzett szervezeteket büntetőadókkal sújtanak, és állandó vegzálásnak teszik ki őket a hatóságok azzal, hogy havonta kell pénzügyi elszámolást és a tevékenységükről szóló beszámolót készíteniük. (Forrás: MTI)
Partium
2014. I. 18 Öt éven belül törlesztendő kamatmentes hitelt biztosít három ezertől húsz ezer euroig terjedően a német Belügyminisztérium és a romániai Német Demokrata Fórum azoknak a kis- és középvállalkozásoknak, amelyek svábok (és szászok) lakta településeken termelnek vagy szolgáltatnak. (Forrás: MTI)
.
.
