Egyik 19

.

Egyik 19 

.

Magyarországról

2013. XI. 22.     Változások a Duna World tengerentúli terjesztésében (Forrás: MTVA): http://tinyurl.com/lbabgon

2013. XI.  26.     A magyar-kínai gazdasági együttműködés újabb mérföldköveként aláírták az ötszáz millió dollár jegyzett tőkével induló Kínai-Kelet-Közép-Európai Befektetési Alap alapítói dokumentumát.
    A Miniszterelnökség magyar-kínai kétoldalú kapcsolatokért felelős kormánybiztossága és az Eximbank közös közleménye szerint a megállapodást Pekingben a magyar Eximbank részéről Darabos, vezérigazgató-helyettes, a kínai Eximbank részéről Jüan, elnökhelyettes írta alá. A magyar fél harminc millió dollárral járul hozzá az alap működéséhez, és a megállapodás keretében csaknem száz millió dollár értékű tőkebefektetést csatornázhat Magyarországra. Az alap jelentős befektetéseket tervez olyan kiemelt stratégiai ágazatokban, mint a távközlés, az energetika, az infrastruktúrafejlesztés és a feldolgozóipar. Jelenleg Lengyelország és Románia kijelölt intézményeivel, valamint egyes nemzetközi pénzügyi intézményekkel tárgyal az alap egy közeljövőbeli csatlakozásról. Az idei év első nyolc hónapjában tizenhat százalékkal sikerült növelni a Kínába irányuló magyar exportot, amelynek főbb területei közé tartozik a gyógyszeripar, az élelmiszeripar, a borkereskedelem és a vízgazdálkodás. (Forrás: MTI)

Utódállami területekről

Partiumban

2013. XI. 26.     A Szilágy Megyei Tanács ülésén elutasította azt a polgári kezdeményezést, hogy tartsanak népszavazást a megyét is magába foglaló fejlesztési régió átalakításáról.
    A harmincegy tagú önkormányzati testületben csak a héttagú RMDSZ-frakció szavazott a több mint tizennégy ezer Szilágy megyei polgár aláírásával kezdeményezett népszavazás  kiírás határozattervezet mellett. Az RMDSZ szeptember 26-án kezdte gyűjteni az aláírásokat azért, hogy Erdély hat megyéjében polgári kezdeményezéssel tartsanak megyei népszavazást a fejlesztési régiók átalakításáról. A székelyföldi Kovászna, Hargita és Maros megye lakosságának azt a kérdést készültek feltenni: akarják-e hogy a három megye egyetlen fejlesztési régiót alkosson Marosvásárhely központtal? A partiumi Bihar Szatmár és Szilágy megyében a kérdés a Nagyvárad központú régióra vonatkozott volna. A kezdeményezést két hét alatt 170 ezer személy támogatta aláírásával. Eddig csak Kovászna megye önkormányzata határozott a népszavazás kiírásáról, határozatát azonban a prefektus megtámadta a közigazgatási bíróságon. (Forrás: MTI)

Európa

Litvániában

2013. XI. 29.     Horvátország kész lett volna Vilniusban aláírni a horvát-magyar-ukrán "gázkorridor" megépítéséről szóló szándéknyilatkozatot, de Magyarország nem akarta ezt - mondta Milanovic horvát kormányfő a litván fővárosban.
    A megállapodás értelmében gázvezetéket építenének a horvátországi Krk-szigetre tervezett cseppfolyósföldgáz-termináltól Magyarországon át az ukrajnai földgáztározókig; ezzel a három ország bekapcsolódna az azeri gázt szállító balkáni Adria gázvezeték (Trans Adriatic Pipeline, TAP) projektbe. A projektben hét energiaipari konszern vesz részt: a SOCAR azeri állami olajtársaság, a brit BP, a norvég Statoil (húsz-húsz százalék), a belga Fluxys (tizenhat százalék), a francia Total (tíz százalék), a német E.ON (kilenc százalék) és a svájci Axpo (öt százalék). A TAP gázvezeték évi tíz milliárd köbméter azeri gázt szállít majd az EU törökországi határától Görögországon, Albánián és az Adriai-tengeren keresztül Olaszországba. Megépítése az Európai Bizottság egyik kiemelt energiaügyi projektje. (Forrás: MTI)

2013. XI.  29.     Parafálták a társulási és szabad-kereskedelmi megállapodást Grúziával és Moldovával Vilniusban.  Ukrajnával a társulási megállapodás aláírását jövő év elejére halasztották.     Megállapodást írtak alá Azerbajdzsánnal a vízumkötelezettség enyhítéséről. A keleti partnerségi csúcstalálkozó zárónyilatkozatában nem esik szó Oroszországról, de megfogalmazódik benne az EU határozott szándéka, hogy Ukrajnával a jövőben aláírja a társulási és szabadkereskedelmi megállapodást. Elfogadhatatlannak nevezték és elutasították az EU vezetői, hogy Oroszország beavatkozik Ukrajna és az EU társulási folyamatába és nyomást gyakorol Kijevre.  Barroso, az Európai Bizottság elnöke a vilniusi csúcstalálkozót záró sajtótájékoztatón leszögezte: egy kétoldalú megállapodásba nincs beleszólása, főleg nincs vétójoga egy harmadik félnek. Európában vége a "korlátozott szuverenitás" időszakának - fogalmazott. Rompuy, az Európai Tanács elnöke hangsúlyozta: Moszkva beavatkozása a helsinki záróokmány megsértését jelentené. (Az 1975-ben elfogadott dokumentum tiltja a beavatkozás más országok belügyeibe).  Janukovics ukrán államfő a csúcson azt mondta: országa gazdasági és pénzügyi támogatást vár az Európai Uniótól, mielőtt aláírná vele a társulási szerződést. (Forrás: MTI)

Nagy-Britanniában

2013. XI.  26.     Skócia nyilvánosságra hozta a függetlenné válás terveit
    A hatszázhetven oldalas Fehér könyv hatszázötven kérdésre ad választ, egyebek mellett Skócia majdani államformájáról, valuta- és adórendszeréről. A legfőbb pontok között szerepel - ahogyan azt Salmond skót kormányfő már korábban jelezte - hogy Skócia a függetlenség elnyerése után is elismerné alkotmányos államfőjének a mindenkori brit uralkodót, és megtartaná fizetőeszközeként a fontot. Ez utóbbi kérdésben London  egyértelművé tette, hogy elszakadás esetén Skócia nem létesíthetne automatikusan valutauniót az Egyesült Királysággal A Fehér Könyv  hivatalosan megerősíti a skót kormány már korábban bejelentett tervét, amelyiknek alapján a független Skócia területén és felségvizein nem telepíthetők nukleáris fegyverek. Az önálló brit nukleáris csapásmérő erőt hordozó Trident tengeralattjáró-flotta támaszpontja jelenleg Skóciában van. A Fehér Könyv szerint a Trident flottát a függetlenség elnyerése után megalakuló új skót kormány első parlamenti időszakában el kell távolítani Skóciából. A tervek szerint Skócia a függetlenség első tíz évében tizenöt ezer fős saját reguláris hadsereget szerelne fel, és ezt ötezer fős tartalékos állomány egészítené ki. A tervezet még arról is intézkedik, hogy a brit közszolgálati média, a BBC helyett 2017-től saját skót közszolgálati média jönne létre, Scottish Broadcasting Service néven. Ennek jelentősége abban áll, hogy a BBC nagy-britanniai szolgáltatásait teljes egészében a kötelezően minden brit háztartástól behajtott előfizetési díjakból finanszírozzák, és ebből a megfontolásból a BBC reklámokat soha nem sugárzó hazai változatának műsorai külföldön nem foghatók. A függetlenné válást pártoló választók  a legutóbbi felmérések tanúsága szerint egyelőre nincsenek többségben, és az unió fenntartása mellett kampányoló, Better Together (Jobb együtt) nevű szövetséget egy komoly közmegbecsültségnek örvendő veterán skót politikus, Darling, volt brit pénzügyminiszter vezeti. (Forrás: MTI)

Olaszországban

2013. XI.  26.     Arra kérte Brüsszelt Putyin orosz államfő - Letta, olasz kormányfő és Putyin találkozóján, a Triesztben rendezett olasz-orosz gazdasági fórumon - hogy kerülje a drasztikus kijelentéseket az Európai Unió és Ukrajna közötti helyzettel kapcsolatban.
     Az EU-ukrán szabad-kereskedelmi megállapodás megkötésének elhalasztására utalva Putyin úgy fogalmazott: "ahhoz, hogy brüsszeli barátaink kedvében járjunk, fel kellene borítanunk gazdaságunkat". Az orosz elnök kijelentette, hogy Ukrajna aláírhatja az EU-val való egyezményt, ezt Moszkva tiszteletben tartaná. "A probléma inkább Moszkva és Brüsszel között van" - tette hozzá, hangsúlyozva, hogy Oroszország nem engedheti meg magának, hogy határait Ukrajnán keresztül nyissa meg az unió előtt. Kijelentette: Oroszország még nem kész erre. Putyin szerint a kérdést politikamentesen kell kezelni. Megoldásként hármas találkozót javasolt Kijev, Moszkva és Brüsszel részvételével. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a kérdésről tizenhét éve folyik a tárgyalás Brüsszellel, és az EU és Moszkva nézetei még mindig távol állnak egymástól. (Forrás: MTI)

Romániában

2013. XI.  21.     Szokatlanul sokáig tartott, amíg Románia megadta az úgynevezett fogadó nyilatkozatot ahhoz, hogy az új magyar nagykövet megkezdhesse munkáját.
    A magyar fél még 2013. júliusa végén benyújtotta Zákonyi hivatalba lépéséhez szükséges fogadó nyilatkozat iránti kérését, Füzes leköszönő nagykövet pedig 2013. október elején elhagyta addigi állomáshelyét. Zákonyi negyvenhárom éves történész, nemzet- és szomszédságpolitikával foglalkozó kutató; 2013. szeptemberéig a Magyar Külügyi Intézetet irányította. Korábban a Külügyminisztérium munkatársaként Délkelet-Európával, elsősorban Romániával foglalkozott; diplomataként Romániában, a Moldovai Köztársaságban és Brüsszelben, az EU melletti magyar állandó képviseleten teljesített külszolgálatot. 2009-2010-ben ő volt a magyar nemzeti kisebbségek brüsszeli érdek-képviseleti irodájának első vezetője. (Forrás: MTI)

2013. XI.  24.     A Budapest-Belgrád vasútvonal korszerűsítése érdekében kezdődik együttműködés Kína, Magyarország és Szerbia között - erről állapodott meg  Orbán Viktor miniszterelnök Li Ko-csiang kínai és Dacic Ivica szerb kormányfővel, akikkel kétoldalú megbeszéléseket folytatott a Bukarestben zajló Kelet-Közép-Európa-Kína csúcstalálkozón.
    Kína a 2012. évi Kelet-Közép-Európa-Kína csúcstalálkozón, Varsóban ajánlotta fel, hogy tízmilliárd dolláros alapot hoz létre a kelet-közép-európai térség infrastrukturális fejlesztésére. A MÁV és a Szerbiai Vasutak vezérigazgatója 2013. májusában írt alá szándéknyilatkozatot arról, hogy kétvágányú, végig villamosított, óránként százhatvan kilométeres maximális sebességet lehetővé tevő vasúti pályát építenek ki a két főváros között. A vonatok menetideje így a jelenlegi hét-nyolcról három óra alá csökkenne. (Forrás: MTI)

2013. XI.  27.     Basescu, román elnök szerint Románia következő nagy célja az kell legyen, hogy egyesüljön a Moldovai Köztársasággal. A közszolgálati televíziónak adott interjúban fejtve ki álláspontját, Basescu felidézte: az ország első nagy célkitűzése az Észak-Atlanti Szövetséghez (NATO) való csatlakozás, a második pedig az Európai Unióba való belépés volt. 'Azt hiszem, hogy a harmadik alapvető cél az egyesülés kell legyen a Moldovai Köztársasággal. Ez nem képezheti vita tárgyát' - jelentette ki. A románok 51,7 százaléka gondolja, hogy Moldova inkább Romániához és az Európai Unióhoz tartozik, és csak 25,7 százalékuk hiszi, hogy Moldova Oroszországhoz áll közelebb. A megkérdezettek 61,7 százaléka értett egyet azzal, hogy Romániának egyesülnie kellene Moldovával, ha a szomszédos állam EU-integrációja nem lenne lehetséges.     2013. XI. 28.     Értelmetlennek és ésszerűtlennek nevezte Ponta, román miniszterelnök Basescu államfőnek a Moldova és Románia egyesüléséről tett kijelentését. Leszögezte: ő is támogatná ezt a célt, ha Moldovában minden román egyesüléspárti lenne, de a dolgok nem így állnak. A kormányfő szerint Basescu kilenc év alatt nem tett semmit, "legfeljebb koccintgatott Voronin volt kommunista államfővel", ezért menteni akarja saját hibáit a mostani nyilatkozatával, még mielőtt véget érne második és utolsó elnöki mandátuma. Ponta szerint a legfontosabb, amit Románia tehet a 'Pruton túli testvéreikért', hogy segítsék őket ahányszor szükségük van erre. Romániának támogatnia kell Moldovát az EU-integrációban - folytatta -, gázvezetékekkel, autópályákkal, hidakkal kell összekötni a két országot, erősíteni kell kulturális és oktatási együttműködést, ezen túl a dolgok maguktól fognak alakulni - mondta. A kormányfő szerint komolytalan Basescu nyilatkozata, mert a moldovai kommunisták politikai pozícióját erősíthetik az ilyen értelmetlen és ésszerűtlen nyilatkozatok. (Forrás: MTI)

Ukrajnában

2013. XI.  21.     Az ukrán kormány leállította az Ukrajna és az Európai Unió közötti társulási megállapodás aláírása érdekében folytatott felkészülési folyamatot. Az erről szóló kormányrendeletet Azarov miniszterelnök írta alá, és a kabinet honlapján tették közzé. A kormány nemzetbiztonsági megfontolásokkal indokolta a döntést. Egyúttal döntött arról is, hogy a gazdasági kapcsolatok fellendítésének érdekében "felújítja az aktív párbeszédet" Oroszországgal, a Moszkva irányította vámszövetség tagjaival, valamint a. Független Államok Közösségével (FÁK). Az ukrán kormány emellett kezdeményezte, hogy hozzanak létre egy háromoldalú bizottságot Ukrajna, az EU és Oroszország részvételével az áttekintendő kérdések megvitatására. Ukrán híradások szerint Putyin, orosz elnök előre támogatásáról biztosította Kijev ez irányú javaslatát, még annak elhangzása előtt kijelentette, hogy Oroszország kész részt venni egy háromoldalú tárgyaláson. Az ukrán média emlékeztetett arra, hogy az utóbbi hetekben Janukovics, ukrán államfő két alkalommal is folytatott titkos tárgyalásokat Putyinnal. Az ukrán kormány 2013. október 18-án hagyta jóvá az Európai Unióval kötendő, szabad-kereskedelmet is magában foglaló társulási megállapodás tervezetét, amelyet az EU 2013. november 28-29-i vilniusi keleti partnerségi csúcsértekezletén készültek aláírni. Ehhez Kijevnek már csak az ügyészségekről szóló törvényt kellett korszerűsítenie, illetve megoldania a bebörtönzött és a fogva tartása alatt meggyengült egészségi állapotú Timosenko, volt kormányfő külföldi gyógykezelésének ügyét. Janukovics határozottan elzárkózott attól, hogy elnöki jogkörével élve legalább részleges kegyelemben részesítse politikai ellenfelét, akit kis fölénnyel győzött csak le a 2010-es elnökválasztáson.     Ukrajna az Európai Unióval kötendő társulási megállapodás aláírásának előkészítését az ukrán ipari termelés visszaesése miatt állította le, ez pedig a FÁK országaival fenntartott gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok romlása miatt következett be - jelentette ki Bojko, ukrán miniszterelnök-helyettes.     2013. XI.  24.     Becslések szerint mintegy száztízezren vonultak Kijev főterére, tiltakozni Ukrajna európai integrációjának leállítása ellen.     A tüntetők menetét a Sevcsenko parktól a Függetlenség teréig Jacenyuk, a Timosenko, bebörtönzött volt kormányfőt támogató Haza párt frakcióvezetője, és Tyahnyibok, a nacionalista Szabadság (Szvoboda) elnöke vezette. Klicsko, az Ütés (UDAR) párt vezetője lekéste a demonstrációt, mivel repülőgépe nem kapott leszállási engedélyt az ukrán főváros egyik repterén sem. Fivére, a szintén profi világbajnok ökölvívó Klicsko viszont ott volt a megmozduláson. "Janukovics elnöknek 2013. november 28-án alá kell írnia az uniós társulásról szóló megállapodást az ukrán nép nevében" - szögezte le beszédében a Haza párt frakcióvezetője. Követelte emellett az államfőtől, hogy menessze Azarov miniszterelnököt és 'Európa-ellenes' kormányát. A Függetlenség teréről mintegy húszezer tüntető spontán a kormány épülete elé vonult, ellenük könnygázt és hangpuskákat, azaz robbanás hangját imitáló fegyvereket vetettek be a rohamrendőrök. Néhányan füstbombákat dobáltak a Berkut különleges alakulat tagjai felé. Időről időre tömegverekedések is kitörtek a tömegben. Egyes híradások szerint a füstbombákat nem a tüntetők, hanem a közéjük vegyült provokátorok dobták a rendőrökre. Sérültekről, őrizetbe vételekről nem érkezett hír. Közben a Függetlenség terével szomszédos Európai téren a tilalom ellenére sátorvárost kezdett építeni demonstrációt szervező három parlamenti ellenzéki erő. A tüntetések az ország más részeire is kiterjedtek. A kormányzó Régiók Pártja a belváros egy másik terén rendezett ellendemonstrációt lényegesen kevesebb, legfeljebb tíz-húsz ezernyi résztvevővel.     2013. XI. 25.     Ismét összecsapnak egymással az Ukrajna EU-integrációjáért tüntetők és a rohamrendőrök este Kijev központjában, az Európai téren. A tüntetők botokkal és fémrudakkal támadnak, a rohamrendőrök pedig könnygázt és hanggránátokat vetnek be ellenük. Jacenyuk, a Timosenko mögötti Haza párt frakcióvezetője igyekszik közvetíteni a rendőrök és a tüntetők között, hogy helyreálljon a rend. A téren lévő néhány száz rohamrendőr segítségére további mintegy ezer közeledik a tér felé.     Azarov, ukrán kormányfő elismerte: Oroszország beszélte le Ukrajnát arról, hogy aláírja az EU-val való társulási és szabad-kereskedelmi megállapodást. Azt állította, hogy Moszkvával semmiféle ellentételezésről nem egyeztek meg a társulási folyamat felfüggesztéséért cserébe. Brüsszel az ukrán döntés nyomán azzal vádolta meg Oroszországot, hogy politikai és gazdasági nyomást gyakorolt Ukrajnára az EU-hoz való közeledés leállítása érdekében. Moszkva visszautasította ezt az állítást, és rámutatott: Brüsszel zsarolja az ukrán vezetést azzal, hogy Kijevben tüntetéseket szít. (Forrás: MTI)     2013. XI. 27.     Az EU-s tárgyalók nem tudták elsajátítani a putyini technikát, és Brüsszel nem tud versenyképes lenni az orosz tankokkal és gázcsappal szemben - szakértők szerint. Bendarzsevszkij, Oroszország-szakértő a műsorban azt mondta: Oroszország 2013 nyarán indított gazdasági háborút Ukrajna ellen, akkor kellett volna megnézniük az EU-s tárgyalóknak, milyen hátrány érheti az országot. Az elmúlt négy hónapban tizenöt milliárd dolláros kár érte Ukrajnát azzal, hogy kizárták az áruit az orosz piacról. Janukovics, ukrán kormányfő két hete találkozott titokban Putyin, orosz elnökkel. Az nem nyilvános, miről tárgyaltak, de sokat elárul, hogy a Roshen csokoládégyárat már visszaengedték az orosz piacra – jegyezte meg. Azt a segélyt, amit az EU nyújtott volna – hatszáztíz millió eurót – Janukovics megalázónak nevezte. Megemlítette azt is, hogy a következő tíz évben Ukrajnának százhatvan milliárd dollár kiesése lett volna, ha megrosszabbodik a kapcsolata Oroszországgal. (Forrás: M1)     2013. XI. 27.     Mintegy tizenöt ezer egyetemista, tizenkét kijevi felsőoktatási intézmény hallgatója lépett sztrájkba, követelve Janukovics elnöktől Ukrajna EU-társulási megállapodásának aláírását. Petícióban követelik az államfőtől, hogy teljesítse az EU-társulás követelményeit, és jelentse be, hogy 2013. november 29-én kész aláírni a megállapodást Vilniusban.     2013. XI. 29.     Helyszíni beszámolók szerint rekordszámú, mintegy ötezer sportos kinézetű, vélhetően fizetett provokátor gyűlt össze az ukrán főváros központjában, a kormány és a parlament épületével szemközti parkban. Egy tévés újságírót és operatőrét összeverték, amiért felvételt próbáltak készíteni róluk. Több újságíró közölte, hogy az illetők agresszíven léptek fel mindenkivel szemben, aki le akarta őket fotózni vagy filmezni. A rendőrök tehetetlenek voltak, állítólag őket is megtámadták. A békésen tüntető EU-pártiak jelezték, hogy a kabátjuk alatt fémrudakat rejtegető provokátorok vegyültek közéjük.     Az ellenzék követeli, hogy a parlamentben induljon alkotmányos vádemelési eljárás Janukovics elnök ellen, hozzák előre a 2015-ben esedékes államfőválasztást, továbbá távozzon hivatalából Azarov miniszterelnök és kormánya. Az EU és Ukrajna képviselői Vilniusban megpróbáltak kidolgozni egy "last-minute" egyezséget, ami lehetővé tette volna, hogy Janukovics ukrán elnök a közeli jövőben aláírhassa a megállapodást. A Reutersnek nyilatkozó EU-diplomaták szerint egy előzetes egyezséget sikerült is kidolgozni, Janukovics azonban határozottan elutasította, hogy azt kézjegyével ellássa. Ez utóbbit megerősítette a házigazda litván elnök, aki szerint magáról "az aláírásról nem is folytak tárgyalások, mivel az ukrán vezetés azzal a világosos elhatározással érkezett a tárgyalásokra, hogy nem írja alá ezt a dokumentumot" - jelentette az ITAR-TASZSZ orosz hírügynökség.     2013. XI. 30.     Előző nap késő este az EU-párti tüntetők és a rohamrendőrök között tömegverekedés tört ki. A verekedésben több százan vettek részt, köztük mintegy kétszáz rohamrendőr, valamint sportos megjelenésű, vélhető provokátorok és EU-párti aktivisták. Utóbbiak állítják, hogy a sportos kinézetű férfiak kezdeményezték a verekedést. A demonstrálók - mintegy húsz-harminc ezren - tömegével menekültek el a térről. Erőszakkal oszlatták szét az ukrajnai rendőrség különleges egységei a Kijev főterén demonstráló Európa-párti tüntetőket hajnalban. Hírügynökségi jelentések szerint a rendőrség gumibotokkal és könnygázgránátokkal támadt a tüntetőkre.     Szemtanúk szerint a zömében egyetemistákból álló tüntetőket gumibotokkal verték és rugdosták a rohamrendőrök, még azokat is, akik menekülni próbáltak, és semmiféle ellenállást nem tanúsítottak az oszlatással szemben. A kijevi mentőszolgálat főorvosa szerint az incidens után harmincöten kértek orvosi segítséget, közülük hét kórházi ellátásra szorult. A Belügyminisztérium szerint tizenkét rendőr is megsérült a központi téren. A hatóságok harmincöt tüntetőt vettek őrizetbe, akiket nap közben elengedtek. Az ellenzék bejelentette, hogy országos sztrájkot szervez.     Az Európai Unió részéről Ashton, külügyi és biztonságpolitikai főképviselő közleményben bírálta a rendőrség túlzott erőszakosságát, és hangsúlyozta: az erőszak indokolatlan alkalmazása ellentmond azoknak az elveknek, amelyeket a vilniusi keleti partnerségi EU-csúcs minden résztvevője - köztük Ukrajna is - elfogadott. Ukrajnának tiszteletben kell tartania a vélemény- és gyülekezési szabadság biztosítására vonatkozó nemzetközi kötelezettségeit. (Forrás: MTI)

Európai Unióban

2013. XI.  25.     Akár tizennégy százalékkal is csökkenhet a földgáz nagykereskedelmi ára az EU-ban 2050-ig, ha beindul az európai palagáz készletek kiaknázása, két tanácsadó cég, a Pöyry és a Cambridge Econometrics kutatása szerint
    A tizennégy százalékos csökkentéshez az EU palagáz készleteinek ötödét, egy hat százalékos csökkentéshez pedig a készletek tizenöt százalékát kellene felhasználni. A kutatás szerint ötvennégy ezer milliárd köbméterre becsülik az EU teljes palagáz tartalékát. A konzervatívabb, azaz tizenöt százalékos kihasználással számoló terv szerint évi huszonnyolc milliárd euróval csökkenhetnének a gázárak az EU tagországaiban. A palagáz-kitermelés alapját a hidraulikus repesztésnek nevezett technológia adja, amelyiknek során vizet és vegyi anyagokat fecskendeznek nagy nyomással a gázhordozó kőzetbe, hogy felszabadítsák a benne rejlő gázt vagy olajat. A palagáz-kitermelés kritikusai szerint a technológia rendkívül vízigényes, szennyezi a föld alatti vízkészleteket, és komoly környezetvédelmi kockázatokat hordoz magában a vegyi anyagok felhasználása miatt. Bár az Egyesült Államokban eddig nem történt nagyobb környezeti baleset, a kritikusok szerint még túl kevés idő telt el ahhoz, hogy tisztán megmutatkozzon a gázkitermelés összes káros hatása. (Forrás: MTI)

2013. XI.  27.     A Moldovával szemben alkalmazott vízumkényszer eltörlésére tett javaslatot ez Európai Bizottság, mindössze egyetlen nappal azelőtt, hogy elkezdődne Vilniusban a Keleti Partnerségben részt vevő országok és az EU csúcstalálkozója.
    Az EU és a volt szovjet tagköztársaság közötti társulási megállapodás keretében a vízummentesség csak azokra vonatkozna, akik biometrikus azonosítóval ellátott útlevéllel rendelkeznek. (Forrás: MTI)

2013. XI.  27.     Az Európai Unió tagállamai hétszáznyolcvanhárom ezer bevándorlónak adtak állampolgárságot 2011-ben, négy százalékkal kevesebbnek, mint 2010-ben - tudatta közzétett jelentésében az Eurostat, az EU statisztikai hivatala.
    Az új EU-állampolgárok között a nők hányada ötvenkét százalékos. A státust 2011-ben megkapók átlagéletkora harminckét és fél év volt, egyharmaduk huszonöt évnél fiatalabb. Az új EU-polgárok csaknem fele huszonöt-negyvennégy év közötti, az ötvenöt év felettiek hányada csupán hét százalékos. 2011 előtt három egymást követő évben is nőtt az állampolgársághoz jutók száma az Európai Unióban, 2011-ben viszont a legtöbb honosítási kérelmet befogadó öt ország közül négyben csökkenést jegyeztek. Az Egyesült Királyságban az előző évinél kilenc százalékkal kevesebben, százhetvenhét ezer hatszázan szereztek állampolgárságot, Franciaországban húsz százalékos, Spanyolországban hét százalékos csökkenés után egyaránt száztizennégy ezer hatszázan, Olaszországban pedig tizenöt százalékos csökkenés után ötvenhat ezer kétszázan jutottak a státushoz. A listavezető öt állam közül egyedül Németországban regisztráltak növekedést, a 2010-hez képest öt százalékkal több, összesen százkilenc ezer hatszázan kaptak német állampolgárságot 2011-ben. Az Eurostat adatai azt mutatják, hogy tavalyelőtt ez az öt ország adta az új uniós állampolgárságok háromnegyedét. A új állampolgárok aránya a lakosság számához viszonyítva Luxemburgban, Svédországban, az Egyesült Királyságban és Belgiumban volt a legmagasabb. Luxemburgban ezer lakosra 6,6, Svédországban 3,9, az Egyesült Királyságban 2,8, Belgiumban pedig 2,7 új állampolgár jutott. Az országban lakó külföldiek számához viszonyítva a legtöbb honosítás Magyarországon történt, száz külföldi lakosra ugyanis 9,8 honosítás jutott 2011-ben. Az arányszám Lengyelországban 6,7, Svédországban 5,8, Máltán 5,3, Portugáliában pedig 5,2 volt. A legkevesebb külföldi arányosan a Csehországban és Szlovákiában (0,4), Lettországban (0,6), valamint Észtországban és Ausztriában (0,7) kapott állampolgárságot. Az EU huszonhét tagállamában száz külföldi állampolgárságú lakosra számítva átlagosan 2,7 honosítás történt. Uniós átlagban ezer lakosra 1,6 új állampolgár jutott 2011-ben. Tíz tagállamban, köztük Olaszországban ennél kisebb arányt rögzítettek. A vizsgált időszakban az újonnan honosított állampolgárok huszonhat százaléka Afrikából, huszonhárom százaléka Ázsiából, tizenkilenc százaléka nem EU-tag európai országból, tizenhét százaléka Észak- és Dél-Amerikából, tizenegy százaléka pedig más uniós országból érkezett. A honosítottak legnagyobb csoportját a marokkóiak alkották. Az arab országból érkezett hatvannégy ezer háromszáz ember ötvenöt százaléka francia vagy spanyol állampolgárságot szerzett. A második legnagyobb csoport a törököké volt: a negyvennyolc ezer kilencszáz török származású, új állampolgár ötvennyolc százalékát Németországban regisztrálták. Őket az Ecuadorból érkezettek csoportja követte, harminchárom ezer hétszáz fős csoportjuk kilencvenhat százalékát Spanyolország honosította. A harmincegy ezer hétszáz indiai alkotta csoport nyolcvanhárom százaléka Nagy-Britanniában kapott állampolgárságot. Az EU-állampolgársággal rendelkezők közül a legtöbben románok (huszonhat ezren), lengyelek (tizenegy ezren, olaszok (hétezer ötszázan) és portugálok (hatezer kilencszázan) szereztek állampolgárságot egy másik uniós országban. (Forrás: MTI)

2013. XI.  28.     Kiválasztotta az Európai Bizottság által életre hívott független szakértői testület azt a négy helyszínt, amelyek elsőként kapják meg az Európai Örökség címet.
    A címet először az ausztriai Carnuntum régészeti park, az észt főváros, Tallinn középkori Céhszékháza, a hágai Béke-palota, valamint a szintén hollandiai Kamp Westerbork kapja, amely a második világháborúban fogolytábor volt. Az Európai Örökség cím olyan helyszíneknek ítélhető oda, amelyek fontos szerepet töltöttek be Európa történelmében, kultúrájában vagy az Európai Unió létrejöttében, és ismeretterjesztő vagy értékközvetítő feladatot látnak el. A cím célja végső soron az Európai Unióhoz való tartozás érzésének erősítése. Vasziliu,  kultúráért felelős uniós biztos annak a reményének adott hangot, hogy az Európai Örökség cím idővel az EU egyik legsikeresebb kulturális díjává nőheti ki magát. A pályázatokat a közlemény tanúsága szerint tizenhárom független kulturális szakértőből álló zsűri értékelte. A bizottság azt is közölte, hogy jövőre tizennyolc további tagállam, köztük Magyarország is jelölhet majd helyszíneket az Európai Örökségek listájára. (Forrás: MTI)

További földrészekről

Észak-Amerikában

Egyesült Államokban

2013. XI.  24.     A Fehér Ház nyilvánosságra hozta a főbb pontjait annak a Teherán atomprogramjáról kötött ideiglenes, hat hónapra szóló megállapodásnak, amelyik hajnalban jött létre Genfben az úgynevezett hatok, az ENSZ Biztonsági Tanácsának  öt állandó tagja és Németország alkotta csoport, valamint Irán között.
    Az amerikai elnökség szerint Irán: kötelezettséget vállalt arra, hogy nem dúsítja öt százaléknál magasabb szintre uránkészleteit, valamint felszámolja az öt százalékos dúsítottsági szint meghaladásához szükséges technológiát; - felhígítással semlegesíti húsz százalékra dúsított készleteit; - nem helyez üzembe új centrifugákat és félbeszakítja az araki, plutónium termelésére is képes reaktor működésbe állításának előkészületeit; - nem épít olyan létesítményt, amelynek segítségével a kiégett fűtőanyagból újrafeldolgozással plutóniumot nyerhet ki; - lehetővé teszi a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség szakértői számára létesítményeinek mindennapos helyszíni ellenőrzését, valamint adatokat közöl az araki reaktorról. A hatok csoportja a maga részéről: - mintegy hét milliárd dollár értékben enyhíti az Irán elleni szankciókat, de "korlátozott, ideiglenes és célzott" jelleggel, s úgy, hogy ez a lépés szükség esetén visszavonható; - az elkövetkező hat hónapos időszakban nem hoz újabb szankciókat, amennyiben Irán betartja a megállapodásban foglaltakat; - felfüggeszt bizonyos szankciókat, ennek köszönhetően Irán 1,5 milliárd dollárhoz juthat az arany- és nemesfém-kereskedelméből, valamint az iráni gépjármű- és petrolkémiai ipart érintő korlátozások enyhítéséből, továbbá engedélyezi bizonyos iráni légitársaságok gépeinek Iránon belüli javítását és biztonsági ellenőrzését; - az iráni kőolajexportot érintő szankciók egy részének feloldásából Teherán 4,2 milliárd dollárhoz juthat. Ugyanakkor az amerikai kereskedelmi és pénzügyi korlátozások, valamint az ENSZ Biztonsági Tanácsa által életbe léptetett szankciók nagy részét nem függesztik fel a következő hat hónap során. (Forrás: MTI)

2013. XI.  28.     A Jeges-tenger fenekén hatalmas mennyiségű metán rejlik, és a szakértők amiatt aggódnak, hogy a talajrétegek olvadása révén felszabadul a metán és felgyorsítja a felmelegedést - a metán ugyanis a szén-dioxidnál hússzor erősebb üvegházhatású gáz.
    A gáz buborékok formájában felszáll, feloldódik a vízben, vagy a víz felszínéről a légkörbe jut. Minél gyorsabban emelkednek fel a buborékok, annál kevesebb metánt bont le a tenger. A Kelet-szibériai-tengerben, a Jeges-tenger Oroszország északkeleti partjai mentén lévő peremtengerében végzett mérések szerint a terület, ahol az átlag vízmélység ötven méter alatt van, metánban gazdag. A tudósok akusztikai vizsgálatokkal mérték a vízben felszálló buborékokat: a metán értékét a vízben és a felszínén is elemezték. Különös figyelmet szenteltek a viharok számának, amelyek a régiót akár évente hetven napon át is uralják. Alaszkai tudósok úgy becsülik, hogy a Kelet-szibériai-selftengerből évente tizenhét megatonna metán jut az atmoszférába - lényegesen több, mint azt eddig feltételezték. Ez ráadásul csak egy elég visszafogott becslés - írják a kutatók a Nature Geoscience című szaklapban megjelent tanulmányukban. A víz felmelegedése, a jégtakaró eltűnése és a gyakoribbá váló viharok gyorsítják a tenger metánkibocsátását. Korábbi kutatások arra is rávilágítottak, hogy a földrengések is növelik a kibocsátott metán mennyiségét. A part menti területeken a víz alsóbb rétegeinek hőmérséklete tizennégy éven belül 0,5 Celsius-fokkal, nyáron akár több mint egy Celsius-fokkal megemelkedik a tudósok becslése szerint. (Forrás: MTI)

Űr

2013. XI.  22.     Az eddig észlelt legfényesebb kozmikus robbanást figyelték meg amerikai és európai csillagászok.
    A csillagászok bejelentése szerint a gamma-kitörés (GRB) egy viszonylag közeli univerzumban következett be 2013. április 27-én. Szabad szemmel senki sem láthatta a jelenséget, számos űrteleszkóp és földi megfigyelőállomás azonban észlelte, a leírások négy tanulmányban is megjelentek a Science tudományos lap friss számában. "Hirtelen rendkívül fényes gamma-kitörést pillantottunk meg, egy valódi szörnyeteget" - ezzel a tudományos kutatásokban szokatlan kifejezéssel számolt be a GRB 130472A-nak elnevezett jelenségről Malesani asztrofizikus, a Koppenhágai Egyetem kutatója. Bizonyos vonásai miatt a csillagászok számára különlegesen érdekes volt a robbanás. Az egyik a távolság: az esemény a Földtől 3,7 milliárd fényévre ment végbe, ez pedig kevesebb, mint a fele a tipikus GRB-k távolságának. (Egy fényév 9,5 ezermilliárd kilométer, vagyis az a távolság, melyet a fény egy év alatt légüres térben megtesz.) A másik az időtartam: a robbanás húsz órán át tartott, még soha nem figyeltek meg ilyen hosszú GRB-t a kutatók. A harmadik különlegessége az energiája, mely ötször akkora volt, mint a korábban észlelt legerősebb, 1999-es gamma-kitörésnek - közölte  Preece, az egyik tanulmány szerzője, az Alabamai Egyetem asztrofizikusa. A jelenség akkor megy végbe, amikor egy hatalmas, a Napnál nagyobb tömegű csillag haldoklása során fekete lyukká omlik össze. Szupernóva-robbanásnak is nevezik a rendkívül fényes kitörést. Hatalmas energiájú sugarakat bocsát ki, melyek a fény sebességével száguldanak keresztül a világűrön. Ha egy ilyen robbanásnak útjába kerül egy bolygó, az azonnal elveszíti a légkörét, és parázsló hamu marad belőle - vélik a kutatók. Egy fenyegető gamma-kitörés jeleit talán észre lehetne venni, ám ha a Föld felé irányulna, semmit nem lehetne tenni ellene. Ennek valószínűsége szinte semmi - szögezte le Dermer amerikai asztrofizikus, aki szintén részt vett a kutatásban. A Swift műholddal és a földi űrtávcsövekkel követték a robbanás úgynevezett utó-ragyogását is, mely általában néhány napig, pár hétig tart. Ez a kitörés olyannyira erőteljes volt, hogy még hónapokon át megfigyelhető volt a fénye. Az utó-ragyogás fényének elemzésével a robbanás kiindulópontjául szolgáló csillag tulajdonságait is feltárhatták a kutatók. Azt fedezték fel, hogy a hatalmas égitest tömege húsz-harmincszor nagyobb, mint a Napé, és gyorsan forog. Átmérője viszont csak a Nap három-négyszerese, tehát hihetetlenül sűrű lehet - fűzte hozzá Malesani. (Forrás: MTI)

2013. XI.  24.     Tudományos szenzáció lett a Naprendszeren kívülről érkező, hatalmas energiájú neutrínók mérföldkövet jelentő észlelése, amelyről a napokban számolt be az Antarktiszon működő IceCube (Jégkocka) detektorának adataival dolgozó tudósok nemzetközi csoportja.
    "Ez az első alkalom, hogy szilárd bizonyíték áll rendelkezésre a Naprendszeren kívüli +kozmikus részecskegyorsítókból+ érkező nagy energiájú neutrínókról" - mondta  Hill, az Adelaide-i Egyetem kutatója, a Science című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány egyik szerzője. A neutrínó a könnyű elemi részecskék egyik fajtája. A részecskék világában nem jelentős gravitációt kivéve csak gyenge kölcsönhatásban vesz részt, erős kölcsönhatásban nem kimutatható. Elektromos töltése nincs, semleges, emiatt elektromágneses kölcsönhatásban sem vesz részt. Ez a magyarázata annak, hogy a neutrínó rendkívül közömbös az anyaggal szemben: egy fényév vastagságú ólomfalon a neutrínóknak mintegy fele haladna át úgy, hogy akár egyetlen atommal ütközne. Mindennek köszönhetően keletkezési helyétől egyenes vonalban érkezik meg a detektorhoz, megőrizve az tudomány számára rendkívül értékes információkat keletkezése körülményeiről (impulzus, energia, a keletkezési helyhez mutató irány). Neutrínók többféle forrásból is származhatnak, a tudósok a távoli világegyetemből érkezők mellett megkülönböztetnek mesterséges (atomerőművekben keletkező), földi (terresztrális), légköri (atmoszferikus) és napneutrínókat (szoláris neutrínókat). A világegyetem messzi részeiből érkező neutrínók a legnagyobb energiájú és legtávolabbi jelenségekről - például szupernóvákról, fekete lyukakról, pulzárokról és aktív galaxismagokról - hordoz üzenetet. A nehezen észlelhető részecske alapvető annak megértésében, hogy miként működik az univerzum a legkisebb skálán nézve, és kulcsfontosságú olyan rejtélyek megoldásában, mint a nagy energiájú kozmikus sugárzás eredete vagy a sötét anyag és a sötét energia természete. Az egy köbkilométeres Jégkocka több mint ötezer szenzora az Antartkisz jegét felhasználva 1,5-2,4 kilométer mélyen detektálja a részecskét. Az Jégkocka által vizsgált területen trilliónyi neutrínó halad át, és amikor egyikük ütközik egy oxigénatommal a jégben, kék fény keletkezik. A tudósok a fényvillanás alapján számítják ki, hogy milyen iránya és energiája volt a neutrínónak, amikor a detektorba lépett. A Naprendszeren kívüli, hatalmas energiájú neutrínókról szóló első bizonyítékokat áprilisban találták, amikor két, több mint ezer tera-elektronvolt (TeV) energiájú ütközést igazoltak a 2010 és 2012 között végzett méréseket elemezve. Később további 26 "gyengébb" - hozzávetőleg 30 TeV-es - ütközés nyomait azonosították. Összehasonlításképpen: a CERN nagy hadronütköztetőjében (LHC) 4-4, összesen pedig 8 TeV-en ütköztettek protonnyalábokat. (Forrás: MTI)

.