.
Magyarországról
2013. X. 2. A magyar kormány utasította az igazságügyért felelős minisztert, illetve a Mol állami tulajdonban lévő részvényeinek tulajdonosi jogát gyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezetőit, vizsgálják meg, milyen polgári és büntetőjogi lépések lehetségesek a Mol-INA-ügyben a MOL-t, illetve Magyarországot ért sérelmek orvoslására. Az INA-részvények a horvát kormánynak vagy egy harmadik félnek való eladása megfontolására kérik fel a Mol-t, Martonyi külügyminiszter pedig lemondja részvételét a dubrovnik-i energiabiztonsági találkozón. "Horvátországban a MOL ellen zajló folyamatos politikai kampány mellett, a horvát pénzügyminiszter nyilvános fenyegetése országa legnagyobb befektetőjével szemben, valamint a horvát igazságügyi szervek általi eljárások a MOL egyes vezetőivel szemben is arra utalnak, hogy gazdaságon kívüli eszközökkel kívánnak nyomást gyakorolni. Ezek a módszerek az Európai Unióban elfogadhatatlanok, ezeket a lépéseket Magyarország nem hagyhatja válasz nélkül" - közölte a a Kormányzati Információs Központ. A horvát állam és a MOL között létrejött szerződés alapján a MOL maradéktalanul teljesítette az abban vállalt kötelezettségeit és az elmúlt években közel hárommilliárd eurót fektetett be, ezzel szemben a horvát fél kötelezettségeinek nem vagy csak részben tett eleget. A magyar kormány felfogása szerint az államnak joga van eldönteni, hogy mely indokolt esetekben akar egy eszközt birtokolni, azaz tulajdonossá válni, vagy egy tevékenységet állami tevékenységként folytatni. "Magyarországon is találkozhatunk ilyen esetekkel, amikor az állam kivásárolja a korábbi befektetőket, de ennek megvan a mindenki számára elfogadható, bevett útja" - közölték. Létezik kulturált módja az elválásnak. A magyar kormány szerint elfogadhatatlan az a gyakorlat, hogy előbb nyilvános pályázaton kiválasztják a stratégiai partnert, amelyik jelentős befektetéseket hajt végre - "ezzel a világválság idején megmenti Horvátország legfontosabb vállalatát az INA-t" -, majd utólag próbálják "ezt a stratégiai partnert gazdaságon kívüli eszközökkel megfélemlíteni, s kivásárlás nélkül visszaszerezni az INA feletti irányítást". Kétes, nem jogállami gyakorlat az, ami a magyar vállalatot érinti. Zágráb-i jelentések szerint a horvát rendőrség kedden európai elfogatóparancsot adott ki Hernádi ellen; a MOL elnök-vezérigazgatója állítólag az Interpol vörös körözési listájára is felkerült. Hernádit Horvátországban azzal gyanúsítják, hogy vesztegetési pénzt fizetett Sanader, volt kormányfőnek, hogy a MOL meghatározó befolyást szerezzen a MOL-INA olajipari vállalat irányításában. A MOL többször is visszautasította a vádakat. A magyar ügyészség által korábban lefolytatott magyarországi nyomozás során Hernádi együttműködött a magyar hatóságokkal és részletes tanúvallomást tett. A Központi Nyomozó Főügyészség 2012. január 20-án megszüntette az eljárást, mert "sem Hernádi, sem más magyar állampolgár nem követett el bűncselekményt". A nyomozást ugyanazon tényállásra és tények alapján folytatták le, és ahhoz a horvát nyomozás anyaga rendelkezésre állt a Főügyészség szerint. A MOL-INA ügy kapcsán korrupció miatt tíz év börtönre ítélte Sanadert egy horvát bíróság egy ével ezelőtt. Felkerült az Interpol, a lyoni székhelyű nemzetközi rendőrségi szervezet körözési listájára Hernádi, a MOL elnök-vezérigazgatója. A szervezet honlapján Horvátország kérésére délután óta szerepel Hernádi a vörös körözési listán. Ez a legmagasabb riasztás, amelyik arra szólítja fel a szervezet tagjait, hogy helyezzék előzetes letartóztatásba a keresett személyt abból a célból, hogy később kiadják annak az államnak, amelyik a körözést kezdeményezte. A napokban a zágrábi Megyei Bíróság elrendelte Hernádi előzetes letartóztatását a horvát Korrupció és Szervezett Bűnözés Elleni Ügyészség kérésére, mert úgy ítélték meg, hogy fennáll a szökés veszélye. A magyar hatóságok bizonyos esetekben megtagadhatják az Interpol-körözés, a nemzetközi vagy akár az európai elfogatóparancs alapján keresett személyek kiadatását - közölte Bánáti ügyvéd. Általában kivételek közé tartozik, ha az érintett ország hatósága is vizsgálta az adott ügyet és az az álláspontja, hogy nem történt bűncselekmény. Ilyenkor a döntő az, hogy ugyanazon tényállást vizsgálták-e a két ország hatóságai. Külügy: elfogadhatatlan a horvát nyomásgyakorlás. Tíz évvel ezelőtt Zágrábban írták alá azt a szerződést, amelyik alapján a magyar olajtársaság meghatározó tulajdonosa lett a horvát INA-nak. 2009-ben még nagyobb, csaknem 50 százalékos részesedést szerzett, és az irányítási jogokat is átvette a MOL. Hernádi vezérigazgató akkor azt ígérte, hogy rendbe rakják a több éven keresztül veszteséges INA-t. A MOL az elmúlt években több mint 8nyolcszáz milliárd forintot fektetett be Horvátországban. Ezeknek a fejlesztéseknek köszönhetően lett nyereséges az INA. 2010 óta a horvát belpolitika egyik legfontosabb kérdésévé vált az INA sorsa, az, hogy visszaszerezzék a MOL-tól a társaság irányítását. A privatizációs szerződés megkötésekor hivatalban lévő miniszterelnököt, Sanadert 2012-ben első fokon tíz év börtönre ítélték korrupció vádjával. Már hosszú ideje olyan jelzéseket kap Magyarország, amelyek arra utalnak, hogy a horvát kormány nem azt a lehetőséget részesíti előnyben, hogy az ügyben a közép-európai együttműködés és a gazdasági kapcsolatok erősítése legyen a legfontosabb szempont - fogalmazott Martonyi külügyminiszter a Hír TV-ben. Emlékeztetett arra, hogy a horvát pénzügyminiszter azt mondta: a MOL rossz partner, ezért meg kell válni tőle. Akkor "inkább váljunk el, kulturált és civilizált körülmények között". Be kell látni, hogy Horvátországnak az energetikai együttműködés "talán kevésbé fontos, mint ahogyan azt mi gondoltuk". (Forrás: MTI)
2013. X. 3. A MOL 49,1 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik az INA horvát olajvállalatban, a részvények 44,8 százalékát pedig a horvát állam birtokolja. A MOL 2013. október 2-án azt is bejelentette, hogy a Hernádi elleni Interpol-körözés és az európai elfogatóparancs kiadása az Európai Unió jogainak megsértése, ezért minden jogi eszközzel harcolni fognak ez ellen. A MOL abban az esetben, ha az INA-ban meglévő részesedése eladásáról döntene, konzultálna a horvát kormánnyal is, amelyet potenciális vevőként tart számon - tudatta az olajtársaság. Amennyiben az INA-ban meglévő részesedés eladásáról bármilyen döntés születne, a horvát fél korábbi szerződésszegései következtében Horvátország már nem rendelkezik azzal az elővásárlási joggal, amelyet a 2009-es szerződések aláírásával szerzett meg. Ennek ellenére egy ilyen esetben a MOL mindenképpen konzultálna a horvát kormánnyal is, amely korábban több fórumon is jelezte az irányítás megszerzésének szándékát, tehát "egy potenciális vevőként tartjuk számon" - áll a közleményben. "Annak ellenére, hogy a MOLt és annak vezetőségét számtalan igazságtalan támadás érte, melyeknek mozgatórugója a társaság és annak elnöke megfélemlítése, valamint a MOL horvátországi tevékenységének ellehetetlenítése, a MOL igazgatósága stratégiai, pénzügyi és politikai szempontokat is figyelembe véve továbbra is a részvényesi értékteremtést tartja szem előtt, amikor a társaság a közeljövőben újra fontolóra veszi bármilyen természetű jövőbeni szerepét az INA-ban" - fogalmaznak. (Forrás: MTI) Kampányeszköz Zágrábnak a Mol-INA-ügy? Szakértő szerint nem kizárt egy olyan akció a horvát állam részéről, amelyik során elértéktelenednek a MOL eddigi befektetései. "Ez lehet például államosítás" - magyarázta Lattmann, nemzetközi jogász. "Az INA ügye a horvát belpolitikában roppant hálás, hiszen nap mint nap el lehet mondani a választóknak, hogy lám, mennyire korrupt volt az előző kormány" – magyarázta. Azt nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy a horvát hatóságok jogszabályt sértettek az eljárás során - mondta. Hozzátette:Hernádi „horvát jogi képviselettel rendelkezve, a horvát jogon belül, a horvát hatóságok cselekményeivel szemben, a horvát jog által biztosított jogorvoslati lehetőségekkel élhet”. Valki, nemzetközi jogász kijelentette: az új horvát kormány - megválasztását követően - igyekezett olyan lépéseket tenni, amelyekkel blokkolni akarta a MOL és az INA közötti együttműködést. „Először informálisan kérdezgették az igazgatótanács tagjait, majd hangszalagokat kértek be a Sanader-ügy tárgyalása során, nem biztos, hogy tisztességesen jártak el” - jelentette ki. Barcza, a Századvég vezető elemzője, a Napi Gazdaság főszerkesztője kifejtette: az INA napjainkban többet ér, mint azt öt-tíz éve bárki gondolta volna. „Világossá vált, hogy stratégiai jelentősége van, hiszen például az oroszok számára kulcsfontosságú kérdés, hogy az Adriai-tenger térségén keresztül lehet-e majd olcsóbban cseppfolyós gázt behozni a Közel-Keletről, mint Oroszországból” - magyarázta a szakember, megjegyezve: földrajzi fekvésének köszönhetően értékelődött fel a cég. (Forrás: Duna TV) A magyar érdek egyértelműen az, hogy a MOL-INA-együttműködés fennmaradjon - jelentette ki Martonyi külügyminiszter annak kapcsán, hogy a MOL esetleg eladhatja részesedését az INA-ban. Gíró-Szász, kormányszóvivő szerint nem államok közötti problémáról van szó, és a magyar kormány nem személyi kérdésben fogalmazta meg álláspontját, hanem azért, mert Horvátország legjelentősebb külföldi befektetője a MOL, amelyiknek jelentős részben a magyar állam a tulajdonosa. (Forrás: MTI)
2013. X. 4. A Legfőbb Ügyészség cáfolta a horvát társszerv állítását, miszerint nem volt nyomozás a MOL elnök-vezérigazgatójának ügyében Magyarországon. A Központi Nyomozó Főügyészség - tekintettel arra, hogy a horvát nyomozás anyaga rendelkezésre állt - a nyomozást lefolytatta Hernádi ügyében, és annak alapján megállapította, hogy sem Hernádi, a MOL elnök-vezérigazgatója, sem más magyar állampolgár nem követett el bűncselekményt, így a nyomozást 2012. január 20-án megszüntette. Hozzátették: a nyomozás teljes iratanyagát elküldték a horvát ügyészségnek. Megérkezett a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumba az európai elfogatóparancs Hernádi, a Mol elnök-vezérigazgatója ellen, de nem az előírt formában. Az elfogatóparancs horvát nyelven íródott, miközben hivatalosan a magyar, az angol, a német és a francia az elfogadott. Több, 2012 előtt indított eljárás, politikailag vezérelt ügy zajlik a cég ellen Horvátországban Szollár, a MOL Magyarország kommunikációs igazgatójának közlése szerint. A miniszterelnök a Kossuth Rádiónak is arról beszélt, hogy a Hernádi vezérigazgató ellen kiadott európai elfogatóparancsra mellett "négy-öt másik ügy is fut, amelyekben a teljes magyar gazdasági elit legismertebb személyei vannak érintve". Szollár kijelentette: nem tisztük és nem is kívánnak nyilatkozni a horvát igazságszolgáltatás és politika viszonyáról, de kétségtelen, a MOL ellen 2012 előtt "komoly összefonódást érzékeltünk", amelyiket megítélésük szerint bizonyos gazdasági, illetve politikai részérdekek vezéreltek. "Akkor kizökkentnek véltük a dolgok menetét Horvátországban, és bár nem látjuk mélységében a jelenlegi kormány és igazságszolgáltatás viszonyát, a régi, politikailag vezérelt ügyek helyrerakása, úgy tűnik, még várat magára" - mondta. (Forrás: MTI) A Magyarország és Horvátország közötti barátság olyan érték, amit semmilyen üzleti konfliktussal nem szabad rombolni - mondta az ügyről interjújában Orbán Viktor. A kormányfő szerint Horvátországban olyan, gazdaságon kívüli kényszereket alkalmaznak, amelyek nem teszik indokolttá, hogy a huszonöt százalékban magyar állami tulajdonú MOL a horvát energiapiacon maradjon. Ezért a kormány azt ajánlja a horvátoknak: fontolják meg, hogy – amint Magyarország is megtette – állami kézbe veszik az olajtársaság részvényeit. "Ha úgy gondolják, hogy bizonyos tevékenységet állami tevékenységként akarnak folytatni (...), elfogadjuk, de ennek van egy civilizált módja, ehhez nem kell senkit letartóztatni, kétséges vádakkal megrágalmazni" – fogalmazott. (Forrás: Kossuth) "Akárhogyan is van, én arra fogok törekedni a partneremmel, a horvát miniszterelnökkel, hogy úgy oldjuk meg az ügyet, Magyarország gazdaságilag ne szenvedjen veszteséget, egyetlen magyar állampolgárt se érjen méltatlan jogi elbírálás vagy elbánás Horvátországban. A horvát állam is jól járjon és a horvát-magyar barátság is megmaradjon" - fogalmazott Orbán Viktor rádióinterjúban. Piaci elemzők szerint a MOL pakett legalább három milliárd euro-t, azaz, mintegy kilencszáz milliárd forintot érhet. Ennyit, mert a MOL a privatizációt követően több mint nyolcszáz milliárd forintos fejlesztést hajtott végre, hogy a veszteséges horvát céget nyereségessé tegye. Amióta újra felerősödött a MOL-INA-vita, osztrák és orosz cégek is élénk érdeklődést mutatnak az horvát olajtársaság iránt. Horvát sajtóhírek szerint elképzelhető, hogy Milanovic Zoran kormánya hitelből vásárolná meg az INA-t és venné át a vállalat irányítási jogát. (Forrás: Duna)
Utódállami területekről
Erdély
2013. X. 1. A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar tagozatán közel ezernyolcszáz hallgató, köztük háromszáz gólya kezdte meg az új tanévet, külön tanévnyitóval, amelyet az egyetem dísztermében tartottak. A magyar oktatók és hallgatók a vegyes etnikumú intézmény hivatalos rendezvényétől való távolmaradásukkal fejezték ki tiltakozásukat az egyetem román vezetőségével szemben, amelyik továbbra is mereven elzárkózik az önálló magyar diákcsoportok megalakításától. Szilágyi professzor, MOGYE rektor-helyettes szerint a tanügyi törvény által előírt valós szerkezeti átalakítások nem történtek még meg. Vannak előrelépések, de ha ilyen ritmusban folytatódik a folyamat, oly mértékben elhúzódik, hogy szinte reménytelennek tűnik, hogy a gyakorlatba ültetik a tanügyi törvényt – húzta alá. Az, hogy az álláskeretekben feltüntetik a munka román vagy magyar tagozathoz való tartozását, ami megjelenik a tanársegédeknél is, a nyári tárgyalások eredménye. A gyakorlati csoportok kérdésében viszont merev elzárkózás történt – részletezte.
2013. X. 4. A magyar állami támogatással felépített ötezer négyzetméteres hasznos területű kolozsvári Sapientia egyetemépület mintegy ötmillió euróba (1,5 milliárd forintba) került. (Forrás: MTI)
Európában
Horvátország
2013. X. 7. Az INA-pakett visszavásárlása előtt azt kell megnézni, lehet a magyar partnerekkel javítani vagy változtatni a jelenlegi egyezségen - mondta Josipovic egy rádióinterjúban, amelyiket a Jutarnji List című zágrábi napilap ismertette, internetes oldalán. Az INA jövőjével kapcsolatos találgatásokkal összefüggésben a horvát elnök elvetette az államosítás lehetőségét. (Forrás: MTI)
.
