Egyik 19

 

 

 
    Orbán Viktor miniszterelnök április 23-ai bejelentése szerint kivonul a Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt (MOL) a Nabucco nemzetközi gázvezeték-építési beruházásból.
     "Nem vagyok szakértője a témának, de azt látom, hogy még a magyar társaság, a MOL is elhagyja a teljes projektet" - fogalmazott a kormányfő Brüsszelben, az Európai Politikai Központ (European Policy Centre, EPC) nevű elemzőintézet rendezvényén, egy újságírói kérdésre válaszolva. "A Nabucco bajban van" - vélte. Arra is emlékeztetett, hogy a kivitelező konzorciumon belül - amelynek a MOL is tagja - már korábban is voltak változások.
    Hozzátette ugyanakkor, hogy a Nabucco Magyarország számára is fontos terv, mert összefüggésben áll azzal a törekvéssel, hogy az ország megszüntesse egyoldalú függőségét az energiaellátás biztosításában. Orbán Viktor kifejtette: a magyar gazdasági stratégiának részét képezi, hogy kiépítse függetlenségét ebben az értelemben, hiszen az ország jelenleg nagymértékben függ az orosz gáztól. A stratégia keretében a kormány fenn kívánja tartani, vagy akár újakkal is kiegészíteni az Oroszországhoz kötődő beszerzési vonalakat, de szeretne új utakhoz is jutni. Ezért támogatja a kormány a magyar-szlovák vezeték-összeköttetést annak ellenére, hogy rövid távon ez meglehetősen költséges. Horvátországgal is tárgyalások folynak egy másik útvonal kiépítéséről, és Olaszország felé szintén keresnek hasonló lehetőséget. Jelezte: három éven belül szeretné olyan helyzetben látni Magyarországot, hogy elmondhassa: nem függ egyetlen országtól az energiaellátásban. Hozzáfűzte: a függetlenség megteremtése után sincs akadálya, hogy ésszerű árfekvés esetén Oroszország is hozzájáruljon a magyar energiaellátáshoz.
    A miniszterelnök elmondta: látja azt is, hogy Oroszország aktívabb lett a Déli Áramlat vezeték kiépítésében. Magyarország számára ez utóbbi tekintetében szerinte egyszerű a kérdés: az ország területén átvonuló, vagy pedig kívül húzódó Déli Áramlatot szeretne-e látni. Hozzátette: puszta gazdasági megfontolásokból a válasz az, hogy sokkal jobb, ha a vezeték magyar területet is érint.
    A Nabucco-befektetéssel kapcsolatban több bizonytalanság merült fel, amelyeket nehéz lenne figyelmen kívül hagyni - reagált a MOL a magyar miniszterelnök bejelentésére. Közölték: a Nabucco terv esetében mind a finanszírozási háttér, mind pedig a gáz forrása bizonytalan. 2003 óta a beruházás megvalósítási költségei folyamatosan növekednek, ugyanakkor még mindig nem világos, hogy mennyi lesz a végösszeg. Másrészről a vezetés a mai napig nem tudott a tervnek olyan gázforrást találni és biztosítani, amelyik elegendő gázzal látná el a vezetéket, így a rendelkezésre álló gáz mennyisége és forrása még mindig kérdéses. Ezeket az aggályokat többször is jelezték a Nabucco Nemzetközi Társasággal, annak igazgató tanácsában. Míg a MOL továbbra is elkötelezett Kelet-Közép Európa energiaellátásának diverzifikációját illetően, független vállalatként felelősséggel tartozik részvényesei iránt, és a lehető legeredményesebb gazdasági teljesítményt kell nyújtaniuk - közölte a társaság.
    A több mint 3800 kilométeres Nabucco csővezeték megépítését 2002 óta tervezik, a beruházás bevallott célja, hogy függetlenítse Európát az orosz földgáztól. A Nabucco - Törökországon, Bulgárián, Románián, Magyarországon és Ausztrián keresztül - teljes kapacitáson évi 31 milliárd köbméter földgázt juttatna Európába, Kaszpi-tenger környéki és közép-ázsiai lelőhelyekről, de egyelőre biztos gázszállítói nincsenek. A teljes beruházási költség 7 milliárd euró körüli szintről indult, jelenleg azonban már 24-26 milliárd euró körüli összegről esik szó. A Nabucco beruházást a Nabucco Gas Pipeline International GmbH nevű cég koordinálja, amely 2004-ben alakult Bécsben, a Nabucco gázvezeték fejlesztése, megépítése és működtetése céljából. Tagja az osztrák OMV, a magyar MOL, a romániai Transgaz, a bulgáriai Bulgargaz Holding, a török BOTAS, és a később csatlakozott  német RWE. Minden egyes részvényes egyenlő, 16,67 százalékos részesedéssel rendelkezik.
    Április 25-én a MOL Nyrt. közölte: nem tartja fenntarthatónak a jelenlegi Nabucco beruházási vállalat további pénzelését, s ennek megfelelően annak 2012-es költségvetését sem hagyta jóvá. A közlemény szerint a társaság és a MOL-csoport tagja, az FGSZ Zrt. az elmúlt mintegy másfél évben folyamatosan jelezte minden lehetséges fórumon - a Nabucco International közgyűlésén, a Nabucco International többi társrészvényese felé, kétoldali találkozókon, valamint Magyarország, az EU és az Egyesült Államok energetikai képviselői felé - hogy a máig tisztázatlan bekerülési költségek és gázforrások mellett a jelenlegi felépítésben és beruházás-vezetéssel nem látja biztosítottnak a Nabucco terv megvalósulását.
    Az Európai Bizottság energiaügyi biztosa, Günter Oettinger szóvivője korábban azt nyilatkozta, hogy a MOL esetleges kiszállása a tervből nem feltétlenül negatív fejlemény, ha sikerül találni egy újabb, tőkeerős partnert.
    A MOL csak tulajdonrészének értékesítésével tudna kilépni a konzorciumból. A német Bayerngas jelenleg is tárgyalásokat folytat a Nabuccóval arról, hogy hetedik részvényesként csatlakozzon a beruházáshoz. Elképzelhető, hogy amennyiben a jelenlegi tagok nem élnek elővásárlási jogukkal, végül a MOL pakettjét veszi meg.
    A tervek szerint május elején hatvan százalékkal csökkenthetik a Nabucco gázvezeték beruházási költségeit, erről a következő héten dönt a vezeték megépítésére és működtetésére szerveződött konzorcium, tagjainak értekezletén - írta április 26-án a Financial Times Deutschland, az RWE német energetikai társaság szóvivőjére hivatkozva.
    Az Európai Bizottságnak a földgázellátásra vonatkozó stratégiája így csak félig valósulhat meg, hiszen az eredetileg 3900 kilométer hosszúságúra tervezett Nabucco megkurtítása dacára csökkenhet ugyan a függőség az orosz földgáztól, de Brüsszel nem szerzi meg a szállítási útvonalak feletti stratégiai befolyást, mert az azerbajdzsáni, türkmenisztáni és észak-iraki lelőhelyekről más vezetékek, például a török Tanap szállíthatja majd a földgázt az unió keleti határáig. A Tanap beruházásba állítólag bekapcsolódott az azeri állam, amelyikben a BP a norvég Statoil-al és az azerbajdzsáni Socar energetikai társasággal együtt végzi a kitermelést a Shah Deniz mezőkön, melyek együttesen világszerte a második legnagyobb földgázkészlettel rendelkeznek.
    Az új variáció, az 1300 kilométeres Nabucco West megvalósítása is bizonytalan tehát, mert a Kaszpi-térségben kitermelt gáz szállítására két további projekt is pályázik. Jelentkezik a 'South East Europe Pipeline' földgázvezeték projekt, amelyet a brit BP kezdeményezett, továbbá az Adria-gázvezeték - a 'Trans Adriatic Pipeline' - is. A térség legnagyobb lelőhelye, az azerbajdzsáni Shah Deniz II mező kiaknázását végző konzorcium  2013 közepéig dönti el, hogy melyiket választja - mondta a BP egy szóvivője.
    Az egyre szaporodó vezetéktervek növelik annak az esélyét, hogy Azerbajdzsán nem csak a Brüsszel által pártolt Nabuccótól, hanem a rivális orosz Déli Áramlattól függetlenül is eljuttathatja a földgázt Nyugatra.
    Azerbajdzsán 2017-re időzíti a gázszállítások megindítását. 
    A német üzleti lap hozzátette: az egyik új gázvezeték-építési projekt berkeiből származó értesülések szerint "a Déli Áramlat ügye sem áll jól".
    A Nabucco földgázvezeték magyarországi szakasza akkor is megépül, ha a MOL Nyrt.  kiszáll a projektből - vélte ugyanaznap az OMV osztrák energetikai társaság vezérigazgatója. Roiss a 'Handelsblatt' című német üzleti lapnak elmondta: a magyar állam elkötelezte magát a csővezeték megépítése mellett. Azok az országok, amelyek területén áthalad a vezeték tervezett nyomvonala, államközi szerződést kötöttek, és ez a szerződés megteremtette a jogi alapot a beruházáshoz. "Magyarország kiállt a vezeték mellett" - mondta az OMV vezérigazgatója. Hozzátette: a konzorcium tagjai szükség esetén átveszik a MOL részét a közös cégből, de a vezeték magyarországi részét így is megépítik.
    A Nabuccóról szóló kormányközi szerződést Ankarában Ausztria, Magyarország, Románia, Bulgária és Törökország képviselői 2009. július 13-án írták alá.   
    Az OMV 2012 elején jelentős készleteket rejtő földgázlelőhely feltárásáról tett bejelentést; a Fekete-tenger romániai partjainál feltárt mező révén csökkenhet a Kaszpi-térségben kitermelhető földgáz iránti európai igény.    
    Roiss a napokban felmerült új elképzeléssel, az 1300 kilométeres, a török-bolgár határtól az ausztriai Baumgartenig húzódó 'Nabucco West' vezeték tervével kapcsolatban elmondta: a Fekete-tengernél feltárt készletek megváltoztatták a helyzetet s a vezetéknek nagyjából fele-fele arányban kell majd szállítania a fekete-tengeri területről és a Kaszpi-térségből származó földgázt.
    Az orosz 'Kommerszant-Vlaszty'  lap szerint kérdésessé vált az Északi Áramlatnak komoly konkurenciát jelentő Nabucco-projekt jövője azzal, hogy a MOL magyar olajvállalat kivonul a nemzetközi gázvezeték-építési beruházásból. Szakértők megjegyzik, hogy a döntésnek politikai okai lehettek.
    Figyelmet érdemel az a tény, hogy a MOL első nyilatkozatai visszafogottak voltak, és szó sem esett bennük a gázvezeték megépítésére létrehozott konzorciumból való kiszállásról. Úgy tűnik, hogy a projektből való kivonulásról állami szinten született döntés, és csak utólagos tájékoztatást kapott a vállalat vezetése, amely előbb nem tudott magyarázatot adni. 
    Április 30-án az Orosz Gáztársulás elnöke üdvözölte a MOL szándékát, hogy kiszáll a Nabucco-beruházásból. Valerij Jazev úgy véli, hogy Magyarországnak és a MOL-nak jó választás a Déli Áramlat. Jazev a  "Magyar Nemzet"-ben megjelent interjúban kifejtette: ha Kína olcsóbban vásárolja fel a türkmén készleteket, számolva az iráni nukleáris politika esetleges következményeivel, előfordulhat, hogy a Nabucco egyszerűen üres csövek összessége marad.
    Az orosz-magyar kapcsolatokról úgy vélte: az energetikai együttműködést lehetne fejleszteni, illetve a gépgyártás terén érhetőek el jó eredmények. Megjegyezte, hogy az orosz piacokon nem szabályozzák, hogy melyik országból mennyi áru érkezhet be.
    Például az orosz élelmiszerpiacért folyó versenyben a termékminőség kiemelten fontos az érvényesüléshez, s ebben Magyarország mindig is jól állt. A lehetőségek tehát hatalmasak.

(MTI - április 23-30.)

    Tranzakciós illeték bevezetésétől várja a kormány a legnagyobb bevételt, mintegy 130-228 milliárd forintot.  Lakossági és vállalati banki, illetve postai tranzakciókra - így a készpénzfelvételre és-befizetésre, a gazdasági szereplők banki átutalásaira, a csoportos beszedésekre, a bankkártyás vásárlásokra és a postai pénzforgalmi tranzakciókra terjedne ki. Az új adónem - a Széll Kálmán-terv 2.0 részeként április 23-án Brüsszelnek benyújtott konvergenciaprogram szerint - gyakorlatilag forgalmi típusú adó. Mind jellegében, mind mértékében hasonló az Európai Bizottság által javasolt pénzügyi tranzakciós adóhoz; végrehajtása elegendő lehet a túlzottdeficit-eljárás jövő évi megszüntetéséhez. A dokumentum szerint további lehetséges, a bevételt növelő elem lehet, ha az elektronikus fizetések ösztönzésére a készpénzfelvételi tranzakciók esetében magasabb kulcsot határoznak meg. 
    További  - távközlési szolgáltatási adóról szóló - kormányzati elképzelés szerint a telefonhasználatnál általánosan minden megkezdett perc és elküldött SMS, illetve MMS után 2 forint adót szednének. Hasonló, fogyasztási típusú telekommunikációs adót az Egyesült Államok számos tagállamában alkalmaznak, Európában pedig Máltán. A távközlési szolgáltatásokra kivetett távközlési adó indirekt adónemet már az év közepétől bevezetik. Az adónem bevezetése 2012-ben a várakozások szerint 30 milliárd forint, 2013-tól 52 milliárd forint többletbevételt eredményez éves szinten. 
     2012-ben kivezetik az energiaszektorra 2010-ben kivetett ágazati különadót, amelyből a költségvetésnek tavaly 99,0 milliárd forint bevétele származott. Továbbra is fennmarad eközben a jelenlegi 8 százaléknál magasabb, 16 százalékos kulccsal  az energiaellátók 2009-ben bevezetett jövedelemadója. Az adónemet egyes további közműszolgáltatásokra is kiterjesztik. Az adóalap szélesítését jelenti az ágazati különadók megszűnése is, hiszen annak összegével az adóalap korábban csökkenthető volt. Az adónem ilyen formában való fenntartása a kormány várakozásai szerint 55 milliárd forint többletbevételt eredményez az adónem megszüntetésével számoló korábbi forgatókönyvhöz képest. 
    Bár a pénzügyi szervezetek különadóját a kormány eredeti szándékai szerint 2014-re kivezetik, egy, a biztosításokra kivetett adó hosszú távú fenntartását számos EU-tagország példája és a biztosítási szektor áfamentességéből fakadó gazdaságtorzító hatások egyaránt indokolják. A kormány szándékai szerint ezért a biztosítókra jelenleg kivetett három adónem  - pénzügyi szervezetek különadója, baleseti adó, tűzvédelmi hozzájárulás - kiváltására új, egységes biztosítási adót vezetnek be. Eltérő mértékű adót vetnek ki a különböző típusú biztosításokra. A vagyoni és balesetbiztosítások esetében 10 százalékos, a casco biztosítások esetében 15 százalékos kulcsot kívánnak meghatározni, míg a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás esetében – a baleseti adó beépítésével – 30 százalékos kulcsot vezetnek be. Az átalakításból – a különadó mértékének megfelezésével számoló alapforgatókönyvhöz képest – 15 milliárd forint többletbevételre számít a kormány. Az új adó alól mentesülnek az életbiztosítások.
    A kormány a fordított adózás bevezetését tervezi a gabona, olajosmag- és fehérjenövény szektorban. Az adócsalások jelentőségére és az érintett szektorok tevékenységének szezonalitására való tekintettel Magyarország a fordított adózást 2012. július 1-jétől kívánja alkalmazni, amit az Európai Bizottságnak küldött kérelemben is jelzett. A fordított áfa bevezetése kapcsán 10 milliárd forint többletbevételt vár a kormány 2012-ben, jövőre 15 milliárd forintot. 
     Az e-útdíjat 2013 közepétől indítanák, ebből 75 milliárd forint bevételt vár a kormány. 
    Az adórendszer egyszerűsítése miatt indokolt az adók számát csökkenteni olyan közterhekkel, amelyek nem hoznak jelentős bevételt, miközben szignifikáns adminisztrációs teherrel járnak.  Az adónemek számát csökkenti a szektorális különadó megszűnése, a tűzvédelmi hozzájárulás és a baleseti adó pedig beolvad  a biztosítási adóba. Megszüntetik a gyógyszertár-szolidaritási díjat, a magánszemélyek 98 százalékos különadóját és a katasztrófavédelmi hozzájárulást, ezek összesen mintegy 2 milliárd forint kiesést okoznak.
(MTI - 2012. IV. 23.)

    Az Európai Bizottság készen áll arra, hogy megkezdődjenek a pénzügyi tárgyalások Magyarországgal és a Nemzetközi Valutaalappal egy elővigyázatossági hitelkeretről - jelentette be a testület szóvivője április 25-én Brüsszelben. Több hónap halogatás után a bizottság az aznapi ülésen úgy ítélte meg, hogy Magyarország elégséges lépést tett és kötelezettséget vállalt ahhoz, hogy elinduljanak a hivatalos tárgyalások - derül ki a testület közleményéből. A bizottság nem közölte, pontosan mikor kezdődhetnek a megbeszélések.

    A Magyarország számára kedvező brüsszeli döntést mérföldkőnek tekintő magyar kormány arra számít, hogy most már rövidesen megkezdődnek a tárgyalások.

    Korábban a bizottság több ügyben indított kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen.  Az adatvédelmi hatóság átalakítása és a bírák nyugdíjkorhatára ügyében az Európai Bíróság mondja ki a végső szót.  A jegybanktörvény kapcsán viszont megszűnhet az eljárás. A magyar kormány a kéréseknek megfelelően kezdeményezi a jegybank függetlenségét garantáló törvénymódosítást, ugyanakkor két kérdésben nem engedett: a Magyar Nemzeti Bank elnökének fizetése nem lehet magasabb az állami vezetőkre érvényes bérplafonnál, a bank vezetőinek pedig a jövőben is esküt kell tenniük a magyar alkotmányra.

    A brüsszeli döntés előtti napon Orbán Viktor magyar miniszterelnök tárgyalt José Manuel Barrosóval, az Európai Bizottság elnökével.

    Nagyon kemény munka volt az Európai Bizottsággal megállapodásra jutni. Barroso úr pedig nem a főnökünk, az általa működtetett bizottságnak egyszerűen azt kellett vizsgálnia, hogy a válságra adott, nem szokványos magyar válaszok beleillenek-e az EU szabályrendszerébe - mondta Orbán Viktor április 27-én, a Kossuth Rádió reggeli műsorában. A megbeszélések során senki nem engedett, ugyanis partnerek vagyunk, nem ellenfelek - tette hozzá a kormányfő.
    Orbán Viktor úgy értékelte, sikerrel képviselte Brüsszelben azt, hogy a kormány nem változtat a céljain, és csak az elérésükhöz szükséges eszközökről tárgyal. Így például ragaszkodik ahhoz, hogy a nyugdíjkorhatár mindenkire egységesen vonatkozzon; a bírók nyugdíjazása nem igazságszolgáltatási kérdés. A jegybanki függetlenség kérdéséről szólva a miniszterelnök hangsúlyozta: a  Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete  és az Magyar Nemzeti Bank tervezett összevonásának célja nem a jegybank kikezdése volt, ezt többször világossá is tették, ám, mivel ez volt a tárgyalások kerékkötője, a vonatkozó jogszabálymódosítások már az Országgyűlés előtt vannak. A jegybanki vezetők esküjének ügyében azonban egy tapodtat sem hátráltunk, ragaszkodunk ahhoz, hogy a vezetők az alkotmányra esküdjenek, és nem engedtünk az MNB-vezetők fizetésében sem, ma ugyanis Magyarországon megengedhetetlen, hogy valaki akkora pénzeket kapjon, amekkora nekik járt volna – érvelt.
    A Nemzetközi Valutaalap (IMF) hitelkeretről szólva a kormányfő kiemelte, gyors tárgyalásban vagyunk érdekeltek, de ehhez először tisztázni kell, ki hogyan látja az ország helyzetét. A tárgyalások kulcspontja a gazdasági sikeresség kérdése, amelyre megvan a magyar válasz, és a kormány továbbra is úgy ítéli meg, hogy az ország biztonságos működtetéséhez szükséges pénz rendelkezésre áll. Ezért nem akar hitelt lehívni a valutaalaptól, csak egy nyilatkozatot szeretne az IMF-től, hogy Magyarország számíthat egy biztonsági hálóra, ha az európai kötvénypiacon gondok adódnak. Jelezte ugyanakkor: az IMF a hivatalos tárgyalások megkezdése előtt úgy látja, hogy ténylegesen hitelre van szükségünk. Arra a felvetésre, hogy a valutaalap azért akarhat-e pénzt adni, mert így tud beleszólni a magyar gazdaságpolitikába, úgy reagált, hogy ez egy rosszindulatú értelmezés, az IMF a mi barátunk.  Úgy vélte, június végére megszülethet a döntés a Magyarországnak járó kohéziós pénzek felfüggesztésének visszavonásáról is, és ekkorra újra sikerországként emlegetnek majd bennünket.
    A rövid távú gazdasági tervről, a konvergenciaprogramról Orbán Viktor azt mondta: kormánya annak idején vállalta, hogy nem tér el a korábban előírt költségvetési számoktól, még akkor sem, ha elődei ezt nagyon nehézzé tették. Ehhez azonban nagyon komoly válságkezelés kellett, aminek terheit nem csak az emberek, hanem a multinacionális cégek is viselik. Ez indokolta a három évre bevezetett válságadókat, amelyeket most ugyan ígéretünkhöz híven ki kell vezetni, de mivel a válság megmaradt, az arányos, a multikat, bankokat is terhelő  közteherviselésnek is meg kell maradnia. Ezt a célt szolgáják a tervezett új adók, melyek célja, hogy ne a munkával szerzett jövedelmet terheljék, hanem a fogyasztás és a forgalom felé tereljék át az adórendszer súlypontját - hangsúlyozta a kormányfő.

 

Hungary - IMF

    Kína és Magyarország barátságát méltatta az április 30-án kétnapos budapesti hivatalos látogatásra érkezett  Li Ko-csiang. Május 1-én találkozik Orbán Viktor kormányfővel is.
    Magyarország a világon elsők között létesített diplomáciai kapcsolatot az új Kínával - emlékezett meg ennek tényéről a kínai miniszterelnök-helyettes repülőtéri üdvözlőbeszédében. Felhívta a figyelmet, hogy az elmúlt években egyre sűrűsödtek a két ország magas szintű vezetőinek látogatásai, a kölcsönös politikai bizalom egyre erősödik, a gazdaság és kereskedelem területén a gyakorlati együttműködés biztos léptekkel halad előre, a kulturális cserekapcsolatok virágzásnak indultak.
    Hangsúlyozta, hogy Magyarország az Európai Unió tagjaként hozzájárul Kína és Európa kapcsolatainak elmélyítéséhez, miközben a Kína és az Európai Unió közötti együttműködés belső tartalmának gazdagítása terén aktív szerepet vállal. Kijelentette azt is: a kínai kormány igen fontosnak tartja a kínai-magyar baráti együttműködés és partneri kapcsolatok fejlesztését.
   Látogatásához kapcsolódóan egy kínai-magyar üzleti  találkozót is rendeznek Budapesten, ahol lehetőség nyílik kétoldalú tárgyalásokat folytatni a 200 vállalatvezetőből álló kínai üzletember-küldöttség tagjaival.

 

 

 

 Búcsú Kopp Máriától /Skrabski

 

     "Nagy tudós volt az anyukám, csodálták őt itthon és külföldön. Szerteágazó kutatásai voltak: a boldogsághormonról írt tudományos dolgozatot, kidolgozott egy légzésterápiát a szorongás csökkentésére és felmérte az ország lelkiállapotát apukámmal közösen, és ez alapján javaslatokat tettek az ország testi-lelki egészségének javítására. Együtt alapították újra a rendszerváltás után a lakásunkon a Pázmány Péter Katolikus Egyetemet. Együtt indították a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalmat a kívánt gyermekek megszületése érdekében. Nem tudom leírni, hogy mennyi mindent szervezett és dolgozott. Lehetetlen. Mostanában azt kutatta, hogy mitől lehetünk boldogok, boldog házasok. Ő nagyon boldog házasságban élt, bár azt mondta, hogy a szerelem betegség és ő barátságból ment hozzá apukámhoz, de az ő kapcsolatuknál szenvedélyesebbet nehezen lehet elképzelni. Nő volt. Titok. Megfejthetetlen. Bár sokat szerepelt, de nagyon zárkózott volt. Apukám örökké meg akarta hódítani, de kicsit mindig meghódíthatatlan maradt. Fájdalmairól, kétségeiről csak nekünk beszélt. Volt egy titkos énje, a mi titkos anyukánk volt."(Mandiner - 2012.IV. 4.)

 

Isten nyugosztalja!

.