.
Egyik 19
.
Magyarországról
1 February 2013 Hungary seeks closer ties with Russia
A new economic world order will emerge from the current crisis with Hungary
and Russia in closer cooperation, Prime Minister Viktor Orbán told MTI
in an interview, adding that his current visit to Moscow was an important step
in this direction. Orban said he and President Vladimir Putin had discussed
a range of issues important to the Hungarian people. These included Hungarian-
Russian energy cooperation, exports of Hungarian industrial and agricultural
products to Russia, air transport links between the two countries and cooperation
in education and culture, he added. He said Hungary currently relies on energy
imports. So it has an interest in increasing the proportion of energy produced
domestically to total energy consumption; this may be alternative energy
or nuclear energy, an area where Hungary and Russia have long cooperated, Orban
added. Orban announced in Moscow that the government on 31 January had repurchased
gas storage facilities and contracts in Budapest that had been privatised
by the previous government. According to press reports, gas facilities owned
by E.ON were purchased for eight hundred and seventy-five million euros.
(Source: MTI)
2013. II. 5. Erdogan Recep Tayyip török kormányfővel tárgyalt Budapesten
a magyar miniszterelnök.
Orbán Viktor jelezte, azt a célt határozták meg, hogy a két ország kereskedelmi
forgalmát 2015-re a jelenlegi kétszeresére, azaz ötmilliárd dollárra emeljék. A magyar
kormányfő sajtótájékoztatón bejelentette: elfogadta a török kormányfő javaslatát,
hogy felső szintű tervezeti tanácsot hozzanak létre a két ország közötti állandó
kapcsolat segítéséért, és elfogadta az energiaügyi munkacsoport létrehozására
vonatkozó javaslatot is. Orbán Viktor a török miniszterelnököt az évtized egyik
kiemelkedő politikai vezetőjének nevezte. Jelezte: Magyarország támogatja
Törökország Európai Uniós tagságra irányuló törekvéseit. Célként jelölte meg,
hogy a magyar állampolgárok beutazási engedély nélkül utazhassanak Törökországba,
amelyik - Horvátország után - a második leglátogatottabb országjárási célpont.
Emellett a Magyarországon szerzett oklevelek gyorsabb törökországi elfogadását
is megemlítette, ahogyan azt is, hogy Törökország a saját atomenergia
ütemtervében együttműködjön Magyarországgal. Tájékoztatása szerint
a tárgyaláson áttekintettek külpolitikai kérdéseket is, Erdogan Recep Tayyip
miniszterelnök ismertette nézeteit a Szíria körül kialakult helyzetről. Művelődési
kérdéseket említve: Törökország egy budapesti művelődési intézetet állít fel.
Orbán Viktor török tárgyalópartnerének kifejezte azt a szándékot, hogy
Magyarország is hasonló intézetet állítson fel Törökországban. Közölte:
tudomásul vették, hogy Törökország szeretné, ha a Magyarországon
fellelhető török művelődési emlékeket felújítanák, és méltó módon megőriznék.
Ígéretet tett rá, hogy minden ezzel kapcsolatos ügyet rendeznek.
Erdogan Recep Tayyip szerint erősíteni kell Magyarország és Törökország
gazdasági kapcsolatait, és ehhez jó alap, hogy a két ország között
nincs semmilyen nyitott politikai kérdés. A török miniszterelnök is kiemelte:
mindkét ország elkötelezett amellett, hogy növeljék a kereskedelmi
forgalmat, és 2015-re értéke elérje az ötmilliárd dollárt. Ezt a fokozott
együttműködést szolgálja az is, hogy százhuszonöt török üzletember érkezett
most Budapestre - mutatott rá. Politikai, katonai, gazdasági és kereskedelmi
kérdésekben jó az együttműködés a két ország között. Hangsúlyozta,
hogy Törökország Európai Uniós csatlakozását Magyarország minden
pillanatban támogatta, és a politikus ezért országa nevében is köszönetet mondott.
Örömére szolgál, hogy magyar kartársa kedvezően fogadta a beutazási engedély
könnyítési kérésüket. A gazdasági együttműködés kiemelt területeinek nevezte
az energetikai és a nukleáris kérdéseket. A Nabucco gázvezeték
megvalósításában társ a két ország - magyarázta. Törökország átmenő ország
- mondta - és kész minden támogatás megadására, de úgy tűnik, egyelőre
nehézségekbe ütközik az elképzelés megvalósítása. Fontos lépéseket tesznek
a jövőben azért, hogy erősödjön az együttműködés a két ország között
a nukleáris erőtartalék hasznosításának ügyében is - jelentette ki. Úgy látja,
Magyarországnak nagy tapasztalata van ezen a területen, ezért segítséget
nyújthat Törökországnak a szakemberek oktatásában. Lépéseket tesznek
azért is, hogy üzletemberek, egyetemi hallgatók, művészek, sportolók
és kutatók utazása egyszerűbb legyen a két ország között - tette hozzá.
Az idegenforgalomnak is növekednie kell Magyarország és Törökország
között. Magyarországról már jelenleg is sok országjáró érkezik
Törökországba, de az ide utazó török utazók számát is növelni kellene
- mondta. A magyarországi török művelődési örökség megőrzéséről aláírtak
egy kölcsönös szándéknyilatkozatot.
Erdogan Recep Tayyip miniszterelnök országa külpolitikájáról előadást tartott
az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. "A török külpolitika és az átfogó béke" című
előadásában a török kormányfő kiemelte: az EU-csatlakozás továbbra is fontos célja az
országnak, de csak egy bizonyos pontig, utána nem várnak tovább a közösségre. Szerinte
Törökország híd lehetne Európa és a Közel-Kelet, illetve Észak-Afrika között,
közöségi tagságuk pedig társadalmilag és gazdaságilag is megerősítené az Európai
Uniót, így az ország csatlakozása életbevágóan fontos lenne az EU-nak, de ezt
nem érti meg Európa. Magyarország mindig támogatta Törökország EU-csatlakozását,
amit nagyra értékelnek - mutatott rá. Hangsúlyozta: sajnos Európa egészéről nem
mondható el, hogy olyan kedvezően állna a török EU-tagság kérdéséhez, mint
Magyarország. 2005-ben - emlékeztetett - politikai akadályok miatt megakadtak
a csatlakozási tárgyalások. Hangoztatta: Törökország 1959-ben nyújtotta be
a csatlakozási kérelmét, azaz több mint ötven év telt el azóta; egyetlen közösségi
állammal sem bántak így, csak Törökországgal szemben viselkedik így az EU, pedig
a tagállamok közül soknak a gazdasági helyzete össze sem hasonlítható az övékével
- mondta. Úgy véli, az EU Ciprust ideológiai okból vette fel. Ciprusnak
nevezik, pedig ilyen állam nem létezik - fogalmazott. Arról is beszélt,
hogy Szíriában véres összecsapások folynak, a kormány már több mint hatvanezer
ember haláláért felelős, és több mint egymillió ember elvándorlását idézte elő.
Törökországnak kilencszáztíz kilométer közös határszakasza van Szíriával. Nem
zárják le a határokat, tárt karokkal fogadják a menekülteket, segítenek
a rászoruló szíriaiakon.
Erdogan Recep Tayyip megbeszélést folytatott Orbán Viktor miniszterelnökkel
az Országházban, majd a két kormányfő beszédet mondott a magyar-török
üzleti nyilvánosság előtt. A török miniszterelnököt délután a Sándor-palotában fogadta
Áder, köztársasági elnök. (Forrás: MTI) 2013. II. 6. Törökország az elmúlt
három évben folyamatos gazdasági növekedést,
nyolc százalék feletti növekedési ütemet tudhat magáénak. Erős a jelenléte a keleti
piacon. Orbán Viktor miniszterelnök elfogadta török kollégájának egy energiaügyi
munkacsoport létrehozására vonatkozó javaslatát; Törökország – Oroszországgal
kötött megállapodása alapján – saját atomenergia-előirányzatában működne együtt
Magyarországgal, közölte Szíjjártó, a külgazdaságért és külügyekért
felelős miniszterelnökségi államtitkár. A két ország éves kereskedelme 1,7 milliárd
dollár. Hazánk évente nagyjából hetvenezer élő szarvasmarhát exportál Törökországba,
és hogyha a török állat-egészségügyi szabályozás lehetővé tenné, ez a szám is
emelkedhetne - említette még. Szijjártó azt is elmondta, a magyar miniszterelnök
a Magyarországon szerzett oklevelek gyorsabb törökországi elfogadását is megemlítette
a találkozón, valamint arról is megállapodás született, hogy a két ország közötti
beutazási engedély kötelezettséget miként lehetne a legenyhébb fokozatra átalakítani.
(Forrás: M1)
2013. II. 5. Nyílt levélben fordultak a kormányfőhöz
egészségügyi szervezetek
A levél aláíróinak kérelme az, hogy a miniszterelnök az egészségügyi
ágazat számára tegye lehetővé az 1700/2012 (XII.29.) Korm. határozat
rendelkezései alóli mentességet, illetve kérik, hogy a nyugdíj mellett
tovább foglalkoztatott egészségügyi dolgozók részére biztosítsa az elmaradó
nyugdíj helyett - azzal megegyező mértékű – jogszabályban rögzített
jövedelempótlást.
(Forrás: Magyar Kórházszövetség)
2013. II. 6. A Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöksége határozata alapján
közzétette azt a jogfenntartó nyilatkozattervezetet, amelyet
a továbbfoglalkoztatásra irányuló kérelemhez csatolni javasol.
Ezzel a kiegészítéssel az aláíró orvos kimondja, hogy a köz működési területen
alkalmazandó nyugdíj-politikai elvekről rendelkező kormányhatározat szerint
végrehajtott változásokat - a több évtizeden át méltatlan bérért, nehéz
természeti és elmei megterhelés mellett végzett egészségügyi közfeladatot
ellátó munkavállalóként - megalázónak és méltatlannak tartja. Továbbá,
hogy a továbbfoglalkoztatás engedélyezésére szóló kérelmet ezen körülmények
között csak azért nyújtja be, hogy az őt foglalkoztató intézmény
működőképességét és a betegellátás biztonságát a jelenleg is erőn felül
teljesítő többi egészségügyi dolgozóval közösen továbbra is fenntartsák.
A záradékban az is benne van, hogy a Gyógyszerészeti és Egészségügyi
Minőség-és Szervezetfejlesztési Intézet érintetteknek küldött tájékoztatója
és az engedélykérelmi mintanyomtatvány semmiféle biztosítékot, de még utalást
sem tartalmaz arra vonatkozóan, hogyan fogják betartani
azt a miniszterelnöki ígéretet, hogy a nyugdíj és a közalkalmazotti
illetmény együttes folyósításának tilalma után a továbbfoglalkoztatás esetén
a jövedelem változatlan maradjon. Ennek megfelelően a benyújtott kérelem
csak akkor tekinthető érvényes nyilatkozatnak, ha 2013. július 1-jét
követően is jogszabállyal és névre szóló szerződéssel is biztosítják, hogy
a továbbfoglalkoztatás esetén az érintettek jövedelme azonos lesz
a jogszabályok szerinti nyugdíj azonfelül a jelenlegi munkabér összegének
jövedelemével. Ennek hiányában a továbbfoglalkoztatás engedélyezésére
szóló kérelmem semmis - ezt mondja ki a munkavállaló a MOK záradékával.
(Forrás: MTI)
2013. II. 7. Németh, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára
február 5-én részt vett azon az ünnepségen, amelyen Budafok-Tétény
polgármesteri hivatalának falára kitűzték a székely lobogót.
Úgy fogalmazott: azáltal, hogy Kovászna megye és Hargita megye kormánymegbízottjai
körlevélben tiltották meg székely zászló kitűzését, "szimbolikus agressziónak
vagyunk szemtanúi". Az államtitkár arra buzdította a magyarországi önkormányzatokat,
hogy közösséget vállalva a székelyföldi településekkel, tűzzék ki
a székely zászlót. (Forrás: MTI) Füzes, bukaresti magyar nagykövet elmondta:
február 6-án, délután, még Corlatean, román külügyminiszter nyilatkozata előtt,
bekérették a román Külügyminisztériumba, de akkor még nem merült föl
kiutasításának lehetősége. A magyar diplomata a "180 perc"-ben elmondta:
február 6.-a délelőttől késő éjszakáig számtalan nyilatkozatot adott rádióknak, tévéknek,
egymást követően több élő adásban is részt vett, valamint az írott sajtónak is
nyilatkozott a székely zászló ügyében; a műsorvezetők, illetve az egyéb megszólalók
között voltak kifejezetten magyarellenes uszítók is, de volt, nem is kevés, józan,
beszámítható román beszélgetőtárs is. (Forrás: Kossuth) Németh kifejtette,
hogy a közösségek szabad jelképhasználata az Európai Unió alapvető
értékei közé tartozik, nem tekinthető a román belpolitikai kérdések közé tartozónak.
Füzes, bukaresti magyar nagykövet televíziós nyilatkozatára válaszola hangsúlyozta,
hogy „ha a romániai magyarok a területi autonómiát célul tűzik ki, akkor a magyar
kormány támogatja őket”. Újszerű elem ebben nincs, ez a kormányzat alkotmányos
kötelezettsége, így Füzes száz százalékig a magyar kormányzat hivatalos
álláspontját képviselte – húzta alá. „Nem túl európai” jelzővel illette Ponta Victor
román kormányfő azon kijelentéseit, amelyekben „szemtelennek” nevezte őt,
hozzáfűzve, hogy az némi túlvisszahatása volt a helyzetnek.
(Forrás: M1)
Utódállami területekről
Partiumban, Erdélyben
2013. II. 2. A szatmárnémeti Láncos templomban, hálaadó istentiszteleten
a Királyhágómelléki Református Egyházkerület tíz évvel ezelőtti bővített
közgyűlésére emlékeztek.
Az akkori közgyűlésnek a romániai magyar nemzeti közösség
önkormányzatának felállítására tett javaslatát az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács
(EMNT) zászlóbontásának tekintik. Tőkés, az EMNT elnöke, az egyházkerület korábbi
püspöke mondott igehirdetést. A hálaadó istentiszteletet követő tanácskozásnak
azt a címet adták: "Válaszd az életet, válaszd az autonómiát".
(Forrás: MTI)
2013. II. 4. Mikó Imréről elnevezett kisebbségi jogvédelmi szolgálatot indított
a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ).
Célja a visszaélésekkel kapcsolatos értesülések összegyűjtése, nemzetiségi alapon ért
hátrányos megkülönböztetés által érintett természetes és jogi személyek,
valamint intézmények számára eligazítás és - a lehetőségek függvényében - jogorvoslat
biztosítása. Az elmúlt időszakban a nemzeti jelképek használatának korlátozásáról,
az anyanyelvű oktatáshoz való hozzáférés megakadályozásáról, a kétnyelvű táblák
lefestéséről, az állami intézményekben a kétnyelvűség mellőzéséről kaptak jelzéseket.
Az ehhez hasonló visszaélésekkel az RMDSZ megyei és területi irodáihoz lehet fordulni;
a kezdeményezés számos megyében ingyenes fogadóórákkal is kiegészül.
(Forrás: MTI)
2013. II. 7. Nyilatkozatban szólította fel Tőkés, Európai Parlamenti képviselő
Ponta Victor miniszterelnököt, vessen véget a felfokozott magyarellenes,
idegengyűlölő hadműveletnek, és ne vezesse ki országát Európából.
Úgy vélekedett, Ponta Victor kormánya az 1990-es marosvásárhelyi "fekete márciust"
megelőző magyarellenes fajgyűlölő hadjáratot másolja. Az Európai parlamenti képviselő
szerint az akkori véres román-magyar összecsapást előidéző posztkommunista
visszahúzó erők évekre visszavetették Románia fejlődését és felzárkózását Európához.
Tőkés kifejtette, a románok tömeges elvándorlása az országból azt jelzi, hogy ma
a románok is Európát akarják. Románia területi épsége, önállósága, valamint
állami jelképeink helyzete attól nem sérül, ha a saját nemzeti jelképeinket is
használjuk - mondta. Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elítéli a "mesterségesen
létrehozott és felfújt" székelyzászló-ügyet, és felszólítja a román államot,
hogy ne háborúzzon saját polgárai ellen. Az EMNP elnöksége által jegyzett
közleményben a párt jogszerűtlennek és igazságtalannak tartja a a székelyföldi
önkormányzatok elleni támadást a nemzeti jelképek használata miatt, valamint
eltúlzottnak és fölöslegesnek minősíti a román külügy feleletét Németh külügyi
államtitkár kijelentéseire. A bukaresti vezetés láthatóan nem akarja megérteni,
hogy egy jelképeiit szabadon használó, önmagát a saját otthonában, szülőföldjén
jól érző közösség nem csak hogy nem jelent veszélyt az ország területi épségére,
hanem hozzájárul annak tartósságához. Sem a társadalom közérzete, sem az ország
gazdasági helyzete nem fog javulni attól, ha a román állam háborút indít saját
állampolgárai ellen, kétségbe vonva önazonosságuk, szülőföldjük puszta létezését,
és egymás ellen uszítja a saját területén élő nemzeti közösségeket - áll az EMNP
közleményében.
(Forrás: MTI)
Európában
Germany Németország
February 2, 2013 Vice President Biden emphasized the need to strengthen
the American economy and to lead it definitively out of the continuing crisis.
This would be of strategic priority. In this context Biden expressed his hope for a soon
adoption and commencement of the transatlantic free trade zone. According to Biden,
the non-proliferation and seizure of nuclear materials was the second top item
on the American agenda. Much to the pleasure of the Europeans, the Americans were
inclined to attach more importance to the challenge imposed by the climate change.
Thirdly, it was vital to intensify transatlantic cooperation and, in particular,
to strengthen NATO.
(Source: Munich Security Conference)
2013. II. 3. Berlin is a szabadkereskedelmi tárgyalások megindítását sürgeti
az Európai Unió (EU) és az Egyesült Államok között.
Szabad-kereskedelmi megállapodást Biden, amerikai alelnök ajánlott fel a Müncheni
Biztonságpolitikai Tanácskozáson. Február 2.-ai, münchen-i előadásában a várható
kölcsönös előnyökről elmondta: megállapodás nemcsak foglalkoztatás bővülését
és gazdasági növekedést ösztönözne, hanem erősítené a Nyugat tekintélyét
a világ nagy erőközpontjai közötti versenyben. A Német-Amerikai Kereskedelmi
Érdekvédelmi Testület szerint az egyezmény hatására másfél éven belül három
százalékponttal emelkedne a gazdasági növekedés mértéke az EU-ban
és az Egyesült Államokban.
(Forrás: MTI)
Nagy-Britannia
2013. II. 1. Negyedmillió romániai fogja jövőre lerohanni a brit munkaerőpiacot?
Egyes lehetséges romániai bevándorlókkal kapcsolatos vakrémületet jelez, hogy brit lapok
szerint hirdetésekkel próbálja majd London elriasztani a szóba jöhető román és bolgár
bevándorlókat, arra készülve, hogy év végén az Egyesült Királyságban is lejár
a munkaerő-piaci korlátozás a két uniós tagország munkavállalóival szemben. "Ne
gyertek Nagy-Britanniába. Esős az idő, kevés a munka és rosszul fizetnek" - hangzik
majd hirdetéshadjáratban? 'Nálunk olcsóbb a sör, tüzesebbek az asszonyaink és nem mi
fényképeztük le meztelenül Harryt', vagy 'Nálunk nincs dugódíj - a dugó önmagában is
elég büntetés' - ilyen szellemű felhívásokat javasoltak román olvasók a briteknek címzett
válaszhadjárathoz, miután a bukaresti 'Gandul' című lap hasonlóan gunyoros hangnemű
ellen hadműveletre buzdította olvasóit.
(Forrás: MTI)
Romániában
3013. II. 5. Az alaptörvény módosítására vonatkozó terveket Antonescu
mutatta be
A Romániában kormányzó szociálliberális Szövetség a Képviselőház létszámát háromszáz
főre korlátozná, a Szenátust a megalakítandó térségek képviseletévé tenné,
és egyértelműen előírná a közvetlenül választott államfőnek, kit bízhat meg
kormányalakítással - egyebek mellett ezek a kormányon lévő pártszövetség
alkotmánymódosítási célkitűzései, amelyeket az az Antonescu, szenátusi
elnök, pártszövetségi liberális társelnök ismertetett, akit a kormányzó társpárt vezetője,
kormányfő, az alkotmánymódosítást előkészítő törvényhozási bizottság élére javasol.
A pártszövetség 2013. júniusáig szeretné lezárni az új alkotmánytervezet törvényhozási
előkészítését és ősszel rendezne népszavazást az új alaptörvényről.
(Forrás: MTI)
2013. II. 3. Basescu államfő tisztességesnek és megalapozottnak tartja
az Európai Bizottság (EB) Romániáról szóló jelentését.
Szerinte az igazságszolgáltatást befolyásolni próbáló politikusok vizsgáztak rosszul,
akiknek eleget kellene tenniük az okiratban megfogalmazott ajánlásoknak.
Kifejtette: 2012 februárjában már megkezdték a tárgyalásokat Brüsszellel az
"Együttműködési és Értékelési Eljárás" beszüntetéséről, de miután 2012 nyarán
az Alkotmánybíróság, a jogbiztos és az államfő elleni támadásokkal a politikusok
romba döntötték a jogállamiságot, nincs már esély arra, hogy 2013 vége előtt Brüsszel
lezárja a román igazságügyi átalakítás ellenőrzését. Elismerte: ez hátrányosan
befolyásolhatja az ország befogadását a határellenőrzés nélküli schengen-i övezetbe,
amelyik várhatóan 2013 márciusában kerül ismét napirendre az uniós igazságügy-
miniszterek értekezletén. Szerinte jó jelzés lenne, ha eltávolítanák a kormányból
azokat a politikusokat, akiknek a feddhetetlenségével kapcsolatban kételyek
merültek fel, és a román törvényhozás nem akadályozná többé a
közéleti züllöttséggel vádolt honatyák felelősségre vonását.
Brüsszel a 2013. január 30-án közzétett jelentésében megállapította, hogy Romániában
sérül a jogállamiság, az országnak tennivalója van az igazságszolgáltatás
függetlenségének szavatolása, a megvesztegethetőség elleni küzdelem
és a sajtószabályozás területén. A kormányzó szociál-liberális pártszövetség
vezetői vitatták a jelentés megalapozottságát és az ellenőrzés beszüntetését
sürgették.
(Forrás: MTI)
2013. II. 4. Basescu, román államfő megfontolásra visszaküldte a törvényhozásnak
a képviselők és szenátorok jogállására vonatkozó törvényt, amelyik erősítené
a törvényhozók mentelmi jogát.
A bukaresti törvényhozás által múlt héten módosított törvénybe bekerült, hogy
a képviselők és szenátorok csak akkor veszíthetik el megbizatásukat tisztségbeli
vagy érdekbeli összeférhetetlenség miatt, ha ezt a vagyonosodásukat vizsgáló Országos
Feddhetetlenségi Ügynökség mellett bíróság is megerősíti jogerős ítéletben.
Az államfő a törvény által hagyott joghézagok tisztázását kérte. Az Európai
Bizottság múlt heti jelentése figyelmeztette Romániát: növelné a Parlament hitelét,
ha világosabb szabályokat fogadnának el megvesztegetettséggel gyanúsított törvényhozók ügyében.
(Forrás: MTI)
2013. II. 7. A "zászlóháború' február 6.-án minden más témát kiszorított
a román hírtelevíziók műsoraiból, amelyek órákon keresztül
meghívott politikusok tucatjaival elemezték
a magyar-román viszony alakulását.
A román kormány élesen elutasította Németh, magyar külügyi államtitkár állásfoglalását,
amelyikben székely jelképek használatának akadályozása ellen emelt szót február 5.-én,
és a "szimbolikus agresszió" beszüntetését kérte Bukaresttől.
A román Külügyminisztérium berendelte Magyarország bukaresti nagykövetét
és közleményt is kiadott, amelyikben elfogadhatatlannak nevezte Németh
'beavatkozását'. Erre később a magyar Külügyminisztérium közleményben reagált,
leszögezve, hogy a kisebbségi jelképek ügyének megoldása Románián múlik.
A román külügyminiszter a diplomáciai szokásjog megsértésével vádolta meg Füzes,
bukaresti magyar nagykövet televíziós szereplését és kilátásba helyezte kiutasítását,
amennyiben a nagykövet nem tér vissza "megbízatása keretei közé'. A később
több csatornán is megszólaltatott román külügyminiszter az 'Antena 3'
hírtelevíziónak nyilatkozva azt nehezményezte, hogy a magyar nagykövet,
a 'Realitatea' hírtelevízió vendégeként, újságírói kérdésre válaszolva Magyarország
támogatásáról biztosította a székelyföldi önigazgatási törekvéseket, ha ez
a romániai magyarok kérése.
(Forrás: MTI)
Európai Unióban
2013. II. 8. Az Európai Tanács (ET) megállapodott: elfogadták az Európai Unió
(EU) 2014 és 2020 közötti pénzügyi keretét.
Van Rompuy, az ET elnöke brüsszeli sajtótájékoztatóján kiemelte: a csúcstalálkozón
kiegyensúlyozott, jövő-irányultságú, növekedésösztönző költségvetésről állapodtak meg.
Az elfogadott okmányban az évtized hátralévő részére harmincnégy milliárd
euróval csökken a költségvetés főösszege, kilencszázhatvan milliárd eurónyi
kötelezettségvállalást és kilencszáznyolc milliárd eurónyi kifizetést tartalmaz
a költségvetés. Az előző hét évhez képest harmincnégy milliárd euróval több forrás jut
majd a versenyképesség javítására, illetve munkahelyteremtésre és tényleges
többletkifizetés lesz az 'Erasmus' és 'Horizon 2020' előirányzatokban. A költségvetés
hat milliárd eurót különít el a fiatalok munkaerő-piaci esélyeinek javítását célzó
ütemtervre, a szegényebb államok pedig nagyobb részesedést kapnak az összetartási
forrásokból. Az uniós állam-és kormányfők által megkötött politikai megállapodásról
az Európai Parlamentnek (EP) is döntenie kell.
A sajtótájékoztatón felszólalt Barroso, az Európai Bizottság (EB) elnöke is, aki
úgy értékelte, hogy a megállapodás nem tökéletes, de jó alapot jelent az Európai
Parlamenttel való tárgyalásra. Hangsúlyozta: a költségvetésben jelentősek
az összetartás támogatásra szánt összegek, és ezek a kifizetések jobban célozzák majd
a növekedést és a munkahelyteremtést. Összetartás méretét növelik azzal, hogy
a legsebezhetőbb térségekben biztosítják a társpénzelés és előtámogatás
lehetőségét - mondta.
"Ez a megállapodás nem erősíti, hanem gyengíti Európa gazdasági versenyképességét.
Nem szolgálja európai állampolgáraink elsődleges érdekeit" - fogalmaz közleményében
az EP négy legnagyobb képviselőcsoportjának vezetője: a néppárti francia Daul, az
osztrák szocialista Swoboda, a liberális belga Verhofstadt és a zöldek társelnökei,
a német Harms és a francia Cohn-Bendit. A képviselők négy dologhoz ragaszkodnak:
az egyes évek és fejezetek közötti átcsoportosítás lehetőségéhez, a kötelező
felülvizsgálathoz a keretköltségvetés félidejéhez közeledve; a tagállamok teljes
nemzeti jövedelmei alapján megállapított tagállami hozzájárulások helyett az EU
fokozatosan álljon át biztos saját forrásokra; továbbá nem tartanak
elfogadhatónak olyan keretköltségvetést, amelyik a múlt előjogain alapszik;
több jövőszemléletű, a versenyképességet növelő és kutatási beruházást
szorgalmaznak. Orbán Viktor, magyar miniszterelnök a csúcs után tartott
sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy a megállapodás értelmében Magyarország
a második az egy főre jutó tényleges állapotot tekintve a tagállamok sorában. Utalt
arra, hogy a teljes költségvetési összeg csökkenése ellenére nőtt az egy főre jutó
támogatás. A kormányfő szerint a Magyarországnak 2014 és 2020 között járó
hétezer nyolcvan milliárd forintos érték a teljes nemzeti jövedelem 3,6
százalékának felel meg. E mutató tekintetében Bulgária előzi meg Magyarországot.
A mostani körfolyamatban Magyarország a hetedik volt ebben a sorrendben. A Nemzeti
Fejlesztési Ügynökségtől a szaktárcákhoz kerülő irányító hatóságok döntenek
majd a források felhasználásáról. A koordináció a Miniszterelnökséghez kerül -
jelentette be. Tabajdi, az egyik ellenzéki párt, a Szocialista Párt (MSZP)
európai törvényhozási küldöttségének vezetője közölte: a szocialisták támogatták
a kormányt az összetartási alapok támogatásáért folytatott erőfeszítéseiben, de
csalódtak, mert Magyarország 4,6 milliárd eurót vesztett a jelenlegi
költségvetési időszakhoz képest. Leszögezte: a magyar szocialista EP-képviselők
el fogják utasítani a költségvetést a törvényhozói szavazás során. Úgy fogalmazott,
hogy az EU tényleges befizető tagállamainak vezetői is szégyellhetik magukat
"önzésükért, gazdasági nacionalizmusukért", ami az Uniós költségvetés jelentős
csökkenéséhez vezetett. Országunk számára rendkívül kedvező megállapodás
született - írja közleményében a Fidesz- pártcsoport, amelyik üdvözli az Uniós
csúcson elért magyar sikert és emlékeztet arra, hogy az egy főre jutó
támogatások esetében Magyarország a második legmagasabb összeget, közel
hétszáztizenkét ezer forintot kap (az idén záruló hétéves ciklusban ez
hatszázhatvan ezer forint volt). Harrach, a kisebbik kormánypártcsoport
vezetője pedig azt közölte: az Orbán Viktor miniszterelnök
részvételével lezajlott tárgyalások végeredménye-képen megszületett döntést
diplomáciai sikernek tartják.
(forrás: MTI)
További földrészekről
Afrikában
Niger
2013. II. 4. Niger nagyobb részesedést akar uránbányáinak hasznából
és más társországokat is keres
Az ország újra akarja tárgyalni társ-szerződését az ’Areva’ francia
atomenergia-ipari vállalattal - közölte Issoufou, az afrikai ország elnöke -
mivel az üzlet százmillió euró bevételt hoz évente Nigernek, ami az ország
költségvetésének csupán öt százaléka. Kérdéses, hogy Kínát érdekli-e a lehetőség.
Az ’Areva’ Niger egyetlen nagy külföldi befektetője, több mint öt évtizede üzemelteti
a niger-i uránbányákat, kétezer hétszáz alkalmazottja van az országban, és tervezi,
hogy megnyit egy harmadik bányát is Imouraren-ben. Az ’Areva’ a franciaországi
atomipar nyersanyag-szükségletének nagy részét biztosítja; Franciaország
villamosáram-szükségletének hetvenöt százalékát pedig atomerőművek termelik.
(Forrás: MTI)
Észak-Amerikában
United States Egyesült Államok
2 February, 2013 American newspaper companies 'The New York Times'
and 'The Wall Street Journal' reported this week that their computer systems had
been infiltrated by China-based hackers, likely to monitor media coverage the
Chinese government deems important.
China has been accused of mounting
a widespread, aggressive cyber-spying campaign for several years, trying to steal
classified information and corporate secrets and to intimidate critics.
The Chinese foreign ministry could not be reached for comment today, but
the Chinese government has said those accusations are baseless and that China
itself is a victim of cyber-attacks. 'Chinese law forbids hacking and any other
actions that damage Internet security' the Chinese Defense Ministry recently said.
'The Chinese military has never supported any hacking activities.' Now 'Twitter'
acknowledged that it has become the latest victim in a number of cyber-attacks
against media companies, saying hackers may have gained access to information
on two hundred and fifty thousand of its more than two hundred million active
users.
(Source: Breitbart)
2013. II. 4. Az amerikai kormány be akarja perelni a Standard & Poor's-t,
azt állítva, hogy a hitelminősítő 2007-ben csalárd módon magasra értékelt egyes
jelzálog-fedezetű hitelkötvényeket, amelyek később bedőltek, és ezzel
hozzájárultak a 2008-as pénzügyi válság kialakulásához.
Az 'S&P', a 'Moody's' és a 'Fitch Ratings' hitelminősítő ügynökségeket azzal vádolják,
hogy hozzájárultak a válsághoz, mivel AAA osztályzatot adtak olyan, összességében
több ezer milliárd dollárt érő, kockázatos értékpapíroknak, amelyek fedezetét
másodlagos jelzáloghitelek biztosították. Ezek a papírok az ingatlanpiaci buborék
kipukkadása és a lakáskölcsönök törlesztésének elmaradása miatt nagyon
elértéktelenedtek, az amerikai pénzintézetek pedig több tízmilliárd dolláros veszteséget
szenvedtek el.
(Forrás: MTI)
.
