.
Egyik 19
.
Magyarország
2012. X. 12. Orbán Viktor miniszterelnök Budapesten tárgyalt Dacic Ivica szerb miniszterelnökkel, aki arról beszélt: a délvidéki magyarok képviselői és a szerb intézmények között kialakult jó kapcsolatnak is köszönhető, hogy az utóbbi években csökkent a nemzeti alapú viszályok száma. Mint mondta, a szerb Minisztertanács azon lesz, hogy a délvidéki önállóság továbbra is fennálljon az alkotmánnyal és a tartományi szabályzattal összhangban. A találkozón új határátkelőhelyek nyitásáról is szó volt. A közös sajtótájékoztatón a magyar miniszterelnök közölte: kormánya támogatja Szerbia európai uniós becsatolását, Magyarországnak ugyanis az az érdeke, hogy minden szomszédja a szövetséghez tartozzon. A kormány tiszteli a Magyarországon élő szerbeket, akik fontos és értékes közösséget alkotnak - mondta.
Dacic Ivica arról beszélt, hogy a két országot sok közös szál fűzi össze, majd megköszönte a majdani szerb Európai Uniós tagsághoz nyújtott magyar segítséget. A belgrádi törvényhozás július végén szavazta meg a Dacic Ivica szocialista politikus vezette új szerb kormányt, amelyikben a Szerb Szocialista Párt mellett a Nikolic államfő vezette Szerb Haladó Párt és néhány kisebb párt is részt vesz.
2012. X. 12. Huszonkilenc közép-európai energetikai cég vezetője egyeztetett Oettinger, európai uniós energiaügyi biztossal Budapesten egy zártkörű megbeszélésen. A tanácskozást a brüsszeli székhelyű 'Central Europe Energy Partners' szervezte, amelyiknek fő célja a közép-európai energetikai terület uniós szakpolitikákhoz illeszkedő becsatolásának támogatása; magyar alapító tagja a Mátrai Erőmű Zártkörű Részvénytársaság. A találkozó eredményeképpen megszületett az övezet sajátosságait tükröző "Budapesti Deklaráció", amelyik a közép-európai térség egyedi szempontjait hangsúlyozza az energetikai szektor jövőjével, valamint az "Energia Útiterv 2050" célkitűzéseinek elérésével kapcsolatban.
2012. X. 13. A szétszóródásban lévő magyar emlékek egységes szempontrendszer alapján történő felmérése, ezek széles hozzáférhetőségének megteremtése a célja a nemzetpolitikai államtitkárság Julianus-tervének, amelynek lejegyzett anyaga a 2013-as diaszpóra-tanács ülésére készülhet el. A nyilvántartás a világszerte fellelhető magyar házakra, központokra, magyar alapítású iskolákra, templomok, szerzetesi közösségek épületeire terjedne ki. Magában foglalná továbbá az idősotthonok, magyar tulajdonban lévő temetők, múzeumok, gyűjtemények, könyvtárak szobrok, emlékművek, emléktáblák, utca- és térnevek, emlékkertek adatainak összegyűjtését is. A munkába a tulajdonosok, illetve használók mellett cserkészeket és önkénteseket is bevonnának. Répás, nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár elmondta: a nyilvántartás tájékoztató forrásul szolgálhatna az adott országba utazóknak, turistáknak, és ország-arculat építő anyagként a nagykövetségeken és a konzulátusokon ingyenes tájékoztató anyagként is elérhető lenne. Tájékoztatása szerint az ütemtervet a Magyarság Háza szabályozza.
2012. X. 13. Az új földtörvény teljes egészében véget vet a külföldiek földvásárlásának - a régi zsebszerződéseket is ellenőrzés alá veszik, és megszüntetik őket -; megvédi a termőföldet a spekulánsoktól és a bankároktól, és korlátozza a nagybirtokot - mondta Orbán Viktor miniszterelnök Cegléden, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) ifjúgazda-tagozatának tanácskozásán. A kormányfő szorgalmazta, hogy folytatódjék az állami földbérletek megújítása. Üdvözölte az Agrárkamara újjáalakítását. Beszélt a keleti nyitás politikájának a mezőgazdaságot érintő részéről, beszámolt róla, hogy két év alatt hetven százalékkal nőtt az élelmiszer-ipari kivitel Oroszországba. Jelezte, hogy megtették az előkészületeket a mezőgazdasági bank létrehozására. Bejelentette, hogy döntött a kormány az öntözési hivatal létrehozásáról. Kis, a Magosz ifjúgazda-tagozatának elnöke hozzászólásában kifejtette: örömmel fogadták, hogy két évvel ezelőtt megjelent az ifjú gazdálkodók életpálya-mintája, azonban úgy vélik, hogy a folyamat megrekedt. A fiatalok azt szeretnék, ha a finomítások után az eddigieknél sokkal nagyobb lehetőségeket kapnának a birtokok megalapozására, növelésére. A kertészeten kívül húsz-harminc hektárból ma már nem lehet eltartani a családot, a helyben lakó fiatalok számára kell elérhetővé tenni a most is használatban lévő állami földterületeket, akár nagyobb gazdaságok szerződéseinek felülvizsgálatával - tette hozzá. Győrffy, a Magyar Agrárkamara ideiglenes elnöke hozzászólásában kiemelte: nem halasztható a mezőgazdasági bank elindítása, hiszen jelentős tőke- és forgóeszközhiánnyal kell megküzdeni. Szintén azt hangsúlyozta, hogy a kertészeti ágazat kivételével harminc-negyven hektár nem biztosítja a megélhetést, ehhez véleményük szerint százötven hektáros birtokra van szükség. Közölte, a megfelelő méretű termőföld mellett a siker feltétele a szövetkezés és a nyersanyagok minél nagyobb mértékű feldolgozása.
Utódállami területek:
Erdély
2012. X. 15. Az együttműködésre épít a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) "Erdély 2020" című gazdasági módszerének ügyirata, amelyik az Európai Unió (EU) 2014-2020-as költségvetési ciklusához igazítva fogalmazza meg a szövetség gazdasági elképzeléseit. Az RMDSZ az EU által felkínált ötvenöt pályázási jogcímből tizenhármat talál előnyben részesítendőnek. Ezek között szerepel a vidéki szolgáltatások működéséhez szükséges eszközállomány hálózatának fejlesztése, az energiahatékonyság és a megújuló energiák felhasználásának támogatása, a kis- és középvállalatok kiviteli tevékenységének támogatása, valamint az oktatás, a felnőttkori szakképzés elősegítése. A 2014-2020-as költségvetési szakaszban Románia - amelyiknek jelenlegi éves költségvetése harmincnyolc-harminckilenc milliárd euró - mintegy harminc-harmincegy milliárd eurót hívhat le az EU forrásaiból.
2012. X. 18. Tovább késnek az észak-erdélyi autópálya építésével. 2012-ben még az a tizennyolc kilométeres szakasz sem készül el a autópályából, amely a tervekben szerepelt. A Brassó-Bors autópálya építésére, 2012-re előirányozott költségvetési tétel elégtelennek bizonyult a tervezési és kivitelezési szerződésben foglalt munkálatokra, s az összeg szeptemberig elfogyott. Ezért a pályaépítő amerikai Bechtel Társaság már májustól lassította az építés ütemét. Ennek következtében a Bors-Berettyószéplak szakaszon a tervezett idei tizennyolc kilométeres pályarésznek az átadása sem történhet meg. A román kormány 2012-ben több mint háromszáznegyvenhét millió lejt fordított a szóban forgó, észak-erdélyi pálya építésére, és száznyolcvanhét millió lej adósságot is felhalmozott (mindösszesen mintegy harminckét milliárd forint) az építővel szemben. A magyar-román államhatártól Brassóig tervezett, Nagyváradot, Zilahot, Kolozsvárt és Marosvásárhelyt is érintő, többnyire magyarok által lakott területeken áthaladó autópálya tervét 2003-ban hagyta jóvá a román kormány. Az építési munkálatok 2004-ben indultak. Az azóta eltelt nyolc év alatt a négyszáztizenöt kilométeres autópályából a Kolozsvár melletti Gyalut Aranyosgyéressel összekötő ötvenkét kilométeres szakaszt sikerült átadni a forgalomnak. Az eredetileg 2,2 milliárd euróra (mintegy hatszáztizennégy milliárd forintra) becsült építési költségnek több mint felét kifizették már az útépítő társaságnak. A román kormány 2011 augusztusában újratárgyalta a Bechtel-el kötött szerződést. A felek megegyeztek abban, hogy az amerikai útépítő társaság már csak a megkezdett szakaszokon fejezi be a munkálatokat; Gyalu és Aranyosgyéres között elvégzi a még hátralevő talajrendezési munkálatokat, és megépíti a borsi határátkelő és Berettyószéplak közötti hatvannégy kilométeres pályaszakaszt. Az utóbbi szakaszt e szerződés szerint 2012 novemberében kellett volna átadni. A májusban hivatalába lépett Ponta Victor-kormány vállalta az építkezés folytatását. (Forrás: MTI)
Felvidék
2012. X. 16. Az emberi méltóság szerves részét képezi a nemzeti méltóság. Lomnici, az Emberi Méltóság Tanácsa elnöke és Gubík, szlovák állampolgárságától megfosztott felvidéki jogászhallgató érvelése szerint Szlovákia megsérti az uniós közösségi jogot azzal, hogy a magyar állampolgárság felvétele miatt, alkotmányellenes és diszkriminatív módon megfosztja a felvidéki magyarokat szlovák állampolgárságuktól. Szerintük az Európai Uniónak eljárást kell indítania Szlovákia ellen, kötelezve Pozsonyt az elkövetett jogsértések megszüntetésére és az okozott károk jóvátételére. Felkérésükre beadványukat Tőkés, erdélyi, néppárti Európai Parlamenti (EP) képviselő az EP petíciós bizottsága elé terjesztette.
Európában:
Belgium
2012. X. 20. Brüsszel, a mostani belga, s könnyen lehet, a majdani flamand főváros Európa egyik leggazdagabb országában, Belgiumban. A helyhatósági választásokon, október 14.-én nagy fölénnyel győztek a holland ajkú flamandok, akik pár éven belül szeretnének végleg elszakadni Belgium másik, franciául beszél felétől. Régi panaszuk, hogy a belga szövetségi kormány flamandokra kivetett adókból fizeti a szegényebb Vallónia kiadásait. A másik ok a nemzeti szembenállás. A flamandok jelentős része régi sérelmek miatt történelmi igazságtételnek éli meg, hogy megszabadulhat az egykori elnyomóktól, a vallonokban megtestesülő francia befolyástól. Az Európai Unió-székhely Brüsszelben az Európai Bizottság (EB) szóvivője feltűnően kerül új nemzetállamok megjelenésére vonatkozó kérdéseket. „Egyes régiók elszakadása, új államok létrejötte természetesen nem zárható ki – törvényes körülmények között – Európában. De a Bizottság csak egy tagország kérésére, a konkrét forgatókönyvek ismeretében fogalmazza meg saját álláspontját” - mondta a héten Ahrenkilde-Hansen, az EB szóvivője. Mindeközben függetlenségre váró nemzetek kopogtatnak Brüsszel ajtaján. Magát a várost ellepték a skót zászlók nemrég - a skót nemzeti válogatott játszott a belga válogatott ellen, s több ezer skót szoknyás kelta szurkoló éltette itt országa önállóságát . Közben, abból a megfontolásból is, hogy szerintük Barcelona hatékonyabban tudná kezelni a válságot, mint Madrid, nemzeti önérzettel a katalánok is kiválnának Spanyolországból. A függetlenségi törekvések némileg ellentmondanak annak az unión belüli törekvésnek, amelyik politikai kötelékek még szorosabbra fűzésével, egy államszövetség erősítésével oldaná meg a jelenlegi válságot. Brüsszelben mindenesetre leszögezték, hogy újonnan létrejött országok nem öröklik meg automatikusan az uniós tagságot. Nemzetek, amelyek szeretnének kiválni adott országokból, megtehetik ezt, de az önállóságnak ára van. Tehát ha a flamandok, skótok vagy katalánok az unióban - egyes érintettek: eurózónában – szeretnének maradni, újra kell kezdeniük a csatlakozási tárgyalásokat, és be kell mutatniuk az Európai Bizottságnak, hogy költségvetésük, bakrendszerük szilárd, s törvényeik megfelelnek az uniós jognak.
Nagy-Britannia
2012. X. 15. Aláírták a megállapodást a skót függetlenségi népszavazásról. Az "Edinburgh-i Egyezmény" néven életbe lépett okmány aláírásával hivatalosan is megkezdődött a függetlenségpárti skót kormány kampánya, illetve a skót elszakadást ellenző brit kormány ellenkampánya. A népszavazást szabályozó okmányt - többhavi kormányközi tárgyalássorozat után - Salmond, a skót tartományi kormány vezetője és Cameron brit miniszterelnök írta alá a skóciai fővárosban. A megállapodás intézkedik egyebek mellett arról, hogy a londoni parlament - Nagy-Britannia törvényhozása - külön törvényerejű rendeletet alkot, amely felruházza a skót parlamentet a népszavazásról szóló, tartományi hatályú törvény kihirdetésének jogával. A népszavazást 2014 végéig kell megtartani.
Németország
A német kancellár hivatalában fogadta a magyar miniszterelnököt. Az Európai Uniót és a gazdaságpolitikát érintő kérdéseké volt a főszerep Merkel Angela és Orbán Viktor berlini találkozóján. Utóbb, közös sajtótájékoztatón Merkel Angela kiemelte: fontos, hogy a magyar kormány megszívlelte az európai partnerek felvetéseit és az Európai Bizottság iránymutatásait követve módosított azokon a törvényeken, amelyekkel kapcsolatban kételyek merültek fel. Hozzátette: a mostani hasznos, nyílt párbeszéd hozzásegített a gazdaságpolitikával, a választójoggal és a sajtópolitikával kapcsolatos folyamatok mozgatórugóinak mélyebb megértéséhez. Örömmel fogadta, hogy magyar hivataltársa a találkozón hangsúlyozta: a német cégeket szívesen fogadják Magyarországon. Jó kapcsolatokat akarunk a német vállalkozások és a magyar gazdaság között. A 2010-es kormányváltás óta csaknem öt milliárd euró értékű beruházást hajtottak végre német cégek Magyarországon és tizennyolc új gyárat építettek. A kancellár és a magyar kormányfő egyaránt hangsúlyozta, hogy a tervezett euróövezeti bankegyesülés ügyében nem szabad elhamarkodottan dönteni és minőségre kell törekedni gyorsaság helyett. Orbán Viktor a következő hétéves uniós keretköltségvetés ügyéről szólva támogatást kért német partnerétől ahhoz, hogy Magyarország ne vesztese legyen a következő költségvetési periódusnak. A német kancellár ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: az uniós források méltányos elosztására van szükség, és a tervezhetőség szempontjából igen hasznos lenne, ha a kérdésben már a novemberi uniós csúcson döntéseket lehetne hozni. A gazdasági kilátásokról szólva Merkel Angela elmondta: a német gazdaság az idén és jövőre is egy százalék körüli mértékben nőhet, megérzi az euróövezeti válságot. Orbán Viktor hangsúlyozta: volt idő, amikor a magyar gazdasági növekedés üteme a német növekedési ütem kétszerese volt, azonban már nem csak a német gazdaság a magyar fejlődés motorja, és ennek teljesítménye az idén csökken. Jövőre fordulat megy végbe, s a kormány új gazdasági cselekvésterveket terjeszt majd a törvényhozás elé. Az államháztartás helyzete harminc éve nem volt annyira kedvező, mint jelenleg – tette hozzá - és a megszilárdítás határozottan halad előre. Nagyobb mértékű gazdasági növekedésre azonban a következő két-három évben nem lehet számítani, ezért a legnagyobb szakmai kihívása az lesz, hogy miként lehet alacsony növekedés mellett emelni a dolgozó emberek számát. Merkel Angela újságírói kérdésre az euróövezeti csatlakozás kérdéséről elmondta: érthető, ha Magyarország jelenleg nem foglalkozik az euró bevezetésének gondolatával. De az euróövezet állóképessé tétele után ismét napirendre kerül majd új tagok felvétele a valutaszövetségbe. Az euró sikere az övezeten kívüli uniós tagok elemi érdeke – mondta. Hozzátette: Orbán Viktor soha nem tett ellenvetést euróövezeti javításokkal, újításokkal szemben, hanem sok sikert kívánt hozzájuk, és csak ez számít. A magyar miniszterelnök hozzátette: Magyarország csak akkor akarja bevezetni az új fizetőeszközt, amikor az ismét távlatot kínál, és az ország felkészült a bevezetésére. (Forrás: MTI – 2012. október 11.)
Oroszország
2012. X. 12. A Moszkvából Damaszkuszba tartó Airbus A320-as szíriai utasszállító gép törökországi leszállásra kényszerítésével kapcsolatosan az orosz Külügyminisztérium szóvivője október 11.-én nyilatkozatot adott ki, megállapítva: Törökország e lépése veszélyeztette a repülőgép fedélzetén utazó orosz állampolgárok életét. Az ankarai orosz Nagykövetség követelte a török hatóságoktól, hogy kapcsolatba léphessen az orosz állampolgárokkal, de nyolc órán keresztül hasztalan próbálkoztak, miközben az utasokat nem engedték ki a repülőtérről. Moszkva választ vár a történtekre. Putyin orosz elnök meghatározhatatlan időre elhalasztotta ankarai látogatását - jelentette be csütörtökön Peskov, a Kreml szóvivője. Az Ankarában október 10-én leszállásra kényszerített szíriai repülőgépen egy orosz szállító által küldött, kettős - katonai és polgári - célra használható radarberendezés volt - közölte az orosz Nemzetbiztonsági Tanács ülését követően Lavrov külügyminiszter.
2012. X. 16. Moszkva jelezte, kész elismerni a szakadár Dnyeszter-menti területet, amennyiben Chisinau lehetővé tenné, hogy a Moldovai Köztársaság területén NATO-telep létesüljön - közölte a 'Nyezaviszimaja Gazeta' című orosz napilap. Idézi Gubarjovot, az orosz Külügyminisztérium rendkívüli meghatalmazottját, aki a múlt hét végén kijelentette: amennyiben Moldova elveszíti szuverenitását vagy semlegességét, akkor az Oroszországi Föderáció visszatér ahhoz a kérdéshez, hogy a Dnyeszter-mellék megvalósítsa önrendelkezési jogát. Chisinau-ban ebből azt a következtetést vonták le, hogy Moszkva kilátásba helyezte a szakadár terület elismerését. Az orosz diplomata kijelentéseit a Kreml zsarolásaként értékelték a moldovai fővárosban. Mindeközben kitartanak amellett, hogy a Dnyeszter-mellékről a műveleti orosz katonai egységnek ki kell vonulnia a békefenntartókkal együtt. A Dnyeszter folyótól keletre húzódó földsávon főleg orosz és ukrán ajkúak élnek, akik elkülönülnek a románul beszélő moldovai többségi társadalomtól és annak törekvéseitől, például esetleges beolvadástól Romániába. ’Köztársaságukat” 1990-ben, a Szovjetunió felbomlása idején kiáltották ki.
Románia
2012. X. 12. Hetvenezres politikai tömegrendezvényre készül Bukarestben a kormányzó Szociálliberális Szövetség október 17-én - ugyanazon a napon, amikor az Európai Néppárt tanácskozására több mint húsz, a jobbközép pártcsaládhoz tartozó állam- és kormányfő érkezik a román fővárosba. Antonescu, szenátusi elnök, a kormányzásban részt vevő Nemzeti Liberális Párt vezetője cáfolta, hogy a médiafigyelmet akarnák megosztani azzal, hogy erre a napra időzítették a kampányrendezvényt. 2012. X. 15. Választási együttműködésről köt megállapodást a kormányon lévő Nemzeti Liberális Párt az Új Generáció Pártjával. Utóbbi elnöke, Becali - európai parlamenti képviselő, egykori pásztor, idei választáson az egyik államelnök-jelölt, telekspekulációkon gazdagodott üzletember és futballmecénás - liberális jelöltként indulhat a decemberi parlamenti választásokon, jelentette be Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt elnöke. A két-három százalékos támogatottsággal rendelkező Új Generáció Párt a liberális párt jelöltjeit támogatja majd. Román sajtóértesülések szerint Becali az egymillió euró értékű pártszékházat és Antonescu esetleges államelnöki kampányának anyagi támogatását ajánlotta fel a liberális pártnak. Az 'üzlet' ellen Popescu Tariceanu volt miniszterelnök, a liberális párt korábbi elnöke és Hasotti jelenlegi, valamint Diaconu korábbi kulturális miniszter is szót emelt. 2012. X. 17. Hatvan ezres kampányrendezvényt tartott este Bukarestben a kormányzó szociál-liberális szövetség., amelyik bemutatta a decemberi romániai parlamenti választásokon induló képviselőjelöltjeit. Román elemzők szerint abból a megfontolásból szervezték e napra a kampányrendezvényt, hogy megpróbálják háttérbe szorítani az Európai Néppárt kongresszusát, amelyen tizenhat európai állam- és kormányfő vett részt. Az arénában tartott rendezvényen részt vett a két társelnök: Ponta Victor és Antonescu, valamint Sztanisev, az európai szocialisták elnöke is. Sztanisev beszédében elmondta, hogy véleménye szerint Basescu román államfő már a múlt embere. Utalt az Európai Néppárt egyidejűleg szintén Bukarestben zajló kongresszusának résztvevőire is. Mint mondta: 'azt hiszik, hogy fontos emberek, de közben rettegnek, és elfogta őket a pánik, hiszen az általuk képviselt megszorítási politika csődöt mondott'. Ponta Victor 'szociáldemokrata' miniszterelnök beszédében élesen bírálta Basescu államfőt és az őt támogató ellenzéki Demokrata Liberális Pártot. Utalt a Néppárt kongresszusára is. Kijelentette, hogy azon a rendezvényen 'Basescu két jó barátja, Tőkés európai parlamenti képviselő és Orbán Viktor magyar miniszterelnök Románia föderalizálásáról beszélt'. Kérte a választókat, hogy decemberben a kormányzó pártszövetséget segítsék győzelemre törvényhozási választásokon. 2013-ban módosítani akarják az alkotmányt, amelyik tisztázza az államfő, a kormányfő és a különböző állami intézmények közötti viszonyt, hatásköröket. Szerinte olyan alkotmányra van szüksége Romániának, amelyik valódi hatalmat ad a régióknak, megyéknek, polgármestereknek. (forrás: MTI)
2012. X. 17. A leköszönő elnökség ülésével megkezdődött Bukarestben, a román parlament épületében az Európai Néppárt huszonegyedik, tisztújító kongresszusa. Újabb három évre elnökké választják az európai gyűjtőpártot két évtizede irányító, egyedüli jelölt Martens-t. A párt húsz év múltán új politikai programot fogad el. A tanácskozásra negyven ország hetvenhárom pártjának küldöttsége érkezett. Közben a Romániában kormányzó Szociál-liberális Szövetség szimpatizánsai az utcán, politikusai a rendezvény helyszínéül szolgáló parlament épületében magukra aggatott feliratokkal tiltakoztak az ellen, hogy Basescu, román államfő úgymond 'európai néppárti segítséggel' őrizte meg hatalmát.
Martens, tisztségébe ötszázhuszonnyolc szavazattal, a küldöttek kilencvenegy százalékának támogatásával újraválasztott európai Néppárt-elnök a bukaresti tanácskozáson tartott beszédében úgy vélekedett, hogy Európa kihívásai számára a megoldást a mélyebb politikai és gazdasági összevonás jelenti, az időszerű kérdésekre adandó válasz pedig az, hogy nagyobb mértékben van szükségünk Európára, mint eddig. Utalva a román belpolitikában Basescu államfő felfüggesztése kapcsán lezajlott politikai vitákra, hangsúlyozta: az Európai Néppárt nem tűri a demokratikus értékek, szabványok és a jogállam elleni támadásokat; valamennyi román politikusnak tisztelnie kell ezeket az értékeket. Kifejezte meggyőződését, hogy a hetvenhárom európai konzervatív, kereszténydemokrata és néppártot tömörítő ernyőszervezet megnyeri a 2014-es európai törvényhozási választásokat, ahogy ez már három ízben megtörtént az elmúlt húsz évben. A kongresszuson az Európai Unió tizenhat néppárti állam- és kormányfője vesz részt. Merkel, német kancellár felszólalásában rámutatott: azért jöttek Bukarestbe, hogy jelezzék: a demokrácia alapelveit egész Európában be kell tartani, és gondoskodni fognak róla, hogy ez a jövőben is így legyen. Barroso, az Európai Bizottság elnöke felszólalásában azt hangsúlyozta, hogy Európában nincs szükség újabb falakra, az Eurrópai Unió (EU) csak összetartóan fejlődhet, az eurózónának nyitottnak kell maradnia mind a huszonhét - vagy a leendő huszonnyolc - tagállam előtt. Rámutatott: látszat az, hogy néhány ország megőrizheti jólétét, miközben az unió többi tagállamának polgárai szenvednek. Szerinte az európai összevonás elmélyítése adhat választ azokra a kihívásokra, amelyekkel a válság szembesítette az uniót. Mint mondta: további becsatolásra, pénzügyi és államkincstári egyesülésre van szükség. Aggodalmát fejezte ki a társadalmi feszültségeket kihasználó, népámító, népszerűséghajhász pártok előretörése miatt. A tanácskozás első napja Basescu, román államfő beszédével ért véget, aki szintén nagyobb fokú becsatlakozást sürgetett. Szót emelt a közös munkaerőpiac további korlátozása ellen; az EU-nak ki kéne használnia belső tartalékait. Az Európai Néppárt tanácskozása október 18.-án a főtitkár és az alelnökök megválasztásával folytatódik. 2012. X. 18. A romániai magyarságnak az egység az érdeke - hangsúlyozta közelgő választásokra utalva Martens, az Európai Néppárt újraválasztott elnöke. Egyetlen, egységes politikai erő lássa el politikai képviseletét, és a közösség ne legyen megosztott a választásokon. Ezt Kelemennel, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökével közösen tartott sajtóértekezletén mondta. A két politikus az Európai Néppárt tisztújító kongresszusán vesz részt Bukarestben, amelyiknek a két romániai tagpárt, az ellenzéki Demokrata Liberális Párt és az RMDSZ házigazdája. "A megosztottság súlyosan aláaknázná a romániai magyarság képviseletét. Márpedig fontos, hogy a magyarságnak legyen képviselete a demokratikus intézményekben. Ehhez egység kell, így őszintén remélem, hogy a romániai magyar közösség felsorakozik politikai képviselete, az RMDSZ mögött a következő választásokon" - mondta Martens. Rámutatott: a jobbközép pártcsalád romániai tagjai egy nagyon nehéz időszakban vállalták a kormányzás felelősségét, és sikerült megőrizniük Romániát a demokrácia és jogállamiság útján. Kelemen elmondta: az RMDSZ az Európai Néppárt egyik tagszervezete, és Martens több ízben világossá tette, hogy az RMDSZ bírja az Európai Néppárt támogatását. Úgy értékelte, az EPP kongresszusa megnyitotta azt az utat, amelyik az uniós kisebbségvédelem jogi kereteinek megteremtése felé vezet. "Ami újdonság az Európai Néppárt politikájában, az a kisebbségi fejezet. Az Európai Unió a gazdasági közösségtől a politikai unió felé tart, ezért a gazdasági kérdésektől el kell jutni az őshonos kisebbségek jogainak védelméhez is. Nagy előrelépés, hogy ezt felvállalta a néppárt és célul tűzte ki, hogy egy olyan keretszabályozást dolgoz ki az unió szintjén, amelyik majd kötelezővé válik az EU tagállamai számára" - mondta. Új alapprogram és az annak rövidített változatát tartalmazó politikai kiáltvány elfogadásával ért véget Bukarestben az Európai Néppárt huszonegyedik kongresszusa. Utoljára 1992-ben foglalta programdokumentumba hosszú távú célkitűzéseit. amelyek homlokterében akkor az Európai Közösség bővítése állt. Most a négyszázöt cikkelyből álló alapprogram azokat a lépéseket tartalmazza, amelyek révén az európai gazdasági közösség valódi politikai unióvá válhat. Európai Politikai Unió létrehozását szorgalmazza, valódi európai kormánnyal, páneurópai jelöltlistákról választott európai parlamenti képviselőkkel és a polgárok által közvetlenül választott európai bizottsági elnökkel. A politikai kiáltvány szerint az Európai Néppárt jogegyenlőség, a család és a munka tisztelete, a társadalmi szolidaritás értékeire alapozva kívánja céljait megvalósítani. Első ízben került be programjába az őshonos kisebbségek identitásának védelme, és az a célkitűzés, hogy a kisebbségvédelem épüljön be az európai uniós jogba.
További földrészekről:
Ázsia:
Japán
2012. X. 11. Hajlandó tárgyalni a két ország elmérgesedett területi vitájáról Japán Kínával, hogy elkerüljék a gazdasági károkat - mondta Noda, japán miniszterelnök a Bloomberg hírügynökségnek. Kína Japán legjelentősebb, Japán pedig Kína harmadik legfőbb kereskedelmi partnere az Európai Unió és az Egyesült Államok után; a kettejük közötti éves forgalom értéke tavaly meghaladta a háromszáznegyvenkét milliárd dollárt. A szigetország egyúttal Kína legfőbb külföldi befektetője. Kína területe integráns részének tartja az 1895 óta Japán fennhatósága alatt álló - a Kelet-kínai-tengeren található, Japánban "Szenkaku", Kínában 'Tiaojü' néven ismert - szigeteket. A politikai feszültség miatt a kínai pénzügyminiszter és a jegybankelnök távol maradt a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank tokiói közgyűlésétől. Lagarde, az IMF vezérigazgatója október 11-én úgy fogalmazott: a két kínai tisztviselő sokat veszített az ülés kihagyásával. 2012. X. 17. Meglátogatta a Jaszukuni-szentélyt Abe, Japán kormányfői székének várományosa. A sintoista szentélyt a XIX. század végétől 1945-ig elesett japán hősi halottak emlékére emelték, utóbb ez állított emléket egyes háborús
bűnösökké nyilvánított, 1948-ban halálra ítélt és kivégzett japánoknak is. A szentély - bírálói szerint - Japán ázsiai háborús hódításának, Kína és Korea lerohanásának és megszállásának jelképe. A kabinet és a kormánypárt meggyengülése miatt a várakozások szerint hónapokon belül előre hozott választást írhatnak ki a szigetországban, ahol jövő augusztusban-szeptemberben mindenképpen szavazást tartanának, amelyiknek a megnyerésére a Liberális Demokrata
Párt esélyei nagyon magasak, Abe e párt elnökeként egyben a párt miniszterelnök-jelöltje is.
Az Egyesült Államok a Második Világháború óta hatást gyakorol Japánra, arra törekedve, hogy eltávolítsa azokat a kormányfőket, akik a kapcsolatok javítására törekszenek Pekinggel -
állítja a japán legolvasottabb könyvek jegyzékének élére került, "A háború utáni történelem igazsága" című könyvében Magoszaki, a japán külügyminisztérium hírszerző és elemző hivatalának volt vezetője - közli a 'South China Morning Post' című hongkong-i lap. Szerző azt nyilatkozta: művében a japán vezetőket két csoportba osztotta; azokra, akik önálló külpolitikára törekedtek és azokra, akik csak az amerikai utasításokat és politikát hajtották végre. "Az első csoportba tartozókat nem fogadta szívesen az amerikai kormány, és rövid úton eltávolították őket a kormányfői székből" - mutatott rá, mondván: mindez meghatározó japán politikusok, a média, kormányzati tényezők és nagyvállalatok vezetőinek befolyása révén történt. Szerinte függetlenségük miatt kellett megbukniuk Jukio, s Icsiro volt kormányfőknek. A diplomata úgy vélte: a Japánban "Szenkaku", Kínában 'Tiaojü' néven ismert szigetek körüli vita szorosan kapcsolódik Washington globális geopolitikai érdekeihez; Amerikából arra bátorítanak japán politikusokat, hogy tegyenek lépéseket Kína ellenében. Magoszaki szerint az Egyesült Államok kormánya a térségben arra ösztönzi Dél-Koreát, a Fülöp-szigeteket, Vietnámot és Japánt, hogy korlátozzák Kínát és annak növekvő regionális befolyását; a Szenkaku kérdése ennek a stratégiának része. Ma az Egyesült Államokban egyesek azt szeretnék, hogy Japán rendelkezzen atombombával - mondta az egykori vezető diplomata, hozzátéve, hogy e gondolat abba a 'kiegyensúlyozó' politikába illeszkedik, amelyik Kínával szemben használja fel Japán katonai erejét. (Forrás: MTI - 2012. X. 16.)
Kelet-kínai tenger, Dél-kínai tenger
2012. X. 18. Közös tengerészeti gyakorlatot tartanak október 19-én a kínai haditengerészet, a halászati hivatal és a tengeri felügyeleti ügynökség hajói a Kelet-kínai-tengeren, hogy hatékonyabbá tegyék a területvédelmet - jelentette be közleményben a kínai hadsereg érintett flottája. A 'Tunghaj' ("Keleti-tenger") flotta irányításával szervezett tengeri gyakorlaton nyolc repülőgép is szerepet kap. Cél, hogy a különböző katonai hajók, járőrhajók, a polgári felügyelet hajói vészhelyzet esetére összehangolt lépéseket tegyenek olyan küldetésekben, amikor a területi szuverenitásról és a tengeri érdekek védelméről van szó - áll a közleményben. Kitér arra, hogy a vitatott hovatartozású vizeken - például egyes Kelet-kínai tengeri és a Dél-kínai tengeri szigeteket környező vizeken - a halászati hivatal és a tengeri felügyeleti ügynökség hajóit gyakran idegen hajók üldözik, zaklatják és zavarják tevékenységüket. 2012. X. 20. Az Egyesült Államok őrjáratra küldött egy atommeghajtású repülőgép-hordozót a Dél-kínai-tengerre. Az anyahajó fedélzetén nyolcvan harci repülőgép van, a kíséretében haladó harccsoport pedig cirkálókból, rombolókból, tengeralattjárókból és ellátó hajókból áll. Közben kínai megfigyelő hajók elhaladtak a 'Tiaojü', japánul "Szenkaku"-szigetek mellett a Kelet kínai-tengeren, ahol Peking október 19.-én tengeri hadgyakorlatot tartott. A japán parti őrség beszámolója szerint négy kínai megfigyelő hajó haladt el a szigetcsoport legnagyobb szigete mellett. Tokió szerint nincs szó területi vitáról, a szigetek történelmileg és a nemzetközi jog értelmében Japán
államterületének részei. A japánok figyelmeztetést adtak ki a kínai hajóknak, amire az egyikük azt válaszolta, hogy törvényes akciót hajtanak végre. Kína vitában áll Vietnámmal, a Fülöp-szigetekkel, illetve más államokkal is Dél-kínai-tengeren lévő szigetcsoportok hovatartozása miatt. Az Egyesült Államok gazdasági és katonai szövetséget épít a térségbeli kis államokkal. (Forrás: MTI)
Törökország
2012. X. 11. Török közlés szerint - amelyet orosz fegyverszállítói források cáfoltak - rakéta- és adóvevő-alkatrészek lehettek annak a szíriai gépnek a csomagterében, amelyet október 10-én kényszerített leszállásra a török légierő. A repülőgép később folytathatta útját a lefoglalt eszközök nélkül. Október 11.-től fokozott harckészültségbe helyezték a török fegyveres erőket - tudta meg NATO-beli diplomáciai forrásokból az orosz állami hírügynökség Londonban. A NATO vezetése folyamatosan elemzi a török-szíriai határon kialakult helyzetet - jegyezte meg a meg nem nevezett európai diplomata az ITAR-TASZSZ tudósítójának nyilatkozva. A londoni Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézetének egy munkatársa a tudósítónak október 11-én azt mondta, "Törökország arra készül, hogy repüléstilalmi övezete hozzon létre Szíria északi körzetei felett", kiszorítva onnan a szíriai kormány légi erejét. Egy másik londoni elemzőközpont szakértője szerint nem zárható ki, hogy Törökország egy tíz kilométer széles folyosót szeretne létrehozni Szíria területén, hogy ott táborokat létesítsen a szíriai menekültek befogadására. 2012. X. 15. Az isztambuli székhelyű török katasztrófa-elhárítási hivatal közleménye szerint jelenleg százezer szíriai menekült tartózkodik több mint egy tucat menekülttáborban, különböző határ menti tartományokban. Törökország a szíriai menekültek befogadására szólította fel Európát. 2012. X. 17. Ankara vádolja Damaszkuszt, hogy számos észak-szíriai terület felügyeletét helyi kurdokra bízta. Október elején három - Aszad szíriai elnök kormányzati rendszerével szemben álló, de a felkelők iránt is bizalmatlan - kurd járőrözött a határ szíriai oldalán a többségükben kurdok lakta északkeleti Haszaka tartományban, amikor a túloldalról a török tüzérség lövései eltalálták őket. A lelőtt kurd milícisták közel álltak a Demokratikus Egység Pártjához (PYD), a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) szíriai ágához. Törökország a PYD állásait úgy tekinti, hogy azok ellene irányulnak. Törökország területén nagyon heves megtorlásokat helyezett kilátásba Karayilan, a török hatóságok által betiltott PKK megbízott vezetője, ha a török hadsereg megtámadja a szíriai kurd közösség tagjait vagy intézményeit. A 'Le Temps'-nek nyilatkozva kijelentette, hogy a PKK egyetértő minden kurd törekvésével, egyben segítséget ajánlott fel a szíriai kurdoknak. A PKK mint szervezet 1984 óta küzd. Önálló kurd állam megteremtéséről időközben lemondott ugyan, de kulturális jogokat és helyi önkormányzatokat követel a kurd kisebbség számára. A harcokban mintegy negyvenöt ezren veszítették életüket. A hetvenkét milliós Törökország lakosságának közel húsz százaléka kurd nemzetiségű.
Észak-Amerika
Egyesült Államok
2012. X. 17. Martonyi, magyar külügyminiszter Clinton, amerikai külügyminiszterrel tárgyal háromnapos látogatásán Washingtonban. Részt vesz az Atlanti Tanács washingtoni külügyi kutatóintézet kerekasztal-beszélgetésén, majd amerikai nagyvállalatok vezetőivel találkozik. Beszédet mond az 1956-os Forradalom és Szabadságharc ötvenhatodik évfordulója és a magyar-amerikai diplomáciai kapcsolatok felvételének kilencvenedik évfordulója alkalmából szervezett ünnepi vacsorán, valamint a Külkapcsolatok Tanácsa szervezésében egy szakértői megbeszélésen is felszólal. Találkozik az amerikai magyar közösség szervezeteinek képviselőivel, és ünnepélyesen beiktatja Hughes-t, Magyarország új New Orleans-i tiszteletbeli konzulját.
.
