Tartalom:
Magyarországról:
Áder János a köztársasági elnökjelölt
Előnyös a fővárosnak a vízmű visszavásárlás
A föld is kiokádja az elrejtett dolgokat:
Az istenes honfoglalók
1986-ban írta: Badiny-Jós Ferenc
Résztartalom:
Magyarországról:
Áder János a köztársasági elnökjelölt
Megtisztelő számomra, hogy a Fidesz-KDNP frakciószövetség engem jelöl Magyarország új köztársági elnökének. Az elmúlt napokban volt időm a feladat súlyával és személyes felelősségével szembenézni, mindent alaposan mérlegre tenni, és megfontolt döntésre jutni. A jelölést tisztelettel és a megbízatás iránti illő alázattal elfogadom. Úgy döntöttem tehát, hogy megválasztásom esetén hazatérek Brüsszelből, befejem az Európai Unió parlamentjében három éve elkezdett munkámat, és ezzel egyidejűleg lemondok párttagságomról.
Ezt diktálja számomra a lelkiismeret parancsa és a hazám iránti hűség. Rendszerváltó politikusként az elmúlt 24 évben, bármilyen feladat elé is állított sorsom, mindvégig a magyar demokrácia szolgálatában álltam.
Csornán születtem. 53 éves vagyok. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán végeztem tanulmányaimat, feleségemmel több mint 27 éve élek boldog házasságban, négy gyermekünk van. Mindig igyekeztem úgy élni, hogy tisztán nézhessek gyermekeim szemébe.
Tudatában vagyok annak, hogy Magyarország köztársasági elnökének a nemzet egységét kell megjelenítenie. Ezért az a célom, hogy hitet és reményt nyújtsak ahhoz, hogy mi magyarok, a világ nemzeteinek tizenötmilliós családtagjaiként mindig bizalommal tudjunk egymás szemébe nézni, tudjunk tiszteletet adni, tiszteletet ébreszteni, s ha kell, tiszteletet követelni. Ebben a munkában példaképemnek Deák Ferencet, a "haza bölcsét" tekintem.
Nem azért, mintha azt hinném, hogy valaha is a haza bölcsévé válhatnék, azt viszont őszintén hiszem, hogy az ő egykori bölcsességére alapozva ma is sikeresebbé és derűsebbé tehetjük közös jövőnket és jelenünket. Ebben a munkában minden magyart, hazánk valamennyi polgárát szövetségesemnek tekintem és szövetségesemül hívom.
dr. Áder János, Brüsszel, 2012. április 16.
A magyar állam kétharmados tulajdonrészt szerzett a Rába Nyrt. járműipari cégben
Jóváhagyta az Európai Bizottság versenyhatósága a Rába Járműipari Holding Nyilvános Részvénytársaság részvényeinek felvásárlását - közölte a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörű Részvénytársaság. Az MNV Zrt. még december 8-án kezdeményezte a versenyhivatali eljárás áttételét az Európai Bizottsághoz, annak érdekében, hogy a versenyhatósági engedélyt az Európai Bizottság adja meg az EU egész területére kiterjedően.
A magyar állam a tranzakció versenyhatósági engedélyezését követően összességében 73,67 százalékos tulajdonrészt szerzett meg a Rába Nyrt.-ben, ami 76,97 százalékos szavazati arányt biztosít a járműipari cégben. A többségi tulajdoni hányaddal a magyar állam a nemzeti vagyont egy stratégiai fontosságú iparágban gyarapítja.
A Magyar Állam nevében eljáró MNV Zrt. 2011. november 7-én tett vételi ajánlatot a Rába részvények megvásárlására 815 forintos árfolyamon, amelyet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) november 8-án hagyott jóvá.
(MTI - 2012. IV. 11.)
A Déli Áramlat gázvezetékről Budapesten
A kórházak állami kézbe kerülése előtt, eddig az intézmények eltérő árakon szerezték be a földgázt. Eztán remélhetőleg jelentős összeg - az eddigi kiadásokhoz képest, becslések szerint mintegy húsz százalék - megtakarítása valósítható meg az új, központosított közbeszerzés révén.
Tarlós István főpolgármester szavai szerint a Budapest főváros szempontjából a korábbi szándéknyilatkozathoz képest előnyösebb egyezséget tudott kötni az önkormányzat tárgyalódelegációja. Kiemelte, hogy a befektető úgynevezett szavatossági nyilatkozatot tett, vagyis kijelentette, hogy a szerződésben vállalt kötelezettségeit teljesítette. Úgy vélekedett:: rendkívül pozitív egyezség született.
A városvezető ismertette: 1997-ben az akkori városvezetés az Állami Számvevőszék kifogásai ellenére nemcsak a társaság 25 százalékát adta el plusz 1 részvényt, hanem a menedzsmentjogokat és a törzsvagyon arányos részét is. A külföldi befektetők nagyságrendileg sok, 10 milliárd forint menedzsmentdíjat vittek ki az országból. S így tettek volna a következő tíz évben is - vélekedett.
Tarlós főpolgármester arról is beszámolt: az összeg túlnyomó részét maga a vízművek, illetve két - meg nem nevezett - fővárosi közszolgáltató cég kitermeli, sőt kitermelte, a kisebbik részhez rövid lejáratú hitelt kell felvennie a fővárosnak. Kitért arra is, hogy a végleges megállapodás aláírásának határideje május 8.
Azt is elmondta: a főváros felkészült a társaság menedzselésére, vízdíjemelésben pedig nem gondolkodnak.
Az ugyancsak részben külföldi kézben lévő Fővárosi Csatornázási Művek kapcsán annyit mondott: nem zárható ki, hogy azt a szerződést is van oka felülvizsgálni a fővárosnak.
A föld is kiokádja az elrejtett dolgokat
Földbe préselt széndioxid
Az európai közösség azt vállalta, hogy 2020-ig a káros gázok kibocsátását 20%-al fogja vissza, és ebből hazánknak is ki kell vennie a részét. Ezért került most előtérbe egy viszonylag új technika: a fosszilis tüzelőanyagokkal működő erőművekben a keletkező szén-dioxid földbe sajtolása, más néven a CCS-technológia, amelyik kísérleti stádiumban van.
A magyar bányatörvény és egyes energetikai törvények módosításáról az előző héten kezdődött vita a parlamentben. A tervezett változtatások egyik célja, hogy megfeleljünk az uniós normáknak.
Az eddig légkörbe bocsátott, üvegházhatást okozó gázokat a földben tárolnák, több kilométer mélyre pumpálnák, természetes tározókba. Állítólag ott akár több száz évig is biztonságosan megmarad. Kőolaj felszínre hozásához fél évszázada alkalmazzák a széndioxid nagy nyomású földbe sűrítését.
Kérdéses, hogy mindez nem veszélyezteti-e a magyar földet, vízforrásokat…
Egyesek szerint a feláramló sós víz elszennyezheti az ivóvizeket.
Kamerunban, 1986-ban, egy vulkán melletti tóból feltörő, színtelen-szagtalan, a levegőnél nehezebb szén-dioxid húsz kilométeres körzetben szétterült, kiszorítva a levegőt, és minden élőlényt elpusztított.
A besajtolás magas költségekkel és nagy energiafelhasználással jár. Kifizetődő ipari mértékben alkalmazni Magyarországon?
A Magyar Földtani és Geofizikai Intézet kutatóintézete kilenc éve dolgozik a technológia uniós fejlesztésén.
(Kossuth Rádió Krónika - 2012. IV. 18.)
Megmentett örökség – kiállítás az Országházban
az elmúlt másfél évtized magyarországi régészetének legszebb kincseiből
A tárlattal a Magyar Régész Szövetség a képviselőknek üzen az örökségvédelmi törvény módosításának apropóján. Megnyitójában Kövér László, az országgyűlés elnöke hangsúlyozta, hogy a gazdasági érdekek és a kulturális értékek nem állhatnak szemben egymással. A tervezett beruházások vállalkozója, a régész és az engedélyező hivatal együttműködése szükséges, "a jó állam akkor működik, ha egyszerre érvényesül mind a három szempont" - tette hozzá a házelnök.
A kiállítás az elmúlt tizenöt év - elsősorban nagyberuházásokhoz kapcsolódó - régészetének legjelentősebb leleteit mutatja be.
A tárlat 8000 év történelméről ad áttekintést, a Kárpát-medence első telepeseinek korától egészen a török hódoltság idejéig. Az antik tárlókban többek között látható egy szinte ép állapotban megtalált hun áldozati üst, a szanki, tatárjárás kori kincslelet, és tavaly előkerült, honfoglalás kori, aranyozott ezüst tarsolylemez is.
A mindössze három hét alatt megszervezett kiállítás anyagát a megyei múzeumok, városi fenntartású intézmények, a Budapesti Történeti Múzeum, a Magyar Tudományos Akadémia és az Eötvös Loránd Tudományegyetem adták kölcsön. A kiállítás és az ahhoz készült kiadvány a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósult meg. Azok az érdeklődők, akik április 27-ig, a kiállítás nyitva tartása alatt nem tudják megtekinteni a Parlamentben a tárlatot, pótolhatják ezt virtuálisan:
http://tinyurl.com/d226vlf
Rural Hungary: Kalocsa - a film made by Metro-Goldwin-Mayer in 1937
(in English - 8 min. 59 sec.)
A film témája: Nemzeti Vagyon. Egy hatalmas, átfoghatatlan érték, olyan örökölt és megtermelt felbecsülhetetlen tulajdon, amit őseink évezredeken, évszázadokon át, nagyszüleink, szüleink és mi magunk hoztunk, hozunk létre. A miénk és gyermekeinké. Adomány és felelősség.
Jelenczki István filmje azt a történelmi folyamatot és mechanizmust mutatja be, ahogyan önző belső és külső hatalmi erők elpazarolták nagy részét ennek a nemzeti vagyonnak, átjátszották magán és külföldi tulajdonba.
Az istenes honfoglalók
írta: Badiny-Jós Ferenc
Honnan tudtak a magyarok 'pogányként' jönni valamelyik ázsiai területről, amikor ott nincs egy talpalatnyi hely sem, melyet valamelyik keleti keresztény egyház evangélízációjába be nem szervezett volna...?
Ahol viszont nincs kereszténység – ott a buddhizmus erős szervezete található...
Életemnek több mint a felét az őseink kutatásában, az igaz magyar eredet után való nyomozásban töltöttem el. A Turul és a Csodaszarvas eredetmondáink nyomán bebarangoltam e nyomozásban egész Közel Keletet is és ma már meg tudom határozni – írott bizonyítékok segítségével – az Árpádi hagyaték két kezdőpontját. Az egyik kiindulópont az I. Istváni uralkodó Árpádházi Fejedelmeinktől vezet a múltba visszafelé és ha a múltból akartok az Árpádok felé jönni, az idevezető út kárpát-medencei kezdőpontját is megtaláltam...
Az Árpád-dinasztia királyeszméjében (I. Istvánig) a királyeszmét hivatástudatnak nevezhetjük, ahol az „Ég-Fia”, a magyarok uralkodója, szakrális mivoltánál fogva egyben „papkirály” is. Az „ÉGIKIRÁLY”, az Igazságos Isten földi helytartója és a közakarat végrehajtója.
A nyugat-római „királyeszme” szerint a német-római császár tekintélye „isteni” és egy hierarchikus tagozódású államszervezet által érvényesíti korlátlan hatalmának akaratát. Tehát nem a közakarat a döntő, hanem a mindenkori császár személyes elhatározása szerinti parancsuralom szabja meg az alattvalók életlehetőségét.
Kelet-római császárságban, vagyis Bizáncban, az „istencsászár” uralkodik és a császári „istenesítés” jeligéje mellett egy erkölcstelen és korrupt uralmi rendszertől igyekszik függetleníteni magát egy „keletinek” nevezett kereszténység, mely a vallás-szellemi síkon éppen úgy ellenlábasa a római típusú kereszténységnek, miképpen a római császárságok is a békétlenség támogatói...
(1986)
