.
Egyik 19
.
Magyarországon:
2012. X. 22. A Budapesti Műszaki Egyetemen emlékünnepséget tartottak az 1956-os forradalom és szabadságharc tiszteletére. Ötvenhat évvel ezelőtt, 1956. október 22-én diákgyűlésén fogalmazták meg itt azt a tizenhat pontos kiáltványt, amelyik elindítója lett az október 23-i eseményeknek. A Műegyetemtől délután öt óra körül mintegy ezer ember részvételével a forradalom és szabadságharc tiszteletére rendezett fáklyás menet indult, amelyik kora este érkezett a Bem térre. A rakparton erdélyi fiatalok vonultak magyarországi diákokkal, együtt ünnepelni. Az 1956-os magyar forradalomnak nem ideológiája, hanem ideológiai hatása volt - mondta Kozma, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat vezetője. Az egyes emberek tartozhattak egyes ideológiai irányzathoz, de a forradalom nem tartozott egyetlen ideológiához sem - hangoztatta. Magyarországon 1956-ban nem egy ideológia győzött, hanem egy ideológia halt meg - mutatott rá. A magyar október kisugárzó ereje abból táplálkozik, hogy egy legyőzhetetlennek tartott Góliát elnyomó hatalma összeomlott, hacsak rövid időre is, mert egy Dávid-nép egységesen nemet kiáltott neki, és ezt a lehető legnagyobb áldozattal szentesítette: az egyéni és nemzeti halál vállalásával - fogalmazott. Fellobbantották a forradalom lángját az 1996-ban a Parlament előtt felállított 1956-os emlékműnél, amelyik az augusztusban elhunyt Lugossy Mária szobrászművész alkotása. A felül megtört fekete márványoszlopon a Kossuth-címer és az 1956 felirat látható. A téren megjelent néhány száz emlékező elénekelte a Himnuszt. A forradalom lángja egészen november 4-ig, a forradalom leverésének évfordulójáig lobog. 2012. X. 23. Az Országház Díszlépcsőházát, a Kupolatermet, a Honvéd Koronaőrök által őrzött Szent Koronát és a Köztársasági Őrezred Parlamenti Díszőrségének óránkénti zenés őrségváltását 10 órától tekinthetik meg a látogatók. A családi programra, parlamenti sétára előzetes regisztráció nem szükséges, a belépés mindenki számára ingyenes. A közjogi méltóságok jelenlétében, a Himnusz hangjaira felvonták Magyarország lobogóját a Parlament épülete előtt. Az eseményre meghívottak között ott voltak a magyarországi diplomáciai testület képviselői, a kormány tagjai, politikusok és közéleti személyiségek is. Az eseményt néhány száz érdeklődő kísérte figyelemmel. Megemlékezések: Budapesten, a Kossuth téren délután négy órakor Orbán Viktor miniszterelnök szólal fel. Tarlós főpolgármester a Magyar Rádió előtt mond ünnepi beszédet. Az MSZP a Táncsics Alapítvánnyal közös ünnepi megemlékezést tart. A Jobbik a Deák téren tart nagygyűlést. A Demokratikus Koalíció az Egyetem téren. Délután a 'Milla' tüntetést tart Budapesten. Békemenet a Széna térről indul, és a Margit körúton, a Margit hídon át, a Nyugati pályaudvart érintve a Bajcsy-Zsilinszky úton és az Alkotmány utcán át ér a Kossuth térre, az állami ünnepségre. A résztvevők számát tekintve az alábbiak az Magyar Távirati Iroda által becsült - röviddel délután negyed öt után kiadott - számadatok: A Demokratikus Koalíció Egyetem téri rendezvényén mintegy ezren jelentek meg; a Jobbik Deák Ferenc téri nagygyűlésén néhány ezren vesznek részt; az 'Egymillióan a magyar sajtószabadságért Egyesület' demonstrációjának kezdetekor mintegy húsz ezren gyűltek össze; a Széna térről a Kossuth térre tartó Békemeneten mintegy százötven ezer ember vesz részt. A tudósítók beszámolója szerint a menet eleje megérkezett a Kossuth térre, míg a vége a Margit híd közepénél jár. A Rendőrség létszámbecslései egybevágnak a fenti adatokkal: a Belügyminisztérium ismertetetése szerint a Békemeneten több mint százötven ezren, a 'Milla' tüntetésén csaknem húsz ezren, a Jobbik demonstrációján néhány ezren, a Demokratikus Koalíció rendezvényén több százan vettek részt. Orbán Viktor miniszterelnök Budapesten, a Kossuth téren mintegy négyszázezer ember előtt beszélt. (Forrás: MTI)
1956. október 22. - november 4.
A legfontosabb eseményekről:
1956. X. 22. Budapesten, a műegyetemi hallgatók nagygyűlésükön tizenhat pontban foglalták össze követeléseiket. Köztük szerepelt a szovjet csapatok kivonása Magyarországról; új kormány Nagy vezetésével; a magyar-szovjet kapcsolatok felülvizsgálata; általános, titkos, többpárti választások; teljes vélemény-és szólásszabadság; szabad rádió. Az egyetemisták október 23.-ára tüntetést szerveztek követeléseik és a lengyel nép iránti segítségvállalás kinyilvánítására.
1956. X . 23., kedd A Belgrádban tárgyaló párt- és kormányküldöttség hazaérkezése után azonnal összeült a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottsága (MDP PB). Piros belügyminiszter először nem, majd mégis engedélyezte az egyetemisták felvonulását. Az Írószövetség határozatban követelte Nagy, az 1955-ben leváltott miniszterelnök bevonását a kormányba. Délután háromkor a Petőfi-szobornál megkezdődött az egyetemisták tüntetése. Lengyelbarát, Rákosi- és Gerő-ellenes jelszavak hangzottak el, majd a szovjet csapatok kivonását követelték, a zászlókból kivágták a szovjet mintájú címert, az írók kiáltványát a Bem-szobornál Veres olvasta fel. A mintegy kétszázezer tüntető ezután a Parlamenthez vonult, ahol Nagy mondott rövid és sokaknak csalódást okozó beszédet. Este nyolc órakor Gerő, az MDP első titkára rádióbeszédében a megmozdulásokat ellenséges, faji előítéletes, nacionalista megnyilvánulásnak minősítette. Este kilenc óra körül sok áldozatot követelő fegyveres harc kezdődött a Magyar Rádiónál, az épület huszonnegyedikén hajnalra az ostromlók kezére került.
A tüntetők este tíz óra után megostromolták a 'Szabad Nép' székházát is. A tüntetők egy része este fél tízkor a Dózsa György úton ledöntötte a Sztálin-szobrot. Az esti-éjszakai órákban az MDP Központi Vezetősége rendkívüli ülést tartott; Apró elnökletével létrejött az MDP Központi Vezetősége (MDP KV) Katonai Bizottsága a felkelés leverésére. Gerő a budapesti szovjet nagykövettől, Andropov-tól kért segítséget rendteremtéshez. Támadások érték a telefonközpontokat, a nyomdákat, s fegyverszerzés céljából az üzemeket, a kiegészítő parancsnokságokat. Az éjszaka folyamán szovjet harckocsi-alakulatok vonultak be Budapestre. 2012. X. 24. Reggel Budapestre érkezett Mikojan, szovjet miniszterelnök-helyettes és Szuszlov, az Szovjet Kommunista Párt Központi Bizottságának (SZKP KB) titkára. Nyolc óra tizenhárom perckor a Rádió közölte, hogy az MDP KV megerősítette első titkári megbízatásában Gerőt. A miniszterelnök Nagy, helyettese Hegedűs lett, és személyi változások történtek a KV-ben és a Politikai Bizottságban. Nyolc óra negyvenöt perckor Nagy miniszterelnök utasítására beolvasták a rádióban a rögtönítélő bíráskodást, a gyülekezési és kijárási tilalmat kimondó rendeletet. Kilenc órakor a Rádió tudatta, hogy a szovjet alakulatok a magyar kormány kérésére közreműködnek a rend helyreállításában. A kormány felszólított az 'ellenforradalmi bandák' leverésére. A főváros több pontján kialakultak a felkelő csoportok központjai: a Széna téren (Szabó), Baross téren (Nickelsburg), Corvin közben (Iván Kovács), Tűzoltó utcában (Angyal), Boráros téren, Móricz Zsigmond körtéren, Csepelen és Újpesten. Hivatalos adatok szerint október 23-24-én Budapesten csaknem kétszázharminc áldozata volt a harcoknak. Nagy tizenkét óra tíz perckor rádióbeszédben hívott fel a harcok beszüntetésére, és az 1953. júniusi kormány ütemtervének megvalósítását ígérte. Délután az Egyesült Izzóban megalakult a főváros első Munkástanácsa. Húsz óra negyvenöt perckor Kádár, az MDP Politikai Bizottságának tagja, a KV titkára rádióbeszédében ellenforradalmi, reakciós felkelésként ítélte el a megmozdulásokat. A nap folyamán számos városban (Debrecenben, Győrben, Kecskeméten, Miskolcon, Pécsett, Székesfehérvárt) tüntettek; az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) letartóztatásokkal, helyenként sortűzzel válaszolt. 1956. X. 25. Hat óra huszonhárom perckor a rádióban minisztertanácsi közleményt olvastak be, amelyik szerint felszámolták az 'ellenforradalmi puccskísérletet'. Délelőtt tizenegy óra tizenöt perckor a Földművelésügyi Minisztérium és más környező épületek tetejéről az ÁVH emberei tüzet nyitottak a Parlament előtt összegyűlt hatalmas tüntető tömegre. A halottak száma meghaladta a kétszázat. Tizenkét óra harminckét perckor a Rádióban felolvasták az MDP PB közleményét, mely szerint a KV felmentette első titkári megbízatása alól Gerőt, akinek utóda Kádár lett. Tizenöt óra tizenöt perckor rádióbeszédet mondott Kádár, majd Nagy. Kádár szerint a békésnek induló tüntetést a bekapcsolódó ellenforradalmárok a népi demokrácia elleni támadássá változtatták. Nagy a rend helyreállítása utáni időszakra átalakításokat ígért és tárgyalásokat helyezett kilátásba a szovjet csapatok kivonásáról. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészkarán megalakult az Egyetemi Forradalmi Diákbizottság. Megjelent az "Igazság", a forradalmi magyar ifjúság lapja. Maléter ezredes, a Honvédelmi Minisztérium hadműveleti főügyeletese a Kilián laktanyánál tűzszünetet kötött a felkelőkkel. A főváros több pontján harcok folytak, az áldozatok száma meghaladta a százhúszat. 1956. X. 26. Elhangzottak a nyugati kormányok első üdvözlő nyilatkozatai. Az egész országra kiterjedtek a harcok, a tüntetések, Budapesten a legsúlyosabb harcok a Kilián laktanya környékén folytak. Általánossá váltak a sztrájkok, sorra alakultak a Munkástanácsok, a Forradalmi Bizottságok. Felgyorsult a Néphadsereg szétesése: az alakulatok egy része átállt, vagy tétlenül nézte a laktanyák lefegyverzését. A pártvezetés folyamatosan ülésezett, a Katonai Bizottság tagjai a felkelés leverését szorgalmazták. Marosán javaslatára a PB helyett 'Direktórium'-ot választottak, tagjai Nagy, Kádár, Münnich, Szántó és Apró lett. A KV elfogadta Nagy új kormánylistáját. Az MDP KV és a Szakszervezetek Országos Tanácsa elnöksége Munkástanácsok alakítására szólított fel. Tizenhat óra tizenhárom perckor a Rádió közölte az MDP KV nyilatkozatát, amelyik új nemzeti kormányt, függetlenség és egyenjogúság alapján folytatandó magyar-szovjet tárgyalásokat ígért, továbbá ha a felkelők beszüntetik a fegyveres harcot, a fegyvert este tízig letevőknek közkegyelmet ajánlott. Mosonmagyaróváron a határőrlaktanyából sortüzet adtak le az épület előtt tüntető tömegre. Több mint kilencvenen meghaltak, három határőrtisztet meglincseltek. Halálos áldozatokat követelt a kecskeméti, az esztergomi és a nagykanizsai sortűz is. 1956. X. 27. A Rádió ismertette a kormány új összetételét, a koalíció irányába tett óvatos lépésként a minisztertanácsba bekerült a kisgazdapárti Tildy és Kovács. Nagy leállította a Katonai Bizottság tervét a Corvin köz elfoglalására. Janza, az új honvédelmi miniszter első ténykedéseként a fegyveres csoportok elleni további harcra adott parancsot. A felkelők kiszabadították a váci börtön rabjait. Az éjszaka folyamán az MDP PB Mikojan és Szuszlov jelenlétében elfogadta Kádár indítványát, amelyik az 'ellenforradalom' radikális átértékelését indítványozta. Fehér vezetésével az MDP Katonai Bizottsága egy katonai diktatúra tervét dolgozta ki. 1956. X. 28. A 'Szabad Nép' "Híven az igazsághoz" című vezércikke már nem ellenforradalmi és fasiszta államcsíny kísérletként értékelte az eseményeket. Az MDP KV elfogadta a PB határozatát, tűzszünetet rendelt el, az eseményeket nemzeti demokratikus mozgalomként értékelte. Megszűnt az MDP KV, s hattagú pártelnökség alakult Kádár (elnök), Münnich, Kiss, Apró, Szántó és Nagy részvételével. Tizenhárom óra húsz perckor Nagy a Rádióban bejelentette az azonnali tűzszünetet. Tizennégy órakor az új Nagy-kormány letette az esküt. A katonai alakulatoknál megkezdődött a Forradalmi Katonatanácsok létrehozása. Tizenhét óra huszonöt perckor Nagy rádióbeszédében nemzeti demokratikus mozgalomnak nyilvánította a megmozdulásokat, bejelentette a szovjet csapatok azonnali kivonását Budapestről, a tárgyalások megkezdését a szovjet haderők teljes kivonásáról, az ÁVH megszüntetését, az közkegyelmet, a Kossuth-címer bevezetését, március tizenötödike nemzeti ünneppé nyilvánítását, az általános fizetésemelést, bér- és normarendezést, az erőszak megszüntetését a tsz-esítésben. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen megalakult a Magyar Értelmiség Forradalmi Bizottsága, vezetői Ádám és Markos. A Budapesti Rendőr-főkapitányság épületében megalakult a Nemzetőrség, az új kormányhoz hű karhatalom. Dudás, a felkelők egyik vezetője a II. kerületi tanácsházán megalakította a Magyar Nemzeti Forradalmi Bizottmányt, a felkelésből kinövő első kormányellenes politikai és fegyveres csoportosulást. Felfüggesztették a kijárási tilalmat, de a gyülekezés továbbra is tilos volt. A nyugati nagyhatalmak kérésére összeült az ENSZ Biztonsági Tanácsa a magyar kérdés megtárgyalására. 2012. X. 29. Az éjszaka folyamán a legrosszhírűbb párt- és állami vezetőket családjukkal együtt Moszkvába vitték. A 'Szabad Nép', amelyik a Kossuth címerrel a fejlécén jelent meg, "Hajnalodik" címmel közölt vezércikkében üdvözölte a felkelést. Münnich belügyminiszter bejelentette az ÁVH feloszlatását, és az új, egységes, demokratikus rendőrség szervezését. Az egyetemeken szervezték a Nemzetőrséget, megjelent az "Egyetemi Ifjúság" című lap első száma. A Deák téri Főkapitányságon a Néphadsereg, a rendőrség és a szabadságharcosok képviselői létrehozták a Forradalmi Katonai Bizottságot, Király vezetésével. Országszerte megszüntették a rádiózavarók működtetését. Nagy áttette székhelyét a Parlamentbe, amelyik ezzel a pártközpont helyett az ország politikai központja lett. Késő este Janza honvédelmi miniszter bejelentette a Rádióban, hogy másnap megkezdik a szovjet csapatok kivonását a fővárosból. A nap folyamán több tárgyalás zajlott a felkelők képviselőivel a fegyverszünetről. A legtöbb vidéki városban az új forradalmi szervezetek vezetésével helyreállt a rend. A Szuez-i válság háborúba torkollott, ami részben elterelte a figyelmet a magyar eseményekről. 1956. X. 30. A szovjet kormány nyilatkozatban rögzítette: hajlandó megvizsgálni a Varsói Szerződés értelmében Magyarországon tartózkodó szovjet csapatok helyzetét, s kész tárgyalni a teljes kivonásról. A szovjet csapatok megkezdték kivonulásukat Budapestről. Délelőtt a felkelők megostromolták, s mintegy háromórás harc után elfoglalták a Budapesti Pártbizottság Köztársaság téri székházát. A védők közül huszonnégyet meglincseltek, az áldozatok között volt Asztalos és Papp honvéd ezredes, valamint Mező, a pártbizottság titkára. Tizennégy óra harminc perckor Nagy rádióbeszédben jelentette be az egypártrendszer megszüntetését és a demokratikus pártszövetségi kormányzás felélesztését, Tildy pedig a begyűjtési rendszer megszűnését, a szabad választások előkészítését. A kormányon belül szűkebb kabinet alakult Nagy, Tildy, Kovács, Erdei, Kádár, Losonczy és a Szociáldemokrata Párt által később kijelölendő személy részvételével. A Rádió e naptól Szabad Kossuth Rádió, illetve Szabad Petőfi Rádió néven sugározta adásait. Dudás fegyveres csoportja huszonöt pontos kiáltványt tett közzé "Nem ismerjük el a jelenlegi kormányt" címmel. Megjelent a "Magyar Szabadság" című lap volt pártellenzéki újságírók: Gimes, Lőcsei, Kende, Fekete, Molnár szerkesztésében. Megjelent a Honvédség új lapja, a "Magyar Honvéd" is. Újjáalakult a Független Kisgazdapárt, a Szociáldemokrata Párt és a Nemzeti Parasztpárt, amelyik október 31-én Petőfi Párt néven kezdte meg működését. Király vezetésével megalakult a Forradalmi Karhatalmi Bizottság Előkészítő Bizottsága, feladata az új karhatalom megszervezése lett. Az esti órákban felsőpetényi házi őrizetéből szabadon engedték Mindszenty hercegprímást, gépkocsin előbb Rétságra, majd kívánságára Budapestre szállították. A börtönökben megkezdődött a politikai foglyok kiszabadítása. Később közzétett hivatalos adatok szerint a következő napokban háromezer háromszázhuszonnégy politikai foglyot bocsátottak szabadon. Ausztria határzárat rendelt el a magyar határon, csak segélyszállítmányokat és újságírókat engedett be az országba. 1956. X. 31. A Honvédelmi Minisztériumban megalakult a Forradalmi Honvédelmi Bizottmány a katonatanácsok küldötteiből és a felkelőcsoportok képviselőiből. Nagy a Nemzetőrség főparancsnokává és a főváros katonai parancsnokává Királyt, a honvédelmi miniszter első helyettesévé Maléter ezredest nevezte ki. A Forradalmi Karhatalmi Bizottság bejelentette: egységes parancsnokság alá vonja a Honvédség, a Rendőrség, a Határőrség és a felkelők alakulataiból létrejött Nemzetőrséget. Nagy kora délután a Kossuth téren mondott beszédben bejelentette, hogy tárgyalások kezdődtek az országnak a Varsói Szerződésből való kilépéséről, a szovjet csapatok kivonulásáról, és arról, hogy október 23. nemzeti ünnep lesz. A hivatalos megegyezés és bejelentés ellenére még mindig tartózkodtak szovjet alakulatok a főváros belterületén, sőt az éjszaka folyamán új szovjet egységek érkeztek az országba. Az MDP elnöksége kimondta a párt feloszlatását, és Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) néven új pártot hozott létre. Intézőbizottságában helyet kapott Donáth, Kádár, Lukács, Nagy és Losonczy is. Az új párt lapja a "Népszabadság" lett, a főszerkesztő Haraszti. Újjáalakult a Keresztény Demokrata Néppárt és a Magyar Parasztszövetség. Eisenhower amerikai elnök televízió- és rádióbeszédében arról biztosította a Szovjetuniót, hogy Washington sem az új lengyel, sem az új magyar vezetést nem tekinti lehetséges szövetségesének. A szovjet pártvezetésen belül a magyarországi katonai beavatkozás hívei kerekedtek felül. 1956. XI. 1. A szovjet csapatok lezárták a magyar repülőtereket. A magyar kormány megtiltotta a Honvédségnek az ellenállást, de tiltakozott Andropov szovjet nagykövetnél amiatt, hogy az ország területére újabb szovjet csapatok érkeztek. A Corvin köziek leváltották Iván Kovácsot, s Pongrátzot választották parancsnokuknak. A kormány - amelyiknek az ülésén részt vett Andropov szovjet nagykövet is - felmondta a Varsói Szerződést, és kihirdette a semlegességet; ennek szavatolásáért az ENSZ-hez és a négy nagyhatalomhoz fordult. Nagy Imre tizenkilenc óra ötven perckor rádióbeszédben jelentette be a Magyar Népköztársaság semlegességét. Húsz óra huszonnégy perckor a Szabad Kossuth Rádióban elhangzott Mindszenty bíboros első rádióüzenete. Késő este Andropov szovjet nagykövet kezdeményezésére Münnich, majd az ő közvetítéséve Kádár is a Szovjet Nagykövetségre, majd Tökölre ment, és onnan a Szovjetunióba repült. Távozása után felvételről hangzott el Kádár rádióbeszéde, amelyben dicsőséges felkelésnek nevezte az eseményeket, s bejelentette, hogy a kommunisták új pártjaként megalakult a Magyar Szocialista Munkáspárt. Az Építők Székházában tanácskoztak a budapesti Munkástanácsok, küldötteiket a gyűlés után Nagy meggyőzte a sztrájk befejezéséről. 1956. XI. 2., péntek Az összetűzések gyakorlatilag az egész országban megszűntek. A kormány Losonczy vezetésével küldöttséget nevezett ki, hogy Varsóban tárgyaljon a Szovjetunió képviselőivel a Varsói Szerződés felmondásának végrehajtásáról, a Magyarországon állomásozó szovjet csapatok kivonásáról. A kormány kinevezte a szovjet csapatkivonásról Budapesten tárgyaló küldöttséget is. Megjelent a "Népszabadság", az MSZMP központi lapja első száma. Donáth irányításával megkezdődött az MSZMP szervezése. Nagy kormányfő a nap folyamán többször tiltakozott Andropov szovjet nagykövetnél a szovjet csapatok beözönlése és Budapest körülzárása ellen. Moszkvában az SZKP KB elnökségének kibővített ülésén - Münnich, Bata és Horváth társaságában - Kádár beszámolt a magyarországi helyzetről, amelyik értékelése szerint óráról órára jobbra tolódik. Kádár ellenezte, Münnich támogatta a szovjet fegyveres beavatkozást, Bata katonai parancsuralom bevezetését javasolta. A szovjet vezetés nem hozott érdemi döntést, s a csapatkivonási tárgyalások folytatására Malinyin hadseregtábornokot jelölte ki. A délután folyamán Apró, Kiss, Marosán és Nógrádi a tököli szovjet parancsnokságra távozott. A Magyar Írók Szövetsége rendkívüli közgyűlést tartott. Az Egyesült Nemzetek Szövetsége (ENSZ) Biztonsági Tanácsa megvitatta a magyarországi helyzetet, de határozati javaslatot nem nyújtottak be. Hruscsov és Malenkov Bukarestben román, csehszlovák és bolgár vezetőkkel tárgyalt a szovjet fegyveres beavatkozás előkészítéséről. Hruscsov Brijuni szigetén elnyerte Tito és a jugoszláv vezetés hozzájárulását is. 1956. XI. 3., szombat Átalakult a kormány: a miniszterelnök és külügyminiszter Nagy; államminiszterek: Tildy, Kovács, B. Szabó (FKGP), Bibó, Farkas (Petőfi Párt), Kádár (távollétében), Losonczy (MSZMP), Fischer, Kelemen, Kéthly (SZDP), Maléter vezérőrnagy honvédelmi miniszter. A Parlamentben megkezdődtek a magyar-szovjet tárgyalások a csapatkivonás részleteiről, megállapodás szerint ezeket a tököli szovjet parancsnokságon folytatják huszonkét órakor. Csepelen és Újpesten a sztrájk befejezéséről döntöttek. Országosan előkészületek történtek a munka november ötödikei általános felvételére. A Forradalmi Karhatalmi Bizottság Királyt választotta meg a Nemzetőrség főparancsnokává, helyettese Kopácsi rendőr ezredes lett. Húsz órakor Mindszenty hercegprímás rádiószózatában az eseményeket a külső beavatkozás miatt szabadságharcnak minősítette. Többpártrendszerű, igazságosan korlátozott magántulajdonon alapuló, kultúrnemzeti szellemű társadalom megteremtéséről, a katolikus egyház intézményeinek és társulatainak visszaadásáról beszélt. Tökölön a délelőtti katonai tárgyalások folytatása helyett a szovjetek letartóztatták a magyar kormány katonai küldöttségét. Az SZKP KB elnökségének kibővített ülésén Kádárt jelölték a magyarországi ellenkormány vezetőjének. Az ENSZ BT ülésén az amerikai küldöttség határozati javaslatot nyújtott be, amelyik felszólította a Szovjetuniót csapatainak kivonására Magyarországról. 1956. XI. 4., Vasárnap Nulla órakor a magyarországi szovjet csapatok főparancsnokságát Kazakov hadseregtábornok vette át. Hajnali négy óra tizenöt perckor általános szovjet támadás indult Budapest, a nagyobb városok és a fontosabb katonai létesítmények ellen. A főváros védői - nemzetőrök, rendőrök és kisebb-nagyobb honvéd egységek - felvették a harcot. Öt óra öt perckor az Ungvári Rádió által sugárzott közleményben Apró, Kádár, Kossa és Münnich bejelentették, hogy 1956. november elsején minden kapcsolatot megszakítottak a Nagy-kormánnyal, egyben kezdeményezték a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megalakítását Kádár vezetésével. Öt óra húsz perckor elhangzott Nagy rövid, drámai hangú rádióbeszéde, amelyiket többször megismételték, és több nyelven is sugározták:
"Itt Nagy Imre beszél, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. Ma hajnalban a szovjet csapatok támadást indítottak fővárosunk ellen, azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy megdöntsék a törvényes magyar kormányt. Csapataink harcban állnak. A kormány a helyén van. Ezt közlöm az ország népével és a világ közvéleményével."
Miután Soldatic jugoszláv nagykövet a hajnali órákban arról tájékoztatta Szántót, hogy a jugoszláv kormány menedéket biztosít Nagynak és társainak, hat és nyolc óra között a Jugoszláv Nagykövetségre érkezett Nagy, Donáth, Losonczy, Lukács, Szántó - az MSZMP Intéző Bizottságának tagjai. A követségen összesen negyvenhárom személy kapott menedékjogot. Mindszenty bíboros az Egyesült Államok Nagykövetségén keresett menedéket. Bibó, a törvényes magyar kormánynak az Országgyűlés épületében maradt egyetlen képviselője kiáltványt adott ki. Ebben leszögezte, hogy Magyarországnak nincs szándéka szovjetellenes politikát folytatni, s visszautasította azt a vádat, hogy a forradalom fasiszta vagy kommunista-ellenes irányzatú lett volna. Felszólította a magyar népet, hogy a megszálló szovjet hadsereget vagy az esetleg felállított bábkormányt ne ismerje el, s vele szemben a részvétlen ellenállás összes fegyverével éljen. A túlerő láttán a kormány és a katonai vezetés nem kísérelte meg a fegyveres ellenállást, a szovjet csapatok - helyenként fegyveres harc után - a Magyar Néphadsereg valamennyi alakulatát lefegyverezték. Nyolc óra hét perckor megszakadt a Szabad Kossuth Rádió adása, rövidhullámon váltakozva a Himnuszt és a Szózatot sugározták. Budapesten a megnövekedett létszámú felkelő csoportok felvették a harcot. A szovjet csapatok délig elfoglalták a Honvédelmi Minisztériumot, a Belügyminisztériumot és a Budapesti Rendőr-főkapitányságot. A Kádár-kormány táviratban kérte az ENSZ főtitkárától a magyar kérdés levételét a napirendről. Soldatic jugoszláv nagykövet közvetítette Nagynak és társainak Titóék üzenetét, hogy ismerjék el a Kádár-kormányt, amit ők egyhangúlag elutasítottak. Eisenhower amerikai elnök tiltakozott a szovjet beavatkozás ellen. New York-ban a Biztonsági Tanács ülésén a Szovjetunió megvétózta a beterjesztett amerikai határozati javaslatot. Délután a rendkívüli közgyűlés 50:8 arányban, tizenöt tartózkodás mellett elfogadta a bővített amerikai javaslatot, amelyik felkérte az ENSZ főtitkárát arra, hogy jelöljön ki bizottságot a magyarországi helyzet megvizsgálására. November 4-én az áldozatok száma a fővárosban százharmincöt volt. A Központi Statisztikai Hivatal 1957. januári jelentése szerint az 1956. október 23. és 1957. január 16. közötti események embervesztesége országos viszonylatban kétezer hatszázötvenkét halott (Budapesten kétezer negyvenöt) volt, és tizenkilencezer kétszázhuszonhat (Budapesten tizenhatezer hétszáz) ember sebesült meg. Egy 1991-ben készült hivatalos kimutatás szerint a szovjet hadsereg hatszázhatvankilenc katonája vesztette életét a harcokban, ötvenegy eltűnt. A Forradalom leverését követő megtorlásban az ENSZ bizalmas adatai szerint négyszázötvenhárom embert végeztek ki. Az 56-os Intézet szerint több mint háromszáznegyven emberen hajtottak végre halálbüntetést 1956-os ügy miatt. Életükkel fizettek vezető személyiségek is.
(Forrás: MTI – 2012. X. 23.)
2012. X. 25. Kimondta a Bíróság: fizetnie kell a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt-nek (Mal). A Mal Zrt. Ajka melletti tározójából 2010. október 4-én kiömlő vörösiszap három települést öntött el: Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyet. A katasztrófa következtében tíz ember meghalt - az ügyben indult büntetőper vádirata nyolc ember halálát köti össze közvetlenül a vörösiszap-ömléssel -; több mint kétszázan megsérültek, több száz ház lakhatatlanná vált. Az Ügyészség az ügyben halált előidéző gondatlan közveszélyokozás vétsége, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó közveszélyokozás bűntette, gondatlanságból elkövetett környezetkárosítás és természetkárosítás vétsége, továbbá a hulladékgazdálkodás rendje megsértésének bűntette miatt emelt vádat tizenöt terhelttel szemben. A vádlottak annak idején valamennyien az Ajkai Timföldgyár vezetői vagy alkalmazottjai voltak. A vádirat szerint a nem megfelelő üzemeltetés, az ellenőrzési és monitoringrendszer hibáinak együttes hatása vezetett a vörösiszap-katasztrófához. Közbenső ítéletében a Fővárosi Törvényszék megállapította a "Mal" kártérítési felelősségét két, az iszapömlés kapcsán indított kártérítési perben. A bíróság kimondta: a cég a gátszakadással összefüggésben megsértette a felperesek - az iszapkatasztrófa károsultjai - emberi méltósághoz, magánlakáshoz, testi épséghez és egészséghez fűződő személyiségi jogait. A két közbenső ítélet az első alkalom, hogy bíróság megállapította a cég kártérítési felelősségét az iszapkatasztrófa okozta károkkal összefüggésben. Az első eljárásban egy férfi az iszapkatasztrófa kapcsán indított kártérítési pert. A felperes keresetében mintegy tizenkilenc millió forintot kért, mert a vörösiszap eláztatta a telkét, a házát, a garázsát, és mert a katasztrófában valamennyi vagyontárgya használhatatlanná vált. A második eljárásban egy kolontári család perli a céget mintegy húsz millió forintra. Nekik is lakhatatlanná vált az otthonuk, továbbá a termőföldjeik használhatatlanná váltak. A katasztrófa következtében egy hozzátartozójuk, egy nyolcvankét éves asszony életét vesztette. A bíróság a cég tevékenységét veszélyes üzemnek minősítette, s a bizonyítási eljárás során azt is megállapította, hogy az környezetet terhelő, környezetet veszélyeztető tevékenységet folytatott. A bíró hangsúlyozta: ilyen létesítmény üzemeltetése esetén csekély hiba vagy mulasztás is előre felbecsülhetetlen méretű károkat tud okozni. A Törvényszék kimondta: a gátszakadás több ok együttese miatt történt. Ilyenek voltak a többi között a létesítmény építésével, karbantartásával kapcsolatosan feltárt hiányosságok, az altalaj vizsgálatának hiánya, a tervezési, alapozási és állékonysági vizsgálatok hiányosságai, a nem megfelelő gátépítési technológia alkalmazása, továbbá a nátronlúgos csurgalékvíz hatására bekövetkezett talajtörés. A Bíróság megállapította, hogy ezek az okok nem a cég veszélyes üzemi tevékenységén kívül eső és elháríthatatlan okok voltak, így a cég felelőssége a gátszakadás következtében bekövetkezett károkért fennáll. A közbenső ítéletek egyik esetben sem jogerősek, ellenük tizenöt napon belül lehet fellebbezést benyújtani. A második perben a családot képviselő ügyvéd, Magyar, a tárgyalás után arra az újságírói kérdésre, hogy milyen kihatással lehetnek ezek a közbenső ítéletek a többi, folyamatban levő ügyre, azt mondta: a jogalap tekintetében irányadók ezek a döntések. A jogi képviselő - aki arra számít, hogy a közbenső ítélet ügyében az eljárás a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódik - több tucat perről beszélt, amelyekben többmilliós kártérítéseket követelnek a károsultak. (Forrás: MTI)
2012. X. 27. Orbán Viktor bejelentette, hogy összesen hatszáztizenkét milliárd forintnyi adósságot vesz át az állam ezerkilencszázötvenhat önkormányzattól. Államháztartáson belüli tranzakcióról, nem pedig az államháztartáson kívüli szervezettől történő adósságátvállalásról van szó. Jelentősen csökkenti az önkormányzati adósság újratermelődésének valószínűségét, hogy az önkormányzati törvény értelmében a helyhatóságok nem tervezhetnek költségvetésükbe működési hiányt. A stabilitási törvény életbe lépésével idén január elsejétől kezdődően kormányzati engedély szükséges éven túli önkormányzati hitelfelvételhez. (Forrás: MTI)
2012. X. 29. A Törvényhozás kormánypárti támogatással - kétszázhatvankét igen szavazattal, nyolcvannégy ellenében - az Alaptörvény módosításával előzetes regisztrációhoz kötötte a választójog gyakorlását. A meghozott döntés alapján a magyarországi lakóhellyel rendelkező választók személyesen vagy elektronikus úton, a világhálós ügyfélkapun, a határon túl élő állampolgárok pedig levélben vagy elektronikus úton kérhetik felvételüket a névjegyzékbe a parlamenti választást megelőző tizenötödik napig. Az Alaptörvény így rögzíti azt, hogy a választójog csak feliratkozás után gyakorolható, és tartalmazza a névjegyzékbevétel alapvető szabályait is. A névjegyzéket minden országgyűlési választás előtt meg kell majd újítani, kivéve, ha a szavazást a Parlament feloszlása vagy feloszlatása miatt tartják. Miután júniusban kinyilvánították, hogy az alkotmányhoz kapcsolódó átmeneti rendelkezések is alaptörvény-erejűek, valamint eltörölték a Nemzeti Bank és a bankfelügyelet összevonását engedélyező rendelkezést, az Országgyűlés most másodszor módosította az év eleje óta hatályos Alaptörvényt. (Forrás: MTI)
2012. X. 31. A 'Déli Áramlat' földgázvezeték magyarországi szakaszára vonatkozóan aláírta Budapesten a részvényesi megállapodást Baji, a Magyar Villamos Művek elnök-vezérigazgatója és Medvegyev, a Gazprom elnökhelyettese. A beruházás kétszázhuszonkilenc kilométeres magyarországi
szakaszának megépítési költsége a tervek szerint hatszáz millió euró, ennek 70%-át fedeznék hitelből. A Hercegszántó és Tornyiszentmiklós közötti vezeték kapacitása mintegy harminc milliárd köbméter lesz évente. Az átadás időpontja 2016. január 1-je. (Forrás: MTI)
Utódállami területeken:
Délvidéken:
2012. X. Az eddigi kutatások szerint harmincnégy-harminchat egyházi személyt ért súlyos atrocitás, halálos kínzás 1944-45-ben a Délvidéken, illetve vetették őket alá súlyos atrocitásoknak, kínzásoknak.
(Forrás: KeskenyÚton): http://tinyurl.com/ybr4hbfa
Erdélyben:
2012. X. 27. Az erdélyi magyarság teljesítménye az egész magyar nemzetre és Magyarországra is kihat - jelentette ki a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára az erdélyi magyarság autonómiaigényét először kimondó "Kolozsvári Nyilatkozat" huszadik évfordulója alkalmából szervezett tanácskozáson, Kolozsvárt. Németh, ünnepi beszédében, idézte annak az eskünek a szövegét, amelyiket húsz évvel ezelőtt, a "Kolozsvári Nyilatkozat elfogadása után a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) parlamenti képviselői a kolozsvári Szent Mihály plébániatemplomban tettek le. Hozzátette: húsz év után maga is csatlakozik az eskühöz, hiszen annak minden szava vállalható számára. Úgy vélte: a romániai magyarság autonómiájára társadalmi igény van, és annak elérésére lehetőség is mutatkozik. Az kell hozzá, hogy az autonómiaigény ne ossza meg, hanem kösse össze az erdélyi magyar közösséget a régiók fölött is, és a pártok fölött is. Az erdélyi magyar autonómia ügye minden magyar ügye - jelentette ki. Az RMDSZ belső, majd külső ellenzéke gyakran rótta fel az elmúlt húsz évben a szövetség vezetésének a "Kolozsvári Nyilatkozatban" tett vállalások feladását. A tanácskozást az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Néppárt szervezte. Résztvevői zárónyilatkozatban kötelezték el magukat a húsz évvel ezelőtt megfogalmazott célok követése mellett. Az Erdélyi Magyar Néppárt parlamenti képviselő- és szenátorjelöltjei felesküdtek az autonómiatörekvések képviseletére. (Forrás: MTI)
(Kolozsvári Nyilatkozat):
1992. X. 25. "Az RMDSZ nyilatkozata a nemzeti kérdésről
Igényeljük a romániai magyarság önkormányzatát, amelyhez való jogunkat az erdélyi románságnak saját elhatározásában született Gyulafehérvári Határozataira alapítjuk."
Tamási Áron: Hitvallás,
Vásárhelyi Találkozó,
1937. október
"...Az új román állam megalakításának alapelveiként, a Nemzetgyűlés kinyilvánítja a következőket:
1. A teljes nemzeti szabadság az összes együttélő népek számára. Minden nép saját kebeléből való egyének által, saját nyelvén fog élni a közoktatással, közigazgatással és igazságszolgáltatással. Minden nép a hozzátartozó egyének számarányában képviseleti jogot fog kapni a törvényhozásban és ország kormányzásában.
2. Egyenlő jogosultságot és teljes felekezeti szabadságot az ország összes felekezeteinek." (III. 1-2)
Gyulafehérvár, 1918. december
Románia politikai életének egyik legsúlyosabb megoldásra váró politikai-társadalmi problémája a nemzeti kérdés. Keserves tapasztalataink, a tragikus események arról győztek meg bennünket, a romániai magyarságot és annak legitim képviselőjét, a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget, hogy mind a mai napig sem a politikai akarat, sem a politikai gyakorlat nem kínál elfogadható megoldást számunkra.
Vállalva nemzeti entitásunkat nem akarunk sem elszakadni, sem elvándorolni, szülőföldünket otthonunknak valljuk. De a román nemzetbe beolvadni sem akarunk.
A romániai magyarság politikai alanyként államalkotó tényező, s mint ilyen, a román nemzet egyenjogú társa. Épp olyan felelősséggel tartozunk jövőjéért, mint bármely más állampolgár, s mikor látnunk kell a magyarság körében eluralkodó kiábrándultságot, az ennek okán jelentkező elvándorlást, kötelességünk cselekedni.
Kötelességünk felmutatni azt a megoldást, amely számunkra és az ország számára is kiút ebből a válságból. Az etnikai, vallási közösségek autonómiája Erdély múltjának szerves része, idéznénk a szász közösségek közel nyolcszáz éves önkormányzati gyakorlatát, és ugyanez fogalmazódott meg az 1918-as Gyulafehérvári Kiáltványban.
Állítjuk, hogy ez az út a belső önrendelkezés útja. A belső önrendelkezési elv ugyanakkor egyetemlegesen is előre mutat, hiszen számos, már létrejött vagy most alakuló közösségi önkormányzat utal arra: Európa működő demokráciáiban ez a gyakorlat sikeres.
A romániai magyarság közösségként való betagolódása a hazai társadalomba része az ország európai közösségekbe való integrációjának.
Tudatában vagyunk annak, hogy a nemzetiségi kérdés az emberjogi vonatkozásokon túlmenően új dimenziókat nyert, és ma már az európai biztonság és stabilitás fontos tényezője.
Meggyőződésünk, hogy a közösségek önkormányzata hozzájárul a jogállam és a civil társadalmi struktúrák megerősödéséhez és ugyanakkor szerves része a demokratizálódás folyamatának.
A nemzeti kérdés megoldása általános érdek, számítunk az ország demokratikus erőinek a közreműködésére abban a fáradságos munkában, amely megteremti e megoldás alkotmányos és jogi kereteit.
Kolozsvár, 1992. október 25.
Romániai Magyar Demokrata Szövetség
Küldöttek Országos Tanácsa
és
Parlamenti Csoportja"
(Forrás: Magyar Kisebbség: Nemzetpolitikai Szemle : 1. évfolyam - 1995):
http://tinyurl.com/d5nar6y
Felvidéken:
2012. X. 23. Száz éves szlovákiai tanítónő a Magyar Becsület Rend első kitüntetettje. Tamás Aladárné Szűcs Ilonát, a felvidéki Balogvölgy tanítónőjét - miután felvette a magyar állampolgárságot - megfosztották a szlováktól. Ötször változott az állampolgársága úgy, hogy szülőföldjét sosem hagyta el és mindig magyar maradt.
(Folytatása: 2012. X. 21 - 25. II.)
.
